AUDI kontra ELTE (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
„Akár 50 százalékkal emelkedhet egy kezdő audis dolgozó bére két év alatt a cég béremelési ajánlata alapján – ezt állítja az Audi Hungária személyügyi osztálya által készített dokumentum. A tájékoztató néhány példát sorol audis dolgozók keresetére, illetve annak változására. E szerint egy 24 éves szakmunkatárs, aki 2018 novemberében bruttó 333 ezer forintos kezdő fizetéssel lépett be a céghez 2020 januárjában már bruttó 489 ezer forintot keresne automatikus alapbéremeléssel, prémiummal és 13. havi fizetéssel együtt. Egy 48 éves, 2013 óta a cégnél dolgozó autófényező teljes bére a 2018 végi bruttó 448 ezer forintról 2020 elejére 532 ezer forintra emelkedne. Egy 35 éves, 2007 óta az Audinál dolgozó karbantartó mérnök teljes bére 815 ezer forintról 975 ezer forintra emelkedne. (hvg.hu)
Az ELTE-n egy adjunktus havi bruttója 277000 forint és 300000 forint között van, egy docensé 388000 és 420000 között, egy habilitált docens fizetése 471000 forint, egy egyetemi professzor fizetése pedig 554000 forint, a legmagasabb kategóriában 587000. Tehát az AUDI-nál a fényezők fognak nagyjából a docensek fizetését kapni, a karbantartó mérnökök pedig több mint a professzori fizetés másfélszeresét. A melósok is sokkal többet keresnek, mint egy egyetemi adjunktus.
A brit Jaguárnál egy karbantartó mérnök nagyjából annyit keres, mint egy brit adjunktus, talán egy kicsit kevesebbet.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518405-67b39b9bc2feb' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518405&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518405-67b39b9bc2feb&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518405-67b39b9bc2feb' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Lajszlo: Már rég eltörölte a legtöbb egyetem a nagydoktorit a professzori követelmények közül. PhD/kandidátusi és egy helyi habilitáció elég hozzá. Lánczi András rektori kinevezéséhez is elég volt ennyi. Amúgy tapasztalataim szerint a nagydoktori sokkal több teljesítményt tükröz (legalábbis az általam valamennyire ismert diszciplínákban) mint a habilitáció.
Ez az egész felsőoktatási meg kutatói bérezés valahol tyúk-tojás dolog. Valaki feljebb írja, hogy az Audinál minőségi emberek vannak, a felsőoktatásban meg nem mindig. Megint visszajutunk az eltékozolt száz meg ezermilliárdok kérdésére. És nem csak az Orbánék dúlására gondolok. A Gyurcsányék idején is EU tagok voltunk, akkor is jött a pénz. Hova tűnt? Miért nem hisszük már végre el, hogy a finn vagy az észt modell a jövőbe mutató és nem az azeri. Az Audi is meg a többi „nagy adózó” is nyüszítve húz el innen, ha nem lesz minőségi szakembere, amit csak minőségi oktatás tud kinevelni minőségi (normálisan megfizetett) oktatói gárdával. Akkor majd nem kk-ban meg kiszámlázásban fognak gondolkodni, hanem a minőségi oktatásban, Ennyi!
@Flageolet: Csak annyit tudok erre válaszolni, hogy főállású vállalkozóként ingyen tanítottam két évig, utána mentem át főállású oktatónak. Tudott volt, hogy van vállalkozásom, nem kérdeztem, hogy megtarthatom-e (nem is maradtam volna ott, ha nem) és nem mondta senki, hogy ezt nem lehet. Biztos, hogy legális, mert volt néha körlevél, arról, mit szabad a vállalkozásoknak, és mit nem, de ezzel nemigen foglalkoztam, nem érintett, mert én nem azért kaptam a megbízásaimat, mert egyetemi ember vagyok, hanem azért, mert előtte 15 évig voltam vállalkozó, és ismert a piac. (Nem a Századvégnek dolgoztam :)). 18 évig szerettem tanítani, amikor már nem, azonnal abbahagytam, és éltem a piacról ugyanolyan jól, csak nyugodtabb élet mellett. Visszagondolva, hobby volt a tanítás, jó volt, elmúlt. És továbbra is tiszta a lelkiismeretem, többet adtam, mint amennyit kaptam.
