Bankot? Minek?
<a href="http://polldaddy.com/poll/3474814/">Orbán Viktor meg akarja venni az MKB-t. Ön szerint miért?</a><span style="font-size:9px"><a href="http://polldaddy.com/features-surveys/">survey software</a></span>
Kedves @valaki76: még valamit.
Amiket ide leírsz, az addig igaz, amíg a bank falain belül szaladgálsz, esetleg a kollégáiddal a megdóban ebédelsz, stb., vagy xyz nagyvállalat közgáz/pü/… főosztályán kergeted a csajokat a dumával.
Ami – ha jól értem – a feltett kérdés volt – az a dolog politikai vetülete (még ha a kettő nem is választható el igazán). Ilyenkor – tehát ha a politika keze belelóg (ebbe mindig) akkor a szakemberek max. 2. osztályba vannak téve, első a „hogyan vegyek ki belőle” valamilyen célra kérdés megoldása. Ebben a megoldásban – szvsz – vannak, akik lényegesen elegánsabban csinálják (mert csinálják már vagy 100 éve).
Na, itt esetleg még van hová fejlődni.
@Wolff: szédülés ellen kombinált internális + externális kezelést ajánlok: kád kellemes vízben ülve megfelelő töménységű szesz fogyasztása. Garantáltan elmúlik 🙂
Ha mégse, akkor ne olvasd – bár ez negatív kisugárzású tanács
bocsi Sixx, azt h öregszem, egy másik site-on egy másik versenyző állapította meg – h honnan a fenéből sejtette?
(bakker)
eszembe jutott 2 történelmi példa, az 1:
vmelyik magyar királyt (Sigismundus?) egy bizonyos R. betűs bankárcsalád pénzelte. Az együttműködés kifejezetten szerződéses volt, mindkettő megkapta, amit szeretett volna: a király kp.t mindenhez, amit jónak látott, R. bankház pedig a körmöcbányai mandátumot, pénzverést, miegyéb. Hangsúlyozom, mindketten megkapták, amire szerződtek.
Aztán a történelem (a muszka, a törökök?) elsöpörték a magyar királyságot, az R. család bankja pedig ma is üzemel valahol.
2. történelmi példa:
egy könyv, a címe „Ivenhoe”. A szerzőjére nem elméxem, talán nem 1. vonalbeli. A történetben előfordul Robin Hood, Mária hercegnő, vagyki, természetesen az Oroszlánszívű, Guy de Gisbourne, stb. Szal eléggé olyan a könyv, mintha a történelmi hűséget ötvözné a legendákkal. (a könyvet az Erdélyi Szépmíves Céh adta ki vmikor a II. körül).
Az egyik fontos szereplő a „mór kereskedő”. A lánya kimondottan szép jelenség, akire … nem ide tartozik.
A lényeg: gonosz János pénzt akar: tehát szóba áll vele (a kereskedelem már akkor is meglévő, íratlan szabályainak betartásával). A történet nem bonyolítja a pénzügyi szálat, csak arra emléxem: az egyik dolog, amit a kereskedő kap az a feltétlen szabad átvonulás. Bárkitől. Bárhol (mármint az akkori Anglián belül). Bármikor.
hm.
@Shinigami Daiko:
Nem érdekelnek az „aktuálpolitikai kérdések”.
pl. a „bankadó” és az MKB „államosítása” sem érdekel.
A rendszer működése, története azonban nagyon érdekes, különösen az osztrák közgazdasági iskola nézőpontjából:)
@Shinigami Daiko: Csak nem a Fuggerekre gondolsz? Ök csak 1499-ben jöttek képbe.
@valaki76: aha, értem.
Elmesélném dióhéjban egy svájci polgár (ezt az állapotot csak születéssel lehet megszerezni) mesélt nekem: a Habsburg család eredetileg svájci grófok (vagymi) voltak, de a szövetség kiutasította őket. Ekkor kezdtek el kelet felé orientálódni (milyen szép szójáték, nem?).
Ezt persze azért nem csinálták rosszul, azt gondolom.
@valaki76: a névre nem emléxem, bár a Fuggereknek is volt valami biznice errefelé
@Shinigami Daiko: Mér, az jobb lett volna, ha minden falunál megsarcolják?
@valaki76: mér, sikerült-e volna?
