Differenciáljunk Marx Károllyal!
Eredeti szerző: jotunder
A poszt Marx Károly és a differenciálszámítás kapcsolatáról szól. Erről a kéziratról van szó. Charlie bácsinak a politikai gazdaságtanához kellett a matematika, és felidegesítette magát a deriváltakkal. Leginkább az bántotta, hogy a derivált dx/dy alakú, amikor pedig dx=0, dy=0 tehát ez 0/0, azaz értelmetlen. Egészen megdöbbentő, hogy mennyire elmélyült a differenciálkalkulusban, az összetett függvények deriválásától a Taylor-sorokig. Nem bírta elviselni, hogy a dolgok nem pontosan vannak definiálva, hogy a módszerek mögött ellentmondások sejlenek.
A kézirat 1881-ből származik. Ebben az időben a differenciálkalkulus már évtizedek óta tökéletesen meg volt alapozva Cauchy és Weierstrass által. Marx kritikája d’Alembert és Lagrange korában állt volna meg csak valójában. Az sem igaz, hogy Marx volt az első filozófus, aki elgondolkozott a differenciálok problémáján, pl. Hegel a Logika tudománya című munkájában már foglalkozott az infinitezimálisok okozta bonyodalmakkal. 
Marx kéziratát 1974-ben fordították le kínai nyelvre és egy évvel későbbb az Acta Mathematica Sinica teljes egészében közölte, mint a szocialista forradalom nagy előképét, a Lin Piao és Konfúciusz tanai elleni küzdelem jelentős fegyverét az ideológiai harctéren (ezt nagyjából szó szerint így írták le). Zhi Zhou kínai matematikus szerint bár Newton és Leibniz munkássága úttörő jelentőségű volt a differenciálkalkulus megalapozása terén, ideológiai eltévelyedéseik miatt nem tudták elkerülni a miszticizmus uszályát. Csak Marx elvtárs, a forradalom vezetője volt képes a dialektikus materializmus fegyverével megragadni a derivált fogalmát. Höhö.
Ez most roppantul viccesen hangzik, de a Nagy Kulturális Forradalom nem volt igazán fogékony a finom iróniára. Marx halála után döbbent rá a kínai proletariátus és a velük szövetséges értelmiség, hogy egy Abraham Robinson nevű amerikai matematikus nemsztenderd analízise megteremtette a marxi szintézist és így a szocialista forradalmi dialektika és a differenciálszámítás nagyszerű egységét. Erről bővebben itt lehet olvasni (ha nem sikerül megnyitni a fájlt, a Marx, Mao, Mathematics keresésre ki fog jönni).
Marx elszigetelten élt, nem tudhatott arról, hogy mi történt a matematikában a tizenkilencedik század közepén. Marx könyvtárakból nézte a világot, a kedves könyvei mellől, és azt is meg akarta érteni, amit nem lehet. Főleg azt akarta megérteni. Manchesterben a világ talán legrégibb közkönyvtárában, ma is látható az a karosszék, ahol gyakran üldögélt, és egy polcon a könyvek, amelyeket szívesen olvasott. Marx értelmiségi volt, valamennyire filozófus, talán nem is igazán közgazdász és nyilván egyáltalán nem matematikus. Kicsit filozófus volt, kicsit közgazdász, kicsit talán már szociológus is, a társadalomtudományok egyik atyja, aki a saját elméjébe zártan próbálta megérteni a megérthetetlent. Az, hogy néhány zsarnok két tömeggyilkosság között szívesen idézte a nevét, nem különbözik jelentősen attól, hogy más zsarnokok, más tömeggyilkosságok között, Jézus nevét szerették idézni.
Marx nem volt szörnyeteg (valószínűleg pár családtagjának erről árnyaltabb volt a véleménye, egyes kutatók szerint kb. annyi házvezetőnőt dugott meg, mint ahány gyakornokot a Deutsch Tamás) és nem volt óriás. Ő egyszerűen az emberiség és a világmindenség szomorúan egyoldalú küzdelmének volt a jelképe. És miről szól az egyetem, a tudomány, ha nem erről a reménytelen küzdelemről.
