Az egyetemeken nem folyik kutatómunka? (felfogokrobbanniposzt) UPDATE!!!
Eredeti szerző: jotunder
– Még az első polgári kormány idején vettem részt az oktatás és a kutatás kapcsolatát áttekintő fehér könyv kialakításában, ami sok tanulsággal járó munka volt. Kiderült, a felsőoktatás nem járul hozzá igazán a tudományos kutatásokhoz, részben azért, mert az oktatókat leköti a tanítás. Azt senki nem tagadja, hogy a kutatóintézeti hálózat, amely így ezt a tevékenységet szinte kizárólag végzi Magyarországon, jobban, hatékonyabban is működhet. (egy bizonyos ember nyilatkozata, ma)
„szinte kizárólag végzi”…..
Az egyetemeken csak alibiznek, nincs járulás, főleg nem hozzá. És ezt most én írom meg, ahogy tegnap is csak én írtam meg, hogy ötezer ember közalkalmazotti státusza tűnt el hirtelen egy bizonyos ember nyilatkozatában, hát istenem, ez van, eltűnnek státuszok, nincsenek járulások, mondjuk a Laczkovich Miklós sem oldotta meg a Tarski Sejtést, és nem is kapott érte Ostrowski Díjat, meg az összes csodálatos matematikus, aki engem tanított, a kiváló kollégák az ELTE-n, azok nem járulnak. Mert nem elég beletaposni az intézeti kutatók lelkébe, neeeem, az egyetemi oktatókat is meg kell alázni. És én nem mondhatom azt, meg azt, meg azt, meg azt, amit egy szabad Magyarországon, egy szabad Vincenten mondanék.
Én ebbe bele fogok halni.
………………………
UPDATE: A SciVal adatbázisban megkerestem a magyar tudományos outputot. Ez a 2017-es évre vonatkozik, és a nemzetközileg értékelhető publikációs teljesítményre alapul.
1. Az Akadémia Intézethálózata 3042
2. BME 1625
3. ELTE 1541
4. Szeged 1223
5. Debrecen 1219
6. Semmelweis 1211
és akkor jöjjön egy bizonyos ember egyeteme, a Pázmány 150 (százötven)
a bécsi egyetem (544 millió eurós budget, 6765 oktató, több mint 90000 diák) 3596
P.S Megnéztem a Scopus adatbázisban, tavaly 18-an idézték Palkovics László cikkeit, és egy (1) darab idézetet kapott az a bizonyos ember. Hány Vincent kommentelőt idéztek többször, mint Palkovics főtudóst?
P.P.S A bizonyos ember, gunyorosan írt egy bizonyos nép munkaerkölcséről. A magyar népről van szó, ha valakit még érdekelnek az ilyen finomságok.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518286-6ae3e9b356b24' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518286&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518286-6ae3e9b356b24&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518286-6ae3e9b356b24' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@velőtanya: Általánosabb szintre emelve én meg azt emelném ki, hogy kötelező a narancssárga farok minden megszólalásban.
Egy főhajtás Orbánnak, egy rúgás balra,
egy 2006, balliberálisozás, szemkilövetés, vagy nokiás doboz a szövegben,
egy hitvallás, hogy a dúlt keblű náci tábor tagjaként tekintsen ránk.
Enélkül baj lenne ? Megkövezés, utánrúgás, valami bosszú, valakik meglakolnának ? Vagy barátaik és üzletfeleik elfordulnának tőle ?
Valamiért nem illik csak magát a dolgot mondani.
Mert hogy elmegy Orbán politikája miatt, az olyan durván rendszerellenes kiállás, hogy nem tudja vállalni. Ahogy sok emigráló sem. Végülis nem forradalmár.
Senki nem akar forradalmár lenni.
Még mindig elfogadhatóbb Orbán fülkeforradalmárának vallani magam. Egy vagyok a 15 millióból. Nincs felelősség.
@Kettes: 1 igazan okos es tapasztalt ember, mar 2006-ban 🙂 koroshegyi volgyhid, hagyo m, m6-os alagutak, mate elvtars stb szerencsere nem latszottak. a teljesen felelotlen fiskalis politika sem.
‘fulkeforradalmar’ (aka ‘fidesszavazo’)/=szavazott valamikor a fideszre
„Maróth Miklós Orbán tanácsadója marad, mert Orbán szerint ez belefér. . .”
Több más témában is megnyilatkozott Maróth, azt gondolom sok itt felmerült kérdésre is választ adott az alábbi interjúban.
hvg.hu/itthon/20190812_maroth_elkh_mta_kutatohalozat_itm_palkovics_orban_lovasz?s=hk
Én orbán – és a fidesz – 1998-2002 közötti kommunikációjából azt hámoztam ki anno, hogy NEM európai a gondolkodásmódjuk. Konkrét példa a koronamásolat úsztatásán kívül nem jut eszembe, de már akkor is voltak jelek, hogy restaurálni akarnak. Márpedig én nem akartam/akarok egy Európa eldugott sarkában lévő skanzenben élni, ahova tátott szájú turisták jönnek kicsit nosztalgiázni és berúgni. És ez még a jobbik verzió lenne, ha „csak” ennyivel megelégednének.
És igen, az LMP-nek én is bedőltem…
És sajnáltam a Kupa-féle Centrum Pártot. Bennük láttam volna perspektívát.
@cleantone: a köröshegyi völgyhíd hogy i jön ide?
@cleantone: +1
Többen itt ugyanazt a kirekesztő dumát nyomják, mint Orbánék, csak pepitában. Ugyanaz a feudális-törzsi gondolkodás. Mondhatnám, hogy „ezért tart itt ez az ország” – sablonos, de igaz. A lényeg, hogy aki nem hajlandó ebben a dichotómiában gondolkodni, aki eleve „belga”, vagy kilép ebből, „belgává” válik, azon csattan az ostor. Emiatt jöhet rá, hogy mivel ez a feudális posvány nem változik, csak mélyül, a járható út Magyarországon csakis a teljes kivonulás a közéleti/tudományos életből, akár jelentse ez a külföldre távozást.
