Az oroszlán felébredt
Az izraeli hadsereg csapást mért az iráni hadvezetésre, megölték a Forradalmi Gárda parancsnokát és a vezérkari főnököt. Ugyancsak megölték Irán hat vezető atomtudósát. Operation Rising Lion. A világ csúnyán néz. Mert ilyenkor csúnyán kell nézni, mese nincs. Irán száz drónt indított el Izrael felé, nem nagyon fognak azok megérkezni, és ezt ők nagyon jól tudják. Iránnak megsemmisítették a légvédelmét, az izraeli légierő azt csinál az iráni légtérben, amit csak akar. Ja, félelmetes. Az is félelmetes, hogy iszlámista vallási fanatikusok atombombát akarnak építeni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532403-68786f96dcfe2' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532403&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532403-68786f96dcfe2&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532403-68786f96dcfe2' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ipartelep:
Igen, ezek az arabok már nem azok az arabok. Mint ahogy ezek a görögök már nem azok a görögök. És hamarosan elmondhatjuk: ezek a svédek már nem azok a svédek.
@vattablz:
És mégis miért ne lenne őszinte? Kim és családja számára a dinasztiájuk és hatalmuk fenntartása a legfontosabb. Pontosan erről szól amit leírtak. Lényegében ők deklarálták, hogy ha támadás éri az országukat akkor használnák az atomfegyvert akár megelőző célból is asszimetrikusan. Ezért nem örült Kína és az oroszok az atombombájuknak. Eddig a kis családi vállalkozásuk biztosítéka leginkább a kínai de facto biztonsági garanciák voltak. Most Kim rátette a kezét a ravaszra és azt mondja, hogy ha baszakodtok a csodás kis famíliámmal akkor szétba..om a környéket. Mégis mi a picsát gondolsz mi másért kéne neki? Hogy ő támadjon atombombával először? Minek? Ezek a diktátorok olyanok, hogy qrvára nem akarnak csak úgy meghalni. Ők nem valami marvel szupergonoszok akik csakazértis nekimennek mindenkinek nyilvánvalóan vesztes helyzetben. Pont, hogy paranoiás gyávák akik azon rettegnek, hogy másoknak mikor lesz elegük belőlük és tapossák el a kis országukat.
@ipartelep: Szép összefoglaló! 🙂 Számomra is izgalmas sztori volt ez, olvastam is régebben a háttérről! Szokták hasonlítani a korai arab taktikát – nem a nagy sereggel való döntő csatákat, hanem a határmenti ‘razziákat’ – a vikingekéhez: a vikingek megjelentek a semmiből a tengeren, ha nem találkoztak túlzott ellenállással, akkor lecsaptak, raboltak; ha igen, akkor csak békésen kereskedtek. Az araboknál a tenger helyébe a sivatagot kell képzeni.
A kalifáknak határozottan szerencséjük volt: a két nagyhatalom érezhetően meggyengült a háborúzás és járványok miatt; a bizánciaknál vallási elégedetlenség is volt a monofiziták részéről (itt nagyon érdekes, hogy a sivatagi, kis túlzással hajót életükben nem látott arabok hogyan tudtak egy flottát kiállítani már 650-re? Elsősorban a volt perzsa, másrészt a volt bizánci szíriai monofizita szakemberek segítségével).
De nagyon működött a hadviselésük – mint később a mongoloké, aki ugye alaposan el is verték őket később.
Hiv.: @vattablz:
Offtocsik .
Igen a „damaszkuszi” az egy másik érdekes történet. Valójában az van, hogy itt ez ügyben a közvéleményben egy fogalomkeveredés van. A közvélemény úgy tartja, hogy ezeket a „damaszkuszi” kardokat Damaszkuszban, vagy a környékén kovácsolták (ez csak részben igaz, Perzsiában, és Indiában is kovácsolták, sőt inkább arrafelé), de a fő tévedés az, hogy a régi (ókor, kora középkor) damaszkuszi kard, az a mai ismert mintahegesztett damaszkolt kard volt. Hát nagyon nem az volt. Hanem az úgynevezett wootz-acél, amit valahol dél Indiában bányásztak, és az elkészítéséhez egészen más kovácstechnológia kell, mint a damaszkolthoz, és teljesen máshogy is néz ki. De a wootz-acél ma egyáltalán nem közismert, viszont a közel kelet akkor legfontosabb városáról kapta az új nevét, ezért hiszik sokan azt, hogy a damaszkolt, mintahegesztett acél az, ami annyira elhíresült a régmúltban.
Damaszkolni viszonylag könnyű, csak persze megfelelő technika kell hozzá (gépi kovácskalapács, vagy hidraulikus kovácsprés, mert kézzel megszakadsz, és megöregedsz), viszont a wootz-ról sokáig úgy tartották, hogy elveszett a technológia, a XVI század környékén kihaltak azok a kovácsok, akik még tudták. De talán mégsem veszett el, bár vannak viták róla, hogy mi teszi a wootz-ot (az acél-összetétele, és a kovácsolás technológiája), néhányan kisérleteznek is vele, és ahogy látom, eredményesen.
