Bankot? Minek?
<a href="http://polldaddy.com/poll/3474814/">Orbán Viktor meg akarja venni az MKB-t. Ön szerint miért?</a><span style="font-size:9px"><a href="http://polldaddy.com/features-surveys/">survey software</a></span>
A bejegyzés címének azt is adhatnád: Bankot? Miből?
Bankot? Mert csak.
Mert kétharmad.
Pénzkibocsátás jogával a zsebünkben jókat lehet szórakozni.
@Khayness: Ja az az MNB, nembaj, az lesz a következő!
TÁÁÁMADÁS!!!
Apucinak miből jött össze a Dunántuli kőbányák???
Mondjuk az MKB úgy húsz-huszonkét éve még az MNB része volt.
De a felajánlott összeg finoman szólva is röhejes…
(nekem a BLB állítólagos javaslata is gyanúsan alacsonynak tűnik)
nem lepne meg túlzottan ha egy megvett bankon keresztül húznák ki a bebukott devizahiteleseket a sz@rból. Meg aztán az is vicces, hogyha van az államnak egy bankja egy tőkeemelés/injekció vajon nem minősül-e tiltott támogatásnak az EU szerint.
régi pletyka volt, majdnem olyan régi, mint hogy Bajnai lesz Felcsúti után a Raiffeisen vezére… meglepetés nincs benne, csak az ár, abból mind a két félé viszont.
hogy mi a ráció a polgári bankban? a kérdés helyesen úgy szól, hogy miért nem enged a bankadó öteletéből Orbán? azért, nagy valószínűséggel, mert pár külföldi tualjdonú péntintézetet meg akar gyötörni, áron alúl megvenni, a maradékkal szemben pozitívan diszkriminálva a polgári színezetű, vagy állami tulajdonú bankot… menet közben feltőkésítve, közben pár zsebet kitömve. 🙂
Szerintem egyszerű.
Az MKB-ból lesz az MNB, simán. Kétharmaddal áttestálják a jogköröket.
Nem lennék meglepve.
Kurvára nem.
@ReggieHammond: „nem lepne meg túlzottan ha egy megvett bankon keresztül húznák ki a bebukott devizahiteleseket a sz@rból.”
engem viszont meglepne. 🙂
senkit nem fognak kihúzni a szarból, önszántukból, legfeljebb kommunikációs szinten. mással akarják majd elvégeztetni a munkát. ők mosz berendezkednek pár évtizedre előre…
felhívom a kedves kollégák figyelmét, hogy 98-ban Orbán meg akarta venni a Magyar Hírlapot, amit nem adott neki Marquard.
amivel csak azt akarom mondani, hogy ha Orbánnak bank kell, szerez magának. vagy vesz vagy alapít.
@Rob67: kétszintű a bankrendszer, nem lehet megszüntetni a jegybankot, és egy kereskedelmi bankból új jegybankot csinálni… ehhez a 2/3 is kevés. 🙂
Manapság, ha valaki a blogbejegyzésében feltünteti Orbán nevét, garantáltan címlapra kerül. Úgy látszik, ez a divat. Elég röhejes.
Miért?
Jó pénzért, hogy később fel lehessen tőkésíteni ezermilliárdért, ahogy a Postabankot.
Apropo MKB… mintha a jelenlegi székház, a néhai tisztikaszinó valami érdekes ügylet folytán került volna a fidesz-től az MKB birtokába. Rosszul emlékszem?
@idelle: inkább alapítson egyet. 😉
Hová tünedeznek a kommentek? 😮
@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?:
Hiába no., öregszenek a fijúk…!
A nosztalgia…
@Sixx! Anyádat is nyuggernek hívod?: de télnyleg ennyi szenilis ember él itt????
egyébként van bankja az államnak ugy hivjak FHB (persze az neem is, tudom) ott vannak a takarékszövetkezetek ami a forradalmi savazónap elötti megnyilatkozásokban fejlesztni kivant terület volt (nyilván ott vannak a haverek) – most persze bankadó nélkül vihetik a bizniszt tovább…
de az MFB-vel is kijohetne a piacra nem? (ahogy betolták az FHB-t is…)
Én tényleg nem értem, miért venné meg az állam az MKB-t (ugy ertem, racionalisan nem látom okat) persze jol elbindzsizni jo lesz – ezt értem persze.
ja. postabank is. mekkora sztori. azt’ hogy nem lett belole felelosségre vonas meg semmi.