@komment1: Valamikor a kétezres években Sólyom László éppen elnök volt, amikor egyszer csak oda nyilatkozott, hogy őt igenis nem lehet egyik oldalhoz se sorolni, és egyforma távolságra van minden szélsőségtől is, ezért nem is olvassa sem a 168 órát, sem a kurucinfót. Azóta is megmaradt ez bennem zsinórmértéknek, hogy mit is jelent a „mérsékelt jobboldal” narratívájában az egyenlő távolság és a belgaság. Ugyanis ha létezik ma velejéig hazug dichotómia Magyarországon, akkor az nem más, mint valamiféle korrekt semlegességnek beállítani az egyenlő távolság tartását félúton a Ner2019 illetve bármelyik Nemorbán-kormány akár legrosszabb pillanatai között az 1990-2010 időszakból.
@velőtanya: Jófele tapogatózol, speciel Sólyom Lászlót eléggé bírtam, bár nyilván nem értek egyet minden döntésével, pl azzal, hogy bár 2010 óta többször megnyilvánult elítélően az Orbán-rendszerről, ebbe nem állt bele keményebben, láthatóbban. Orbánt a személyisége miatt már libero korában sem csíptem, és amikor Sólyom helyett a szalmabáb és ügynökmúltú Schmittet választotta köztársasági elnöknek rögtön a 2010-es választások után, akkortól számomra teljesen hiteltelenné és vállalhatatlanná vált a Fidesz.
Mivel tudom, hogy sokatok szemében vörös posztó Sólyom, ezért nem fogok belemenni abba az utcába, hogy őróla vitatkozzak, nem vagyok ő. Viszont felettébb mulatságosnak tartom, hogy éppen az említett időszakban, 2010-ben egy nyaraláson milyen heves vitába keveredtem egy fiatal jobber tanszékvezető haverral és a jobber társaság nagy részével, ők ugyanis pontosan ugyanúgy rühellték Sólyomot, mint ti. Én meg a nyálas, alkalmatlan, csaló, nulla Schmittet rühelltem, aki szerencsére nemsokkal ezután repült. Szóval a „belgaság” számomra nem azt jelenti, hogy kínosan tartod az egy lépés távolságot mindenkitől, hanem hogy igyekszel az elveidhez igazodni, aminek az eredménye a magyar helyzetben az, hogy mindkét törzs számára kívülálló leszel.
Mesélhetnék (de nem fogok) arról is, hogy a magyar tudományos életben is pontosan a gerinc meg nem hajlása, a sorba be nem állás, az aktuális hűbérúr ki nem szolgálása miatt mit kaptam előbb az egyik, majd a másik oldaltól egyformán. Igazi különbség ilyen szempontból nincs a két oldal között, a lényeg a feudális-törzsi gondolkodás. Éppen emiatt évek óta nem járok magyar konferenciákra, és kiválóan érzem magam ettől. Ellenben most is nemzetközi konferenciáról írok, ahol az számít, mit produkálsz, nem az, hogy kinek vagy a famulusa, meg milyen „oldalhoz” sorolnak. De, mivel itt vagyok, éppen ennek okán magam részéről a válaszolgatást egyelőre itt befejezem.
@komment1: Nem válaszolsz, oké. Csak mondom, hogy ne maradjon szó nélkül.
Orbánra nem szavazni, az nem egy törzs.
Ha egy törzs lenne, marha könnyű lenne és lett volna leváltani Orbánt, mert szavazó mindig van elegendő, és lenne több is, ha egy törzs lenne.
De sajnos nincs igazad. Nem egy törzs. Még csak nem is egy párt az Orbánt ellenzők köre, de még csak nem is egy oldal.
És nem kirekesztő dumát nyomnak, mint az óriásplakátkampány, vagy a mandinerkommentszekció, csak elfogadják, hogy ha valaki azt mondja, hogy fidesz szavazó, akkor az fidesz szavazó.
Bizonyára azért mondja, hogy megkülönböztesse magát a fideszre nem szavazóktól.
És nem hinném, hogy valami nagy perspektíva agyarországon fideszre nem szavazónak lenni, úgyhogy nincs semmilyen buli, amiből ilyenkor szegény fidesz szavazó kimaradna.
@kemény keleti kommentelő: nem ertem. mi ertelme barkire rahuzni a ‘fidesz szavazo’ feliratu bezbolsapkat, ha valamikor, konkretan 2010 elott, szavazott a fideszre? kesobb meg nem. kovetkezik ebbol barmi?
@Flageolet: ennel akar erdekesebb is lehet a helyzet. ugyanis lehet, hogy doktori iskolat letesithetnek az intezetekben. azaz elvonjak az egyetemektol a doktori kapacitas egy reszet. ez mar korabban is felmerult.
@Flageolet: „680 Ft-tal – kell növelni a doktorandusz normatíva 140 ezer, illetve 180 ezer forintos összegét, így a 2019. február 1-től kifizetendő ösztöndíjak 140.680 Ft, illetve 180.680 Ft összegekre változnak.” hatart kellene szabni a gavallerianak.
@Flageolet: Ilyenkor jön a székfeltöltő verseny, mint a Puskás stadionban.
Amelyik plébánia több doktoranduszhallgatót tud toborozni, kap egy hét kedvezményes üdülést Bélapátfalván.
@velőtanya:
Sajnos az ördög a részletekben rejlik. A felszínen bárki bármit nyilatkozhat, utalnék nemzetünk vezérére is itt:
„Orbán Viktor: Ne figyeljenek oda, arra amit mondok, egyetlen dologra, figyeljenek, amit, csinálok!”
Baráti szálakon pontosan irodáján belülről láttam Sólyom „. . .da nyilatkozott, . . .egyforma távolságra van minden szélsőségtől is. . .”