Bár engem most a damaszkolás foglalkoztat elsősorban, de megpróbálom majd a wootz-ot is, csak hát ahhoz acélt kell olvasztani (a kovácshegesztéshez nem kell), és oda komoly hőmérséglelet kell előállítani. Ennyit röviden erről.
Hiv.: @Grrr:
Arra, hogy a sivatagi arabok hogyan tudtak nagyon hamar flottát kiállítani a Földközi tengeren, egyszerű a válasz: Bizánctól elfoglalták Levantét, és ott ugye már a főniciaiak óta nagyon komoly hajózási hagyományok voltak. Ők építettek nekik hajókat, sőt hát ők (a helyiek) voltak a hajósok is, hiszen az arab birodalom alattvalói lettek.
@muaddib00: Mindig sejtettem, hogy te a mérsékelt humorérzékű emberek szűk csoportjába tartozol. Gondolod, hogy tényleg megkeresném bármelyik nukleáris doktrinát, és még el olvasnám? Ennél fölöslegesebb dolgot el sem tudnék képzelni, amíg meg nem kapom egy atomhatalom hadügyi tárcáját. Akkor meg úgyis elmesélik a lényeget a beosztottak. Egyébként egyetértek veled a diktátorok lelkivilágát illetően. Az, hogy létezik olyan diktátor, aki képes lenne atomfegyver elsőként való bevetésére mindenesetre cáfolni látszik többek fönnebbi érvelését. Tehát a diktátoroknak kizárólag önvédelemre kell az atomfegyver, nem úgy mint a demokráciáknak, mert azoknak is. A világbéke tehát tényleg azon múlik, hogy legyen mindenkinek atomfegyvere, és biztos ami biztos alapon, legyen mindenhol diktatúra .Következésképpen tényleg fölösleges a doktrinák tanulmányozása. Már mindent értek.
@ipartelep: Nem tévedtem, ebben otthon vagy. Ha jól értem, az az ún. rózsadamaszk, amiből egykor puskacsövek készültek, és a Kőszívű emberben Baradlay Richárd kardja, az valójában a wootz-acél. Eddig két ilyen puskát láttam múzeumban, az egyiket a Wawelben, a másikat valahol Németországban. Széchenyi Zsigmondnak gyerekkorában volt egy sörétese rózsadamaszk csővel. (Ahogy elkezdődött. Ebben a művében írja.)
@vattablz: Az ervelesed nagyjabol arra korlatozodik, hogy barki, aki puskat akar, az azert akarja, mert le akarja durrantani a szomszedjat, vagy aki (hogy egy kicsit kozelebb jojjunk a topikhoz) damaszkolt kardot akar gyartani, annak biztos a szeomszed kardelre hanyasa a celja.
.
Azzal egyebkent eleg nehez vitatkozni, hogy a masodik vilaghaboru ota nem volt globalis vilageges (fegyyveres), es hat ha szerinted ez nem az atombomba elrettento erejenek koszonheto, akkor nagyon kivancsi lennek ra, hogy szerinted minek.
@KennyOMG:
Nem nyitok új vitát. Csak megjegyzem, hogy én nem érvelek, én kötözködök. Az nem ugyanaz. Mindössze rámutatok, hogy a dolog ellentmondásokkal terhelt. Ahogy az egységesnek tűnő álláspontotok is, miszerint a világpolitika racionális elvek szerint zajlik, valamint ami nem szokott megtörténni, az biztosan nem is fog. Elrettentő erő ide, vagy oda, én nem tudok felhőtlenül örülni az atomfegyverek árnyékának. Anélkül se kéne háborúzni. Atomfegyverkezés, mint a világbéke záloga, ti nem éreztek ebben valami enyhe furcsaságot?
@vattablz: Latod, mar megint olyat probalsz a szamba (szankba) adni, amit soha mondtam (-tunk). Ad egyszer en pl legalabb ketszer leirtam, hogy csak azert, mert valami meg soha nem tortent meg, nem garancia, hogy nem is fog a jovoben, ad masszor rajtad kivul senki meg csak a kozelebe sem ment az „stomfegyver a vilagbeke zaloganak” kijelenteshez (te ellenben mar masodszor), pusztan annyit mondtunk (en legalabbis), hogy az atomfegyver egy fekkent mukodik, es eselyesen megallitja (a masodik vilaghaboru ota eddig mindig, de lasd elso pont) az esztelen eszakalacios spiralokat atomhatalmak kozott. Ez egy teny, amivel nyugodtan kotekedhetsz, attol megvaltozni nem fog.