@kocsisj: minosegi autofenyezok es karbantarto mernokok? sokkal „minosegibbek”, mint a jaguar autofenyezoi es karbantarto mernokei? ebben azert nem vagyok biztos.
@anonymand: „Vannak akik nem fogják fel, hogy hazánkban munkaalapú és nem tudásalapú társadalom épül.” – Nem, kérlek alássan. Nyalásalapú társadalom épül.
@kocsisj: A finn módszer oda vezet, hogy a legnagyobb náluk az alkoholizmus és depresszió, meg az öngyilkosságok.
Isten mentsen meg minket a finn rendszertől.
Az észteket meg még soha senki sehol nem állította példának. Ami valahol érthető, ha elnézzük a médiában szereplő szakembereket, híres tudósokat, Nobel díjasokat vagy akár művészeket is.
Valószínűleg KETTŐT találni is fogunk, a kérdés hogy a fentiek közt hol.
Múltkor volt egy érdekes cikk az észt IT-felfutásról. Nem biztos, hogy csak a Nobel-díjasok mutatják egy ország értékeit, ebből mi sem tudnánk sokat felmutatni, mert majd mindegyiket előtte elüldöztük. A finnek alkoholizmusa meg depressziója éghajlati probléma (majd az összes skandináv országra igaz). Én egyáltalán nem tudnám elviselni a meleg és napfény féléves hiányát, de ők ott születtek, így tudják feloldani. De az életszínvonalukkal meg a korrupció nagyságával szívesen cserélnék (gondolom nem vagyok egyedül vele).
@Kuglóf. Az: „A finn módszer oda vezet, hogy a legnagyobb náluk az alkoholizmus és depresszió, meg az öngyilkosságok.”
Meg még sötét is van!
Jó is, hogy nem vezetjük be a finn oktatási modellt, még a végén csak 22 fok lenne nyáron, aztán mit csinálnánk a kerti medencékkel?
Just for the record:
Kuglóf. Az
0 bejegyzést írt és 39 hozzászólása volt az általa látogatott blogokban.
@Secnir: Figyu, tudod mi az hogy BEUGRÓ? Én nem tudtam. Száz százalékosra KELL teljesíteni, különben nem engednek tovább, miközben aztán a VIZSGÁN 20%-nál már egy kettessel átmentél. Ha neked ez normális, oké.
Az életben SEMMIT nem csinálsz egyedül, programok, kollégák, szabványok, ellenőrök, laikusok nézik mit csinálsz, q. rvára sokat és sok embernek kell hibázni, hogy szar legyen.
A rugóenergia négyzetgyök (1/2 D * m2) számításban kihagyni az 1/2-edet NEM ilyen hiba.
Az egész arra megy, hogy a diákot szopassák. Én egy eléggé rutinos szakember vagyok, ennek ellenére amikor a munkámat alávetjük a KÖTELEZŐ teszteknek, tele vannak kisebb-nagyobb hibával. Nem gond, mert AZÉRT van a teszt. Sőt, miközben vagy három ember tesztel, EZUTÁN is szokott benne maradni olyan, amit az ÜZEMBEHELYEZÉSNÉL veszünk észre, mert ez is egy procedúra, MIELŐTT én átadom, ők átveszik a „kész terméket”.
EZ az élet, így működik.
Ahogy a technológia szállító is észre szokta venni ILYENKOR, hogy hoppá, azt számoltam hogy így lesz, de ÚGY van, lécci írd át ezt meg ezt.