Rettentően sok finom mozdulattal ágyazott ennek a világnak, amit most élünk. Tudta-e cselekedetei súlyát akkoriban, vagy nem, talán nem itt kéne elemezni, de minden egy irányba mutatott. Nem volt ikonikusan semleges.
@Flageolet: Ma délelőtti beszélgetés társtetteseként, mondhatom, Mészáros egyik eszesebb helytartója – a tisztességét hagyjuk! – elemezte a helyzetet. Vicces hogy később pont az Állatorvosi NER-es lovát emlegeted, mert a mai nyilatkozatok alapján alig várják, hogy az Állatorvosi – Sótonyi Péter – alá bekerüljenek az intézetek, kész projektekkel innoválnák is az oda irányított zsetont. Az pénzvektor iránya nyilván kifelé mutató.
Azokról a normatíva összegekről amiket említesz, azért értelmetlen beszélni, mert ezek nem is mindig jutnak el a PhD hallgatókhoz, – remélem nem általános a körülöttem tapasztalható helyzet, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy több jogcímen lenyúlnak tőlük, leginkább pár pióca témavezető által. Egzotikus vadászatoktól kezdve, kongresszusi utaztatások stb. címén.
„”Minden kormánynak joga van prioritásokat megfogalmazni, . . .”
Na most ennek az evolúcióját testközelből láthattam a szegedi lézer körüli, később már nemzetközivé váló botrányok által. Most egy a témában, de még intézetvezetéshez is teljesen sík-hülye Jakab László viszi az intézetet, gyakorlatilag egy állami habzsi-dőzsit csináltak az induláskor talán szebb reményű fizikai intézetből. Bár Pécs és Szeged harcának egyik végkifejlete volt a pécsi egyetem körüli korrupciós botrány, – amit nyugodt szívvel mondhatom, bármelyik egyetemen végig lehetne vinni, kemény évekkel honorálva a nyerészkedő résztvevőket. (Lásd még: Walter János Infokom BME körüli botrányok, – amik persze szépen lecsengtek, hasonlóan mint az FBI által is vizsgált Microsoft ügyek.)
@cleantone: @jotunder: Istenem, tényleg a kőröshegyi völgyhíd! Hagyó Miklós! A Strabag! A Flittalinea! A visszaigényelt csilláráfa! A túlzott deficit eljárás!
Irigylem a 2006-os problémáinkat. 🙁 Két pont között kellett volna behúzni egy egyenest. Mondjuk két pontpár között, ha Gyurcsányt is nézzük. Nem ment. Nem ment, és nem érzik úgy, hogy a vakságuknak valami szerepe lett volna benne.
Így utólag visszanézve: ha Gyurcsány 2006-ban 20%-is hiányt csinál, de Orbán akkorát bukik, hogy soha többet nem tud visszajönni, mit mondanátok? Nem azt, hogy vágjunk bele, Ildikó? 🙂
mta.hu/data/dokumentumok/ii_osztaly/Egyeb/MTA_strategia_II_Osztaly_vegl_2019_08_09_honlapra.pdf
@jotunder: Egyértelmű állásfoglalás.
„A változás lényege leírható akár oly módon is, hogy a kormányzat a jövőben maga kívánja a „tudományügyi minisztérium”-ot működtetni, . . .”
. . . mert minden amihez eddig hozzányúlt, arannyá változott a kormány kezében, pl. a legfőbb szívügye és költségtétele a Magyar foodball, (sic!), egészségügyi ellátás, állami közoktatás, Magyar Posta, szemétszállítás, + még 1k jelenség, – nem sorolom tovább.
@Kettes: amennyiben a jovo legjobb elorejelzoje a mult, 2006-ban bizony teljesen ok volt azt mondani, vagjunk bele. en mondjuk mast mondtam, de ez csak labjegyzet.
@Kettes: @cleantone: Szerintem tkp definiciószerűen a jövő legjobb előrejelzője a múlt (mert más nincs, amire alapozhatnánk bármilyen előrejelzést), de nem biztos, hogy a @Kettes: által szorgalmazott lineáris extrapoláció („Két pont között kellett volna behúzni egy egyenest”) a legjobb prediktor. Na jó, nem nem biztos, hanem szinte biztos, hogy nem. És ezt most tényleg nem kukacoskodásból írom, hanem azért, mert a probléma lényegéhez tartozik: nagyon nehéz időben extrapolálni bonyolult rendszerekben (szegény meteorológusok tudnának erről mesélni, többek között), és ezért nagyon egyénfüggő, hogy egyáltalán ki milyen bázisban vagy függvénycsaládban próbálkozik ezzel, aminek viszont messzemenő következményei lesznek a prediktált végeredményt illetően. Jelen esetben, leegyszerűsítő példával: mekkora regressziós súlyt adunk a koronaúsztatásnak, az államház deficitjének, a nyilvánvalóan korrupcióval) lásd meg Josip Tot és Kaya Ibrahim) eltüntetett pénzösszegeknek, és így tovább? Nekem már régóta vesszőparipám, hogy lassan itt az ideje, akár meg lehetne próbáni rendes data science-alapú társadalomtudományi / politológiai előrejelző rendszereket is csinálni. Kicsiben már megy ez néhány helyen (persze főleg a közgazdasággal határos területeken), lenne itt perspektíva.
@komment1: „Vidéki egyetemekről ne is beszéljünk. „
Még nem késő ezt visszavonni.
Ez az egész annyira területfüggő, hogy pont ezért baromság vidékizni. A szakterületemből kiindulva mondhatnám én is, hogy az ELTÉ-ről ne is beszéljünk, nincs is rajta a térképen, mert hát tényleg nincs. De ez egyrészt rosszindulatú megjegyzés, másrészt félelmetesen rövidlátó (emiatt pedig hazug is).
