Az Ungváry-ügyről (kismagyarértelmiségibaszdmegposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Bolgár Dániel történész a Tilos Rádióban plágiummal vádolta meg kollégáját Ungváry Krisztiánt. A konkrét vád az, hogy Ungváry Krisztián a Horthy-rendszer mérlege című Akadémia Díjjal kitüntetett monográfiájában „százas nagyságrendben” közölt olyan tényállítást a forrás megnevezése nélkül, és néhány esetben igazolható, hogy az állítások konkrét művekből lettek átemelve lényegében szó szerint.
Gerő András korábban nyilvánosan „súlyos és mély antiszemitizmussal” vádolta meg Ungváry Krisztián könyvét. Bolgár Dániel a Gerő-tanszéken tanársegéd. A kis magyar értelmiségi baszdmeg (KMÉB) helyzet már fel is állt. Ungváry ha nem is perben, de nagyon erős haragban áll Schmidt Máriával a jobboldali értelmiségi elit egyik prominensével, aki közismerten (v.ö. KMÉB) jó viszonyban van Gerő Andrással. És ez az egész csak most kezdődik.
Ungváry Krisztiánnak van egy folyamatban lévő akadémiai doktori védése. A tézisfüzetből látható, hogy a disszertáció alapja éppen a kérdéses monográfia.
Bolgár Dániel a KMÉB nagyobb dicsőségére a disszertáció egyik bírálója. (UPDATE1: Bolgár opponensnek nevezi magát a szövegben, de egyre nyilvánvalóbb, hogy ő csak a szakmai vita opponense, nem az MTA doktori disszertációjáé)
Az, hogy egy folyamatban lévő doktori eljárásban az opponens a Tilos Rádión keresztül kezd kommunikálni az már az ún. major league KMÉB-hez tartozik.
Bolgárnak nagyon súlyos kifogásai vannak a doktori művel kapcsolatban, és ezen kifogásoknak nem a plágium-vád a centruma. Mivel nem vagyok történész, de annyira nem, amennyire csak egy ember lehet nemtörténész, erről nem igazán írhatok. Azt gondolom, hogyha igaz, hogy Ungváry Egan Ede halálát bérgyilkosságként könyveli el a doktori disszertációjában, akkor az talán egy kicsit meredekebb a szokásosnál, de ez is a történészekre tartozik nem rám. A hivatkozási szabályokat sem merem kommentálni, ez szakterületenként változhat, én ezt elsőre inkább látom gondatlanságnak, mint bármi másnak (vannak, akik a gondatlanságból elkövetett plágiumot is plágiumnak nevezik, de ha csak erről van szó, akkor a disszertáció kiegészíthető a szövegközi hivatkozásokkal mindenféle fegyelmi jellegű következmények nélkül).
A KMÉB kereteiből egyetlen módon lehet kilépni. Ha ragaszkodunk a doktori védés szabályaihoz. Bolgár nyújtsa be a bírálatát (ez nyilvános, felkerül az MTA honlapjára, a fenti linken elérhetővé válik), Ungváry pedig válaszoljon a bírálatra a doktori eljárási szabályok szerint (a válasz is nyilvános). Ez nem majomparádé, itt egy MTA doktori címről van szó, egy komoly munka igen súlyos bírálatáról. Itt a történész szakma tekintélye forog kockán. Ezeket a partikat csak tisztességesen szabad lejátszani.
UPDATE2: Ezen a videón a tizenkilencedik perctől kb. másfél órán keresztül beszél Bolgár. Érdemes megnézni. Ez nem egy egyszerű eset.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519203-6ae68b08c4a0a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519203&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519203-6ae68b08c4a0a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519203-6ae68b08c4a0a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@mavo: ja, hogy nálad a szatócs a lényeg abban a szövegben
igazad van, a szatócsot kíméljük meg
emberek! senki se bántsa a szatócsot!
(jó, de nem tudhatod, hogy mavo szatócs-e…)
@nudniq: b@meg a magántulajdon miatt is megöltek néhány millió embert, még olyan is volt, hogy bézbólütővel agyonverték
valószínűleg a legtöbb gyilkosság oka éppen ez
szörnyű, bűnös ideológia, nem gondolod?