Szóval én továbbra is ott tartok, hogy lehetőleg ne találkozzak úgy azzal a fazonnal, hogy tudjam, ő volt.
@jotunder: Valószínűleg nem is keresnek annyit, mint az angol példád. Habár ez meg a „Tudsz úszni” viccre emlékeztet. De ha nem olyan jók, mint angliai társaik, akkor engem igazolsz. Minőségi oktatás, minőségi oktatás, minőségi oktatás (ucsitca, ucsitca, ucsitca), már Vlagyimir Iljics is megmondta.
@közösperonos átszállás: index cimlap…
@jotunder:
Igazából nem leépíteni kellene a felsőoktatást, hanem átalakítani. Nem biztos, hogy minden oktatónak az oktató-kutató pályafutást kellene bejárnia. Nem egyedi magyar jelenség, de rengeteg kényszerpublikáció keletkezik a publikációs kényszer miatt. Emellett a masik oldalon a hallgatóknak is jobb lenne, ha gyakorlati szakemberek is oktatnának. Simán lehetnének az egyetemeknek olyan oktatóik is, akik oktatás mellett csak projektmunkákat végeznének a versenyszféra megrendeléseire, meg a versenyszféraból is lehetne sokkal több óraadó, és csak a legkiválóbb koponyák kutatnának az oktatási tevékenység mellett, ők viszont kiemelt bért kapnának, ugyanakkor nem kényszerülnének sem projektmunkákra, sem másodállasban fusizásra.
@Secnir:
Bár nem foglalkozok autógyártással, nem tudom ott hogyan van, de nekem köszönő viszonyban sincsen a munkám azzal, mint amikor egyetemen durva időkényszer alatt kellett ZH-t vag beugrót megírnom, így sokkal több volt a hibalehetőség, valamint a cél nem a rendes munka, hanem a gyors gányolás volt.
@Kuglóf. Az:
A finnek azért alkoholisták, mert hónapokig alig kel fel náluk a nap, miközben kurva hideg van. Nem is költöznék oda, de az oktatasi rendszerüket azt idehoznám a gyerekeinknek.
@Zabalint: nem tudom, hogy miert kellene a magyar felsooktatasnak szignifikansan kulonboznie a brittol vagy a nemettol? tenyleg nem.
@Kuglóf. Az:
Nekem nem a konkrét követelményekkel voltak a gondjaim egyetemista koromban. Hanem hogy sok oktató lelki terrort folytatott, olyan lekezelő hangnemet engedett meg velünk szemben, amit teljesen felnőtt emberekkel szemben nem engedett volna meg. Mikor később levelezőn másoddiplomat csináltam, ott nyoma sem volt ennek, ott ugyanolyan oktatók teljes értékű emberként kezeltek minket hallgatókat.
@jotunder:
Más téren a brit most is nagyon sokban különbözik (pl. az oktatasi rend).
De egyébként a publikálasi kényszer mindenütt probléma. Azt mondjuk nem tudom, hogy pl. Ausztriában a Fachhochschule-kban mennyire komoly kutatás folyik.
https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/2019/emerging-economies-university-rankings#!/page/0/length/25/sort_by/rank/sort_order/asc/cols/stats
ez a fejlodo orszagok (Lengyelorszag mar nincs a listan, ok mar fejlettnek szamitanak) egyetemi rangsora.
@Zabalint: magyarorszagon egeszen biztosan kisebb a publikalasi kenyszer, mint Ausztriaban. mi az, hogy mas az oktatasi rend Angliaban? konkretan mi indokolja, hogy a magyar felsooktatas szignifikansan maskepp mukodjon, mint Angliaban?
@kocsisj: Attól függ, honnan informálódsz. Kuglóf.Az azt olvasta, hogy a finn gyerekek lövöldöznek és katedrálisokat gyújtanak fel. 12 megyei lapban megjelent, így biztos igaz. Amúgy is rendkívül tájékozott, aki nem tudja, miért kell az észteket irigyelni, de rohadtul.