A Fidesz tavaly komoly kampányt vezetett a szakértői kormány tagjai ellen offshore érdekeltségeik miatt. Azután sem hagyott alá a lendületek, hogy a Magyar Nemzetnek 7 ponton helyre kellett igazítania valótlan állításait. Jellemző, hogy még az újinfluenza elleni vakcinát gyártó Omninvestet is támadták offshore háttere miatt, pedig érdekes módon az Orbán-kormány alatt ez nem zavarta őket, simán adtak nekik megrendelést.
Most azonban, korábbi ígéretükkel ellentétben mégsem szavazták meg azt az ellenzéki módosító javaslatot, amely a közbeszerzésből kizárta volna az offshore hátterű cégeket. Azaz offshore tulajdonú cégek részt vehetnek a közbeszerzésben. Itt nemcsak az „adóoptimlaizációról” van szó, hanem arról is, hogy ezekben a cégekben rejtve marad a valódi tulajdonos kiléte. Így strómanokon keresztül akár saját cégeiknek is kiírhatnak közbeszerzéseket élelmes Fidesz-politikusok. (Persze ilyesmit nem is feltételezünk senkiről a Nemzeti Együttműködés Rendszerében).
Ugyan mi baj lenne a fideszes offshore-ral?
Ha az eddigi nyilatkozatokat nézzük, akkor ezen a pálforduláson lehet csodálkozni. Ha azonban azt nézzük, hogy a Fidesz-kormány tagjának és más „közeli” embernek milyen érdekeltségei vannak, akkor nem lepődünk meg.
Néhány példa a fideszes offshore-re:
1. Gál András Levente. Közhivatal: államtitkár, Közigazgatási Minisztérium. Offshore:
A Gál és Társa Ügyvédi Iroda Budapesten a Falk Miksa utca 4 szám alatt működik – ugyanez a székhelye több offshore hátterű cégnek is, melyeknek képviseletét az ügyvédi iroda látja el. Az amerikai, liechtensteini, Seychelles-szigeteki cégek alapítói, tulajdonosai között a Gál és Társa Ügyvédi Iroda alkalmazottait, esetenként Gál András Levente közvetlen családtagjait is megtaláljuk – írja a Hírszerző. http://www.hirszerzo.hu/cikk.offshore_ceghalo_a_fidesz_allamtitkaranak_irodaja_korul.152903.html
2. Csányi Sándor. Közhivatal: MLSZ elnök. Offshore:
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek – írta a hvg.hu. Az internetes honlap cikke szerint az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás.
Csányi „offshore” Sándor Orbán felkérésére írányítja az MLSZ-t
Magánrészesedése mellett Csányi a szingapúri cégen keresztül biztosítja többségét a villányi Csányi Pincészet Zrt.-ben, emellett a CSIM-nek a bankár takarmányipari cégében, a Tendre Kft.-ben is van üzletrésze. A Bonafarm ügyvezetője a Csányi belső köreihez tartozó Baumstark Mihály, az OTP igazgatótanácsának tagja, míg cégvezetője Ábrahám Péter, akit a szintén Csányi cégcsoportjához tartozó szegedi Sole-Mizo Zrt. felügyelőbizottságában májusban a bankár fia, Csányi Attila váltott. http://www.estihirlap.hu/gazdasag/12489-offshore-tulajdonba-kerult-csanyi-agrarbefekteto-cege
3. Liszkay Gábor, Magyar Nemzet főszerkesztője, Orbán Viktor követője: A Magyar Nemzet jelenlegi tulajdonosa, Liszkay Gábor például több mint 3 évig képviselt egy Amerikában bejegyzett off-shore céget, amely egyik ingatlanhasznosító vállalkozásának is társtulajdonosa volt.. [http://kapcsolat.hu/blog/jobboldali_offshore-mediabirodalom/3.oldal?%3Fnext=2?next=3&%3Fnext=2&]
4. Töröcskei István, a Hír Tv volt tulajdonosa, Orbán Viktor gazdasági tanácsadója: A Hír Tv-t birtokló Töröcskei István egyik pénzügyi cégén egy libériai bejegyzésű off-shore társasággal osztozik. Ennek a társaságnak a megbízottja egyébként nem más, mint Dr. Boross Imre, a Fidesz-kormány korábbi minisztere.[http://www.nol.hu/belfold/offshore_hatter
_a_magyar_nemzet__a_hirtv_es_a_heti_valasz_tulajdonosainal_]
