Az értékekről
Eredeti szerző: Pásztörperc
2014. II. 21-én több szaxervezet összefogva Panasznapot tartott a Parlamenttől nem messze. Odavittek egy mikrofont, és egész nap, felváltva arról beszéltünk, hogy nem jól van ez így. Nem jó, hogy nem fizetik meg a munkánkat, mert…
Az összegyűjtött beszédeket a rendező szervezetek egy kis kiadványban kívánják közzétenni, 500 pld.-ban. Forgalomba nem kerül, tehát nem lövöm le a poént azzal, ha idemásolom, mit is gondoltam össze erről a témáról:
Pásztörperc vagyok az egykori Földtani Intézetből, geokémikus. Az értékekről szeretnék Nektek beszélni. Egyrészt arról, hogy ki mit tekint értéknek, másrészt arról, hogyan állítja ezt elő.
Tegnap volt az a szép nap, amikor tájékoztattak minket arról, hogy kafetériát lehet igényelni, és elmondták, hogyan is van ez. Hogy van nekünk ez az Erzsébet kártyánk, amit most szétbontottak kétfelé, ebből kultúrára elkölthetünk egy évben 50 ezer forintot, a sportra meg akármennyit. A kultúrára fordítható 50 ezer forintból azonban az ember nem mehet állatkertbe és nem mehet múzeumba, csak olyan helyekre, ahol élő szereplők megmondják neki, hogyan vannak a dolgok — nem olyan helyekre, ahol maga gondolhat utána ennek. Nem jó dolog az, ha az ember maga gondol utána… Tisztán látjuk, hogy a sportra bátran költünk, miközben a kultúrát ún. maradék elv szerint pénzeljük. Ugye, mindenkinek ismerős ez a fogalom?
Tehát: miért is nem mindegy, hogy mire adjuk a pénzt? Alapjában azért nem mindegy, mert ebből a bizonyos kultúrából, az ún. tudásból teremtjük meg az értéket. Azok az emberek, akik többet tudnak, több értéket termelnek. A piacképes munkaerő az, amit az iskolákban termelni kellene — és az, amit utána nem foglalkoztatni kell, hanem jön érte a tőke, és dolgoztatja, mert a piacképes munkaerő munkáján haszon van. Mi azonban nem várhatjuk el a miniszterelnökünktől, hogy megértse ezt. Ő egy dolgot ismer a világon, egy dologhoz ért, az pedig a foci — és ahhoz is csak másodosztályú szinten. Magyar másodosztályú szinten.
Ezért hát azok, akik tudása tényleg világszínvonalú, a nyomorhoz egyre közelebb élnek, mert a regnáló hatalom nem az ő munkájukat tekinti értéknek. Megvalósulni látszik Kádár és Demján Sándor közös álma az 5 millió betanított munkásról. A mostani betanítottak ráadásul még csak nem is munkások, mert — amint tisztáztuk — munkás ugyebár az, aki értéket termel. Nálunk azonban a munkát egyre inkább a foglalkoztatás váltja fel. Ha azt mondjuk, hogy a munkanélküli nem kapja meg a segélyt, csak akkor, ha részt vesz környezetének szépítésében, akkor ő továbbra is munkanélküli marad, csak éppen tennie kell valamit a segélyért. Ha viszont azt mondjuk, hogy ő mostantól közmunkás, akkor ő már nem munkanélküli, és javítottuk a statisztikát.
A statisztika nagyon szép dolog. Alapvetően a teljesítmény mérésére szolgál, csak hát a mérés eredménye mindig eltér a mért valóságtól. A metrológia azzal kezdődik, hogy pontos mérés márpedig nincsen. Minden mérésnek megvan a maga hibája, és magától értetődik, hogy a mérleggel csalni is lehet. Ha csalunk a méréssel, attól a teljesítményünk nem javul, és mi legfeljebb magunkat csapjuk be — bár a mérőszámok olyanok lesznek, amilyeneket szeretnénk, de a teljesítmény nem változik.
Kormányunk ott téved, hogy a mérés nem szubjektív. Az érték mérésére van egy, az egyes egyénektől független mechanizmus, és ez a piac. Bizony, szerte a világon az a helyzet, hogy minél nagyobb a termék előállításához szükséges tudás, annál több a hozzáadott érték. És az a bizonyos piacképes munkaerő, amint ezt neve is mutatja, a piacon szokott megélni — kis hazánkban azonban a piac megszűnőben van. A piacképes munkaerő pedig — éppen azért, mert piacképes — elmegy, és nem jön haza. Azért nem jön, mert itthon beavatkozunk a piacba hatósági árakkal és kézi vezérléssel.