@HaD: Jahm, a kurva jólétben van mobilom. De a te kedvedért íme, itt az ékezet. Az okoskodásod ettől még nem értem, de én buta srác vagyok, szóval vállalom. Ha érdemleges közölni valód van, amúgy szívesen meghallgatlak mert jelenleg kettőnk közül csak tőled futotta egy személyeskedő replyre 😉 Az meg tudod mit mutat…?!
@Kuglóf. Az: Hát ez konkrétan nem így van (finnek és öngyilok). Legalábbis már egy ideje nem. Itt van egy 2010-es európai öngyilkossági térkép, mi pl. két fokozattal verjük a finneket benne: http://www.origo.hu/egeszseg/20140521-ongyilkossag-europa-litvaniaban-van-a-legtobb-ongyilkos.html De ha már itt tartunk, 2018-ra egyenesen megfordult a helyzet: http://www.origo.hu/nagyvilag/20180314-finnorszag-a-legboldogabb-orszag-a-vilagon-egy-globalis-felmeres-szerint.html
Aztán az elmúlt 20-30 évben mit csináltak az egyetemi oktatók és kutatók szakszervezetei? Maximum annyit, hogy megszervezik a Mikulás bulit meg a nyári üdüléseket. Hányszor sztrájkoltak az egyetemeken?
Miközben nemcsak a fizetésekről van szó, hanem az egyetem és kutatás fogalmának teljes megváltoztatásáról. Ma Magyarországon az egyetemek diplomás-ember összeszerelő üzemként dolgoznak, okleveles könyvelők irányítása alatt [http://www.kormany.hu/download/0/e7/20000/Kancell%C3%A1rok%20%C3%A9letrajza.pdf]. Az állam az egyetlen munkaadó, és a teljes monopszónia meg is hozza a gyümölcsét, olyan alacsony a munkabér, amennyire csak lehet.
Az Audiról pedig mindenkinek jusson eszébe Zsák Ferenc.
@Kuglóf. Az: Volt olyan beugrónk, hogy téli vizsgaidőszakban reggel 7.00 órától írtuk, 30 perces rövid időtartamban. A napi 70 vizsgázóból 50 elvérzett rajta, így már le lehetett szóbeliztetni kényelmesen a megmaradtakat minden nap. Sosem felejtem az egyik évfolyamtárs szövegét, amikor kijöttünk a teremből: „Még fel sem kelt a nap, de már megbuktunk…” 🙂
@Kuglóf. Az:
Nincs is érdekesebb az ügyeletes retardált kamutörténeteinél.
@Dárnok: Ezért kellenek az elitegyetemek. Ma már egy átlagos magyar egyetem BSc-je kb. annyit ér, mint 50-60 éve egy érettségi. Ha a skandináv országokban lényegében szinte minden korosztályos főiskolát vagy egyetemet végez, akkor nevetséges elvárás a régi egyetemei színvonal elvárása. Ha a plebsz egyetemista, akkor az egyetem színvonala a plebsz színvonala lesz. Ezt csak elitegyetemekkel lehet ellensúlyozni: de oda nem fognak járni nulla vagy elsőgenerációs csemeték… Elitképzés az elitnek. Amúgy az egyetemi tanárok – tisztelet a kivételnek – máris kontraszelektáltak. Legtöbbjük egy magyar elitegyetemen se juthatna a katedra közelébe sem.
Amúgy én 1970-75-ben jártam a Műegyetemre, jeles diplomát szereztem úgy, hogy 95%-ban egy ‘Elit Technikum’-ban tanultakból éltem (az egyetemre alig jártam be, még a katalógusos előadásokra sem, kamu katalógusokat adtak le nekem.) Én ebből két következtetést vontam le: a Műegyetem színvonalára vonatkozóan (erősen negatívat), és a Technikumom színvonalára vonatkozóan (erősen pozitívat.)
