Veres püspök esete a mesterséges megtermékenyítéssel és az ifjúkonzervatívokkal. (libsiposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Veres András püspök a héten többször is meglehetősen elítélően nyilatkozott a mesterséges megtermékenyítésről.
Az igazság az, hogy II. János Pál pápa, XVI. Benedek pápa és I. Ferenc pápa egyaránt elítélte a mesterséges megtermékenyítést. Itt van az elméleti rész kifejtve Ratzinger bíboros aláírásával.
A Katekizmusban pedig explicite le van írva, hogy a mesterséges megtermékenyítés erkölcsileg elfogadhatatlan. (lásd lent).
Nem fog az menni cicanyuszkók, hogy amikor melegeket, transzgender embereket kell baszogatni bököditek a Katekizmust a rózsaszínű ujjacskáitokkal, amikor pedig in vitro megtermékenyítésről van szó, beszóltok a Veres püspöknek, csak mert nem engedte el lesen a Dzsudzsákot. Van megoldás egyébként. Egyáltalán nem kell foglalkozni a Katolikus Egyház ügyeivel, nem kell elnevezni pápákról köztereket, nem kell nézni püspökökre ájtatosan. Ha ő ezt mondja, hát ezt mondja, mi meg azt mondjuk, mert bazdmeg úgy gondoljuk. Az nem megy, hogy Trónról meg Oltárról delirálunk, savazzuk a Felvilágosodást, aztán, amikor népszerűtlen dologról van szó fikazírozzuk a püspököt. Kibaszottul nem megy, hogy precíz teológiai szaknyelvet használjak.
2376 Azok a technikák, amelyek a házaspár számára idegen, harmadik személy bevonásával (sperma vagy petesejt adományozásával, méh bérbeadásával) a közös szülőséget fölbontják, súlyosan erkölcstelenek. Ezek a technikák (idegen spermával való [heterológ] megtermékenyítés és beültetés) sértik a gyermeknek azt a jogát, hogy az általa ismert és egymással a házasság köteléke által egyesült apától és anyától szülessen. Megsértik a “házastársak kizárólagos jogát, hogy kizárólag a másik által váljanak apává és anyává”.
2377 Amennyiben a házaspáron belül kerül sor e technikák gyakorlására (homológ mesterséges megtemékenyítés és beültetés), talán kevésbé elvetendők, de erkölcsileg változatlanul elfogadhatatlanok maradnak, mert szétválasztják a nemi aktust az élet továbbadásának aktusától. A gyermek létét megalapozó cselekedet többé már nem olyan aktus, amelyben két személy kölcsönösen odaadja magát, hanem olyan aktus, mely “a magzat életét és identitását orvosok és biológusok hatalmára bízza, és az emberi személy eredete és sorsa felett a technika uralmát vezeti be. Ez az uralmi viszony már önmagában is ellentmond annak a méltóságnak és egyenlőségnek, melynek közösnek kell lennie a szülők és a gyermekek között.””A nemzést erkölcsi szempontból nézve megfosztják sajátos tökéletességétől, amikor nem a házastársi aktus, azaz a házastársi egyesülés sajátos gesztusának gyümölcseként akarják (…); csak a házastársi aktus két jelentése közötti összefüggés és az ember egységének tiszteletben tartása van összhangban az emberi személy méltóságának megfelelő nemzéssel.”
2378 A gyermek nem járandóság, hanem ajándék. “A házasság legnagyobb ajándéka” egy új emberi személy. A gyermeket nem szabad tulajdonnak tekinteni, mintha követelni lehetne a “gyermekhez való jogot”. Ezen a téren egyedül a gyermek rendelkezik igazi jogokkal; tudniillik, hogy “szülei házastársi szeretete sajátos aktusának gyümölcse legyen, hogy fogantatása pillanatától kezdve személyként tiszteljék”.
….
@aeidennis: feleségem katolikus, én protestáns. Hívők vagyunk, de távol tartjuk magunkat az egyházunktól és annak jelenlegi képviselőitől. Gyermekem megkeresztelt és szintén protestáns lesz.
Láttam papot, beszéltem vele, konfirmáltam.
Köszönöm, van elég tapasztalatom. Sajnos nem jók.
A katolikus papok családdal, nőkkel, gyermekekkel kapcsolatos állásfoglalásai számomra hiteltelenek. És ahogy írtam: ha véleményként adnák elő, talán vitatkoznék velük. De – ahogy ez a pap is – abszolút igazságként mond valamit, ismeretlen embereket minősítve, ráadásul gyermek után vágyakozó családokat, erről nincs mit beszélni (“Sajnálom őket.”) Megerősített az averziómban a katolikus egyház iránt.
