AUDI kontra ELTE (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„Akár 50 százalékkal emelkedhet egy kezdő audis dolgozó bére két év alatt a cég béremelési ajánlata alapján – ezt állítja az Audi Hungária személyügyi osztálya által készített dokumentum. A tájékoztató néhány példát sorol audis dolgozók keresetére, illetve annak változására. E szerint egy 24 éves szakmunkatárs, aki 2018 novemberében bruttó 333 ezer forintos kezdő fizetéssel lépett be a céghez 2020 januárjában már bruttó 489 ezer forintot keresne automatikus alapbéremeléssel, prémiummal és 13. havi fizetéssel együtt. Egy 48 éves, 2013 óta a cégnél dolgozó autófényező teljes bére a 2018 végi bruttó 448 ezer forintról 2020 elejére 532 ezer forintra emelkedne. Egy 35 éves, 2007 óta az Audinál dolgozó karbantartó mérnök teljes bére 815 ezer forintról 975 ezer forintra emelkedne. (hvg.hu)
Az ELTE-n egy adjunktus havi bruttója 277000 forint és 300000 forint között van, egy docensé 388000 és 420000 között, egy habilitált docens fizetése 471000 forint, egy egyetemi professzor fizetése pedig 554000 forint, a legmagasabb kategóriában 587000. Tehát az AUDI-nál a fényezők fognak nagyjából a docensek fizetését kapni, a karbantartó mérnökök pedig több mint a professzori fizetés másfélszeresét. A melósok is sokkal többet keresnek, mint egy egyetemi adjunktus.
A brit Jaguárnál egy karbantartó mérnök nagyjából annyit keres, mint egy brit adjunktus, talán egy kicsit kevesebbet.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518405-6ae1789578ee0' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518405&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518405-6ae1789578ee0&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518405-6ae1789578ee0' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Mondjuk a brit Jaguár fizet társasági adót, a magyar Audi meg nem.
Azzal is lehetne kezdeni (de nem ezzel fogják, mert Orbánt egy cél vezeti: tönkretenni az országot), hogy a 23 000 egyetemi oktató közül kirúgnak 16 000-et (akiknek semmiféle értékelhető tudományos teljesítményük nincs), a bértömeget a megmaradtak kapják.
Minőségi egyetemekre, minőségi oktatókra van szükség.
„A 36 hazai egyetemből nem kellene legalább 28-at bezárni?
Lehet átnevezgetni főiskolákat egyetemekké (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Kaposvári, Eszterházy – most fel nem sorolom az összes gagyit), de a tények még tények maradnak: alig találunk értékelhető teljesítményt az oktatói gárdában (MTMT, WoS, GS, Scopus).
Nem lenne jobb, ha maradna 5-6 tényleg színvonalas egyetem, amelyeket kiegészítene 8-10 főiskola?
(Így lehetne méltó módon megünnepelni a mai napot.)
2018. aug. 20. ”
@Kettes: Magyarorszagon van egy 19 szazalekos szocialis hozzajarulas, amit a munkaltato fizet. Az ebbol szarmazo bevetel tehat magasabb, mint a teljes SZJA bevetel. Tehat ugy nagyjabol a 6 szazaleka lehet a teljes GDP-nek. A brit tarsasagi adobevetel meg a 3 szazaleka a teljes GDP-nek. Szoval amit nyernek a reven elveszitik a vamon.
„Tehát az AUDI-nál a fényezők fognak nagyjából a docensek fizetését kapni”
És még ez is hol van mondjuk egy Századvégnél szorgoskodó fényező juttatásaihoz képest.
@Serde László: Magyarorszag kotelezettseget vallalt az Unional arra, hogy a 30-34 eves korosztalyban 34 szazalekra emeli a diplomasok szamat. Az unios atlag majdnem 40 szazalek, a magyar atlag meg 32. Ha leepitjuk a felsooktatast, akkor jelentosen csokkenne a diplomasok szama. A brit felsooktatasban a top husz szazalek es a bottom otven szazalek kozott ugyanugy nagy a kulonbseg, mint Magyarorszagon. a diakok felveteli pontszamatol kezdve a tudomanyos teljesitmenyig. a gyengebb egyetemek azokat a diakokat kepzik akik nem a kozeposztaly felso reszebol szarmaznak, es ezzel hozzajarulnak a tarsadalmi mobilitashoz.
Vannak akik nem fogják fel, hogy hazánkban munkaalapú és nem tudásalapú társadalom épül.
Sajnos.
