Az én Skóciám
Eredeti szerző: jotunder
Glasgow-ban van egy csodálatos múzeum, a Kelvingrove. Van benne egy Dali festmény, amit a mester Keresztes Szent János spanyol misztikus festő egy műve nyomán festett. A megfeszített Krisztust felülről látjuk a képen, és mivel ez egy fontos értelmiségi blog, most hosszasan kellene írnom arról, hogy mi ennek a jelentősége. Baromi jó kép, egészen sokáig nézegettem, de most inkább arról szeretnék mesélni, mi van kb. száz méterre Dali festményétől a múzeummal szemben.
Egy szentélyről van szó, ahová az ország távoli vidékeiről érkeznek a zarándokok. Ez a Brewdog glasgow-i kocsmája. Európában három igazán trendy sörgyár van: a Mikkeler (dán, és ún. vándorfőzde, precízen cigányfőzde, azaz kooperációban gyártja a söreit, ahol van szabad kapacitás, a tulaj ikertestvére a másik nagy dán craft beer csodacég az Evil Twin tulajdonosa), a de Molen (holland) és a skót Brewdog. Amikor Lausanne-ban laktunk, felfedeztem egy kis sörbárt a város tetején, és a tulaj tanított meg, úgy ahogy, ezekre a sörökre. Én addig azt hittem, hogy Belgiumon kívül sehol nem főznek sört Európában.
A Brewdog söreinek filozófiája van, rövid kis elbeszélések a világról, amelyeket az ember nem elolvas, hanem megiszik. A Mikkeler hipszterebb talán, a de Molen elegánsabb, a Brewdog, ahogy a magyar sportriporterek mondanák, fejben verhetetlen. A Hello, My Name is Vladimir nevű sörüknél szellemesebb kritikát senki sem fogalmazott még meg Viktor kedves orosz barátjáról.
Tegnap majdnem elveszítettem a Brewdogot. Majdnem elvette tőlem egy Alex Salmond nevű ember. Szerencsére a skótok megértették, hogy nekem fontos egy országban élnem a Brewdoggal, számomra a Brewdog nem lehet külföld.
Most már könnyű elviccelnem a dolgot. Az utolsó pár nap nem volt könnyű. Magyarországon megszoktam, hogy a politika csak és kizárólag privát érdekekről szól, hogy a nagy szavak mögött csak a pénz és a hatalom iránti vágy áll, hogy minden látszólagos. A tegnapi skót népszavazás, a maga különös értelmetlenségével együtt is ijesztően valóságos volt. Az embereknek azzal kellett szembesülniük, hogy a szavazatuknak rémisztő súlya van. Nemcsak Alex Salmondról, aki egyetemista korától készült erre a napra, nemcsak David Cameronról, nemcsak az olajról, a fontról, a nyugdíjakról volt szó, hanem Kenneth MacAlpinról, Robert the Bruce-ról, a Stuartokról, akik egyszer csak bevonultak a metróba, a szupermarketekbe, a kocsmákba. Hirtelen évszázadok szakadtak az emberek nyakába, skótságuk és britségük közötti választásra kényszerültek. Ez már nem a nyolcvanas évek Celtic-Rangers meccse volt, a 90 minute bigotry, hanem valóság. Skócia nagyon gazdag és nagyon szegény. Glasgow-nak van olyan negyede, a Calton, ahol hatvan év alatt van a férfiak várható élettartama, Glasgow-ban általában rémesen korán halnak meg az emberek. Itt valóban szegények és gazdagok, katolikusok és presbiteriánusok, highlanderek és „sassenach”-ok kerültek szembe egymással, a valós érdekeik, a valódi értékeik, a reményeik, a félelmeik. A többség úgy döntött, hogy az Egyesült Királysághoz akarnak tartozni, hogy a Saltire, Szent András keresztje, továbbra is a brit lobogó része legyen, de a skótok negyvenöt százaléka a függetlenségre szavazott. Holnaptól így kell élniük, ezzel a helyzettel kell megbékülniük, a skót nép nem engedheti meg magának a gyűlöletet, a szektarianizmust, a széthúzást, össze kell tartaniuk.