@KennyOMG: El is szoktad olvasni, amit írsz? Azt írod, hogy jaj de jó, hogy vannak atomfegyverek. Jaj de jó, hogy 35 évig élhettünk a szovjet atomernyő alatt. Nem szó szerint, de ezt jelenti. Az ukránok a világ hülyéi voltak, hogy lemondtak az atomfegyvereikről, hiszen akkor Pityu nem merte volna őket megtámadni. Ez biztos? Mindenki hülye, csak te vagy helikopter? Ezt mondjátok, és lehet, hogy igazatok van, de akkor az a megoldás, hogy mindenkinek legyen atomfegyvere, Iránnak is. Tényleg úgy gondolod, hogy hagyni kéne, mert Hamenei olvassa a vincentesek kommentjeit és megérti, hogy a bombát. a kredencben kell tartania? Atomhatalmat nem támadnak meg? Ja, csak terroristák, az egészen más. (Azokat ki uszítja és finanszírozza? Terrorállam nem létezik?) Hogy tudsz egyáltalán ilyen végtelen magabiztos tudással magamfajta egyszerű halandók között létezni? Csak egy kérdésem van. Mit kellett volna Izraelnek tennie? (Most az jön, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Irán atombombát készít, és ettől elakad a szavam.)
@vattablz:
Nem mondom, hogy KennyOMG kommenttárs esetében nem szoktam azt érezni amiről írsz, de szerintem ebben a vitában abszolút visszafogott és érvekkel operáló volt eddig.
Ami engem illet, szerintem már a legelején leírtam, hogy senki nem örülne neki ha Iránnak atomfegyvere lenne (én sem). Azt szintén nem vitatta senki, hogy nem mindig ésszerűen viselkednek az emberek, országok vezetői. Igen, a hidegháború alatt is volt, hogy a szerencse, vagy néhány józanabb személy kellett ahhoz, hogy megússzuk az atomháborút.
De te nem ezt állítod. Te azt állítod, hogy a történelmi tapasztalatok baromságok, azokkal foglalkozni nem kell, szerinted az a nyilvánvaló véletlen, hogy még nem tört ki atomháború. Szerinted az, hogy Kim vagy Pakisztán nem szórta még a környéket atombombával nem KennyOMG véleményét és a történelmi tapasztalatokat támasztja alá, hanem valamiféle kivétel. De áruld el, miből gondolod ezt?
@vattablz: A kerdes nem az, hogy en elolvasom-e, mit irok, hanem az, hogy te mit olvasol, amibol ilyenek jonnek ki neked? Egyszer, majd amikor tenyleg nagyon raersz, akkor esetleg levezethetned lepesrol-lepesre, hogy haluzod be pl azt, hogy „jajj de jo volt 35 evig a szovjet atomernyo alatt elni” a szabadon valasztott kommentjeimbol. Lepesrol lepesre, nem „nem szo szerint de (szerinted) ezt jelenti”, hanem ez ezert, az azert, szepen sorban, ahogy a kiskacsak totyognak. Mert mar megbocsass, nekem nincs kedvem ahhoz, hogy komment komment utan, oldal oldal utan probaljam kihamozni, mit mibe es miert akarsz belevizualizalni. Minden. Egyes. Kommentbe.
.
Most amugy is eltunok a keleti vegeken (mar a wifi is doglodik, ahogy araszolunk) ugyhogy szia, maradok feltetlen hived!
.
relevans kontent
@KennyOMG: Jó pihenést!
@muaddib00:
@muaddib00: Bocs, lemaradt a komment. Szóval semmiből, mert nem gondolom. Továbbvezettem logikusan, amit a kolléga írt, ebből kijött, hogy az atombomba a (világ)béke záloga. Ez lehet, hogy így van, de akkor is abszurd. De nem ez volt a kiinduló kérdésem, hanem az, hogy van-e valamiféle. (erkölcsi) jogalapja Izraelnek erre a támadásra, és, hogy egyáltalán ésszerű-e. Elegendő okot ad az atomfegyver-fejlesztés, vagy ez netán csak ürügy, mint Szaddam vegyifegyvere? De akkor mi a valódi ok? Valamint nem értettem, hogy miért kockáztatta Irán a háborút, ahelyett, hogy felhagyna a nukleáris programjával. Erre jött mindenféle történészkedés a háborúkról és az atomfegyverek előnyeiről, hogy Iránnak igenis szüksége van atomenergiára (szerintem nincs) szétmaszatolván az alapkérdést. Mennyire ésszerű Irán viselkedése? Ti mit tennétek Netanjahu helyében? (Nem felejtve, hogy hosszú tervezés előzte meg a hadműveletet, nem pillanatnyi döntés szülte.) Ebből a szempontból irreleváns, hogy a Kim családnak minek az atomfegyver, és ki milyen körülmények között használná. Fenyegette-e Irán Izraelt? Megtámadta-e Irán Izraelt a palesztin terrorszervezeteken keresztül? Nem ezek a valódi kérdések? És az atombomba csak közérthető, jól kommunikálható ürügy? Vajon Irán nem számított az eseményekre? Lehet, hogy az iráni belső ellenzék erősebb, mint gondoltuk?
Hiv.: @vattablz:
Off.