@cleantone: „koroshegyi volgyhid”
Ó, a völgyhíd-sztorira szerintem mindenki emlékszik, mindegyik alternatív vonalvezetést megvétózta az érintett önkormányzatok valamelyike, kivéve ezt. Így nem nagyon maradt más megoldás, ezt szavazta meg az Orbán-kormány.
Oops.
(Megjegyzem, az államadósság-dologban meg szerepe volt egy kevés a támogatott lakáshiteleknek is. Bizony, a nép fölvette 2002-ben, az állam meg minden havi törlesztésbe beszállt, szerencsés esetben 20 évig is akár, mindig az _adott_évi_ költségvetést terhelve. 2008-ig összesen a GDP jópár (5? 8?) százalékának megfelelő összeggel.)
@cleantone: „koroshegyi volgyhid”
A másik.
A „piszkos tizenkettő” (köszönet Kettesnek a fölvetésért) ugye az állami gazdaságok „dolgozói tulajdonba” adása volt (dolgozó = 51% felügyelőbizottsági tag, 49% valódi dolgozó). Érdemi lépések történtek még a (2002-es) elbukott első választási forduló után(!) is.
Ez nem egyszerű sima „korrupció as usual”, ez még a „ne mi nyerjük a legtöbbet”-nék is sokkal erősebb, ebből bizony szépen lejön, hogy az adott párttól mennyire lehet mértéktartást várni.
Az van, hogy TK valójában pont erre a Fideszre szavazott, csak nem tudta. Nekem azzal sincs bajom, hogy nem tudta, mert hát ugyan ki tudta (az ország tíz százaléka azért minimum sejtette), van az úgy, hogy elbasszuk, csak mintha az interjúból is az jönne le, hogy TK szerint ő tulajdonképpen még csak el se baszta.
@közösperonos átszállás: Bocs, ha megbántottalak, nem volt szándékos. Egyébként csak, hogy tudd, magam is egy itt előszeretettel vidékinek titulált és lesajnált egyetemen tanítottam évekig. Az ELTE magasztalásáról meg aztán végképp nem szólt a kommentem, ha újra elolvasod, éppen az ellenkezőjéről írtam. Nyilván általánosító megjegyzés volt, és tényleg magam is találkoztam olyan „vidéki” proffal, aki nagy szaktekintély és nemzetközileg is beágyazott. Ettől eltekintve a kommentet nem tudom visszavonni, pl azért sem, mert két különböző egyetem dékánja lényegében a szemembe mondta, hogy ő büszkén provinciális egyetem dékánja (az egyik szó szerint ezt mondta); egyébként a két egyetem közül az egyik félig „vidéki”, a másik pesti. ELTE-ről meg annyit, hogy a legtöbb tanszéket tekintve a képzés Magyarországon világhírű, nincsenek fent a térképen. De sajnos en bloc a magyar felsőoktatás sincs fent a térképen, bármennyire sajnálatos is ez (erről igazán sokszor volt itt szó), még ha vannak is kivételek, akik erősítik a szabályt.
@komment1: „Nyilván általánosító megjegyzés volt”
És pont ezzel volt a bajom. Ha beírnék valamit a „pestiek arroganciájáról”, azt nyilván elég sokan kérnék ki maguknak, esetleg röpülnék is mindjárt innét páros lábbal, hiába mondanám, hogy hát látod, létező jelenség, itt van pl. komment1 kommentje is, meg hogy nyilván csak általánosítottam, és akinek nem inge.
„Az ELTE magasztalásáról meg aztán végképp nem szólt a kommentem, ha újra elolvasod, éppen az ellenkezőjéről írtam.”
Én elolvastam, meg azt is, hogy a vége egy „és hát ha az ELTÉ-n ez van, mit várhatunk vidéken?” volt. És hát pont erre mondtam, hogy lószar van, nem pedig bármi efféle összefüggés. Ez amúgy logikus is; ha az ELTE szerinted sem mérce, akkor vajon az országban mások ugyan miért mérnék magukat hozzá?
„De sajnos en bloc a magyar felsőoktatás sincs fent a térképen, bármennyire sajnálatos is ez (erről igazán sokszor volt itt szó), még ha vannak is kivételek, akik erősítik a szabályt.”
Nyilván nekem sincsenek illúzióim a honi felsőoktatásról, főleg mivel pont elég régóta vagyok érintett egy amúgy még elég szerencsés szeletében (bár mindjárt jön harmadikszem és nálam ezerszer jobban elmagyarázza, hogy ennek egy jó része presztízs, ami vagy van, vagy nincs, de az oktatás színvonalának nem következménye), de ez abszolút skála, a fönti kommentedben meg relatív volt.
@közösperonos átszállás: Figy, tényleg nem fogok ezen huzakodni, mert pont a holnapi előadást kell befejeznem. Mindössze annyit írnék, hogy pont májusban voltam egy „körtúrán” az országban több egyetem ugyanazon tanszékén, és nyugodt szívvel állíthatom, hogy a legtöbb oktatót és az általános hozzáállást tekintve jelentős különbséget láttam vidéki-pesti viszonylatban. Volt kivétel is, most is, elismerem, de volt olyan felháborító provincialitást sugárzó kedves idősebb kollegina is (aki ráadásul Magyarországon szaktekintélynek számít, csak tudnám, miért), hogy nem tudtam sírjak, vagy röhögjek.
Elhiszem, hogy Te nem ez a kategória vagy, hanem a kivételek egyike. Budapesti egyetem dékánja, meg ELTE tanszékvezetője pedig bátran lehet provinciális, ahogy írtam.
I. Az az álláspont, hogy ’Az orbánisták az egyik oldalon, az antiorbánisták a másik oldalon, de hova álljanak a belgák? Én belga vagyok!’ demokratikus (humánus) szempontból a hamis egyensúlyi torzítás/keretezés (false balance bias) közéleti/közbeszédi megfelelője, és mint ilyen, tökéletesen hazug, félrevezető.
