Csoóri Sándor halálára
Eredeti szerző: jotunder
Elolvastam a Nappali Holdat és a Mélypontot. Gyönyörű versei voltak és én most mégis a Nappali Holdat olvastam el. Tudom, hogy sokan fogják idézni, főleg az alábbiakat:
„Élnek, miért is ne élnének sokan az országban, akik unják az örök magyar sirámot: Mohácsot, Nagymajtényt, Világost, Trianont és még ezer másféle csapást. Lehet is unni őket – ettől persze még nem tűnnek el a megoldhatatlan gondjaink közül. Különös, de addig, amíg a magyarsághoz természetes módon nem lehetett idomulni – akár beleolvadással, akár szellemi azonosulással –, ezek az öröklött magyar nyavalyák nem zavarták, nem idegesítették – legalábbis érzékelhetően nem – például a századok óta velünk élő svábokat, cipszereket, sőt még a kiegyezés után betelepült zsidóságot sem. Adyt Hatvanyk, Révészek, Jászik, Ignotusok állják körül, s képességeik szerint osztozkodnak is gondjaiban. Azt hiszem, talán Ady ideje az az utolsó pillanat, amikor a nemzet kérdései, a magyarság kérdései még átélhető egzisztenciális és történelmi problémaként lobbanhattak föl a zsidóságban. A zsidóság például nemcsak a nyelvet, a nyelvben megülepedett fájdalmakat is megtanulta. A Tanácsköztársasággal, a Horthy-korszakkal, de különösen a Vészkorszakkal a szellemi-lelki összeforradás lehetősége megszűnt. Természetesen mindig voltak és lesznek Szerb Antalok, Radnótik, Sárközi Györgyök, Vas Istvánok, Harag Györgyök, Orbán Ottók, Konrád Györgyök, Faludy Györgyök és Zala Tamások, de ahogy manapság egyre határozottabban érződik, fordított asszimilációs törekvések mutatkoznak az országban: a szabadelvű magyar zsidóság kívánja stílusban és gondolatilag „asszimilálni” a magyarságot. Ehhez olyan parlamenti dobbantót ácsolhatott magának, amilyet eddig még nem ácsolhatott soha.”
…pedig, érdemes tovább olvasni….
„Ha volna új Ady Endrénk, Bartókunk, Németh Lászlónk, Bibó Istvánunk, Illyésünk, ez a kihívás még tán kapóra is jöhetne: hadd versenyezzenek kitűnő erők egymással a századok óta húzódó magyar bajok orvoslásában. Ilyen föladat közben a kimért, távolságtartó tekintet legalább annyira nélkülözhetetlen, mint a sorssal bűnös viszonyt folytató Ady keserű, dacos, parádézó, érzelmes odaadása „fajtájának”. De hát se Adynk, se Németh Lászlónk, se Bibónk. Ráadásul mérvadó szellemi életünk sincs, amely megfelelő közeget vagy hátteret biztosíthatna a versengésnek. Egyedül csak a politika küzdőtere létezik, ahol a dolgok logikája szerint ütésre ütés a válasz, rágalmazásra rágalmazás. Antiszemitizmus és nacionalizmus? Ezek is inkább egy fölületesen megírt politikai színdarab főszereplői s nem a lelkeké, illetve nem a valóságos helyzeté. Fegyveres csapatok helyett nagy habverőkkel fölszerelt különítmények járnak a közéletben s fölhaboztatnak mindent, ami segít eltakarni a megoldandó kérdéseket.”
… akkor azt gondolták, hogy egy ilyen óriási intellektus, a legnagyobbak egyike, nem írhat le ilyet, ez felelőtlenség. Csoóri nagyon komolyan gondolta, amit írt, és nem azért írta le, hogy előnyöket szerezzen, hanem mert fontosnak tartotta leírni, ez egy nagyon erős szöveg, ami, ahogy ma mondanánk, nem ment át… A sunyiságnak, a gazemberségnek, molekulája nincs ezekben a mondatokban, szemben ugye más mondatokkal, amelyek azóta beterítették ezt az országot. Csoóri bizony, nemcsak népben és nemzetben, hanem nagyon következetesen alanyban és állítmányban is gondolkodott, halála hasonló veszteség annak a nagy írónak a halálához, aki szakított a Hitel-lel, amikor Csoóri ezt a szöveget publikálta. Mindkét cselekvés felelős, az állítás és a tiltakozás is, ez az egész ennyire szörnyű helyzet volt, szörnyű de legalább nem szánalmas.