(Igen, áthallás lenne ez kedves Olvasó, áthallásféle, vannak népek még a világon, akik nem engedhetnék meg maguknak a gyűlöletet, a szektarianizmust, a széthúzást, akiknek meg kellene egyezniük, akiknek el kellene fogadniuk egymást, de erről majd egy másik posztban.)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519359-6ae6fbc8b794b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519359&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519359-6ae6fbc8b794b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519359-6ae6fbc8b794b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@mavo:
Hol voltál ojrópában, Tesókám?
Na de klikk a linkre (nyugi, nem fertöz):
http://www.aktionsfinder.at/produktgruppen/lebensmittel/getraenke-angebote/alkoholische-getraenke-angebot/bier-angebote.html
Sörárak Ausztriában. Ma. Csak neked.
@mavo: nagy britanniában az alkohol kifejezetten drága. ennek az az oka, hogy vissza akarják szorítani a „binge drinkinget”. úgy tudom, bizonyos erőszakos bűncselekmények száma láthatóan fordítottan arányos az olcsóbb alkoholok árával. a font eleve túl van értékelve a forinthoz képest 1.6-1.7-szeres szorzóval. tehát egy font kb. 250 forintot ér PPP-ben. az alkohol esetében ez kettő felett van, a tej meg olcsóbb, mint Pesten.
abszolúte fogalmam sincs a vendéglátó iparról, de az eladási ár/nagyker ár hasonló lehet itt is.
@Baszki, nincs már mit ellopni…: eurócentre gondolt. és ez bizony stimmel. Ausztria egyébként az olcsóbb országok közé tartozik. Svédországban a Systembolaget nevű nemzeti alkoholbolt lényegesen drágább http://www.systembolaget.se/
nagy britanniában a nagyon olcsó sörnél a kormány az alkoholtartalmat nem engedi 3 százalék fölé, sőt általában 2 százalékosak a szupermarketban árusított borzalmak.
a kézműves sör meg egy egészen más termék. magyarország brit szemmel nagyon olcsó, még kézműves sörben is. nem elhanyagolható a pestre inni járó angolok száma.
@Baszki, nincs már mit ellopni…:
én látom rosszul, vagy ezek tényleg akciós árak? az általam valamikor kifejezetten kedvelt schwechater például ezek szerint nem akciósan cca 81 eurocent, ami kábé 250 forint. ha azt veszem, hogy a schwechater amikor még lehetett kapni, akkor egy csipettel még olcsóbb is volt, mint a steffl, ami mostanra 220-250 forint körül (a minőségéhez képest aranyáron) megy, az akciós 55 eurocent az durván 170 forint, és kapaszkdj meg, pár hónapja volt szinte forintra ennyiért akciós a steffl a sparban. az üveges gösser akció- és ajrómentesítve durván 335 forint, ennyiért itt egy kifejezetten lehúzós helyen jutsz hozzá, normális helyeken kábé annyi, mint a dreher (a még grízmentesnél nem is igen ért többet), tehát még a dobozos verziója is standard 300 forint alatt van, akciósan pedig kis szerencsével akár 200 forintért is hozzá lehet jutni, ami ha nem is sokkal, de még kevesebb is, mint a 69 ajrócent.
az ottakringer helles, ami az osztrák sörfőzés egyik szégyene, fél literes dobozos verzióban akció nélkül 247 forint az ára, nálukn durván 250, néha aciósan olyan 200, tavaly volt valamikor 189 talán a sparban, ami az 55 eurocenthez képest kb. tényleg 20-30 forinttal, vagyis eget verő 10 százalékkal drágább. a zipfer märzen fél literes üveges ott akciósan 182 forintnak megfelelő összeg, itt egy tavalyi 0,33-as dobozos árat fedeztem fel, 129 forint, és innen kezdve annyira nem is érdekel, hogy ez akciós ár-e. ráadásul az aldi märzennek elkeresztelt emberiság ellenes bűntettei óta nem bízom a märzenekben. nincs kedvem tovább sazámolgatni, meg ezek egy része itt nem is kapható átlagos helyen.
velem van a baj, hogy nem látom azt a rettenetes olcsóságot? legerősebb esetben azt mondhatom, ausztria is van OLYAN olcsó, mint magyarország. ami nyugat ajrópához képest valóba olcsó, nem is kicsit. de hogy nem fogok érte kiutazni, az biztos.
