Békés Márton esete (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Interjút adott a Klubrádiónak Békés Márton a Terrorháza „kutatási” igazgatója, a Kommentár szerkesztőségi főmunkatársa. Csak tizenhét perc, érdemes meghallgatni, segít megérteni a mai Magyarországot.
Békés nem egy böllérbicskás huthgergely, nem valamilyen agresszív kis utcai bűnöző, mint a rezsimlapok átlagos szerzője, és próbálja is elhatárolni magát ezektől a fasiszta majmoktól. Leginkább L.Simon László környékére pozicionálja magát, fontosnak tartja megemlíteni a teljesen elállatiasodott prostisrácokkal való szembenállását pl. a melegek ügyében, elmondja, hogy bizony közelebb áll a szívéhez a rezsimsajtó által lekommunistázott Kassák Lajos, mint gróf Wass Albert, méltatja Antonio Gramscit, sőt Heller Ágnesről is van egy majdnem jó szava.
Békés írt egy cikket a Magyar Időkbe, ezt próbálja megmagyarázni drága Bolgár úrnak.
„Mindezt nehezíti a művelődési intézmények (MTA, egyetemek, színházak, könyvkiadás, zenei élet, galériák) gyarmatosítása és a kereskedelmi célú „kultúra” meghonosodása, amely lépten-nyomon együtt jár a cinizmus és a közömbösség terjedésével. A legnagyobb online hírportálokat például ma is egy olyan gonzó-szubkultúra határozza meg, amelynek kódjai, utalásai és metanyelve a többségi társadalomtól teljesen idegen. A nyilvánosságnak ezek az enklávéi tekinthetők a liberális kurzust nyomokban még fenntartó „médiaelit” utolsó valamirevaló citadelláinak. A konzervatív kulturális dekolonizáció elsődleges feladata a művelődési és média-intézményrendszer átalakítása.”
„A mi szovjet irodalmunk nem fél a tendenciózusság vádjától” – mondhatta volna Békés Alekszej Alekszandrovics Zsdanovot citálva. Békés nem a Nagy Honvédő Háborút, hanem a józsefvárosi választást használja hivatkozási alapként, ami talán a kontextusok közötti különbségről is elárul egyet s mást.
Békés Márton egy senki. Ezt józan pillanataiban valószínűleg maga is elismeri. Az ún. navracsicskák, Böszörményi Nagy Gergelytől (ő lett Gorka Sebestyén társszerzője húszéves korában, és ezen felbuzdulva, most elmagyarázta a tudomány helyzetét), Megadja Gáborig, Szilvay Gergelytől Békés Mártonig először is senkik és csak utána izék. Szorgalmas (már amelyik) de szinte bizarr módon képesség nélküli fiatalemberek. Ők már húszévesen is kiválóan hozták a kiégett Komócsin-korszakbeli karrieristát, pontosan tudták, hogy előrejutásukban leginkább az számít, hogy milyen gyorsan hozzák ki Princess Ráhelnek a tojássalátát, ha egyáltalán a közelébe tudtak kerülni Princess Ráhelnek, és nem csak Lánczi András cipőjéről törölhették le a galambszart. Most múlik… Most jön korszakváltás, amikor Békés Márton átveheti a hatalmat a kulturális élet felett. Több mint három évvel idősebb, mint Sebastian Kurz, pontosan annyi idős, mint Orbán volt, amikor először választották miniszterelnöknek.
Békés tudja, hogy a középszerűség szintje elérhetetlen magasságban van számára, és azt is tudja, hogy ez nem számít. Birkner docens lesz az innováció felelőse, ő a kultúráé. Majd megveregeti a vállát Aschernak a szünetben, nincs ezzel a darabbal semmi baj, mondjuk arra a karakterre a második felvonásban nincs szükség, és kicsit húzni kell a monológból, de alapvetően rendben van, elmagyarázza, hogy kell az a film a pozsonyi csatáról, ahol Jutocsa leleplezte Derridát és Foucault-t, nem nekem kell Andy, nekik, de tudod, és Andy tudni fogja, mert ki tudná, ha nem ő, és talán még a Magyar Tudományos Akadémia helyén működő kisebb, de barátságosabb testület éves közgyűlésén is mesélhet anekdotákat a neokonzervatív amerikai gyeplabdáról. Farmakológia -mondja majd magában, milyen hülye szó, de mi nem szólunk bele a tudomány dolgaiba.
