Az Akadémia elnökének beszéde
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszédet mondott a Parlament felsőházi termében, a Gábor Dénes-díj átadásán. Sehol nem láttam nyomát a magyar sajtóban, az MTA honlapján kívül. Szerintem ez egy fontos beszéd, és szeretném ha többen elolvasnák.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A meghívó és a forgatókönyv szerint ezen ünnepi alkalommal, a Gábor Dénes-díjak átadásakor a hazai tudomány, a kutatás, a fejlesztés és az újdonságok létrehozásának ‒ közismert idegen szóval, az innovációnak ‒ jelenlegi és jövőbeli helyzetéről várnak tőlem gondolatokat.
Mindenek előtt azonban gratulálni szeretnék a mostani díjazottaknak, akik a gyakorlatban bizonyították, hogy az alkotó erő, a tudás, a kitartó munka kiemelkedő tudományos eredményekhez, hasznos újdonságokhoz, az életünket jobbá tévő termékekhez és szolgáltatásokhoz vezet. A díjak kiosztása során mindenki láthatja majd, hogy milyen sok területen értek el magyar kutatók és fejlesztők a közvélemény figyelemét is kiérdemlő sikereket.
„A jövőt nem lehet megjósolni, csak kitalálni” ‒ idézik gyakran Gábor Dénes híres mondását. Tervezni persze szokás is, és kell is. Így aztán készülnek szép számmal stratégiák, tervek, koncepciók, melyiket minek nevezik. Tágabb környezetünknek, az Európai Uniónak is van most „Europe 2020″ terve vagy stratégiája, olyannyira, hogy „Innovation Union”-ról is szokás beszélni. A tegnap elfogadott uniós költségvetés biztató jele, hogy a beszéd és a tett, mintha kezdene összhangban lenni: az Európai Unió jelentősen növelte az innovációra fordítandó forrásokat.
A magyar tudomány, kutatás, fejlesztés és innováció jelenlegi helyzete húsz év bizonytalanságainak, húsz év naiv próbálkozásainak, az egyéni érdekek szövevényében elveszni látszó közérdek szomorú történetének eredménye.
A legsúlyosabb gond ezen terület koordinálatlansága. A kutatás, fejlesztés és innováció, politikai, finanszírozási és intézményi szereplőinek önálló akciói széttöredezett, félbemaradt, távlatok nélküli, kis hatékonyságú kutatási, fejlesztési és innovációs politikát eredményeztek. A sokszor változó, gyakran zavaros pályázati rendszer, amely jelentős mértékben az elégtelen intézményfinanszírozást helyettesíti, már veszélyezteti az intézményrendszer stabilitását. Napjainkban súlyos egyéni és intézményi válsághelyzeteket idéz elő. Pályázati rendszerünk ‒ a korábbi hibák miatt ‒ lényegében leállt, de ez a leállás kezd túl hosszú lenni.
Ma egy ország tudományos életét tudósai, a tudományos intézményei, és a ráfordítások határozzák meg. Egyik tekintetben sem állunk jól:
1. Egyre kevesebb tehetséges fiatal választja a tudományos pályát. Ezen kevesek közül a legjobbak másutt igyekeznek boldogulni.
2. Intézményeink a felszereltség, a finanszírozás és a céltudatosság tekintetében nagyon rossz állapotban vannak.
3. A ráfordítások több mint egy évtizede nagyon alacsonyak, és rossz struktúrájúak.
De nézzük mindezt ‒ immár sokadszor ‒ egy kicsit részletesebben. S kezdjük a hozzám személyesen talán legközelebb álló területtel, a felfedező kutatásokkal. Szokás ezt egyszerűen tudományos kutatásnak vagy alapkutatásnak is nevezni.
Mi ennek a célja és értelme? Hogyan térül ez meg a közösség, az adófizetők számára? A minap a Nemzetközi Matematikai Bolyai-díj átadását követően beszélgettem Ludwig Faddajevvel. Ő a felfedező kutatások megtérülését firtatató bürokratáknak azt szokta mondani, hogy ezek árát Faraday és Maxwell évszázadokra előre kifizette. Igaza van.