Nem az audisok keresete sok, hanem az egyetemi tanárok fizetése alacsony. Az értelmiség viszont sokat tehetne azért, hogy az arányok megforduljanak.
@Sweet Gus,táv: es egeszen pontosan mit is tehetne az „ertelmiseg”…. semmit.
@jotunder: De miért kell minden gagyi főiskolát egyetemmé kinevezni, miközben lobogtatták a koncepciót, hogy vidéken szinte csak community college lesz?
@Flageolet: Korábban sem járt automatikusan az adjunktusi kinevezés a PhD-hez és most sincs olyan szabály, hogy kötelezően várni kell. Amikor lesz pénze az egyetemnek a magasabb pozícióra, akkor kinevezi vagy esetleg megpályáztatja egy adjunktusi helyre.
Jelenleg – legalábbis alkalmazott területeken – a professzori kinevezés egyszerűen nem éri meg a belefeccölendő munkát. Ilyen területeken dolgozó ismerőseim közül többen kerek perec kijelentették, hogy eszük ágában sincs a nagydoktorira hajtani. Leadják az óráikat az egyetemen, aztán mennek a kft-be pénzt keresni. Én csak azon tűnődöm itt halkan, hogy lehet-e reális esélye annak, hogy ezt belátva az MTA lejjebb vigye a nagydoktori követelményeket? Vagy megvárják, míg bizonyos szekerületeken egyszerűen eltűnnek a nagydoktorok? Vagy az egyetemek törlik el a nagydoktori követelményt a professzori kinevezésből?
A „balkáni lótolvaj”, avitt „világképe” egyre inkább leképeződik. (bár a „tudás” és teljesítménye megfizetésének anomáliái nem most kezdődtek)
@Sweet Gus,táv: Nyilván, az Audi alacsonyabb bérért (és alacsonyabb igéretért) jó ideje nem tud(na) számára megfelelő munkaerőhöz jutni.
És nyilván, az egyetemek ennyi bérért is hozzájutnak a megfelelő „munkaerőhöz”.
Vagy, hogy is van ez?
@poszt: Itthon a takarítók bére sem úgy aránylik a rendőrökéhez, mint Albionban, önmagában ez nem jelent semmit (az ilyen témájú posztjaidban viszont jellemzően nincs több, mint ennek felemlegetése a te szívednek kedves területen).
Egyébként ez nem is annyira nagyon új fejlemény, Palkovics sem a GAMF-on művelte a fékkorszerűsítést (ha azt).
@jotunder: Az Audi 7.5 milliárd euró forgalom mellett 2.5 millió euró társasági adót fizetett 2017-ben. Ez a forgalom 0.03%-a. A szocho is csak a forgalom 0.68%-a. Az Audi gyakorlatilag nem vesz részt a magyar közteherviselésben, de felnyalt egy nagy rakás vissza nem térítendő fejlesztési támogatást és nagyon faszán fest a GDP-ben.
@Kettes: az biztos, hogy igaz, hogy az Audi az egyik legnagyobb GDP termelo, es baromi jo poziciokat alkudott ki maganak.
@jotunder: ööö, hát,…, hideg őszi reggelen?
@poszt: Odáog stimmel, hogy itt nagy gond van. De amikor erre elindul sokaknál az orbánozás, akkor kellene megállni gyorsan a hitelesség nevű stoptáblánál.
Mint habilitált docens 2010 áprilisában brutto 308e Ft, netto 187eFt volt az illetményem (az előző munkahelyemhez képest kb. 40%-os csökkenés lett ez nagyhirtelen…). Mint habilitált docens, 2018 decemberében bruttó 388e Ft nettó 270e Ft volt az alapilletményem. (egy átlagos docens az én kategóriámban, ha reálos, kb. 30-50%ot tesz még erre rá, grantek stb.) Ebből nagyon óvatosan, számítva a rámszórt átkokra, akár még arra a könnyelmű következtetésre is juthatnék, hogy nem OV vette el családomtól az Audis bérhátrányt okozó nagy pénzt havonta…
Szóval, két megjegyzés:
1. A magyar akadémiai értelmiség továbbvitte a kádár-kori pénzügyi-puskásöcsis alkut a hatalommal, és a hivatalos kispénz mellett igyekezett azt kicsit nagyobbítani, szakmája és embere válogatja, hogy felvételi elkészítővel, Széchenyi-ösztöndíjjal, EU-s pályázatokkal, kk-zásokkal stb. (És persze sokan vannak, akik ezekből kimaradva nyomorognak).