@aritus: igazad van.
cask nagyon csendesen: ha jól olvastam a posztot, nem akart állsát foglalni a “lombikbébi” ügyben, de a katolikus egyghéáz társadalmi-erkölcsi tanításaiban sem (bocs, JT, ha félreinterpretálok). A dolgok pikantériája nem az egyhézi tanítás és az orvostudomány viszonya, hanem az egyházhoz dörgölödzés és ifjúkonzik viszonya. A szociologógi, szociálpszichiiológia nevű szakmánkban ezt úgy mondjuk, hogy a gazdasági konzervativizmus, érték-konzervativizmus és életmód-liveralimus sajátos, magyarosch verzióját látjuk itt – köznapibban szólva gerinctelen és értéknélküli senkik ezek.
@aritus: Ez a hír engem is letaglózott. Eddig ugyanis az egyetemek díszdoktori és nem díszpolgári címeket osztogattak. Utóbbit az önkormányzatok szokták odaadni, majd visszavenni. Lehet, hogy megint valamelyik okos újságíró bakizott?
@balmoral: mert a díszdoktori jobb lenne?!
@aritus: De legalábbis helyesebb.
@balmoral: lüke:)))
@balmoral: nem, ez egy létező szokás, pl:
A BME Díszpolgárai:
Martin Winterkorn, a Volkswagen AG elnöke (2007)
Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke (2007)
Kiss Péter, korábbi Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (2008)
Demján Sándor, a Demján Sándor Alapítvány létrehozója (2010)
Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója (2010)
Peter Skalicky egyetemi tanár, a TU Wien volt rektora (2012)
Ujfalusi László, az ELMŰ Nyrt. igazgatója (2012)
Greiner István Gábor, a Kémiai és Biotechnológiai Kutatási és Fejlesztési Központ igazgatója, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója (2013)
Pakucs János, az Olajterv Csoport ügyvezető igazgatója, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke (2014)
Tarics Sándor, Egyetemünk egykori hallgatója, oktatója, a világ legidősebb olimpiai bajnoka (2015)
Farkas Bertalan, Egyetemünk egykori hallgatója, vadászpilóta, nyugalmazott dandártábornok, az első magyar űrhajós (2015)
Cholnoky Tamás, Egyetemünk egykori hallgatója, oktatója, a Dr. Korányi Imre Ösztöndíj alapítója (2016)
http://www.bme.hu/diszpolgarok
“a magzat életét és identitását orvosok és biológusok hatalmára bízza, és az emberi személy eredete és sorsa felett a technika uralmát vezeti be.”
azért túl mélyen ne gondolgozz el rajta, hogy az orvosok és biológusok és a “technika” potenciális “hatalma” a magzat fölött honnan való, mert még egészségtelen kételyeid támadnak…
@jotunder:
A valláskárosultak szíveskedjenek otthon, négy fal között polírozni a nünükéiket!
(ahogy pl. én is teszem. Senkinek semmi köze hozzá, hogy milyen viszonyban állok a transzcendenciával és immanenciával!)
@aeidennis:
Azért, ha egy kynológus tanácsot akar adni nekem, netán fikázhatnékja van mert nem parforce, hanem klikker módszerrel tanítom a dobermannjaimat, akkor a minimum, hogy a kezébe nyomok egy nyakörvet és pórázt, és “Nesze vazze, hozd ki az udvarról valamelyiket!” Na üsse kánya, fölvehet egy csibészbundát és védősisakot, mert olyan hülye jó szívem van!
@aeidennis:
Lófaszt!
(hogy decens legyek!)
És nem csak láttam, ettem is!
@aritus:
(elfér az a név a listán Reza Pahlavi alatt)
@fortin2:
Azért a Dr. HC _VALAHA_ jelentett valamit.
@Muad’Dib:
Ühüm, v.allásos embernek köszönhetünk minden e.urópai e.redményt a.bban az i.dőszakban, a.melyben e.lég r.ossz h.atással volt az e.mber é.letjeleire az, ha nem volt v.allásos vagy legalább nem tett úgy. Esetleg előszedhetnénk azt is akkor, hogy az e.urópai tudományos eredmények nagy részét akkoriban e.urópaiak érték el.
