Az Orbán-álom
Eredeti szerző: jotunder
Ebben a posztban tudatosan próbálok annyira megértő lenni a miniszterelnökkel, amennyire tőlem telik. Olyan feltételezéseket teszek majd, amelyeket nemcsak Ön, kedves Olvasó, hanem általában én sem fogadok el, de ez a poszt csak így működik. A poszt alapfeltételezése az, hogy Orbán Viktor ennek az országnak jót akar, talán nem a lehető legjobbat, de aránylag jót. Nem magának, nem Simicska Lajosnak, hanem az országnak általában. A poszt azt is feltételezi, hogy Orbán alapjában véve egy teljesen normális ember, aki nagyjából ugyanolyan, mint én vagy Ön, kedves Olvasó, és ami igazán borzasztó valójában, az az ország helyzete, és ezért a borzasztó helyzetért, ebben a posztban legalábbis, senkit sem fognak felelőssé tenni.
Magyarország egy évi 130 milliárd dolláros GDP-t produkáló ország. Szomszédunk, a nyolc és félmilliós Ausztria, GDP-je 400 milliárd dollár. Magyarország ebben az értelemben jóval közelebb van Botswanához vagy Gabonhoz, mint Ausztriához.
2002-ben a relatíve sikeres Orbán-kormányt egy szocialista-szabaddemokrata koalícióra cserélték a választáson. Medgyessy kormányfő — választási ígéretét betartva — olyan politikába kezdett, amely az életszínvonal jelentős javítását célozta meg. Az ország gazdasági növekedése a következő öt évben négy százalék felett volt; a mai GDP kevesebb, mint 2006-ban volt. A magyar GDP növekedése ebben az időszakban lényegesen gyorsabb volt Németország GDP-jének növekedésénél (ott a gazdaság átlagos növekedése két százalék alatt volt). A GDP jelentős növekedése mögött a kedvező világgazdasági környezet és a költségvetési deficit komoly növekedése állt. Az ország növekedési pályája ekkor változott meg minőségileg.
Ez volt a Gyurcsány-álom kezdete. A Gyurcsány-álom lényege az volt, hogy a nyugati országok gazdasági növekedését Magyarország kiválóan ki tudja használni, a költségvetési deficit fokozatosan csökkenthető, az államadósságot pedig ki tudjuk növekedni. Ebben az időszakban erősödött meg a magyar középosztály eladósodása — olyan ingatlanok épültek, amelyeket Ausztriában is megirigyelhettek volna. A Gyurcsány-álom arról szólt, hogy Magyarország a győztesek oldalára került, és a magyarok győztesként kezdhetnek viselkedni, győztesként, majdnem osztrákként, majdnem hollandként, majdnem dánként.
A Gyurcsány-álom vége nem az őszödi beszéd volt, hanem a 2006-os választás utáni megszorítások (a kormány népszerűsége valójában ekkor zuhant le). A kormányfő abban bízott, hogy 2008 környékére újra három százalék fölött lesz a gazdasági növekedés, és esélye lehet a 2010-es választáson. A Lehman Brothers bukása azonban elsöpörte a Gyurcsány-álmot. A gazdasági válság nem volt bekódolva semmibe, 2007-ben lényegében mindenki meg volt győződve, hogy ilyesmi nem következhet be. Aztán mégis megtörtént, a magyar GDP 6,5 százalékkal csökkent egy év alatt, a munkanélküliség ráta 10 százalék felé ugrott az addig hét és fél százalék körüli értékről. Nemcsak a Gyurcsány-álomnak lett vége, hanem a tizenharmadik havi nyugdíjnak és a közalkalmazottak tizenharmadik havi fizetésének is. Ekkor kezdődött el az Orbán-álom.
Orbán Viktor gyakorlatilag egyetlen lépéssel stabilizálta a költségvetést: megszüntette a kötelező magánnyugdíj-pénztárakat. A magánnyugdíj-pénztári befizetések mintegy a GDP másfél százalékával járultak hozzá a deficithez, plusz a kormány kapott háromezer milliárd forintnyi laufot. Igen, Magyarországon ma nagyon kevesen számíthatnak békés öregkorra, de az álmok már ilyenek: az álmok természetéhez tartozik a hit abban, hogy valami majd csak történik. Orbán kormánya jelentős adókedvezményt adott a középosztálynak (igen, nekem is). Egy aránylag szűk felső-középosztálybeli réteget megmentett a devizahitel-krízis következményeitől. Az Orbán-álom is egy középosztályos álom, de a középosztály opinion leaderként ezt az álmot is szét tudta teríteni a társadalom egészére.
Az Orbán-álom az én értelmezésemben nagyon hasonlít a Gyurcsány-álomra. Hasonlít rá annak ellenére, hogy kormányzati álomideológiájuk jelentősen különbözik. Az Orbán-álom is egy lehetséges nyugati növekedést feltételez, és azt, hogy egy ilyen helyzetben a magyar gazdaság ki tudja használni komparatív előnyeit. Erről szólt Matolcsy hét százaléka, nem a keleti nyitásról.