Rétvári Bence, ha jól emlékszem a nevére, és baromira nem akarok jól emlékezni a nevére, a szánalmas kis karrierjét, a havi milliócskáját próbálja menteni azzal, hogy Marx szobrát elbontatná a Corvinuson. Legyen meg az ő akarata. Tüntessék el a szobrot, és hagyjanak ott egy kis réztáblát a következő felirattal: Gondolkodni mentem a könyvtárba.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519808-6ae0ca8c3d231' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519808&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519808-6ae0ca8c3d231&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519808-6ae0ca8c3d231' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@TG69: most egy csomo munkat megtakaritottal nekem. ezt kerestem, es elfelejtettem, hogy pete peter irta. koszonom.
„A Corvinus gondja az, hogy nem tud olyanokat odavonzani, akik a nemzetközi radaron megjelennének (illetve ha vkinek sikerül az utóbbi, az automatikusan elmegy). A magyar felsőoktatás fizetés & óraszám kombinációjával ez egyszerűen törvényszerű.”
Amikor en oda jartam (ezredfordulo), a Corvinus gondja az volt, hogy a tudomanyossagnak, a tudomanyos kivancsisagnak es szellemnek a nyomait sem volt kepes felmutatni (egy-ket zarvanytol eltekintve), hanem csak egy szomoru, kiüresedett es cinikus diplomagyar volt. A helyzet azota – Corvinusos oktato ismeröseim szerint – sokat romlott.
Es egyetertek hogy penz nelkül sokmindent nem lehet, de azert pl az ELTE TTK meg a Müszaki nem nagyon elterö anyagi feltetelek mellett ugy tudom joval minösegibb oktatast nyujt.
@TG69: Köszi, szerintem a „nagyon sok” kevés – amennyire emlékszem _minden_ igaz. Végtelen hiúsága mellett nagyon tudta miről beszél.
És ma (!) már az is világos, miért nem volt jegyzete az elején. A KTI szakközgazda-kurzusán már volt. De ott már sok más, „burzsoá” ismeret is volt, pénz-és hitelügy terén különösen.
@jotunder: Akkor miért mítosz?
@jotunder: Ketten irnak Jotunder neven?
@sörtelen: olvasd el Pete Peter irasat. az, hogy neked van egy „burzsoa” kozgazdasagtan-tortenet kurzusod egy egyetemen, nem jelenti azt, hogy azon az egyetemen normalis kozgazdasagtant tanitanak.
@Ellenpontok: ez penzrol szol. ha jo embereket tudsz odavinni, akiket nem dolgoztatsz halalra, akkor lehet jo egyetemed, de nem lesz olcso.
@jotunder: hat azert nemcsak a penz, hanem egyfajta mindset (ethosz) is szükseges feltetele egy jo egyetemnek. Van ahol csak az egyik hianyzik, van ahol mindkettö – en a Közgazt ilyennek lattam.
Es szerintem igenis nagy különbsegek vannak. Az ELTE TTK ugy tippelem kevesebb penzböl müködik (hiszen gondolom nincs annyi jol fizetö ceges kapcsolata meg fizetös kepzese), megis azok a vegyeszek, geologusok stb akiket ott kepeznek valamilyen szinten versenykepesek a nyugati egyetemeken vegzett emberekkel. A BME-sek utan is kapkodnak Nemetorszagban. Egy közgazos, hacsak nem penzügy szakon vegzett, nem versenykepes kb senkivel.
@Ellenpontok: ez is igaz.
@jotunder: „2. Rogoffnak és Reinhartnak most fog megjelenni az új cikke a világ talán legjobb közgazdaság tudományi folyóiratában. Amúgy tavaly is publikáltak ott.”
