Bankot? Minek?
<a href="http://polldaddy.com/poll/3474814/">Orbán Viktor meg akarja venni az MKB-t. Ön szerint miért?</a><span style="font-size:9px"><a href="http://polldaddy.com/features-surveys/">survey software</a></span>
@Surko:
„Sőt, tovább megyek. Egy kereskedelmi bank nem foglakozik árveréssel. A bank a behajthatatlan portfólióját eladja egy behajtó cégnek. Csakhogy ez az eladás az eredeti hitelösszeg 40-50%-án történik. „
Eh… micsoda vicc.
20 milliós ingatlanra a bank kb. 10-11 millió hitelt adott. Ennyit vissza tud szerezni simán.
a Rohadt gonosz törpe ez a Rákosi Viktor és bandája, még mindig gumibugyiban jár úgy fosnak a Gyurcsánytól! Tudják, hogy a Gyurcsány kisujja is többet tud és ér, mint az egész Fityisz banda. Azt is tudják, hogy ha ezt a Viktatúrát és kirekesztés politikát csinálják, olyan igazi FORRADALMAT kapnak , fegyverrel , és seggbelövést, hogy csak na…..
@rakaz: Nemcsak az, hanem apucinak a zempléni perlitbánya is.
A nejének a tokaji szölö, és egy kis segítség a széchenyi tervből.
Kell a BANK!
A sok lopott pénzt majd valahol tisztára kell a viktátornak mosni.
csak emlékeztetőül egy korábbi marketing policyból (rosszul) beidézve:
egy bizonyos „názáreti” születésű ember (bocs, ha rosszul emléxem), a templom lépcsőjéről a pénzkölcsönzőket zavarta el vala.
Miért nem pl. a mobiltelcsit áruló ügynököket? Vagy a … kereskedőket?
Mert mindegyik a pénzkölcsönző pénzéből üzemelteti a cégét, ezért van 1 közös ellenség…
Változott valami?
@Shinigami Daiko: hát igen, ez a bankellenes demagógia elég érdekes dolog… bár inkább szánalmas…
a banküzemhez nálam sokxosan jobban értőknek üzenem: a dolog lényegesen 1xűbb: a bankban mindig mindannyiunk pénze van. Amit mindannyian elvárnánk, h a bank oda kölcsönzi ki, ahonnan megfialva jön vissza. Na, ennek a követelménynek nehéz eleget tenni …
Mert? mi is a megfialás igazi kritériuma: pénz pénzt fialjon, vagy a pénzzel gerjesztett anyagi dolog („jav”) további anyagi dolgokat? Pl. lakásokat, ahol egy a jelenleginél sokkal jobban munkára fogható nemzedék fog felnőni?
@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?: mért, a téli palota elleni ostrom nem volt az? Mert h a gazdasági hasznát nem igazán látom .. bár tájékozatlan vagyok qr@ra – bocs
@Shinigami Daiko: hehe… ez jó… Téli Palota :DDDD
Bár lehet, hogy félreértelek, de ugye te fideszes vagy? Ha igen, akkor ez egy kurvanagy öngól volt… 😀
@Surko:
Végigolvasva a hozzászólásaidat sokat tanultam erről a gennyes rendszerről, azt hiszem csupán @Decadurabolin: kérdése maradt megválaszolatlan ( bár azt hiszem sejtem/tudom a választ: a pszáf és a politikusaink szolgalelkűsége ) : a külföldi bankok hazai leányainak kiugróan magas profitjának okai.
Légből kapott a Figyelő című hetilap tegnapi számában megjelent állítás, miszerint Gerd Hausler, a BayernLB igazgatóságának tagja – aki egyben az MKB felügyelőbizottságának elnöke is – a héten tárgyalásokat folytatott volna a magyar kormány képviselőivel az MKB eladásáról – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. (index.hu)
@jotunder: ez fidesz fogalmazásban azt jelenti, hogy talán ebben a formában nem igaz a hír. Esetleg valaki mással tárgyaltak.