2. A győri Audi a saját területének az abszolút világszintvonalú termékéhez gyárt nemzetközi versenyben megméretődő terméket. A közalkalmazotti magyar egyetemi oktatók a hazai csúcsegyetemeken a nemzetközi verseny B-kategóriában, a többi egyetemen a hazai bajnokságban játszanak. Viszont csak egész kicsi fizetési különbségek lehetnek köztük, a szabályozás miatt. A CEU ezt meghaladta, a Corvinus-modell ezt igyekszik meghaladni (most hagyjuk az egyéb elemeit). Előbbit ezért utálták igen sokan (OV tett érte, hogy mostanra ez feloldódott), utóbbitól a bétéző közgázos oktatók aggódnak.
Szóval, ezért idézi fel bennem ez a poszt a 80as évek Élet és Irodalom cikkeit a jó szakik, maszekok, (a lángossütőkről nem is szólva) és az egyetemi tanárok fizetési különbségeiről…
Ezek az adatok ledolgozott munkaórával korrigálva hogy néznek ki? Illetve az egyetemi oktatók nem szerezhetnek pluszpénzeket mindenféle kutatási támogatásokkal?
@fortin2: 1. Az egyetemi oktatók közalkalmazottak, ergo nem az egyetem dönt a fizetésükről. 2. A posztban, tulajdonképpen nem volt szó Orbán Viktorról. 3. A Corvinus-modell azt jelenti, hogy Csák János építhet egy egyetemet Lánczi Andrással. Gratulálok.
A posztban arról írtam, hogy egy brit adjunktus annyit keres, mint a világ egyik legelitebb autógyárában egy egészen komoly mérnök. Miközben egy magyar adjunktus kb. a felét keresi meg annak, mint egy fényező az Audiban. Az, hogy erről neked a nyolcvanas évek jut eszedbe, az a te dolgod. Ez egy ún. tény, amit különösebb kommentár nélkül írtam le.
Én azt gondolom, hogy az ELTE-n nagyon sok kiváló ember van, és az az ország, amelyik nem becsüli meg az elitfelsőoktatása oktatóit megérdemli a sorsát. És igen, gyalázatos bűnnek tartom az MTA intézethálózatának szétverését.
@jotunder: nem is posztban volt orbánozás, utána, erre utaltam.
A Corvinus-modellnek egyetlen aspektusáról írtam, jelezve, hogy a többit hagyjuk. Merthogy éppen arról van szó, hogy ma egy egyetem nagyon szűk határok között differenciálhat fizetésekben, ezt is írtam.
És igen, a nyolcvanas évek,a kilencvenes évek és a kétezres évek jutnak az eszembe, no meg akétezer tízes, kétezerhuszas stb. Mert látszik, hogy bizony nem egy-egy kormány, hanem az ország nem becsüli meg az elitoktatót, illetve viszi bele az elitoktatók jelentős részét is mellékutas pénzkipótlásokba. nyilván voltak ilyen-olyan próbálkozások, amelyek közül a Lendület sokkal becsületesebb és perspektivikusabb, mint pl. a Széchenyi professzori ösztöndíj, de a rendszerrel nem ment szembe senki. És nem is fog. Le lehet szólni a nyolcvanas évek asszociációját, de így a mostani fizetélsi összevetés eléggé féloldalas marad.
Az intézethálózat sorsa valóban kulcskérdés, nézzük meg, mi lesz belőle. Az elmúlt bő félév tapasztalatai alapján semmi jó nem néz ki, de talán még lesz annyi esze valakinke, hogy mégis félrerántja a kormányt. Bár mostanra szinte csak Palkovics kezében maradt ilyen eszköz, mozgástér.
@Carbonaro: mi az, hogy „ledolgozott órák”?
@fortin2: én csak szelíden megjegyeztem, hogy Magyarországon egy elitegyetemi adjunktus a felét keresi egy AUDI-s autófényezőnek, miközben egy brit nem annyira elitegyetemi adjunktus nagyjából a dupláját keresi egy Jaguáros autófényezőnek. én ebbe még csak különösebb érzelmet sem vittem bele.
@Carbonaro: Szerintem az adatokban alapbérek szerepelnek.