@mavo: „az idén év elején kukoricagrízessé transzformált dreher” Szerintem a Dreher mindig is grízes volt, legalábbis amióta én söröscimkén összetevőket olvasgatok.
@jotunder: „itt csak arról van szó, hogy a szupermarketeket ellátó nagy sörgyárak 250 forintos áron akarnak valamiféle közepes minőségű (tehát nem vízjellegű) sört csinálni, mert mást nem tehetnek”
Nem tuom, miért ne tehetnének mást, mint amit most csinálnak: ha az ember elmegy Csehországba, akkor ott kb. ugyanezek a multik teljesen elfogadható lagersöröket főznek (persze az igényesebbek ott is panaszkodnak rájuk és a kisebb főzdék felé fordulnak, de ez mellékszál), amiben nincs kukorica, az alapanyagok elfogadhatóak és nincsenek benne gyanús tartósítók se. De még Szlovákiában is sokkal jobb a helyzet, mint itthon.
És itt egyáltalán nem 750 forintos specialitásokról lenne szó.
@jotunder:
Helló-helló. Svédországban kväzi-alkoholtilalom van.
@Baszki, nincs már mit ellopni…: dehogy van alkoholtilalom. először is a pubokban minden kapható. másodszor is rengeteg a systembolaget. harmadszor, egy angol észre sem venné a dolgot, mert három és fél százalékos alkoholtartalom alatt még a Coop-ban is van sör, és a gyengébb ale-ek kb. ennyire erősek. voltam én stockholmban surströmming partyn és az alkohol nélkül elviselhetetlen.
@jotunder:
ennek az az oka, hogy vissza akarják szorítani a „binge drinkinget”.
pont így hallottam én is. és azt is, hogy ugyanez az oka annak, hogy ahol én jártam, ott fél literes csapolt sör egyáltalán nem volt, 4 deci volt a legnagyobb kérhető mennyiség, de az is talán egy helyen a tööb, mint tucatnyiból, amit megnéztem és aranyáron.
átlagos helyen 2, 2,5 és 3 decik mentek. 2 deci csapol sör 2 eurónál indult a legprosztóbb helyen. 2,5 vagy 3 deci már akár 5 eurót is kóstálhatott, és ez egy vacak kisváros volt, nem a hiltonba mentem VOLNA sörözni, és nem extrémsört, hanem mezei helyi világost kaptam volna ennyiért, kábé mint itt borsodi, lehúzós hajnalig nyitva tartó voltban volt olyan 2-2,5 ajró fél literes dobozos, nem lehúzósban olyan 1,5. ez elg fura is volt. ha hazaviszed, mehet a „binge drinking”, vendéglátó helyen meg pötyiznek a két decikkel. két deci ismeretelen minőségű vörösbor 15 euro körül az milyen? nem kicsit voltam elégedett, hogy lám, milyen szerencse, hogy nem „boros” vagyok, azzal mennyire drágább berúgni. igaz az itt is, de azért nem ennyire.
@promontor: azt hiszem a csehek nem nagyon fogadnák el a teljesen tiszta, „száraz”, tükrös söröket. magyarországon ez állítólag OK.
@mavo:
Na de vissza a gyökerekhez:
„Vegyél Ausztriában akciósan 50 centér Schwechatert, oszt jónapot. Tudom-tudom, nem mindenki jár arra. De az ismerösöd ismröse jár.”
Bizony akciós, baszki. De miért is probi ez?
Egyébként is az alapvetéssel van a gond, ugyanis Magyarországon sör néven árulnak H U L L A D É K-ot . És ha csak azt számolom, hogy -sokszor fingszagú (zB steffl)- hulladékért fizettetnek kb 230ft-ot a kifogástalan 170ft-os protékával szemben, akkor hogy is mondjam csak baromira messze van az ojrópéer-preiz-kvalitét-balansz. Tovább megyek: lófaszt a megalkuvóknak. Ezt is kapjá(to)k nap mint nap.
@jotunder:
Nos az 5 eurós (50 márkás) sörár az valóban nem alkohol tilalom. Még csak nem is bújtatott.
