Az orbánista janicsárképző kutatási vezetője még sohasem publikált
Eredeti szerző: jotunder
Az egymilliárd dollárral kitömött orbánista janicsárképző a Matthias Corvinus Collegium kutatási vezetője Surjányi Fanni soha életében nem publikált. Ha a Hit Gyülekezetének lapjait nem számítjuk… Azt állítja, hogy tanszékvezetője le akarta beszélni a tudományos pályáról, mert a nemzetállamok ősi eredetét akarta kutatni, és ez nem része a posztmodern konszenzusnak. Ez életszerű.
Ezek nem tudnak hibázni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517909-6ae35a718f72a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517909&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517909-6ae35a718f72a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517909-6ae35a718f72a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
többit is megnézheted, a MCC-ban egyetlen kutatásvezető sem publikált semmit, soha.
@naebneerG: A különös közleményről kiderül, hogy az International Comparative Law Guide nevű valamiben jelent meg:
mokk.hu/kollokvium/oneletrajzok/prof_dr_varga_istvan.pdf
@baloghbala86: Nézd a jövőt…:
http://www.mcc.hu/szakteruletek
@naebneerG: kicsit magasra teszed a lécet, milyen ERC meg MSCA???? Ezek nem védhették volna meg a doktori disszertációjukat SEM egy normális képzésben, nem hogy tanársegédi állást kaptak volna. Soha egyikről sem hallottam semmit, mindenkinek csekkoltam én is a munkásságát Scopus/SciVal szisztémában, nulla zéró semmi, hogy úgy mondjam lóf@sz. A teljes akadémiai közösségnek fel kellene szólalnia, hogy ezek az emberek 100 milliárdot kaptak, miközben nemzetközileg jegyzett kutatók ácsingóznak a jó esetben havi brutto 100ezret fizető otka pályázatokra.
@Wolff: Akkó’ mé’ úgy írja, hogy impaktosnak (1.576, Q2) tűnjön, e’? Vagy csak megint szőrszálat hasogatok…
Velem van a baj, lipppsi konzervatív kutatóval…lipppsi, mert nem fideszes, konzervatív, mert nekem érték a PhD oktatás-képzés és a nemzetközi megmérettetéssel együtt járó publikáció IF újságban.
@harmadikszem: Na várjá’, arra a Freundra et al. vársz, aki mondjuk nagy rössel meghirdeti az MTA Alumni középiskola programot, oszt’ a regisztrációról annyi visszajelzést kapsz, mint a koronavírus regisztrációra? 🙂
Most sírjak, vagy sírjak, vagy üvöltsek…
ő az egyik kedvenc kutatóm, vajon nagykorú már? Csak viccelek, nyilván a legártatlanabbak közül való, de a helyi szakmai szocializáció attól félek megteszi majd a hatását.
http://www.mcc.hu/szemely/balogh-csaba
@harmadikszem: Nem tudom…a viccet félretéve: lehet, hogy az MCC-s fiatalok amúgy intelligens, művelt emberek. De az első, amit a PhD hallgatóimnak elmagyaráztam, hogy 23 éves kor felett már nem foghatják rá az életkorukra, ha nem veszik észre maximum fél év alatt, ha a témavezetőjük kretén, síkhülye, szakmaiatlan, vagy csak simán egy zaklató állat, és nem hagyják ott a vérbe’. Ezek a fiatalok felmérték vajon, kiktől fognak „tanulni” „tudományt”?
444.hu/2021/01/13/patinas-epuleteket-kap-keres-es-venne-a-kormany-kedvenc-elitkepzoje
@frissen regisztrált troll: Igen, ez érdekes. Nem elég már nekik az államszervezet, az egyházak meg a kastélyok. Patinás épületek kellenek mindenhol.
Inkább nem találgatok, de az egyetemek helyében félteném az ingatlanokat. Még a végén ők is sufnikban és pincékban találják magukat bedobozolva.
@baloghbala86: Nagyon optimista vagy. Orbán nagymamája most decemberben halt meg 99 évesen. Az apja még bármikor szétveri egy újságíró kameráját ha megmérgesedik.