Az Orbán-álom nem értelmezhető azonban a Gyurcsány-álom bukása nélkül. Az Orbán-álom része az, hogy bár valamivel nehezebb a helyzetünk, mint a Gyurcsány-álom idején, de a bankok és egyes multinacionális vállalatok (Ed Miliband 2011-es liverpooli beszédét érdemes megnézni, különösen a „producers vs. predators” részt) rákényszeríthetőek arra, hogy kiváltsák a szükségesnek látszó megszorításokat.
Az Orbán-álom teljesülhet. Teljesülhet, ha stabil gazdasági növekedés indul meg Nyugat-Európában, de még teljesülése esetén is valószínűsíthető, hogy az eddigi kormányzati intézkedések nehezebbé teszik a komparatív előnyök kihasználását. Én azt gondolom, hogy az Orbán-álom is meg fog bukni, és nem azért, mert Orbán rosszat akar, vagy hogy ő egy őrült diktátor lenne, hanem azért, mert általában nem tartják esélyesnek az álom teljesülésének feltételét. Nem lehetetlennek tartják, de az az általános nézet, hogy aránylag kicsi az esélye.
A Gyurcsány-álom fenntartásában érdekelt balliberális értelmiségi elit 2005–2006-ban totálisan negligálta az aggasztóan magas deficitet, az egyszerűen nem volt része a közbeszédnek (előfordulhatott, hogy valakinek egy televíziós műsor második részében hirtelen nem jutott szék, miután egy rossz pillanatában a költségvetés hiányáról kezdett beszélni). A Gyurcsány-álom fenntartásában érdekelt balliberális értelmiségi elitet ezért az álom névadója némileg kompenzálta.
Az Orbán-álom fenntartásában érdekelt jobbkonzervatív értelmiségi elit ma totálisan negligálja az aggasztóan alacsony beruházási rátát, az alig létező növekedési potenciált, a szegénységet, általában az orbáni politika azon következményeit, amelyek az álom beteljesülése ellen hatnak. Az Orbán-álom fenntartásában érdekelt jobbkonzervatív értelmiségi elitet ezért az álom névadója némileg kompenzálja.
Nem igaz, hogy az Orbán-álom teljes mértékben hazugságokra épül. Nem igaz, hogy az Orbán-álom kizárólag a miniszterelnök körüli oligarchák meggazdagodásáról szól. Az Orbán-álom összefonódik vállalhatatlan dolgokkal, de Orbán nem III.Richárd, ő nem döntött úgy, hogy gazember lesz, ez nem egy Shakespeare-dráma. Egyszerűbb lenne egy olyan világban élni, ahol Gyurcsány és/vagy Orbán pszichopata, akit Grazban kezelnek, ahol minden a különböző méretű és pártállású nokiás dobozok körül forog. Egyszerűbbek lennének a döntéseink is. Én ezt nem így gondolom. Az Orbán-álom, persze csak a nem túl reményteli álmok műfajában, az aránylag tűrhetőek közé tartozik.
Nem tudom, hogy Orbán hisz-e a saját álmában. Azt gondolom, hogy Gyurcsány Ferenc hitt a sajátjában. Azt hiszem, hogy Orbán reménykedik az álmában, de elődjével szemben felkészült arra, hogy ebből az álomból is fel fog ébredni az ország. Tudomásul kell vennünk, hogy az ország nagyobbik részének már csak ez az álom maradt. Álom egy sikeres országról, békés, gazdag életről. A valóság azonban százötvenezer forint körüli nettó fizetés, vagy még annyi sem, csak egy olyan élet, amelyben elérhetetlen az, ami a brit, német, holland alsó-középosztálybeli számára természetes.
A fiatalok egy részét már nem érdeklik az álmok. tudják, hogy az osztrák per capita GDP megközelítése reménytelen az ország számára, de elérhető lehet az ő privát „capitájuk” számára. Egy másik részük már nem reménykedik semmiben, de nem képes menekülni az álom nélküli létből, belekeseredik, és sajnos néha belegonoszodik az illúziótlanságba. Sokkal rosszabb álmok is vannak. Olyan álmok, amelyeket már álmodni is alantas dolog.
Nehéz ezeket a posztokat befejezni. A legegyszerűbb az lenne, ha az ember csak kitenné a pontot. És ez lenne a legbecsületesebb is, mert a szerző csak ennyire képes, valójában nincs több mondanivalója.
Úgyhogy.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519979-6ae2347092ccc' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519979&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519979-6ae2347092ccc&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519979-6ae2347092ccc' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Márpedig minden lehetséges magyarázat közül az a leghihetőbb (ha nem az egyetlen hihető), hogy Orbán Viktor 1991 egy komor őszi délutánján eldöntötte, hogy mostantól gazember lesz, és az ígéretes politikai pártját átalakítja szervezett bűnözői csoporttá, mert ez az egyetlen esélye arra, hogy valaha is hatalomra jusson. Orbán álmaiban stadionok vannak, és nem jólétben élő középosztálybeli polgárok. Orbán álma kizárólag Orbánról szól.