De beszélhetnénk mai díjunk névadójáról, Gábor Dénesről is. Mindannyiunk fél vagy egész tucat hitelkártyájának biztonságát az ő felfedezése garantálja. Mennyit ér ez a biztonság? Példák sokaságát sorolhatnánk a modern matematikai kutatások területéről is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Oszlassuk el ‒ legalább néhány órára ‒ azt a közkedvelt tévhitet is, hogy a felfedező kutatások eredményei közvetlenül és gyorsan megtérülnek. Nem, ezek közvetve térülnek meg, és hosszabb idő alatt, de akkor sokszorosan. Például jól képzett szakemberek munkája révén az gazdaság minden területén. Sokszor elhangzik, hogy gyenge a kis- és közepes vállalatok innovációs tevékenysége. Ennek egyik oka, hogy nincs elegendő kutatásban jártas szakember.
Azt is világossá kell tenni, hogy ma a felfedező kutatások intézményesen és közfinanszírozással történnek. Amelyik nemzet hozzájárul ezekhez, az hozzájárulásával arányosan részesedik a világ más részein létrehozott tudásból.
S ha már a tudásnál járunk, ne feledkezzünk meg a tudásalapú társadalom közkedvelt szlogenjéről sem. Ma tudásalapú társadalomban élünk ‒ hallom mindenütt. De minden társadalom tudásalapú. Mindig is az volt. Ma nem csupán tudásalapú, de tudásfüggő. Nincs sikeres társadalom, állam vagy nemzet tudás nélkül. Nem lemarad, hanem elpusztul a tudást alulbecsülő nemzet.
Milyen a felfedező kutatások jelenlegi helyzete Magyarországon? Röviden: rossz. Bővebben: nagyon rossz. Nem hittem volna, de sajnos igaz, hogy a mai viszonyaink között is a gazdasági és politikai elit uralkodó nézete, hogy a „a tudománynak termelő erővé kell válnia„, ráadásul azonnal. Azt hittük, ezt a badarságot a diktatúrával magunk mögött hagytuk, de nem, az orra hegyéig sem látó profitéhség meg akar szüntetni mindent, ami nem a fogyasztás bálványát imádja és szolgálja. Pedig a felfedező kutatás a legjobb értelemben szolgálja hosszútávú érdekeinket, a tudomány belső logikája szerint.
A média naponta kérdezi, hogy mik élveznek elsőbbséget, közkedvelt idegen szóval, mik a prioritások a felfedező kutatásokban. S nagyon nehezen értik meg, hogy erre nem lehet egyszerű és hosszú időre érvényes választ adni. A felfedező kutatások az emberiség közös erőfeszítése a természet és a társadalom törvényszerűségeinek jobb megértésére.
A felfedező kutatásokban nincs sok értelme bürokratikus módon kijelölni a prioritásokat. Az a prioritás, ahol a világ figyelmét is felkeltő tudományos műhelyek, tehetségek s persze eredmények vannak. A magyar idegtudományi tudományos iskolát Szentágothai és Grastyán megteremtette, és például Kísérleti Orvostudományi Intézetben vagy a Semmelweis Egyetem tudományos műhelyeiben a huszonévesektől a hetven évesekig kiemelkedő egyéniségek művelik. Ez a magyar felfedező kutatások prioritásai közé tartozik. Tudományos iskolát csak hagyományokon lehet építeni. Le lehet rombolni egy hagyományt, de felépíteni igen nehéz.
Mint fentebb említettem, ma a felfedező kutatások is intézményesült keretek között folynak. Egy országnak arra kell, hogy legyen világos politikája, hogy milyen intézményrendszerrel működteti a felfedező kutatásokat.
Ez nem független az ország hagyományaitól. Aligha van ostobább politika ezen a téren, mint az, ha „múltat végleg elfelejtjük” szellemében zöldmezős beruházásokkal kutatási menedzserek kósza ötletei alapján tudáspoliszokat vizionálunk, és ráadásul el is kezdjük építeni. Szabad és kell is nagyokat álmodni. De az álom után célszerű egy kis racionális tervezés.
A magyart tudományos eredmények több mint nyolcvan százalékát a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei és hat magyar egyetem produkálja. Erre a bázisra kell építeni. Ezt az intézményrendszert kell felszerelni, folyamatosan megújítani és a legkiemelkedőbb tehetségek számára még vonzóbb tudományos műhelyekké tenni. A tudományban nem egyenletesen elosztani, hanem koncentrálni kell.