Lesz ő még a kisebbik rossz.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518510-6ae0a27e947a1' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518510&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518510-6ae0a27e947a1&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518510-6ae0a27e947a1' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@velőtanya: Siettem reggel, és benne maradt egy értelemzavaró hiba:
„és a hozzád hasonlókkal” helyett „és a hozzád hasonlók nélkül” a helyes
@mafi mushkila: Én is szeretném ezt hinni, de az utóbbi néhány évben kicsit megingott a hitem – nem elsősorban a ner miatt, az simán lehetne egy zárvány a térképen és a történelemben (persze nekünk bőven elég lenne önmagában is), hanem vannak igazán komoly baljós jelek is. A kínai visszarendeződés (megspékelve az elképesztő orwelli technikákkal) lehet a legnagyobb „külső” veszély, az USA Trump által fémjelzett még-nem-tudjuk-pontosan-miféle fordulata pedig belülről ingat meg sok évtizede magától értetődő alapokat (és vannak még egyéb tételek is, amik legalábbis rövid távon nem jó irányba hatnak, az előző kettőt pedig felerősítik)
De legyen neked igazad, és lehetőleg minél előbb derüljön is ki:)
@velőtanya:”… Zsigeri gyűlöletet látok benne minden ellen, ami a „lib” betűkombinációval kezdődik,…”
1. Megtiszteltetésnek veszem, hogy elolvastad.
2. Ha ekkora orbitális faszságot sikerült belőle leszűrnöd, akkor kár volt minden percért. Itt fejezzük be, eszembe sincs linkeket dobálni neked, hogy röhögve és könnyedén megcáfoljalak.
@seol:
1. „Á, szóval bőszen zsidózó barmokra nem kellene azt mondani, hogy antiszemiták..” De, nyugodtan mondhatod rájuk, hogy antiszemiták. Hogy jött ez ide? Hol olvastál ilyet?Ki állította ennek az ellenkezőjét?
2. „a hitleri Németország fajelméleteit felöklendező idiótákat nehogy lenácizzuk,” De, nyugodtan lenácizhatod azokat az idiótákat, akik a hitleri Németország fajelméleteit öklendezik fel. Ki tiltotta meg? Hol olvastad ennek az ellenkezőjét? Hogy jött ez ide?
3. „azokat meg, akik egyszerre érvként és célként emlegetik a fasizmus(ok) ismérveinek bő többségét, értelemszerűen fasisztázni tilos.” Nem tilos. Ki tiltotta meg? Hol olvastál ilyet? Hogy jött ez ide?
Teljesen felesleges kommunikációnak álcázni azt a tevékenységet, amelyben a saját állításaidra reagálsz, és a saját kérdéseidre adsz előre kialakított válaszokat. Ezt a játékot a játszópajtásaiddal űzheted, de sajnos én annál egy kicsit intelligensebb vagyok, hogy ezt toleráljam, és életem múló perceit arra áldozzam, hogy a felesleges köröket fussak a frusztráltságod kielégítésére. Mint olvashattad, én többször is szavaztam az SZDSZ-re és Demszkyre is, így engem sajnos ez a vérprimitív „buzizó, drogos” provokáció, amit a hozzászólásodban megejtettél jéghidegen hagy. Ezzel utazz a B1 blogcsalád posztjaira,vagy a blog.hu egyéb politikai harcmezőire, és akaszkodj össze a fideszes trollokkal, imádni fogják. Zsák a foltját effekt.