édes istenem, pedig már majdnem elértem, hogy egy pillanatra gondolkodni kezdj, hátha nem úgy van, ahogy eddig tudtad
de azért Petőfi maradhat?
@mavo: egy szatocs meg a korai marxnal sem burzsoa, mert ahhoz marxi ertelemben ki kellene zsakmanyolnia egy proletart, es hogy a jo banatba tudjon egy szatocs kizsakmanyolni egy proletart. o valami olyasmit irt a szatocsokrol, hogy ok is a burzsoazia ellenfelei, de nem igazan aktivak az osztalyharcban. allami tulajdonu szupermarket halozatban gondolkozott szerinted karoly batyank ?? :)))
@jotunder:
nyugat-európában végre megszüntették a polgárságot, és elkobozták a proletárok vérét habzsoló szatócsok boltjait? vagy hogy?
nyugat-európában tudtommal nem az történt, hogy lerántották a proletáriátus mellé a polgárságot, hanem ahogy te is írtad, inkább a volt proletárok életszínvonala emelkedett és a kilátásaik javultak.
kaminaut következik, sosem kedveltem petőfit, és eléggé meg vagyok róla győződve, hogy ha nem ő lett volna a szabadságharc lánglelkű költője, akkor sokadik akárkicsodaként oktatnák, akinek van pár jó verse, meg ráadásnak pár vicces is.
@csársz: mit akarsz Petőfitől?
De ha már költészetről beszélgetünk: nekem Petőfit olvasva mindig az volt az érzésem,h súlyos közhelyeket írogat. (Bár lehet,h ebben csak annyi az igazság,h „ezt már megírta valaki: ja igen, Petőfi.”)
Aki meggyilkol valakit azért,h _elvegye_ tőle a magántulajdonát, az tulajdonképpen a magántulajdon ideológiájának (van ilyen?) a harcosa? Ez egészen különleges látásmód. De érdekes. 😉
@mavo: hű, Petőfi-ügyben nagyon egy húron pendülünk…
@jotunder:
„Ha a munkás kizsákmányolását a gyáros már annyira befejezte, hogy a munkás készpénzben megkapja a munkabérét, akkor megrohanja a burzsoázia többi része: a háztulajdonos, a szatócs, a zálogos stb.”
@csársz:
nem nekem, hanem markszengelsznek volt a szatócs annyira fontos burzsuá kizsákmányoló, hogy külön megemlítse a háztulajdonossal és a zálogossal.
amiben így együtt azért van némi kis stich, hitleréknél és horthyéknál is teljesen véletlenül pont az ilyenek húzták a legrövidebbet.
@nudniq:
közhelyeket lehet baromi jól is írni, petőfinek ez nem nagyon ment.
„Aki meggyilkol valakit azért,h _elvegye_ tőle a magántulajdonát, az tulajdonképpen a magántulajdon ideológiájának (van ilyen?) a harcosa? „
nem, azt ha szervezetten csinálják, akkor maffia a neve. 🙂
@nudniq: már értem, Petőfi sz@r, ME a szatócsokat akarta kiirtani, a magántulajdon szent, nem a világszabadság
még szerencse, hogy éjfélkor kezdődik a szuperbaul, azt a háztulajdonosok is nézik
én Új Angliának szurkolok, bár rettenetesen sok vér tapad az alapító atyák kezéhez, mert nem bírtak békésen elválni a régi Angliától, miután elárulták törvényes királyukat
@mavo: megjegyzés: én nem egészen szatócs, de majdnemszatócs családból származom, nagymamám kisboltját rendesen el is vették a kommunisták. teljes mértékben kizárt, hogy szatócsboltok elvételét tervezte volna marx. közért vagy mi?? ez 1848 volt, amikor is forradalmak voltak és hevület. marx nem volt olyan radikális marxista, mint a tgm, van ez a híres mondása is, hogy az tuti, hogy én nem vagyok marxista (mármint marx károly mondta ezt), szóval kontextusában szemlélve a konkrét marx történet egy nagyon erősen nyugati történet. a brit munkáspártban a marx lánya a mai napig tekintély, ő marxista volt, legalábbis annak tartotta magát és hát minden volt, csak nem valamiféle gyilkos vadállat (egy végtelenül intelligens, de túlságosan is érzékeny nő volt, G.B.Shaw is nagyon bírta, aki amúgy szintén elég marxista volt, de a szatócsboltokat azért nem vette volna el, sőt szerintem a színházakat sem privatizálta volna)
@csársz:
azt kéne, hogy a végletek között legalább néha rálelsz a valóságra. petőfi nem szar, petőfi tök átlagos, csak agyon van hájpolva.