Sajnos nem tudom, hogy ez említett szereplőknek milyen acélból volt a fegyverük. Látni kéne… De van egy nagyon fontos technikai különbség a damaszkolt acél, és a wootz között: a damaszkolt acélt tipikusan kétféle (vagy lehet többi is, de az nem gyakori) acélból készítik sokszori hajtogatással, és újra(kovács)hegesztéssel. Általában mind a kettő elég magas széntartalmú (0.6-1%) szénacél, és az egyiknek magas a nikkeltartalma, hogy a „savazás” után a kétféle acél rétegei elkülönüljenek egymástól (a vas(III)klorid különböző mértékben marja őket.)
Viszont a wootz egyféle acélból van, és ott az alap minta már az olvasztás során kialakul, azt „csak” ki kell kovácsolni formára. A wootzzal az az egyik gond, hogy nagyon magas, mondhatni extrém magas a széntartalma >1.5% és ilyen acélt kovácsolni már nagyon nehéz, (mert nagyon kemény), és a hőkezelése is nehéz, kényes, problémás. Sokkal diszkrétebb, és finomabb mintája van mint a damaszkolt acéloknak, bár különféle trükkökkel néha abba is szoktak valamilyen mintát „vésni”.
Hú, órákig tudnálak kérdezni az acélokról, de még csak egyet. Hogyan viszonyul előzőekhez a japán szamurájkardok pengéje? Az is szép mintás, hajtogatják, de nekem nem úgy tűnt, hogy kétféle alapanyagból kovácsolnák. (Valamikor láttam egy videot egy japán kardkovácsról.)
@vattablz:: elnézést, hogy belebeszélek, de tudomásom szerint kétféle acélból kovácsolták a japán kardok egy részét is. (Belső „lágy” acélmag, külső és él kemény acél – ha jól tudom. És persze mindig fontos hozzátenni, hogy konkrétan mikori és milyen mester által kovácsolt kardról van szó, mivel a csóró harcosok, a zöm, többnyire a feudális Japánban is kb. biliacélból készült fegyverrel bénázott…)
Hiv.: @vattablz:
Hát a japán kardkovács-techológiákban nem igazán vagyok járatos, de amennyire tudom, a következőről van szó. Ugye hagyományosan nem a késboltostól vették a jó minőségű acélt (mint ma a legtöbb késcsináló, aki nem is kovácsol), hanem a kohójukból kijött egy „tamahagane”-nevű acéldarab, aminek a minősége olyan formában eléggé kétes volt, ezért finomítani, javítani kellett azt. (És olyan is volt, amit eldobtak, mert szar volt.) Ez úgy történt, hogy többször átkovácsolták az anyagot. Utána következett maga a kardkészítés, aminek megint csak többféle eljárása volt, de egyik sem az európai damaszkolás, és a minta savazásos előhozása, és semennyire nem a wootz-acél készítése. Japánban, és egyébként Kínában is, az volt a leggyakoribb eljárás, hogy a kard néhány rétegből álljon, vagy középen egy keményebb, és a szélén két lágyabb acélréteggel, vagy fordítva. Az első a „san mai” nevű eljárás, olyat már csináltam én is, annál az él kemény (mert a széle le van csiszolva, és körülveszi egy lágyabb, ezért kevésbé törékeny acél). A japánoknál az edzés tipikusan a differenciált edzés volt, amikor is a penge fokát egy speciális agyagréteggel fedik be, hogy az edzés után az rugalmasabb (kevésbé kemény, rideg) maradjon. Ez érdekes módon a kristályszerkezetet is annyira átalakítja (pontosabban: az edzés során a kristályszerkezet mindenképpen átalakul, csak a differenciált edés miatt itt eltérő módon), hogy ez az úgynevezett „hamon vonal” meg is látszik utána a pegén, és nem rárajzolva, van, mint némely újkeletű kínai hamisítványon. Az én legközelebbi pengémen szintén hamon-vonal lesz, mert az eléggé dögösen néz ki, egy amúgy is jó „badass”-formájú késen. Bevallom, a kések, formája általában nem nagyon tetszik nekem, ezért is kezdtem késkovácsolásba, hogy majd akkor én olyanokat csinálok, amilyenek nekem tetszenek, és minden szempontból optimálisak (késnél a praktikum a legfontosabb, az hozza meg (nekem) az esztétikát). (Egyébként a harckocsikkal is így vagyok.)