Erről a cikkről van szó?: http://www.aeaweb.org/articles.php?hs=2&fnd=s&doi=10.1257/aer.103.3.48
Mert ha igen, akkor nem árt tudni, hogy ez az AER májusi, ún. Papers and Proceedings számában jelent meg, ami nem peer-reviewed.
Az elhíresült, 2010-es cikkük is ebben a számban jelent meg egyébként.
@Yorg: igen. a scholar.google valami 50000 idezetet lat Rogofftol, ami kevesebb, mint Fama vagy Krugman idezettsege, de azert turheto lehet. nem ugy nez ki ez az ember, mint akit eppen leirtak.
@TG69: Pete Peter, Imho, az egyik legjobb, ha ugyan nem a legjobb magyar makro-kozgazdasz jelenleg.
@Ellenpontok: Korabban a makro-tanszek vezetoje volt a Corvinuson, de ellehetetlenitettek. Erre fogta magat es egy fo kivetelevel az egesz tanszeket atvitte az Elte-re.
Sajnos, ezidotajt a mikro-tanszek vezetojevel, Kertesi Gaborral is elbantak, aki Imho, az egyik legjobb, ha ugyan nem a legjobb mikro-kozgazdasz jelenleg. A tanszeke aztan szetszeledt…
2005-re megszunt a kozgazdasagtan oktatas a Corvinuson.
@smokey_shorthair: errol kellene beszelni. en nem tudok, mert en nem vagyok kozgazdasz.
Marx elsősorban mozgalmárnak tartotta magát, feltett szándéka volt, hogy megváltoztassa a világot. Mindezt egy bizonyos társadalmi osztály iránti kifejezett ellenérzéssel tette, hangsúlyozta, hogy a burzsoá réteg uralmának megszüntetése csak a munkások teljes összefogásával teremthető meg.
@jotunder: mint kiderülhetett a TG69-nek írottakból – elolvastam.
Tanítanak? Hogy jön jelenidő ahhoz, amit írtam?
Nemakarásnak nyögés a vége… hagyjuk.
Mellesleg Marx szobra a szülővárosában sincs éppen fő helyre téve:
http://www.tripadvisor.com/LocationPhotoDirectLink-g187394-d191073-i32130272-Karl_Marx_House-Trier_Rhineland_Palatinate.html
@smokey_shorthair:
kellene csinálni egy oldalt, ahol pontosan láthatóak lennének azok a magyar közgazdászok, akik ténylegesen a mai elméleti közgazdaságtant művelik, folyamatosan frissítve publikációs listájukat. így lehetne tudni, hogy mondjuk X valóban elméleti közgazdász, Y(mittudomén mondjuk trautmann vagy bogár vagy akárki ) meg nem az, mert vagy „alternatív közgazdász” vagy valamilyen más tudományágban működik.
@Begren:
ezt publikálnod kellene, annyira mély és újszerű
@Deepblue Noir: az a halvány gyanúm, hogy nem vágna egybe a szelíd szobatudós vonallal.
@Begren: http://www.pbs.org/newshour/art/blog/2013/05/the-daily-frame-369.html
@jotunder: ez egy ideiglenes installáció vmi évfordulón, amit vszínű egy hét után eltüntettek onnét. Amúgy jópofa.
@Begren: Karl Marx nem volt szelid ember. Kifejezetten nagyon nem volt szelid. A legklasszikusabb ertelemben vett szobatudos volt, aminek voltak kovetkezmenyei. A tarsadalomtudomanyok egyik atyja volt, aki idonkent elkepeszto marhasagokat is mondott, ha eppen olyan kedve volt. O egy nagyon jellegzetesen tizenkilencedik szazadi ember volt, aki leginkabb egy nagyon nagyon erdekes szemelyiseg volt, komoly hatassal a szociologiara, filozofiara, eppen a modern kozgazdasagtanra kevesbe.
Nem az o szobra jelenti a problemat a Corvinuson.