@jotunder:
Figyuzz kérlek, éltem Svédben tehát ne.
a márka az korona (ironia, baszki)
@promontor:
én rettenetesen kényes vagyok a grízre, ezért minden a környezetemben elérhető sörről igyekszem tudni, hogy van-e benne, még ha most már eléggé feleslegesen is, mert ugye melyik nem az aminek flaskája nem öccá? na jó, 1895, nem aggódom, el fogják baszi azt is. szóval tavaly télen még simán vettem grízmentes drehert, valamikor január februárbam csodálkoztam rá a rutinellenőrzésen, hogy nahát, ezt is hogy utolérte a végzete.
igazán persze a német nevű sörök esetében volt drasztikus a válatozás, steffl, kaiser, holsten, spaten vállalhatatalanok. a dreher minősége meglepően keveset esett (mihez képest!!!).
a soproni a tavaly még egészen sörszerű, és tulajdonképpen iható termékből lett egy olyan borzalom, amit nyáron egyszerre háromszr kóstoltam meg: először, utoljára és soha többé. az aldi märzenei persze lejjebb vannak az új klassziknál, meg a pedigrés gagyisörök is, de az nem dicsőség.
@Baszki, nincs már mit ellopni…: egy hónapig voltam egy stockholmi intézetben, de úgy, hogy közben svájcban éltem. a svéd alkoholárak pontosan olyanok, mint a svájciak. sőt, talán egy kicsit olcsóbbak. dániában láttam, hogy a svédek odajárnak inni (metróval lehet átjönni malmőből), egészen feltűnőek tudtak lenni. valamivel olcsóbbak a dán pubok, de nem sokkal.
@jotunder: szövegromlás. ár nem olcsóbb, hanem alacsonyabb.
@mavo: elvileg lehet nagyon jó sört csinálni kukoricából, de akkor az pontosan ugyanolyan drága lesz, mintha valamilyen minőségi barley maltból csinálnák.
@Baszki, nincs már mit ellopni…:
már nyugat ajróában is hódít ám a gríz, de ezt leszámítva igazad van, nem tudod, te én mit nem adnék, ha a magyarosch steffl helyett osztrák schwechatert lehetne kapni.
ugyanakkor ne feledjük, a kommersz topmárkák tönkretételében a licenszgazda is mindig nyakig sáros. a steffl nem akkor lett mocsokszar, amikor jó régen licenszsör lett belőle, hanem módszeresen, lassan pusztították le, míg jóval később licenszsörösödő kozel már eleve ordas gagyisörnek indult, amihez képest még javult is azóta.
@mavo: a corn beer könnyebben iható. gyakorlatilag víz, csak kicsit olcsóbb.
@promontor:
upsz, most látok egy 2012-es cikket, ami szerint már akkor grízes volt a dreher. ennyire benéztem? kínos, de legalább magyarázat lenne, az ízében miért ne éreztem radikális változást.
@mavo:
Hát … mikor elkezdték gyártani, akkor nekem ízlett.Í
Ahogyan régen a Borostyán is (Borsodi).
De nagyon hamar romlott le, aztán már nem vettük, nem tudom, most milyen.
Ha abból indulok ki, hogy a többi sörüket hogyan amortizálták le, akkor ihatatlan.
@jotunder:
most olvasom, a nem gagyi kukoricasörben a kukorica nem gríz, hanem kukoricamaláta formájában szerepel.
ittam már olyat, alkoholtartalma egyezik az átlag árpasörével, és igen, kicsit fehérebb, meg hígabb, de ízben nekem bajom nincs vele. az amstel sem a harsány ízeiről volt ismert, mégis jól elvoltam vele.
amstelből az ice, az viszont büntet. 5-6 éve kíváncsiságból vettem egy kis üvegest, némi szenvedés után óvatosan elsétáltam vele egy feltűnőbb helyre és ott letettem. win-win: egy a hajléktalannal elképzelhető, hogy lett egy jó napja, én pedig túléltem.
@Evezős:
a borostán valóban elviselhető volt. mostanság az is eltűnt a környezetemből, tehát nem tudo, mi lette vel. a bivaly meg sose volt jó. igaz, én az átlagos erős sörök ízével eleve nem vagyok megbékélve. ittam olyanból mindenfélét, java részüknek agresszíven letámadós, egyáltalán nem sörszerű íze volt, ahogy a bivalynak is.
voltam bótban, dobozos, grízmentes magyar gösszer 199, üveges, valóban cseh staropramen 199, dobozos ottakkringer helles akciótlanul 239.