Valamint azt, hogy milyen nagy, eredendő bűn volt a Technikumok megszüntetése, és még nagyobb bűn helyettük a Szakközépiskolák létrehozása…
Amúgy jellemző a mai BSc-k tekintélyére, hogy az ismerős fiataloktól nem azt kérdezem hogy „van-e diplomád?”, hanem azt, hogy „_hány_ BSc-d van?!” Ugyanis az ismeretségi körömben a nebulók – a kreditrendszerben lavírozva – részben egyidőben, egymással majdnem párhuamosan – átlag két BSc-t gyűjtenek be, de van olyan ismerősöm is, aki végzett pszichológus, végzett russzisztikus és a jogon is megvan az abszolutóriuma.
Amúgy élnek és virágoznak a „büfé-ruhatár” szakok!
@Kuglóf. Az:
Amikor a félanalfabéta szerencsétlenek logikáznak. Cum hoc, ergo propter hoc, adjunk neki.
Nem gazdasági szakon végeztem, de egyszer hallottam valami olyat, hogy „kereslet-kínálat”–majd a Corvinus-os hozzászóló kollégák talán elmagyarázzák bővebben.
Valami ár/érték arány dologgal is szoktak dobálódzni, itt annyi a személyes tapasztalatom, hogy a 2000-es évek ELTE BTK oktatói közül sokuk teljesítménye a „nullához konvergált” jó néhánynak a társadalmi hasznosságát csak a mínusz értékkel tudnám kifejezni, és persze volt egy negyed rész körüli oktató (felületes becslésem szerint), aki felbecsülhetetlen értéket teremtett, ő miattuk volt egyáltalán értelme az egyetemnek. Szerintem a probléma inkább a differenciálás és értékelés-elszámoltatás hiánya, de az is igaz, hogy én 15 éve a felsőoktatás környékén sem jártam, így az is lehet, hogy azóta sokat javultak a dolgok [a remény hal meg utoljára? (vagy a kemény?)].
És végül, amióta élek ebben a szerintem viszonylag nem túl rossz országban, azóta azt látom, hogy a legtöbb ismerősömnek van egy kis mellék(es)jövedelme, ez igaz volt az egyetemi oktatókra is. Mindig megmosolyogtat, amikor egy olyan országban, ahol tradicionálisan tetemes a szürke- ill. feketegazdaság (arról külön lehet vitatkozni, hogy ez jó vagy rossz), hivatalos statisztikai (tehát fehér gazdasági) számokat hasonlítanak olyan országok fehérgazdasági adataihoz, ahol az adómentes vagy jelentősen kedvezményes adózású mellékjövedelmek nem annyira elterjedtek.
Arról pedig már nem is érdemes beszélgetni, hogy édes gyümölcstermelő hazánkban pl. hányan vesznek boltban pálinkát 10-15 Ft/liter áron? Van olyan, aki nem tud szerezni okosban 1/5 áron? A kádári szokásaink nem mindegyikét könnyi elhagynunk, talán azért sem, mert van, amelyiket nem is annyira érdemes?
@ftk:
Azt, aki „tudja”, hogy a finneknél van a legtöbb öngyilkosság a zoktatás miatt, nem fogod összezavarni a valósággal. Esetleg ha megjelent a magyaridőkben. 😀
@jotunder:
Angliában fele/harmad annyi órája van a hallgatóknak, de több beadandó, ez teljesen más oktatásszervezést kíván. Szerintem ez is szignifikáns különbség.