5. Lantos Csaba, a Heti Válasz volt tulajdonosa, Orbán Viktor gazdasági tanácsadója:A Heti Válasz Kft.-t birtokló társaság egyetlen tulajdonosa, Lantos Csaba csak az elmúlt 2 évben legalább 4 esetben volt tulajdonosa off-shore cégeknek, vagy adta el cégeit ilyen társaságoknak.[http://vasarnapihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=6543&Itemid=34]
6. Baji Csaba, Az MVM leendő verzérigazgatója, Orbán Viktor energiapolitikai tanácsadója: Baji Csaba jelenleg az E-OS nevű független energiakereskedő igazgatósági tagja. Tavalyig a társaság áttételes tulajdonosa volt a szolnoki, úgyszintén sokak által a Fidesz környezetéhez sorolt Nyerges Zsolt. Azóta a vállalat egy Energy Swiss Invest AG nevű, az interneten csak cégregiszterekben fellelhető -vagyis erősen offshore jellegűnek tűnő – társaság tulajdonában áll. [http://www.vpfsz.co.hu/hir_napifriss5_100414.php]
7. Nyerges Zsolt, mindenes, mindenki bizalmasa: 2001 első felében az Axon köréhez tartozó ambiciózus bizniszmenek több irányból is megnövelték befolyásukat a vasműben: a formális pozíciók egy részének besöprésén túl a Left & Left Rt., a Megaplast Rt., valamint a Közgép Gép- és Fémszerkezetgyártó Rt. tőkeemeléssel többségi tulajdonrészt szerzett a Dunaferr leányvállalatában, a Dunaferr Fejlesztő és Vagyonkezelő Rt.-ben. A tranzakcióban részt vevő cégek mindegyike szorosan kötődött az Axon-birodalomhoz; a Megaplast Rt. vezérigazgatója 1999-ig Kun Zoltán, 1999 és 2001 között testvére, Kun Árpád, majd 2001 májusától ismét Kun Zoltán, akinek védője, Nyerges Zsolt 2001 februárig a Megaplast felügyelőbizottsági tagja. [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=8948]
8. Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövet, Orbán Viktor bizalmasa: Diachem Kft. több szálon kötődik Fidesz-közeli üzleti körökhöz; sőt a szálak egyenesen az Orbán Viktor családjának tokaji vagyonszerzése ügyében felbukkant Kékessy Dezső, az Orbán-kormány idején hazánk párizsi nagykövetének hozzátartozóihoz vezetnek. Magánszemélyeken, valamint egy Luxemburgban bejegyzett off shore-cégen kívül a Diachem tulajdonosa még a Diagnosticum Zrt., amely laboratóriumok részére forgalmaz klinikai kémiai reagenseket, génpróbás teszteket, mikrobiológiai reagenseket, kémiai analizátorokat, sejtszámlálókat, immunológiai automatákat, centrifugákat. A Diagnosticumban igazgatósági tagként szintén felbukkan a már emlegetett Dr. Catherine Kékessy. [http://www.hirszerzo.hu/cikk.orizetbe_vetelek_es_hazkutatas_egy_fidesz-kozeli_cegnel.69110.html]
A Fidesz tavaly komoly kampányt vezetett a szakértői kormány tagjai ellen offshore érdekeltségeik miatt. Azután sem hagyott alá a lendületek, hogy a Magyar Nemzetnek 7 ponton helyre kellett igazítania valótlan állításait. Jellemző, hogy még az újinfluenza elleni vakcinát gyártó Omninvestet is támadták offshore háttere miatt, pedig érdekes módon az Orbán-kormány alatt ez nem zavarta őket, simán adtak nekik megrendelést.
Most azonban, korábbi ígéretükkel ellentétben mégsem szavazták meg azt az ellenzéki módosító javaslatot, amely a közbeszerzésből kizárta volna az offshore hátterű cégeket. Azaz offshore tulajdonú cégek részt vehetnek a közbeszerzésben. Itt nemcsak az „adóoptimlaizációról” van szó, hanem arról is, hogy ezekben a cégekben rejtve marad a valódi tulajdonos kiléte. Így strómanokon keresztül akár saját cégeiknek is kiírhatnak közbeszerzéseket élelmes Fidesz-politikusok. (Persze ilyesmit nem is feltételezünk senkiről a Nemzeti Együttműködés Rendszerében).