@seol:
Elnézést a pontozásért, valamiért azt állította a kihívásokkal blogmotor, hogy tiltott kifejezést használtam, és nem volt kedvem egyesével vacakolni.
Az “i.dőszak” lehetett, úgy érzem. Brrr.
@seol:
“kihívásokkal” -> “kihívásokkal küzdő”
A születés előtti joghoz: kétségkívül bizarrnak hangzik, de:
1. analógia a halál utáni jog (a végrendelet például jogilag kötelezi az államot, végrehajtandó, holott a végrendelkezőt már semmilyen formában nem érintheti): a jog (law) tehát ismer olyan, hogy nem létező személy joga (right);
2. a meg nem születettek joga régen kimondottan konzervatív ügy volt, ma nem kis mértékben a progresszív liberalizmus egyik kedvenc témája, természetesen gondosan ügyelve arra, hogy a már megfogant, de meg nem született személy joga ebbe ne férjen bele, de például az igen, hogy a meg nem született generációk vélelmezett joga (pl. egészséges környezet’) az élőkre kötelezettséget rójon – az analógia itt is fönnáll;
3. az állatok, sőt, fajok állítólagos joga: az analógia itt abban áll, hogy legalábbis nem triviálisan személyhez köthető, de másokra valós kötelezettségekkel járó ‘jog’ (right) fogalmával dolgozik a jog (law).
És ez csak ízelítő a mai jog- és morálfilozófiai vitákból, amelyekben a katolikus álláspontot természetesen a legkevésbé sem csak papok képviselik.
E blog törzsközönségének a jelek szerint meggyőződése, hogy ők felvilágosultak és műveltek. A valóságban sokszor elképesztően előítéletesek és provinciálisak (tisztelet a kivételnek). Az in vitro fertilizáció ügyében a hivatalos vagy kodifikált katolikus álláspont morális, tehát nyilvánosan vitatható érvelésen nyugszik. Márpedig, ha komolyan vesszük a liberális morális meggyőződés kanti alapjait, akkor még egy püspök is rendelkezik azzal a joggal, hogy erkölcsi meggyőződését komolyan vegyék. Fura, hogy az egyenlő tisztelet elve még ebben a nagyon előkelő klubban sem triviális. (Komoly témák esetén.)
Mondjam azt, hogy ez annyira magyar…
@201512:
Ügyes (meg minden), csak hát nem igazán arról volt szó, értelmezhető-e a magzat joga bármihez, hanem arról, az értelmetlen, hogy épp mihez “kellene” joga legyen. Más a kettő.
Közkedvelt becsípődés (és sokan próbálják több-kevesebb — sajnos inkább több — halandzsával elő-előrángatni), hogy a Liberális Bölcsek Jegyzőkönyve vagy fene-se-tuggya-mi alapján a(z) Liberálisoknak nagyon komolyan kell venniük akárki (ez természetesen legtöbbször az aktuális “konzervatív” kinyilatkoztatóember) akármilyen véleményét, legyen az akármilyen értelmetlen logikai levezetéssel alátámasztva, de […dobpergés, a végén lepődjünk meg egyszerre…] nincs ilyen libsi parancsolat.
Mi több — bár ez így talán túlzás, mivel liberális kiskáté az előző bekezdés óta sem született –, pont az lenne a lényeg, hogy azt, aki ún. erkölcsi meggyőződését kizárólag kinyilatkoztatásokkal és nem túl ügyes logikai bukfencekkel tudja alátámasztani (de cserébe’ gondosan rá szeretné erőltetni azt másokra — egészen fura, mennyire együttjár a kettő, hát nem? azt, hogy érdekes módon bizonyos erkölcsi meggyőződések szinte kizárólag arról szólnak, kiket kell és hogyan elítélni és korlátozni, meg se említsük komolyabban), nemhogy ‘kritizálni szabad’, de ‘kritizálni kell’. Ez persze csak a saját erkölcsi izém. Nem emlékszem, csak a libsik kell komolyan vegyék automatikusan?
@201512: A poszt arról szól, hogy mindenféle jobberkék mentek neki a Veres püspöknek csak azért, mert egy aránylag népszerűtlen véleményt képvisel (és nem tehet mást, mert a Katolikus Egyház álláspontja ennél világosabb már nem is lehet).
Itt egy teológiai problémáról van szó, és én pl. egyáltalán nem értek a teológiához.