A piac értékén fizeti meg azt a tudást, ami az értéket termeli. Amikor a mi piacképes dolgozónk elmegy külföldre, azt veszi észre, hogy bérfeszültséget teremt pusztán azért, mert több munkához szokott hozzá, mint amennyire ott szükség van ahhoz, hogy sokkal több hasznot, értéket termeljen, mint nálunk. Amit itt látunk, az a vezetés, az úgy nevezett „magyar elit” csődje: akik „fölül vannak”, nem értékteremtésre használják a tudást. Ezért nem fizetik meg: mert nincs rá szükségük. Körülnézünk, és azt látjuk, hogy hatalmas pénzeket költenek az utcák és terek újraburkolására meg hasonlókra úgy, hogy azok állapotát, használhatóságát nem javítják, hanem kimondottan rontják. Ezt hívják a közgazdászok negatív hozzáadott értéknek — mi nyugodtan hívhatjuk elvett értéknek. Nem szaporítom a példákat: bármelyikünk sorolhatná napestig.
Elveszik tőlünk értékeinket, és adnak helyette stadionokat, amelyekben nézhetjük a focit. A magyar focit.
—————————————————
Uff, mi megmondtuk…
Ez egy igen jól megírt, komoly és tisztességes szöveg. Lehet rajta gondolkodni, meg lehet vitatni, meg lehet fontolni.
És nagyon szomorú is.
(S ilyen szövegek helyett inkább leöntik magukat egy veder vízzel.)
@poszt: Nagyon jó beszéd. Köszönet, hogy megosztottad velünk.
Ahogy Gálvölgyi mondotta volt: Én szeretem a focit!
Így aztán kétszeresen bűn az, ami nálunk történik.
@Counter: +1
Pontos, jól összerakott.
Hozzátenném, idén tavasszal is a nép elvárása a focihoz való értésben merült ki a miniszterelnök személyét illetően. Semmi, de semmi egyébben.
Derága P/c! A tudásra épülő társadalom kialakítása több évtizedes projekt.
Egy politikus a legjobb esetben 4 évben gondolkodik, a magyar politikus kb. 6 hónapban. Még jó, hogy a betanított munkások társadalmát kell favorizálniuk!
@RontoPal: 1. “Ezért hát azok, akik tudása tényleg világszínvonalú, a nyomorhoz egyre közelebb élnek, mert a regnáló hatalom nem az ő munkájukat tekinti értéknek.” -írja P/c, és itt nyilván erősen (nagyon erősen) túloz. nagyon nehéz a világszínvonalú tudás kifejezésnek értelmet adni, de ha megpróbálunk neki értelmet adni, akkor az fog kijönni, hogy OV-ék regnálása alatt inkább nőtt a legkvalifikáltabbak jövedelme, mint csökkent. 2. az MTA költségvetése lényegesen nőtt OV-ék regnálása alatt. a felsőoktatásé jelentősen csökkent, de a felvett diákok száma is nagyon komolyan csökkent.
3. Orbánék az informatikai, és a mérnöki-természettudományos felsőoktatást szokták említeni, mint támogatandó felsőoktatási szegmenst. most kineveztek egy valóban komoly figurát felsőoktatási államtitkárnak 4. én azt gondolom, hogy OV és tanácsadói valóban úgy gondolják, hogy Magyarországon magas hozzáadott értéket előállító vertikumokra nem lehet bazírozni. ezt nem valamiféle ideológiai megfontolásból gondolják, hanem mert valóban így érzik.
@jotunder:
Nem, nem túloz.
Keress szakmunkásokat. Üveges, kőműves, csőszerelő stb. Vagy nem találsz, vagy nem tudnád az igazi árát mefizetni, így csak olyasmit kapsz.
Mérnököt, orvost már ne is említsek.
@Counter:
Annyi hülye van … ezekre egy ótvaros tyúkot se bíznék.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/bill-gates-is-bevallalta-a-jeges-vizet/
@jotunder: 1. Szerintem A kvalifikáltabbak jövedelme inkább azért nőtt, mert nem lehet őket teljesen kizárni az egyéb okból preferáltak közül, és valamennyire szükségük is van rájuk.