@körülnéz: „ja. postabank is. mekkora sztori. azt’ hogy nem lett belole felelosségre vonas meg semmi.”
nem véletlenül. túl azon, hogy a Postabank konszolidációjára a szükségesnél tízmilliárdokkal többet költött az Orbán-kormány – és erről Princz tudott volna mesélni, ha esetleg csúnyábban akart volna elbánni vele a jobboldali kurzus -, nem kevés, a Postabank által hitelezett, de ígéretes céget is lenyúltak a fiúk.
MKB – Magyar Királyi Bank
és még a logo is maradhat!
@Caravallo: Orbán neve a címlapon? Szerintem is röhejes! Rossz nyelvek szerint mi egy bankrablás a bank alapításhoz képest?
@Caravallo: „Manapság, ha valaki a blogbejegyzésében feltünteti Orbán nevét, garantáltan címlapra kerül. „
törvény is lesz róla…
Az MKB-nak magánnyugdíjpénztára is van. A menedzsment kap majd befektetési tippeket?
Én el sem adtam volna némely bankot. Mondjuk milyen jó lett volna, ha lett volna egy bank aki mondjuk 0.5%-os svájci jegybanki alapkamat mellett az amúgy 7%-os kamaotot nem emelik fel 10-re. Ezáltal a kamatmarzs 3%-ról nem változik 9%-ra. Talán nem dől be ennyi hiteles, talán nem a frank mozgására fogják a hitel emelkedést, talán több pénzt költenek el a gazdaságban, talán nem állnák ilyen szarul. Csak egyetlen normális bank már esetleg teremthetett volna piaci körülményeket. Talán ez a bank a nagy forgalom miatt gennyesre kereste volna magát még akkor is ha állami. Az is lehet hogy rosszul gondolom és az egész csak utópia, de azért jó lenne.
@mrs. white: Nagyon jól gondolod!
@mrs. white: Ha az a bank gennyesre kereste volna magát az alacsony kamataival – ellentétben azokkal a bankokkal, akik a magas kamatokkal kísérleteztek, akkor a magyar bankárok a világ leghülyébb népei. Vagy tévedsz.
Szerinted hihető, hogy az állam lakossági hitelezéssel fog foglalkozni? Miért, ahhoz jobban ért, mint mondjuk a vasút üzemeltetéshez?
@mrs. white: Rosszul gondolod.
Egyrészt a CHF forrásköltsége kis hazánkban nem a svájci jegybanki alapkamattól függ. Még csak nem ia a CHF LIBOR-ral egyenlő. Hiszen kis hazánk bizony kockázatos ország vala, így az elsőrendű adósoknak ugyan tényleg LIBOR-on hiteleznek a nagyvilágban, de a hazai bankok LIBO + CDS felárral kapnak pénzt. Ez pedig nálunk jelenleg évi 3,0-3,2%.
Most éppen, de a válság turbulensebb időszakaiban volt ez 5,5-6,0% is.
Szóval 9%-os kamatmarzs legfeljebb álmodban volt.
A marzsok valóban felszöktek, de csak 3-4%-ig. Ez tényleg nem kevés, de azt is vedd hozzá, hogy ebből kell fedeznie egy banknak a be nem hajtjató, bedőlő hiteleket.
Ha a portfólió 2%-a bedől, és te csak 2% marzsot tartasz, akkor zéró üzleti eredményt érsz el. Te talán fenn tartanál egy 2-3 ezer fős apparátust azért, hogy végül nulla profitot termelj? Nyilván nem. Te is árat, azaz kamatot emelnél.
Bizony a banküzem olyan üzlet, ahol a hitelfelvevők kockázatközösséget alkotnak. A jól fizetőkkel fizetteti meg a rendszer a nem fizetők tartozásait.
