Az angol nyelvű publikáció mint bűn
Ez egy videó, amelyen Schmidt Mária azzal támadja Boda Zsoltot a Politikatudományi Intézet főigazgatóját, hogy a kiemelt publikációi angol nyelvűek. A harmincadik perctől. (gy.k. az MTA-nak semmi köze már az intézethez, ez a HUN-REN intézete)
Lánczi és Schmidt Mária, akik bő nyállal köpködik az akadémiát, miközben egész életükben egyetlen értékelhető sort nem tudtak leírni. Boda Zsolt kiemelt cikkei: Europe and Asia Studied (Q1), European Politics and Society (Q1), Politics and Governance (Q1), Political Research Exchange (Q1) lapokban jelentek meg.
Lánczi András esetében az mtmt.hu egyetlen egy idegennyelvű cikket jelez, ami 1996-ban jelent meg. Schmidt Máriát hagyjuk.
Schmidt Mária blogján Balázs Géza, a magyar nyelvtudomány Nógrádi Györgye támadja, friss posztban az akadémiát, ahola következőt írja:
Az MTA védelmezői jelen sorok írójáról azt fogják mondani: savanyú a szőlő, hiszen kétszer visszautasították az MTA doktora címre benyújtott dolgozatát. Nem savanyú, inkább keserű. Mindkét dolgozata a magyar kultúrában sorsfordító jelentőségű monográfia. Az egyik a magyar nyelvstratégiáról szól, és bár a nyelvészek elutasították, az MTA akkori elnöke szerkesztésében és kiadásában megjelent. A másik dolgozata a magyar pálinkakultúra monográfiája, amelyhez a magyar pálinka reneszánszát jelentő gazdasági fordulatot köti a szakma. A legtöbb elfogadott akadémiai disszertáció tudományosan és társadalmilag láthatatlan és reflektálatlan. A Magyar nyelvstratégia és A magyar pálinka viszont nem az. A szerző (tudományos tevékenységét tárgyilagosan mutató) Hirsch-indexe magasabb, mint az összes nyelvész akadémikusé.
Megnéztem Balázs Gézát a scopuson, 4-es a Hirsch indexe. Az őt idéző 35 cikkből harminc a Magyar Nyelvőrben jelent meg, amelynek szerkesztőbizottságában ott ül Balázs Géza. Három a dunaújvárosi egyetem lapjában a Civil Szemlében.
Nekem tulajdonképpen már mindegy, de képzeljünk el egy huszonhét éves tehetséges magyar kutatót… Ezek tönkre fogják tenni az életét, mondjam azt neki, hogy maradj drága barátom, mert itt élned, halnod kell?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532243-6a3034b989bf8' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532243&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532243-6a3034b989bf8&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532243-6a3034b989bf8' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ne mondd neki.
Én ismerem a Gézát. Ezért inkább visszafogom magam. Pedig szeretnék egyszer sorsfordító jelentőséggel megszólalni.
„A pálinkások – bár különféleképpen emlékeznek – gyakran mondogatják, hogy az új magyar pálinkakultúrát az 1998-ban, a Közgazdaságtudományi Egyetem kiadója által kiadott A magyar pálinka című monográfiám indította el. […] Utána a Szatmár-beregi Pálinka Lovagrend prominensei elmondták, lehet, hogy így van, de egy valami biztosan igaz. A 2000-es évek elején belga küldöttség jött Magyarországra, hogy megvizsgálja a Magyar Állam kérését, a pálinka nemzeti védjegyként történő elfogadásáról.” (https://www.balazsgeza.hu/?p=6490)
Nem ismeri a mértéket. Remélem, az ivásban igen. És igen, köztudottan Belgium dönt mindenféle európai uniós eredetvédelemről.
Vicces mellékszála a történetnek, hogy az NKKP (leánykori nevén OTKA) pályázatok értékelésekor használt tudomanymetria.com nevű szar a bölcsészettudományok esetén az MTMT-t veszi alapul, és mivel az MTMT nem differenciál peer-reviewed és non-peer-reviewed cikkek között, ezért az értéktelen kis szösszeneteket ontó grafomán Balázs Géza a tudomanymetria.com szerint a legjobb magyar nyelvész (sőt bölcsész), 123%-os score-ral (aki nem hiszi, járjon utána).