2. Az MTA-t te tudod, a felsőoktatást pedig Te szoktad hasonlítgatni boldogabb országokhoz, és szomorkássá szoktál olyankor válni.
3. és 4. Rengeteget elárul az, hogy most őszre ígért az új államtitkár stratégiát, eddig le sem szarták az ilyesmit. Ha lesz stratégia, akkor lehet valamit látni, bár a fiúk szeretnek terveket készíteni, és utána pedig azt csinálnio, ami nekik hasznos. A már említett IT-ben pontosan ez történt.:-)
@RontoPal: 1. világszínvonalú tudásról volt szó, nem “kvalfikáltabbak”-ról. világszínvonalúnak talán azok tudását nevezhetnénk, akik simán el tudnak helyezkedni aránylag magas nyugati pozíciókban. nem tudom, hogy P/c mire gondolt. 2. félre ne értsd. én egyáltalán nem értek egyet OV-ékkal, de ez nem jelenti azt, hogy könnyedén bizonyítani tudom, hogy nekem van igazam. én egy magasabb tudásbázisú, magasabb horizontú Magyarországról álmodtam. ők meg azt mondják, hogy álmodni talán ők is arról álmodtak, de nem tartják reálisnak. 3. ebben igazad van. fogalmunk sincs, hogy pontosan mit gondolnak. az hiszem többféle elképzelés is versenyez még. az hiszem, prioritásnak nem nevezhetjük a felsőoktatást (sajnos, teszem hozzá)
@jotunder: Az 1. pont második felére – jövedelem – reagáltam, az első résszel nics vitám, trivialitás.
2. Ugyan, én is keresgélem néha, hogy mi lehet a jó egy kormányzati elképzelésben Az, hogy nem tartják reálisnak, nem hiszem, inkább nem érdekli őket, nincs abból nekik profit.
Amúgy meg – kicsit utalva maybachra is – teljes vertikumokban lenne értelme gondolkodni, de az nagyon munkás, nem hiszem, hogy lenne politikus, aki érdemben belevágna…
A tudás alapú társadalom ott alakul ki, ahová a tudás alapon működő cégeket telepítik. A munka alapú társadalom meg ott, ahová a munka alapú cégeket. Kellemetlen módon nekünk tőkénk nincs, csak másokéra számíthatunk, és bizony a mások inkább a munka alapon működő részlegeiket telepítik ide, a tudás alapon működőket inkább otthon hagyják.
Fenti okból ha mi tudás alapú társadalmat akarnók építeni, azt nekünk kellene megfizetni, ám ilyesmire egyelőre nem telik (mostanában másra se nagyon), és a munka alapú munkából kellene annyit összeszedni az idők során, hogy majd teljen. Jelenlegi feladatunk a Maul halten, und weiter dienen, mégpedig munkaalapú cégeknél, amelyeket nem lenézni kellene (mi tudás alapú társadalmat akarunk, de azonnal!), hanem eszköznek tekinteni, mégpedig minél több idecsábításával. Minden ellenük való támadás merénylet az ország ellen.
Aztán, fokozatosan, sok év múlva, amit én már nem érek meg …
örülök a posztnak.
van benne egy mozzanat, amivel szépen lehet illusztrálni a kormány (=Orbán Viktor) állítólagos tehetségét és hozzáértését:
“Ha csalunk a méréssel, attól a teljesítményünk nem javul, és mi legfeljebb magunkat csapjuk be — bár a mérőszámok olyanok lesznek, amilyeneket szeretnénk, de a teljesítmény nem változik.”
na most az van, hogy ezek a teljhatalomhoz közeli állapotban újra és újra arra kényszerülnek, hogy saját statisztikákat találjanak fel, hogy fúrják-faragják a játékszabályokat az élet legkülönbözőbb területein hétről-hétre hogy az látszódjon, hogy ők értenek a dolgukhoz, sőt jobban csinálják mint amazok (ld. az ország jobban teljesít), hogy legközelebb is megválasszák őket, hogy aztán megint (pontosabban: továbbra is) ők alakíthassák a játékszabályokat és a mérési módszertanokat, hogy abból az látszódjon, hogy…. stir and repeat.
ez kissé öncélúnak tűnik.
de nekik bőven elég.
a teljesítmény nem prioritás. csak a hatalom. ha ők lehetnek hatalmon, beérik a gyengével is. max átfestik sikerszínűre.
egymást érik a kormány “sikerei”, és mégis valahogy egyre messzebb vagyunk Lengyelországtól, Csehországtól, és egyre közelebb Bulgáriához, Romániához.