@jotunder: Messzi Tündér, én megértelek téged, de szeretnélek megkérni, hogy öt percre lépjél egy kicsit hátrébb, és hűvösen próbáld meg feldolgozni azt, amit írtam. Ha ez nem sikerült, akkor átfogalmazom: ha te odaállnál a nevezett úr/urak elé e kies hon bármely négyzetméterén, és az arcukba tolnád, hogy maga/maguk fasiszta gecik ( a „majmozást” a leghatározottabban elítélem, és ezt nem viccnek szánom. Hagyjuk ki ebből a buliból, ezeket a védtelen állatokat) akkor téged a jog asztalánál szednének ízekre, rágalmazás, becsületsértés, hitelrontás és minden egyéb, a büntető jog és a polgári törvénykönyv paragrafusai szerint, mert ezt az állításodat nem tudnád bizonyítani, és ez már messze túlmegy a szólás és véleményszabadság határain, mert azt senki sem köteles eltűrni ( itt jön be az örök játék arról, hogy Békés úr közszereplőnek számít-e
, mert akkor van némi sanszod, de az az érzésem ez alól kimosnák az ügyvédei), hogy a történelem legnagyobb tömeggyilkosainak eszmerendszerébe sorolják a munkásságát, vagy őt magát a fasiszták/nácik közé applikálja valaki. A blogposztban nevezett illető nem fasiszta, ebben biztos vagyok. Lehet, hogy egy senki, akinek a középszer is magas, de nem fasiszta. Az egy nagyon durva vád: szakmányban hordhatod rá a jelzőket, és abba még a jog által sem tudna belekapaszkodni, hogy visszaverje őket, mert láthatóan képben vagy a tudományos tevékenységét illetően, de ez a fasisztázás a te fejedre száll vissza. Nem lehet ennyire zsigerből tolni az ítéletet: ha téged kirabol öt erőszakos, vérprimitív bicskás tetű, és összeverve hagynak Kelet-London flaszterján, attól azok még nem lesznek feltétlenül fasiszták, illetve nem biztos, hogy fasiszták. Lehet, hogy azok, de ennek bizonyítéka nélkül, csak köztörvényes bűnözők. A NER éppen ilyen: az adófizetők kínnal, vérrel, gyötrelemmel megkeresett adóforintjait átcsatornázza a család, a haverok, az oligarchák, a strómanok zsebébe, közben letarol mindent, amit tisztességnek, erkölcsnek, etikának, törvényességnek hívnak, de még ez sem teszi az Orbán rezsimet fasisztává. Mondtam: az egy ideológia. A NER-nek nincs ilyen.
@balmoral: Irigyellek. Számodra egyszerű az élet. Azoknak a politikai mozgalmaknak, akik hasonlóan egyszerű világlátással indultak neki 2018 márciusának, szintén egyszerű és világos volt a bukás, amit én hét hónapra előre, tűpontosan borítékoltam, bár nem volt nehéz dolgom. Veled és velük ellentétben ugyanis, én a valóságban élek. A valóság, 2018-ban, Magyarországon nagyon szar, de nem fasiszta. De ezen nem foguk összeveszni. Békésen (mondom Békésen, figyeled milyen ravaszul rákötöttem a posztra?) elbeszélhetünk egymás mellett, az még nem baj.
@zord íjász: A Wikiből idézek, viszonylag jó zanza:
„Az egyik legegyszerűbb használható definíciót Umberto Eco alkotta meg, aki szerint a fasizmus a nacionalista autoriter rezsimek gyűjtőneve. Ehhez szorosan kötődik a tömegmanipuláció, vezérkultusz, idegenellenesség, nacionalizmus, hatalomkoncentráció, az igazságszolgáltatás és sajtó központi irányítása, a tudományok megvetése.[10]
„ A fasizmus diktatúrának számított ugyan, de nem teljes mértékben totalitáriusnak, nem azért, mert elnéző volt, hanem mert ideológiája gyenge filozófiai lábakon nyugodott. A közhiedelemmel ellentétben, az olasz fasizmusnak nem volt filozófiája. ”
– Umberto Eco: A mindenkori fasizmus”
Melyik meghatározás nem illeszthető a hazai viszonyokra?
Ha 90% fölött fasiszta jellegű egy rendszer, azt ne hívjuk vanilia sodónak! (Némelyik házmester náci gondolatokat is villogtat, de az tényleg más tészta…)
@zord íjász: „A blogposztban nevezett illető nem fasiszta, ebben biztos vagyok. „
Arról írtam, hogy Békés szeretné magát kissé elhatárolni a fasiszta majmoktól. Na, pá.