Ugyan mi baj lenne a fideszes offshore-ral?
Ha az eddigi nyilatkozatokat nézzük, akkor ezen a pálforduláson lehet csodálkozni. Ha azonban azt nézzük, hogy a Fidesz-kormány tagjának és más „közeli” embernek milyen érdekeltségei vannak, akkor nem lepődünk meg.
Néhány példa a fideszes offshore-re:
1. Gál András Levente. Közhivatal: államtitkár, Közigazgatási Minisztérium. Offshore:
A Gál és Társa Ügyvédi Iroda Budapesten a Falk Miksa utca 4 szám alatt működik – ugyanez a székhelye több offshore hátterű cégnek is, melyeknek képviseletét az ügyvédi iroda látja el. Az amerikai, liechtensteini, Seychelles-szigeteki cégek alapítói, tulajdonosai között a Gál és Társa Ügyvédi Iroda alkalmazottait, esetenként Gál András Levente közvetlen családtagjait is megtaláljuk – írja a Hírszerző. http://www.hirszerzo.hu/cikk.offshore_ceghalo_a_fidesz_allamtitkaranak_irodaja_korul.152903.html
2. Csányi Sándor. Közhivatal: MLSZ elnök. Offshore:
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek – írta a hvg.hu. Az internetes honlap cikke szerint az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás.
Csányi „offshore” Sándor Orbán felkérésére írányítja az MLSZ-t
Magánrészesedése mellett Csányi a szingapúri cégen keresztül biztosítja többségét a villányi Csányi Pincészet Zrt.-ben, emellett a CSIM-nek a bankár takarmányipari cégében, a Tendre Kft.-ben is van üzletrésze. A Bonafarm ügyvezetője a Csányi belső köreihez tartozó Baumstark Mihály, az OTP igazgatótanácsának tagja, míg cégvezetője Ábrahám Péter, akit a szintén Csányi cégcsoportjához tartozó szegedi Sole-Mizo Zrt. felügyelőbizottságában májusban a bankár fia, Csányi Attila váltott. http://www.estihirlap.hu/gazdasag/12489-offshore-tulajdonba-kerult-csanyi-agrarbefekteto-cege
3. Liszkay Gábor, Magyar Nemzet főszerkesztője, Orbán Viktor követője: A Magyar Nemzet jelenlegi tulajdonosa, Liszkay Gábor például több mint 3 évig képviselt egy Amerikában bejegyzett off-shore céget, amely egyik ingatlanhasznosító vállalkozásának is társtulajdonosa volt.. [http://kapcsolat.hu/blog/jobboldali_offshore-mediabirodalom/3.oldal?%3Fnext=2?next=3&%3Fnext=2&]
4. Töröcskei István, a Hír Tv volt tulajdonosa, Orbán Viktor gazdasági tanácsadója: A Hír Tv-t birtokló Töröcskei István egyik pénzügyi cégén egy libériai bejegyzésű off-shore társasággal osztozik. Ennek a társaságnak a megbízottja egyébként nem más, mint Dr. Boross Imre, a Fidesz-kormány korábbi minisztere.[http://www.nol.hu/belfold/offshore_hatter
_a_magyar_nemzet__a_hirtv_es_a_heti_valasz_tulajdonosainal_]
5. Lantos Csaba, a Heti Válasz volt tulajdonosa, Orbán Viktor gazdasági tanácsadója:A Heti Válasz Kft.-t birtokló társaság egyetlen tulajdonosa, Lantos Csaba csak az elmúlt 2 évben legalább 4 esetben volt tulajdonosa off-shore cégeknek, vagy adta el cégeit ilyen társaságoknak.[http://vasarnapihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=6543&Itemid=34]
6. Baji Csaba, Az MVM leendő verzérigazgatója, Orbán Viktor energiapolitikai tanácsadója: Baji Csaba jelenleg az E-OS nevű független energiakereskedő igazgatósági tagja. Tavalyig a társaság áttételes tulajdonosa volt a szolnoki, úgyszintén sokak által a Fidesz környezetéhez sorolt Nyerges Zsolt. Azóta a vállalat egy Energy Swiss Invest AG nevű, az interneten csak cégregiszterekben fellelhető -vagyis erősen offshore jellegűnek tűnő – társaság tulajdonában áll. [http://www.vpfsz.co.hu/hir_napifriss5_100414.php]