“A few more victories like these, and we shall be undone.”
csak remélni tudom, hogy odafönt látják, hogy ez lóf.sz, nem teljesítmény, de hazugságkényszerben vannak. (dehogy vannak, be lehetne ismerni, ha hibáztunk vagy ha nem megy a szekér. GyF-nek is hogy bejött. oh wait…)
sokkal rosszabb, ha ezt el is hiszik, ha már átállt az agyuk a hamisított mérés szerinti szemléletre, és a hatalom közeliek fluktuációjában végül már senki nem marad, aki még emlékszik rá, hogy miért is kellett csűrni-csavarni a módszertanokkal.
szerencséjükre az ország többségének is tökéletesen megfelel, ha becsapják őket, magukat, magunkat.
a rossz híreket, na, azokat nem szeretjük.
@vakapad: Zongorázni lehet a különbséget aközött, hogy egy filantróp multimilliárdos hülyéskedik (és adományoz) filantróp céllal, vagy hogy egy tin pot & piss poor európai ország ellenzéki főpolgármester-jelöltté vált mérsékelten ismeretlen embere rá 2 hónapra a fejére boríttat egy vödör vizet.
Ha szabad durván fogalmaznom, ez egy cargo cult.
A vödör víz ugyanis a legkevésbé lényeges egyezés; a lényeges mozzanatokban csak eltérés látszik.
Ahogy valaki a bejelentenek-témában írta, ha egy buliba Schwanz Tamás is megérkezik, az annak a jele, hogy kérni kell a számlát.
@jotunder:
1. világszínvonalúnak azt ésszerű nevezni, amire a világpiac igényt tart, lehet szakmunkás is amúgy.
2. az MTA költségvetése növekedett, de közel sem annyira, mint első pillantsára látszik: jelentős tétel benne a Wigner-CERN központ, aminek sok köze nincs a magyar tudományhoz, kutatói munkahelyet nem termetett stb. Valamint az MTA TTK épülete és felszerelése, ami nagyon komoly előrelépés, de a költésgvetési szaldó akkor átszik majd, ha az otthagyott ingatlanokat értékesítik és az a pénz az MTAnál maradhat. Az igazi növekmény az ellentmondásos Lendület programnál érvényesült, ez Pálinkás politikai sikere, renben is van. A felsőoktatási kutatások és oktatási kapacitás, különösen Budapesten, drámai helyzetbe került, ami arányaiban sokkal jelentősebb tétel, hiszen az MTA arány 17%, a felsőoktatásé cca 70 a tudományos kutatásban.
3. a reálfelsőoktatás támogatásának emlegetése világdivat, de ettől még nálunk se működik mechanikusan. Palkovits lehet kiváló mérnök és profi szakember, de ez semmit se jelent a támogatás-növelésben.
@Counter:
Te már elég régen és intenzíven zongorázod a különbségeidet, a ráadás koncert akár el is maradhat.
@fortin2: (1) Pontosan így gondoltam. Lényegesen több viláxínvonalú lakatost ismerek, mit ahány ilyen akadémikust. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden szakmában viláxínvonalú szakmunkásaink lennének. Így pl. amíg az útburkolás (hogy az írásban említett példánál maradjak) szakmunka volt, addig a jó magyar szakmunkások pontosan egymáshoz illesztve, közönséges homokágyba rakták le a kockaköveket az út hossztengelyével 45 fokos szögben, és azok a burkolatok még 50–60 év múlva is tartottak, amíg föl nem szedték őket. Amióta ezt (is) betanított munkává silányítottuk, aszfalttal fugázva rakják le a köveket az út hossztengelyével párhuzamosan — ki is fordulnak 2–3 év múlva, ahogy kell. Fenti írásban e folyamatok okaként azt nevezem meg (tudva, hogy más okok is vannak), hogy vezetőink (vállalatvezetőktől a politikusokig), akiket “magyar elitnek” nevezek, látótávra sincsenek ettől az ún. viláxínvonaltól. Egy kivétellel: a fizetésük messze több, mint amennyit az ő pozíciójukban az ő teljesítményükért a piac ad(na). No de hát ők nem is a piacról élnek, hanem a költségvetésből: egyrészt mint annak (f)osztogatói, másrészt mint annak kedvezményezettjei, akik az állami, önkormányzati megrendeléseket kapják. Ez persze a korábban kifogásoltakhoz hasonlóan ismét egy erősen túlzó állítás: vannak kivételek. Maradjunk annyiban, hogy ebbe a terjedelembe ennyi fér: az ember időnként sommásan fogalmaz.