@Surko:
Az inflációval kiigazított értékek tanúsága szerint volt honnan esni…
mysite.verizon.net/vzeqrguz/housingbubble/united_states_1890-2008.png
Az olcsó ingatlan pedig jó a (készpénzes) vásárlóknak.
@Shinigami Daiko:
A „pénzkölcsönző” még a saját pénzét helyezte ki.
Ilyen rendszerben – hosszú távon – nem keletkezik „új pénz”, az „adóslevelet” a történet végén beváltják, nincs monetáris infláció, a hitelpénz-teremtés belsőértékkel (csereértékkel) rendelkező árupénz, pl. arany, ezüst mentén történik.
Ezzel szemben:
A részleges tartalékolású bankrendszer (hitelközvetítés):
• inflációról, új, fedezet nélküli, pénz beinjektálásáról, jövedelem és vagyon újraelosztásról szól,
• szabadpiaci keretek között hosszú távon életképtelen,
• állami bankjegy-kibocsátási monopólium és belső érték nélküli törvényes fizetőeszköz nélkül hosszú távon elképzelhetetlen.
Az új pénz a bankbetétek, ill. a pénzbeli kötelezettségek/követelések terhére jelenik meg a rendszerben (inflációs adó), a megtakarítással szemben a rövid/középlejáratú hitelfelvételnek kedvez.
A legnagyobb – lényegében kizárólagos – megtakarító a „fix jövedelemből” élő lakosság.
A gazdagabbak/tudatosabbak nem bankbetétben tartják a pénzüket, hanem belső használati vagy csereértékkel rendelkező tőkejavakba (termelőeszközök, termőföld, erdő, telek, ingatlan, értékpapír, arany, műkincs) fektetik azt.
A vállalkozói szektor a legnagyobb rövid/középtávú hitelfelvevő.
A vállalkozók korlátolt felelősségű jogi személyként vesznek fel hitelt.
A hosszúlejáratú jelzálog és az igencsak drága fogyasztási hitelek pedig elsősorban keresletélénkítésről szólnak.
@Surko:
„Egyszóval a bankok nincsenek feltétlenül a pénzüknél a fedezet likvidálásával. Sőt. Sőt, tovább megyek. Egy kereskedelmi bank nem foglakozik árveréssel. A bank a behajthatatlan portfólióját eladja egy behajtó cégnek. Csakhogy ez az eladás az eredeti hitelösszeg 40-50%-án történik. Így a behajthatatlan hitelek 50-60%-ban tényleg leírási veszteséget jelentenek a bankrendszernek.”
Tehát, ha jól látom, ebben a helyzetben szív szegény bank, és a felelőtlen adós is egy kicsit, mert bukja a fedezetet meg adóssága is marad. Jól jár a követeléskezelő, mert a fedezet és a maradék hitel elpasszolását nyilván összességében profittal végzi, ezek megvásárlói pedig feltehetőleg elég olcsón jutnak hozzá új szerzeményeikhez. Tudjuk egyébként, hogy kik ezek a szegény bank és felelőtlen adós kárán hízó csúnyák?
És nem lehetne úgy variálni -elnézést az ósdi common sense felhozásáért-, hogy a bank az adóssal átmeneti vagy tartós törlesztőrészlet-csökkentésben és futamidő-növelésben megegyezve jól kitol a velük (ugye) közösen érdekellentétben álló csúnyákkal? Vagy úgy, hogy a bank az eredeti hitelösszeg 60%-án eladja a követelést a 10-20%-kal nagyvonalúbb adósnak, aki hitelt vesz fel, melynek kisebb részleteit már képes kinyögni, fedezetnek meg ott az eredeti fedezet. E hitelt felveheti bank2-től, ha bank1-nek sürgősen pénz kell, vagy akár bank1-től, ha az szeretne egy biztonságosabb kihelyezést végrehajtani. Vagy, ezzel az erővel, bank1 szimplán le is írhat az eredeti hitelösszegből 30-40%-ot 🙂
Persze tudom én, hogy az efféle gyakorlat a felelőtlen adós jelzőjét fokozná, ami moral hazard, és az ilyenkor megengedhetetlen 🙂
@indiscriminating power:
Persze azt is sejteni vélem, hogy a követeléskezelők és az árverésen vásárlók egészen véletlenül kicsikét bankközelibbek a felelőtlen adósnál 🙂
@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?: hehe, ez mellément. Öreg és független vagyok.