Csoóri halálával kevesebbek lettünk. Egy kicsit megint távolabb kerültünk attól, amiért még érdemes lenne harcolni egymással és saját magunkkal.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518863-6ae0403a5b87a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518863&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518863-6ae0403a5b87a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518863-6ae0403a5b87a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@burgener:
watson.sk/index.php?option=com_content&view=article&id=1673:-magyarorszagi-ertelmisegiek-nyilt-levele-a-charta-77-alairoihoiz-1979-okt-26-otvoreny-list-maarskych-intelektualov-na-podporu-signatarov-charty-77-26-okt-1979&catid=37:default
Ha valaki esetleg tudni karja, kik voltak AKKOR bátrak.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Bármilyen szövegben, amelyikben megjelenik a nemzeti hovatartozás, mint csoportképző könnyen nacionalista, anti- ill filo- mondatokat ragadhatunk ki. A kérdés sokkal inkább az, hogy mért ne fogadhatnánk el az ilyen „közösségi” eszméket anélkül, hogy kimondanánk rá a liberális fatvát. Ha Csoóri ránk sokkal inkább mint magyar emberek közösségére gondolt és nem egyes emberekre, akkor nyilván így tekintett másokra is, magyarországi zsidókra, németekre stb. Akkor azt látta, hogy az szdsz egy nagyon agresszív politikát folytatott (lsd vallás, gazdaság,történelemi viszonyulás) zsidóságukat felvállaló vezetőkkel és ebből (mivel másfajta politikában meg nem látott zsidó elkötelezetteket) levont egy következtetést a fordított asszimilációra. Mégpedig azért mondhatta ezt, mert igazán csak politikai csatározásokat látott maga körül (és ebben mégegyszer benne volt a szdsz-es mi modernizálunk benneteket, még ha nem is akarjátok) és nem létezett a nyilvánosság előtti komolyabb „eszmeverseny”, ami szerinte is előbbre vinne minket. És ez ma sincs másként, igaz ki sem érdemeltük.
@TG69: Van-e annyira „agresszív politika” hogy fordított asszimiláció folyik, stb. mint a mi modernizálunk benneteket, stb.? Ha igen, akkor mit kifogásol voltaképpen? Hogy másnak is van véleménye, még akkor is, ha az illető zsidó?
@TG69:
hát, erre azt tudom mondani, nagyon röviden, hogy Csoóri gondolatmenete kábé az, hogy a színházakat meg elfoglalta a buzilobbi, mert Alföldi.
annak történelmi okai vannak, hogy nálunk a liberális, „modernizáló” politikai erőkben „sok a zsidó” (és akkor már be is sétáltunk ismét az utcába) de mi a baj ezzel? én tényleg próbálom érteni Csoórit, de ő nem nemzeti sorskérdésekről beszél, meg a modernizációról, hanem a nemzetközi zsidóról, aki asszimilálja a magyart, mert izé.
(az szdsz meg pont nem azért tűnt el, mert asszimilálni akarta a „magyarokat” (te jó ég) hanem mert egy idő után feladta. :))
@TG69: Csoóri, vagy bárki más, gondolkodhat olyan csoportképzők mentén, amihez csak kedve kerekedik, de azért azt szögezzük le, hogy a nemzeti hovatartozás nagybömb.
„Ha érteni vágyod a nagybömböt, hámozz meg egy léggömböt.”
Ha nemzeti hovatartozás szerint beszélsz az emberekröl, nagyjából annyi érdemi tartalomról beszélsz, mint a mi a léggömb hámozása után marad, különben azonnal szükited a nemzeti hovatartozás semmit sem mondó fogalmát. Ha állampolgárságot értesz alatta, ha anyanyelvet, ha lakóhelyet, mindenképp átértelmezed a fogalmat és még így is olyan gyüjtöfogalmat használsz, amiben bármiyen szempont mentén végtelenül különbözö emberek vannak. Ez hatványozottan igaz a zsidósághoz tartozásra, ahol keveredik az értelmezéshez még egy vallási fogalom is. Nagyjából bármilyen állítás, ami a zsidókra, mint a nagbömb tagjaira vonatkozik, tévedés, hazugság, vagy alaptalan általánosítás.
Nyilván azt úgy nehezebb lett volna leírni, hogy kérem, minket a sárból, szarból a zsidók lesznek szívesek nem kifele ösztökélni. Jöjjön Ady, Bibó, Német László és tereljék ki ök a hazát a mocsárból. Ha az SZDSZ-el az a baj, hogy gyorsabban, eröszakosabban akar modernizálni, mint amit a haza kibír, akkor ennek nincs köze a zsidósághoz. Akkor azt kell mondani. Nem-zsidó szabadelvünek szabad modernizálni? Csak ha „zsidók” csinálják, akkor asszimiláció.
énrám, köszönöm szépen, ne tessék mint magyar emberek közösségére gondolni, mert vannak magyar emberek, akikkel vannak közös dolgaim, és vannak, akivel maximum az anyanyelv, vagy az se. Persze, hogy magyarként azonosítom magam, de semmilyen közösséget nem vállalok, mondjuk Budaházyval vagy a fradi ultrákkal, ahogy nyilván ök se velem. Ami azt is jelenti, hogy egészen minimális, a rájuk és rám is érvényes állítás, ami a „magyarokra” vonatkozna.
@TG69: nem létezett eszmeverseny? ha ő sem versenyzett, akkor minek nevezzük, amit ő(k) csinált(ak)? az már liberális fatva, ha valaki kimondja, hogy az ő nemzetfogalma nem ilyen? hogy ő kirekesztve érzi magát Csoóri nemzetéből, pedig ő bizony magyar?
@Ellenpontok:
.
Ott a(z ellen)pont.
.