@Deepblue Noir: 🙂
@jotunder: az „elképesztő marhaságok”, ahogy mondod, az elmélete sarokkövét képezték, nem valami lábjegyzetben voltak benne. Mint utaltam rá, az se véletlen (ha már a szobor jogossága a téma), hogy a gondos németek a szülővárosában csak egy múzeum belső udvarának egyik sarkába állított mellszoborral emlékeznek meg róla. Persze, érdekes személyiség volt.
@Begren: Elképesztő marhaságok miatt, sarokkő vagy nem sarokkő, senkit nem állítanak sarokba. Esetleg ott keresgélj magyarázatot, hogy egy totalitariánus rezsim kanonizálta szegényt. De hát erről ő igazán nem tehet, ezért kár haragudni rá.
@Begren: nem, az elkepeszto marhasagok nem kepeztek az elmelete sarokkovet.
liferhetorics.wordpress.com/2012/02/13/why-marx-was-wrong-alfred-marshalls-defense-of-market-competition-2/
Marshall nem azt mondja, hogy Marx marhasagot beszel, hanem, hogy nem az fog tortenni, amit Marx josol. ez valojaban ket dolog. elkepzelheto, hogy ha Marxnak komolyabb adatsorok allnak rendelkezesere es sokkal de sokkal nagyobb a matematikai ismerete, akkor a hihetetlen eszevel valoban idot allo dolgokat fogalmazott volna meg, de nem ez tortent.
@tollaszerge: Vajon miért kanonizálták? Véletlenül, vagy félreértésből, vagy mert nagyon is egybevágott az ideológiájukkal?
Egyébként egy politikusnak szvsz tényleg semmi köze hozzá, hogy kinek a szobra áll az egyetem területén.
@Begren: egyaltalan nem vagott egybe az ideologiajukkal. az egyik eletrajz iroja megirta, hogy roviddel a Kommunista Kialtvany megjelenese utan egy nyilvanos eloadasaban hulyesegnek nevezte a kommunizmust mint ideat. szamos szovege publikalhatatlan volt a Szovjetunioban.
Azonnal gyanakvo lett, amikor valakik valoban meg akartak valamilyen radikalis dolgot csinalni es nem csak beszeltek rola. O vendeglokben szerette dontogetni a kapitalizmust.
@Begren: Nem vágott egybe, csak kellett valaki, akinek ki lehet tenni a képét a falra.
Nácik meg Wagnert imádták, ettől ő náci lesz? Nehogymár.
Politikusnak meg tényleg semmi köze hozzá. Ugyanakkor az a baj, hogy Marxot tulajdonképpen nem azért van ott, mert oda való, hanem mert eddig senki nem akarta elvinni onnan. Így nehéz védeni, a Corvinus nem kötődik hozzá különösebben.
@tollaszerge: @jotunder: nem tudom, van-e értelme belemenni, annyit kb. mindenki tanult a marxi elméletről, hogy központi elemei a kizsákmányolás, az osztályharc és az, hogy a termelési eszközök magántulajdona káros, ezeket közösségi tulajdonban kellene kezelni. Nem tudom, milyen adatokból vonta le ezt a következtetést, mindenesetre alaptalannak és alapjában véve tévesnek bizonyult. Egy másik központi tétele a sokat emlegetett mondás, hogy a lét határozza meg a tudatot. Ezzel pl. az a baj, hogy az ellenkezője is éppúgy igaz, vagy igazabb mint maga az állítás: a XIX. századi polgári társadalom, amely számára a létet jelentette, nem természeti folyamat terméke, adottság hanem az emberek, az emberi tudat hozta létre. A marxizmus központi eleme továbbá, hogy a munkás elidegenedik a modern termelési viszonyok között. Lehet, hogy elidegenedik, de nem azért, mint Marx állította, hogy munkáltatói viszony során „kizsákmányolják” a munkaerejét.