@jotunder: Én ezt nem tudom érzelem nélkül, sajnos, amikor a mellékállásban a napi betevőért egészen kiváló gyakorlati munkát végző (ugyanezen egyetemen) adjunktus kliensének a logisztikai alkalmazottja (értsd: raktárban segédmunkás) másfélszer annyit keres, mint ő. És pluszban még a nemzetnek is annyi ezzel a stratégiával. Van itt helye az érzelemnek, bőven.
kár összehasonlítani az audit az elte-vel. ha az audi legyártja teszemazt az egymilliomodik autót, bele tud ülni a Nemzetvezető Testvér, fotózkodik vele, és elhajthat vele? igen. az ELTE-be be tud ülni, és mit tud ott csinálni?
semmit.
na ugye, nincs szükség az ELTE-re…
@brunn: ‘az egyetemek ennyi bérért is hozzájutnak a megfelelő „munkaerőhöz”‘
Helyesen: az egyetemek ennyi bérért is hozzájutnak a „megfelelő” munkaerőhöz
A portfolio.hu, please! 🙁 nevű ribancportál hangulatos című cikkében idézik az Audi válaszát a szakszervezetek elemzésére.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/autoipar/itt-a-kijozanito-pofon-az-auditol-ezt-nem-teszik-zsebre-a-dolgozok.312139.html
Lelövöm a poént: az Audi menedzsmentje szerint hülye, aki a hivatalos magyar beszámolóból akar elemzéseket végezni, mert azt az adóoptimalizálást célzó belső elszámoló-árak eltorzítják. Esetünkben úgy, hogy a valóságosnál nagyobb nyereséget mutatnak ki a privát adóparadicsomi státuszuk miatt.
Nem akarom elenni a szakszervezeti szakértőinek kenyerét, de pontosan erről van szó: az Audi megússza a közteherviselést Magyarországon, és az egyetlen haszna Magyarország számára, hogy munkahelyeket teremt. Ha viszont nem fizet európai munkáért európai bért, akkor csak egy csillogó kolonc a magyar gazdaság nyakán.
Ez azért messzire vezet. Tegyük fel, valamelyik kormányzat valóban meglépi, hogy felemeli az egyetemi oktatói fizetéseket a versenyszféra legjobb pozícióinak szintjére. Onnantól mondjuk egy tanársegéd keresne 300-400 e Ft-t (nagyjából kezdő mérnöki bér), egy adjunktus 500-700 e Ft-ot, és így tovább. A tanszékvezető professzor meg mondjuk keresne annyit, mint egy középvezető az Audinál, ami nem tudom mennyi, de gondolom alaphangon legalább 1,5 M/hó, ha minden juttatási elemet figyelembe veszünk. Hol itt a hiba? Hát ott, hogy az egyetemi szféra az alacsony fizetések szerint kontraszelektált (tisztelet a kivételeknek). Azt évtizedek óta lehet tudni, hogy az Audi magyar viszonyok között jó munkaadó. A legjobb emberek törekedtek arra, hogy bekerüljenek a céghez. El lehet ezt mondani a magyar egyetemi-akadémiai szféráról? Nem. Azt gondolom, nagyon helyes lenne, ha a magyar akadémiai szféra fizetésben felzárkózna a versenyszférához, de ez nagyon kemény személycserékkel kell együtt járjon, nyilvánosan meghirdetett és valóban versenyeztetett pozíciókkal, amire a vonzó jövedelmek miatt vélhetően sokan jelentkeznének, és közülük vállalható szempontok szerint, transzparensen kellene választani. Onnantól én is nagyon támogatnám ezt a dolgot.
Arrol nem hallottam hogy az ELTE-rol most kirugott uszkve 60 oktato fizeteset odaadnak a maradeknek. Arrol szoltak a hirek, hogy 250 milliot kell sporolnia az egyetemnek, ez ennyi status megszunteteset jelenti. Se fiatalt ne vesznek fel, se bert nem novelnek legalabb annak, akiknek az orakat at kell venni.
Jaj hagyjuk már az Audit. Még így is a töredékét viszi haza a győri melós mint a belga társa.
@zombizan: Allitasodban van logikai hiba. Attol, hogy evek ota alacsonyak a fizetesek meg nem kovetkezik hogy kontraszelektalt. Ugyanigy az is kovetkezhet, hogy csak az igazan elhivatottak maradtak meg, akiknek a kutatas/oktatas a mindenuk.
Az egyetemeken nem is annyira a berezes alacsony volta a problema hanem a termeszettudomanyi tanszekek dologi koltsegenek a hianya es kutatasi infrastrukturanak a telejes lepukkanasa, a high-tech eszkozokbe valo beruhazasi keret teljes hianya. Az oktatok megteszik a dolukat, de hogy tanitsanak elektronmikroszkopot hasznalni, ha nincs nekik ilyen? Az egyetemen olyannak kene lennie amilyen mashol nincs. (es akkor persze jonne ipari megbizas, kapcsolat is, amit mindenki hianyol).
