Bevezetés a rezsimtudományba (anyádposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Cserny Ákos, a közigazgatás-tudományi kar dékánja elmondta, náluk működik az ország első és eddig egyetlen közigazgatás-tudományi doktori iskolája. A dékán hangsúlyozta, hogy a 2012-ben megkezdett munka hosszú időre meghatározza a közszolgálatot. (hirado.hu)
„A fizikára mindig is jellemző volt a hanyagolás, és a logikai igénytelenség”. (Prof. Dr. Bukovics tábornok)
Prof. Dr. Bukovics István tábornokról a teológia- és tűzoltótudomány egyetemi tanáráról, a fenti doktori iskola vezetőjéről már írtam, és még fogok is írni. Ez az ember tényleg az összes lehetséges magyar rezsimre jellemző. Itt azonban a közigazgatás-tudományról van szó.
Ebben az elmekórtani esetleírásban tudományos publikációban Prof. Dr. Bukovics István tábornok a közigazgatás-tudomány megalapozására tesz kísérletet. Általában, a doktori iskolákat egy adott tudományból, pl. fizika, az adott tudomány megalapozása UTÁN szokták elindítani, de ez egy különös anyagból gyúrt tudomány.
Prof. Dr. Bukovics István tábornok a titkosított MTA-doktori disszertációjában leírta:
„Arra a következtetésre jutottam, hogy az egyetlen tudomány amelynek paradigmája – tudományos szemléleti modellje – képes felülemelkedni a szaktudományok inherens inkompatibilitásán: csak a hadtudomány lehet.”
Prof. Dr. Bukovics István tábornok újabb munkájában mintha megint felülemelkedett volna a szaktudományok inherens inkompatibilitásán és újabb paradigmatikus tudományt alapított. Amely tudomány EGY AZ EGYBEN UGYANARRA A HALANDZSA TÖMKELEGRE épül (higgadok), mint a Bukovics-féle hadtudomány. Pontosan ugyanaz a kókler baromság alapozza meg a hadtudományt, mint a közigazgatás-tudományt. Ugyanúgy a prímexplikánsokról van szó, amely kifejezés a google szerint csak Prof. Dr. Bukovics István tábornok tudománymegalapozásaiban szerepel.
Nem, nem fogják seggberúgni, és igen, ontani fogja magából a lassan de biztosan alapozódó közigazgatás-tudomány egyetlen doktori iskolája a közigazgatás-tudomány doktorait, akik mind tudni fogják mi a prímexplikáns.
” azt a kijelentést, hogy „x jogeset” így jelöljük. J(x). azt, hogy „x jogi döntés eredménye y”,
így: JDE(x, y). mármost a jogeset rekurzív definíciója így festene: Ha J(x) és JDE(x, y), akkor
J(y). ez a matematikában teljesen szokványos eljárás jól alkalmazhatónak tűnik egyéb, puha
tudományban is, például a jogtudományban (nem állítom, hogy alkalmazható is). Itt csak azért említettem, mert ilyen definíciós apparátussal könnyebb lenne a verbális közlés nehézségein úrrá lenni. Ez megkönnyítené a a jog- es közigazgatástan megkönnyítését.
Ezzel szerintem már meg is van alapozva a nagyon kemény közigazgatás-tudomány, amelyet rögtön fel is dugnék valakinek valahová, de inkább megpróbálok úrrá lenni a verbális közlés nehézségein.
Teljes bojkottra lenne szükség az NKE doktori iskolájával szemben és az MTA nyílt és határozott elhatárolódására, de sajnos, ezt nem fogják megtenni. Foglyok vagyunk, mindannyian.
UPDATE: Ő a Czerny dékán. Miért nem csodálkozom?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519437-6ade95429ffea' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519437&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519437-6ade95429ffea&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519437-6ade95429ffea' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@mavo: Én igen, de a jelek szerint ők nem.
@Entejómit Ijők:
éppen most próbálnak kiépíteni egy a k und k-énál is durvább bürokráciát, tehát valóban nem.
ezekről valahogy mindig a brazil jut az eszembe mr tuttle.
@Wolff: A Barry Smith eset idejéből emlékszem, hogy ő is volt Liechtenstein IAP-on professzor pár évig, és ő mondjuk nagynevű filozóf. A „Pontifica” Chile reprezentatív egyeteme, nem rossz hely.