Nem tudom, van-e olyan eleme az elméletének, amelyik tényleg helytálló?
@Deepblue Noir: ideas.repec.org/top/top.hungary.html
tessék (jó, tudom, ez nem teljesen az, amit írtál)
@tollaszerge: azért Marx nem az a kategória mint Wagner vagy Nietzsche, az ő elméletéből tényleg következik a „proletáriátus uralma”.
@Begren: jezusmaria.
@jotunder: tényleg ezt mondja, és elnézést, ha vacsora és fogmosás között nem elég érthetően írtam le, át is adnám a szót magának Marxnak:
„„Die materielle, unmittelbar sinnliche Privateigentum ist der materielle sinnliche Ausdruck des entfremdeten menschlichen Lebens. … Die positive Aufhebung des Privateigentums, als die Aneignung des menschlichen Lebens, ist daher die positive Aufhebung aller Entfremdung, also die Rückkehr des Menschen aus Religion, Familie, Staat etc.[13] in sein menschliches, d.h. gesellschaftliches Dasein. … Es versteht sich, daß die Bewegung bei den verschiedenen Völkern ihren ersten Beginn danach nimmt, ob das wahre anerkannte Leben des Volkes mehr im Bewußtsein oder in der äußeren Welt vor sich geht, mehr das ideelle oder reelle Leben is”
(de.wikipedia.org/wiki/Basis_und_%C3%9Cberbau)
@Begren:
te ekkora terjedelemben elmagyarázhatónak és cáfolhatónak (vagy akár igazolhatónak) találod ezeket? ne már…
@Ma chi è questo Joker?:
köszönöm. nem egészen az, de valami hasonló. trautmann nevét nem láttam, ahogy így rápillantottam a listára…bogár lászlót sem.
@Deepblue Noir: Nagyon nagy vonalakban igen, felsorolás szintjén tényleg ezek alkotják a marxi tanok lényegét. Biztos van egy csomó minden, amit még említeni lehetne, persze (a személyeskedésen túl :-)).
Egyébként azzal is egyetértek, hogy a gazdasági folyamatok (mivel társadalomtudomány, szerves jelenségeket vizsgál) nem érthetőek meg pusztán a matematikai logika mentén. Lehet modelleket felállítani a pénzpiacokon a részvények árának alakulására stb., ez másodlagos, nem elég ahhoz, hogy valamennyire is átlássuk a (reál)gazdaság működését.
Na most egyébként még arról nem beszél senki, hogy a Közgáz aulájában nem csak Marx van ám, hanem van ott más is, érdemes azt is vizsgálni, ha már.
Amennyire tudom a Közgáz ezzel mindig úgy volt hogy kirakunk innen is, onnan is valakit, abból nem lehet baj.
@Deepblue Noir: alighanem a marxi „történelmi materializmus” is összefoglalható abban a mondatában, hogy „„Es ist nicht das Bewußtsein der Menschen, das ihr Sein, sondern umgekehrt ihr gesellschaftliches Sein, das ihr Bewußtsein bestimmt.“”
Nem az emberi tudat határozza meg a létet, hanem fordítva, a társadalmi lét az ember tudatát.
Ez alól a szabály alól úgy tűnik, egyetlen kivétel akad, a marxizmus maga (önértelmezése szerint), amely képes egy olyan mozgalmat elindítani, amely átalakítja a történelmet. Ez egyáltalán nem hangzik konzekvensnek!
@Begren: tök jó, nem is tudtam, hogy valamelyik élelmes cég zanzásított Marx-idézetes, hímzett konyhai falvédőket jelentetett meg! 🙂 Ráadásul németül is! Zseniális! – Mit ábrázolnak, egy szakállas bácsit, amint issza a lét, és az megváltoztatja a tudatát?
@Begren: Ember, ne legyél már ilyen… egyszerű. Most komolyan, még az átkosban, a foximaxiban is jóval összetettebben okították ezt a témát, mint ahogy te itt, izé… – Alap-felépítmény dialektikus viszonya, kölcsönös egymásra hatás, mittomén?
