Az év legunalmasabb posztja (privátposzt)
Rubophennel és Nasivinnal felfegyverkezve lesétáltam a Margitszigetre a Móriczról. Első pillanatra jó ötletnek látszott. A víztorony előtti területig mentem be, aztán már nem voltam annyira jól és hazamentem. És akkor láttam, hogy a rendőrök lezárták a befelé vezető utat. Egy aránylag nagy vaddisznó kószált a szigeten, és ki nem látta: hát pont én.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530026-6a2fbb855f088' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530026&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530026-6a2fbb855f088&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530026-6a2fbb855f088' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Sértődés ne essék, de van egy elég vicces megoldása ennek a történetnek. Mennyire szokásod horkantani az influenzától, JT?
Jobbulást! (Meg vaddisznólátást)
Hát már itt is??? Lényegében nincs ismerősöm, aki ne osztozna velem a megfázás/influenza megszenvedésében.
Satnyult kor, satnyult nemzedék vagyunk.
„Hogy lesznek ezek túélők, valami itt korcsosult” Cseh Tamás
Kár volt elmászkálni! Otthon, ágyban, párnák között is látható aránylag nagyméretű vaddisznó, csak nem szigeti barangolás, hanem például római homárfalás közepette!
@BigJT: Jobbulást. Vaddisznót láthatsz még (bár a Margitszigeten tényleg unikum :-)).
Ha megfázás (baci), a séta helyett jobb egy szauna utáni ágynyugalom, sok teával (legalábbis nálam). Ha vírus, akkor az első lépés nem jó (sőt!), de a séta sem.
A Napi vaddisznó-krónika idevágó cikke:
Folyó hó negyedikén, Disznó Géza polgártársunk, keresvén az évente megtartandó budai vaddisznó-találkozót, helyismerete híján, sajnálatos tévedésből kifolyólag, az Óbudai-sziget helyett, a Margit-szigetre úszott át. A Margit-szigeten, mint az köztudott, viszonylag sűrű előfordulást képez az ember-dúvad, miáltal az a sziget alkalmatlan civilizált vaddisznó találkozók megtartására. Egyes unorthodox vélemények szerint, Disznó Géza nem is a vaddisznó találkozóra akart menni, hanem az egyik ember-dúvadra, egy úgynevezett „blogger”-re, egy „Jótündér” nevezetűre lett volna kíváncsi (érthetetlen okból), azonban állítólag ez a láthatás nem valósult meg. Akárhogyan is történt, Disznó Géza polgártásunk sajnos ilyen körülmények között, egy előre látható baleset áldozata lett amennyiben az ember-dúvad, szokásos gyilkos mentalitását nem megtagadva, lelőtte Disznó Géza polgártársunkat. A budai vaddisznó-társadalom mély gyásza kíséri emlékét.
@ipartelep:
HALÁLOSVÉGŰ KALAND EGY EMBERREL
Elszomorodott szívvel közöljük olvasóinkkal, hogy Atta Troli, a havasokban közismert filantróp és filozófus ma reggel a Faodú-kórházban belehalt sebeibe. Barátságosan búcsúzott zokogó nejétől és gyermekeitől és elhunyta előtt még egyszer pontosan elmondta munkatársunknak, hogyan történt a rettenetes kaland, mely életébe került.
A „Természet Bőkezűsége” című nagy bölcselmi munkáján elmélkedve sétált éppen az erdő szélén, midőn egy fa mellett ízletes gyökereket pillantott meg. Elhatározta, hogy visz haza gyermekeinek a csemegéből, és az ő közismert, békés és szelíd modorában lehajolt, és rágcsálni kezdte a gyökereket. Felpillantva, pár lépésnyi távolságban egy jóltermett embert pillantott meg, amint vérbenforgó szemekkel szemléli őt, és rúd alakú, mérges mirigyeit, amelyekből tüzes váladékot szokott fecskendezni áldozataira, egyenesen feléje fordítja. Atta Troli, a bölcsek gyermeki naivságával szívében, azt gondolta, hogy megpróbálja szelídséggel és értelmi fölényével lefegyverezni a vérengző bestiát. Okosan és kedvesen nézett rá, de az oktalan és dühös vadállat felhorkant, és méregmirigyéből ráfecskendezett Atta Trolira. Atta Troli távozni akart, de látván, hogy a bestia újból támadni akar, eszébe jutott, hogy ilyenformán meghalna, és nem fejezheti be művét. Nem maradt más hátra, bármenynyire ellenkezett természetével, valami módon ártalmatlanná kellett tenni a vérengző bestiát. Odament hát, és ballábát neheztelő mozdulattal a fenevad vállára tette, mely azonban ettől még dühösebb lett, és hogy tűz-mirigyeit már nem használhatta, előrántott egy éles vasdarabot, és fogait csattogtatva, többször Atta Troli torkába döfött.
A jeles bölcselő rosszallólag rázta fejét, és egy pillanatig arra gondolt, hogy fogaival kettéharapja a vérengző dúvad koponyáját. De ekkor eszébe jutott filozófiai munkájának egyik passzusa, melyben azt tárgyalja, hogy mily megvetendő és alantas némely fenevadnak az a vérengző ösztöne, melyekkel sebeket ejt élő lényeken, s azokat nemcsak megöli, de fel is falja, mint ahogy az emberek teszik, jóllehet a természet gondoskodott arról, hogy minden teremtménye megélhessen a fák gyümölcséből és növényekből, és békében élhetne a boldog és vidám erdőkben. Megvetően elfordult inkább és elment onnan, míg a dühös fenevad fogcsattogtatva elfutott. Atta Troli sebeit kezdte nyalogatni és búsan, a halál eszméjét forgatva agyában, leült a patak partjára, ahol aztán rátaláltunk. Nemes társunk szomorú sorsa köreinkben általános részvétet keltett, mely impozánsan nyilatkozik meg a ma délutáni temetésen.