@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?: érdekelne a logikád, h miért lennék fideszes?
A Téli Palota tipikus brainwash, 0 gyakorlati haszonnal, viszont olyan jól lehet rá emlékezni, mintha az MNB-t ócsárolnád …
@Shinigami Daiko: úgy emlékeztem, hogy valami fidesz-közeli kommenteket olvastam tőled előzőleg.
Öntökönbökést meg arra értettem, hogy ha és amennyiben fideszes vagy, akkor ezzel kb. elismerted, hogy fidesz=komcsik pártja. 😉
meglátjuk. sokam mondják. az érintettek nem ezt mondják.szóval akárlehet igaz is. akár nem. tökmindegy. lényeg: ettől olcsóbb lesz a kenyér?
A Magyar Nemzet szórványos lövöldözéssel száll be a bankadó-vitába.
„Nem felel meg a valóságnak a pénzintézetek vezetőinek azon állítása, hogy az általuk irányított bankokat nem segítette meg a magyar állam. Szakértők szerint az elmúlt évtizedek banki konszolidációja a sokszorosába került annak a százhúszmilliárd forintnak, mint amennyit most a hitelintézetektől követel az állam. Néhány év alatt többszörösen megtérültek a pénzintézetek befektetései.”
http://www.mno.hu/portal/725379
A „szakértők” (többesszámban) Varga István közgazdász (aki nem azonos Bajnai gazdasági miniszterével – hogy micsoda, azon kívül, hogy közgazdász, nem derült ki). Lényegében egy hazug érv (a válság idején az állam megmentette a bankokat) cáfolatát egy másik hamis érvvel üti, vagyis hogy a tizenöt évvel ezelőtti bankkonszolidáció teszi morálisan megalapozottá a bankadót.
Egyrészt a bankvezetők nem azt mondták, hogy soha nem konszolidálta az állam a bankokat, hanem hogy a válság miatt nem kellett kisegíteni a bankokat.
Másrészt a konszolidációban nem vett részt a teljes bankrendszer, csak egyes bankok. A pénzügyi szektor többi része számára, beleértve a konszolidációból kimaradt bankokat, az azóta alapított bankokat, valamint az összes pénztárat, biztosítót, pénzügyi vállalkozást – you name it – ez az argumentum sem teremti meg a bankadó morális alapját.
Legyünk már férfiak, uraim. Valljuk be, hogy a bankadó kutyaközönséges megszorító intézkedés, aminek a morális alapja, hogy tartani kell a hiányt. Nincs ezzel semmi baj. Orbán megmondta, hogy nem lesz bankellenes hisztériakeltés, ne hazudtoljátok meg a gazdit.
@Kettes: Nem megszorító intézkedés, hanem pénzbehajtás.
@Wolff: Merthogy „Úgy tudjuk egyébként, hogy a kormány egyik forgatókönyve szerint a jövő évi bankadó alapja a bankok esetében ismét a 2009-es mérlegfőösszeg illetve a biztosítók estében a 2009-es díjbevétel lenne.”
http://www.hirszerzo.hu/cikk.orban_ketfrontos_haboruja_az_unios_forrasok_megvonasaval_zsaroljak_magyarorszagot.158988.html
@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?: wow és megint wow
kiakadt a logikám
1) valszeg arra emlékezhetsz, amikor vhová azt írtam: nem látom be, miért ne csinálhaták (mármint fidesz+házatája) jól? Indulás előtti pillanatban sportszerűtlen elmeszelni a versenyzőt.