Azaz összegezve, a te hiteledért azért fizetsz most többet, mert:
– Magyarország kockázati besorolása tartósan aladcsonyabb szintre került
– valamint azért, mert a szomszédod nem fizet
És legkevésbbé azért, mert a bank „gennyesre keresi magát”…
A lakáshitelek közel 10%-a van ma már 90 napon túli tartozásban. Miért nem gondolkodik azon valaki, hogy azért kell többet fizetnie, mert a másik nem fizet?
Miért nem foglalkozik senki azzal, hogy talán ha a másik fizetne, akkor nem nekem kellene helyt állnom helyette…?
Ja, hogy ez már meghaladja kis országunk mindennapi hőseinek szellemi képességét…
Igaz, én felejtettem el a mottót: a bankok a hibásak!
@Kettes: Mihez kell olyan kurva nagy szakértelem? 3%-os alapkamat mellett 6%-os hitelt árulni, majd amikor az leeseik 0.25% ra azzal párhuzamos 10-11% között árulni. Majd amikor a libor bubór és mindenfajta csodálatos szaakifejezések a válság után visszaállnak kb 8 hónap után a válság előtti szintre azt változatlanul hagyni. Na ez nem hozzáértés a részemről hanem erőfölénnyel való visszaélés. Számold már ki légyszíves, hogy 0.25% és 9.75% között mennyi a haszon. Hol van ilyen megtérülés bármilyen szektorban akár termelő akár kereskedő szektor. Ezt tulzás nélkül, egy nyolc osztályos idióta is képes megcsinálni. Állami cégekről csak annyit hogy a világ boldogabik felében elég jól elvannak ezek az állami cégek csak nálunk a szadesz áldásos hatása miatt kellett mindent eladni, ahelyett hogy a rossz és korrupt vezetőt kirugnák és a várfokán felnégyelnék.
Ja kint is volt válság ott kb az 5%-os hiteleket sűrű bocsánatkérések közepette megemelét 0.5% ponttal. Ja és kurva nehéz volt frankhoz jutni mert svájci jegybank már azon is gondolkodott hogy nem nullára meg 0.25-re viszi le, hanem fizet csak vigyék.
@Kettes: Ne aggódj, tud a Magyar Állam bankot is üzemeltetni. Legfeljebb, ha mégis veszteséges lenne, hát akkor majd azt is mi, adófizetők álljuk majd, ahogy a MÁV esetében is…
Ha a vasúti közlekedés alanyi jog minden szar faluban, kerül, amibe kerül, akkor a lakáshitel miért ne lehetne?
Ahogy a vasutat is velünk adózókkal fizetteti meg az állam, miért ne lenne ez másként egy állami bankkal?
Aztán, ha már minden „stratégiai fontosságú” vállalatot állami kézbe vettünk, akkor elmondhatjuk: az átmeneti időszakra életre hívott Nemzeti Együttműködés Rendszere megtette kötelességét, így immár átadhatja a helyét a Szocializmus Rendszerének.
Minden vállalatot állami kézbe! Minden hatalmat a szovjeteknek!
Szép új világ! Vagy déja vu?
@mrs. white: Tudod mihez kell sztakértelem?
Monjduk ahhoz, hogy belásd, hogy a hazai bankrendszer HUF forrásokból finanszíroz jellemzően CHF kihelyezéseket.
Ennek a devizának az előteremtése bizony nincs ingyen. HUF-CHF swap ügyletekre van szükség. És itt, ahogy a gazdasági életben mindig, a kockázatok emelkedése a kamatok vezet. (Egy deviza swap ügyletben HUF-ot helyezel ki BUBOR-on, és CHF-et veszel fel LIBOR-on, csak a kettő között még van valamekkora marzs. LIBOR feletti kamatot fizetsz a CHF-re, vagy BUBOR alattit kapsz a HUF-ra. Krízishelyzetben ez a marzs szétnyílik, azaz drágul a deviza refinanszírozás)
A másik nehézsége a hazai bankrendszernek, a futamidő egyensúlytalanság. A kihelyezett hitelek 10-20-30 évesek, míg ezeket 3-6 hónapos forrásokból finanszírrozzuk. Azt gondolom te is belátod, hogy a rövid források és hosszú hitelek ellentéte kockázatot hordoz, amit szintén árazni kell.