A második leghihetőbb pedig az, hogy Róna Péter 1975-ben találkozott Michael Jackson mamájával egy atlantai kaszinóban és elnyerte kétszáz dollárját. Minden más magyarázat, beleértve a posztban leírtakat is, csak messze ez után következik.
@Kettes: A poszt csak így működik.
@jotunder: És mit csinál a poszt, amikor működik?
@jotunder: Erről a kétféle álomról éppen ma olvastam…
kapitalizmus.hvg.hu/2013/10/04/hayek-a-szabadsagnak-ara-van/
És nem hiszem, hogy Orbán ilyeneket álmodna.
Inkább azt hiszem, hogy akiknek Orbán a megélhetési forrásuk, azok ilyeneket látnak bele, amikor ránéznek a kolbásztól fénylő tekintetű arcára.
Mert valamit látniuk kell.
@Kettes: Nem tudom. A végső konklúzió tekintetében lényegtelen, hogy hiszünk-e a III. Richárd szcenárióban.
Az 1991-es dátumot nem gondolhatod komolyan.
1993 tavaszán a FIDESZ népszerűbb volt, mint most, liberális pártként. A György Péter- és Gádor Iván-incidensek, majd a Hegedűs-Fodor balhé jelezte, hogy Orbán valamelyest változtatni akar a párt irányvonalán. Ekkor írt neki Fellegi, Such meg Bence, hogy vegyen egy kicsit vissza. Orbán felismerte, hogy a szocialisták erősödnek, és neki nem lesz helye a balliberális koalícióban. Ebben nincs semmi maffiásodás. És igen, a jobboldali paranoia mögött volt némi valóság is. Ahogy a balliberális paranoiák mögött is van.
@Szocsó: Kétmillió ember megélhetési forrása? Te tényleg azt hiszed, hogy Orbán tábora valahogy lényegesen különbözik az ellentáborától? Orbán szavazóinak nem elhanyagolható része szavazott a Horn Gyulára. A pszichológiában dollár-árverésnek hívják azt a jelenséget, amikor valaki egy választástól már akkor sem tud szabadulni, ha nyilvánvaló, hogy veszít vele. A lottó is így működik, és a politikai álmok is.
@jotunder: Szerintem több is, mint kétmillió.
Mennyi is a magánszektorban adózók száma ?
És még annak is egy része költségvetési helyeken dolgozik, mint szinházak meg stadionépítések, kőbányák, politikailag jól fekvő igazgatótanácsok, tévéintendánsok,…
Több is az, mint kétmillió.
@Szocsó: te nem vagy normális. bocs.
@jotunder: Ha megkérlek, ezt lehetne artikuláltabban ?
Kétmillió kedvezményezettet sokallod.
Tehát szerinted többségben vannak Magyarországon azok,
akik a saját lábukon megállnak gazdaságilag, akkor is, ha Orbán pikkelni kezd rájuk ?
Érdekes poszt. A személyiség fejlődése avagy leépülése nem annyira tudatos, mint inkább azon kívüli folyamatok során történik. Sokan mondták már, h az ő alapvető személyiségjegyei már korán olynokká alakultak amilyenek. Lehet, h akár álma (inkább valamiféle küldetéstudata) is van, de ez nem jelent se pozitívat, se negatívat önmagában. A tartalma, és méginkább a megvalósítás módja – az odavazető út, – ami érdekes.
Sarkítva: nem mindegy, h Hitler álma alapvetően egy erős Németország volt-e, vagy sem?
Az sem számít, ha a „valóság” a poszt nagy részétől eltér. A lényeg ez: „Sokkal rosszabb álmok is vannak, olyan álmok, amelyeket már álmodni is alantas dolog.”, és ezt sokan érezzük valóságnak.
@poszt: Az álmok fontosak, de a koherens, részletekre lebontott gazdasági stratégia ugyanilyen fontos. Középtávon egyik sem képes működni a másik nélkül.
Semmi jel nem utal arra hogy Orbánnak lenne az álom mellé a másikból is. Azzal, hogy ma Magyarországon bárkitől bármit el lehet venni, jogorvoslat és kártalanítás nélkül, illetve mindent defaultból a „cégek” fognak finanszírozni, olyan gödörbe ásták magukat amiből nagyon kis eséllyel (pl egy globális boom, amire középtávon kevés esélyt lehet látni) tudnak kijönni. Ha ilyen nem lesz, akkor marad a lényegében 0 növekedés.
Az elmúlt 3 év nem görög tragédia, amelyben a Álmokkal Ellátott Főhős szembeszáll a Sorssal, és ha elbukik akkor is legalább volt álma neki, szóval még megérteni is meg lehet, hanem szimpla akarnok butaság és annak következményei. Az összes hülyeségük okozatát 99%ban lehetett borítékolni, saját holdudvarukhoz kötődő figurák is figyelmeztették őket mindenre, mégis mindent megléptek.