@ámbátor:
(09.12 14:42:25 és 14:53:14)
Számomra nagyon tiszteletre méltó, amit írsz. És valahogy – mindegy is, hogy honnan nézve – magam is úgy voltam vele, hogy nem számított, hogy (Illyés disztichonját parafrazeálva) ki honnan jött. Vagy hogy milyen a származása, a rá aggatott címke stb.
Sokról csak jóval később tudtam meg, hogy valamilyen értelemben zsidónak tekinthetők. Például Reményi-Gyenes István erről szóló könyvét olvasva. (Így Fejér Lipóttól Pólya Tiboron át Riesz Frigyesig – hogy csak @jotunder: szakmájára utaljak.)
És mégis: azt gondolom, hogy ne legyünk naivak. Ne tegyünk úgy, mint ha ez csak a vonal alatti szélsőségek és szélsőségesek gettóba zárható ügye volna.
Ez már Ady Endre idején sem volt így. Ezért (persze nem csak neked, hanem a többi kommentelő kollégának is) ajánlhatom e témában nevezett egyik – szerintem kiemelkedő – költeményét: „A bélyeges sereg”. Talán elolvasása után kissé világosabbá válik a kép.
Még akkor is, ha Ady nem ismerhette személyesen Csoórit – és viszont.
.
@ámbátor:
(01:03:59)
.
Csak most olvastam Ady kisprózájára való hivatkozásodat. Elnézést, hogy előbb kotyogtam bele.
Nézeteltérésünk csak egyben lehet: Ady lírája sem olyan rossz. 😉
.
@HaKohen: Akkor még egy:
” Ahogy különbözően fejlődtek az egyes embertársadalmak, úgy változtatta arcát a nacionalizmus. Allah nevében bolondítja az ottománt, gloire-ral részegíti a franciát, svédgyűlöletet gerjeszt a norvégban, pángermán álmokkal traktálná a németet. S amely társadalmakban esetleg sokféle náció él, gondoskodnak külön-külön a nacionalizmusról azok, kiknek érdekük, hogy régi tekintélyben, módban virágozzák a oligarchia. Mert a nacionalizmus arra jó mindenekfelett, hogy a vele megmámorosított tömeg ne vegye észre, mi hiányzik neki, s mihez van joga.”
mek.oszk.hu/00500/00583/html/ady50.htm
Nem olvastam végig az összes hozzászólást, de nekem az a véleményem, hogy Csoóri antiszemita volt, nem kizárólag az idézett szövege alapján. Nem az aljas, hanem a tudatlan, a kisebbségi komplexusokkal küzdő fajtából. De attól még az volt. Valaki azt hozta fel mentségére egy 1990-es cikke után, hogy nem lehet antiszemita, hiszen a felesége zsidó. Akkor én azt válaszoltam, hogy ez nem kizáró ok, még az sem, ha valaki maga zsidó. Jaroslav Hasek is antiszemita volt, mi több, magyargyűlölő, de attól még óriás volt. Csoórit sem ezért szerettük. Isten nyugosztalja!
@ámbátor: +1
@ámbátor:
Hát igen!
Mondhatjuk, hogy Ady nagyon világos elme volt: tisztán látta (pl. nacionalizmusügyben) az akkori jelent.
És tisztán látott egy rahedli olyas problémát, amelynek akkor még nyoma sem volt a világban, de ma látjuk már, hogy mennyire igaza lett volna, ha mostanában élt volna.
Azután persze történt azóta egysmás (a XX. század általa meg nem élt részére és a XXI. századba való átlépésünkre is gondolok), amit nem láthatott. Mert hogy a világ nagyot változott (konzik kedvéért: fejlődött).
.
Én azt gondolom, hogy az akkori történéseket, Antal József politikáját, a népi-urbánus vitát, a demokráciaféltés Charta 91-ét stbstb mindenki árazza be újra és újra (ahogy ezt egyébként meg is teszik :)) és akkor rájön, hogy itt valami sosem volt kóser. És hogy ez mind Csoórit igazolja.
Egyébként nemzeti hovatartozáshoz nekem Esterházy (ha már ugye…) jut eszembe:
„Hát most csupán ennyit akartam mondani, ezt a trivialitást, hogy van szépség, amely azért és csakis azért észlelhető, mert magyarok vagyunk. Ezt meghatódottság nélkül említem, inkább ridegen. Csupán ennyit akarok tehát, leírhatni egymás mellé e két szót, szép, magyar.”
@viharangöntő:
Gizi dédi már rég nem él, vagy öreg és szenilis, ezért senki se hisz neki. Egyébként már rég az elfekvőben vegetál, és csak egy nyűg havonta egyszer meglátogatni.
Lassan már az „ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatokra” sem emlékeznek, hacsak azért nem, mert Orbán Viktor űzte ki őket, amikor összeráncolta a szemöldökét. Vagy éppen ezért felejtik már el?
@ámbátor:
ez a történelem, mondjuk éppen Magyarországon igen népszerű, misztikus-ezoterikus szemlélete, ahol emberek, különféle szempontok szerint (általunk) meghatározott csoportjai, mint valami egyed feletti entitások, elindultak valahonnan, most vannak valahol, és tartanak valahova. ez azért is hasznos, mert megmagyarázza, hogy miért nem tartunk sosem sehol.