Na szóval ezek a japán eljárások megint csak másmilyenek, ők tradicionálisan, egy harmadik módszerrel készítik a kardokat, késeket. És nyilván, ránézésre egyáltalán nem lehet megállapítani, hogy melyik milyen jó acél, hiszen az olyasmiktől függ, amit nem látsz kívülről (acél összetétele, hőkezelés). Régen kénytelenek voltak nagyon fáradságos kovácsmunkával finomítgatni az acélokat, de ma már a gyárakból olyan kész, minőségi acélok jönnek ki (porkohászati), amelyek jobbak, mint a régi acélok. Csak hát önmagukban azok még nem kések, csak monoacélok, és ha elkezded kovácsolni és hőkezelni őket (vagy csak ez utóbbit), akkor nagyon könnyen el lehet rontani őket, sőt a legtöbbhöz nagyon komoly technikai apparátus kell, nem megy otthon a teakonyhában. A kovácsolás maga általában javít az acél minőségén, de nagyon kényes a hőmérsékletre, nem szabad sem túl alacsony (repedések lesznek), sem túl magas (durvul a kristályszerkezet) hőmérsékleten csinálni, a hőkezelés (nem csak az edzés) meg aztán egy külön tudomány. De nagyon szép dolgok jönnek ki belőle. Már akinek, ugye.
[@ipartelep:](#comment-346302 Kösz, ez jó kis összefoglaló volt, azt hiszem legalábbis képbe kerültem. Gondolom, azért a harckocsikészítést még odázod…
Hiv.: [@Hiv.: @vattablz:
Kissé átmentünk fegyverkovács-témába, amit én nem bánok, mivelhogy ez egyik hobbim, de a többieknek nem biztos hogy tetszik, ezért takarékra teszem magam. Csak még valamit, érdekességképpen: A késeknek, és a kardoknak egyszerre kellene egymásnak ellentmondó követelményeket kielégíteni, ami „nehéz”. Szívósnak kell lenniük, de keménynek is, hogy az élüket minél tovább megőrizzék. Itt akkor a készítésnél nyilván valamiféle kompromisszumot kell kötni, valamilyen köztes állapotot megcélozni. Úgy olvastam, hogy az egyik leghíresebb középkori japán kard, (valami nagyon neves mestertől, csillió dolláros áron) már nem is az eredeti hosszúságú, merthogy valamikor „kardozás közben” eltörhetett. Régen meg ugye nagyon jellemző volt a csatákban, hogy a harcosok a hirig közben néha kénytelenek voltak kiegyenesítgetni az elgörbült kardjukat. Na azok nem voltak különleges minőségű kardok, de még mindig jobb a csatában egy elgörbült, mint egy törött kard. Késeknél ugyanez van, de kisebb mértékben, és persze a kések funkcionálisan sokkal specializáltabbak mint a kardok (többféle célra használják őket), és a funkciókuknak megfelelően kell kialakítani őket. Én általában a bushcraft-műfajt csinálom, ott azért egyszerre kell sok mindenben jó lennie egy késnek. Egy érdekesség: egy kést szó szerint borotvaélesre kiélezni nem csak nagyon nehéz, hanem a gyakorlatban felesleges is. Két okból: 1. a használatban nagyon gyorsan elveszíti a borotvaélt (mint ahogyan a valódi borotva is), 2. a gyakorlatban a vágások általában húzó- és nem tolóvágások (a késsel). És a húzóvágásoknál jobban működik a mikrofogazott él, mint a sima borotvaél. Persze a mikrofogak itt nagyon kicsik…
Én azért néhány késemmel mégis megpróbáltam, csak úgy kihívásként. Ezeken az élességpróbákon a versenyzők általában olyasmiket csinálnak, hogy fognak egy papírlapot, és azt leszeletelik. Ha az nagyon simán sikerül (fokozatai vannak), akkor az már elég éles kés, nem kell tovább élezni. Én azonban továbbmentem, és annyira éles lett néhány (saját készítésű) késem (nem mindegyikkel próbálkoztam, mert időigényes a dolog, és mint mondtam, haszontalan is), hogy az élre keresztbe téve egy hajszálat, azt felszeleteli, és el is vágja, úgy, hogy csak a hajszál saját súlya nehezedik az élre (nincs semmi ráfeszítés). És akkor ilyenkor van az, hogy a zember az ilyen éles kését csak nézegeti, gyönyörködik benne, és a világért sem veti be semminek a vágására.
@ipartelep: A hajszálat keresztbe nem kunszt. Szőrszálat hasogatni hosszába; az a valami.
Az Egyesult Allamok belepett a haboruba.
https://www.nytimes.com/live/2025/06/21/world/iran-israel-trump
telex: „Ezzel az USA beszállt az Izrael és Irán között zajló fegyveres konfliktusba, az előbbi oldalán.” Ez az „előbbi olalán” elsőre megmosolyogtatott, de aztán a krumplira gondolva beláttam, hogy ez egy szükséges információ.
@darnoknew: Vagy azért érezhették szükségesnek, mert eredetileg ez volt a képaláírás: „Donald Trump tévébeszédben jelenti be az Izrael elleni sikeres légicsapást, mögötte J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter” :DD
Milyen kurva érdekes, Amerikának valamiért sokkal fontosabb Izráel mint Ukrajna és a ruszkik elpicsázása. Trump orosz ügynök és pont.