@tollaszerge:
„szimpla akarnok butaság és annak következményei. Az összes hülyeségük okozatát 99%ban lehetett borítékolni, saját holdudvarukhoz kötődő figurák is figyelmeztették őket mindenre, mégis mindent megléptek.
ehhez a véleményhez csatlakozom
@tollaszerge: Ezt írtam én is, csak egy kicsit barátságosabb formában. Kipróbáltam, hogy milyen a szöveg, ha aránylag empatikus Orbánnal szemben. Szerintem még tisztábban láthatóak a számok, a valóságos helyzet reménytelensége.
@jotunder: Az empátia mellé te még azt is szükségesnek érezted, hogy párhuzamot vonj Gyurcsánnyal. SZVSZ Gyurcsány teljesen más tészta, számomra ő teljesen más elemzési keretben értelmezhető: rossz politikus volt, de (legalább szavak szintjén) megvoltak az alapismeretei a kapitalizmus működéséről. Ezek Orbánnak fájóan nincsenek meg, kb innen jön minden (cf piss-poor monocausal social science, és persze fejemre hamu, na mindegy).
Persze, Orbán nem III. Richárd, csak nem érti hogy működik a gazdaság, azt hiszi olyan mint egy hadsereg, ahol az lesz amit a főtábornok kigondol. De persze ez is rossz hasonlat, mert egy hadsereg se így működik, nagyonnem. Tulajdonképpen semmi nem működik úgy, ahogy ő azt gondolja, egy alkalmatlan mentális modellt erőszakol mindenre, és amikor nem mennek a dolgok, akkor az ellenállásként értelmezi és megduplázza az erőszakot; ha a tévé nem javult meg attól hogy jó nagyot ütöttem rá akkor kimegyek a fejszéért, hátha.
@tollaszerge: „csak nem érti hogy működik a gazdaság”
Nem csak azt nem érti. Az antiszociális személyiségnek más súlyos problémái is vannak.
Egyébként pedig osztom a fenti véleményeidet.
Az álmodók úgy akartak élni mint egy brit, vagy dán de úgy gondolkodni és úgy viselkedni azt nem akarnak. Talán már nem is tudnak.
A legjobb amit feltételezek róla az hogy elégedett országot akart. Ehhez vkszont inkább az alantas gondolatokat használja (ki) kormányzás helyett. Ezen nem segítene egy global fellendülés.
Ez egy reductio ad absurtum?
„absurdum”
Én, mivel nem látok bele OV fejébe, kénytelen vagyok kiindulni abból, amit mond, illetve tesz, de gondolom, ez így túl földhözragadt.
@jotunder:
Orbánnak VOLT álma.
Addig ameddig meg nem tapasztalta, hogy a kozgazdasagtan torvenyei erosebbek a jogi torvenyeknel. (vegtorlesztest koveto osszeomlas szeru allapot)
Addig azt gondolta, hogy atirja a szabalyokat, olyanra, amiben Mo a vilag leggazdagabb orszagai koze tartozik.
Aztan elmagyaraztak neki, hogy ez nem igy mukodik. 2011 novembereben ult le 11 makrokozgazdasszal beszelgetni. Az volt a fordulopont.
Azota vagy nincs álma, vagy pusztan arra korlatozodik, hogy Mo-n megkerulhetetlen legyen. Minden pozicioban, minden az allamhoz valamilyen modon kotheto ceg elen az o emberei ulnek, akkor olyan nagy baj nem lehet.
Mo-val o mar nem torodik rajott, hogy fogalmatlan a temarol.
Annyira erdekli Mo sikeressege, amennyire Kim Jong Un-t erdekli Eszak Korea sikeressege.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér:
Annak nincs koze a valosaghoz. Lelkesen igergette az 5%-os gazdasagi novekedest.
Orbánnak van még egy stratégiája: lecserélni az idegenszívű tulajdonosokat magyar tulajdonosokká.
Ezért kapott a lakosság felső dekádja meg minden kedvezményt: SZJA csökkentés nekik szól, deviza végtörlesztés, trafik mutyi.
Attól lesznek magyar tulajdonosok a termelésben, hogy a kisemberek még többet adóznak. És jobbak ezek a tulajdonosok? Aligha. Egyébként a kapott pénzüket ezek most Horvátországban fektetik be, nem itthon… Ezúton is gratulálok Orbánnak!!!
De az Orbáni politika egyes elemeit magam is támogatnám, de MIÉRT KELLETT ÖSSZEVESZNI a NYUGATTAL?
Miért nem okosan, sunnyogva, haverkodni velük, közben szép lassan kiszorítani őket?
@Xebulon:
Mert a nyugat hülyeségeket beszél a hatalmi ágak szétválasztásáról meg ilyenek. Beleugat a tervbe. Abba az 1-be is ami van.
2010-ben M.Gy. azt mondta ’11-től soha nem látott mértékű beruházások kezdődnek. Ezért vegzáltak vagy egy tucat tibetit. Szal nem csak a honi tőkére épített.
Ez a poszt lehet, hogy működne a mandineren, de itt nem fog.
Objektíven lóg ki a lóláb a stadionépítések (különösen a felcsúti Orbán háza mellett), Felcsút-fejlesztések és az Orbán-birodalom növekedése képében. Miért lehetne a felcsúti vízszerelő milliárdos, ha közben Orbán maga nem gyarapodhatna? Ez a Mészáros akkora stróman, hogy üvölt.
