Doktorik és doktorok
Eredeti szerző: jotunder
Fokasz Nikosz mai nyilatkozata szerint a Semjén-féle plágiumügy nem létezik. Fokasz professzor, az ELTE TÁTK Szociológiai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, az MTA doktora. Semmi okom kételkedni a szavában.
Ez a poszt Semjénről egyáltalán nem fog szólni, tulajdonképpen Fokasz Nikoszról sem. Ez a poszt az igazságról szeretne szólni. Nem is olyan régen utánanéztem annak, hogy Lánczi András egyetemi tanárnak milyen a CV-je, és megdöbbenve (OK, ez nem egészen igaz) állapítottam meg, hogy Lánczi úgy lett intézetvezető egyetemi tanár a Corvinuson, hogy egyetlen minősített nyugati folyóiratban sem publikált cikket. A scholar.google-on 21 találatot kap, ami felfoghatatlanul alacsony szám.
Kötelességemnek érzem hozzátenni, hogy a jobboldalisággal semmilyen értelemben nem vádolható Fokasz Nikosz tanszékvezető egyetemi tanárnak sincs egyetlen minősített nyugati folyóiratban cikke. Mind Lánczi, mind Fokasz témája abszolút nemzetközinek mondható.
Semjén doktorija nem oszt, nem szoroz. Az, hogy Magyarországon boldog-boldogtalannak osztanak ki címeket különböző gyanús doktori iskolák, sokkal de sokkal szomorúbb dolog. Jogi képviselőnk enyhén hisztérikus viselkedésére tekintettel neveket nem fogok leírni. Az, hogy Magyarországon tanszékvezető egyetemi tanár lehet valaki egy általános, nyugatias témában egyetlen nyugati cikk nélkül, szintén sokkal jellemzőbb az országunkra, mint Semjén bénázása. Fokasz Nikosznak, ezt komolyan gondolom, igaza van. A Semjén-féle plágiumügy nem létezik. Más ügyek vannak: olyan ügyek, amelyekkel nem lehet lájkokat gyűjteni, amelyek nem kommentelhetőek, a szélesebb közönség számára jóval kevésbé érdekesek.
Öt éve írta Publius Hungaricus a Féltudású elitet az indexen. Még pár évtizedig aktuális marad.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520548-6ae5a68d1566f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520548&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520548-6ae5a68d1566f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520548-6ae5a68d1566f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@capacete: kosz
@european commonwealth: „erre mondom azt, hogy ha egy orvos próbálja meg ezeket a modelleket alkalmazni, akkor hasznos eredményekre juthat. de ha a szociológus pletyakutatásra használja, akkor az a vicc kategóriájába esik.”
Mondjuk ha nem a pletyka szóra koncentrálsz, hanem az emberi közösségek információáramlásának egy (könnyen tanulmányozható, de nem speciális) példáját látod a dologban, mindjárt jobb nyomon jársz szerintem.
@cleantone:
„angolszasz orszagokban (ld. tudomanyos elit) a tanszekvezeteshez nem feltetlen koll kiemelkedo cv, inkabb menedzseri kepessegek. adminisztrativ munka, altalaban harom-negy evre, utana rotacio. nalunk persze az, ami.”
Azért ott sem egy külsős ifjú yuppie-ra szokták bízni, hanem a tanszék (full university) professzorai között megy a rotáció. Természettudományos helyen azért itt is látni ilyet.
@european commonwealth: Ahh, ez meg ki is maradt.
„felsőbb matematikát a fizikai és kémiai folyamatok leírására használják.”
Mit tekintünk „felsőbb” matematikának? Elég elvadult axiómarendszerekkel is foglalkoznak ám…
@szazharminchet: „Attól lesz jó nevű (legalábbis nemzetközi szinten) az intézmény, ha erre ügyel. „
Igen, nyilván a nemzetközi hírnév, ha az összes tényező elfogadható vagy jó szintű (szakembergárda, színvonalas PhD-oktatás, képzés, stb.), én annyit vontam kétségbe, hogy az egyes tényezők között is mindig van kapcsolat, mert az állításban ez volt. Ez persze valóban nem egy lényeges megjegyzés a témával kapcsolatban, nyilván kár is volt megemlítenem.
@cleantone: Na mondjal mar nehany konkret nevet.
@jotunder: Ez OK. De a HVG eredetileg a Pázmányos doktorit kifogásolta nem az ELTE-s diplomát.