2) hááát, hogy azóta mi történt, hááát, el lehet olvasni 1-2 posztot…
@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?:
öntökönbökős (jó szó, teccik) mondatod, hm.
Ha komolyan veszem magam (nehéz), akkor vhogy úgy fogalmaznék: a bolsevik (ld. még Marx+Engels+Liebknecht+… összes művei) attitűd még nem múlt el, még a szavazócédulás forradalom utáni pillanatokban se … vagy tévednék?
@indiscriminating power:
egy dolog hiányzik nekem az összes commentből: van a bank, mint valami monolit intézmény, kívülről nem belátható, megkarcolhatatlan, kiszámíthatatlan, szal vmi sunyi, túlvilági képződmény és vannak vele szemben a sokan, akiknek ez így nem jó…..
namármost, sokban tényleg így látszik. Amit mondanék: a bank belül szintén emberekből áll, úgy hívják őket h (felelős) bankalkalmazottak, akik a magunk helyén ugyanúgy egzisztenciális foglyai a rendszernek, ahogy mindenki más.
És – ők irányítják igazán az eseményeket.
@Shinigami Daiko: nem tudom, csak egy halovány emlék volt, a memóriám meg olyan, amilyen. Ha biztosra veszem, hogy narancsos vagy, akkor sokkal cziffrábban fogalmazok :DDD
Marxékat meg nem keverném ide. Ők tán komolyan is gondolták ezt a „marhaságot”. A többi meg, akárcsak kedves fidesz szélkakasunk, folyton a „nép nevében” rabolják ki, nyomják el az embereket. Ez van. Lehetne rosszabb is, lesz is… kérdés, hogy mennyivel és mennyi ideig.
Ami a banki események irányítását illeti… nos nincsenek illúzióim. Én is dolgoztam bankban (igaz, IT-n), nem véletlen, hogy már nem vagyok ott.
Kedves @valaki76:
Te egy gyakorlati szakember vagy (szakember-e vagy?). Nem tudok veled vitatkozni, valszeg mindenben igazad van, csak 1-ben nincs: A dolgok ennél egyszerűbbek / bonyolultabbak (ahogy tetszik):
a jelenlegi emberi (mondjuk evropai) társadalom működésének alapja a munkamegosztás, aminek a mozgató rugója a hittel összeszőtt kultúra. Azonban a munkamegosztás mérőléce a pénz, amit meg (jobb híján) a bankok kezelnek. Jól/rosszul – ld. korábbi commentet – ott is emberek vannak. Ezért a működése sem (lehet) súrlódásmentes.
A másik oldalon ott van az állam, ami szintén jobb hiján jött létre (szekularizáció pl.) aki azonban – hatalma teljes tudatában szeretné gyorsan, frissen megoldani mindenki gondját. Ehhez pedig a bank az egyik legkézenfekvőbbnek látszó hm. támadási pont (Ansatzpunkt)..
@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?: marxék ide keverése az én marketinges dumám. Viszont a bolseviki attitűd sztem „abszolút” tény …
@Shinigami Daiko:
Érdeklődő amatőr vagyok:)
A „pénz” kapcsán szerintem először az alapfogalmakat érdemes tisztázni:
Háromféle pénz van:
1. Árupénz (commodity money)
2. Hitelpénz (credit money)
3. Belső érték (fedezet) nélküli állami pénz (fiat money)
en.wikipedia.org/wiki/Commodity_money
en.wikipedia.org/wiki/Credit_money
en.wikipedia.org/wiki/Fiat_money
A piaci szelekció eredményeképpen kialakuló árupénz (pl. arany, ezüst) lényegében csereeszköz, belső értékkel rendelkezik, a vásárlóereje piaci folyamatok eredőjeként változik, a mennyiségével nem lehet játszani.