@Pásztörperc:
Neked is fölteszem a kérdést: egy ilyen negatív spirál beindul – amiben a “áruhamistó” és a “tudatlan vevő” a két főszereplő – akkor hol a végállomás? És van-e vészfék – vagy csak kiugrálni lehet?
(Én is csak bökszavakban: a kockakő példázat “lényegében” azt jelenti, hogy a “kockakő-kultúra” elsilányult. És azért silányult el, mert az “ügynök-megbízó” probléma erőviszonyai végletesen az ügynökök javára tolódtak el: az átmeneti megingás (ún. rendszerváltás) után lépcsőről lépcsőre megint visszaépült a “pánpolitizálás”, azaz az erőforrások feletti kontroll egytelen szempont szerint “kiválasztódó” elit kezében monopolizálása. Nincs “autonóm kockakő-elit” – csak a politikai játékszabályok által helyzetbe hozott elit által “kinevezett”, “származékos” kockakő-elit.
Lehet, hogy túl nagy lépcsőket ugrok. De te nem vagy buta! … 🙂
@panelburzsuj: A végállomás, amint ezt 0. Viktor szellemi elődje, Kádár országlása mutatja, a finanszírozhatatlanság. Akkor aztán jön a népharag, és elsöpör. Újraosztják a javakat, és kezdődik az egész elölről. Ezt játsszuk itt a honfoglalás óta, egy-egy ciklus átlagos hossza mintegy 50 év. Mindegyik azzal kezdődik, hogy felprédáljuk az előző ciklusvégi válság veszteseinek vagyonát, és mindegyik azzal végződik, hogy a különböző érdekcsoportok összecsapnak a maradékért — ismét lesznek nyertesek és vesztesek. Az első válság a kalandozó életmód csődje volt, az első vesztesek a bizantinusok Koppánnyal. Azóta ez a minta ismétlődik az unalomig: ez a fejlődés sajátos magyar modellje.
@Pásztörperc:
Hm.
Államalkotó nemzet vs. nemzetfelfaló állam.
És amikor a második kerül túlsúlyba, végül megbukik, akkor mindig zöttyen egyet a “nemzet” részesedése is a “világegészből”. Hol népeségben, hol területben, hol tudásban, hol vagyonban – hol ezek kölönböző gruppenjeiben.
És akkor Magyarország nevű szuverén entitás addig volt/van/marad, míg külhatalmak garantálják a létét, hiszen “saját erőből” legfeljebb a jövevények etnikai beolvasztására futja, és azt is csak azokban az egyre zsugorodó foltokban, ahol magyaron kívül más már nemigen akar élni, legföljebb megélni/tengődni.
Csinos.
A kedves posztíró sportoljon inkább, attól jobban fogja érezni magát.
rohat dakota komcsik
hazaáruló bagázs !
@Pásztörperc: Spontán népharag söprésben kételkedek. Ahhoz ma szándékon kívül tervezés, pénz és szervezés elengedhetetlen, valamint közvetlenül az események indulásakor média/propaganda.
@Pásztörperc:
A történelmünkben mikor söpört itt csőd után a népharag ?
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1946_julius_10_vilagrekordot_dont_a_magyar_inflacio/
Én egy ilyet se tudnék említeni. Nemhogy 50 évenként…
@vakapad: Van mlg egy szempont: a tudás nem akkor keletkezik, amikor a tudásalapú üzemekre meglesz a pénz és hopp felépítjük, hanem a tudás létrehozása legalább olyan hosszú folyamat, mint a pénz összegyűjtése. Ráadásul a skála folyamatos, nem két mereven elváló csoport van. Tehát van, amit már most idetelepítenek, van tudás, amelyet valamilyen módon felhasználnak (jelenleg nagyon kevés, és azt is elüldözzük), és van, ami idejönne, ha lenne kínálat kvalifikáltabb mukaerőből (még mindig árelőnyünk van).