Csak a koleszterinben bízhatunk.
@naebneerG: Varga Istvánt kár a többiek közé sorolni, mert a magyar magánjogban a német vonal a meghatározó, márpedig neki rengeteg német publikációja van, csak éppen azokat nem jegyzik a Scopusban, mert a németeket ez eddig egyáltalán nem érdekelte.
Azok ettől még komoly publikációk, amit az is jelez, hogy ő az egyetlen magyar, akit meghívtak előadni a Hague Academy of International Law Private International Law Summer Course-ra.
@capacete: a német publikációkkal kapcsolatban igazat adok, jogos.
Ettől függetlenül:
1/ miért „téves” az MTMT adata? Miért kellett úgy rögzíteni azt a cikket, hogy impaktosnak tűnjön? Nem gagyi ez így?
2/ két védett PhD hallgató. Kettő. Ez épp arra elég, hogy valahol törzstag lehessen, de utánpótlás nevelésnek riasztóan kevés, mondjuk úgy, adjunktusi szint, de semmiképp sem „vezető oktató”.
@naebneerG: A nagydoktorihoz két védett PhD-hallgató van előírva. Ezek után elég furcsa adjuktisi szintnek minősíteni.
@naebneerG:
1. Nem tudom, hogy miért így van rögzítve, remélem, hogy véletlen és nem szándékos.
2. Elenyészően kevés jogász PhD-s van, ha megnézed az ELTE Doktori Iskoláját, akkor láthatod, hogy átlagban 10 körüli védett hallgató van egy évben. Ez most majd talán változni fog, mert ugye most már kötelező 4 évben belül megírni a disszertációt, de eddig még a legkiemelkedőbb jogtudósoknak is alig volt védett phd-suk.
Varga István két védett hallgatóval egyébként kifejezetten jól áll az ELTE Jogik Karán.
http://www.ajk.elte.hu/doktoriiskola/ajk/tudfok
@naebneerG: Földi Andrásnak, aki a világ egyik legismertebb római jogásza, is összesen csak 2 védett PhD-sa van.
@Lajszlo:
1/ Ez tudományterület-függő: az én területemen /természett./ amúgy papíron egy (=”legyen oda is beírva valami, b*szod, e’!)”, de gyakorlatilag pofára megy, és emiatt amíg az ötön túl nem voltam, mindig azt kaptam, hogy már nem sok kell…most már azt mondják, tízhez közel, hogy mé’ önzőztem, miközben volt vészPhD-zóm is, akit dobott a témavezetője, és másfél év alatt kellett összerakni az anyagot, nulláról. De ez most mellékes.
2/ Az ELTE TTK-n próbálj meg két PhD-val docens lenni. Sansztalan. Szóval az adjunktust tartom.
@capacete: az fel sem merült senkiben, hogy nem akartak PhD hallgatókkal bíbelődni? Nem akarta feláldozni a szabadidejét? Nem akart szívni kezdőkkel, esetleg diszlexiásokkal, angolul nehezen beszélőkkel, családosokkal, gyámoltalanokkal, külföldre kacsintókkal, motiválatlanokkal? Tanítani, hogyan kell cikket írni, kísérletet tervezni, megszervezni élete első idegen nyelvű konferencia-előadását, ösztöndíjat, értelmes külföldi fogadóhelyet szerezni neki, esetleg félidőben témát váltani, mert az alaptéma bebukott, újratervezni, mindezt úgy, hogy kevesebbet kap, mint egy kábelhúzó segédmunkás az utcában, és hetente 8-12 óra gyakorlatot kell szerencsétlennek végigvinni, ezért nem fér műszerhez, laboreszközhöz, csak 18 után vagy 8 előtt? Vagy csak nem akarta, hogy neki kelljen megvédeni a PhD hallgató felkúró „munkatársaktól”?
Ott álltak vajon sorban az ajtaja előtt, hogy Földi professzor úr, ön a római jog világhírű szakértője, hadd jöjjek önhöz, PhD-zni, ő szívből fogadta őket, de elhagyták őt fél év múlva a gagyi ösztöndíj miatt? Vagy esetleg elzavart mindenkit, és csak a két kiválasztott maradhatott? Vajon őt nem kefélgette a dékán meg a rektor, hogy te rohadék, a kar bevállalt 10 stipendiumos PhD-zót Tunéziából, ha nem fogadsz egyet, kirúgom az egyik technikusod, értve vagyok, g*có?