@TG69:
Ezt is EP mondta Mo-ról:
Lett volna, de nincs. Ez a magyarok történelme, nincsenek állnak össze valamikké, a volnákat pedig a sírdogáló emlékezet vanná kovácsolja.
@gingko: @Mozigépész:
Akkor beszélni kell erről, lehetőleg minél több helyen, minél több ember füle hallatára, minél gyakrabban. Írni kell filmforgatókönyvet arról, mit műveltek itt az oroszok ’44-’45-ben, ha itthon nem adnak rá pénzt, szerezni kell rá külföldön, és meg kell csinálni a filmet, nagyszabású, koporsószög-keménységű játékfilmet. Naiv ötlet? Az. Addig is, amíg megvalósul, bátran lehet nyúlni Sára Sándor filmjeihez. Vannak iskolák, vannak (még) becsületes történelemtanárok, nézessék meg Sára filmjeit a diákjaikkal történelemórán. Vannak (még) becsületes magyartanárok is, olvastassanak a diákjaikkal Polcz Alaine-t. És említsék meg, hogyan viszonyul Putyin Sztálinhoz, illetve Orbán Putyinhoz. Nem igaz, hogy semmit nem lehet tenni a gazemberek ellen.
@viharangöntő: Hát szerintem meg az oroszokkal nem az a baj, hogy mi történt itt 70 éve. A Gizi nénire alapuló érvelés mentén utálhatjuk még az oroszokon kívül a németeket, osztrákokat, románokat, szerbeket, horvátokat, stb. stb. hogy csak a XX századot vegyem és hogy minket hányan utálhatnak joggal, abba jobb nem is belegondolni. Az oroszokkal leginkább Putyin a baj, de vele sem az, hogy mit gondol Sztálinról, ha egyáltalán. Az csak egy tünet.
@ámbátor: Az oroszok nyilvánvalóan semmivel nem rosszabbak, mint más népek, ha netán mégis, arról inkább a történelmük tehet, mint ők maguk. De momentán nem német, osztrák, román stb. csatlósállamot próbál csinálni ebből az országból Orbán, hanem. (Márpedig ennek fényében bűn és hiba lenne nem beszélni arról, hogyan viszonyul Putyin Sztálinhoz.)
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: tökéletes. 🙂
@balmoral: Tegyük fel, hogy Csoóri antiszemita volt: akkor mi a teendő vele?
Volt olyan pillanat a rendszerváltás óta, amikor ésszerűen el lehetett hinni, hogy az antiszemitizmust mindenestül karanténba lehet zárni?
Ez Magyarország, itt antiszemita az, aki a zsidókat „a kelleténél jobban utálja”. A szabadelvű értelmiség bedőlt volna a szocializmusnak, és elhitte, hogy 40 év kikényszerített hallgatása alatt új embertípus született és kivesztek a korábbi sztereotípiák?
Ha Csoórira az a jó válasz, hogy le kell antiszemitázni és nem lehet többet írni a Hitelbe, akkor az országnak akkora hányadát próbálja karanténba rakni a liberális oldal, hogy azzal valójában saját magát rekeszti ki és számolja fel.
Nem lett volna sokkal okosabb megosztani a népnemzetieket, akár az antiszemitizmus mentén? Párbeszédet folytatni mindazokkal, akik nem a „kelleténél jobban” antiszemiták, nem meghallani minden kis mormogást, bölcsen félrenézni alkalmanként. A balliberális oldal egy része úgy viselkedik, mint a traumatizált harci mén, ami hisztérikusan felnyihog minden vélt csatazajra, holott csak a cseléd csörömpölt a konyhában a fedővel…
Miért ne lehetett volna Csoórival szövetséget kötni, mittudomén, Csurka ellen, miért kerülnek ők ugyanabba a kategóriába? És mennyi példát lehetne hozni, amikor vállalható jobboldaliakat rekeszt ki a baloldal, holott maga mellé állíthatná őket a tényleg szemétdombra valókkal szemben.
@Késes Szent Alia: Szerintem a kirekesztés abban állna, ha mondana valaki valamit, és senki sem mondana rá semmit, de ehelyett a másik felhozott panasz a mindenre felnyihogás, tehát vannak válaszok következetesen, csak legfeljebb a megszólított meg a közönsége nem ért egyet az adott válasszal. Ennél nagyobb igénnyel szerintem nem érdemes fellépni, hogy ne csak válaszoljanak, de ráadásul azt is mondják, amit hallani akarok. Az nem a kirekesztés megszüntetésének a vágya, hanem a párbeszéd lehetőségéé.
Persze azt nem tudom, hogy mennyire az általános kirekesztettségérzettel vitatkozom most, vagy mennyiben csak azzal, ahogy felvázoltad itt most pont így – engem a visszatérő téma miatt amúgy is már foglalkoztatott.
@laissez faire: Még szerencse, hogy a „magyarok történelme” nem egyenlő a magyar identitással (kultúra, jelenkor, jövőkép, ideák, barátok, helyi közösségek stbstb) :). Ezért lehet igaz mindkét állítás egyszerre.
@Késes Szent Alia:
Ezt írod ”Ha Csoórira az a jó válasz, hogy le kell antiszemitázni és nem lehet többet írni a Hitelbe, akkor az országnak akkora hányadát próbálja karanténba rakni a liberális oldal, hogy azzal valójában saját magát rekeszti ki és számolja fel.”