Az intézményrendszer megerősítése mellett ki kell építeni egy stabil, átlátható, hatékony és egyszerű versenypályázati rendszert. Ma Magyarországon „pályázati dzsungel” létezik.
Nehéz nem dührohamot kapni, amikor látom, hogy tudományosan gyenge teljesítményű intézetek és felsőoktatási intézmények nyernek el százmilliós „természettudományos disszeminiciós” pályázatokat, amelyeket ‒ jó esetben ‒ ismeretterjesztő előadásokkal „lealibiznek„, pénz 80 százalékát személyi költségként kiosztják maguk között, miközben ezen a pénzen a világban szétszóródott „sztár” kutatóink közül néhány tucatot haza lehetne hozni, és hazánk tudományos elismertségét lényegesen növelni. Ennek lehetőségét az elmúlt két évben a gyakorlatban bemutattam. Köszönöm, hogy a Kormány és a Magyar Országgyűlés támogat ebben.
Kiemelkedő tudományos műhelyek megteremtése már viszonylag rövid távon megnöveli tőkevonzó képességünket és foglalkoztatási lehetőségeinket.
A versenypályázati rendszernek, ha hatékony rendszert és nem „támogatási mutyit” akarunk kiépíteni, elegendő, hogy mindössze három csatornája legyen.
A felfedező kutatások támogatására az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), amelynek költségvetését gyors ütemben növelni kell.
A célzott kutatások és fejlesztések támogatására létre kell hozni a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programot.
A műszaki és technikai innováció támogatására pedig a Nemzeti Innovációs Programot.
Ezek arányait és céljait kormányzati szinten meghatározva és a rendszert legalább 6-8 éven át tisztességesen működtetve, jelentős javulást fogunk elérni.
Egy koherens tudomány, fejlesztés és innováció-politika nem kerülheti meg a kérdést, hogy hogyan ösztönözzük, segítsük a vállalkozások innovációs képességeit. Itt is zűrzavar, tévhitek és illúziók uralkodnak.
Az én szememben a legnagyobb vétek, ha az innováció elősegítésére szolgáló forrásokat differenciálatlanul a vállalkozások „segélyezésére” használjuk. A magyar kis- és közepes vállalkozásokat segítenünk kell. Hitellel, támogatással, kedvezményekkel. De ezt a segítséget nem szabad összekeverni az innováció támogatásával.
Sajnos itt népszerűtlen döntéseket is kell hozni. Innovációt elősegítő forrásokat, csak valódi innováció támogatására szabad felhasználni. Ha ebben a legkisebb mértékben is engedünk, súlyos hibát követünk el, amely nehezen orvosolható.
Be kell látnunk, hogy Magyarországon kevés az innovatív kis- és közepes vállalkozások száma. Ez egy fikarcnyit sem fog növekedni, ha az innovációra szánt pénzt ezen vállalatok „segélyezésére” használjuk. Csak olyan vállalkozás kaphat innovációs támogatást, ahol ebből a támogatásból ténylegesen újdonságot, a piacon megtérülő újdonságot hoznak létre.
Itt jelentős lemaradásunk van. Ezt a lemaradást úgy hozhatnánk helyre, ha a kutatóintézetek alkalmazott kutatásokat folytató kutatói részére egy programmal lehetővé tennénk, hogy egy ideig kis- és közepes vállalkozások innovációs képességeit növeljék, pl. ott eltöltött egy vagy néhány éves munka keretében. Ennek állami finanszírozása indokolt és sokszorosan megtérülő lenne.
A befejezés előtt, hadd említsek meg még egy provokatív témát. A kis- és közepes vállalatok és kutatóintézetek vagy egyetemek együttműködésében létrejövő új termékek és szolgáltatások ‒ főszabályként ‒ nemzetközi nagyvállalatokon keresztül válnak igazán jövedelmezővé. Nem kell tehát attól tartanunk, hogy e nemzetközi nagyvállalatok „kisajátítják” a magyar találékonyságot. Azon legyünk, hogy a nagyvilág elé tárják és számunkra is hasznosulva értékesítsék azt.