Nem kell megsértődni, csak jelzem, én a területemen nem ismerek egyetlen zsenit vagy világhírű kutatót sem, akinek mondjuk 40 éves korára nem volt minimum 5-6 védett PhD hallgatója. Minimum.
@naebneerG: Fel sem merül, mert jól ismerem az ELTE Doktori Iskoláját és a jogász PhD-képzést. Ott kezdődik az egész, hogy a jogász PhD-hallgatók több mint 90%-a levelezőn csinálta a PhD-t mert meglepő módon vonzóbb volt számukra a jogi diplomájukkal a PhD-ösztöndíj sokszorosát keresni, mint a szüleikkel élni, amíg meg nem írják a disszertációt.
Emellett a jogon explicite kimondott elvárás volt az, hogy sok-sok éven keresztül érlelgessék a disszertációt, amikor én kezdtem, akkor konkrétan el is mondta a Doktori Iskola vezetője, hogy a PhD megírása átlagban 7 év.
Tehát adott egy olyan terület, amin alapból nagyon kevés PhD-zó van, mert ha valaki nem akar a tudományos területen elhelyezkedni, akkor semmire nem tudja használni a jogi PhD-t, ezek döntő többsége munka mellett csinálja, végül pedig van egy erős nyomás, hogy hosszú-hosszú ideig csiszolgassák a munkájukat. Ebből könnyen rá lehet jönni, hogy egy-egy jogágon belül (tehát egy tanszéken belül) jó, ha 1-2 PhD-hallgató jön és azoknak a lemorzsolódása is nagyobb mint 50%. Így pontosan kitől lehetne elvárni, hogy tömegével védjenek nála PhD hallgatók?
Elhiszem, hogy a te területeden helytálló, amit mondasz, de el kell fogadnod, hogy más tudományterületeken gyökeresen eltérők lehetnek a szokások…
@capacete:
1/ A PhD megírása állami ösztöndíjnál a régi rendszerben (3 éves) nem tarthatott 7 évig, ill. csak akkor, ha a hallgató például ikreket szült, mert azzal, doktori szabályzat függvényében, akár 2+2 évvel is el lehetett tolni a védést. A levelező rendszert nem ismerem, sosem volt levelező PhD hallgatóm.
2/ Földi Andrásnál három hallgató védett (doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=3620 ), a kettő úgy igaz, ha a törzstag rendszert veszem figyelembe (2*0,5 +1).
3/ Aláírom, hogy a PhD hallgatók száma területfüggő, de valahogy nem fér a fejembe, hogy egy nálad világhírű tudósnak számító embernél, római jogból (amelyet ugyebár lehetne angolul is tárgyalni, tehát a stipendiumosok nála is játszanak), aki 31 éve kandidátus, 19 éve MTA doktor, összesen csak ennyi ember védett. Három fő. Ha ekkora tekintély, hogy-hogy nem állnak sorba a szobája előtt? Itthonról és külföldről? Vágom, hogy a jogász szakma bevételi oldalát nem dobja meg a PhD, de ha jól értelmezem, ő olyan lehet, mint Karikó a mRNS területén. Egy ekkora szakértő nem vonzza a hallgatókat? Csak nekem furcsa ez?
azért tett surjányi fanni ezért az mcc kutatás vezetői posztért. gyöngyszem:
youtu.be/kzQGZlJ20WQ
„Vajon milyen férfi tud biztonságérzetet adni egy nőnek? Ki mellett teljesedik ki és válik magabiztossá? A kérdéseket megválaszolja Surjányi Fanni, az MCC Kutatási vezetője az Axiómán.”
@capacete: Csak csatlakozni tudok, az én területemen is az van, hogy lasszóval kell fogni a PhD-hallgatót, a havi 140 havi nettót meghallva röhögőgörcsöt kapnak a diákok. Ezért esik rosszul, hogy @naebneerG a témavezető képességeitől teszi függővé a végzett doktoranduszok számát, miközben arról a témavezető nem tehet, ha a nevetségesen alacsony ösztöndíj miatt eleve jelentkező sincs.