@jotunder: Én megnéztem az IAP-ot, nem tűnik diplomagyárnak és áruldának, de egyetemnek sem, inkább egy katolikus alkotóháznak. (Jó helyen van, nyugis és biztos elég jól fizetnek.) A problémám nem is ez lenne önmagában, hanem a három egyetemen elvégzett doktori, a három egyetemen megszerzett MA diploma és az, hogy ez utóbbi nagyon határozottan katolikus networkön keresztül történni látszik (lássuk be Passau mindenre utal, csak komoly tudományos elszántságra nem), az előbbi meg pont úgy néz ki, mint amin át kellett valahogy rugdosni a jelöltet. Ha ehhez hozzá veszem a publikációs jegyzéket, akkor azért Hoppál Bulcsú Kált nem tudom komolyan venni, inkább valaki valakijének nézem. Mert ha nem ezt tenném, akkor azt kellene gondolnom, hogy ő is egy Bukovics, csak autentikus nemzeti, kissé ősmagyaros kiadásban. Mondjuk a Kapu gakorisága miatt ez is bőven lehetséges.
@szempontpuska: Ha már említetted, akkor megnéztem: Cserny 1972-ben született, vagyis, hacsak nem találunk egy kellően magas rangú, befolyását a rendszerváltás után is megőrző, pályaegyengető szülőt az előző rendszerből, akkor Cserny már az új világ embere.
@mavo: Nem lehet mind kádárrezsim-termék, hiszen vannak fiatalabbak is. Cserny pl. ’72-es. A mandi-konzi generáció pedig már az ezredforduló és az azt követő évek Fidesz-terméke. Ha valaki annyira komolyan veszi ezeket a dolgokat, mint jótündér, akkor érdemes komolyan megnéznie minden esetben a részleteket.
@Holger Hartland:
„bukovicsok és grespiekek”.
kezdjük elölről innen, okés?
Simicska sem hitte volna kiket szabadított az országra,ezek a végén jutalmul őt is kinyírják.
@toportyánzsóti:
a fene se tudja, ha még mindig nálam csapódna le fél magyarország korrupciós pénze én azért annyira nem aggódnék.
@mavo: Continentállézerjános félék is szemet vetettek már ezekre a pénzekre,úgyhogy némi nátriumpentotálos kezelés sem lehetetlen ha összeakaszkodnak.
@toportyánzsóti:
lézer jani azért még mindig csak egy halovány kezdő a lajoshoz képest. a lajos jelenleg kábé havonta keres annyit, mint a jani eddig összesen. ezzel nem azt mondom, hogy a jani ügyetlen. nem az. sőt, dehogy. odacsapódott hmvásárhely néha legfőbb hűbéreséhez és a vállán felszop… felkapaszkodott az ország (hivatalilag) második emberének ami valóban nem lekicsinyelendő teljesítmény.
aztán persze, lehetséges, hogy a boros tamás autójába 16 éve speciális tuning elemeket beépítő szakember hamarosan reaktiválja magát és simicska járművébe is épít valami extrát, és ahhoz a lézer janinak lesz majd nagyon nem köze, mint akkor a leendő belügyminiszternek, de hát istenem, a véletlen borzasztó szeszélyes.
@mavo: Aranykéz utca visszafigyel nemsoká,nyomulnak a putincidázó utódai,apu már saját hazugságait nyalta be mióta aksiproblémái tönkrevágták a buciját.
@Holger Hartland: Bukovics ügye, Czerny ügye, Bogár ügye, részben politikai ügy. Részben meg nem az. Az, hogy a Bukovics által leírt mondatok baromságok, teljesen függetlenek attól, hogy ki áll Bukovics mögött. Én azt szeretném, ha pártszimpátiától függetlenül képesek lennénk arra, hogy nagyon durván őrült mondatokat képesek legyünk annak nevezni, ami.
@toportyánzsóti: ez a poszt nem általános orbánbasztató poszt. vannak olyan posztjaink is, szeretjük ezt a műfajt.
@mavo: „Meg egyéb bogarak!” Vagy csak a Bogarak?
@jotunder: A közigazgatástudományos cikket olvastam, az nyilvánvalóan bullshit, a nagydoktoriba csak belekukkantottam, de az is annak tűnik. Nagyon vastag arcbőr vagy nagyon sötét butaság kell ahhoz, hogy valaki ezt a halandzsát a védelmébe vegye. Nagyon kíváncsi leszek rá, hogy ki és hogyan fogja megpróbálni.