@akakukk: jó, de ha ezt mondjuk, akkor tulajdonképpen az alacsony fizetés a minőség garanciája, nem? Már ha logikai hibákat keresünk 🙂
@jotunder: Egyik kedvenc témám, amin jól fel tudom húzni magam, az a diplomások száma. Ugyanis amikor az intelligencia haranggörbéjén egyre inkább balra toljuk a vágási vonalat, akkor azt garantáljuk, hogy csökkenteni fogjuk az oktatás színvonalát. Néhai intézetigazgatónk azzal vígasztalta magát, hogy a hagyományos színvonalú egyetemi képzést a doktoriskolában megvalósítjuk. Igen, és ezzel az egykori kandidátusi szintet degradáljuk az egykori diploma szintjére. És így tovább.
@Serde László:
Hogy te mekkora egy barom vagy. Látszik, hogy a büdös életben nem voltál egyetem közelébe.
A felsőoktatási követelményrendszer ma olyan, hogy még docensi címet sem lehet kapni, rangos külföldi publikáció felmutatása nélkül. És kurvára mindegy, hogy a docens mondjuk az ELTE-n, vagy Kaposváron oktat.
Továbbá a felsőoktatást végzett emberek aránya Magyarországon nemzetközi összehasonlításban siralmas. A fidesz célja nyilván nem a kiművelt emberek sokasága, hiszen éppen a gondolkodó, összefüggéseket megérteni akarók jelentik számára a legnagyobb veszélyt.
A fidesz legfőbb bázisa az alacsony iskolázottságú emberek. Ez tény.
@akakukk: amúgy nyilván mind a kettőre van példa. Én is ismerek olyat, aki abszolút a versenyszféra csúcskategóriáját képviseli, mégis tanít egyetemen, mert több szempontból fontos neki, de nyilván nem ebből él. Ugyanakkor nem tudok eltekinteni a saját ELTE diák élményeimtől (természettudomány) az erősen hullámzó oktatói színvonallal (és ez a kilencvenes évek első felében volt, azóta a helyzet nem hiszem, hogy javult volna), meg egyéb, közvetlen információ forrásaimtól. De abban szerintem mindenki egyetért, hogy HA valaki nekifogna a fizetéseket a versenyszférához igazítani az egyetemi szférában, akkor a kapacitásokat, struktúrákat stb is át kellene gondolni.
@Orbán veje:
Csak hogy a diploma megléte még nem jelenti azt, hogy okos is illető. Ismerek gyári munkást aki átlát a kormány minden szemétségén, és diplomás mérnököt, aki meg beszopja a legótvarabb sorosozós propagandát. És ez nem ritka kivétel, hanem nagyon gyakori sajnos.
Sőt, fideszes tanárt is ismerek nem is keveset!
@zombizan: Igazad van, de a javasolt megvalósítás módja itt, ezen a helyen, nem tud működni. Szerintem csak abban lehetne bízni, hogy a megemelt – és folyamatosan szinten tartott – fizetések tíz-húsz év alatt keresztbe tesznek a kontraszelekciónak. (@akakukk: a hivatástudatból maradtak már jórészt kihaltak.)
Finnországban a tanári fizetések megemelésével együtt nem cserélték le a tanári kart, de egy idővel jobbak kerültek a pályára.
@Barkalot:
Bizonyos szempontból nem értek egyet. Persze, hogy ismehetsz, olyan szakmunkást, aki okosabb, mint egy diplomás, illetve egy diplomás is lehet természetesen fidesz szavazó.
Csakhogy a diploma és az okosság ( ha ez utóbbit egyáltalán mérhetjük) között, illetve az iskolázottság és a fidesz támogatottsága között nem függvényszerű, hanem sztochasztikus kapcsolat van.
„Az AUDI-nál egy karbantartó mérnök több mint a másfélszeresét fogja keresni, mint egy professzor az ELTÉ-n.”
Aki tudja csinálja, ugyebár….
Meg jó lenne, ha nem vennénk át smittpali szokását, hogy ide-oda dobálózunk a titulusokkal. Az ok, hogy valaki egyetemi oktató, de a cikk „mérnököt” is említ, aki szintén diplomás, csak nem irkál, hanem tervez, néha elég komoly felelősségi körben.