@Lajszlo: az ösztöndíj értéke nem magasabb, ha természett. területen zajlik a PhD oktatás, tehát engem ugyanúgy sújt a nettó 140, mint bárki mást itthon. De amíg mondjuk a doktori.hu nem közli (nem véletlenül, eh-eh), hány hallgató hagyta ott a témavezetőt és konkrétan miért, addig sajnos személyes tapasztalataim azt mutatják, a kevés hallgató mögött ott állhat a témavezető is…és most nem megyek bele, milyen módon „érheti el”, hogy otthagyják. Messze nem mindenkire igaz ez, aláírom, de ha venné a fáradtságot az ODT, és felmérné az elmúlt 29 év összes lelépő PhD hallgatóját, miért pattantak meg, a „magasról tojt rám a témavezetőm” vagy „zaklatott a témavezetőm” benne lenne az első öt indokban, természetesen a gagyi ösztöndíj mellett.
@naebneerG:
Római jogból PhD.Ha valaki nem ambicionálja az egyetemi karriert akkor nem sok értelme van.
@naebneerG: i.redd.it/in21szh01dk31.jpg
@naebneerG:
1. Rosszul tudod. Én is a régi rendszerben PhD-ztam, ha a 3. év végén letetted az abszolutóriumot, akkor addig várhattál a disszertáció benyújtásával, amíg akartál. Hidd el, hogy a jogon átlagban 7 év volt a disszertáció megírásának ideje. Most ez nyilván változik, mert az ösztöndíjasoknak kötelező lesz 4 év után leadni.
2. Ezek szerint tévedtem, de ez érdemben semmin sem változtat.
3. Az egész világon alig akar néhány ember római jogból PhD-zni, azok pedig nem feltétlenül választják az ELTE-t mondjuk a Sapienzia helyett. Az ELTE ÁJK-n Földi mellett van egy még nevesebb római jogász, Hamza Gábor, neki ha jól tudom, csak egy védett PhD-sa volt. Ne próbálj meg természettudományos mércéket alkalmazni, itt teljesen mások a szabályok!
@naebneerG: Még egyszer: a természettudományos területen van értéke a PhD-nak a versenyszférában is, a jogban ez teljesen értéktelen. Vagy az csinálja, aki akadémiai pályán akar maradni, vagy az, akinek ez valamiért szenvedélye. Nagyon kevés ember tartozik bármelyik kategóriába.
@hoffnungloss: Pontosan így van. Sőt, igazából bármilyen jogi PhD-val ez a helyzet.
@hoffnungloss: @ámbátor:
1/ Értem.
2/ A 11 MCC-s doktor vezető oktatótól indultunk ki, akik összesen 7 PhD hallgatót vittek végig, volt 33 független hivatkozásuk. A 11-ből hány olyan van, aki ilyen szűk területen mozog, mint a római jog? Szepesi, közgazdaságtan? Demkó, geopolitika? Dúró, politikatudomány? Mind védhető a nullájuk?
@naebneerG: Náluk nem védhető semmi. A jogászok között is bőven van kritizálható ember, a lényeg, hogy ne a PhD hallgatók számára koncentrálj, mert az erősen függ a tudományterületi sajátosságoktól.
@capacete: 1/ Nem, ez doktori iskola függő. Nálunk az abszolutórium után két éven belül le kellett adni a házivédés jegyzőkönyvét, így a 7 év csak úgy jöhetett ki, ha az ember megszakította, pl. családi okok (gyermekszületés), egészségügyi okok (baleset).
2-3/ Értem.
4/ ld. előző komment: 11 MCC-s doktor vezető oktatótól indultunk ki, akik összesen 7 PhD hallgatót vittek végig, volt 33 független hivatkozásuk. A 11-ből hány olyan van, aki ilyen szűk területen mozog, mint a római jog? Szepesi, közgazdaságtan? Demkó, geopolitika? Dúró, politikatudomány? Mind védhető a nullájuk?