Röviden összefoglalva: kormányzati koordinációra, világos, megtervezett intézményfejlesztési és versenyfinanszírozási programra van szükségünk, és a kiemelkedő tehetségeinket kell versenyképes lehetőséghez juttatni. E négy tényezőn áll vagy bukik a magyar tudomány, kutatás, fejlesztés és innováció, s nem mellesleg a gazdasági növekedés és jólét.
<
p style=”text-align: justify”>Köszönöm, hogy meghallgattak.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16516856-6ab2427fd27e6' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16516856&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16516856-6ab2427fd27e6&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16516856-6ab2427fd27e6' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Kösz, hogy közölted. Jó beszéd.
Tényleg jó és világos beszéd, jó lenne, ha hatása is lenne.
Nem a beszéddel van a baj, hanem azzal, hogy Pálinkás még mindig nem döntötte rá az asztalt az illetékesekre, miközben az alapkutatás jövő évi összköltsége egyelőre úgy tűnik csökkenni fog az OTKA-NKTH közös grantek megszünésével, illetve a Norvég Alap kifutásával. (A módosítók előtt legalább is ez volt a helyzet, pár hete maga Kollár is ezt mondta.) He talks the talk, but does not walk the walk…
@dolphin: A legnagyobb magyar tudományos projekt (szegedi lézer) finanszírozása is a levegőben van. Az NKTH átszervezése dittó. Kövér ott volt, és valamit vartyogott a fejlődés fenntarthatatlanságáról.
@dolphin: Csehországban tavaly csökkentették az Akadémia költségvetését, Bulgáriában pedig gyakorlatilag felszámolják az Akadémiát.
csak egy érdekesség az Akadémia kapcsán, most így eszembe jutott. ( a többibe hozzáértés hiányában a blogokon szokatlan módon nem ugatok bele )
ez Magyarország legrégebbi, ma is hatályos törvénye:
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=82700012.TV
mta.hu/tudomany_hirei/gabor-denes-dijatadas-126681/
érdemes megnézni, hogy Kövérnek mennyire semmi elképzelése sincs a modern technológiáról és a fejlődésről általában attól eltekintve, hogy retteg tőle. és ez a pártállam második számú vezetője.
az is jellemző, hogy TGM nyugíjazása (amit mindenki fel tud persze fogni, mert a TGM sem túl bonyolult dolog, meg a nyugdíjazás sem) óriási vihart kavart, ez a beszéd pedig semmilyen nyilvánosságot sem kapott, noha itt ezerszer többről van szó valójában.
@jotunder: Le lehet ezt a beszédet fordítani szíjjártóra? Mondjuk tíz sor, és nem lehet benne túl bonyolult dolog.
„- Nem tudjátok megjósolni a jövőt, de képesek vagytok feltalálni azt – idézte Gábor Dénes szállóigévé vált mondását köszöntőjében az Országgyűlés elnöke.”
majd így folytatta:
de ez mind semmi Hölgyeim és Uraim, mi politikusok a múltat is meg tudjuk változtatni.
Elég elkeserítő látlelet ez a beszéd, már csak a lélegeztetőgépet kell kikapcsolni, aztán jöhet a halotti beszéd. Még ennek is csak a torka véres:
„A magyar idegtudományi tudományos iskolát Szentágothai és Grastyán megteremtette, és például Kísérleti Orvostudományi Intézetben vagy a Semmelweis Egyetem tudományos műhelyeiben a huszonévesektől a hetven évesekig kiemelkedő egyéniségek művelik.”
Ja, művelik, ha hagyják. Lehet, hogy ezt Nyáry doktor másként látja.
Na mindegy, ha az ember nyakig áll a trutyiban, ne lógassa az orrát, bízzon a „sajátos magyar észjárásában” és így előbb vagy utóbb megérkezik a „tudásföldjére”, ha átlépi a Lajtát.
@vupo: http://www.bhc.hu/orvos-nyari-akoistvan/
te most erre a nyáry doktorra gondolsz ?
@jotunder:
Igen. 2007-ben minősíthetetlen módon küldték el nyugdíjba az OITI éléről.
@vupo: Nem talaltam rola semmit. Horvath Agnes csinalta ?