@csársz: Hát jó.
Akkor viszont az indiánok véréről se feledkezz meg. 🙁
@nudniq: Nem csak a saját véleményem, hanem tény. Nem folytattak nagyipari szintű, szervezett megsemmisítést, jórészt rábízták a mostoha körülményekre, és nem bánták a halálos végkimenetelt.
Történetesen leszarom, hogy mavo min akadt ki. Az az ő baja. A lelki hátad sem nyom többet a latban.
@nudniq: Bakker, a véralgebrát azok az idióták csinálják, akik a 100 vagy 200 milliós végeredményt álmodják. A legnívótlanabb és leggyanúsabb érv, hogy minden áldozatnak a saját halála fáj. A rák többnyire rettenetes halál.
Sőt, ezen az alapon Jézus Krisztus sem maradhatna ki a tömeggyilkosok sorából, mert mégis csak az ő nevében égettek, és az elégetés rohadtul fájhatott. Ha gondolod, ezt beszéld meg a keresztényekkel, ámbár jelentős részük szintén a szenvedés fokára harap, és azt hiszi, Jézus azzal váltotta őt meg, hogy sokat szenvedett a kereszten.
@jotunder:
ilyenkor van az, hogy ha nem úgy gondolja, akkor ne írja meg, mert még a végén komolyan veszik. ehhez képest marksz (és most nem érdekel, hogy milyen forradalmi hevület hatására) szépen leírta, hogy a szatócs az burzsoá, és mi a burzsoáktól elvesszük a dolgokat.
ha marksz nem csak hangember, akkor bizony ő is elvette volna a nagymama boltját. nekem is van kis szatócs beütésem, egy számomra teljesen érdektelen rokon volt szatócs, tőle is elvették.
1848-ban úgy egyébként ez a marksz srác kölnben hesszelt, csak 49ben ruccant át londonbna.
ennek megfelelően a manifest der kommunistischen partei ugyan londonban nyomtatatott, ám németül, ahogy marksz sok munkája is.
vicces amúgy, hogy markszengelsz milyen ambivalensen viszonyult a burzsoáziához, volt, hogy kifejezetten arra akarta kérni a komancs ligát, ugyan ösztökélje a jónépet, hogy a progresszív burzsoával összefogja paterolja ki a feudál elemeket.
de már olyan mindegyek, az akkor még csak jövő múlt egy kicsit elfajult. azt simán adom, hogy markszengelsznek nem ez volt a célja, csak némi lájtos ungabunga.
@mavo: ezt most akkor én abbahagynám.
@aronsatie:
az egy dolog, hogy úgy csinálsz, mintha a komonisták rémtettei az csak nagysztalin és a gulagok. a gulagokban egyébként majdnem 3 millió ember halt meg, hadifoglyok, politikaiak, vallásbűnözők, és persze köztörvényesek, de hát ők ugye amúgy is meghaltak volna.
a nagy szu-ban egyébként természetesen ugyanúgy voltak etnikai alapú bűntettek, százezrek vesztették az életüket a nagysztalin etnikai tisztogatásai miatt (deportált tatárok), illetve mezei egyszer kiéheztetés segtségével.
csakhogy ez a kevesebb, mint 3 millió, a sok 10 millióra saccolt áldozatnak pusztán a töredéke.
a legeslegóvatosabb becslések is 20 millió fölé teszik a halálos áldozatok számát csak a nagy szovjetunióban, kínában és kambodzsában, de inkább olyan 70 millió felé tendálhat a dolog. csak ebben a 3 országban.
lehet ezt bagatellizálni, ahogy te teszed, csak meglehetősen gusztustalan.
erre az európa szíve dolgora azért még térjünk vissza. hogy ugye a komcsizmus itt idegen test. eléggé lófaszt.