Na mindegy, nem fogok most komplett banküzemtan előadást tartani.
csak szimplán elvárnám, hogy ha valaki sajt egy témához, akkor ne gondolja már azt, hogy olyan kibaszott egyszerű egy bankot üzemeltetni.
Nem az. De ha gondolod, próbáld ki magad. Feltéve, hogy felvesznek bárhová.
Talán majd az Állami Általános Bankba…
@Surko: Majdnem jó. Az otp esetében még érthető is lenne az elgondolás mint hazai bank. Azonban egy külföldi anyabank miért kapná más feltételekkel a a frankot mint mondjuk az anyaországában? Egész pontosan az anyabank olyan kondiciókkal veszi fel amivel csak akarja. Az más kérdés hogy itt mást lehet verseny hiányában elkövetni mint máshol. pl a bankkártyát azért találták mert ezáltal a drága humán erőforrást lehet megtakarítani, kvázi a bank olcsobbá teszi a müködését ezért kint ingyen szórják utánad. Itt valahogy ezt is az egyik lenyulás fajtájává sikerült kinemesíteni. Egyébbként mint fent említettem az országkockázat már közel volt a válság előttihez de ezt valahogy a kamatoknak nem sikerült lekövetni, mint ahogy a forint hitelek esetében sem a magyar jegybanki alapkamat változást. Pedig arra szerintem semmi hasonló tudományos magyarázatot nem tudsz adni mint a frank esetében.
A bedőlő hitelek esetében igazad van, ezen logika alapján akkor még jobban fel kell emelni a kamatot és akkor még több hitel dől be és akkor a végén már egy adós fog fizetni 23000000000000000000000000000000000000000000%-os kamatot mert szegény hülye Ő maradt utolsónak, vagy pedig olyan kamatszintet találok ki amivel igyekszem a bedőléseket minimálisan tartani és nem válság közepette próbálok extraprofitot termelni, ahogy az autókereskedő sem abban gondolkodnak hogy zárják a legjobb évüket, hanem abba, hogy hogyan éljék túl ha tudják. Az egyikben van verseny a másikban nincs. Ennyi.
@mrs. white:
Forintban eladósodni nem menő. Itt egy alapos vélemény arról, miért miért dőlltek be hitelesek:
portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=135866&is=1
@mrs. white: „kurva nehéz volt frankhoz jutni, mert a svájci jegybank azon gondolkodott, hogy nem nullára, meg 0,25-re viszi le, csak vigyék…”
No igen. De vajon ki legyen az aki viszi barátom?
Ezt vagytok hajlamosak elfelejteni. Hogy adós és adós között bizony vannak különbségek.
És ahogy te is más kamatra adsz kölcsön a bankodnak (a bankbetét egy kölcsön) meg mondjuk a szomszéd Pista bácsinak, ugyanúgy a nagyvilágban is más kamatot kérnek egy jó fizetési képességű szereplőtől és egy rosszabb adóstól. Márpedig egy magyar környezetben működő bank neve korántsem csengett olyan jól a válság hónapjaiban…
Gyanítom te sem szeretnél ugyanakkora hozam reményében befektetni egy IMF segélyen tengődő országban, meg mondjuk Németországban.
De a piacok kockázati megítélését elég jól le lehet mérni az azonos devizában (euróban) denominált európai államkötvények árazásában. Ha a hozzád hasonlók logikáját követnénk, akkor a német és a görög állampapírok – lévén mindkettő euróban van – azonos hozammal lenne elérhető.
No de milyen meglepő, mit látunk? A német államkötvények hozama 4-5, de volt idő pár hete, amikor 20%-kal volt alacsonyabb görög társánál. Vagyis: a piac nem ad mindenkinek egyforma áron forrást.