A hitelpénz lényegében követelést testesít meg, saját jogán csak abban az esetben funkcionál pénzként, ha az ügyfél ezt elfogadja, szabadpiaci körülmények között – tekintettel pénzhelyettes voltára – mindig beváltják (árupénzre).
A belső érték (fedezet) nélküli állami pénz klasszikus állami monopólium (privilégium, bankjegy-kibocsátási monopólium).
Fő célja: jövedelem és vagyon újraelosztás (inflációs adó; infláció – eredeti definíció: pénzkínálat növekedés, „monetáris infláció”, az árinfláció mindössze nem egyenletesen és nem azonos időben megjelenő következmény)
Fő haszonélvezők:
1. állam (pótlólagos adó, járulék és illetékbevételek a költségvetés bevételi oldalán a bankbetétek „multiplikálása”, megsokszorozása révén beinjektált fedezetnélküli új pénz után + reálérték-csökkenés a költségvetés kiadási oldalán + pótlólagos cselekvési tér, állandó államháztartási hiány („deficit spending”), progresszív eladósodás a felvett hitel reálértékének elinflálása mellett).
2. „vállalkozók” (olcsó hitelek, a fedezetnélküli új pénz náluk jelenik meg)
3. bankok (pótlólagos díj és kamatbevételek, ill. piaci spekuláció)
A belső érték nélküli pénz nem azonos a tőkével. A tőkejavak (termelőeszközök + árupénz) belső használati-/ csereértékkel rendelkeznek, a belső érték nélküli pénz értelemszerűen nem rendelkezik ilyennel.
@Shinigami Daiko:
(folytatás)
A belső érték nélküli pénz bevezetése nem volt egyszerű folyamat, több mint 200 évig tartott a forgalmi árupénz kiiktatása. Magyarországon a klasszikus aranystandard rendszer (gold specie standard) 1914-ben ért véget. (kellett az arany a háborúhoz)
Klikk az alábbi képekre
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/69/AHK_100_1908_reverse.jpg
Ez ma – pusztán az aranytartalma alapján – úgy 290 ezer forintot ér.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2a/AHK_100_1902_reverse.jpg
Ez pedig lényegében semmit sem ér, de a középen lévő felirat, kötelezettségvállalás, nagyon érdekes.
A bankrendszer kapcsán is az alapokhoz érdemes visszanyúlni:
A „részleges tartalékolású bank” eredetileg 100%-os fedezettel rendelkező „arany/ezüstraktár” volt, a bankjegy arany/ezüst certifikát (arany/ezüstpénz- helyettes) volt. A bankhitelezés fedezet nélküli certifikátokról/ pénzkínálat-növekedésről/ inflációról szólt.
A fedezet nélküli pénz piaci torzulásokhoz, túlzott tőkelekötéshez, áremelkedéshez, a pénzhelyettes progresszív leértékelődéséhez, monetáris inflációhoz, tehát végül a pénzhelyettesben való bizalom megingásához bankrohamhoz, bankcsődhöz vezet.
Szabadpiaci körülmények között a részleges tartalékolású bankrendszer lényegében orosz rulett. Az árupénz alapon megvalósuló fedezetnélküli hitelpénz-teremtés összeomlással végződik.
A rendszer eredendően instabil, eredetileg joghézagokra épült és piaci konjunktúra ciklust vált ki. Az olcsó hitelekkel fűtött „boom” spekulációban és rossz befektetésekben csapódik le.
A konjunktúra végén természetszerűen bekövetkező összeomlás állami bankóprés (jegybank, belső érték nélküli állami pénz) – tehát a veszteségek szétterítése, externalizálása – nélkül az egész rendszert elpusztítja.