a komancs rezsimek folyamatos mentegetése, a csegevara kultusz és effélék bizony a komancs pártok európai beágyazottságának is köszönhető. ezek a nagyon európai komancs pártok vidáman elkollaboráltak például nagysztalinnal.
azt már ne is írjam, hogy magyarországon is voltak komancs kácetlágerek, ahol jellemzően a foglyok halálba kergetése volt a cél például a túldolgoztatásással és alultáplálásással, és persze a kínzás is mindennapos volt. nem, nem gyilkoltak le milliókat, de egy az egyben alkalmazták a náci táborok endlösung előtti módszereit.
ja, és igen:
„Bakker, a véralgebrát azok az idióták csinálják, akik a 100 vagy 200 milliós végeredményt álmodják.”
tudod elég sokan mondanak valami hasonlót, csak éppen egy bűvös 6 milliós számmal. ők szemét holokausztrelativizálók -tagadók, kegyeletsértők, nácik, etc.
btw a nagyjából 100 millió még akár bele is férhet. a 200-at itt olvstam először, néztem is, mint vak tyúk is talál szemet.
@jotunder: „…ha megnezed Marx un. koveteleseit, akkor minusz a forradalmi hevulet megkapod a hatvanas evek Svedorszagat. de ha meg tobbet leveszel a forradalmi hevuletbol, megkapod fel (vagy majdnem egesz) Europat.
jo par koveteles egy az egyben teljesult nagyon sok orszagban, es a legtobb koveteleshez rendelhetsz valamifele akciot. a proletariatus megszunt letezni es szamos orszagban beleolvadt a kozeposztaly also sot esetleg kozepso reszebe.”
Ezekre a folyamatokra a „létező szocializmusok” példáinak nagyon is hangsúlyos ideológiai befolyása volt. (Egyik oldalon mint példakép, a másikon pedig mint mumus.)
Ha úgy tetszik, a mi (kk-európaiak) véráldozataink váltották meg a nyugati proletariátus jólétét és viszonylagos biztonságát. A keleti blokk összeomlása óta egyre szembeötlőbb az addigi munkavállalói jogok, szociális vívmányok visszanyesegetése, a baloldal elgyávulása. (Persze a globalizációra kenve, de akkor is…)
@mavo: Petőfi tök átlagos?
nagyon jó, azért szeretném, ha kapásból felsorolnád abból az időszakból (segítek: 1842–1849) a költőket, akikhez képest átlagos volt: te tényleg nem vagy normális
tedd a szívedre a kezed: meg tudsz nevezni egyetlen egyetlen más által írott szerelmes verset? vagy bármilyen nem elbeszélő költeményt?
arról nem beszélve, hogy a nyelv, amin beszélsz, nagyrészt az ő inspirációja alapján lett az, ami (igaz, kevesebb invencióval használod)
@nudniq: magam is indián vagyok, biztos olvastad a költeményem, amelynek refrénje: „véreim, magyar indiánok!”
@csársz:
nagyon fontos érzékeltetni, hogy a szemétláda, aki ezt a csúnyát mondta a nemzet lánglelkű géniuszára, az nemhogy középszerű, de egy műveletlen bunkó.
nagyon besértődhettél, szegénykém. 🙂
@mavo: de miért sértődtem volna meg? hiszen majdnem olyan jó alkalmat adsz arra, hogy egy kevés verset idézzek, mint ad dio adott egy másik posztban
meg hát nagyon jól tudom, hogy Petőfiről sokan gondolják, amit írtál, nem értik, hogy az egyszerűség (ami miatt az a hülye „átlagos” kicsúszott a billentyűzetedről) micsoda újítás volt akkor
pedig elég, ha beleolvasol az Előszó című, nagy Vörösmarty-versbe, amelyben ott van irodalmunk talán legszebb verssora:
„Most tél van és csend és hó és halál,”
aztán meg az Apostolba vagy A Tiszába, és látod, micsoda különbség van a nyelvhasználatban, pedig, ugye, az Előszó már a forradalom leverése utáni
és nyilván Arany sincs Petőfi nélkül
hihetetlen, hogy csak 26 volt, amikor meghalt
jó reggelt
@csársz:
az apostol pont az egyik legjobb munkája (szigorúan csak mint vers), a tisza, alföld és egyéb csodái viszont dögunalmasak, ha nem haragszol meg azért, mert a magyar nyelv nagy megújítóját bántani merészelem.
forradalom idején sokan meghalnak huszonéves korukban.