7. Nyerges Zsolt, mindenes, mindenki bizalmasa: 2001 első felében az Axon köréhez tartozó ambiciózus bizniszmenek több irányból is megnövelték befolyásukat a vasműben: a formális pozíciók egy részének besöprésén túl a Left & Left Rt., a Megaplast Rt., valamint a Közgép Gép- és Fémszerkezetgyártó Rt. tőkeemeléssel többségi tulajdonrészt szerzett a Dunaferr leányvállalatában, a Dunaferr Fejlesztő és Vagyonkezelő Rt.-ben. A tranzakcióban részt vevő cégek mindegyike szorosan kötődött az Axon-birodalomhoz; a Megaplast Rt. vezérigazgatója 1999-ig Kun Zoltán, 1999 és 2001 között testvére, Kun Árpád, majd 2001 májusától ismét Kun Zoltán, akinek védője, Nyerges Zsolt 2001 februárig a Megaplast felügyelőbizottsági tagja. [http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=8948]
8. Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövet, Orbán Viktor bizalmasa: Diachem Kft. több szálon kötődik Fidesz-közeli üzleti körökhöz; sőt a szálak egyenesen az Orbán Viktor családjának tokaji vagyonszerzése ügyében felbukkant Kékessy Dezső, az Orbán-kormány idején hazánk párizsi nagykövetének hozzátartozóihoz vezetnek. Magánszemélyeken, valamint egy Luxemburgban bejegyzett off shore-cégen kívül a Diachem tulajdonosa még a Diagnosticum Zrt., amely laboratóriumok részére forgalmaz klinikai kémiai reagenseket, génpróbás teszteket, mikrobiológiai reagenseket, kémiai analizátorokat, sejtszámlálókat, immunológiai automatákat, centrifugákat. A Diagnosticumban igazgatósági tagként szintén felbukkan a már emlegetett Dr. Catherine Kékessy. [http://www.hirszerzo.hu/cikk.orizetbe_vetelek_es_hazkutatas_egy_fidesz-kozeli_cegnel.69110.html]
@Shinigami Daiko:
Érdeklődő amatőr vagyok:)
A „pénz” kapcsán szerintem először az alapfogalmakat érdemes tisztázni:
Háromféle pénz van:
1. Árupénz (commodity money)
2. Hitelpénz (credit money)
3. Belső érték (fedezet) nélküli állami pénz (fiat money)
en.wikipedia.org/wiki/Commodity_money
en.wikipedia.org/wiki/Credit_money
en.wikipedia.org/wiki/Fiat_money
A piaci szelekció eredményeképpen kialakuló árupénz (pl. arany, ezüst) lényegében csereeszköz, belső értékkel rendelkezik, a vásárlóereje piaci folyamatok eredőjeként változik, a mennyiségével nem lehet játszani.
A hitelpénz lényegében követelést testesít meg, saját jogán csak abban az esetben funkcionál pénzként, ha az ügyfél ezt elfogadja, szabadpiaci körülmények között – tekintettel pénzhelyettes voltára – mindig beváltják (árupénzre).
A belső érték (fedezet) nélküli állami pénz klasszikus állami monopólium (privilégium, bankjegy-kibocsátási monopólium).
Fő célja: jövedelem és vagyon újraelosztás (inflációs adó; infláció – eredeti definíció: pénzkínálat növekedés, „monetáris infláció”, az árinfláció mindössze nem egyenletesen és nem azonos időben megjelenő következmény)
Fő haszonélvezők:
1. állam (pótlólagos adó, járulék és illetékbevételek a költségvetés bevételi oldalán a bankbetétek „multiplikálása”, megsokszorozása révén beinjektált fedezetnélküli új pénz után + reálérték-csökkenés a költségvetés kiadási oldalán + pótlólagos cselekvési tér, állandó államháztartási hiány („deficit spending”), progresszív eladósodás a felvett hitel reálértékének elinflálása mellett).