@Holger Hartland:
a kádár-korszak alatt felnőtt bogárkákat akartam egybe csomizni, csak hogy valami igazad legyen abban, amit korábban felvezettél, miszerint semmi nemzeti érzelműségi kapcsolat nincs a ködevők között (faszt nincs)
A vállalatgazdaságtan tudománya hasonlóan erős matematikai alapokon áll. Egyszer jártam egy egyetemre, ahol ezt a tárgyat is hallgatnom kellett. Meglepve tapasztaltam, hogy a tankönyvben a kereslet-kínálat elemi összefüggéseit ábrázoló függvényben, az ún. Marshall-keresztben felcserélték a független és a függő változót, azaz az x-et és az y-t. Így a függvények értelmezése teljesen értelmetlen szövegként szerepelt a tankönyvi leírásban. Erre felhívtam az oktatónk, egyben a tankönyvszerző figyelmét, ő először elszégyellte magát, majd legközelebb megkönnyebbülten közölte, hogy nem ő követte el a hibát, hanem még maga Marshall, a tudományalapító atya. Azóta az iránta való „tiszteletből” nem változtatták meg az ábrát. Igaz, hogy így teljesen értelmetlen… És a vállalatgazdaságtan tudománya mégis felviirágzott. Még ebből a hadi közigazgatástudományból is lehet valami, ha valaki egyszer helyére teszi az explikánsok inherens obligatóriumait.
Ha valakinek esetleg nem volna világos, hogy hogyan keletkezett a közigazgatás, megtudhatja az alábbi idézetből (Bukovics cikkéből):
„A csoport nem vándorolhat örökké. Ennek tipikus okai: A látásviszonyok megváltozása
(éjszakai sötétség), időjárási viszontagságok, természetes elfáradás. Ezért pihenőhelyre, táborhelyre,
ill. menedékre van szükség.
A veszélyeztető tényezők az álló csoportot is fenyegetik. Ezért a csoportot védeni kell. Kialakul
a revír (mint a madár fészkelőhelyének általánosítása) védelmének szükséglete. Ennek
két legősibb eszköze a körbevizelés és a hangriasztás. Mindkét védelmi jelzőeszköz (többek
között) két evolúciós hátránnyal jár:
– A szelektivitás hiánya. Ugyanis mindkét jelet a veszélyeztetett és a veszélyeztető egyaránt
képes értelmezni.
– N em ad előrejelzést. Nem tesz lehetővé felkészülést a veszélyre. (V. ö. forecasting vs.
nowcasting.)
Radikális evolúciós előnyt jelent a által felfedezett és az emberré válás folyamatában
meghatározó szerepet játszó szelektív őrfunkció. Ezzel a kifejezéssel nevezhető meg a következő
szituáció és akció.
A koagulált csoport (egyben maradt, egészként létező, határral rendelkező) tagja között
szükségképpen kétféle egyednek kell léteznie. Az egyik a belső, a másik a szélső egyed. A belső
egyednek minden szomszédja a csoport tagja, míg a szélső egyednek van a csoporthoz nem
tartozó szomszédja is. A csoporthoz nem tartozó szomszéd lehet egy rivalizáló csoport szélső
tagja, akár magányos támadó, akár egyéb veszélyforrás (szakadék, áradó folyó, ismeretlen
(be nem látható) terület, stb.). A szélső tagok abban a helyzetben vannak, hogy képesek
szelektív módon jelzést adni a belső tagok részére. Ez pedig az ujjal való mutatás oly módon,
hogy külső tag ezt ne érzékelhesse.
Ez indexikus és szimbolikus jelhasználati mód: utal valamire, ami nem hasonlít a jelöletére.
Az ilyen jel rejtekhelyről vagy takarásból (akár a saját hátával való takarás által) adható. A
szélső tag, aki őrhelyzetben van, általános esetben képes lesz ilyen akciót végrehajtani.
Ez az őrjel azzal a további evolúciós előnnyel is jár, hogy extenzív: a csoport minden tagja
láthatja és értelmezheti. Az egyedekben genetikusan meglévő utánzási képesség révén ez
a jel reprodukálódik.
Ezáltal érvényesül a Berry-féle kompozicionalitás elve. A csoport egységesen kezd reagálni
egy elvont szimbolikus jel hatására. Innen számítható a közigazgatás.”
Nahát! További kérdés? Nincs, nem is lehet!