@mavo: nem az volt furcsa, hogy meghalt (hiszen kereste a halált), hanem, hogy ilyen életművet hagyott maga után
jaj be jó életed lehet, ha ez dögunalom nekd:
Pár nap mulva fél szendergésemböl
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árviz! jön az árviz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.
Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!
Arról nem beszélve, hogy ez micsoda diakópia:
„Oh természet, oh dicső természet!”
Olyan, mint a
Bond. James Bond.
vagy
Lenni vagy nem lenni!
vagy
Ó, kapitány, kapitányom!
(angolul diakópisabb:)
Oh captain, my captain’
Dögunalom, mi?!
@csársz: Nem azért, mert én se szeretem Petőfit (de igen, azért), szóval szerintem mavo nem irodalomtörténészi igénnyel nyilvánította ki, hogy Petőfi tök átlagos, hanem mintha úgy értette volna, hogy neki nem jelent többet, mint más (bocs, mavo, ha tévedek, meg amúgy is, hogy beleártom magam). Én A helység kalapácsán kívül semmit se szeretek, ami nyilván nem von le Petőfi értékéből semmit, többet mondok, Adyt se kedvelem és Babitsot se, noha természetesen mindannyiuk nagyságát és irodalomtörténeti jelentőségét belátom. Ez lehet, nem szép, de mégiscsak ízlésbéli kérdés.
(Az a Vörösmarty-sor meg tényleg a legszebb, ma reggel főleg).
@mavo: @Érvsebész: lécci, nagyon lécci, Merkelre, Angela Merkelre csak még egy, tényleg csak még egy aktuális, igen aktuális diasztolát*, magvas diasztolát hadd írjak, na, hadd írjak:
A: Idejött ez a nő…
B: Nő? Milyen nő?!
*az előbb diakópiát írtam, de úgy emlékszem itthon inkább diasztolának szokták nevezni
Petőfire: nagyon helyes, ha ellenérzésed van, ami főleg abból eredhet, hogy Pásztörpec sorozatának szereplői szinte mind azt hiszik, hogy Petőfi az etalon
ami még akkor is baromság, ha szereted a nagy magyar (bevándorló!) költőt, hiszen aki ma Petőfi-verset ír, az elavult formákat használ (mondjuk feltételezve, hogy tudják, mi az a forma)
l
de ha már, kapcsolódjunk az oktatásposzthoz:
volt egy nagyon híres magyartanár a Móriczban (én nem oda jártam), Kontra Ili néni, hihetetlenül rugalmas volt, azt mondta a diákjainak: mindenki minden hónapban egy napot (nem bejelentett dolgozatíráskor vagy iskolai ünnepség idején) hiányozhat csak úgy, csupán arra vigyázzon, hogy ne találkozzék egy tanárral, mondjuk az uszodában
vezető tanár volt, tehát jöttek hozzá utolsó éves egyetemisták gyakorló tanításra
egyszer jöttek hárman, akik nagyon lelkesek voltak, magukkal ragadták a harmadikos (ma 11.-es) diákokat is
Shakespeare volt soron, elérték, hogy ne a Julius Caesar (de sajnos nem a Rómeó és Júlia, pedig a Júliánál néhány évvel idősebb – ! – lányokat nyilván izgatta volna az ő történetük), hanem a Hamlet legyen a fő elemezni való
volt egy különben rossz tanuló lány, aki szintén beizgult, meglepetésre ott maradt tanítás után, amikor tíz diák az egyetemistákkal felolvasta magának a darabot úgy, hogy minden következő szereplő szövegét a körben következő olvasta, vagyis mindenkinek minden hős szövegébe bele kellett olvasnia (rendkívül tanulságos módszer, fenntartja a figyelmet)
aztán ez a lány vette a bátorságot, és a dolgozatában megírta, miért nem tetszik neki a dráma, mit kifogásol Hamletben magában és így tovább
nem volt igaza, sok logikátlanságot is leírt, de gondolkozott, és látni lehetett, „belülről” ismeri a darabot és Shakespeare-t
a kistanárok 4-est akartak adni neki, de a híres, rugalmas tanárnő ezt az egy jegyet felülbírálta: 2-es
nincs tanulság, azaz van
@csársz:
1./ Petőfi valamivel előbb volt, mint Fleming.