Nem lehetséges „egyenlő távolságra állni” az orbánizmustól és az egyéb – alapjában demokratikus – politikai irányzatoktól (legyenek ez utóbbiak akármilyen szarok, elfuseráltak vagy korruptak). Ugyanis az orbánizmus célja és lényege a demokrácia felszámolása. (És pontosan ez volt Orbánék célja már az első országlásuk során is, csak épp akkor még nem volt meg hozzá az összes szükséges eszközük/erejük.)
Ha valakiben ez nem tudatosult* – legkésőbb akkor, amikor Orbán 1998-ban kinevezte Simicskát fél évre az APEH elnökének –, az nem dicsőség, és mentségnek is pocsék. Az idiotizmus, illetve az ön- és közveszélyes társadalmi tevékenység (pl. Orbánra szavazás) szégyenletes & bűnös dolog. Illene így kezelnie mindenkinek, aki önmagát demokratának tartja.
.
II. Hogy komplex rendszerekben mennyire nehéz vagy nem nehéz extrapolálni, az skála és definíció kérdése. Megfelelően nagy léptékben vizsgálva az emberi történelem (vagy más emergens, kaotikus rendszerek, pl. az időjárás) trendjei igenis nagyon jó pontossággal extrapolálhatók „lineáris” módon.
.
.
.
* …mert barlangban élt; vagy mert a fene nagy szakmázástól „nem ért rá politizálni”; vagy mert ifjonti szép emlékei & érzelmi kötődései következtében ugyanolyan kulccsal akart adót fizetni, mint a minimálbéresek; vagy mert egyetértett azokkal, akik mindenki másnak meg kívánják határozni, hogy ki/mi a nemzeti & magyar; vagy annyira ostoba és tudatlan volt, hogy elhitte Orbánéknak, amikor konzervatívnak/polgárnak/demokratának/etc. hazudták magukat stb., stb., stb.
.
Disclamier: persze mindez csak szerintem, az alakok mind kitaláltak, valóban élt személyekkel való hasonlóságuk pusztán a véletlen műve, és egyébként is mentségemre szóljon, hogy minden rendszerben belülről próbálok bomlasztani a határon túli magyarok & a kurultáj érdekében, továbbá hét templomba járok a keresztény gyerekek miatt.
@labrys: Taps, de komolyan. És rögtön utána facepalm.
@labrys:
Apropó, kereszténység:
nandras.tumblr.com/post/186936569665#notes
Az első áldozó kétérintéses keresztvetése, bal-jobb, megvagyunk. A második elhurcolja az ostyát. A harmadiknak megy, de a kétharmad nem hogy nem tudja, mit hogy szokás, de arra is tesz, hogy elolvasson egy féloldalas liturgikus illemtant. Vagy oké – ők a maguk módján így őszinték.
@Kettes: „Nem beszélve a time-warpról” Grat a szép találatért, nekem föl sem tűnt.
Hacsak nem arról van szó, hogy amiatt azért mégis csak tudja veregetni a vállát, hogy a Gyurcsányt persze előre megjósolta, hogy gumilövedékkel lövetni fog. Szóval lát ő a jövőbe, ha akar 🙂
@lmate: Természetesen igazad van, de az ÜVD-k nem azon problémáznak, hogy az extrapoláció lineáris vagy ökörhugyozás legyen-e, hanem hogy 1. létezik-e az a pont, ami az orruk előtt van 2. ha összeköti a múltbeli – idealizált – állapottal (az Orbán I kormánnyal), akkor visszajut bele. Ez a viselkedés Miért szavazol a Fideszre-teszten pontosan 1 pontot ér.
@mafi mushkila: Nyilvánvalóan racionalizálni próbálja egy érzelmi alapú rossz döntését. Még nem áll készen az önreflexióra.
@Kettes: Pedig még egy ilyen mondás is van, hogy „utólag könnyű okosnak lenni”, de ez szerintem nem magyarul van, nem tudom, hogy lyukadtunk volna ki erre a következtetésre annyian, hogy szólássá szilárduljon. …Valószínűleg csak beszéltünk bele a vakvilágba mindig is.
@mafi mushkila: A zsidó a vásár előtt okos, a paraszt meg utána. Faluhelyen ezt így mondják.
Amúgy akinek az I. orbántorgyánkormány felnőtt fejjel bejött, sőtmitöbb, az egyéb aljasságokra is képes. Gyönge épp’extinédzser aggyal is látszott, hogy a komenyista kutyából szalonnává extrapolálás biturbó wishful thinking, meg az a feltűnően pitlák hatalom- &bírvágy mindent vitt. Ja, és ha a geci nem bukik, valszeg mehettem volna a seregbe sorkatonának, védeni a koszos seggét, köszike, hál’stennek épp nem értem oda.
@labrys: „Megfelelően nagy léptékben vizsgálva az emberi történelem (vagy más emergens, kaotikus rendszerek, pl. az időjárás) trendjei igenis nagyon jó pontossággal extrapolálhatók „lineáris” módon.” Ez igen erős állításnak tűnik. (Tulajdonképpen mindkettő része: az is, hogy az emberi történelem kaotikus rendszer [a szó technikai értelmében], meg az is, hogy megfelelő nagy léptékben linárisan jósolható nagyon jó pontossággal — de én itt az utóbbira gondolok.) Mondasz egy példát / bizonyítást erre, amikor 1. értelmezhető a linearitás, 2. dokumentálhatóan valóban lineárissá válik a trend, és 3. még hasznos is ezen a skálán végezni a predikciókat? Mert amúgy a másik végletben, megfelelően mikroszkopikus skálán, tényleg (szinte) minden lineáris lesz (triviális módon), csak ugye ki a francot érdekel például a másodpercre előrejelzés mondjuk a politológiában?