De vehetjük két ügynek is. Akkor viszont helyesen: ELTE-s plágium ügy nincs nem pedig általában Semjén plágium ügy.
Egyébként nem értem miért nem indítanak vizsgálatot. Egyéltalán, vizsgálat nélkül hogy merik kijelenteni? Különösen a Schmitt és Gyurcsány ügyek után ahol mindkét esetben volt vizsgálat.
Az ELTE lerázta magáról mint kutya a vizet, a Pázmány meg kínosan hallgat.
A SOTE és a JATE viszont jól vizsgázott Schmitt és Gyurcsány ügyben.
@közösperonos átszállás:
mondj 1 olyan tudományos tételt vagy eredményt, amit a szociológia hozzátett mondjuk a shanon-féle információelmélethez. vagy 1 olyan állítást, ami a shanon-féle információelmélet gyakorlati alkalmazásából következik, és univerzálisan érvényes minden társadalomra.
1 olyan tudományos szociológiai állítás kellene, ami bem arról szól, hogy felmértünk valamit és az állításunk éppen most igaz. de hogy mi lesz holnap, arról persze fogalmunk nincs. 1 ilyet kellene mondanod a számtalan tudományos szociológiai dolgozatból mondj már 1 tudományos állítást.
azért nincs ilyen, mert a populációk tudományos értelemben nem biológiai (!) törvényszerűségek szerint mozognak. tetszik érteni? az életttudomány a fizikai, kémiai jelenségből következtet, és nem abból, hogy 100 embertől megkérdi, hogy „mi újság”.
nem azt állítom, hogy nincs szociometria. hanem azt, hogy 1) az nem helyettesíti a biológiát, ami valójában az élettudomány. 2) a felsőbb matematikát fölösleges összekapcsolni ezzel az egésszel. a szociológiai felmérések eredmények kiértékeléséhez elegendő az általános iskolás matek szakköri tudás, egy közönséges számolótábla. nem kell hozzá káoszelméleti szuperszámítógép, mert az egész egyszerűen nem erre való. 3) nem arról van szó, hogy ezt csak én gondolom így. mert én egy senki vagyok. a teljes tudománytörténeti arcképcsarnok elutasította a tudományos szociológiai szemléletet. ma sem találsz olyan komolyan vehető tudóst, aki ebben az egészben ne kételkedne. 4) azt persze értem, hogy a doktori címhez mindenfélét megkövetelnek. és azt is értem, hogy modellszámításokat szociológiai felmérésekre is lehet futtatni. de ezekből nem keletkezik biztos tudás. vagy ha mégis, akkor azok egyszerűen az elemi matematikából is következnének. 5) a phd eredendően filozófia doktori cím. azt nem véletlenül nevezték így. és talán az sem véletlen, hogy a doktori értekezések tudományos igényessége tömegesen megkérdőjeleződik.
esetleg ezeket a szempontokat is próbáld mérlegelni.
@közösperonos átszállás:
felsőbb matematika az, ami nem elemi számtan, elemi mértan, elemi algebra, elemi függvénytan, elemi logika. a szociológiai felmérések kiértékeléséhez ezek és a naiv halmazelmélet bőségesen elegendőek. felsőbb matematika bonyolult élettani folyamatok modellezéséhez kell. azt első körben földtanász használja, amikor a bolygó légkörét modellezi. de ezekkel a növényeket, állatokat és az embert, és az emberiséget (akár a teljes populációt) lehet vizsgálni. magyarul ezek a biológiai és agrárkutatások.
@tarackos: „A SOTE és a JATE viszont jól vizsgázott Schmitt és Gyurcsány ügyben. „
Nem „JATE” (ma SZTE, mint Szeged), hanem „JPTE” (ma PTE, mint Pécs). 🙂
@european commonwealth: „azért nincs ilyen, mert a populációk tudományos értelemben nem biológiai (!) törvényszerűségek szerint mozognak. „
Ami pont elég ahhoz, hogy ne a biológiai modelleket használjuk rájuk, hanem próbáljunk valami hozzájuk illeszkedőt találni, nem?
Fél füllel hallottam olyat amúgy, hogy gráfoknál (nem matematikai, hanem informatikai jelenségekre kell itt gondolni) pont marha fontos, hogy milyen jellegű kapcsolatok vannak valójában. Az egyszerűbb matematikai modellekkel leírhatók pocsékul közelítik a valóságot (és ez a fránya „valóság” pont jól mérhető ilyen pletykakövetésekkel).