Ehhez képest Steiner Zsiga, aki darabra kevesebb, de nyelvre nézve angolabb és minőségre nézve peer-review-zottabb publikációkra összpontosít, ugyanezen metrikában mindössze 65%-ot ér el, úgyhogy az új OTKÁ-ban, félő, hogy nemigen rúghatna labdába – egyetlen szerencséje, hogy az ERC és az MSCA-zsűrik nem használják a tudomanymetria.com-ot.
@vattablz: Kinek/minek a sorsát szeretnéd megfordítani? Amúgy ezt BG sem tisztázza 2 monográfiájának egyikéről sem — bár szerintem lehet, hogy a sajátjára gondolt…
@steinerzsiga:: Azt azért tegyük hozzá, hogy a Scopus-on sok magyar nyelvésznek nagyobb a h-indexe, mint Balázs Gézának, és egyesek négyjegyű idézettséget is produkálnak. Viszont nemigen publikálnak a Magyar Nyelvőr című kiadványban.
.
Más kor és más körülmények, de valamiért eszembe jutott.
.
Szociológiai disszertációm védésén anno az Átkosban az igen tekintélyes zsűri tagja volt valamilyen rejtélyes okból Bencze elvtárs, az ELTE függetlenített párttitkára. (Mármint az MSZMP-é.) Azért rejtélyes, mert ő sok mindennek volt nevezhető, csak szociológusnak nem. De sebaj, a bíráló bizottság tagjaként felszólalt a vitában (ez azért nem volt szokás akkoriban), mondván, hogy csupa imperialista szerzőtől idézek (értsd: angol és francia nyelvű írásokból).
.
Mindennek következtében a szokásos egy-két hónap helyett kb. egy és negyed évig húzódott a tudományos fokozatom elbírálása (végül megadták). Akkor még egy szerény összeget (havi 500 HUF, ami zsebpénznek sok, fizetéskiegészítésnek kevés volt akkoriban) fizettek a sikeresen felavatottaknak. Na és én visszemenőleg megkaptam ezt a hatalmas összeget. Vettünk is rajta karácsony előtt egy argentin eredetű üvegkészletet tányérokkal, csészékkel, egyebekkel. (A márkája Ricopal volt, amit természetesen Rigó Pálnak fordítottam.)
.
Azóta amikor megterítettünk velük, közöltük egymással: ez Bencze elvtárs ajándéka.
.
Hogy egy közhelyes szólással éljek: nincs új a Nap alatt.
.
https://www.orulunkvincent.hu/mrs_smith_es_a_dibuk/ ez a vonatkozó alapposzt. bár írnék ilyeneket ma is.
https://www.orulunkvincent.hu/egy_tudos_professzor_gondolatai_nocommentposzt/ ez pedig a Balázs Géza poszt.
Csak az elejét voltam képes megnézni egy minapi tévés beszélgetésnek, ahol a Corvinus egykori rektora (LA) egyszerűen nem tudta, hogy miképpen zajliik a doktori eljárás, hogy az MTA.nak semmi köze az egyetemi tanári kinevezésekhez stb. Elképedtem.
((csak nagyon zárójelben merem persze leírni, hogy schm akadémiaellenes tirádája azért elég ismerős volt valahonnan… lényegében az összes állítását a sztálinista akadémiától kezdve stb. számtalanszor lehetett hallani a kilencvenes-kétezres években, na, vajon kiktől?))
@valamár: Igen. Én egyébként nagyon meglepődtem azon, hogy Balázs Géza egyáltalán látszik a Scopusban. Az, hogy látszik, teljes egészében annak a fatális véletlennek köszönhető, hogy a Magyar Nyelvőr történelmi okokból indexálva van a Scopusban.