@Kettes: „akkor visszajut bele” Ezt nem értettem. De ha az üzenet az, hogy legalább vegyék *minimálisan* figyelembe a tényeket, és ahhoz képest a regressziós súlyok pontos beállítása, vagy lineáris vs. ökörhugyozás választás már másodlagos, akkor egyetértek.
Darnokhoz kapcsolodva,
Es mert ennyire belementetek a politmocsokba
Akinek 2006-ban a valasztas Gyurcsany vagy Orban (mszp-fidesz) volt, fuggetlenul attol, hogy melyikre szavazott a kettobol, az mind, kivetel nelkul, menthetetlenul hulye
Osszatok be magatoknak
A lista ket legeslegalja
Ergo az orszag is
Amit ugyis tudunk mar regota
Mi sem remenytelibb, hogy legkozelebb is ugyanez lesz a helyzet 90% szamara
Ket pontot osszekotve meg ugy nez ki a dolog, hogy egy kicsi, de igen nyitott gazdasag, mint Magyarorszag szamara tokeletesen mindegy hogy ki van hatalmon,
ugyis a globalis trend fogja meghatarozni a teljesitmenyt
(ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy mind GDP-ben, mind allamadossagban ugyanugy muzsikal pontosan Gyurcsany idoszak is mint Orban idoszak, 98-tol minimum)
Csak egy dolog mulik a kormanyzoeron, hogy milyen kozhangulatban, milyen potcselekvesekkel koveti le az orszag a vilaggazdasag rezduleseit
@rikitikitevi: *ergo az orszag is – (menthetetlenul hulye)
@rikitikitevi: „Mi sem remenytelibb, hogy legkozelebb is ugyanez lesz a helyzet 90% szamara ‘
Ugyan már, van féltucat ellenzéki párt, arra szavazol, amelyikre akarsz.
Hogy most sok helyen csupán egy ellenzéki jelölt lesz? Hát, a múltkor az volt a baj, hogy nincs összefogás (melynek kényszere ugye Fidesz-találmány, pont azért, hogy a hamis Gyurcsány-Orbán dualizmust föl tudja vázolni a kék égre).
Nem kell Ferire szavazni, meg igazából fölösleges is, már úgyis megvan az eredmény előre (gyűlnek az átjelentkezések, például). Ugyanakkor lehet rá szavazni, meg indok is van rá, például hogy a sok egyéb Nagy Reménység közül valahogy mégis egyedül a DK volt képes legutóbb is épkézláb pártként viselkedni. Asszem ez már egymásodperces fölbontásnál valamivel durvább.
@komment1: „pont májusban voltam egy „körtúrán” az országban több egyetem ugyanazon tanszékén, és nyugodt szívvel állíthatom, hogy a legtöbb oktatót és az általános hozzáállást tekintve jelentős különbséget láttam vidéki-pesti viszonylatban. „
Ugyan már. Mint tudós nyilván te is tudod, hogy ez nem mintavétel, mint ahogy az én személyes benyomásaim (melyek a tieiddel véletlenül pont ellentétesek, vagy legalábbis nem abba az irányba mutatnak) pont ugyanúgy nem mintavételek.
„Elhiszem, hogy Te nem ez a kategória vagy, hanem a kivételek egyike.”
Ezt teljesen félreérted. Nem egyedül rólam van szó (nem is vagyok tanszékvezető… meg nem is leszek soha).
Arról van szó, hogy irányítószám alapján kategorizálni a felsőoktatási intézményeket a helyzet teljes félreértésén alapul. Nyilván más a helyzet (a követelmények, az intézmény szerepe, lehetőségei stb.) egy megyeszékhelyi tanítóképző főiskolán (ezek léteznek még? a csabairól meg a szekszárdiról tudtam régen, de most nem leltem róluk semmit, meg persze az egri, az megvan) meg a műszaki főiskolák utódintézményeiben (én azt se tudtam, hogy van ilyen Dunaújvárosban is, tényleg nem), mint a nagy egyetemi városok tradicionális (ha erről beszélhetünk egyáltalán honunkban) tudományegyetemein. Ez a felosztás Pesten nem létezik (oké, ott a néhai Kandó, meg JT kedvence, a Pázmány, de kb. ennyi). Pesten nincs megyeszékhelyi tanítóképző, mert mégis minek.
Tehát vidéken nagy a szórás. Sokkal nagyobb, mint Pesten. Ez már egy ordító nagy hiba a mintavételben. (természettudós alert)
Ilyen körülmények között egy kalap alá venni, aztán lesajnálni, az egyrészt elég igazságtalan, másrészt erős udvariatlanság is. Nem illik, na.
És még egyszer, nem arról van szó, hogy én (és szorosan vett munkatársaim) hegyként magasodunk ki a környező provincializmus mocsarából. Arról van szó, hogy egyrészt az igen különböző feladatú és lehetőségű intézmények, másrészt az itthon hagyományosan erős _intézményen_belüli_hullámzó_színvonal_ (szakterületek között) miatt ez az egész egyszerűen hülyeség.
De most van még tíz percem, egye fene (a slide-ok majd utána jönnek, egy másik cikk camera ready-jét beküldtem már reggel). Az indító kommentben a magyar nyelvű PhD-k nagy arányáról beszéltél. Nézzük meg ezt informatikában (bocs, nekem az a hazai pálya, így aztán először ezt néztem meg).
ELTE: edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/34
év magyar angol
2019 1 0
2018 6 4
2017 4 2
total 11 6
(csak az első 4 oldalt néztem meg, mivel feltöltés szerint van időrendben, és ott már 2013-2014-es beadásúak jöttek — lehet, hogy kimaradt néhány, ekkor elnézést)
Debrecen:
dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/78320
(itt nincs olyan kézenfekvően előhozva az év, úgyhogy az első 20-at számolom)
magyar angol
10 10
(jó, ebben volt 4 vélhetően stipendiumos, ők nyilván nem írnak magyarul)
Szeged:
http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/szte-informatika-doktori-iskola/fokozatot-szerzettek-nevsora
év magyar angol
2019 1 3
2018 1 6
2017 0 3
total 2 12
(ezután 2014-ig kell menni a következő (két) magyar PhD-dolgozatért, miközben 19 angolt is találunk, akkor 4 31 lenne az állás)
Pécsről sajna nem láttam listát, abban sem vagyok biztos, hogy van saját informatikai PhD programjuk, elnézést.