@Nyírjeslakó:
Nagyszüleim idejében kb. akkora arány végezte el az általanos iskolát, mint szüleim idejében amekkora arány érettségizett. Az, hogy ma ugyanekkora arány diplomát szerez, nem jelenti azt hogy kevesebb kiváló diplomás szakember lesz, sőt akár több is lehet, hiszen nagyobb a merítés, ugyanis korábban nem kizárólag az intelligencia szűrt, hanem pl. a származás is. A masik oldalon pedig a kevésbé intelligens emberek felé is mások az elvárások a munkaerőpiacon, és az életben is, hiaba próbálja a kormány azt beállítani, hogs a szakmunkasok könnyebben boldogulnak, ez csak a szakmunkasok nagyon kis töredékére igaz.
@HussarX:
Feltételezem, hogy kevésbé lenne jelentősége a fusizasnak, ha a bérek is jobbak lennének.
@Nyírjeslakó: Nagyjából mindenben egyetértünk, de azért továbbra is kétlem, hogy a diplomák száma bármi jelentőséggel bírna. Vagyis miért nem jó, ha csak elit egyetemek vannak? A nem elitegyetemi tudást igénylő feladatokat miért ne végezhetnék jól képzett középkáderek?
@Zabalint: Hiába nagyobb a merítés, a tömegképzés óhatatlanul az oktatás minőségének romlásával jár. És színvonalcsökkenéssel. (Hogy saját példával éljek, akkor hagytam abba az oktatást, amikor a TIT előadás szintjére levitt anyagomat sem tudta a többség magáévá tenni.) Inkább úgy fogalmaznék, hogy akár még több tehetséges hallgató is bekerül, mint régen, de elvesznek a masszában. A legkiválóbbak nem, de tapasztalatom szerint van ilyen jellegű veszteség.
@Dárnok: Én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy emlékezzek arra az időszakra, amikor bevezették az ún. „emelt szintű szakmunkásképzés”-t”, ez azt jelentette, hogy a szakmunkás bizonyítványhoz érettségi is járt. Akkor tele volt a Lúdas Matyi az „érettségizett WC pucolók”-on és az érettségizett vízvezeték szerelőkön élcelődő rajzokkal. Kétségtelen, hogy ez túlzás, de nagyon régen, falun a „pantallós ember” az érettségizettet jelentette. Ma közelítünk a korai Lúdas Matyi-hoz, mégpedig annak a „diplomás WC pucoló” változatában. Egyre lejjeb csúsznak a különböző végzettségi fokozatokhoz kötődő presztizs-szintek. Anyám 96 éves, és hála Istennek, még él és korához képest jól van. Ő – amikor a már 100 éve halott őseinkről mesél – mindig nyomatékosan megemlíti, különösen nőrokon esetében, hogy „4 polgárit is végzett!”. 110-120 évvel ezelőtt a 4 elemi utáni 4 polgári elvégzése már bizonyos társadalmi rangot jelentett, különösen nők esetében. (Csak úgy megjegyzem: a Váli út-Fehérvári út sarkán álló oskola homlokzatára ki van írva: „Községi elemi iskola”, ill. „Községi polgári iskola”. A két iskolának külön-külön kapubejárata volt (még ma is megvan), , nehogy véletlenül a társadalmi osztályok nem kíván módon keveredjenek.
Én úgy látom, erősen afelé tartunk, hogy hamarosan egy vidéki főiskola BSc diplomája azonos presztizsűvé süllyed (vagy netán emelkedik?!), mint 120 éve a „négy polgári”.