Ezek szerint, ha teszem azt a lakosság nagyobb része antiszemita, akkor nem kell ellene harcolni, nehogy kisebbségben maradjunk?
Szerinted van olyan, hogy kicsit antiszemita, meg „a kelleténél jobban” antiszemita? Mi az, ami még belefér, mi az, ami már nem? Nem az vezet a „kelleténél” nagyobb antiszemitizmushoz, ha ezekre a sunyi, alattomos állításokra nem reagálnak kellő határozottsággal?
A régi, szakállas vicc jut eszembe, amikor megkérdezik Pista bácsit, hogy van-e a falujukban antiszemitizmus.
– Nincs – feleli Pista bácsi – pedig lenne rá igény!
Azt hittem már rég meghalt. Most nézem, hogy a Lezsák is él még ?
@mafi mushkila: Az nem kirekesztés-e, ha az illetőt antiszemitának bélyegzem, és közlöm, hogy majd akkor állok szóba vele, ha úgy gondolkodik, ahogy én azt helyesnek tartom? Ez nem válasz a szó igazi értelmében, hanem kinyilatkoztatás arról, hogy a másik hova való és hogyan igazodjon…
@Mozigépész: Ha a lakosság nagyobb része antiszemita, akkor nem működik a karantén, mivel ahhoz a társadalom jóval nagyobb részének a karanténon kívül kéne maradnia. Hacsak nincs a kisebb résznek olyan óriási hatalma, amivel megregulázza a többséget, akkor reménytelen a dolog.
Nem tudom, miért választotta liberális értelmiség úgy általában ezt a karanténozó eljárást: a hatalmában bízott, vagy abban, hogy csak egy elenyésző kisebbség antiszemita? Vagy bele se gondolt az egészbe? Mindenesetre az eljárás csúfos kudarcot vallott, ezt talán így le lehet szögezni.
Harcolni úgy érdemes, hogy abból győzelem születhessen. Ha kudarcra van ítélve egy harcmodor az eleve belátható körülmények miatt, akkor másikat kell választani. Karantén helyett mondjuk divide et impera.
„Szerinted van olyan, hogy kicsit antiszemita, meg „a kelleténél jobban” antiszemita?” – Az egy utalás volt egy Mikszáthnak tulajdonított bon mot-ra arról, hogy ki az antiszemita. Igen, szerintem együtt lehet élni valamilyen fokú antiszemitizmussal, és bizakodni a lassú változásban, amit az oktatás és a jólét hozhat el.
Ami már nem fér bele, az a törvény alapján a gyűlöletre uszítás. Szerintem ez egy elég jó a határ, azzal együtt, hogy mindig lesznek olyan esetek, amiknél nehéz eldönteni, hogy a határ melyik oldalára tartozik.
Csoóri idézett írása biztosan belül marad az elfogadhatón, ahogy szerintem sok más olyan szöveg is, amire ugrottak azok, akik feladatuknak tartják ugrani.
@Késes Szent Alia: Én nem akartam ezt a dolgot továbbgondolni. Csak megállapítottam, hogy Csoóri antiszemita volt, a frusztrált fajtából. Hogy ezzel kapcsolatban mi a teendő, azzal nem foglalkozom. Legalább nem próbálta elrejteni a nézeteit. De a krumplileves legyen csak krumplileves.
@Késes Szent Alia: Csak azt tudom mondani, hogy én, személy szerint, a legmesszebb menökig a szólásszabadság oldalán állok. A holokauszttagadás tilalma, szerintem, ordas marhaság. Csepp kétségem sincs, hogy Csoórinak, Bayernak, Budaházinak, Kövérnek van-e joga azt gondolni, amit gondol, azt mondani, amit mond. (apróbb fenntartás, hogy az uszítás termgszetesen büncselekmény, és hogy ha a ház elnök egy rasszista barom, akkor ez az egész kormányzatra, országra vet rossz fényt, tehát alkalmatlan).
Nem hiszek abban, hogy egy anyós vicctöl, szöke nöstöl, zsidó vicctöl, cigány, néger vicctöl, székely góbézástól, vácrátóti, csomafalvi vicctöl meg kell sértödni. De józan ésszel meg lehet különböztetni a viccest a viccbe csomagolt gyülölködéstöl.
Másrészt viszont, szólásszabadságának fenntartása mellett, tölem se várja senki, hogy ha antiszemitizmus böffent épp ki belöle, azt nem említsem meg, ne írjam a rovására. Nem dolgom eltürni az otromba cigányozást, zsidózást, migránsozást. és ha valaki ezt folytatólagosan teszi, azzal nem fogok egy társaságban megmaradni. Lehet, hogy jobb taktika lenne adott helyzetben együtt busongani kicsit, hogy a zsidók csak azért nem fognak minket asszimilálni, mert ha a cigányok csak eggyel többen lesznek, mind megölnek minket a zsidókkal együtt, de ezt már úgyse érjük meg, ha a migránsok érnek ide elöbb, de nekem ez nem megy.
Az apósommal sem tartom a kapcsolatot, egyebek közt a permanens zsidózás, cigányozás miatt. Pedig ártalmatlan vén pöcs, a légynek se tud ártani, csak a szája jár.