Ebből az jön ki, hogy
A) a vidéki „tradicionális” egyetemek történetesen kevésbé provinciálisak, mint az ELTE,
B) VAGY az „angol-e vagy magyar a PhD” ennek megítéléséhez tökéletesen irreleváns,
C) VAGY az egész durván szakterület-függő (intézményen belül is).
(Elnézést a hosszúra nyúlt elemzésért, nehéz levetkőznöm természettudományos hátteremet. Most talán nem is kell, mondjuk.)
Mindhárom eset cáfolja az eredeti kommentedet.
És igen, egy netes vita is hasonlít egy cikkhez — legalábbis ha valamilyen konkrét állítást szeretnénk tenni. (A konkrétság elvárható foka nyilván vitatható.)
@közösperonos átszállás: Na, végre hozzájutottam, hogy elolvassalak. Szép hosszú komment, alaposan utánanéztél a témának.
Annyit mondanék, hogy az eredeti kommentet félreértetted (és bocs, ha matekban biztos le is nyomsz, de szövegértelmezésben tuti nem), ti. nem arról írtam, hogy mennyien és hol írnak, vagy nem írnak magyarul/angolul szakdolgozatot, hanem arról, hogy egy ELTE tanszékvezetőtől szerintem elvárható lenne, hogy ne úgy álljon hozzá: „minek angolul írni a PhD-t”. Ez a hozzáállás egyértelműen elképesztően provinciális. Azt jelzi, hogy a Magyarországon elsőnek kikiáltott/tartott egyetemen valaki úgy lehet vezető állásban, hogy még azt sem fogja fel, miért fontos angolul írni/publikálni. Ez Mucsaröcsöge szint, és nincs vele egyedül, pedig ebből egy is sok lenne. Konkrétan ha valaminek lehet értelmezni a kommentemet, akkor az sokkal inkább az ELTE ekézése, mint bármi más.
Hogy a vidéki egyetemeket egyáltalán megemlítettem, az amiatt történt, mert friss negatív élményeket szereztem, amelyek sajnos nagyon is összecsengenek az említett ELTE-s csávó szövegével. Ugyanis Veszprémben, illetve Egerben konkrétan azzal fárasztottak, hogy minek letenni Cambridge Proficiency vizsgát (hiszen utóbbi a magyar vizsgákhoz képest semmivel sem jobb az illető szerint), illetve minek a PhD egy jó nevű nyugati egyetemről. Most erre mit lehet mondani? Legfeljebb megkérdezni, hogy hogyan került oda az illető, és hogyhogy még ott van (mindkettő tanszékvezető, illetve elismert magyar prof). Szombathely volt az egyetlen, ahol kifejezetten jó dolgokat tapasztaltam – lehet, hogy ez a nyugati hatás 🙂
Azt pedig egy szóval sem állítottam, hogy tudományos igényűek lennének a benyomásaim, éppen hogy azt írtam, hogy én láttam így a dolgokat, tehát szubjektív élményekről van szó. Lehet, hogy más másként látná. Bár tény, hogy ilyen irányú tapasztalataimat korántsem ezen az egy körtúrán szereztem.
@komment1: megint magyar/angol szakdolgozatot írtam véletlenül – disszertációt akartam írni
@Kettes: Szerintem erre mondta Weöres: „Mindenki hülye, csak én vagyok okos, mert nekem a seggemben is fejem van!”
@lmate: „Ez igen erős állításnak tűnik.”
Igen, az 🙂 És hangsúlyozottan a saját, nem szakértői véleményem.
.
„Mondasz egy példát / bizonyítást erre, amikor 1. értelmezhető a linearitás, 2. dokumentálhatóan valóban lineárissá válik a trend, és 3. még hasznos is ezen a skálán végezni a predikciókat?”
Szívesen megpróbálom, de előtte jó lenne pontosan definiálnunk ezeket a fogalmakat – főleg a linearitást –, mert eddig (számomra legalábbis) csak laza gondolati játéknak minősült a társalgás ezen része.
Ettől függetlenül a kettős állításom továbbra is fenntartom: (1) az emberi történelem (bizonyos komplexitási szintjein) emergens vonásokkal rendelkező kaotikus rendszer (2) amelynek trendjei megfelelő léptékben és nagyságrendben vizsgálva mégis „lineárisan” előjelezhetők.
@labrys: OFF a kaotikus szonak van egy bevett ertelme a termeszettudomanyokban. ha gyengited is ezt az ertelmet valamelyest, akkor sem lehetseges „linearisan” „elore jelezni” valamit, ami ilyen. ez ellentmond a fogalom valosagos jelentesenek.
egy dinamika lehet kaotikus. tipikusan azok a rendszerek, amelyekkel az emberiseg eleinte talalkozott (a bolygok rendszerei) nem ilyenek, ott aztan halalos pontossaggal lehet jelezni dolgokat, mikor lesz Holdfogyatkozas legkozelebb stb. a Ljapunov exponens nulla vagy annyira kicsi, amennyire csak lehet. a kaotikus rendszereknel a Ljapunov exponens latvanyosan pozitiv, azaz a kis kulonbsegek exp(Ljapunov-szor t) mertekben robbannak szet, mikozben a t ido telik. per definitionem az ilyesmit nem lehet „elore jelezni”.
OFF(?) folytatva
@jotunder: Kösz, akkor ezt most megspóroltad nekem.