@vupo: Ez egeszen biztosan az Egeszsegugyi Miniszterium hataskorebe tartozott, azelott is, hogy atneveztek Idegtudomanyi Intezetnek, ez nem olyan mint a KOKI, ez egy korhaz.
http://www.mat.univie.ac.at/~kschmidt/ESI-Webseite.html
felszamoljak a Schrodinger Intezet-et.
Kedves dolphin és Tündér!
Ez az ember oktatási miniszter volt (2001.07.16-2002.05.27). Néhány kollégámnak volt alkalma tárgyalni vele a fizika és általában a természettudományok oktatásának helyzetéről. (Felsőoktatás, tanárképzés, közoktatás…) Még évek múlva is elborul(t) az arcuk, ha ez szóba kerül(t). Pedig tudományos pályájuk során megéltek egyet s mást…
@szumurri: Ez egy ilyen ország, nem hinném, hogy akadna benne olyan közszereplő, akit ne utálnának valamennyien, és hogy ennek az utálatnak ne lenne valamiféle valós alapja is.
Éppen ezért nem célszerű úgy nézni egy-egy adott közszereplőt, mint egy olyan embert, akivel mondjuk össze szeretnénk bútorozni, hanem sokkal inkább úgy, hogy _most_ mondott/tett valamit, és ahhoz hogyan lehet hic et nunc viszonyulni. Persze van olyan is, hogy valakihez egy picit sem akarunk viszonyulni az előélete miatt, kérdés, hogy Pálinkás mennyire ez a kategória.
@jotunder: miket írok. fel akarták számolni.
@szumurri: konkrétan mi volt a bajuk ??
@jotunder:
1. Nem, ezt Molnár követte el.
2. Az OITI -ban gyógyítás, oktatás mellett kutatások is folytak, amiknek komolyságát szavatolta Nyáry doktor személyisége. (lásd publikációkat, szakmai életrajzát) Ezt tiporta el a politika, felszámoltak egy műhelyt a sajátos magyar észjárás nagyobb dicsőségére. A politika úgy gondolta, hogy erre nincs szükség és kinevezett az OITI élére egy szülész-nőgyógyász szakorvosi képzettséggel rendelkező -nem zárom ki, hogy esetleg kiváló- kórházi vezetőt:
http://www.oiti.hu/Orvos.aspx?Azonosito=50&MN=OitiMenu1Almenu3&LN=Hungarian
3. Ja, múlt hónap végefelé olvastam valahol valami olyasmit, hogy a Schrödinger Intézet a Wien Uni kereteiben fog müködni, de az egyetem szűkreszabott költségvetése miatt ezt egyedül nem tudja fedezni és ezért 3 oldalú tárgyalások kezdődtek: egyetem-intézet-minisztérium.
@vupo: Ha jól értem a Schrődinger Intézettel kapcsolatban már van megállapodás, az akadémiai intézetekkel is akar valamit a tudományügyi miniszter.
@vupo: A Schrödinger Intézet szuperpozícióban van. 🙂
@maroz: Az osztrák matematika rendkivül komolynak számított a huszadik század elején, Artin, Hopf, Tietze, és persze a matematikai fizika olyan óriásai mint Boltzmann és Schrődinger osztrák születésűek voltak. A második világháború után gyakorlatilag egy nagy emberük maradt a Hlawka, szinte minden nagy osztrák vagy az ő tanítványa (a Schrődinger Intézet elnöke Schmidt, aki az egyik legnagyobb dinamikus rendszeres ember a világon) vagy a tanítványai tanítványa. Nem jobbak mint mi, legalábbis matekból.
@jotunder: Ahogyan Schrödinger macskája is élet és halál kvantummechanikai szuperpozíciójában lebegett abban a bizonyos gondolatkísérletben úgy volt a hír szerint is az intézet a megszűnés és a megmaradás szuperpozíciójában, erre akartam viccesnek szánt formában utalni. 🙂
@jotunder: Leginkább az, hogy átnézett rajtuk, s úgy tett, mintha nem értené, hogy pl. a természettudományos órák (fizika,…) óraszámának csökkentése a középiskolákban, a hallgatói létszámok csökkenése az egyetemek természettudományi karain, a természettudományos tanárképzés problémái nem maradnak következmények nélkül…
@maroz: Én inkább a valószínűségekkel játszom: megnézem „_most_ mit mondott” és eddigi tevékenysége alapján megpróbálom megtippelni, mennyi az esély arra, hogy az általa mondottak érdekében hajlandó-e tenni (!) is valamit.