…
Marx, ugye, többek közt ezt írta /főleg a klasszikus liberális elméletek meg Stirner politikafilozófiája ellen/ _A német ideológiá_ban:
„Das Bewußtsein kann nie etwas Andres sein als das bewußte Sein, und das Sein der Menschen ist ihr wirklicher Lebensprozeß. ”
„A tudat sose lehet más, mint a tudatos lét, és az ember léte: az ő valóságos életfolyamata.”
és
„Nicht das Bewußtsein bestimmt das Leben, sondern das Leben bestimmt das Bewußtsein. In der ersten Betrachtungsweise geht man von dem Bewußtsein als dem lebendigen Individuum aus, in der zweiten, dem wirklichen Leben entsprechenden, von den wirklichen lebendigen Individuen selbst und betrachtet das Bewußtsein nur als ihr Bewußtsein.”
„Nem a tudat határozza meg az életet, hanem az élet határozza meg a tudatot. Az első szemléletmódban a tudatból mint az élő individuumból indulnak ki, a másodikban, a való életnek megfelelőben, a valóságos élő individuumokból magukból, és a tudatot csak mint az _ők_ tudatát tekintik.”
Bár te valószínűleg(?) _A politikai gazdaságtan bírálatához_ előszavára gondoltál, miszerint:
„In der gesellschaftlichen Produktion ihres Lebens gehen die Menschen bestimmte, notwendige, von ihrem Willen unabhängige Verhältnisse ein, Produktionsverhältnisse, die einer bestimmten Entwicklungsstufe ihrer materiellen Produktivkräfte entsprechen. Die Gesamtheit dieser Produktionsverhältnisse bildet die ökonomische Struktur der Gesellschaft, die reale Basis, worauf sich ein juristischer und politischer Überbau erhebt und welcher bestimmte gesellschaftliche Bewußtseinsformen entsprechen. Die Produktionsweise des materiellen Lebens bedingt den sozialen, politischen und geistigen Lebensprozeß überhaupt. Es ist nicht das Bewußtsein der Menschen, das ihr Sein, sondern umgekehrt ihr gesellschaftliches Sein, das ihr Bewußtsein bestimmt.”
„Életük társadalmi termelésében az emberek meghatározott, szükségszerű, akaratuktól független viszonyokba lépnek, termelési viszonyokba, amelyek anyagi termelőerőik meghatározott fejlődési fokának felelnek meg. E termelési viszonyok összessége alkotja a társadalom gazdasági szerkezetét, azt a reális bázist, amelyen egy jogi és politikai felépítmény emelkedik, és amelynek meghatározott társadalmi tudatformák felelnek meg. Az anyagi élet termelési módja szabja meg a társadalmi, politikai és szellemi életfolyamatot egyáltalában. Nem az emberek tudata az, amely létüket, hanem megfordítva, társadalmi létük az, amely tudatukat meghatározza.”
.
De még így is, nemes don… nem szélmalmok azok ottan?
Amúgy meg az elidegenedéses kitétellel kapcsolatban is lehet olvasni egy rakás dolgot (pl. lehmann.hu/lm/elidegen.pdf), vagy az elmélet modern interpretációiról (pl. beszelo.c3.hu/cikkek/az-analitikus-marxizmus-kiserlete, http://www.fil.hu/uniworld/egyetem/intfil/irodalom/marxian.htm) – szó szerint könyvtárakat írtak össze erről. És te úgy véled, hogy tíz sorban par excellence megoldod egy posztban, oszt jónapot?
Hm.
…Most akkor azt, hogy hogyan lehet birkavesével földrengést megelőzni!
éreztem, hogy ebből hosszabb német nyelvű Charlie bácsi idézetek lesznek.