Nem elég tehát csak gyűjteni a pénzt, és majd elindulunk, amikor x milliárd várarra, hogy létrehozzuk a tudásalapú üzemeket, hanem építkezni kell. Ja, és ráadásul a tudásalapú terméket el is kell adni. És ebben a saját pénzből, nemzetközi kapcsolódás nélkül létrehozott álomüzemek nem lesznek jók, hogy finoman fogalmazzak. Tehát mégis kell az a fránya külföld…
Nem tudom, hogy a szgedi lézerközpont mennyiben marad elszigetelt enklávé, de jó lenne, ha nem maradna az, és létrejönne mögötte egy szellemi “beszállítói” és “hasznosítói” háttér. Ugyanez vonatkozik sok-sok más tevékenységre is: először középszínvonalon beszállítunk a tudásalapú külföldi cégeknek, majd lassanként étveszünk más tevékenységeket (úgyis divat a kiszervezés, ezt kihasználhatjuk). Nem műszaki példa, de működik: először adminisztratív szolgáltatóközpontok települtek ide, majd a Morgan Stanley idehozta a fejlesztőközpontját is.
@vakapad: “Aztán, fokozatosan, sok év múlva, amit én már nem érek meg … “
Faszkivan ezt hallgatom 30 éve. Igen már az átkosban is.
@fuhur: Mi nem akarjuk 100 évig nyírni a füvet.
Mi öt éven belül gyepet akarunk, és ha nincs ott az a kurva gyep, akkor az egész nem ért semmit, tehát felássuk a kertet és elkezdjük újra.
@jotunder: “az fog kijönni, hogy OV-ék regnálása alatt inkább nőtt a legkvalifikáltabbak jövedelme”
azzal a szépséghibával, hogy
– a kvalifikáltsághoz vezető útról le van rúgva a plebs
– a legkvalifikáltabbak jövedelmét igazából ner-istállókban osztják (századomvég janicsárképző, ner intézetek, etc.), a nem-ner tudás és művészeti központok ellenségek és lerongyolódnak
– a kvalifikáltak kizárólag a lojalitására tartanak igényt, a kvalifikált véleményére nem, bokréták a basi kalapján.
@incze: “Az öt MNB-alapítvány (amelyeket onnan lehet megismerni, hogy mindegyik neve Pallasz Athénéval kezdődik) másfélszer annyi pénzt kapott, mint az egész magyar felsőoktatás”
index.hu/gazdasag/2014/08/28/igy_szorja_a_penzt_az_mnb/
bővebben arról, hogy mely kvalifikáltak keresenk jobban, és hogy mire kell a magyar felsőoktatás pénzének másfélszerese:
@incze: “Közgazdasági és pénzügyi kart építünk a Kecskeméti Főiskolán, pénzügyi kart Marosvásárhelyen, angol és magyar nyelvű doktori iskolát a budai Várban, és középfokú pénzügyi képzési központot Pesten. Döntően azért, mert a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak. 2010-től egy új politika és új gazdaságpolitika hozta ki Magyarországot a nyílt pénzügyi és rejtett erkölcsi, társadalmi, gazdasági válságból, ez a siker egy új közgazdasági gondolkodáson alapult, ami gyökeresen eltér a neoliberális tanoktól. A közgazdasági és pénzügyi oktatásban is fordulatra van szükség: ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség.”
vs.hu/matolcsy-gyorgy-interju-0828
gazdasági janicsárképző. csak semmi basizás, angolok vagyunk.
@vakapad: Munka alapú társadalom nincs.
Ezt a beszédet Pásztörperc kizárólag azért vállalta be, hogy végre leírhassa, hogy “szaxervezet”.
@incze:
Matolcsizmust tanító iskolák.
Láttam már ilyent a natgeon.
Korániskolában tanulták a Koránt a gyerekek 8 évig.
Fizetős suli porban ülve és ismételgetve.
Megkérdeztek egy fiút, hogy mit kezd az ember az ilyen végzettségével, és azt mondta,
hogy ő is alapít egy Korán-iskolát és ő is felvesz tanítványokat.