@szumurri: Nagyon nehéz ügy ez, én pld. még csak megtippelni sem tudom, hogy Pálinkásnak mekkora a tényleges mozgástere a hatalom környékén, de a fidesz-hierarchia sajátosságait elnézve picit sem lepne meg, ha most az jönne, hogy a Gazda kizavarja Pálinkást is a hóra egy keveset röfögni. Valamint azt sem tudom megítélni, hogy Pálinkás vajon futna-e rogáni szorgalommal majmot csinálni magából, ha Orbántól erre kap egy visszautasíthatatlan felkérést.
@maroz: Azért finoman most is jelezi, hogy hűséges kutyus, a beszédben sorjáznak a Fidesz kommunikációs patronjai. 🙂
@jotunder:
Tündérem ezek így önmagukban nem mondanak nekem semmit. Nem tudom ott milyenek az Akadémiák, pedig nem indifferens ahhoz, hogy egyáltalán megítéljem mi történt. Pár hete a Scienceben volt egy cikk, hogy az orosz kutatási pénzeket kivonták az akadlmiai kontroll alól, mert az Orosz Akadémiát még olyan sikeresen uralják a szovjet relikviák, hogy azon még Putyinék is besokkaltak.
Ésmég: ha Pálinkás csak azért van ott, hogy legyen, és nem azért, hogy harcoljon a magyar tudományos élet támogatásáért, akkor tényleg inkább monnyonle. Egyelőre konfrontáció nélkül is vonják el a pénzt, pontosan mit lehet veszíteni konfrontációval? Elvonják a teljes OTKA költségvetést, mert a valami MACIklubbnak kell a pénz? Ha erre képesek, akkor inkább legyünk túl hamar rajta, minek elhúzni a kínlódást.
@dolphin: A parlament.hu-n a költségvetésben változatlan OTKA kiadás szerepel. Mást vonnak el, NKTH-val kapcsolatos dolgokat pl. és buktának tűnik a szegedi lézer.
A Gábor Dénes Díjasok Klubjának nyílt levele
Kutatás-fejlesztés, innováció nélkül aligha képzelhető el stabil
gazdasági fejlődés, mint ahogy az emberiség előtt álló legfontosabb
globális problémák megoldására sincs remény új módszerek nélkül.
Bizonyosan ez a felismerés vezette az Európai Bizottságot, amikor az
EU 2020-ig szóló gazdaságfejlesztési stratégiájának központi eleméül
az innováció támogatását választotta. Az utóbbi években az is egyre
világosabbá vált, hogy ahhoz, hogy az EU a nemzetközi tudományos
versenyben a világ élvonalába állhasson, szükség van olyan
tudományos nagyberendezésekre, amelyek finanszírozása meghaladja a nemzeti kereteket.
Egy ilyen tudományos nagyberuházás az Extreme Light Infrastructure (ELI).
A tervek szerint három helyszínen, Szegeden, Prágában és Bukarestben megvalósuló projekt az első tudományos nagyberendezés, amelyet új tagállamban építenek. A Szegeden megépülő lézercentrum — ugyanúgy, mint az ELI konzorcium két
további létesítménye — egy világszerte teljesen egyedülálló infrastruktúra lesz, a megvalósítandó fényforrások némely paraméterei nagyságrendekkel múlják majd felül a jelenleg ezen a
tudományterületen használt bármely más lézerrendszerét. A tervek
ismeretében nem kétséges, hogy az ELI Magyarországot hosszú időre a lézerkutatás, és az erre épülő számos orvosi, biológiai,
anyagtudományi és egyéb interdiszciplináris alkalmazási terület
világközpontjává tehetik. Figyelembe véve, hogy a lézerfizika terén
az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő magyar eredmény született, és hogy a magyarországi szakmai közösség nemzetközileg elismert, a projekt Magyarországra kerülése páratlan lehetőséget jelent a magyar természettudományos és műszaki kutatásnak ezen a területen a világszínvonalhoz való felzárkózására, sőt minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy annak meghaladására is.