Messzemenökig elismerem Csoóri érdemeit, tehetségét, még a jó szándékot is feltételezem. Ezzel együtt azt írni, hogy „szabadelvű magyar zsidóság kívánja stílusban és gondolatilag „asszimilálni” a magyarságot” egyszerü ostobaság. Hosszú történelmi elöképpel rendelkezö, széles körben jelentös beágyazottsággal bíró antiszemita ostobaság. és nem véletlen, hisz aztána Nappali hold naplószerü szerkezetében pár nap múlva visszatér erre, tudja, hogy ezt nem kéne, nem így kéne, de arra lyukad ki, (az én olvasatomban), hogy öt alaptalanul beskatulyázták antiszemitának, csak mert népi, és ha már úgyis ebben a skatulyában van, akkor mindegy is. és ha csak egy mértékadó felszólalt volna mellette … de inkább ideteszem:
„Tudom, ha a félelemmel és hamisításokkal megterhelt, kezdeti időben a zsidó magyar vagy magyar zsidó barátaim közül egyetlen komoly szavú is föláll és csak annyit mond: szerencsétlen megoldás a külföldi sajtó nehéztüzérségével lövetni a magyarokat, én elmegyek ehhez az emberhez, hogy megöleljem és valószínű, hogy soha többé nem írok le figyelmeztető mondatokat zsidók és magyarok megkeseredett viszonyáról.” Tudja, hogy nem kéne, de azgrt benne hagyja.
Talán ha a mjsikban nem a zsidót keresi, ha az érveit tekinti és nem azt, zsidó-e vagy sem, nem jutott volna ide. Kár érte.
@Késes Szent Alia: Nem. Én bármelyik antiszemitával bármikor kész vagyok beszélgetni filéhorgolásról, gyöngyhalászatról, macskák szívférgességéről, stb. De az antiszemitizmusukról, annak megalapozottságáról, tartalmáról, irányáról, értelméről kb. ugyanazon okokból nem, amiért nem szeretnék a kanyaróoltás és az autizmus összefüggéseiről, a chemtrailről, a gyíkemberekről és a laposföld-elméletekről sem beszélgetni sem velük, sem senki mással.
@ámbátor: engedelmeddel megteszlek ebben a threadben szószólómnak – kösz, hogy mindent leírsz, ami eszembe jutott, meg amit azon túl is.
@ámbátor: +
@Érvsebész: Megtisztelö, de nem vállalom, már csak azért se, mert veled ellentétben én épphogy a filéhorgolásról (jézusom, mi lehet ez), a gyöngyhalászatról (ez legalább tudom mi) meg a macskák szívférgességéről (na erröl se tudtam eddig, de jobb volt úgy) nem beszélgetek addig, míg nem tisztázom, mi is a helyzet azzal az a cigány-zsidó-migráncs-buzi dologgal. és ha komoly az ügy, akkor nekem nincs arra idöm, hogy olyanok társaságában verjem el, akik hisznek a jáspis gyógyító erejében, a zsidó háttérhatalom rejtett mesterkedéseiben meg a magyar nemzet turultól ránkörökített felsöbbrendüségében. Arra sincs elég idöm, hogy a normálisakkal eleget beszélgessek.
@ámbátor: Biztosan érted, hogy én se amellett kardoskodom, hogy búsongjunk együtt Bayer Zsolttal a cigány állatoktól beszennyezett magyar föld sorsán. Hiszen épp azt írtam, hogy disztingváljunk, ne tegyük egy kategóriába azokat, akiket nem muszáj, Csoórit Csurkával, Kosztolányit Tormay Cécile-lel, Romsicsot Hóman Bálinttal.
Azért ez kivitelezhető kell, hogy legyen.
Én úgy vagyok ezzel, hogy nem az antiszemitizmusukról beszélgetek bárkivel, hanem magyarországi állapotokról, lehetőségekről, és ezekben a beszélgetésekben felszínre kerül sokféle sztereotípia. Van, akitől az antiszemita sztereotípia. Ezt nem kezelem külön kategóriaként (amennyiben nem uszító), hanem olyan berögzülésnek veszem, mint bármilyen egyéb történelmi sztereotípiát, felületességet. Ennek elég sok előnye van, hátrányát pedig még nem tapasztaltam. Nem gondolom, hogy ami a gyűlöletkeltésen innen marad, az az első lépés lenne a gázkamrák felé, nem érzem szükségét, hogy megintsem a másikat és feltételeket szabjak a további beszélgetés elé.
Igazából valamiféle trauma utónyomának látom azt, amikor az antiszemita sztereotípia egész másképp van kezelve, mint egyéb gondolkodási sémák. Mintha valami szörnyűség felé sodródnánk, ha nem zárkózunk el azonnal. Mintha állandó készenlétben kéne állni, mert Magyarország fél lépésre van a nácizmus szakadékától, és menthetetlenül belezuhan, ha nem kiáltunk antiszemitát.