2./ A „Lenni, vagy nem lenni …” kicsit (hehe) más, pláne folytatva.
3./ A kapitányos izéről nem tudom, hogy ki írta.
Megjegyzendő, hogy emlékeim szerint a következő sor:
„Mely nyelv merne versenyezni véled?”,
amelyet szintén valamilyen közhellyel kellene összehasonlítani, mert egyébként nem gilt.
@vakapad:
1. Igen, csak akartam mutatni, mi a diasztola (diakópia)
2. To be or not to be (ez nagyon is pontos diasztola, azaz olyan ismétlés, amelynél az ismételt rész előtt van egy lehetőleg fontos kiegészítő rész), Shakespeare jó sokszor alkalmazza, ezt találtam például a Rómeó elején: „SÁMSON: Különb az, komé, különb.” Ez áll Kosztolányinál, de Mészölynél csak ez: „SÁMSON: Különb az, bizony!” Megnéztem az eredetit: „SAMPSON: Yes, better, sir.” Azaz ez a diasztola csak Kosztolányié, de ő meg azért alkalmazhatta itt, mert másutt meg bizonyára el kellett hagynia.
3. A kapitányos izét általában a rossz Robin Williams-filmből (Holt lelkek társasága) szokás ismerni, különben meg Walt Whitman-versből való:
„Ó kapitány! Kapitányom! A félelmes útnak vége,
Hajónk nyerte a nagy csatát, uram eljött a béke.
Közel a parthoz harangok szólnak, a kikötő népe ünnepel,
Csillogó szemek figyelik hajónk, ahogy komoran úszik el,”
a legérdekesebb, hogy mavónál is láttam a viccország-poszton:
„szavakban, szigorúan szavakban (…) vona nagyjából igazat mond”
gyönyörű, pontos diasztola
Ha már Whitman, itt egy másik gyönyörű példa
“Waves, undulating waves–liquid, uneven, emulous waves,
Toward that whirling current, laughing and buoyant, with curves,”
( Walt Whitman : After The Sea-Ship )
A Marx vitához. Szerintem elfogadhatatlan, hogy Marx erőszakkal akarta elvenni a burzsoák vagyonát.
De azzal nincs bajom, ha maguktól adják oda :). Viccen kívül, pl. Károlyi Mihály is fölosztotta a saját (kápolnai) birtokát.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: Mi az, hogy „el akarta venni”?? Marx Károly 1848-ban nagyjából TGM és Petőfi Sándor keveréke volt.
Take all, take all these songs from me
That Love at your feet humbly lays,
Where, in the Lyre’s full melody,
Soul freely nears in shining rays.
Oh! if Song’s echo potent be
To stir to longing with sweet lays,
To make the pulse throb passionately
That your proud heart sublimely sways,
Then shall I witness from afar
How Victory bears you light along,
Then shall I fight, more bold by far,
Then shall my music soar the higher;
Transformed, more free shall ring my song,
And in sweet woe shall weep my Lyre.
ez egy eredeti Marx Károly vers, állítólag nagyon viccesnek tartotta őket idősebb korában.
A poszthó’. Nem értem ezt az Ungváryt. Harcos ellenzője volt a náci emlékműnek, de a könyvben meg arról beszél, hogy a zsidók sok pénze volt az ok, amiért annyian utálták őket. A Horthy-kultuszt elítéli, de például Bethlent példaképnek állítaná, már ha szükségünk van példaképre abból a korból.
Olyan ez a vita a zsidó vagyonról, mint a numerus clausus. Mondjuk volt 30% zsidó származású a bölcsészkaron meg az orvosin, miközben a lakosság 5 %-a volt zsidó.
Fontosak a számok, de végülis mindegy (a következtetés szempontjából). Nemcsak akkor ítéljük el a Holokausztot, ha a zsidók szegények, kevesen vannak, vagy nagyon szépek. Akkor sem ölünk zsidót, ha az pocakos, ötvenes, kopasz, arannyal kitömött milliomos, aki minden száz mázsa eladott búzába belekever húsz mázsa szemetet.