@velőtanya: Hát, én meg merem ígérni 🙂 Mint ahogy azt is, hogy senki nem fogja tudni, hová lettek azok a kis bigyók, meg az a fura kis izé… raf… raffiakötő állvány, amihez hozzá voltak erősítve…
Szóval nem sokat számít, mert csak én mondom, meg mindmeghalunk addigra, de azért úgy lesz. Ezt mindenki tudja :), még akinek nem tetszik, az sem tud arról álmodozni, azt kimondani, hogy az ő nyamvadt, bemerevedett, állandó tákolgatásra és nyomulós propagandára szoruló rendszerecskéje lenne az, amiből a jövő kibomlik. Soha nem is beszélnek a jövőről, csak kapkodnak ide-oda, bármilyen nehézségben az ürügyet keresve a maguk megerősítésére, „higgy az én sorvezetőm szerint, ki a jani, ki a senki, és akkor minden úgy maradhat, mint volt.”. De azon túl semmi.
John McCain: „I understand how the game is played, but here we are, a nation (Hungary) on the verge of ceding its sovereignty to a neo-fascist dictator, getting in bed with (Russian President) Vladimir Putin, and we’re going to send the producer of The Bold and The Beautiful as our ambassador.”
:))
@jotunder:” Arról írtam, hogy Békés szeretné magát kissé elhatárolni a fasiszta majmoktól.”
És sikerült?
@zord íjász:
1. Magyar Idők:” A tárlatot Böcskei Balázs politológus, az ELTE oktatója nyitotta meg, aki nemcsak méltatta a Tanácsköztársaságot, hanem megfogalmazta azon vágyát, miszerint bízik e nagyszerű kor visszatérésében.”
2. Ki! Böcskei Balázs, Békés Márton
L’Harmattan Kiadó, 2015
(ebben a könyvben szerepel az alábbi idézet:” Míg a söröző hangos, zajos, füstös és malátában úszik, addig a public pub kézműves, fóti és ízesített. ” amiből látszik, hogy Békés még nem látott sört közelről)
Békést is ki lehet nyírni, ha úgy alakulnak az erőviszonyok, ráadásul kassákozik, és az egész populizmusában van valamiféle baloldali karakter. Emlékszem, amikor még monarchista volt, azelőtt meg ugye más is volt. Ő egy karrierista bohóc, de fasisztának erősen atipikus lenne.
@Érvsebész:
Bár nyilazós felebarátunknak jegyezted meg, hogy „nevezhetjük ábrándos körömcsipesznek is, ami miatt majdnem kárba veszett a kávém némi fuldoklás kíséretében. Hanem viszont és ellenben, jól emlékszem, mert beleégett az agyamba, amikor hasonló eset esett meg velem Pál Tamás tanár úr megfogalmazásában, mely úgy hangzott, hogy bármely feladvány (probléma) megoldása a probléma kontúros megfogalmazásával kezdődik. (ezen a kontúros kitételen heherésztem.) Ehhez jön még egy kis weberi ideáltípusos fogalomrendszer, és szinte máris megvan a vanília sodó receptje.
Tehát ha már nevezéktan hasznosságáról avagy haszontalanságáról esne szó, a tapasztalat mind a páltamási, mind a weberi opciót bőségesen és könyörtelenül igazolta, igaz, elsősorban igazgatás és ügyvitelszervezési gyakorlatban. De miért ne lenne ez igaz a társadalompolitikában is?
Ismered az informatikus elmegy a boltba tanmesét:
Azt mondja az informatikusnak a barátnője:
-Kérlek menj el a boltba, vegyél vajat, és ha van tojás is, akkor hozz hatot.
Aztán az informatikus a vásárlás után beállított 6 vajjal és megjegyezte:
Volt tojás, ezért hoztam 6 vajat.
No, valahogy így van ez a nevezéktannal.
Mihály és köre, halálpontosan definiálták, és definiálják a kiindulási alapokat, az elérendő célt, és a köztes tennivalókat. Ezért sikeresek. (no meg azért, mert négymillió kicsi tolvaj vagy aktívan, vagy passzívan, de mindenképpen támogatja őt, őket ebben.
Nagy Gergely: Agyaridő.
„A szokottnál is brutálisabb hangú cikkben támadja meg a budapesti Kassák Múzeum egyik kiállítását, és tulajdonképpen a múzeum egész tevékenységét a Magyar Idők című lap.”