@Zabalint: Ez így önmagában igaz is, pont ezért írtam, hogy sok „szerencsésebb”(?) országban kevésbé fajsúlyos ez a jövedelemkiegészítő lehetőség. Viszont azért mert ez igaz, még nem biztos, hogy egyértelműen hátrányos jelenség a „fusizás” 🙂 Vannak „még szerencsétlenebb” országok, ahol egész kultúrák épülnek a jövedelmek eltitkolására, főképpen az adók elkerülése végett. Mi valahol középen vagyunk itt Európa közepén, én keleten még nem éltem, csak látogattam, nyugaton viszont eltöltöttem 13 csodálatos évet (NSZK-USA), de így visszatekintve is azt gondolom, hogy vannak az ember életének olyan szakaszai, amikor nem rosszabb itt élni, mint a sok nyugati „fejlett” országban, még ha csak az anyagiakat számítjuk is, és nem vesszük figyelembe, hogy az ember igazán csak otthon van otthon. Az viszont nagyon igaz, hogy egy életerős, betegségektől mentes, gyermektelen fiatal ember számára csábító a nyugati életvitel, én legalábbis nagyon élveztem, de így 5 gyerekkel sokat kellene ott güriznem, hogy az hozzam az itteni életszínvonalamat, pedig már régen nincsenek nagy igényeim, de amit itt az állam tud „ócsón” nyújtani a gyermekeknek, az számomra meglepő (olcsó húsnak híg a leve?), főleg ha figyelembe vesszük, hogy mennyire kicsi az ország GDP-je a nyugatiakéhoz képest.
@Dárnok: Ott ütötte fel a fejét a sántaság az elképzelésedben, hogy ha most kiváló technikumok tömkelegét indítanánk, akkor azokat nem lehetne kellő intelligenciájú (vagy ambíciójú? nem vagyok pszichológus) hallgatókkal feltölteni, ahogy most a BSc szakok tömkelegét sem. Itt a baj, a nagyon nagy.
@Zabalint: fele harmada annyi oraja van a hallgatoknak? ez nem igaz. talan valamivel kevesebb, mint pesten, de ez azert van, mert rovidebbek a szemeszterek. igazabol husz hetig vannak oraik. es nem, nincs nagyon sok beadandojuk . ennek a vilagon semmi koze ahhoz, hogyan kellene megszervezni a magyar egyetemi rendszert, mert ez a kulonbseg jelentektelen. penzrol van szo. lenyegeben kizarolag penzrol.
@Dárnok:
Honnan tudod, hogy elvesznek a masszában? Végzés után sem áll meg az élet.
És ez ugyan ki a faszomat érdekli? A versenyszférás fizukat mióta hasonlítgatják össze a tanári fizukkal? Valszeg, a profnak kellene beballagnia azokhoz, akiktől a fizetését kapja. Én otthon programozóként nettó 165-öt kaptam ezelőtt 10 évvel. Most szakmunkásként 900-at keresek külföldön. Akkor mi lehet a baj? Egy prof bármikor foghatja magát és elhúzhat a vérvörös naplementébe 5x ennyi pénzért. Ja, hogy kényelmetlen kimozdulni a komfortzónájából? Nekem is az volt pasztmek.
A nagynéném diri volt egy általános suliban. 250-et keresett nettó, aztán volt heti 10 óra, meg éves 9 hónap valós munkaideje. (Már amennyire a heti 10 óra annak mondható.) De érdekes módon évi 12 havi fizuja is volt. 9 hónap melóért. A te profodnak mennyi van egy évben?
Az nem zavar senkit, hogy egy multinál a 25 éve ott dolgozó melós 135 nettóért van egy hónapban? Pedig belőlük több van, mint profokból.
@Zabalint: Lehet, hogy kinövik. Csak annyit láttam, hogy a tömegben nincs idő, lehetőség felismerni a tehetségeket, ők meg húsz évesen hajlanak arra, hogy a könnyebb utat válasszák, bulizzanak a többséggel. És az sem mindegy milyen életkorban szedi fel az ember az ismereteket. Láttam annak idején, milyen húzóerő tudott lenni néhány ambiciózus hallgató egy kis létszámú évfolyamban, két ilyen évfolyam adja ma a szakma krémjét. Ahol nem volt ilyen szellem, ott az egész évfolyam gyengébben teljesített. Én egy ideig speckolokkal magamhoz tudtam csalogatni az érdeklődőket, kis szigetet alkottak, de aztán a bolonyai rendszer betett ennek is, a kreditvadászat miatt már a speckolok is felhígultak, megszűntek.