A jegybank tehát válasz a rendszerből természetesen következő instabilitásra.
A piac csakis abban az esetben hajlandó elfogadni a belső érték nélküli állami pénzt, ha részesül az inflációs adó hasznából, a kétszintű bankrendszer lényegében erről szól – ez a bankok, a nagyvállalkozók és az állam szövetsége, amely inflációs adón keresztül pótlólagos erőforrásokat biztosít a gazdaságfejlesztés számára.
Elméletileg még akár jól is lehetne csinálni a dolgot, nem véletlenül terjedt el mindenütt ez a rendszer, hiszen nagyon diszkrét módon teremt pótlólagos erőforrásokat a vállalkozók és az állam számára.
A gond az, hogy a rendszer működtetése szinte emberfeletti tudást és önmérsékletet követel. A „hibás monetáris politika” pedig gazdasági recessziót jelent.
A rendszer ráadásul folyamatosan koncentrálódik, a nemzeti monetáris politika szerepe természetszerűen leértékelődik a világgazdaság integrálódásával, globalizálódásával párhuzamosan. A monetáris politika nemzeti szintről egyre inkább globális szintre kerül át, és ezzel párhuzamosan fokozódik a jövedelem- és vagyonkoncentráció és csökken a valódi haszonélvezők köre.
A progresszív eladósodás se mehet örökké tovább, egy bizonyos pont fölött a hitelkihelyezés már kontraproduktívvá válik, a rendszer lendülete megtörik és ezen a ponton mindössze két opció marad: 1. inflációs robbanás, 2. deflációs összeomlás.
Ma a jegybankárok egy szűk privilegizált csoportján kívül lényegében csak a sikeres brókerek, tőzsdei spekulánsok, nagyvállalkozók, bankárok vannak (nagyjából) annak tudatában, hogy éppen hol jár a rendszer.
Némi kiegészítés:
en.wikipedia.org/wiki/Austrian_business_cycle_theory
http://www.lewrockwell.com/north/mom2.html
@valaki76: Imádjuk az érdeklődő amatőröket. Érdekes, mind a közgazdaságtudományban érdeklődik, egyik sem algebrai topológiában.
@jotunder:
No és erről mi a véleményed?
en.wikipedia.org/wiki/Austrian_School
@valaki76: Nem mondod személyedben, hogy Miseshez van szerencsénk?
@Wolff: Mármint személyedben Miseshez…
@jotunder:
Szórakoztatásul mellékelek egy hasonló badarságoktól hemzsegő könyvet (Nobel díjas közgazdász írta, Nobel díj után)
http://www.iea.org.uk/files/upld-book431pdf?.pdf
Denationalisation of Money
F. A. Hayek
@Wolff: Mondtam ilyet?
@valaki76: Bogár László ez a kis kretén exkommer, egyetemen tanithat Magyarországon. Vicces egyetemen, de egyetemen. Egy minibogárlacinak sajnos csak ez a blog jut. Élvezd ki.
@Wolff: Ez pusztán egy érdekes értelmezés a hozzám hasonló, közgazdaságilag nem kellőképpen képzett személyek számára:)
@jotunder: 🙂
@Kettes: Hehe, azt Bogár László publikációi között találtam:
Válság és valóság. Éghajlat könyvkiadó, Budapest, 2009. (Drábik Jánossal és Varga Istvánnal.)
Úgyhogy talán róla van szó:
hu.wikipedia.org/wiki/Varga_Istv%C3%A1n_(v%C3%A1llalkoz%C3%B3)
@Wolff: Ez az igazi kemeny csapat. Drabik mint balbekk…
Ezt érdemes megnézni:
http://www.magyarkonzervativ.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=13&Itemid=80
Ez különösen:
http://www.magyarkonzervativ.hu/index.php?option=com_contact&view=contact&id=22
Én most szédülök…
De eddig ez a legjobb:
http://www.magyarkonzervativ.hu/index.php?option=com_contact&view=contact&id=29
„Negyed százada vezeti az általa alapított Bibó István Társadalomelm. és Kut. Int.-et, ahol a magyar tud. élet meghatározó művei születtek meg.”