Aztán. miért enged Orbán maga köré kommunistákat, és miért kezd el kommunista ideákat követni? (államosítás, hatósági ár, központosítás stb) Ugye az szokott lenni erre a válasz, hogy a kádári kisemberre épít a hatalommegőrzés érdekében.
De, ha ez igaz, akkor az Orbán álom egyszerűen olyan mértékben logikai hibás, amire az ő intelligenciájával és meghirdetett antikommunizmusával már rég tisztában kell lennie. Innentől kezdve pedig az egész szabadrablás, eufemisztikusan eredeti tőkefelhalmozás.
@Xebulon:
Erről irkáltak sokat a pojácák, hogy ha kevesebbet adózna a rendkívül hasznos felső dekád (vagyis a pojáca),
akkor lenne mit csorgatnia a gazdaság fellendítésébe.
De kapott és nem csorgatott, mert a felső dekád nem vállalkozó, hanem alkalmazott.
Nem kockázatkereső, hanem kockázatkerülő a személyisége.
Ha több pénze lesz, akkor többet költ kapcsolatépítésre.
Mondjuk repiajándékokat osztogat és bulikat szervez.
Aszfaltoz és kocsit ajándékoz, támogatja a felcsúti focit, ilyesmi.
Úgyhogy a felső dekád lassan le is számolhatna a saját nagyságával.
Csak ehhez közben tönkretettek egy nemzedéknyi kisvállalkozót, és az ország hitelképességét és jóhírét.
@tollaszerge: Álmokról van szó. Miért ne hasonlíthatna az ember össze álmokat. A poszt alapfeltételezéseit tudatosan választottam ilyenre.
Jövőre lehet kétszázalékos növekedés, ami 2015-re lényegesen csökken, és az is lehet, hogy 2015 elejére világossá válik, hogy az álomnak vége. A választásokat megnyeri, talán kétharmaddal, ez ad egy kis svungot az álomnak, de azt hiszem, hogy ez nem fog egy évig sem tartani.
@Szocsó:
Legalább ennyire káros hogy a rendszer igyekszik minden szinten jutalmazni a lojalitast. Ezt szervezni se kell, magatol mukodik. Akik evekig hordtak a szorolapot meg agitaltak a munkahelyukon meggyoztek magukat meg egymast, folyamatos hergeles utjan, hogy tobbre hivatottak mint amit elertek. Most ok jonnek. Ezert jar, jogos, az elorejutas. Mindegy hogy rektor lesz vagy valami csoro helyi bizottsagi tag, ez megy.
Persze a tobbseg talan nem is jart jobban, de erre vannak a kiszelesitett hataskorok, gumibotok, verses imak.
@tollaszerge:
„Orbán …nem érti hogy működik a gazdaság, azt hiszi olyan mint egy hadsereg, ahol az lesz amit a főtábornok kigondol”
ez egy nagyon pontos meglátás.
orbánnak egyetlen meggyőződése van, ami minden eddigi lépését meghatározza. az, hogy akarattal és elszántsággal minden akadály legyőzhető – és ehhez elegendő csak az akarat.
nem nem fogja fel, hanem nem hajlandó elfogadni, hogy léteznek olyan áramlatok, hatások és következmények, amelyek kicsúszhatnak ezen akarat alól. ha valami nem azzal ma hozadékkal bír, mint amit elképzelt, akkor először árulást és szabotázst gyanít, majd az új akadályt hályogkovácsi elszántsággal támadja meg.
sohasem számol egy lépésnél többre előre, azért törvényszerű a sorozatos kudarc.
A poszt Jótündér álma Orbán álmáról. Kettes egyes verziója tartalmilag a befutó nálam is.
Messiről pl. Asperger-szindrómás pletykák keringenek, Orbánról meg másfajta mentális különcségek. Messi a focipályán veti be különleges képességeit, Orbán meg a politikai szférában. Messi különleges játéka szórakoztató és társadalmilag hasznos, Orbáné nem, hanem ellenkezőleg.
A közös bennük az, hogy győzelemre játszik mindkettő az utolsó erejéig, egyik sem tud leállni a final countdownig, de Messinek ellenfelei vannak, Orbánnak ellenségei.
@sajtohuba: Ha Orbán nem lenne pszichésen rendben, akkor képtelen lenne napi tizenhárom órát dolgozni, működtetni a politikai gépezetét, és főleg képtelen lenne megnyerni egy választást 2014-ben. Fogadjunk, hogy megnyeri? Én is szoktam annyira utálni a baromságait, hogy legszívesebben felrúgnám, de néha érdemes hideg fejjel figyelni, ami történik.
Kérlek töröljétek a 16:48-ast. Kösz.
@saravad: töröltem.
@sajtohuba: Messi elég jól focizik ahhoz, hogy ne akarjon miniszterelnök lenni.
@tollaszerge: „…(Gyurcsány) rossz politikus volt, de (legalább szavak szintjén) megvoltak az alapismeretei a kapitalizmus működéséről.”