A megbízható német államnak olcsón ad, a megbízhetetlen görög államnak meg drágán, ha ad egyáltalán.
Szóval jöhetsz te a CHF alapkamattal, csak annak nem sok köze van ahhoz, hogy milyen kamat mellett kap hitelt egy magyar kereskedelmi bank…
De persze te kurvára értesz mindehhez… én meg csak a bankok szekerét tolom. 🙂
@Surko: Mivel látom hogy te nagyon benne vagy a témában, én pedig meggyőzhető vagyok. Amikor 0.25% volt a jegybanki alakamat akkor mennyiért jutott hozzá egy bank és amikor előtt pár hónappal 3.5% akkor mennyiért. A 3.5%-os verziónál kiárúlt 6-7%-oson mennyi volt a haszna és 0.25% kontra 10-11%-osnál mennyi? Ha az utóbbinál kevesebb akkor elmorzsolok egy pár könnycseppett a bankokért és vissza szívok mindent, ha utóbbinál akkor azrt nagyon nem sajnálom őket. Emlékeim szerint az otp minden évben jelentősen növelte profitját a bedőlő hitelek ellenére, hasonlóan a töbiekhez.
a következő shortolást majd azzal csinálja. ha a bank meshortolja a forintot monjuk 300 Mrd-ra, miután a beépített droidok feladják a labdát, nem nagy gond befizetni 100 Mrt bankadót még Csányinak sem
@mrs. white: Nem vagyunk szakmailag egy szinten azt hiszem, így én unfair versenyelőnyben vagyok… 🙂
Nem érted még mindig. Nem baj, hiszem, hogy tudsz gondolkodni.
Vegyük végig:
– igen, az anyabank alacsonyabb áron jut CHF-hez
– amit az otthoni piacán – alacsonyabb kockázatok mellett – nyilván alacsonyabban hitelez is tovább
– de ugyan miért adná át ezt a leányának alacsony áron, ha egyszer a leányának országában a kockázat magasabb?
Ez esetben ugyanakkora jövedelmezősége lenne a magyar leánybanknak, mint az otthoninak, csak éppen sokkal magasabb kockázatok mellett.
A kockázat mindig arányos az elvárt hozammal. (milyen meglepő…)
Ha bank alapításba fekteted a saját tőkédet. Akkor te ugyanakkora hozamot várnál el ettől a banktól
– Zimbabwében
– mint Németországban?
Vajon ugyanannyi kockázatot rejt a zimbabwei üzlet, mint a német? Nyilván nem. Ezért is fogsz a zimbabwei befektetésedtől többet elvárni. Magyarán: drágábban fogsz ott hitelezni.
Persze auz anyabank adhatná olcsóbban a bankközi hitelt a leányának, de ebben az esetben ő ingyen vállalna át kockázatot a hazai leányától.
Hiszen a piacról ő azért jut olcsóbban a forráshoz, mert az ő működési körbnyezetét kedvezőbbnek (értsd: alacsonyabb kockázatúnak) értékeli a piac. A magyar leányét meg kockázatosabbnak, amiért többet kérne a piac a forrásért.
Ha az anyabank a saját kockázati árazását „bérbe adva” a saját árán adná tovább a hitelt, akkor ő vállalná át a magyar és a saját kockázati szintje közötti különbséget, de mindezt ingyen tenné. Hiszen a kockázati különbözet nem jelenne meg a felvett hitel és a továbbadott hitel árazásában.
Ez lehet, hogy számodra már túl komplex, de a lényeg mégis ez. Az anyabank nem vállal fel ingyen extra kockázatot.
ez mit jelent annak, aki kis pénzét az adott bankban őrizgeti? jót? rosszat? semmit?