A témákat amúgy nem követem, de a föntiek ilyen természettudományos common sense-szel teljesen hihetők számomra, szemben a te elvakultság és beszűkültség szülte eszmefuttatásaiddal, de ez nyilván az én hibám.
az elmebeteg trollt ismét kidobtam. szempontpuska majd visszaengedi. én meg újra kidobom. ez az asztalitenisz elektronikus verziója.
@közösperonos átszállás:
bocs. helyesebben ezt kellett volna írnom. „populációk tudományos értelemben nem szociológia, hanem biológiai (!) törvényszerűségek szerint mozognak.” többek között ezt állítom. de ez tényleg értelmetlen vita.
@dvhr: mta ix. osztaly rendes tagok: kornai es szelenyi kivetelevel mindegyik tragikomedia.
@cleantone: Kádár Béla, Huszár Tibor, Mátyás Antal, Zalai Ernő… rájuk gondolsz ??
@Trompf:
http://www.urbandictionary.com/define.php?term=schmitting
@közösperonos átszállás: Igaz!
@jotunder: es az osszes tobbire.
@european commonwealth:
Irántad érzett mély tiszteletem fenntartása mellett kénytelen vagyok tájékoztatni téged és a k. olvasót ama álláspontomról, hogy méretes marhaságokat írtál le itten.
Nagyon leegyszerűsítve (bár erre néhány éve már az akkori Konzin is próbáltam utalni) azt mondhatom, hogy kétféle törvényszerűségek alapján származtatott tudomány létezik: az egyik az élettelen világ oksági kapcsolataival, a másik az élővilág (ideértve a társadalomtudományokat is, ám nem keverve össze a biológiával) sztochasztikus kapcsolataival. Mindkettő (matematikai) módszertana eltér egymástól, de még az adott területen belül is differenciálódik.
Példa I. Amikor valamely kémiai vegyület (gyógyszernek is nevezik) hatását vizsgálják az állati, majd emberi szervezetre (biológia, ugye?) akkor ugyanolyan statisztikai (lánykori nevén mat.stat.) eljárásokat (alkalmazott valószínűségszámítás, ugye?) alkalmaznak az összefügések feltárására, mint pl. a közvéleménykutatásban (demoszkópiának avagy alkalmazott szociológiának is nevezik) avagy az empirikus szociológiában, netán empirikus társadalomkutatásban.
Példa II. Vegyél kézbe egy szociológiai kézikönyvet, ha nem undorodol tőle, és ha már zúg a fejed a sok (megfelelően hivatkozott) kutatási eredménytől, akkor nyugodtan tedd le és gondolkozzál ekkicsit. Most hirtelen (nincs kedvem utánanézni) csak Allport előítéletes könyve és Aronson társaslény könyve jut eszembe – bőven van bennük mindenféle, mi szem-szájnak ingere. Tudom, tudom, mindkettő inkább szociálpszichológia, ami talán szerinted nem is létezik.
Példa III. Valamikor a 90-es évek közepén néhány kollégámmal egy szociológiai (sic!) kutatás keretében statisztikai próbák, inkluzíve főkomponens-elemzés segítségével kimutattunk valamit az akkori fiatalok neonáci stb. eszmékhez való viszonyáról (a részletekre hadd ne térjek ki). Az akkor valamit jelentett annak, aki olvasta tán, és a következtetései szerintem ma is állnak. Nem volt ez mondjuk Linné rendszertanához hasonlítható, de azért valami kis tudományos eredményecske volt.
Na most ha minderre azt mondod, hogy hol vannak a biológiai módszerek, akkor pukkadj meg, ha kérhetném.
@european commonwealth: shanon-féle információelmélet? azmiaz? tényleg olvastál bármit shannontól/shannonról, ha a nevére sem emlékszel?