De kik fognak a matolcsysta iskolában tanítani? Hol van még matolcsyn kívül matolcsysta közgazdász? Hogyan válogatják ki az oktatókat? Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia (am wichtigste!), diszplázia alapján? És mit fognak tanítani? Azt, hogy hogyan kell elértékteleníteni a nemzeti valutát? Vagy hogyan kell agysebészeti úton mnb-elnököt létrehozni? Felvételi követelmény: piros pötty az ülepen? A doktori iskolát ott is Bukovics vezeti?
Megj: Ha valaki látta már tankönyvszerűen összefoglalva az unortodox közgazdaságtan alapjait, tudassa velem, mert azt a bizonyára Rejtőt megszégyenítően szórakoztató irodalmat feltétlenül be kell szereznem.
@balmoral: A jegybanktanácsot is valahogy összeszedték, az összeesküvés elméleteknek is van követője, a keleti nyitás pedig néha a Kánaánnak tűnik egyes hozzászólások fényében.
@jotunder: “Orbánék az informatikai, és a mérnöki-természettudományos felsőoktatást szokták említeni, mint támogatandó felsőoktatási szegmenst. most kineveztek egy valóban komoly figurát felsőoktatási államtitkárnak.”
magyarnarancs.hu/belpol/a-dontes-joga-termeszetesen-a-miniszterelnoke-91122 Na itt a te komoly figurád. Még hazudni se tud rendesen. Azonosul a kormányzat “értékrendjével”. Mijével?
@legeslegujabbkor: Követni lehet, de tanítani? Persze ha megfizetik, én is elgondolkoznék rajta…
@balmoral: Már most is oktatnak igen fura oktatók az egyetemeken, Matolcsy csak egy helyre gyűjti őket.
@jotunder: 3. Orbánék az informatikai, és a mérnöki-természettudományos felsőoktatást szokták említeni, mint támogatandó felsőoktatási szegmenst. most kineveztek egy valóban komoly figurát felsőoktatási államtitkárnak
Komoly figura, höhöhö, eddig csak a miniszterlenök úr, ide tessék hamuzni (szája kitátva, nyelve kinyújtva, mutatóujjával rámutat) jellegű megnyilatkozásokban jeleskedett és OV hülyeségeinek az ismétlésében. Ez a komoly figura? Ez egy végrehajtó és azért választották, mert eleve tudták, hogy ezt a hülyeséget is végrehajtja. Tudom, mindig felmerül, hogy de belülről is lehet bomlasztani, de ez eddig mintha mindenkinek olyan jól sikerült volna, de olyan jól…
Amúgy ha jól látom éppen Matolcsy alapít világszinvonalú közgazdasági egyetemet 3 karral (a MAB sehol, de hát minek Matolcsynak akkreditáció) évi 10 mrd költségvetéssel, na ez Palkovits komolysága, végül is csak egy új egyetem alapításáról van szó és ő lenne a területért felelős politikus a kormányban.
@jotunder: “3. Orbánék az informatikai, és a mérnöki-természettudományos felsőoktatást szokták említeni, mint támogatandó felsőoktatási szegmenst”
Emlegetni. És még baloldali újságírók is néha arról írnak, hogy ezt a területet az Orbán-kormány bővítette a felsőoktatásban. Pedig ez csak a propaganda volt, de annyit szajkózták a csicskák, hogy megragadt még az őket nem kedvelők fejében is. Valójában itt is jelentős létszámcsökkentés volt, csak kisebb, mint máshol, így RELATÍVE nőtt a felvett diákok közt a műszakisok/TTK-sok aránya. A pénzelvonás pedig semmivel sem kisebb mértékű, mint máshol, ezért ezek az egyetemek/karok is az ellehetetlenülés felé tartanak.
@bm613: azt hiszem a létszámcsökkenéshez nincs sok köze orbánéknak. volt egy puffer a magyar felsőoktatásban, ami eltűnt. azt kell megnézni, hogy egy adott évben születettek közül hányan jelentkeznek egyetemre/főiskolára.
abban szerintem igazad van, hogy a szájaláson kívül sok minden nem történt.
@jotunder: De ahhoz van közük, hogy olyan mértékben sulykolták a létszámbővítést, hogy még sok baloldali is elhitte. Ahhoz meg végképp van közük, hogy mekkora összegeket vettek el pl. a BME-től.