@Surko: Na eljutunk az alapkérdésekig. mennyiben szakértők azok a bankok (mert ugye az állam nem érthet ehez a csodához) pl pnb paribas aki mintegy rendkivűl jól sikerült kihelyezés folyamán a görögöknek adott 70 milliárd eurot. kvázi ha baj van akkor franciáknál is baj lesz és euban szintén ezért ezeket a rendkívűl szakértő bankokat kell kimenteni mindenfajta hitelekkel az adófizetők pénzéből. Kvázi piaci szereplőket támogatunk állami eszközökkel a csőd elkerülése miatt. Én momentán a magyar államnak sem adtam volna már jó régen és természetesen a görögöknek sem, de a non plus ultra az USA. Hasonló mutatókkal mi már rég tönkre mentünk volna. Szóval az egész egy vicc ahogy működik.
@Caravallo: próbálkoztunk gyurcsánnyal, de már az mno sem volt rá vevő :-)))
@Surko: Ha kockázat megtérülés párhuzam működne akkor az USA nak már rég nem volna szabad hitelt kapni állampapírok formájában sem, mert ugye lehet olyan pénzt kap vissza mint a gazdálkodj okosanban. Mennem kell Jó éjt!
@mrs. white: Az OTP valóban rekord eredményt könyvelt el tavaly, de ez korántsem igaz minden szerepőre, sem a szektor átlagára.
De kérésednek eleget téve, utánajártam a dolgonak egy modelllezés kedvéért.
A válság előtt a CHF forrásköltsége az alábbi volt:
– 12 havi CHF LIBOR ~ 2,8-2,9% (2008. év eleje, ekkor az alapkamat szintje 2,75% volt)
– erre rakódott egy 40-50 bázispontos magyar CDS (kockázati felár)
– plusz a HUF-ból történő finanszírozás miatt még egy újabb 20-30 bázispontos HUF-CHF swap költség
Tehát 2008-ban a Lehman csőd előtt a CHF forrásköltség összesen 3,4-3,7% volt.
A vélság kitörését követően mondjuk nézzünk egy 2009. eleji hasonló összetételt:
– 12 havi CHF LIBOR 1,08% (alapkamat ekkor már 0,25%) – a LIBOR magasab elválik az alapkamattól, mert az általános piaci félelem miatt senki nem mert kölcsönadni még elsőrendű adósnak sem, vagy csak igen komoly felárral
– a magyar CDS 2009. elején a korábbi 40-50 bps helyett immár stabilan 200 bázispont felett jár, de esetenként felszökött 500 pont (azaz 5,00%) fölé is
– a swap költségek pedig szintén 200 bázispontras emelkedtek (sőt, voltak napok, sőt hetek, amikor még ilyen áron sem lehetett üzletet kötni, mert nem volt aki HUF-ot swapolt volna CHF-re… a piac kiszáradt, átmenetileg egyszerűen megszűnt)
Tehát a forrásköltség 2009-re általában 5,00%-ra, de estenként ennél akár jóval magasabra is – igaz soha nem túl tartósan – szökött.
Történt mindez annak ellenére, hogy a CHF alapkamat 2,75-ről 0,25-re csökkent ebben az időszakban.
A magyar forrásköltség mégis 3,5%-ról 5%-ra nőtt.
Ennél a szektor tényleg többet emelt a hiteleken, ám korántsem olyan drámaian, ahogy azt írod. A piaci átlagos kamatemelés 3% volt. (az más kérdés, hogy amkorábban első évre akciósan adott hitelek esetében a promóciók megszűnését is kamatemelésnek érezte a lakosság – a Lehmann csőd előtt a 3,5%-os forrásköltség ellenére akciósan már 1,5-2%-os első éves kamattal is hozzá lehetett CHF hitelhez jutni)
A forrásköltségek emelkedése tehát 1,5%-os kamatemelést indokolt. A további 1,5% oka pedig a portfólió romlása – a nem fizető hitelek arányának növekedése – következtében fellépő leírási kötelezettségek ellentételezése.
A portfólió ráadásul nagyob mértékben romlott, mint 1,5%. A nem fizetés aránya (90 napnál hosszabb tartozású hitelek) a válság előtt 1-1,5% volt mindössze a jelzáloghiteleknél, ám ez felszökött 6-7%-ra és a romlás még nem állt meg.
Mindezek alajpnán tehát nem állítható, hogy a bankok „gennyesre” keresték volna magukat a válság következtében.