Persze hogy értem, és azt gondolom, Csoórinak is jót tett volna egy alapos beszélgetés arról, vajon komolyan gondolja-e ezt az „asszimiláció”-t. Hogy képzeli, hogy a mondjuk 100000-re becsült magyarországi zsidóság, akikek minimum 90%-a, a nem zsidókhoz hasonlóan, politikailag teljesen inaktív, akik közül kb 7000-en ajánlották az 1%-ot a hitközségnek, szóval hogy „ezek” mégis miképpen fognak bárkit asszimilálni. Amikor a populáció jelentös hányada a Lipótvárost nem hagyja el, hetven feletti és nagykörúton túl már lámpással kell keresni bárkit, aki felvállaltan zsidó és a politikai aktivitása meghaladja a négy évente egy napnyit.
Másrészt meg miben állna ez az asszimiláció? Azt mondja: „stílusban és gondolatilag”. De mit jelent ez valójában? El se tudok képzelni épelméjü választ.
Ha ezeken túl lehet jutni, akkor van értelme beszélni országról, politikáról, mit bánom én, még a pikéhorgolásról is (azt a macskaszives izét azért inkább ne). De ha valaki szerint a zsidó háttérhatalom tör a Magyar Nemzetre és ez ma a problémáink gyökere, ott alapvetô logikai, fogalmi gondok vannak. Ott kár a strapa. szerintem.
@Késes Szent Alia:
Az antiszemitizmusnál sokkal gyakoribb berögzülés a cigányellenesség. Én azt tapasztalom, hogy bármilyen társalgásnál 5 percen belül előkerülhet, hogy lopnak a cigányok, koszosak, barna bőrűek, furcsán beszélnek. És már fel sem kapom a fejem, nem szólok ez ellen. Pedig kellene. Ezekből az apró, sokszor ártatlannak tűnő sztereotípiákból nőhetnek ki nagy-nagy bajok…
@ámbátor:
Szerintem ez a Csoóri-féle gondolatmenet jelenik meg akkor, amikor sokan attól félnek (és ez a rettegés részükről teljesen valós), hogy 1300 „migráns” asszimilálja majd a mi keresztény, magyar, és természetesen amúgy felsőbbrendű kultúránkat…
@Mozigépész: Sajnos sokaknál (és ez most inkább a gondolkodó, nem a hormonálisan motivált gyűlölködő) a háttérben vallási motiváció van. Már a felvilágosodás is gyanús szabadkőműves fortély, de a szekularizáció igazi bűn. Igenis az iskolától kezdve kell a gyermekek hithű nevelését biztosítani, mert így lesz nemzetünk Keresztény és Magyar. Ez a világi állam, meg egyházi befolyás mentes oktatás, ez a zsidók igazi vétke, ezzel veszik el tőlünk gyerekeinket és asszimilálják őket a mobiltelefon nyomkodó globalista tömegbe.
Nagyon nagy a gondolkodó antiszemita (homofób, migránsüldöző, stb.) felelőssége, mert szalonképessé, elfogadhatóvá teszi a publikum számjra a gyűlöletet, önvédelemnek álcázza a kicsinyes kegyetlenkedést, közérdeknek a politikai haszonkeresést.
Naív hülye vagyok, de én hiszek a példamutatás erejében, és állítom, hogy ha tavaly ilyenkor, amikor spontán szolidaritás volt a menekültek felé, amikor emberek önként adtak pénzt, idöt, energiát a segítségre, szoval ha akkor a vezetö elit emellé áll, akkor ma nem lenne ilyen tömeges migránsellenesség. Nem igaz, hogy a „magyarok” gyávák, kicsinyesek, irigyek, gonoszak. Ez is bennü(n)k van, ezt is elö lehet hozni. Meg azt is, hogy bátrak, nagylelküek, vendégszeretöek, kedvesek legyenek.
Kell-e mondjam, ki az, aki mindent megtett, hogy a legpocsékabb tulajdonságait hozza elö a publikumnak?
@ámbátor: Meg ne mondd, kitalálom! Gyurcsány…?
@ámbátor:
Valószínűleg igazad van. Csak nehéz elfogadni, hogy itt ülünk Európa közepén, a 21. században, és tönkremegyünk, mert egy rablóbanda ilyen száz évvel ezelőtti, már akkor is meglehetősen avas eszmékkel ilyen sok embert és ilyen tartósan meg tud vezetni.
Valahol feljebb Adyról beszélgettetek. Nekem egyik kedvenc versem, a Huszt jutott eszembe. Ha még 100 évvel visszamegyünk Ady elé, már akkor arról ír Kölcsey, hogy a magyar csak a dicsőséges múlton kesereg ahelyett, hogy a jövőt tervezné és építené. És 200 évvel Kölcsey után ugyanott tartunk mentalitásban…
@ámbátor: A megoldas a nagypofaju szdsz-ben keresendo. Ez akkor a legnagyobb ellenzeki part volt, ertelmisegi holdudvaraban, vezetoik kozt zsido emberekkel, akik politikai ellenfelek es hat addigra szamtalan szemelyes serelmek okozoi es alanyai voltak. Csoóri abban hibazott, hogy vagyta a politikai vitak helyett a komolyabb diskurzust, de erzelmeitol vezerelve o is csak elmerult ebben. Azt kellene megerteni, hogy ez a harcmodor eppen a teljesitmenynelkuliseg eltakarasara szolgalt mindig is, politikai toke kovacsolasara mar a kezdetektol mindket oldalon. A jateknak csak partok/holdudvarok a gyoztesei, de mi a nep a vesztesei. Babarczy Eszter 15 eve javasolja a tullepest rajta, nincsenek illuzioim.