@labrys: Igen, erre az idézetre gondoltam, ez jobban kifejti a mondatot, másrészt így éjfél után meddő fölényeskedésen túl semmi érdemi érvet nem tudok felfedezni a hozzászólásodban.
Egyáltalán nem értem, hogy miért ne lehetne bírálni Marxot, és miért baj, hogy egy róla szóló posztban megemlítem, hogy nem csak frankó srác volt aki tényleg törődött a munkásosztállyal, hanem emellett egy hülye elméletet is összebarkácsolt, amivel tetemes károkat okozott?
@smokey_shorthair:
Én az említett időszakban voltam ott, talán az első évfolyamban, amelyiknél bevezették az említett urak a reformált tantervet. Hatalmasnak tűnt a lelkesedés, új szakirányokkal meg miegyébbel, aztán Kertesivel kezdve hipp-hopp tűntek el az emberek. Volt valami szóbeszéd, hogy más tanszékek régebbi oktatóinak nem nagyon tetszett az új felállás, aztán kitúrták őket, nem tudom, ebből mennyi igaz.
Nekem mondjuk úgy tűnt valamivel később, mintha az alkalmazott közgazdaságtan (Bsc) – gazdaságelemzés (Msc) vonalon mintha maradt volna abbóll, amit akartak vinni.
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=638364946200286
@incze: ez lenne egy tökös rektor válasza, rb csak hápoghatna.:-)
@jotunder: Azert az igaz, hogy Kornai szerint a megvalosult szocializmus vegulis a marxi pol.gazdbol kovetkezik. Ezek ket legfontosabb fundamentuma a magantulajdon megszuntetesr es a poacgazdasag kiiktatasa. Egyebkent en hagynam ott ahol van es az ilyen hatareseteknel mar nem emelnek uj szobrokat.
Érdekes a téma… Több olvasata van (lehet). Egyrészt ugye, kurvára érdekes, hogy Marx mit adott hozzá (egyesek szerint vett el) az egyetemes kultúr-filozófia-gazdaság- stb. történethez, tudáshoz. Ez a téma, és a hozzá való viszonyulás, a róla szóló vélemények nagymértékben orientálják, meg mutatják az emberek politikafilozófiai beállítottságát. (Már akinek ugye van olyanja, azét.)
Másrészt, meg kurvára nem idevaló téma. Merugyanis, mi történt itt? Hát nem történt más, mint az, hogy egy hitvány fideszdroid (Rétvári Bence úr) böffentett egy nem jó szagút. No most, mi meg (1 hsz. erejéig immár én is) ezzel foglalkozunk. Hogy egy szarházi mit böffentett…
Másfelől, persze, nyilván, kell foglalkozni az ilyesmivel is. Van jelentősége, nem szabad szó nélkül hagyni, az ilyenek adják meg a közéleti diskurzus tartalmát, meg satöbbi. Gondolkodni kell rajta, és továbbgondolni.
Néhány továbbgondolás:
1. Én azon csodálkozom, hogy a magyar antikomenista szélsőjobboldalnak eddig nem jutott eszébe ez az ötlet. Hiszen, ha a kommunista József Attila szobra szúrta a szemüket, akkor Marx Károlyé, aki számukra a kommunizmus egyik szimbolikus alakja, pláne szúrja. Szóval ez a nyomorult elkésett az ötletével, már sokkal korábban lett volna „logikus”.
2. Vajon méltó, célszerű, érdemes-e beleavatkozni az egyetemek dolgaiba ilyen szinten, hogy milyen szobrot tartsanak az aulában? És kinek lehessen ebbe beleavatkozni? És milyen alapon?