Az OTP esetét igazából nem is értem, bár van egy olyan balsejtelmem, hogy tőzsdei cég lévén, kozmetikázza a céltartalék számait, és bár romlik a portfóliója, mégsem képez megfelelő mennyiségű céltartalékot, ezzel javítva a tőzsdei megítélését. De ne legyen igazam…
Surkonak teljesen igaza van, nagyjából jól írja le a rendszert. viszont az egészben van egy egy-két probléma. Azt jól tudjuk, hogy a Magyarországon lévő bankok jövedelmezősége a legmagasabb az Unióban, evvel csak az a baj, hogy ez nem egy vagy két éve van így, hanem sokkal régebb óta, és régebben világválságról szó sem volt, ugyan úgy, ahogy a kis magyar válságról sem volt szó. Ez elgondolkodtató.
A következő probléma a kockázat. Kockázata van a bank, abból, hogy bedől az adós, és ebből kára származik a banknak. Itt a kérdés az, hogy valóban kockázata származik e banknak. Gyakorlatilag nem. Miért is? A hitel fedezete bőséges biztosítékot nyújt bedőlés esetén. Amit a bank elbukhat az a 10-20-30 év futamidőből származó profitja. Ezt valóban elbukja, viszont nagyon jól tudjuk – ahogy Surko is megírta, hogy a bankok a hosszútávú pénz kihelyezéseket rövid távú hitelek felvételével fedezik. Belátható, hogy itt a bukta elégé kérdésesé válik.
És végül az is jól belátható, hogyha a bank az igazándiból nem is létező kockázata miatt nem növelné a kamatterheket rögtön kisebb is lenne a bedőlési kockázat.
Ravasz dolog ez 🙂
@mrs. white: Az USA valóban egy érdekes paradoxon. Óriási fiozetési mérleg hiány, mégis dől befelé pánik idején a pénz az állampapírjaiba.
Ő az egyetlen kivétel, az egyenlőbb az egyenlők között. 🙂
A dollár tartalékdeviza szerepe miatt egyelőre többet elnéznek neki.
De a jövő egyik óriási kockázata éppen az amerikai stabilitás megingása az óriási hiányuk és államadósságuk miatt. Lesz még náluk is Bokros-csomag ne aggódj!
Átmenetileg át lehet hágni a piac törvényeit, de csak idő kérdése, hogy mikor jön el az a pont, ahol a piac bizalma is meginog és korrekciót követel.
Az Amerikába vetett bizalom viszont azért millan el nehezen, mert hová fusson a pénz menedéket keresve, ha nem dollár államkötvénybe?
Nem véletlenül mondják sokan, hogy az arany előtt még óriási jövő áll…
@Decadurabolin: ” A hitel fedezete bőséges biztosítékot nyújt bedőlés esetén. „
Ezzel vitatkoznék.
Egyik oka csak, hogy a kormány gyakorlatilag megbénította a behajtást a kilakoltatási moratóriummal. (ha nem tudod kitenni a lakót, akkor nem tudod elárverezni sem az ingatlant… ergo nincs ingatlanból történő behajtás, azaz a jelzálogjog virtuálissá vált…)
A másik, hogy egy olyan rendszerszintű válság esetén, mint a mostani, a tömeges ingatlan árverések drámai árzuhanást okoznának a piacon, azaz az értékesítésből befolyó összeg már nem fedezné a hitel tőkeösszegét.
Leginkább amúgy ezért nem élnek a bankok a kényszerlikvidálás eszközével. Amerikában megtették, 30-35%-kal le is értékelődtek az ingatlanok. Így hip-hop nem nyújtott már fedezetet az ingatlan a hitelre…
Más okból, de nálunk isn hasonló a helyzet. Csak nálunk nem az ingatlan ára esett le, hanem a hitel tőkeösszege ment fel. 160-as CHF árfolyam helyett ma 200 felett vagyunk. Az 25%-os növekedés a hiteltartozásnál. Azaz egy 80%-ban hiutelből vett ingatlan esetében a hitel összege ma a 100%-át teszi ki az ingatlannak, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy azért néálunk is bekövetkezett egy 5-10%-os leértékelődés. (elsősorban azért, mert a hitelből vásárolók rétege eltűnt, így keresletiből ,kínálativá alakult az ingatlan piac)
Egyszóval a bankok nincsenek feltétlenül a pénzüknél a fedezet likvidálásával. Sőt.