„vezetoik kozt zsido emberekkel”
kell-e ezt tovjbb ragoznom?
@TG69: Mikor volt a SzDSz a legnagyobb ellenzéki párt? Soha.
@RontoPal: Ja, bocsánat, 90-ben az volt.
@Késes Szent Alia: Próbáljuk ki, antiszemitázz le, és meglátjuk, mit tudok csinálni ebben a helyzetben 🙂
Egyebekben csatlakozom a kollégákhoz… hozzátéve, hogy az is külön furfangos kérdés, hogy bélyeg-e egyáltalán az antiszemita jelző. Kinek igen? Kinek nem? És ki az, aki csak kimondva hallani nem szeretné magáról, mert/amíg még bélyegnek tekinthető? Ki előtt, milyen körökben? Milyen előnyök reményében? Amely előnyök más körökben miből keletkeznek?
Te, ha jól értem, lényegében azt mondod, hogy kár ezektől az amúgy kedves írástudóktól, hogy ezt a helyzetet nem tudták értelmesebb mederbe terelni. De nem ugyanolyan kár-e Csoóritól is, az írástudók e másik példányától, hogy ha nem oda futnak ki a gondolatai, érzelmei, hova kifutni tűnnek, akkor nem tudta ezt az általa választott kommunikációs feladatot megoldani ő. Nem láthatom őt egy félreértés _áldozatának_, csak tevőleges résztvevőjének. Elhiszem neki, hogy valami, valamely részlet félre volt értve, de a félreértés gyökerét benne magában látom, akinek a szavai-szándékai-érzelemvilága nem tűnik tisztázottnak saját maga előtt sem. (Az igaz, hogy hihetetlenül jó íróktól-gondolkodóktól vagyok elkényeztetve.)
@RontoPal: hu.wikipedia.org/wiki/1990-es_magyarorsz%C3%A1gi_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_v%C3%A1laszt%C3%A1s
@ámbátor: Különben jó lett volna, ha úgy lett volna… „Trianon és még ezer másféle … megoldhatatlan gondjaink” is nagyon hasznos útmutatóink lehetnének, ha azt vennénk alapul, amit éppen a zsidóság révén/bőrén (a zsidóság konkrét bőrén, és ráadásul a kapzsi gyűlölködésbe uszítottak lelki bőrén – hihetetlenül nagy áldozat, ne legyen hiába) volt szerencsénk megtanulni. Hogy nincs más kivezető út semmiféle társadalmi bajból, csak a törvény előtti egyenlőség legmesszebbmenő betartatása, az idea tudatos gondozása, a közösség és a közbeszéd szándékos formálása ennek érdekében.
Országhatárok jönnek és mennek, de egy tisztességesen működő közösségnek szinte mindegy.
@ámbátor: Mondtam, hogy nincsenek illuzioim ;-). „Zsidok marpedig vannak”…
@TG69:
Szerintem amit itt írtál, az maga a tömény antiszemitizmus.
1. Először is kiválasztottál egy csoportot, mint a bajok okozóját – „a megoldás a nagypofájú szdsz-ben keresendő”. Miért? Definíciód szerint azért, mert ők voltak a legnagyobb ellenzéki párt.
Tény, hogy akkor ők voltak a legnagyobb ellenzéki párt. Na és akkor mi van?
2. Ezután megállapítottad, hogy vezetői között zsidó emberek voltak. Hogy kik, azt nem tudjuk, hogy milyen szempontból, azt sem.
Ez a feltételezés két ki nem mondott erős sugalmazást tartalmaz: az egyik, hogy akkor az SZDSZ zsidó párt (vagy legalábbis zsidó érdekek mentén működött, bármi is legyen az). A másik, hogy a többi párt vezetői között nem voltak zsidók (pedig annyira zsidók, mint az SZDSZ-ben, bizonyára voltak más pártok vezetői között is).
3. A leginkább antiszemita az a feltételezés, ami ebből logikusan következik, hogy ezek a vezetők (és a párt) nem a nemzeti érdekek szerint próbált meg politizálni, hanem valamiféle idegen (zsidó!) érdekek alapján. Tehát az sikkad el, hogy amiket tettek, azokat nem zsidóságuk folytán, hanem pont, hogy magyar identitásuk miatt tették, ahogy a többi párt is.
Ez kicsit olyan, mintha azt mondanád, hogy Petőfi szlovák költő volt, hiszen apja Petrovics, anyja Hrúz, és ő maga is jól beszélt szlovákul (lehet, hogy a zsidónak tartott SZDSZ-es vezetők közül egy se beszél héberül). Hogy Petőfi magyarul írt? Zagson. Attól még szlovák!
4. A végén egy nehezen értelmezhető mondat: „ez a harcmodor éppen a teljesítménynélküliség eltakarására szolgált mindig is, politikai tőke kovácsolására már a kezdetektől mindkét oldalon”.
Mit jelent ez, és hogy kerül ide?