@201512:
1. Téves. A magyar jogban a végintézkedésben foglalt rendelkezés nem a halál.után, hanem annak pillanatában megy végbe.
2. A jövő generációk ún. jogainak nincs jogalanya.
3. Ld. fent.
Ezzel szemben, ugye.
Azt azért lehet mondani, hogy Veres hülyeséget képvisel, a kampánya idegen mintát másol, nem?
@fortin2: Most is tanultam valamit. És melyik a magasabb cím, a díszdoktor, vagy a díszpolgár? Melyiket fogja jobban szégyellni a Debreceni Egyetem? (Mindkét diplomám onnan való, de ezentúl letagadom.)
@jotunder:
Azért elég sok pappüspök dönt úgy, hogy ha nem is tagadja, de nem erőlteti az egyházi izék durvább részeit, plánem minden ok nélkül, szóval a “nem tehet mást” véleményes, vagy hogyan is mondjam. 🙂
Az nünükék meg úgyis csak addig szeretik az egyházakat és az épp aktuális szent könyveket, amíg ezekre hivatkozva el lehet ítélni a buzikat és a vöröshajúakat (igen, pár térelnevezés és szoborállítás belefér még).
@Counter: Ráadásul az elhunyt még életében – teljes jogképességében – szerzi a jogot, egyidejűleg azzal, hogy a jog őt is – és a végrendelkezését is – terhelheti.
@AmerigoMacellaio: Nem válaszol senki, rohadt liberális itt mindenki, nem ismerik a katekizmust. Én azt tippelem (harminc éve egy ilyesmiről megkérdeztem az anyukámat, aki ezt gyerekkorában tanulta), hogy a keresztelés elmaradása miatt nem elkárhozás jár, hanem csak purgatórium. Ott jól megnézi az Isten a magzatot, és ha rendes nemdohányzó embrió volt, akkor gyorsított eljárásban fölküldi a paradicsomba. Valószínűleg a megkereszteletlen de keresztény erkölcsű hindikkel is ilyesmi történik. A keresztség az csak olyan közösségi izé, Istennek nem olyan fontos, de ha ez nyilvános tudás lenne, akkor a közösségi szerepét is elveszítené. Olyan, mint a placebó.
@Mister Gumpy:
lexikon.katolikus.hu/L/limbus.html
@TanNé: Az ateizmus nem tagadja az istenek létét, pont ahogy te írtad, hanem azt mondja az ebben az istenben hit hibás. Pont mint Tűzokádó sárkányában vagy a csillámpóniban való hit. Bár ezek csak 6 éves kor felett problémásak. 🙂
@balmoral: Mocsai vayg Putyin? ha már szégyellni kell, maradjunk ennél a rektorszerűnél, akinél szervilesebb ma nem naygon mozog a pályán. Őt érdemes leginkább szlégyellni. (Ja, és magunkat, hogy ez megtörténhetik velünk – kis áldozathibáztatás is legyen…)
@201512: a jogképesség és az élethez való jog, az élet definíciója naygon mély, izgalams és kompex kérdés. Erről világszerte fontos viták folynak, a püspöki nyilatkozat kapcsán egy-kélt helyen (Maygar Kurir stb.) ebből nálunk is felbukkant valami. Viszont a konzipubik számára mindez nem létezik, azon törik csak i9zzadva a fejüket, hogy miképpen maradjanak trendilátszóak úgy, hogy közben a konzisági fizetés is meglegyen. Ehhez képest a legbigottabb ultamontán katolikus is sokkalsokkal jobb.
Klasszul elbeszélgettek, de nem vettétek észre, hogy Veres valódi főnökének kinyilatkozásait kiöklendező nagytiszteletű Rezsiszilárd már ebben a témában is megmondta a tutit (tudjátok kié a világ???), úgyhogy a püspök úr csak ne lázadozzon, mert az origó kideríti, hogy lopott a ruhaszárító kötélről…
@201512: ” Márpedig, ha komolyan vesszük a liberális morális meggyőződés kanti alapjait, akkor még egy püspök is rendelkezik azzal a joggal, hogy erkölcsi meggyőződését komolyan vegyék. “
De ő nem azt várja, hogy komolyan vegyék, hanem hanem azt, hogy mindenkire kötelezően fogadják el és érvényesítsék, még akkor is ha ezzel alapvető jogokat sért, vagy sérthet. Az sem figyelmen kívül hagyható, hogy rengeteg más vallás pont ugyanennyire megalapozottan mond akár egészen mást morális kérdésekben.