Sőt, tovább megyek. Egy kereskedelmi bank nem foglakozik árveréssel. A bank a behajthatatlan portfólióját eladja egy behajtó cégnek. Csakhogy ez az eladás az eredeti hitelösszeg 40-50%-án történik.
Így a behajthatatlan hitelek 50-60%-ban tényleg leírási veszteséget jelentenek a bankrendszernek. Az már egy máésik kérdés, hogy a behajtó mennyit profitál a behajtás sikerességéből. A bank nem árverez, hanem elad.
@mrs. white: Igen, sajnos tényleg működik az adófizetői pénzből történő magánszereplő mentés.
Én ezt szívből ellenzem is. Erre mondja a szakirodalom a ‘moral hazard’ kifejezést, azaz erkölcsi kockázatot hordoz, mert a piaci szereplők legközelebb is arra bazíroznak majd, hogy úgyis kimentik őket. ez felelőtlenségre ösztönöz.
Épp úgy, ahogy az aszálykár súlyotta gazdákat is az állam kártalanítja. Na de miért nem köt biztosítást?
Aki meg köt, az rájön, hogy lúzer, mert neki csak költsége volt, de az ingyenélő tücsök is kap kárpótlást. Akkor minek a felelős magatartás, minek a biztosítás?
Ugyanez az üzenete a bankmentésnek.
Én hagytam volna bedőlni az AIG-t, a Bank of Americát és a Citit is.
OK, az igaz, hogy mélyebb és hosszabb lett volna a válság. De legalább erős,üzenet lett volna a piacnak. Csak magatokra számíthattok.
Ezzel, amit az USA csinált bankmentés címszóval, szemen köpte a szabad piacot.
Ez nem kapitalizmus. És ez rossz.
@mrs. white: Két okból nem fogok neked banküzemtan előadást tartani. A másik az, hogy nem értek hozzá. 🙂 Viszont arra a kérdésre tudok válaszolni, hogy vannak-e olyan szektorok, ahol magasabb a megtérülés, mint a bankoké.
Háhogyne. Telekom, gyógyszeripar, szerencsejáték. A Bankszövetség tett rá egy finom utalást, hogy azzal az érveléssel, hogy mindenki szopjon, másokat is be lehetett volna vonni a 200 milliárd forintos közteherviselésbe, de ez a Fidesznek valamiért nem tetszett. Pedig telekom cégük például nincs is.
@Surko: ez teljesen igaz amit írtál, illetve egyetértek, csak az a kérdés merül fel bennem, hogyha a bankok évek óta nem alkalmaznák( nem csak a válság idején alkalmazták) a kockázati kamat felárat akkor valóban ekkora lenne a kockázata a bedőlésnek, illetve valóban bedőlt volna ennyi hitel.
Az átváltási „trükkökről” nem is beszélve.
Az meg, hogy a bankok milyen primitiv módon szabadulnak meg, szabadulnának meg a bedőlt hitel esetén a fedezettől, meg egy olyan rendszer probléma amiről véleményem szerint az adós nem tehet, egyszerűen kényelmesebb a bankoknak a béke időben ez a tovább passzolási módszer.
Egyébként szerintem a magyar ingatlan piacon 30-35%-os árcsökkenés egyszerűen elképzelhetetlen a magyar piac sajátossága miatt, jól érzékelhető, hogy az a csökkenés ami bekövezett az utóbbi egy-két évben, inkább tekinthető egy inflációt nem követő ár stagnálásnak, mint valós nominál leértékelődésnek.
Ami számomra kicsit furcsa ( jó nem furcsa), az az, hogy deviza hitelek egyik főfelelősét nem nagyon veszik elő, hol van Járai „elszámoltatása”?