@HaKohen:
nem azt állítom, hogy a társadalomtudományokba nem lehet matek. a szociológus megszámolja azt, hogy egy populációban hány gyerek éhezik. nem számolja meg az összeset, hanem mintát vesz. az éhség fogalmát is definiálja valahogy. azt mondja, hogy éhes az, akinek a szervezetébe nem jut napi N kalória. a biológia mond ehhez egy küszöbszámot. ezt a modellt tovább bonyolíthatjuk. ki lehet számolni, hogy ha ezek a gyerekek kapnának egy szelet vajas kalácsot és egy bögre kakaót, akkor az éhező gyerekek száma mennyivel csökkenne. a modellt tovább lehet finomítani azzal is, hogy többféle termék áll rendelkezésre a közraktárban. és akkor így el lehet jutni a táplálkozási problémáig, vagy az elemi készletgazdálkodásig. ami általános iskolás szakköri, vagy középiskolai matek feladat. ebből lehet egy kömal cikk. bonyolultságtól függően alap, vagy emelet szintű érettségi feladat. eddig talán stimmelünk.
ezek után jön az, hogy számoljunk véletlen folyamatokkal. és ha megkérdezel egy akármilyen komoly matematikust (nem engem), akkor abban szinte teljes egyetértés van, hogy ez a sztochasztikus tudományos világképet nem a társadalom modellezésére kell használni. hiszen ha emberségesek akarunk lenni, akkor a véletlen ütemezést el kell kerülni. ha babarczy esztert megkérdenénk arról, hogy mi a szociológia valódi célja az, hogy a gyerekek rendszeresen kapjanak kalácsot, vagy az, hogy véletlenszerűen. akkor azt felelné, hogy békeidőben persze, hogy előbbi. a szociológiában determinisztikus modelleket kell alkalmazni. akkor is ha ezzel nem lehet phd fokozatot szerezni.
persze az nem igaz, hogy a sztochasztikus modellek semmire se jók. a biológia és a földrajz újabban mást se állít csak azt, hogy a valóságban a fizikai és kémiai folyamatok nem ennyire humánusak. és azok egy jelentős részét nem lehet elemi matematikával modellezni.
te abban hiszel, hogy a társadalom úgy mozog mint a hurrikán. de nem. elemi sorban állási problémák vannak. de az emberek mindig az egyszerű eset szerint mozognak. maga a természet azonban bonyolultabb, mint a humán társadalom. ezek a véletlen modellek a biológiában alkalmazhatók.
nem vonom kétségbe a te szociálpszichológiai kísérleteid hasznosságát. nyilván felmérted, hogy hány ember gondol romantikusan a nemzetre. hányan szeretnének birodalmi nemzetállamot, vagy nemzetbirodalmat. ennek létrejöttéért hányan rendeződnének valamilyen alakzatba. ki az aki ennek érdekében erőszakot is elkövetne. feltéve, hogy az alakulat vezetője vállalná a felelősséget, stb. ennek nyilván valamilyen csoport dinamikája. ezt állítom, hogy ezt le lehet írni elemi matematikai ismeretekkel. nem kell hozzá felsőbb matematika. tehát a szociológus számára egy akármilyen egyetemi jegyzet bevezetője hasznos. és esetleg az első lecke. a többivel meg nem tud mi kezdeni. de nem is kell. mert az nem is arra való. az a fizikához és a kémiához kell, a földrajzhoz és a biológiához.
ami az emberiségben közös (ami kínában és japánban ugyanúgy igaz, mint magyarországon) azt úgy hívják: biology. per definitionem. a szociológia az, ami ezen kívül esik. az egyik élettudomány. a másik életfilozófia.
http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2012/11/23/new-age-regi-nota
@european commonwealth:
1.) Kezdem érteni vélni (vagy érteni vélem kezdeni?), hogy mire gondolsz, és hogy mennyire más nézőpontból közelítünk a társadalmi problémákhoz. Asszem, idáig tudtunk eljutni. Több dologban nem értünk egyet, de azért elfogadjuk (remélem, te is), hogy a másik nem hülye és hogy nincs abszolút igazság, amely valamelyikünk felé billentené a mérleget. Maradjunk is ennyiben.
2.) Azzal viszont mélyen a lelkembe tapostál, hogy leírtad: „…te abban hiszel, hogy a társadalom úgy mozog mint a hurrikán…” Hisz a fene – hogy egyik kedvenc szerzőmet parafrazeáljam.
3.) Nem állom meg, hogy utolsó bekezdéseddel kapcsolatban közöljem oppozíciómat. Ugyanis a filozófia a priori tételekkel dolgozik, ennyiben persze létezik társadalomfilozófia (ha úgy tetszik: életfilozófia) is. De a szociológia (általában a társadalomtudományok) nem szűkíthető le erre. Az empriikus szociológia vagy a kísérleti szociálpszichológia sattöbb, sattöbb NEM a priori tételekre épül. Per definitionem. Így nem is filozófia.