2. „vállalkozók” (olcsó hitelek, a fedezetnélküli új pénz náluk jelenik meg)
3. bankok (pótlólagos díj és kamatbevételek, ill. piaci spekuláció)
A belső érték nélküli pénz nem azonos a tőkével. A tőkejavak (termelőeszközök + árupénz) belső használati-/ csereértékkel rendelkeznek, a belső érték nélküli pénz értelemszerűen nem rendelkezik ilyennel.
A belső érték nélküli pénz bevezetése nem volt egyszerű folyamat, több mint 200 évig tartott a forgalmi árupénz kiiktatása. Magyarországon a klasszikus aranystandard rendszer (gold specie standard) 1914-ben ért véget. (kellett az arany a háborúhoz)
Klikk az alábbi képekre
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/69/AHK_100_1908_reverse.jpg
Ez ma – pusztán az aranytartalma alapján – úgy 290 ezer forintot ér.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2a/AHK_100_1902_reverse.jpg
Ez pedig lényegében semmit sem ér, de a középen lévő felirat, kötelezettségvállalás, nagyon érdekes.
A bankrendszer kapcsán is az alapokhoz érdemes visszanyúlni:
A „részleges tartalékolású bank” eredetileg 100%-os fedezettel rendelkező „arany/ezüstraktár” volt, a bankjegy arany/ezüst certifikát (arany/ezüstpénz- helyettes) volt. A bankhitelezés fedezet nélküli certifikátokról/ pénzkínálat-növekedésről/ inflációról szólt.
A fedezet nélküli pénz piaci torzulásokhoz, túlzott tőkelekötéshez, áremelkedéshez, a pénzhelyettes progresszív leértékelődéséhez, monetáris inflációhoz, tehát végül a pénzhelyettesben való bizalom megingásához bankrohamhoz, bankcsődhöz vezet.
Szabadpiaci körülmények között a részleges tartalékolású bankrendszer lényegében orosz rulett. Az árupénz alapon megvalósuló fedezetnélküli hitelpénz-teremtés összeomlással végződik.
A rendszer eredendően instabil, eredetileg joghézagokra épült és piaci konjunktúra ciklust vált ki. Az olcsó hitelekkel fűtött „boom” spekulációban és rossz befektetésekben csapódik le.
A konjunktúra végén természetszerűen bekövetkező összeomlás állami bankóprés (jegybank, belső érték nélküli állami pénz) – tehát a veszteségek szétterítése, externalizálása – nélkül az egész rendszert elpusztítja.
A jegybank tehát válasz a rendszerből természetesen következő instabilitásra.
A piac csakis abban az esetben hajlandó elfogadni a belső érték nélküli állami pénzt, ha részesül az inflációs adó hasznából, a kétszintű bankrendszer lényegében erről szól – ez a bankok, a nagyvállalkozók és az állam szövetsége, amely inflációs adón keresztül pótlólagos erőforrásokat biztosít a gazdaságfejlesztés számára.
Elméletileg még akár jól is lehetne csinálni a dolgot, nem véletlenül terjedt el mindenütt ez a rendszer, hiszen nagyon diszkrét módon teremt pótlólagos erőforrásokat a vállalkozók és az állam számára.
A gond az, hogy a rendszer működtetése szinte emberfeletti tudást és önmérsékletet követel. A „hibás monetáris politika” pedig gazdasági recessziót jelent.
A rendszer ráadásul folyamatosan koncentrálódik, a nemzeti monetáris politika szerepe természetszerűen leértékelődik a világgazdaság integrálódásával, globalizálódásával párhuzamosan. A monetáris politika nemzeti szintről egyre inkább globális szintre kerül át, és ezzel párhuzamosan fokozódik a jövedelem- és vagyonkoncentráció és csökken a valódi haszonélvezők köre.
A progresszív eladósodás se mehet örökké tovább, egy bizonyos pont fölött a hitelkihelyezés már kontraproduktívvá válik, a rendszer lendülete megtörik és ezen a ponton mindössze két opció marad: 1. inflációs robbanás, 2. deflációs összeomlás.
Ma a jegybankárok egy szűk privilegizált csoportján kívül lényegében csak a sikeres brókerek, tőzsdei spekulánsok, nagyvállalkozók, bankárok vannak (nagyjából) annak tudatában, hogy éppen hol jár a rendszer.
Némi kiegészítés:
en.wikipedia.org/wiki/Austrian_business_cycle_theory
http://www.lewrockwell.com/north/mom2.html