Amúgy én nem igazán szeretem, amikor nyelvészek teljesítményét a Scopus segítségével mérik, két okból. Az egyik, hogy eléggé esetleges, melyik nyelvészeti folyóirat van a Scopusban indexálva: a Nyelvőr igen, a Glossa (ami tényleg az egyik legmagasabb presztízsű nemzetközi folyóirat) nem… A másik, hogy a nyelvészetben a folyóiratcikkel azonos rangot élveznek a peer-reviewed tanulmánykötetekben megjelent tanulmányok is – ezeket viszont a Scopus nem látja (és természetesen mint hivatkozó műveket sem látja). Tehát egy nyelvész valódi outputjának, ill. hatásának a Scopus a töredékét mutatja meg.
Ezt persze komoly helyeken tudják, és eleve egy normális pályázati rendszerben szakértők bírálják a pályázatot és minősítik a pályázó eddigi életútját, és ők nem primitív tudománymetriai számokra alapozzák a véleményüket. A HUN-REN viszont sajnos igen: ők képtelenek felfogni (vagy inkább leszarják), hogy a Scopus bizonyos tudományterületeken jól tükrözi a teljesítményt, máshol meg nem, és a Scopus-számok alapján ráncigálják az intézetek költségvetését.
@Bogomil: Géza se valakinek a sorsát fordítgatja jobbra-balra, hanem magát a Sorsot, mint önálló entitást. Csak, hogy szegény Sors el ne lustuljon, ne hülyüljön el, ne kerüljön kerekesszékbe, nehogy idő előtt kimúljon, mert mi lenne onnattól (milyen népies vagyok!) az Univerzummal? Sorstalanul bolyongana a semmiben egy korty pálinka és egy falat nyelvstratégia nélkül. De szerencsére a Géza közbelépett. Én is vágyom hasonló dicsőségre, ha a Sors netán ismét bajba kerülne. Gondolom, elég világos voltam.
No de nem kell emiatt aggódni, nem sokáig lebzselnek már holmi bölcsészek a romkocsmák mélyén, a bölcsésztudományi képzésekenk szép lassan vége lesz, hiszen – ahogy Nádasdy Ádám találóan megjegyezte – „szántani nem lehet velük”. (Linkelni sajnos nem tudok, de mai cikk a Válaszonline-on a KRE bölcsészkarának bedarálásáról.)
@steinerzsiga: Bezony, Kálmán Lászlónak 2-es h-indexe volt…
Nem vitt rá a lélek, hogy megnézzem a belinkelt beszélgetést, de szerencsére el tudtam olvasni a leiratát. Agyament dolgok vannak benne, de az egyik csúcs, amikor Lánci elvtárs felhánytorgatja, hogy miért nincs az MTA-n hittudományi osztály. Hiába no, ő már csak úgy nőtt fel, hogy az ideológia mindent meghatároz. Bár azért az átkosban sem volt tudományos szocializmus osztály …
@Vidor Ferike: az egyházak nem nagyon akarták, hogy legyen teológiai osztály, és tulajdonképpen igazuk is van. a teológiai tudomány nem függetleníthető az egyházaktól. az, hogy a budapesti mszmp pártbizottság által kiemelt, vallásellenes lánczi andrástól halljuk ezt, az megnyugtató.
@jack_of_all_trades: Igen, bár ebben az is benne volt, hogy Kálmán ahhoz képest, hogy mennyire metszően okos és mély gondolkodó volt, publikálni viszonylag keveset publikált, főleg a vége felé. (Helyette tanított, inspirált, challenge-elt, ismeretterjesztett, szóval ezt nem kritikaként mondom, csak a jegyzőkönyv kedvéért.)
@steinerzsiga: Igen, éppen azért hoztam őt példának, mert a hatása mérhetetlenül nagyobb volt, mint ami tükröződik ebből a h-indexben. Persze azt, ahogy ő hatott, még a többinél is nehezebb mérni.
.
@jack_of_all_trades:
.
Belinkeltem Az orbáni valóság c. poszt alatt.
.