óccóság.
@mavo: http://www.mysupermarket.co.uk/shelves/beer_in_sainsburys.html
tulajdonképpen nem sokkal drágább itt sem. ezen a szinten nagyjából a sztenderd árkülönbség tükröződik. olyan 1.5-szörös szorzó.
@jotunder:
azt kell mondanom, igazad van, 380-as fonttal és 1,5-es szorzóval számolva tényleg szépen megáll, pl. a stella valami 300 forintra jön ki pintról fél literre konvertálva, ami stimmel is, hiperben néha 250-ig is is lemegy.
persze van pár kivétel, a foster például magyar szemmel is kifejezetten olcsó, nálunk a stella ártartományában mozog.
az a 2,8 százalékos bavaria premium (!) nem kellett volna. 😀
bárcsak a fizetések között is meglenne ez a másfélszeres szorzó…
az angolok tudatlan bunkók, az amerikaik tudatlan bunkók, de majd mi elvisszük nekik a kultúrát! most éppen főzni tanítjuk meg a puddingzabálókat:
cink.hu/en-azt-hittem-a-magyar-emberek-az-ilyen-kajak-elol-men-1637611394
gaordon bleu, hogy a jóisten rogyassza rájuk az eget. kétségtelen, hogy gaordon blue-nak még durvább lenne, de szerintem ezt mégse nem londonban kellene kimaxolni.
@mavo: „módszeresen, lassan pusztították le” Ez történt a 80-as években a honi Tuborg-al is.
@jotunder: „a svédek odajárnak inni”
Nem tudom ma milyen, de a kompon régen tax free kocsma volt. Svédék mentek egy (két-há) kört és a taxisofőröket időre rendelték a kikötőbe.
@jotunder: Szerintem meg szimplán arról van szó, hogy az igénytelen, képzetlen és árérzékeny magyar piacon azt adnak el, amit nem szégyellnek. A cseheknél igényesebb a piac, plusz sok közepes főzde is van, tehát nagyobb a verseny, ezért ott a nagyüzemi sörök is jobbak. (Bár a csehek is panaszkodnak az Urquellre meg a Starora…)
Mellesleg, a tiszta és tükrös jelzők szerintem minden szűrt lagerre állnak, azokkal meg semmi bajuk a cseheknek.
@mavo: Van ilyen cikk 2011-ből is: sortesztek.blogspot.hu/2011/09/dreher-classic-nemet-sor.html
@mavo: Soproni: pctrs.network.hu/picture/6/7/3/_/soproni_aszok_673998_25802.jpg
Dreher Pils: network.hu/zoli53/kepek/soroscimkek/dreher16
Dreher Export: network.hu/zoli53/kepek/soroscimkek/dreher5
@promontor:
te nyertél. eckücöm, úgy emlékeztem közben voltak grízmentes időszakok de mindegy romlik a memóriám, elismerem. de furcsa. ráadásul tényleg háklis vagyok a grízre. dreher ügyében mentségemre szolgáljon, a 90-es évek legeleje óta nem nagyon ittam.
a sopronival így már nem tudom, mi történt, gríz ide, gríz oda az idei förtelmes.
a dreherek nagyon régiek, kilencvenes évek legeleje, de rég láttam ilyet.
@mavo: Hát azt én se tudom kétséget kizáróan bizonyítani, hogy nem lehetett grízmentes időszak az elmúlt 25 évben, nem voltam túl gyakori Dreher fogyasztó és akkor se ellenőriztem minden palackot összetételügyben. Viszont nem vallana a multikra, minek minőséget javítani, ha nincs piaci kényszer.
Egyébként a silányságnak a tengeri csak az egyik oka lehet a sok közül, nyilván a többi alapnyagból is jó „óccókat” vesznek. Ha meg valamikor van egy „racionalizálás”, az óccót csendben lecserélik „mégóccóbbra”, azt észlelhetted minőségromlásként.
Bár szvsz a sör ízérzékelés az egy mocsaras terület, jó minőségű sörök se mindig ugyanolyan ízűek, tárolási körülmények, időtartam, fogyasztási hőmérséklet (akár egy-két foknyi) rengeteget számítanak, ráadásul én is lehetek más hangulatban, állapotban…