@labrys: JT magyarázatát csak a lineáris definiciójával egészíteném ki, hogy teljes legyen a kép (lásd @Kettes: korábbi hozzászólásait is). Lineáris egy adott mennyiség véltozása, ha időben ábrázolva egyenest kapunk. Tehát tudunk úgy jósolni, hogy két tetszőleges múltbeli értéket összekötünk, és az így kapott szakaszt egyenesen meghosszabítjuk.
A technikai kérdéseket félretéve, érdekelne, hogy mik azok az esetek, amikor az emberi történelem valamely releváns fordulatát, trendjét egyszerűen vagy nyilvánvaló módon (legyen ez a lineáris helyett) sikerült valakinek dokumentálhatóan előre (! utólagos okoskodás nem játszik) jósolni, úgy, hogy a jósláshoz alkalmazott módszer generalizálódik, tehát más, jövőbeli esetekben is jó eséllyel bevethető.
@jotunder: Én úgy gondolom (pontosabban szeretem úgy tekinteni), hogy az égitestek mozgása alapvetően kaotikus, még ha bolygók mozgása „pontosan” előre jelezhető is. Már a gravitációs háromtestprobléma is vezet kaotikus megoldásra, csak egy olyan rendszerben, mint a Naprendszer, ahol a Nap tömege minden más test tömegénél jóval nagyobb, a bolygók pedig viszonylag távol vannak egymástól, a bolygók mozgása valóban elég jól előre jelezhető. De ettől még a dinamikát olyan egyenletek írják le, amik alapvetően kaotikusak. Ez jobban látszik pl. az aszteroidák mozgásán, amire alapvetően ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a bolygókéra mégis nehéz lehet őket előre jelezni. Ld. pl.: http://www.jstor.org/stable/2398231?seq=1#page_scan_tab_contents
@lmate:
Pl. így lehet meglehetős pontossággal megjósolni azt, hogy 1950 után 100, 2000 után pedig 50 évvel 2050 következik. (Igen, igen, megyek helyemre. 🙂 )
@lmate: Szerintem akadnak a történelemben jövőbeli eseményeket megalapozó dolgok, amiket minden kultúrált társadalomban figyelembe is vesznek.
Például a trónutódlás. Ha a hatalom összpontosul, akkor előre jelezhető, hogy a trónutódlás kérdése fel fog merülni.
Előre szoktak róla gondoskodni éppezért, illetve mások meg előre próbálják a trón várományosát kiiktatni, bitorlót fölépíteni.
Jövőbeni kifutása a dolognak borítékolható, ha egyik, vagy másik törekvést siker koronázza.
Ha a hatalom gyenge, felépülnek a hatalom kisebb körei, és apróbb rendszerekre esik szét a társadalom. Teljesen előrejelezhető a folyamat, ezért szokták a gyenge hatalmakat elborítani a maffiák, zaklatni a területrabló szomszédhatalmak.
Másik példa a bajkeverők kiemelése. Minden társadalmi rendben vannak bajkeverők, akiket, ha nem emelnek ki, kifuthatják a formájukat.
Hogy a jövőt tudják előre, a hatalmak kémekkel vizsgálják egymás természetét.
@fadrusz: szerintem a Hold-Fold-kis test is kepes nagyon fura dolgokra, de a bolygok csak orult hosszu tavon.
@jotunder: @lmate: köszönöm a pontosítást és a definíció(ka)t. Noha a ’linearitás’ matematikai értelmével valamelyest tisztában vagyok (sőt, nemlineáris differenciálegyenleteket is volt már szerencsétlenségem táblára felírni 🙂 ), a definíciós kérésem épp arra irányult volna, hogy a társalgásunk során mennyire kívánunk ragaszkodni a linearitás _szigorú, primér matematikai_ meghatározásához, és mennyire telítődhet az egyéb tartalommal (pl. mint a statisztikában, ahol nemlineáris viszonyok is modellezhetők lineáris [regressziós] modellekkel stb.).
A természettudományos értelemben vett ’kaotikus’ minőségről is akad némi halvány sejtésem; merész kettős állításommal épp arra szerettem volna utalni, hogy /átvált tolmácsra/ szerintem pl. az emberi történelem bizonyos komplexitási szintjeinek eseményei megfelelő léptékben vizsgálva nagyon-nagyon kis pozitív Ljapunov-exponensekkel jellemezhetők. Mondhatni – pontosabban én mondhatom, mivel tökéletesen zokni vagyok a témához 🙂 – egyes trajektóriáik az említett feltételek mellett Ljapunov-stabilak.
.
„A technikai kérdéseket félretéve, érdekelne, hogy mik azok az esetek, amikor az emberi történelem valamely releváns fordulatát, trendjét egyszerűen vagy nyilvánvaló módon (legyen ez a lineáris helyett) sikerült valakinek dokumentálhatóan előre (! utólagos okoskodás nem játszik) jósolni, úgy, hogy a jósláshoz alkalmazott módszer generalizálódik, tehát más, jövőbeli esetekben is jó eséllyel bevethető.”
Természetesen hatékony jövőjóslási tevékenységre – különösen részletesre ÉS szignifikánsra – nem tudok példákat mutatni. (Biztos elő lehetne kaparni egy-két zseniális & parciális meglátását valakinek ebben-abban az időpillanatban, de [pl.] egy Leonardo megszületése nyilván nem jelenti egyben a leonardóság hivatalos módszerének megszületését is.)
Ám ettől függetlenül továbbra is tartom, hogy az emberi történelem trendjei (insert említett feltételek) számos tekintetben egyszerűen és/vagy nyilvánvalóan előrejelezhetők (voltak vagy lennének). Ennek az _elvi lehetőségét_ állítom.
Példák állatorvosi lovakra: a klimatikus változások hatásai a demográfiai változásokra/népmozgásokra/erőszakos tevékenységekre; a kontinensek geográfiai helyzetének hatása a domesztikáció folyamatára; a technológiai fejlődés hatása a háborúkra etc.