Az meg hogy mivel lehet PhD-t szerezni, kurvára hidegen hagy.
@HaKohen:
bocs, gyorsan gépelem ezeket a kommenteket. szóval azt gondolom persze, hogy a társadalom NEM úgy mozog, mint a hurrikán. egyetértünk. még egyszer bocs az elgépelésért. elnézést.
a többin tényleg nem érdemes rugózni. amit te empirikus társadalom-tudománynak nevezel az szerintem empirikus filosz. „a posteriori” filozófia.
ott van a különbség, hogy egy tudományos állítás (mondjuk pitagorasz tétele): univerzális. igaz a holdon is. a matematika, a fizika, a kémia, biológia ilyen állításokat tesz. és a szociológia?
persze erre mondhatod, hogy nem alaptudomány, hanem alkalmazotti. a szociológus alkalmazza a statisztikai módszereket. oké. de a sportújságíró is alkalmazza, amikor rangsorokat készít. ezek szerint a nemzeti sport ezek szerint tudományos napilap hiszen tele van statisztikával. a szakedző is alkalmazza a tudományt, amikor a játékosokat teszteli. futball akadémián az edző és a tudományos akadémián a tudós mégse ugyanabba a kategóriába esik. nem állítom, hogy a futball edzők rosszak, vagy gonoszak. de ha így vesszük, akkor ők is alkalmazott tudósok, mert a tudományt tudatosan alkalmazzák. a sportújságírók úgyszintén. értem én az alkalmazott tudomány kategóriáját. ha így vesszük akkor a főzés is tudomány.
de azért érezni, hogy a szociológus és a séf nem ugyanabba a kategóriába esik. a különbség az, hogy a séf nem filozofál. se szakedző, se a sportújságíró. de felőlem amúgy annak hívod ezt is, aminek akarod. 😀
@european commonwealth:
Csak amatőr séf vagyok (otthon), néha filozofálok, a sporthoz annyira sem értek, mint Dávid Ibolya a focihoz (ezért nem is viszem semmire manapság), kategóriába meg nem szeretnék tartozni, pláne szociológusiba, akkor inkább a villamosvezetői jogsimat vállalom + tanultam magas fokon anyagmozgatást (aka trógerolás), bár papírom nincs róla. És ha megengeded, hogy annak hívjam, aminek akarom, akkor karakószörcsöki és óhatpusztakócsi elkáposztásítottalanított tuggyaafenemicsodának szeretném hívni, szíves engedelmeddel, légyolybátyám.
@european commonwealth:
http://www.tandfonline.com/loi/gmas20
annyira jo, amikor jozsi elmagyarazza, hogy a szociologia es egyeb tarsadalomtudomanyok nem leteznek. a jozsisagnak ez a szintje egyszeruen elkapraztat.
@european commonwealth: „ott van a különbség, hogy egy tudományos állítás (mondjuk pitagorasz tétele): univerzális. igaz a holdon is. a matematika, a fizika, a kémia, biológia ilyen állításokat tesz. és a szociológia?”
Ha a szociológiai állítás a Földön igaz, akkor ceteris paribus a Holdon is igaz. Mivel a Holdon jelenleg nem létezik emberi társadalom, ezért a földön létező emberi társadalmakról szóló igaz állításoknak a vizsgált tárgy hiányában a Holdon nincs értelmezési tartománya. A ritkás levegőben repülő rovarokról szóló igaz biológiai állítások igazak a tengermélyen is.
Ez tehát nem megfelelő diszkrimináns.
A te intuitív alapon alkalmazott különbségtételed igazolható alapjai az igazságfogalom és az igazságfeltételek jellegében illetve a lehetséges verifikációs/falszifikációs eljárásokban keresendők, e különbségek oka pedig feltehetőleg abban, hogy a szociológia tárgya a – fogadjuk el az itt következő állításokat legalább megnevezésként – saját magára, saját korábbi állapotaira reflektáló és saját akarattal rendelkező ember és annak társas viszonyai, így az ezekre vonatkozó állítások prediktivitása, teljesen vagy megközelítőleg teljesen azonos helyzetek újra létrehozásával kapcsolatos áthidalhatatlan nehézségek miatt igen korlátozottan értelmezhető.