A szerző felidézi (én sem emlékeztem rá, pedig lett volna rá okom), hogy ” 2011-ben, a NER első, nagyobb értelmiségellenes politikai támadása, az úgynevezett filozófus-ügy után nem sokkal mindjárt a képzőművészet került elő. Aki azt hitte volna, hogy a képzőművészet túl kicsi ahhoz, hogy feltűnjön a hatalom radarján, láthatta: téved. Akkor az Universitas programban felújított egyetemi épületek beruházásain keresett fogást Budai Gyula „elszámoltatási” biztos, és ehhez a művészetet találták megfelelő támadási felületnek: sajtókampányban estek neki a „balliberális kormányoknak akár húszmilliót is megérő”, „modern” műalkotásoknak, amelyek amúgy a beruházásnak az akkori törvények szerint kötelező részét képezték. Azt a kampányt a Magyar Nemzet vezényelte (Egymilliárd „műalkotásokra”, Magyar Nemzet, 2011.02.05.), és szimplán csak kortárs művészet ellenes, modernizmus-ellenes (éppen úgy, mint a rákosizmus és a korai kádárizmus) és ostoba volt, mondván, ezek az alkotások nem ábrázolnak semmit, tehát fölöslegesek.”
Ahhoz képest is mennyire súlyosabb, ami ma történik:
„Érdekes persze megfigyelni a hangnem változását hét év alatt: míg a ma széles körben elfogadott militáns hanghoz képest az még viszonylag sima hecckampány volt egy „narancssárga falrész” vagy néhány „egymásra helyezett kocka” és alkotóik ellen, addig a Magyar Idők le sem rázza a sarat bakancsáról, mielőtt betöri az ajtót, ez már nyílt uszítás, acsargó hate speech, a lap össze-vissza rugdos élőkbe és holtakba, ahogy kézre (azaz lábra) áll. Belengetni a terror támogatásának gyanúját, az nagyon súlyos dolog. Kutathatnánk a motivációkat is, hogy talán azért kerül elő megint a képzőművészet, mert valami más cél van most is, a hatalom most majd múzeumokra sújt le, vagy egyszerűen csak ellenségkeresés folyik, és nem maradtak mások, mint a képzőművészek – de fölösleges.”
Az egész írás itt olvasható: artportal.hu/magazin/agyarido/
lesz majd
kulturkampfkampusz a krampuszoknak
@zord íjász:
Mondjuk két „jaj, de nagyon intelligens vagyok én” között megpróbálhatnál beszerezni némi „magyar szövegek értelmezése legalább középfokon”-t és „gúny felismerése hétvégén is”-t, lehet, könnyebben elhinnék az előbbit is. De ahogy érzed.
Akkor hadd segítsek: lelkesen kinyilatkoztattad, hogy Orbán és sleppje bizony nem fasiszták/nácik/antiszemiták (erre nagyjából annyi az egyetlen „bizonyítékod”, hogy a rendszer nem az — amit persze nem is állított senki, a rendszert üzemeltetők megnyilvánulásairól, elveiről volt szó, az triviális, hogy az EU-tagság korlátozza, mit tehetnek meg) és aki rájuk ilyesmit mond, az bizony nácikártyázik. Szóval a fideszes megmondógalandok gyakran elég konkrétan fasiszta, időnként náci ésvagy antiszemita hőbörgéseire ne mondjuk, hogy azok, amik, mert őőő, őőő, szdsz. Na, össze tudod már egyedül rakni, miért kérdeztem azt, amit?
Ja, ‘hadd segítsek’ második rész: az szdsz-re vonatkozó kérdés annak szólt, hogy találkoztunk már a szadeszt minden adandó alkalommal kényszeresen és értelmetlenül odakeverő versenyzőkkel, némelyik fejecskéjében legalább annyi megvan, hogy „mert ők voltak a drogosbuzizsidók”, és az a helyzet, hogy ebben a kérdésben még ők az értelmesebbek — szóval csak szerettem volna kibúvót adni. És ez a hála, ez. 🙂
@zord íjász:
Látom, már jelezték, de azt is, hogy nem árthat, ha párszor még: a poszt főszereplőjéről épphogy az ‘hangzott el’, hogy próbálja elhatárolni magát a fasiszta komisszárcsürhétől. Értem én, hogy egy posztban szerepel a neve a „fasiszta” szóval, és ez sokakat megzavar — de nem, rá pont nem mondta senki, hogy fasiszta lenne bármilyen értelemben. Legalábbis egyelőre.