@jotunder: „Mi az, hogy „el akarta venni”??”
Ha jól tudom, a proletárforradalmat leginkább úgy képzelte el, hogy jöhet akármi … Nem mondta azt, hogy tűrjél proletár, akkor is ha a gyereked szájából veszi ki az utolsó falat kenyeret a gyáros.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: igaz, helytelen erőszakkal elvenni a burzsoák vagyonát, de azért itt is van néhány forrófejű, aki a BUKÁS után gyorsan elvenné az Orbán-, Szijjártó-, Rogán-, Lázár-félékét.* (Mészárosról meg a többiekről ne is essék szó!)
Én máris elhatárolom magam az ilyenektől!
*Pedig nem hiszem, hogy sokkal csúnyább módszerekkel jutottak hozzá, mint a Marx-korabeliek
@csársz: „de azért itt is van néhány forrófejű, aki a BUKÁS után gyorsan elvenné az Orbán-, Szijjártó-, Rogán-, Lázár-félékét.*”
A Fidesz azzal az ócska retorikával került hatalomra, hogy „elszámoltatja” Gyurcsányt! Minek? Az Antall-kormány idejére kellett volna visszamenni, mert akkor kezdődött a magyar társadalom ellatin-amerikásodása. Na de, ne azért menjünk vissza, hogy mi is elszámoltassunk! Inkább azért, hogy a tulajdonviszonyok átrendezését követeljük.
Amit írsz, azzal részben egyetértek: elhatárolódom az erőszakos elszámoltatástól, mégha éhen is hal emiatt sok ember (ez a valóság)! Ugyanis a rendszerváltás utáni években törvény alapján lehetett lopni (privatizáció). Amit viszont az általad felsorolt „urak” csinálnak, arról már Amerikából is papírt kaptak, hogy az micsoda, náluk nem lennének skrupulusaim …
@vigyüktúlzásbaadolgokat: jav.: hogy a tulajdonviszonyok BÉKÉS átrendezését követeljük.
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
javasolnám figyelembe venni, hogy az elvétel (= erőszak) és az elszámoltatás (= jogállami eljárás) két különböző dolog. Tilos összekeverni.
ungvárynak semmi köze marxhoz
@vakapad: „elszámoltatás (= jogállami eljárás)”
be szép volna!
én emlékszem, hogy Rockeffellert meg Fordot is hogy elszámoltatták, de te biztosan tudod, hogy teljesen tiszta volt a kezük (főleg az előbbinek, aki még a trösztellenes törvényt is inspirálta a versenykomform működésével)
@csársz:
Ha bővebben be tetszene vezetni engem az Egyesült Államok nem jogállami eljárásaiba …
Én ugyanis nem emlékszem.
@vakapad: valamit félreértesz, de nem baj
@vakapad: Most őszintén, nem tökmindegy? Azt az elherdálást, amit a 90-es évek elején csináltak az „urak”, már úgysem lehet visszacsinálni. Hol van már a szétvert téeszek, kiprivatizált gyárak tárgyi és szellemi tőkéje? Elfolyt külföldi konszernek (és hazaiak) kezén, meg kajmán-szigeteki bankszámlákon a júdáspénz … Tehát elszámoltatásnak nem sok értelmét látom, elvételről meg lsd. fentebb.
Azt kellett volna, amiről a Fidesz össze-vissza hazudozott, hogy helyzetbe hozni a kicsiket (kkv-kat, családi gazdaságokat). Csinál most a CÖF néhány mintagazdaságot, tisztára mint a Patyomkin.
Megjegyzem, a Szadesz még ennyire se volt képes, nyíltan az arcunkba mondták, hogy aki kicsi pusztuljon …
@vigyüktúlzásbaadolgokat: legendának tartom, hogy a privatizáció ezeket a károkat okozta volna, „szétvert téeszek”, mintha életképesek lettek volna a melléküzemágukkal a kapitalizmusban, gyárak szellemi tőkéje, ha tényleg lett volna, nem tűnik el attól, hogy profitérdekelt – legyen, ha akarod – senkiházi teszi rá a kezét, sőt
gyönyörű (inkább ocsmány) legenda, hogy a Kádár-kor végén potenciális kincsek voltak az országban, amit a rendszerváltás tett semmivé
@csársz: „gyönyörű (inkább ocsmány) legenda, hogy a Kádár-kor végén potenciális kincsek voltak az országban, amit a rendszerváltás tett semmivé”
Jajj már, szét kell nézni az országban, és láthatod mi a különbség. Nem a budapesti kávézók teraszáról kell eltartott kisujjal finnyáskodni, hogy fujj Kádár-kor (ez nem neked szól, hisz nem tudom, hová valósi vagy).