@european commonwealth: @Montefiore: „ott van a különbség, hogy egy tudományos állítás (mondjuk pitagorasz tétele): univerzális. igaz a holdon is.”
Rosszul tudom, hogy a Földön sem érvényes, csak az euklidészi geometriában?
Szemben a szociológia összes állításával, amely nyilván vonatkozott Neil Amstrongra és a társára.
@csársz:
mutass 1 olyan derékszöget, ahol a befogók négyzetösszege nem egyezik meg átfogó négyzetével. 1 ilyen derékszöget kellene mutatnod. és akkor pitagorasz tételét normál körülmények között fel kell adni. ebben az esetben mondhatod azt, hogy az csak az euklideszi geometriában érvényes.
mondj 1 tudományos szociológiai állítást, ami érvényes neil amstrongra. 1 ilyen állítást állítást kellene mondanod. az apollo 11 és legénységére ugyanaz a biológia volt érvényes, mint gagarinra. föld körüli pályán is, és a holdon is. de milyen közös szociológiai állítások vonatkoznak rájuk?
edwin aldrin – amennyire tudjuk – hosszú időn át depressziós volt. csak azért, mert másodjára lépett a holdra. de ez nem törvényszerű. a visszatérés után egy másik személyiség boldogabb lett volna, mint armstrong.
szóval mondanod kellene 1 tudományos szociológiai állítást, ami általános érvényes, amit nem lehet tényekkel megcáfolni.
@Montefiore:
mondj 1 tudományos szociológiai állítást, ami univerzális.
ahhoz hogy a szociológia tudomány legyen számtalan ilyen állításnak kellene léteznie. úgy, hogy ezek nincsenek ellentmondásban egymással.
vegyünk egy hétköznapi fogalmat. mondjuk az előítéletet. a magyar társadalom előítéletes? attól függ. vannak olyan keresztkérdések, amiből az jön ki, hogy igen, nagyon. de úgy is lehet kérdezni, hogy az jöjjön ki. nem, egyáltalán nem. lehet felmérést készíteni arról, hogy a társadalmi előítéletek lényegében állandóak. de arról is, hogy koronként változnak. és erről lehet filózni. ez nem rossz. csak nem ez a tudomány. hanem egy logikai ellentmondásokra épülő rendszer. amit úgy állítanak fel, hogy az embereket megkérdik: „mi újság?”.
@european commonwealth: józsi… miért beszélsz kényszeresen arról, amiről fogalmad sincs?
@jotunder:
mondj 1 szociológiai állítást, ami univerzális. és nem valamilyen közhely. az élet szép. az emberek korlátozottan altruisták. néha kicsit önzők, máskor meg önzetlenek. nem állítom, hogy ezekről nem lehet készíteni felméréseket. és azt sem, hogy ezekből nem lehet tetszőleges bonyolultságú statisztikákat készíteni. egy szuperszámítógépet is rá lehet bármilyen szociológiai adatsorra ereszteni. de ezekből legfeljebb az jön ki, hogy az élet értelme: 42. mert ez egy vicc.
@jotunder:
itt a nagy lehetőség, hogy cáfolj.
@european commonwealth: józsi, a Harvard szociológia tanszéke sem fog megcáfolni. tudod miért, mert nem vesznek észre. hát nekem sincs jobb szemem, mint nekik, józsi.
@jotunder:
ne bohóckodj már. nem azt állítom, hogy a hardvardon nincs szociológia tanszék. nem arról híresek egyébként.
azért, mert a szociológus ott is olyanokra jön rá, hogy a népek mind pletykálnak. az összes nép. ki hitte volna? állítják a nyilvánvalót. majd ezek után következik az áltudományosság a pletyka természetéről. a pletyka polarizálódik, transzformálódik, rekombinálódik, bla, bla, bla. szinte bármit lehet állítani.
ezek után jönnek a metaforák. a pletyka néha olyan, mint egy szellő. máskor lecsap, mint a hurrikán. a szociológiai adatsor éppenséggel lehet egy meteorológia modell bemenete. a különféle kimenetekből egymásnak tökéletesen ellentmondó következtetésre lehet jutni. ez a bökkenő. kiderül, hogy a pletyka és légkör nem ugyanabba a kategóriába eső fogalmak. egyelőre minden ilyen párhuzam alapjaiban bizonyult hamisnak. ezért nincsenek szociológiának tudományos alapállításai. tanszéke, folyóirata persze ettől még van. tudományos alaptétele nincsen.