Csakhogy mink itten nem a szavak szintjén szeretnénk megélni. Gyurcsányban pedig a pragmatizmus szikrája sem volt meg. Tipikus íróasztal-politikus. Most sem veszi észre, hogy légüres térben mozog.
@Érvsebész: Valószínűleg Orbán is jobb focista, mint miniszterelnök.
@jotunder: Még Messiről sem írtam azt, hogy ne lenne pszichésen rendben. Azt írtam, hogy különlegessége van mentálisan. Ez különleges képességet jelent, nem pedig nem rendben levést.
Orbánnál a napi tizensok óra ledolgozásához is kell különleges képesség, stressztűrés, döntésképesség, kommunikációs képesség stb. Ha valaki ezt tudja készség szinten, folyamatosan, mindenféle mentális és fizikai károsodás nélkül (mental health recovery plan-ek nélkül) akkor az különleges.
Az hogy nyer, vagy nem nyer jövőre az nem azért lesz úgy, mert nincs rendben, hanem mert különleges (szélsőséges) képességei is vannak. Ahogy az előbb is írtam, a baj vele az, hogy ezeket a képességeit mire használja fel és ki.
@jotunder: Ezzel formállogikai szempontból azt állítod, hogy mindenki, aki képes tizenhárom órát dolgozni, politikai gépezetét működtetni etc, az pszichésen rendben van.
Ezt azért átgondolnám a helyedben.
Két gondom van a poszttal. De előbb, amivel nincs: feltételezések rendben, valószínűleg termékenyebb kiindulópont, mint a maffiózó stb. Gondolatmenet, belső feltételek, elképzelés stb. rendben. Az egyik gondom, hogy direkt összefüggést tételez a politika célcsoportja és azok támogatási hajlandósága ellen. Én többé kevésbé ideális Orbán-szavazó vagyok, jól kereső, vidéki, értelmiségi, 3 gyerekes, házas (mondjuk nem állami alkalmazott, vagy államtól függő vállalkozó). És mégsem fogok rá szavazni, bármennyit is „kapok” tőle. (Egy ellenpélda elég? :))
A másik: attól még egy ország, az országban az élet minősége lehet jó, hogy a GDP nem magas. És Orbán-politikájával nem az a bajom, hogy kevésbé növekszik a GDP, mint más erő alatt. Hanem: nem tényalapú, nem veszi át a legjobb gyakorlatokat, és nem a bennünk lévő energiára, hanem a gyengeségünkre apellál. Az ő módszereivel, technikáival, technológiáival nem tudunk fejlődni, nem is fogunk. Egyszóval: nem érti a körülöttünk lévő világot, hova tart, hogyan lehet előrejutni. Magyarországot nagyon is érti. Egyszóval: butaságot gondol a világról.
Nem GDP függő, hogy arányaiban mennyit fordítunk oktatásra, hogyan szervezzük meg a felsőoktatást, ellopják a közbeszerzések felét, a hivatalok nem szolgáltatnak, hanem a párt kinyújtott karjaiként működnek.
@agresszív kismalac mackója: Amiket össze szoktak hordani Orbánról és Gyurcsányról, azok marhaságok. Ez nem egy Dzsingisz kán vagy Hitler szituáció. Aki ezt végig tudja csinálni, az definíció szerint rendben van.
@sajtohuba: Fogcsikorgatva tudom álomnak tekinteni, a mondjuk 98′-tól történteket, mikortól is a fidesznek akár kormányzati, akár ellenzéki pozicióban rendkívüli befolyása volt a belpolitikában.
@agresszív kismalac mackója:
másról beszéltek szerintem
@bandiko: Sehol sincs a posztban leírva, hogy valamilyen roppantul erős korreláció van a relatív kedvezményezettség és a választási szándék között. Arról van szó benne, hogy a középosztálynak definiált (valójában felsőközéposztályról van szó) csoportoknak nagy befolyása van azokra, akik egészen biztosan nem haszonélvezői a rendszernek.
Magyarországnak egyetlen célja lehet: a gazdasági felzárkózás. Amikor Ausztria per capita GDP-je nominálisan 47000 dollár, Magyarországé meg 13000. És a felzárkózást, a GDP, a GNP (a külföldi tulajdonosok miatt esetleg érdemes ezt is figyelni) vagy más hasonló kibocsátási index méri. Mi az, hogy „tényalapú”, milyen best practice az, ami nem vezet GDP növekedéshez, milyen lehet egy emerging market economy best practice-a.
A közoktatásra fordított kiadások növelése OK, a felsőoktatásé dittó, de ezek sem egyszerű dolgok.