@FF: Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.
@zord íjász: Számomra nem csak az élet egyszerű. hanem te is. Aki azt képzeli, hogy az ezerharmadon bármiféle választási mesterkedéssel lehet változtatni, az ún. egyszerű lélek. Sajnállak.
…Mi van, kicsit nem nézek ide, és máris felbukkannak a salgótarjáni /áthúzva/ sátoraljaújhelyi /áthúzva/ sárbogárdi lányok?
„…ez az ország nem fasizálódik, ez nem egy diktatúra, hanem egy demokratikus jogállam”
(Mennyit keres vajon 1 átlagos fideszpropagandista? Lehet, fel kéne csapnom okosba’…)
Tegnap elolvastam ezt a postot, de nem esett le, hogy kiről szól. Azóta rájöttem, hogy eggyel felettem járt a gimibe 🙂 Nem nagyon szerette senki, mert fullba nyomta a nácit (kopasz volt, skinheadnek képzelte magát, néha verte a kisebbeket). Kicsit meglep, hogy kutatási igazgató lehet ez az ember bárhol…
@káposzta: valóban szkinhed volt. „bárhol „nem lehet kutatási igazgató, csak schmidtmarinál :)))
@káposzta: @jotunder: skinhead? Verte??? De hát szélesebb a feje mint a vállai!
@harmadikszem: arra célzol, hogy még szkinhednek is béna volt? nem lennék meglepődve.
@jotunder: egyértelmű. Valószínűleg akkor kezdődött az egész.
@harmadikszem: Amikor békés abban a korban volt, az igazi szkinek épp kiöregedtek, úgy csúszhatott be.
@tonhalkonzerv reloaded: „az igazi szkinek épp kiöregedtek, úgy csúszhatott be”
Molnár Zsoltra vagy Sneider Tamásra gondolsz?:) Mondjuk az utóbbiról inkább el tudom képzelni, ahogy elveszi a kisebb osztálytársai uzsonnáját, Békés legfeljebb akkor, ha ketten már lefogják az áldozatot.
@tonhalkonzerv reloaded: volt egy ún. önsorsrontó skinhead kategória, ő is oda tartozhatott. Én is ismertem egy ilyet, 50 kiló volt és csípőficamos. Heti szinten verték meg a buszon, ami szintén nem volt szép dolog és hát nyilván nem csökkentette az előítéleteit.
@harmadikszem: A kisebbeket 🙂 És tényleg elhitte, hogy ő a legkeményebb szkinhed a suliban (ami mondjuk igaz is volt, mert ő volt az egyetlen).
@káposzta: Amikor összeveszett a legitimista mozgalom vezetőivel, akkor hirtelen mindenkinek eszébe jutott Békés szkinhedmúltja.
@káposzta: így vagyok én is a legjobb flamenco táncos a tanszéken (azt hiszem)
Nos, máris meg van Békés kihívója a főideológusi posztért. Hiába, ha túl nagy a párt, már belül sem lehet magától értetődő minden…
mandiner.hu/cikk/20180720_mezei_balazs_tezisek_a_magyar_muvelodesrol
@Wolff: az időzítéstől eltekintve tartalmilag amúgy van bajod vele? Csak érdekel. Nekem olyan sok nincs.
@tonhalkonzerv reloaded:
Jaj. 😉
1. pont. Inkább vicces, két okból is. Először is mert ez még a jó öreg nemzeti liberális reformkor-dualizmus idealizálás jegyében született, ami majd szépen ellentétébe fordul az 1994-ben visszatérő kommisszárok tézisével. Másfelől én imádom Jókait,nagyon jó író és kíméletlen kritikusa tud lenni saját korának, de azért egy kicsit merésznek tűnik világirodalmi jelentőségűnek beállítani.