@ipartelep: Olvastam valahol, hogy a wootz acélból készült kardok valójában mikrofűrészesek, (azaz mikrofogazott) mert a cementit nanocsövecskék miatt inhomogén, ezek a szuperkemény részecskék ki tudnak pattanni az élből, ennek köszönhető az önélező tulajdonság is. Valami drezdai tudósok szerint. Eszembe jutott hol láttam utoljára wootz-acél damaszkuszi pengét. Cagliariban egy kelet-ázsiai gyűjteményben a Citadellán. Azaz nem Németországban.
Hiv.: @vattablz:
Off.
Nem tudom, hogy az önélező-e, lehet, hogy az. Ez az „önélezés” amúgy eléggé hihetetlenül hangzik, de pl. nekem is van olyan csiszolószalagom (kerámiaszemcsés), amelyik „önélez”, azátal, hogy a nagyon kemény részecskéi kipattannak, vagy eltörnek, és akkor a felülete ott újra éles lesz. Ez csiszolószalagnál műxik (de csak a legdrágábbak ilyenek), de késnél problémásabb a dolog, mert a kés élét ugye leginkább az él „szélességével”, és az élszögével lehet leírni. Ezért, amíg elég kicsi ez a szélesség, és kicsi az élszög, addig működik az ilyen kipattogzós önélezés, de hamar vége lesz a mókának, amikor „megvastagszik” az él. Olyankor újra kell faragni az élt, vagyis a két oldaláról anyagot kell levenni – természetesen csiszolókövekkel, nem acéllal. Itt mikrométerekről beszélünk, sőt, egy borotva éle (élének szélessége) akár 0.1 mikrométer is lehet (vagy több persze), a kések éle ennél sokkal vastagabb. Tehát ez az önélezés, ha van, egy ideig működhet, de utána mindenképpen elő kell venni a fenőköveket.
Az orosz reakció az amerikai beavatkozásra:
„Az a felelőtlen döntés, hogy egy szuverén állam területét rakéta- és bombatámadásoknak vetik alá, bármilyen érvekkel is álljanak elő, durván sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ alapokmányát, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek korábban egyértelműen megengedhetetlennek minősítették az ilyen akciókat. Különösen aggasztó, hogy a csapásokat egy olyan ország hajtotta végre, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja.”
Csak halkan kérdezem: nem ugyanezt teszik Ukrajnában?
Hiv.: @ikarus:
Nézzük logikailag/ismeretelméletileg. Az oroszoknak teljesen igazuk, ill. „helyesük” van. A két mondat közül az első egy állítás. Az állitás igaz. A második mondat egy erkölcsi jellegű ítélet. Ez az ítélet helyes, legalábbis a modern, felvilágosult, civilizált világ bevett erkölcse szerint.
Apró probléma csak, hogy ezzel saját magukat ítélik el, ill. ítélnék el, ha ezt átfogná a tudatuk (de nem fogja át, Dadus) ill. nem lennének annyira cinikus gecik, amennyire azok). Sőt saját magukat ítélik el igazán, ugyanis ezek a mondatok most nem igazán alkalmazhatók sem Izraelre, sem az USA-ra. ? Miért nem? Azért nem, mert a haramiaállamok (Oroszország, Irán, stb.) eleve, és saját maguk sértenek mindenféle nemzetközi, és emberi jogot, ezért őket a civilizált világ joggal, és helyesen teszi, ha bünteti. Ezt így, ilyen nyíltan, és sarkosan nem szokták kimondani, de hát valójában ez a helyzet.
@ikarus:
Ha rám hallgatsz, nem halkan mondod, hanem olyan hangosan, hogy leszakad a szerver.
@ipartelep:: „Sőt saját magukat ítélik el igazán, ugyanis ezek a mondatok most nem igazán alkalmazhatók sem Izraelre, sem az USA-ra. ? ”
Ne viccelj velem. Ha Irán sért mindenféle nemzetközi jogot, akkor Izrael (akinek évtizedek óta atombombája van, aki évtizedek óta illegálisan megszállás alatt tart területeket amelyek nem hozzá tartoznak, amely évről évre bombáz ellenséges országokat) tízszeresen teszi.
Az más kérdés, hogy amikor az oroszok érvelnek ezzel, az a „más szemében a szálkát, sajátjában a gerendát sem” tipikus esete. Izrael és az Egyesült Államok még valóban nem értek el az ő szintjükre, bár ha a szélsőjobboldali kormányaik hatalmon tudnak maradni és a szélsőségesebb frakcióik keresztül tudják vinni az akaratukat, akkor ez még változhat (Greater Israel, annexation of Greenland etc).
Hiv.: @martonbalint19904935:
Nem vicceltem.
Akkor, ha jól értem a te „”rangsorolásodat”, Oroszország a leglatorabb állam, utána jön (szerinted) Izrael, és Irán csak Izrael latorosságának 1/10-ét éri el. Ezt mondtad.
Abban egyetértek veled, hogy az USA, most az idóta uralma alatt szintén megpályáz valamilyen latorállami szintet, meglátjuk mennyire lesznek ebben sikeresek.