A piac dönt ha az egyetemi profnak nem tetszik, szabad a világ. Elmehet egy gyárba dolgozni. Vagy olyan kutatásba vág bele ami hasznot is hoz.
@Dárnok: Bocsánat, bolognai
@Bmw: Nem a profról van itt szó, hanem az oktatásról.
Ezt minden évben megírja valaki úgy látszik, kár hogy még mindig ugyanannyira érvényes.
Breaking: 444.hu/2019/01/30/vege-a-sztrajknak-megallapodott-az-audi-es-a-szakszervezet
Gratulálok a szakszervezetnek – jó lenne, ha az oktatásban és a tudomány területén is hasonló eredményről hallhatnánk. (Bár jól tudom, kisebb az érdekérvényesítő ereje az ott dolgozóknak…)
@közösperonos átszállás: Amit utolsó bekezdésedben írtál, nem „értékeli” Kuglófot! (remélem, te sem gondolod…).
Amit írt – ugyan némileg mutatja a „finn néplélekkel” kapcsolatos avitt előitéletet- , azzal tessék vitázni, de az ugye nem lenne egy személyeskedő „értékítélet”.
A poszt szerintem arról szólna, hogy nem csak európai béreket kell kérni, hanem európai bérarányokat is. Az állami szférában messzebb vannak az európai bérektől, de ott senki nem mer ugrálni, netán sztrájkolni mert kirúgják. Az állam mint foglalkoztató sokkal erősebb helyzetben van mint egy cég vezetése, mert ha másik intézménybe mész át, az is állami.
Aki sok éve dolgozott állami alkalmazottként, annak kevés esélye van a magánszektorban.
A poszt arról is szól, hogy aki a tudásba invesztált sok éven át és képezte magát, ráadásul úgy, hogy folyamatosan pozitív visszajelzéseket kapott a munkájáról (szakcikkek, doktori értekezés elfogadása), az elvárhatná, hogy ez megtérüljön. És ha ez a beruházás 20 év alatt ez egy adott életszínvonalat, társadalmi státuszt jelentett neki, akkor ne éljen át a 21.évben visszaesést.
Amikor a mérnököt és a professzort hasonlítjuk össze, ott az is van, hogy a mérnökön nagy része szinte elméleti tudást nem használ, hanem kész függvényekre, számítási sémákra épít (kivéve mondjuk pár fejlesztőmérnököt vagy kutatómérnököt), a professzornak ügyelnie kell a tudásának folyamatos szinten tartására. Emellett: szervez, irányít, képvisel, lobbizik, előad és publikál is.
Tehát a tudás szintje nem összehasonlítható a két pozíció (professzor és mérnök) között, a mérnöké leginkább a tanársegédével vethető össze. Ergó a tudás leértékeléséről is szól a nóta.
@Bogomil: Nem annyira. Ha nem adnanak ki egy diplomat sem, lenne anyazas. Csak az altalam ismert emberek tul rendesek, es nem akarjak hogy a fiatalok szivjak meg. Alapvetoen ezzel el vissza a hatalom.
@JTU: Lehet hogy van ilyen, de ez egyaltalan nem tipikus. Az alatalam ismert egyetemi oktatok legalabb 2x ha nem 3x annyit oktatnak mint nyugati kollegaik, kuzdenek az adminisztracioval (kozbeszerzes), palyazatot irnak meg beszamolot, mert szamtalan kis osszegu palyazatbol kell osszeszedniuk a kutatas felteteleit. Emellett kutatnak es nehanyan meg segitik a kozepiskolai oktatast, versenyeket, diakolimpiai elokeszitot vezetnek, referalnak ujsagoknak, ismeretterjesztenek, es meg folytathatnam. Es egyik tevekenysegert sem kapnak extra bert, csak a kozalkalmazottit.