2. Itt is túl „ballib” lett a felsorolás ahhoz képest ami majd jön az 1994 és 2010 közti diktatúra jegyében. Ugyanakkor ez a pont már ügyesen mossa össze a korszak „tűrt” kulturális jelenségeit a hivatalos neobarokkal. Bartók? Vagy Molnár Farkas, aki a baranyai köztársaságból emigrált? (Bár annak türkrében, hogy a 2010-es Bauhaus kiállítás Pécsen csak azt felejtette el megemlíteni, hogy mit is kerestek ott ezek a modenristák és miért távoztak éppen akkor, amikor a haza ismét kebelére ölelte Baranyát, valójában nem is meglepő…)
3. Hát itt azért már komoly gondok vannak. Éppenséggel a magyar szellemi elit számára 1945-ben nem csak az emigráció vagy az ostorm alatt bekövetkező halál volt a két választás. És ugye 1956 után sem csak a kivégzés vagy éppen a távozás. (Sőt…)
4. Részben az előző pontra vonatkozó megjegyzések érvényesek itt is, a Kádár-rendszer az elit egy részével úgy kötött kompromisszumot, hogy pozíciót is adott nekik, nem rendelte őket mindenestül alá a kádereknek. A diszkrimináció, az elhallgatás pedig nem a Kádár korszak terméke a magyar szellemi életben, sajnos. Még csak nem is a zsidó szerzők könyveinek begyűjtésével kezdődött. Ha már hirtelen nagyívű áttekintésre vállalkozunk, akkor jó lenne erről nem megfeledkezni. Arra pedig kíváncsi lennék, hogy a máig továbbélő maníros színlelést akkor hogyan kell értenem? A szerző pl. maníros színlelő ezzel a szöveggel?
5. Itt már érdemes ketté választani a problémákat, hiszen szerzőnk éppen karrierje legszebb napjait éli aebben a sajnálatosan felemássá lett korszakban, elhalmozzák állami ösztöndíjakkal, külföldiekkel is, 46 évesen MTA doktor lesz, nehéz nem rákérdezni, hogy ha 1994 után a régi kommisszárok ilyen rettentő közeget teremtettek, minőségbiztosítás nélkül, akkor szerzőnk teljesítménye vajon mi? Csak hát ugye maga ez a megállíapítás, hogy 1994-ben visszatértek a Kádár-korszak vezető személyiségei, akik szektás-diszkriminatív légkört hoztak létre számomra inkább tűnik retorikai fogásnak mint empirkusan alátámasztott ténynek. És pontosan mi az, ami az 1945-tel való folytönosság helyreállításából hiányzik? Bartók persze nem jöhetett vissza élve az emigrációból, de azért ez az egész nehezen értelmezhető megállapítás, és akkor még jóindulatú voltam.
6. Ismét szektás-diszkriminatív világ, ami önkényesen határozott meg sikeres alkotókat, de hála istennek vége, most már Mezei Balázs útmutatása nyomán határoznak meg sikeres alkotókat de véletlenül sem önkényesen? És az MNB 180 pontja az első globális fejlesztési stratégia? (Nem lehet, hogy szerzőnek van valami ppnze, amit a PADA alapítványoktól kapott vagy remél kapni, azért e dícséret?) Legalább az Oriens egykor nagy karriert befutott ppt-jére vesztegethetett volna néhány szót, az is volt annyira globális fejlesztési stratégia mint az MNB közhelygyűjteménye, jotunder pedig még becsüli is a szerzőjét. 😉
7. Én pl. nem szeretném, ha engem Mezei Balázs mint az 1990 utáni felemés világ szereplőjét kiértékelne. És ebben csak az egyik tényező, hogy számomra ez a szövege arra utal, képtelen lenne erre. Elvben van szakmai értékelés, a művészetben van egy sor, különféle mérce a közönségsikertől a külföldi recepcióig, ez alapján Wass Albertnek is van – szerintem sajnos – tere és Závadának is, nehogy már egy kormánybizottság vagy Mezei Balázs neki álljon értékelgetni. Ahol nem működik a szakmai értékelés, pl. az „akadémiai maffia” vagy kéz-kezet mos viszonyok miatt azon nem fog segíteni, ha ismét szakmán kívüli szempontokat visznek be, akkor majd jönnek a Máthé Áronok mint hivatalosan kijelölt nemzetközi szintű történészek.