@naebneerG: Elhiszem, hogy Önöknél nem tarthatott 7 évig a régi rendszerben a doktori megírása, de máshol ez teljesen általános volt – hiszen a fokozatszerzési eljárást nem kellett a nappali képzés 3 éve alatt megindítani (sőt, igazából az volt a kivételes eset, amit külön kérvényezni kellett, és akkor elengedték a fokozatszerzési eljárás díját). Személy szerint én bőven a 8. év közepén védtem, a doktori képzés kezdetétől számítva (pedig nappalin csináltam a 3 évet) – s ezzel egyáltalán nem számítottam különösebben lassúnak. És nem, nem szültem közben (az biológiai lehetetlenség lenne ugyanis 😉 )
@naebneerG: a „miért pattantak meg” kérdését valóban érdemes lenne tanulmányozni, de én a „nem is jeletkeznek” problémáról beszéltem.
@naebneerG: Elnézést, látom, közben mások is írták.
Lehet más már említette, de a posztban szereplő hölgy 2012-ben érettségizett, így akkor lehetne tudományos eredménye, ha megállás nélkül menetelt volna a PhD képzésig, viszont az önéletrajza alapján sok mindennel foglalkozott.
Jó dolog a tudományos mérés, de legalább ott ne mérjünk, ahol nincs értelme. Egy (épp frissen kistafírozott) diák/ifjúsági szervezet bármilyen vezetője lehet bárk,i aki alkalmas rá, nem kell, hogy releváns tudományos kutatással bírjon.
@NekcseiKelemen: Nem az a baj, hogy nincs tudományos munkássága, hanem az, hogy ezzel az önéletrajzzal ő nem egy „diák/ifjúsági szervezet bármilyen vezetője”, hanem az adószázmilliárdokkal kitömött MCC Kutatási vezetője. Az a baj.
@naebneerG: aminő doktori iskolákat ismerek, igaz, társadalomtudományok területén, ott nagyon erőszakosnak kell lennie a doktorandusznak ahhoz, hogy ne olyan témavezetőt kapjon a nyakába, akit épp ad neki az iskola (mert mondjuk kell majd neki a habilitációhoz…). Ha annyi millióm lenne, ahány doktoranduszt menedzseltem a TÉNYLEGES témavezetője helyett, akkor megvehetném a sarki házat (na jó, nem, de a felét tutira).
PS van olyanom is, aki angolul írja a phd-ját de hát ugye a témavezetője nem tud angolul…
@NekcseiKelemen: Elnézést. Valamit félre értettem? MCC egy diák szervezet? Vagy a kutatási amit vezet, az a csúcs egyetem Bambi részlege? A legutolsó doktorandusznak több tudományos tevékenységének kellene lennie.
Vagy ez valami szóvivői státusz? Esetleg menedzsment? No de tényleg ilyennek kell lenni a tudomány arculatának, meg irányításának? Ez cinizmus. Vagy ahogy Balmoral írta: csak ezeket találták, csak ezek vállalták.
Vagy csak nem is fontos a tudomány, meg a kutatás. Leértékelik, mint a vízműveket. Csak a pénz költés a fontos. Az Uniós pénzt megtanulták megszerezni, egyéb forrásokat, csatornákat kiépítették… a forint leértékeléssel 2008-as 270 forint körüli Euro árfolyam mára 360 fölött van, lesz ez rosszabb is. Ezt a különbséget mi fizetjük meg Matolcsinak, aminek ő szorgosan elveszi a közpénz jellegét. De ez a közpénztelenítés nem egyszerű feladat. A különböző afrikai, stb. „segélyezés”, befektetés, vagy csak reppenő talicskázás nem oldja meg, hogy tőkévé, hatalommá konvertálják, lehetőleg burkoltan, centralizáltan, hozzáférhetően. Ehhez káderek kellenek, ingatlanok kellenek, szimbolikus és kevésbé szimbolikus tárgyak kellenek, amiben „tárolhatják” ne adj isten fialtathatják… rezsi csökkentés… a szolgáltató cégeket lerongyolta… aztán felvásárolják, és még örülnek is neki. Önkormányzatok lerongyolva, kifosztva.