Takács Márk: Pár gondoltat az „Éjféli kalapács” hadműveletről
https://mrktakcs.substack.com/p/par-gondoltat-az-ejfeli-kalapacs
Két idézet a cikkből:
1.A CNN-nek vasárnap délelőtt (washingtoni idő szerint) nyilatkozó John Bolton (nemzetbiztonsági tanácsadó az első Trump-ciklusban) meg volt győződve arról, hogy a rezsimváltás Iránban nagyon közel van. Jómagam ebben erősen kételkedem.
2.Európának el kell fogadnia, hogy a két biztonságpolitikai alapmű Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember; valamint Huntington: A civilizációk összecsapása világmagyarázata közül az utóbbi valósul meg. Ebben a helyzetben Európának el kell fogadnia, hogy „vagy az asztalon van, vagy az asztalnál”.
@martonbalint19904935:
Érdekelne, kinek és mikor sikerült valamit valaha (úgymond) legálisan megszállnia, illetve az is, hogy mikor volt olyan az emberiség története folyamán, hogy valaki(k) megtámadtak valaki mást, vesztettek (nem egyszer, nem kétszer, nem háromszor), és utána nem fizettek rá, és azt mondhatták: állj, nem ér a nevem, vissza az egész, nekem jár, amit felkínáltak, de nem fogadtam el, mert mindent akartam, mások élete árán?
@martonbalint19904935:
Azért az kicsinyt árnyalja Izrael helyzetét, hogy a határain túli agresszió kizárolag olyan országok és szervezetek ellen történik, amelyeknek deklarált, tettekben is kifejezett célja Izrael megsemmisitése. És nem Izrael kezdte, valamikor az idök hajnalán. (Amugy Izrael létrejötte sem Izrael döntése volt. )
Mig ellenben a legujabb kori Ukrajna egészen addig nem támadta szóban sem Oroszországot, amig az a proxijai utján el nem foglalta egy részét. Oroszország attól érezte magát fenyegetve, hogy kipicsázták az arany wc csészés bábját.
Hiv.: @aronsatie:
Az emberiség történelmében már sok minden volt, és annak az ellenkezője is. A kérdés (bár elméleti) az, hogy az időben meddig vezessük vissza a területhez való jogot. Maradjunk csak Mogyoróországnál. Kinek legyen hozzá joga, kit illet ez a terület? Miért pont a mogyorókat illesse, mikor előttük már számos nép volt itt, sőt részben (Pannónia) egy birodalom része is volt évszázadokig. Előttük meg a kelták, pannonok, és ki tudja még milyen ősi népségek, akik már sehol nincsenek. De tényleg: ha csak az államiságot nézzük, akkor ugye a keltáknak nem nagyon voltak államaik (legfeljebb laza törzsszövetségek, fejedelemségek), de a Római Birodalom az igazi állam volt, és van egy „jogutódja” is, a mai Olaszország. Hozzájuk képest a mogyorók itt csak gyüttmentek. Erőszakkal elfoglalták a területet, de hát milyen alapon, Dadus? Ugye?
Szóval ez így nem műxik elméletben sem, nem lehet „megalapozni”, nem ám egy gyakorlatot építeni rá, kiszámolva, hogy te előbb voltál itt, satöbbi, hát akkor téged illet. Sokkal bonyolultabb az ügy, és nincs rá szabály. Valóban, leginkább az erősebb „jogán” oldódik meg még ma is, hiszen ez egyelőre nem működik máshogyan, és nem is fog, amíg ilyen különálló barom országok léteznek, akik harcolnak a területekért. Utána meg már erre nem lesz szükség.
.
Friss írás a témához – bár nem a szokásos sablonokat használva – Novák Attila cikke. Nevezett történész, a Szombat korábbi szerkesztője, évekig magyar diplomata az izraeli nagykövetségen, most ismét történészként dolgozik valamelyik történettudományi intézetben.
.
https://www.szombat.org/politika/beket-most
.
Egy vélemény a sok közül, de meggondolásra alkalmas vélemény szerintem.
.
@ipartelep:
Nem ősi jogról van szó, hanem egy felbomlott birodalom bizonyos területén élő két nép (népcsoport) harcáról. Az egyik hajlandó volt kompromisszumra, a másik nem és háborút indított, sokszor. Mindet elbukta, és olyan még nem volt, hogy ezért ne járt volna büntetés. Nem számít, hogy utóbb kitaláltak maguknak egy új nevet, ami eredetileg se létezett, és mint ország konkrétan soha nem létezett. Most meg még akkor is ők az áldozatok, amikor nemrég átrándultak egy kis tömegmészárlásra. Olyan se volt még, hogy egy hasonló mészárlásért ne akarták volna az elkövető népet, csoportot, stb. a nem létezésig büntetni.
Hiv.: @aronsatie:
Most nekem magyarázod azt, amit fentebb leírtam? Te Martonbalint19904935-el állsz vitában, aki szerint Izrael sokkal inkább latorállam, mint pl. Irán, mert sokkal több nemzetközi jogot sért, mint Irán. Vele kell ezt megbeszélned.