@Wolff: Es hasonlitanak is egymasra. Nem mind orult, de azert tegzesrovaros eszmegazdalkodo meg a Vass Csaba igy egyutt valoban sok.
@Wolff: Habilitált egyetemi főizé a dr Vass Csaba, a mikromakroglobalizáció elméletének főkidolgozója.
Hú, b… meg (bocsánat). A szentkoronás HM. át. doktori disszertációjának első (!) lábjegyzete így néz ki:
„DEÁK. 1865. pl.: 163-71. o. Deák Ferenc írása és annak nyomán megjelent a közjogi hagyományok alapján született egyes munkák: Bessenyei György: Magyar Országnak törvényes állása. I-II-III. (1804) KMENY, Budapest, 1941; Bessenyei György: A magyar nemzet szokásairól, erkölcseiről, uralkodásának módjáról, törvényeiről és nevezetessebb viselt dolgairól. (1777) KMENY, Budapest, 1942; Csillag Gyula: A régi magyar alkotmány és az 1848-i és 1867-i évek közjogi alkotásai. Pest, 1871, Hegedűs Lajos: A magyar közjog alapvonalai. Pest, 1861; Korbuly Imre: Magyarország közjoga. (Magyar államjog) tekintettel történeti fejlődésére. Pest, 1871; Kovachich, Josephus Nic: Sylloge decretum comitialium inclyti regni Hungariae I-II., Pestini, 1818, Kovachich, Martinus Georgius: Vestiga comitiorum apud Hungaros ab exordio regni eorum in Pannonia, usque ad hodiernum deim celebratum… Budae, 1790. Mocsáry Lajos: A régi magyar nemes. Észrevételek Grünwald Béla: „Régi Magyarország” czímű munkájára. Franklin Társulat, 1889; Récsi Emil: Magyarország közjoga, mint 1848-ig s 1848-ban fennállott, Pest, 1861., Suhayda János: Magyarország közjoga, Pest, 1861, Szabó Béla: A magyar korona országainak státusjogi állása a pragmatica sanctio szerint, Pozsony, 1848; Széchényi István: Magyarország sarkalatos törvényei, 1864., Toldy Ferenc: A Magyar Birodalom alaptörvényei. Buda, 1861.”
Ez meg egy gyöngyszem az irodalomjegyzékből:
„Kardos József: A Szentistváni Állameszme és a Szentkorona-tan.
In: Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szent István és kora
Szerk: Glatz Ferenc és Kardos József
MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 1988.”
És ezt így fogadták el…
A címplapján az szerepel, hogy a doktori iskolát Bragyova András vezeti. De ki az aki egy sort sem olvasott el bírálóként ebből az akármiből?
@Wolff: Amúgy a disszertációt a „Program: A magyar állam- és jogrendszer; jogtudomány továbbfejlesztése; különös tekintettel az európai fejlődési tendenciákra” keretében nyújtották be. 😀
Kedves @valaki76:
az a nagy(kanb@szta) helyzet, h én is szigorlatoztam nemzetközi pénzügyekből meg általános közgázból is – qrva régen – ahogyan Sixx megállapította: öregszel ember – sajnos igaza van
Szal ha nekem szántad a soraidat – amelyek önmagukban ok. – akkor mellément.
Ha tiszteletre méltó értelmiségi módjára („taniító üzemmód”) elmondod, h ha 100-ból aki elolvassa, 5 megérti, 3 okul belőle – már jó eredmény – akkor nagyon örülök.
@jotunder: he, elmongyam a feszültségmentesítés öt szabályát?
vagy az érintésvédelem alapjait?
bocsi, a téma a bank izé volt, úh csak részben van igazad