Én Orbán álmát alapvetően gonosznak tartom. Az az ember aki miniszterelnökként a kezében ilyen hatalom összpontosul nagyobb a felelőssége is. Sajnos nem egy felelős ember. Először a saját vagyonát gyarapitotta olyan mértéküre ami feltételezi hogy azt tisztességes munkával nem kereshette meg és eddig nem volt ember aki megkérdezte volna ugyan már honnan szerezte a vagyonát? A családtagokról most nem is beszéltem. Aztán második szempontként az őt hatalomhoz segitőket pedig törvényi eszközök a magánérdekek szolgálatába állitva a javak olyan újraelosztása történik ami nagyon sok ember létét veszélyezteti. Nem utolsósorban azt hogy egyszerüen nem teszi hihetővé semmillyen gazdaságpolitikát. Mert ha a vállalkozó vagy magánember javait bármikor elvehetik akkor abban az országban nincs keresni valójuk. Ezért is megy sok vállalkozás Ausztriába és Slovákiába is. A harmadik szempont ha már az előző kettő már nem érdekel senkit sem. Ugyanis jelenleg a gazdaság alig működik és a borzasztó ebben az hogy ez Orbánt egyáltalán nem zavarja. És a szörnyü az, hogy ezzel az erővel amit ebbe a maffiaszerü müködésbe beleöl csinálhatná jól is egy egész ország javára. Akkor mindenki örülne és lehetne akár imádni is. De igy az ország nagyobbik része szenved és utálja őt tiszta szivből!!!!!
Viktorbán bűnöző,ahogy az egész magyar elit.Aki nem az közülük,bűnözők csicskása.Ebben a rendszerben kódolva van hogy előbb vagy utóbb bűnöző lesz aki hatalomra kerül!Pár igaz ember van közöttük akiket vagy kilöknek vagy lekaraktergyilkolnak!Fele ennyi adó és 1%-os bejutási küszöb kell a kis pártokat erősítő mandátum elosztással!
@jotunder: Nincs sok összefüggés a pszichés állapot és aközött, hogy valaki mennyit és milyen eredményesen tud dolgozni.
1. Ahogy Orbán „dolgozik”, annak a nagy többségét nem is lehet a klasszikus értelemben munkának tartani. Itt megint nem tudok eltekinteni az előfeltételezéseid megalapozatlanságától. Orbán napi munkájának a része, hogy gondot fordít a törvénytelenül szerzett magánvagyona gyarapítására, eltitkolására, megvédésére, felügyelésére stb. és ezt gyakran lehetetlen szétválasztani a kormányfői munkájától. Ráadásul, ahogy itt többen jelezték, Orbán nem dolgozik, hanem gányol. Mikromenedzsel, rapid, felületes, indulati döntéseket hoz, átnyúlkál az emberei feje fölött, és őrjöng, amikor nem működnek a dolgok.
2. Csak az elmúlt három évben láthatóan sokat öregedett és szétcsúszott fizikailag és mentálisan is. A spontán ajaknyalogatásai, a pocak, a rohamosan romló szövegkoherencia a „szabad” interjúiban mind arra utal, hogy az elmúltnyolchoz képest jelentősen csökkent a teljesítőképessége.
3. Ha rövid távú teljesítményfokozásról van szó, a modern gyógyszeripar csodákra képes.
4. Az esetleges választási győzelme elsősorban a politikája sikerességét igazolja és nem az egészséges pszichés állapotát.
@Kettes: Stimmel. Mármint az első verzió. A dátum azonban szerintem valahol az első Orbán-kormány időszaka.
Amúgy egy paranoid alkat simán dolgozik 12 órát. Egy szociopata is. Akkor mentálisan rendben van? Na jó, épp minap írtam, hogy JT picit naiv (de hát nem ezért szeretjük 😉 ).
Felütés: kedves JT, én fölöttébb tisztellek, így szigorúan a gondolatokkal és érvekkel vitázom. És igen: olvastam a premisszákat, fogtam az értelmezési környezetet, amiben elhelyezted a posztot.
Csakhogy.
Súlyos (szuicid) hibának (sőt, valójában bűnnek) tartom, ha _általunk_ racionálisként és etikusként értelmezett sarokpontokra támaszkodó, koherens elvi rendszerbe igyekszünk foglalni – és ezáltal legitimálni, vitathatóvá, meggondolhatóvá (horribile dictu: elfogadhatóvá) tenni – olyan, nem a mi racionalitásunkra, nem a mi etikánkra és végső soron nem teljesen a mi valóságunkra épülő társadalmi jelenségeket, _amelyek még csak nem is alkotnak szervesen együtt fejlődő, egymással összetartozó elemekből álló rendszert_.
Vulgo: ha valaki egy borotvával át akarja vágni a torkomat, annak azonnal harminckét helyen el kell törnöm mindkét karját, illetve fel kell tépnem valamelyik ütőerét – és nem arra kell törekednem, hogy megértsem és feltérképezzem sajátos személyiségstruktúráját, illetve megpróbáljam azt értelmezni az illető sanyarú szocioökönómiai helyzetének függvényében.
(Kérdés: létezik olyan _gondolkodó_ ember ebben az országban, aki nem érzi úgy, hogy borotvával hadonásznak a jövője torka előtt?)
1. Szándéketika kontra követmezményetika.
Vulgo: ki nem szarja le, milyen elvi cél & össztársadalmi jólét lebegett Pol Pot szeme előtt?
2. Mint tudjuk, hazánkban a konzervatív, liberális, baloldali, jobboldali, nemzeti stb., stb. fogalmak teljes mértékben eltorzult, „hamis” tartalommal bírnak.