Bár aligha kétséges, hogy az ELI technológiai húzóhatásán és a
tudományos eredmények hasznosítására alapított spin-off cégeken,
illetve egyáltalában a kkv szektor serkentésén keresztül már
középtávon is gazdasági megtérüléssel kecsegtet, nem túlzás az
ELI-től olyan tudományos áttörést várni, ami Magyarországot egy új
iparág bölcsőjévé teheti.
A Gábor Dénes díjasok klubjának tagjai úgy vélik, hogy
Magyarország nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen
történelmi lehetőséget elszalasszon, Klebelsberg Kúnó ma is aktuális
szavait idézve: Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról,
amelyen Európa nemzetei robognak előre egy ma még beláthatatlan
fejlődés hihetetlen távolságai felé.
Felhívják ezért a döntéshozókat, hogy döntésük során fontolják meg, hogy ilyen lehetőség még Magyarországnál jóval nagyobb európai uniós tagországok számára is csak ritkán adódik. Ha Magyarország a projekt megvalósításától eláll, akkor a nemzetközi tudományos életben való tekintélyvesztés mellett azzal is számolnia kell, hogy a következő évtizedekben nem lesz lehetősége európai tudományos nagyberuházásának otthont adnia. Ezzel hazánk nem csupán Európa nyugati feléhez, de még a környező országokhoz képes is negatív irányban tűnne ki.
Budapest, 2010. december 17.
Gábor Dénes Díjasok Klubja
Megjegyzés: A klub tagjai; Gábor Dénes Díjasok, Nemzetközi Gábor
Dénes Díjasok és az In Memoriam Gábor Dénes oklevelesek.
http://www.mno.hu/portal/783171
inforadio.hu/hir/belfold/hir-432602
ez a harmas-negyes kicsit furcsa.
@jotunder: Az előbb inkább nem írtam le, hogy vérengzés lesz ebből, de most már:
nol.hu/tud-tech/orban_az_akademian
Az különösen vicces, hogy az OTKA többlettámogatásáról papolnak, amikor annak is vágják a keretét rendesen. Viszont igen valószínű, hogy az intézetekben megszorítás lesz.
Van egy hozzászólásom itt, sok linkkel, azt írta , hogy sikerült elküldenem. Nem néznétek meg, hogy nem vár-e engedélyezésre?
@Wolff: én olyan feature-t sem látok, hogy engedélyezés.
@jotunder: Egyszer már történt valami hasonló egy hozzászólásommal, abban is sok link volt, akkor maroz megtalálta. Kár lenne érte, nem volt egyszerű előkeresnem a St. Kitts és Nevis felsőoktatását bemutató honlapokat.
Amúgy ebből indultam ki:
„Ambassador Korosi then outlined several areas of which St. Kitts and Nevis and Hungary could pursue cooperation. The areas included proposals for cancer and diabetes research to reduce incidents of occurrence of both of the diseases, food security and processing, as well as training in these areas.”
http://www.sknlist.com/20110509.html
galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=68544:strategiai-szoevetsegesuenk-a-st-kitts-es-nevis-szigetek&catid=71:a-napi-apro&Itemid=109
Na de lesz itt fellendülés a magyar-st.kitts és nevisi rákkutatási együttműködésből:
http://www.sknlist.com/20110509.html
galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=68544:strategiai-szoevetsegesuenk-a-st-kitts-es-nevis-szigetek&catid=71:a-napi-apro&Itemid=109
en.wikipedia.org/wiki/List_of_schools_in_Saint_Kitts_and_Nevis
windsor.edu/new_site/mainpage.html
http://www.iuhs.edu/
http://www.iuhs.edu/postgraduate.htm
en.wikipedia.org/wiki/Medical_University_of_the_Americas
en.wikipedia.org/wiki/St._Theresa%27s_Medical_University_%28St._Kitts%29
iugrad.edu.kn/en/
@Wolff: Pedig esk, hogy semmiféle előzetes moderálási policy nincs beállítva. Ha sok egy hozzászólásban a link és ha ugyanakkor galambok is ülnek a verebekhez, akkor a blogmotor valamiért beteszi a várakozó hozzászólások közé. Én már nem is akarom érteni. 🙂
@maroz: Ez a blog.hu motor akkora fostalicska, hogy már az is drága, hogy ingyen adják.