@aronsatie:@ipartelep: Egy klasszikus megközelítés: https://mek.oszk.hu/01000/01045/ 84. oldaltól. (Rejtő: Az utolsó szó jogán)
@ipartelep:: Ez nyilván a „latorállam” definíciójától függ.
Én a „nemzetközi jogok megsértéséről” beszéltem, ez az a terület, ahol Izrael messze felülmúlja Iránt.
Az kétségtelen, hogy saját állampolgárai felé sokkal rosszabb az iráni rezsim, mint az izraeli.
Ezen az alapon lehetne ellenük tenni (meg persze száz más diktatúra ellen – csak azok nem az Egyesült Államok esküdt ellenségei), de egy ilyen támadás csak összezárja a népet mögöttük.
@hakohen: Amikor a múltkor felvilágosított, hogyan kellene inkább érezniük a magyar zsidóknak ahelyett, ahogy, akkor a kérdés az volt, miért akarja ezt megmondani, olyan mondatokkal sűrűn teletűzdelve, mint „a magyar zsidó hagyományt a többség [mármint az Izraelért aggódó zsidóké] nem ismeri”. Miközben, bár ő vélhetőleg jóval szűkebb értelemben használta ezt, mi más lenne a „magyar zsidó hagyomány”, mint mi magunk meg a felmenőink? Amit mi ismerünk a legjobban? Komolyan, ez nem nyilvánvaló? Ha pedig most az rémlik fel előtte, hogy vége a korszaknak, amelyben Izrael az önvédelem jegyében megtehetett olyasmit is, amit más nem, és valójában már a „regionális középhatalmi státusz megerősítéséről” van szó (zárójel: szólnak érvek amellett, hogy igazán működő önvédelemnek ez felelne meg a legjobban, így miért is ne pályázhatna erre Izrael, nem járna ezzel mindenki amúgy is sokkal jobban?), akkor a kérdés az, vajon mi a frászkarikáért kell még mindig folyamatosan védekeznie a megsemmisítésére törekvő erőkkel szemben. Valamint és főleg: mi lenne az a működőképes nemzetközi rendszer, amely garantálná a biztonságát úgy, hogy csakis arra hagyatkozik? Az EU, amely ki tudja, miért, számolatlanul tolja a segélyt a palesztinoknak, holott tisztában kell lennie vele, hogy antiszemita indoktrináció, bombák, alagutak és halott zsidók lesznek belőle? Olyan vezetőkkel, mint Macron, aki a Hamasz elleni háború kellős közepén bemondja, hogy nem kellene fegyvert szállítani Izraelnek (és mindegy, hogy Franciaország amúgy sem számít ebből a szempontból, a lényeg az intenció), meg konferenciát szervez „Palesztina” elismerésére? Vagy a Hamasszal kollaboráns, velejéig korrupt, muszlim és más diktatúrák bohócszervezetévé lett ENSZ (lásd még az Aston Martinján lazán ücsörgő Tom Fletchert, a humanitárius ügyekért és sürgősségi segélyezésért felelős helyettes főtitkárt, aki pár hete azt volt képes állítani, hogy 48 órán belül 14 ezer csecsemő fog meghalni Gázában az éhínség miatt)? Nem beszélve a valaha az újságírás zsinórmértékének számító nehézsúlyú sajtóorgánumok csaknem mindegyikéről, amelyek, ahogy a 14 ezer csecsemőt is, ész nélkül tolják az Izrael-ellenes propagandanarratívákat és konkrét hazugságokat? Mintha csak fizetnének nekik… oh, wait? Vagyis: amit abba kellene hagyni, ahelyett mi lenne?
Hajlok rá, hogy a heraus mit uns helyett abból kellene kiindulni, amit Kemi Badenoch írt a Times-ba (sosem gondoltam volna, hogy a brit konzervatívok vezetőjével fogok egyetérteni, igaz, azt sem, hogy fekete nő lesz), de itt is el lehet olvasni. https://x.com/KemiBadenoch/status/1936715066964857130 Szerinte „Israelis are at the front line in the fight for the West and for our shared values. (…) The attack on Israel is part of a broader assault on Western values. An assault on free, democratic countries from an axis of authoritarian states. Their fight is our fight.”
@martonbalint19904935: Fura egy szerzet ez a nemzetközi jog, ha jobban megsértődik attól, hogy Izrael milliméter pontosságú csapásokkal szed le 25 tömeggyilkost az iráni rezsim katonai fejesei közül, semmisíti meg a légvédelmét, a rakétakilövőit, valamint az atombombagyártáshoz használatos cuccait a derék Iszlám Köztársaságnak, mint attól, hogy Irán 25 random izraeli civilt gyilkol meg azokkal a rakétákkal, amelyekkel 25 ezret is megölhetett volna, ha az izraeli légvédelem nem hárítja el, meg lő szét kórházat (kazettás bombákkal), lakóházakat és a Weizmann Intézet laborjait.