Vulgo: amennyiben köznyelvként mi is az újbeszélt használjuk, csak magunkat okolhatjuk, ha a végén mi is úgy látjuk, hogy mindig is Eurázsiával álltunk háborúban.
3. „Gyurcsány-álom” vs. „Orbán-álom” – Az egymással össze nem hasonlítható helyzetek, szándékok, (legyünk jóindulatúak:) ideológiák, események és folyamatok (amelyek önmagukban sem alkotnak koherens rendszereket!) képzetes címkével való ellátása és így közös nevezőre hozása súlyosan téves, félrevezető valóságértelmezés. – Hogyan lehetne ilyen alapokból bármiféle értelmes következtetést levonni?
Vulgo: És akkor ugye „Sztálin-álom”, „Bach-korszak-álom”, „Szálasi-álom”, „New Deal-álom”, „Timur Lenk-álom”, „I. Sulmánu-asarídu-álom” stb.… is?
4. Középosztály – na, ilyen nincs (valójában az adott korban klasszikusan értelmezett formájában soha nem is létezett) hazánkban. Bármilyen definícióját használjuk – jövedelmi, kulturális, nyelvi, tetszőleges szociális változó alapján vizsgált etc. –, rá kell döbbennünk: Magyarországon ez a rohamosan fogyó, vékony réteg se nem közép, se nem osztály. Pláne nem véleményformáló.
Vulgo: „Zárd már be azt a kurva trafikot, Mari, a plazmatévén az éjjelnappalbudapestet adják!”
5. Opinion leader ismét – a bértollnokok, megélhetési értelmiségiek, csatlósok, impotens felhőharapók és lúzerek azt csak hiszik, hogy ők formálják a „véleményt” (bármi is legyen az).
Goebbels bácsi eszmei örökösei, Kubatov nertárs kispajtásai, a HírTv + m1 + m2 mamelukjai, Pindroch Ferenc „hírpolitikai tanácsadó” (HírTv –> TV2) és tsai meg a hasonlók azok, akik valódi hatást gyakorolnak mérhető tömegekre. Lásd még:
atlatszo.hu/2013/05/23/fidesz-tv-a-2010-es-kormanyvaltas-hatasa-a-teves-es-radios-piacra/
Vulgo: „akár ötvenszer is fordulhattok”, „nem volt forradalom” etc.
@jotunder:
„Aki ezt végig tudja csinálni, az definíció szerint rendben van.”
azért szeretném látni azt a definiciót…
a rendkívül magas munkabírás lehet akár kóros tünet is.
az, hogy valaki fizikálisan teherbíró, tehát rendben van, nem jelenti (feltétlenül) egyben azt is, hogy mentálisan is.
Én ezzel a poszttal szinte egyetlen pontban sem értek egyet.
Mind a gazdaságot, mint a politikát rémesen egyoldalúan gdp nézőpontból értékeli társadalmi nézőpontjában is egyetlen réteg tollasodásához köti a sikert.
Én az első orbánlást pl. elvesztegetett 4 évnek látom, amelyben SEMMI sem történt az ország gazdasági-társadalmi modernizálása terén, viszont belenavigálta az országot abba a gazdasági, politikai és társadalmi zsákutcába, amelyben mindmáig vergődik.
Gyurcsány ls Orbán „álma” semennyit sem rokon, egyszerűen más világok.
Orbán nem stabilizálta amúgy még a költségvetést sem. Az nem stabil költségvetés, amit év közben menetrendszerűen jelentékeny megszorításokkal kell visszatéríteni a célszám köré. Egy költségvetés nem akkor teljesül egy évben, ha a végén kijön a szám, hanem akkor teljesül, ha az oskolák is, az egészségügy is, a hadsereg is, etc. annyit kapott, mint amennyit ígértek neki, és annyi folyt be, amennyire számítottunk.
Ez a poszt egyszerűen csak megpróbálja racionálisnak és tervszerűnek látni, ami nem az, nem tervszerű, hanem dilettáns összevissza kapkodás, és amikor baj van, einstand. Az itten leválasztani szándékozott ideológiai rétegek pedig nem leválaszthatók még a gazdaságról sem. A legnagyobb pusztítás még csak nem is a gazdaságban zajlik, hanem a szétbaltázott oktatásban, vagy az amúgy is nagyon gyönge társadalmi kooperáció, és azon belül a szolidarítás szétverésében és ellehetetlenítésében.
Megértem a törekvést, hogy nem lássuk ördögnek orbánt, nem is az. De azért ennyire nem lehet negligálni, hogy mit beszél. Azt beszéli, hogy a nyugatnak vége. Azt beszéli, hogy ami nem termelő munka (kapszli kapkodás), az nem munka. Azt beszéli, hogy nem életszerű, ha a hajléktalan nem bűnöző. Azt beszéli, hogy túl sok a diplomás. Azt beszéli, hogy erős központi hatalom. Stb, órákig leheet sorolni, mit beszél igazából. Ezek az álmai. Meg egy Felcsúton rendezett focivébé.