3. Az egyetemeknek nyilván nem szabad elefántcsonttornyoknak lenni. Vagyis nem ártalmas az, ha az élet, – hogy úgy mondjam -„tanulságai”, nem árt, ha beszivárognak hozzájuk. Mindenki (na jó: majdnem mindenki) érzi, hogy pl. eléggé rosszul nézne ki egy egyetem aulájában egy Hitler szobor. Vagy ugye, egy Orbán szobor is vicces lenne, pedig ahogy mondani szokás, lenne rá igény. No és akkor itt lép közbe az az effektus, ami – feleim, sajnos, szomorúan bár, de ezt kell hogy mondjam – nagyon sokaknál hibádzik: Az élet a (világmindenség, meg minden), józan, arányos, belátásáról, és értékeléséről beszélek. Arról, ami pl. hibádzik az olyan szarjankóknál, akik Marxot azért penderítenék ki bárhonnan, mert azt hiszik, hogy valamiféle tömeggyilkos-előd volt (meg egy csomó hasonló dolgot hisznek róla).
No lehetne ezt a témát még ragozgatni, hiszen összefügg számos más érdekességgel. De úgyis reménytelen bárkit meggyőzni bármiről, ha eleve nem azt hiszi. Igaz-e?
Marx elméletei egyébként nálunk az elmélettörténet kurzuson kerültek elő, a bevezető közgáz tárgyakban még a neve sem.
Másrészről, a kereszténydemokraták pont nem járnának túl jól vele, ha minden olyan embert ábrázoló szobrot eltávolítanánk, aki kétes nézeteket vallott, és a nevében emberiség ellenes bűnöket követtek el…
hvg.hu/itthon/20140121_Valaszolt_Retvarinak_a_Corvinusrektor_ma
A Corvinusnak sikerült egy vállalható döntést hoznia, amivel azonosulni tudok. Ha Marx nem lenne ott, biztos nem raknám oda, de ha már ott van, és ott ült 50+ évig, akkor ő is az egyetem múltjának része. Megfelelő kontextusban át is értelmeződhet a jelentése, lehet belőle mementó.
Kedves @Yorik: Lenne egy nagyon szerény kérdésem. Bocs, hogy pont téged talállak meg vele, de most te vagy kéznél. De más is válaszolhat rá, szabad a pálya.
Tehát: Abban egyet látszunk érteni (mi ketten), hogy a kereszténydemagógok jobban tennék, ha pofát befogva kussolnának (elnézést a keresetlen szavakért, de hát mindenkinek azt, amit megérdemel), ebben a szobor-témában. (Szerintem bármely más, szabadon választott témában is, de gondolom, ezzel már nem értesz egyet.)
No de – és most jön a kérdés – vajon „emberiség ellenes”-e egy olyan ideológia/gazdaságpolitikai elv, amelynek működése által, és eredményeképpen az emberiségnek egy jelentékeny része rosszul- sőt nyomorban él, ugyanakkor, amikor egy másik, sokkal kisebb hányada birtokolja az anyagi javak túlnyomó többségét? Ráadásul ez az „elv” meg is ideologizálja (nyilván nem maga az elv, hanem a követői) önnön jóságát, hasznosságát, mondván, hogy „még mindig ez a legjobb”. (Ami persze nem igaz, és nem igazolt nem hogy elvi, de gyakorlati szinten sem.) Eme szép elvet (az elv gazdasági vonatkozásait) közgazdasági egyetemeken tanítják, természetesen úgy, hogy közben gondosan ügyelnek arra, hogy a szociológiai vonatkozásai rejtve maradjanak.
Ki nem találnád milyen elvre gondoltam. 😉 A kapitalizmusra.
No mi a helyzet kedveseim a népnyúzó, embersanyargató kapitalizmussal? Annak a jelképes „szobrait” nem kéne kipenderíteni mindenhonnan, ahonnan csak lehet? Nem jött még el az ideje, ugye?
@ipartelep: Halovány fogalmad sincs arról, mit tanítanak egy közgazdasági kurzuson. Segítek, nem ideológiát—innentől értelmetlen amit beszélsz. Bónuszsegítség: a szociológiai vonatkozásokat (bármilyen megdöbbentően hangzik is ez) a szociológia tárgyalja.