A többivel csak az a bajom, hogy értlemezhetetlen bullshit (persze éppen ezért ha valaki nagyon akarja, akkor akár népfrontos és mérsékelt szövenek is hiheti, elvégre ki ne gondolná, hogy magyarok és egyetemesek vagyunk, jó olvasni, hogy igenis a szellemtudományok magasabbrendűek az alkalmazott kutatásnál, vagy nyilván egyetértünk azzal, hogy az igazság nem jobb és baloldali – már persze ha eltekintünk az igazság és episztemológiai korlátaink kényes kérdéskörétől) és az előbbiek tükrében még ráadásul arra kell következtetem, hogy szerző, ha a bullshitből valoami konkrétat kellene csinálnia elég gyászos eredményre jutna.
@tonhalkonzerv reloaded: Amellett, hogy Mezei cikkének hagyományképe inkább tűnik voluntaristának mint történetileg értlemezhetőnek és megalapozottnak (tatetszik vagy sem évtizdeket csak úgy kidobni a saját kulturális hagyományodból nem ige lehet) a cikkből még az sem egészen világos miről is beszél? Művészet? Nagyszerű, de akkor hogyan kerül elő Szent-Györgyi vagy más kutatók? Tudomány – Bartók még talán de pl. Weöres?
Ami pedig közös Békés és Mezei hozzállásában az a tudományo/kultúra és a hatalom viszonyának implicit vagy explicit felfogása. Egyikük pozíciója sem értlemezhető úgy, hogy a tudomány és a kultúra viszonylagos autonómiája mellett és persze a társadalomba ágyazva kialakul majd valamiféle új kánon/minimum/a mezőn belüli hozzávetőleges stabilitás. MIndkettőjük egy külső, normatív és a normativitásában tisztázatlan szempont alapján elvégzett és kívülről erőltetett átalakítást/újraértékelést sürget. Az hagyján, hogy erre miért van szükség, úgy sem lehet őket lebeszélni róla. De ha már ez a fixációjuk, akkor legalább a külső szempont ne legyen tisztázatlan, ne legyen politikai (Béksnél a balliberális – érdekes módon élőszóban baloldali és liberális – politikai harci kiáltás hazsnálata, Mezeinél a visszatért kádári kommisszárok toposza jelzi, hogy itt politikáról van szó) és végképp ne a hatalmi pozíció legyen a mérce – már pedig ezt nem hogy kiázárni nem lehet, de elég nehéz másknt érteni az egészet. Elvégre jelenleg az, amit ők konzervatív vagy jobboldlai kultúrának neveznek összehaosnlíthatatlanul nagyobb erőforrásokkal rendelkezik Magyarországon belül és ez eredendően a hatalmi pozícióból fakad. Ha ehhez képest akarnak további változást, akkor az már csak a hatami pozícióra alapozó további szelekció lehet.
@Wolff: És említődjék meg az az apró nüansz is, hogy a Trianon után továbbvitt örökséget csak az törte derékba, hogy „a front közeledtére a vezető értelmiségiek közül sokan elmenekültek az országból, mások áldozatul estek az ostromnak”. Világért sem az, hogy a kultúra és tudomány szereplőinek jelentős részét árkot ásni vitték, esetleg lágerbe, vagy a Duna partra sétálni. Szerencsésebbek ezt megelőzendő hagyták el a hont még mielőtt a front közeledte szóba jöhetett volna.
A kultúrkampf nehézségei: „Hiányoznak a tehetségek, a nemzetiszocialista művészek. De majd csak rájuk találunk előbb-utóbb.” – jegyezte fel Goebbels 1936 januárjában.
Idézi Moritz Föllmer ‘A harmadik birodalom kultúrtörténete’ című könyvében. Corvina Könyvkiadó, Budapest, 2018. 107. oldal
zsurpubi.hu/cikk/5584-a-kulturharcos-bekes-marton-tul-sokat-felejtett-kell-egy-kis-emlekezteto/
a gyufa úgy látszik kissé kihúzódott
@jotunder: Ezt nem kellett volna, most elolvastam szerző egyik versét… Ezért még számolunk.
@Wolff: hol???
@jotunder: http://www.igenelet.hu/cikkek/az-este-verse–beres-ferenc-attila-neked