Corvinus és a többi egyetem, majd az egészségügy privatizálása arany tojást tojó tyúk. Ehhez kell az említett grénium. A pénz átalakításához. Ahogy a párom mondta: „Ugyan, annyi pénzt kell elkölteniük, hogy nincs idejük kutatgatni. Komoly munka az.”
A jogászok nem a kutatáshoz kellenek, hanem a cég alapításhoz, ingatlan vagyon kezeléséhez. A talár csak eltakar, a nyakbavaló meg elterel.
Egyébként érdemes annak a sok mindennek utána nézni, amit a hölgy csinált. Mi mindent neveznek Erazmus ösztöndíjnak, és egyéb külföldi tapasztalatnak. Mi minden befektetés történt és teljesítmény keletkezett a pályázat megírásán kívül. Üveggyöngyök a CV-be, ami nincs neki.
Mi meg ágálunk, aminek semmi de semmi haszna és jelentősége nincsen. Méricskéljük a tudományosságot, aminek semmi de semmi jelentősége nincsen.
Csak annak van jelentősége, amikor minden nehézség és akadály ellenére a tehetség túlél és alkot. Na erre kell felkészülni. A túlélésre.
Valahogy meg kell alázni az egyetemi szférát.
@Elan Morin Tedronai: ha nem szól közbe a covid vagy más családi tragédia, áprilisban véd a tizedik doktoranduszom, ő még a 3 évesben kezdte. Vele együtt 4,8 év lesz az átlagom (kezdéstől a fővédésig; tudom, ez bizonyos értelemben csalás, mert az avatásig kellene számolni, de az olykor plusz fél év is lehet). Bevallom, nem látom át, hogyan csúszhatnak meg ennyire a társadalomtudományok, mert engem már az is kiütött, amikor hónapokig nem tudtunk haladni a műszerek szervizének kancellári engedélyezési mocskosságai miatt.
Sose hagyott el hallgatóm, de egynek utána kellett mennem félidőben, amikor családi okok miatt leálltunk. Mindenki védett, mert a luxust, hogy otthagyjon egy PhDzó félig lezárt kísérletekkel, csak a csókosoknak engedték, nekünk, talpasoknak kib* nagy leb* és csúnya közvetett ütések jártak.
Jó volt ez a hallgatóknak? Nem tudok helyettük válaszolni. Mind szakterületen helyezkedett el? Nem, mai állás szerint csak nyolcan a tízből.
@NekcseiKelemen: finoman jelzem, hogy a 10. védett PhD hallgatómhoz közeledve (több, mint az eddigi MCC vez. okt.-nak összesen), habilitálva, annyi cikkel-impakttal-hivatkozással, amennyi a 11 felsorolt MCC „vezető oktatónak” 10 éven belül sem lesz, csak azokról a pénzcsurgalékokról dönthettem, amelyeket a mocskos kancellárok nagy kegyesen lepöccintettek az évi 2,2 M Ft doktoranduszi keretből, november végén, 100-200 e Ft nagyságrendben. Ezek után SF, mérhetetlenül kicsi nemzetközi tudományos tekintéllyel és eredménnyel, 100 milliárdokról dönt, „tudományban”. Mi alapján is?…”tapasztalat”? „felhalmozott szaktudás”?…”utánpótlás nevelési tekintély?…
Ebből infarktus lesz, nálam.
@harmadikszem: Te jó ég. Es miert csinalod?
@harmadikszem: Na ez az, amibe én nem mentem bele. Vagy a nevemen van, és én vagyok a felelős, ha hazavágom élete legértékesebb kutatói éveinek első szakaszát, mert sz*r a téma, nem értek hozzá, nem segítem, megalázom, zaklatom, kihasználom, nem állok ki érte, stb., vagy nincs. Volt próbálkozás, de jeleztem, hogy késő. Egy 23 éves MSc legyen annyira önálló, hogy felméri előre, milyen témavezetőhöz kerül: ott a Scopus, ott a többi PhD hallgató, ott a Markmyprofessor, jobb helyeken a működő hallgatói véleményezés, stb.