@Wolff: Ha már Hoppál Kál Bulcsú kevéssé méltó személye szóbakerült: még elsőéves filozófushallgatóként emléxem rá, bár nem én tanítottam logikából. Ezt csak azért mondom, hogy a szégyent csökkentsem – kollégám kínlódott meg vele alaposan. Egyébként a néprajzos Hoppál Mihály fia. Aztán az ELTÉ-s doktori felvételijén találkoztam vele. Nem is a masszív, időközben is mélyült butasága túnt fel, hanem a hozzá kapcsolódó abszolút magabiztosság – ahogy a néhány, katolikusoknál betanult alapigazságot ismételgette, teljesen érzéketlenül a felvetett problémákra. Önköltségesként bekerült – ez is szégyen, de megint nem én tehetek róla. Aztán a 2011-es „filozófusbotrány” során egyike volt annak a talán három kollégának, aki rácuppant a nagy lehetőségre. Ő volt köztük a teljesen névtelen, de ennek megfelelően a legdurvább. „Na most elkaptuk a gonosz kriptokommunistákat, akik megmérgezik a magyar filozófiát, elszedik a másképp gondolkodó, kiváló fiatalok elől a pénzt meg a pozíciót. De ez eddig tartott, most jövünk mi.” (Ez persze csak summázat, szabad átírás, ráadásul emlékezetből – nem találom most a neten.) Szóval megfelelő ember a megfelelő helyen.
@mandras: filozofia.btk.pte.hu/files/tiny_mce/File/Doktori%20Iskola/Dolgozatok/Hoppal_B_D.pdf
275 oldal. wow.
@jotunder: Ballerbasztatással vagy leginkább elfoglalva.
>Foglyok vagyunk, mindannyian.
Csak azok, akik vannak akkora marhak/perverzek/mazochista, hogy Mo-n akarnak maradni.
@Holger Hartland: „pályaegyengető szülő”
ez tecc 🙂
@mandras: Hát nincs hozzáférésem az amúgy sem működő elektornikus anyakönyvi rendszerhez, a többi Hoppál születési dátumaiból látszott, hogy harmadik generáció a főorvostól, de nem mertem arra tippelni, hogy Mihály fia. De ezért szeretem a vincentet, itt előbb-utóbb minden kiderül. 🙂 Amúgy ha igaz amit a címlap állít (jellemző módon a doktori.hu egy ideje már semmit nem tud egy sor védésről), Boros János lett a pécsi oponense, ez annyira jó.
„A fizikára mindig is jellemző volt a hanyagolás, és a logikai igénytelenség”
:))))))))))))))))
Mondja ezt egy fingember…..
:)))))))))))))))
@Apeiron: „Ez megkönnyítené a a jog- es közigazgatástan megkönnyítését.” Mene, mene, tekel… 😀
Ajánlom figyelmetekbe a jotunder által is jelzett, Bukovics tábornok által az NKE tudomány napi konferenciáján tartott előadása részletes elemzését.
bukovicsleleplezese.blog.hu/
„A Népszabadsághoz eljuttatott információk szerint jogszerűen nem válhatott volna egyetemi tanárrá Bukovics István (jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar doktori iskolájának vezetője), mivel a professzori kinevezés több fontos törvényes feltételének sem felelt meg. A Pintér Sándor belügyminiszter tanácsadójaként is dolgozó oktató tudományos előmenetele érdekében az illetékesek korábban sem voltak restek megszegni a szabályokat.”
nol.hu/belfold/egy-karrier-rejtelyei-1476403
„2023. január 1-től csak az tölthet be vezető pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemrég indult államtudományi mesterképzését – derült ki az Index birtokába került kormányzati előterjesztésekből.
A Lázár János és Trócsányi László miniszterek által jegyzett tervezet szerint ez az előírás vonatkozna
– a minisztériumi vezetőkre, az államtitkárokra és helyettes államtitkárokra,
– az állami intézményeknél dolgozó főigazgatókra és igazgatókra,
– a hivatalvezetőkre,
– a központi államigazgatási szerv vezetőjére,
– valamint a külképviseletek vezetőire.
A javaslat szerint az említett pozíciók betöltésénél a jogász végzettség mentességet adna az NKE-s diploma megléte alól, azonban ezzel több minisztérium sem értett egyet. Így a dolog még nem lefutott…”
index.hu/belfold/2017/08/30/kozigazgatas_nemzeti_kozszolgalati_egyetem_allamtudomanyi_mesterkepzes/
@Watchdog: „Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi mesterképzése” Ez a Rezsimszolga-képző (aka foximaxi) hivatalos elnevezése? 🙂
@ijontichy: ez mondjuk az….
@ijontichy: a foximaxi nem volt kötelező előírás
@incze: Ez inkább olyan, mint a nemesi levél adományozása. Sehogy máshogy nem juthatsz be a kasztba, nem juthatsz hozzá az előjogokhoz, mint az uralkodó kegyéből. A mostanra kialakított állapotok formalizálása. Kutyabőr, vagy ez ma legyen inkább röfibőr, szotyihéj.