@Dárnok: a fizetési különbségek a kilencvenes évektől alakultak ki, szóval annak is kellett átfutási idő, amíg a pozícióvesztés a versenyszférához képest bekerült az emberek döntési mátrixába. Amennyire én tudom, a szocializmusban egyetemi oktatónak lenni nem volt akkora relatív jövedelemvesztés, mint ma. A hivatástudat létét én nem tagadom, de az idősebb korosztálynál ez is szerepet játszhatott abban, hogy az egyetemi oktatás színvonala fennmaradt. Az is igaz, amit a másik kolléga mondott, hogy az egyetemi oktatás anyagi körülményei is romlottak, ami a színvonalat az oktatók minőségétől függetlenül is lefelé húzza. Azért itt nagy paradigma váltások voltak, a 15-20 fős kutatói szakoktól (biológus, fizikus, vegyész stb) a több száz fős évfolyamokig. Nyilván ugyanazt az oktatást nem lehet 200 embernek megadni, amit annak idején 15 embernek adtak (bár a technológia fejlődés ebben sokat segíthet).
@Orbán veje: A felsőoktatásban végzett emberek aránya semmit nem jelent. Ma szövegértési képesség hiányában is lehet érettségi bizonyítványt szerezni. Az amerikai farmer is joggal legyint: – ugyan már, egyetem, a szomszéd hülyegyereke is oda jár.
Az ELTE tanárai sztrájkba léptek a fizetésemelésükért.
Megszervezték magukat, ugyanúgy, mint a vasutasok, a tanárok, az egészségügyiek, a buszvezetők stb.stb., és ezzel figyelmetették a munkaadójukat.
JA, NEM IS!!!!!!
@zombizan: Fentebb írtam a népesség intelligenciagörbéjéről. Azon sajnos a technológiai fejlődés nem segít. Vagyis az egykori ötszörös túljelentkezőből kiválasztott húsz vegyészhallgató teljesítmnényét semmiféle technológia segítségével nem fogja elérni a szinte válogatás nélkül felvett 200 hallgató. És tapasztalataim szerint ilyen körülmények között sajnos a közöttük meglévő húsz tehetséges sem rudja az egykori formát hozni. Csak az a néhány, aki utána megy is a Harvardra, vagy máshová.
@Dárnok: Édes öregem, már ne haragudj. Nem akarom ide bizonyítékok tömegét linkelni az állításod ellenkezőjére, inkább maradjunk annyiban, hogy téged biztosan nem az eszedért fognak ellopni.
Túl sok a felsőoktatási intézmény, és túl sok bennük a diák is.
Számukat lehetne csökkenteni és akkor lenne miből emelni a béreket.
@Kettes: Annál inkább furcsa – ezt akarod mondani ?
@Orbán veje: Pedig olyan jó lenne, ha bizonyítékok tömege végre megdöntené negyven év keserű tapasztalatát.
@Serde László: Nem baj, ha tudod, hogy az egyetemi tanszékek amúgy szintén rabszolgatartó intézmények ! Nincs bennük a francia felvilágosodásból semmi ! A tanszék felső körei kutatnak, külső megbízásokra dolgoznak, könyveket, publikációkat írogatnak, látogatják egymást, konferenciákra hemzsegnek. Hozzák az akkreditációs pontokat. A kétharmad meg vágja a fát, napi robotban tartja az órákat, a gyakorlatokat, feladatokat adnak és értékelnek, állják a megvetés hullámait, amiért nincs papír a nyomtatóban, nincs festék, nincs elég szék, a lépcsőn és az ablakpárkányokon is ülnek a diákok. Ha most elküldöd a kétharmad egyik felét, abból katasztrófa lesz ! A felső körök nem tudnak és nem is akarnak tanítani !
Tanszékünk átlagéletkora kb. 55 év, gyakorlatilag nincs olyan fiatal, aki egy félállásnál többet elvállalna a hivatalos fizetéseket látva. Néhányan ingyen, azért tartanak órákat mert így beírhatják a cv-jükbe, vagy nyugdíjas, akinek jól esik. A megélhetés kedvéért szinte mindenkinek van valamilyen céges vagy pályázati munkája, ami gyakorlatilag a főállásává vált, hiszen több bért kap onnan, mint az egyetemi docensi-tanársegédi bére. Ezek véges, határozott idejű pályázatok. Lejárnak. És vannak olyan oktatók, akik kimaradtak. Sőt, vannak olyanok, akik elmentek középiskolába kutatótanárnak, mert az bruttó 500 körül van, ami magasabb az egyetem béreknél és a közoktatás nyert vele egy jó tanárt.