@Ra13: Karikó addig küzdött, amíg a cikke itt jelenhetett meg (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1074761305002116?via%3Dihub D1, impaktja 22 körül), és nem egy sehol sem jegyzett MCC kiadványban. Nem mondjuk már, hogy semmi, de semmi haszna a tudománymetriának.
@naebneerG: a társadalomtudományok kapcsán: egy erősen speciális esetben pl az ösztöndíjas PhD hallgató úgy keletkezik, hogy már évekkel korábban bizonyítja alkalmasságát, azaz minden szart elvégez az oktató helyett és nem különösebben okos (ekkor potenciális konkurencia lehetne). Ennek megfelelően orakat tart, de nem a saját neve alatt, kulimunkát végez, éveken át. A témájában ezek és többé-kevésbé a tehetség hiánya miatt nem nagyon halad, de nem is kell aggódnia, mivel a summa cím Laude boritékolva van.
Az egyik üdvöske mondjuk 2 éve védett, 2 tavalyi, a legszűkebb témájába vágó nemzetközi konferencia közül egyre sem jelentkezett be, noha otka-pénzen bent tartották a tanszéken. Én úgy gondolom, nem tudna megtartani egy angol nyelvű előadást. És nem ö a kivétel, hanem inkább az általános eset.
Más munka mellett, ha a fönök eltűri, csinálják a doktorit. Mondjuk Nyíregyröl vagy Nagykanizsárol egy napot fent tölt Pesten. A mindennapi munka mellett így akkor sem tud haladni, ha a tanszéki PhD-sokkal szemben van önálló gondolata is. Hát így
@naebneerG: Miből gondolod, hogy SF 100 milliárdokról dönt? A kutatási vezető címből ez nem következik.
Az alternatív hipotézis, hogy SF max a rúzsának árnyalatáról dönthet, de csak olyan napokon amikor éppen nem szerepel propagandavideóban.
@Watchdog:
Nem rossz, nem rossz.;Đ
De azért ebbe beneveznék: „… nemzetállamokat és nacionalizmust kutató gondolkodóműhely…” külső gondokodóként szívesen gondlkodnék, no persze nem ingyen.
@flort: beleőrülnék az ilyen tudományba. Nálunk alapelv, hogy a PhD hallgató a védésre legyen az adott területen okosabb, mint a témavezető. Négy évben számolva, az első két évben a tudástranszfer a PhD hallgató felé mutat, onnantól kezdve már majdnem önálló, és a védésen már jobban válaszol a bírálati kérdésekre, mint ahogy a témavezető tudna. Ez a normális.
@Bolygó Hollandi: nem „tanácsadó”, nem „segédmunkatárs”, nem „titkár”, hanem kutatási vezető.
@naebneerG: Jaj, ez a címkorság 😉 Egy cím nem jelent semmilyen döntési hatáskört. Ismered az MCC működési szabályzatát? Döntési jogköröket? Lehet, hogy a kutatási vezető feladatköre a kutatási napló vezetésében merül ki.
Persze előfordulhat, hogy SF ír alá hivatalosan dolgokat, mert jobb ha van annak felelőse ;-), de még az se jelenti azt, hogy dönt akármiben. Valószínűsíthetően beleszólni csak a telefonjába tud. A NER-ben sok az inkompetens vatta, de a pénzekről azért nem ők döntenek.
Hát az mcc oldalán ( mcc.hu/szakteruletek ) baloldalt a szakterületek alatt ki lehet választani azt, hogy kutatócsoport.
Ez hat embert szűr ki, két kutatót, két kutatási munkatársat, egy gyakornokot és Fannit, a kutatási vezetőt. Innen nézve öt embernek a főnöke.
Hogy a kutatási csoport mit kutat az nem derül ki, hacsak nem a személyes oldaláról ( mcc.hu/szemely/surjanyi-fanni ) ami szerint „értékalapú, szabadon vizsgálódó kutatóműhely”.
Szóval szabadon kutatgatnak, mikor mi adódik.
A linkedin oldaláról amúgy a lánykori neve is kiderül, ha valaki azt hinné, hogy azon vannak a publikációi.