Az oktatásos posztban most állapítottad meg, hogy a tanárok kimutathatóan értelmesebbek voltak akkor, mint most. Igaz, én erre azt mondtam, hogy szerintem nem, csak nem nyílt alkalmuk nyíltan náciskodni, vagy a gazdagok s.ggét nyalni.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: nem állítottam azt, hogy kimutathatóbban értelmesek voltak, sőt, meggyőződésem, hogy a mai fiatalok általában okosabbak, mint mi voltunk,
arról beszéltem, hogy miért változtak meg a tendenciák, hogy miért veszélyesebb most az állami irányítás, mint akkoriban
alapelméletem, hogy akkor a zárt rendszerben a végzős hallgatók késztetést éreztek a rendszer megváltoztatására (nem a szocialista rendszerére, hanem az alrendszerekére), ma, a nyíltabb társadalomban viszont inkább beilleszkedni akarnak, és a hirtelen zárás nyomán még nem támadt föl a védekező reflex
arról is beszéltem, hogy akkor kevesebben végeztek az egyetemeken, nagyobb volt a verseny, és ezért kevesebb idióta került a pályára
de ettől még a a felső színvonal nem lett alacsonyabb
(érdekes ide tartozó: akkor az egyházi iskolák magas színvonalat képviseltek, mert arra a kevés helyre igen jó tanárokat tudott az egyház összegyűjteni, manapság viszont gyengébbek lettek még az államiaknál is, hiszen kénytelenek valamiféle elkötelezettséget megkövetelni, márpedig…)
@csársz: „a nyíltabb társadalomban viszont inkább beilleszkedni akarnak, és a hirtelen zárás nyomán még nem támadt föl a védekező reflex”
Van abban valami, hogy pl. a kötelező ideológia alól ösztönösen próbálnak kibújni az emberek. De akkor a mai államilag erőltetett nemzetthynácy ideológia, KLIK-ezés, kancellárkodás miért tudta úgy befonni a jelen pedagógustársadalmát? Azt értem, hogy inkább elmennek a ballib érzelműek a tanári karokból vagy lapítanak, de az a társadalom kudarca, hogy nem tudta ettől az iskoláit, a gyerekeket megvédeni.
@csársz:
diakónus lesz az. vagy ha nem, akkor diarrhée, tőlem alkudhatunk.
„igaz, helytelen erőszakkal elvenni a burzsoák vagyonát, de azért itt is van néhány forrófejű, aki a BUKÁS után gyorsan elvenné az Orbán-, Szijjártó-, Rogán-, Lázár-félékét.* (Mészárosról meg a többiekről ne is essék szó!)”
teljesen igazad van. a rabló rabolt vagyonát elkobozni tök ugyanaz, mint válogatás nélkül elvenni másoktól a bármit, mert zöldségesek vagy textilgyárosok.
nyilván akkkor most vagy az az erkölcsös, hogy bezárjuk a börtönöket és a rablóknak visszaadjuk az összes rabolt pénzt, vagy pedig minden kék szemű embernek elvesszük minden vagyonát, jövőre pedig a barna szeműek jönnek.
a jóisten ezt a két opciót hagyta nekünk, mi meg ugyan, mit tehetünk, predesztinacionalisták vagyunk.
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
mondjad csak, imádom figyelni, ahogy vérostoba faszok osztják az észt. van egy bája, na.
Kedves Jótündér!
Hol itt a macska, hol itt a bölcső?
@mavo: P.fádat súlyba kishaver, nem őriztünk együtt libát. Ha beszélgetni akarsz velem, normálisan, vagy húzz bőrt a fogadra.
Kertész Ákos meg Kőszeg Ferenc is „vérostoba fasz” szerinted? Mert én náluk olvastam a fentiekről.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: nem feltétlenül kell túlzásba vinni a dolgokat