@european commonwealth: józsi vagy, gézám.
@european commonwealth: A bökkenő az, hogy a leghalványabb fogalmad sincs a szociológiáról, de ez nem akadályoz meg abban hogy nagy meggyőződéssel hatalmas hülyeségeket fejts ki róla. Ez egy borzasztó nagy bökkenő, Magyarország éppen most veselkedik neki sokadszorra hogy átmenjen rajta, kuplung finoman, hátha sikerül.
@tollaszerge:
találomra egy szociológiai tétel.
ha már nem akartok egyet sem mondani.
„Rogers szerint a diffúziós folyamat egy S- görbével irható le. Kezdetben kevés a felhasználó (újító), majd nő a csatlakozók száma (korai többség), utána pedig megint csökkenni kezd az adaptálók száma (kései többség). A sort a kevésbé integráltak zárják, nekik az újításokkal szemben nagy lemaradásuk van. Azok profitálhatnak a legtöbbet az innovációból akik utolsóként adaptálják.”
egy technológia hol növekedésnek indul, hol meg visszaesik. ez eddig nyilvánvaló ugye. de ez nem feltétlen ír le S görbét. lehet az W alakzat is. az is nyilván egy népszerű elmélet, vagy fordított V alakzat. vagy a spirál. bármit le lehet írni. és tényekkel lehet igazolni. egymásnak ellentmondó állítások vannak.
ezek után jön a molekuláris diffúzió, a brown mozgás. kaotikus pulzáció, turbulens áramlás, amit akarsz. végül megegyeznek abban, hogy a technológia úgy terjed, mint a füst. ahogy a füst beteríti a szobát. de ilyen törvényszerűség sincs. mert van amelyik így terjed, van amelyik nem. és mi van a tudományosan közölt S alakzattal?
rogers szerint „azok profitálhatnak a legtöbbet az innovációból akik utolsóként adaptálják”. nyilván vannak akik szerint elsőként. megint mások azt, hogy a technológiát a kezdeti nehézségek után (S, W, fordított V, spirál, füst alakú) a terjedés közepe táján érdemes adaptálni. bármit állíthatsz, és majdnem az ellenkezőjét is.
de lehet, hogy ez egy rossz példa. mondjatok egy jót.
@european commonwealth: egy varos lelekszama joval nagyobb valoszinuseggel kezdodik eggyel mint kilenccel. ez egy szociologiai tetel.
@european commonwealth: miért mondanék? miért beszélgessek vkivel egy témáról, amiről halovány fogalma sincs? mint jotunder is célzott rá feljebb, a világot nagyon kis mértékben izgatja hogy neked véleményed van a szociológiáról.
@european commonwealth:
de konkrétan mit állítasz?
@jotunder:
ez egy szociológiai állítás? állítasz bármit az emberekről, egymáshoz való viszonyukról?
@european commonwealth: de hát nincs is derékszög
Olvass egy kevés Festingert, mondjuk, és ha megértetted, gyere vissza
@european commonwealth: derékszög, és az ő befogói! atyám!
ismered a „milyen színű a medve” végű matematikai feladványt?
@Vortumnus:
azt, hogy a szociológia a nyilvánvalón túl tudományos igénnyel semmit nem állít az emberről. erre azt lehetne mondani, hogy de. például.
@european commonwealth:
de ez nem sokat mond. nyilván meghatározhatod a tudományos igényt úgy, hogy ne tudjon olyan állítást tenni semelyik szociológus. de lényegében mindegy is
@csársz:
a pithagorasz tétele nem attól igaz, hogy nagyon sok „derékszög” szerű izét lemértek. hanem mert van egy formális-axiomatikus elmélet, amiben ez a tétel levezethető. és ami ugyanilyen fontos. a pitagorasz tételének a valóságban nincs cáfolata. nem keverem össze a modellt a valósággal. a modell a valóság része.
@Vortumnus:
oké, akkor mondj egy szociológiai állítást. amit te magad nem tudnál megcáfolni.
@european commonwealth:
szerintem beszélgess inkább csársszal:)
@Vortumnus:
magadnak mondj egy olyan szociológiai állítást, amivel szemben nincs kirívó ellenpélda.
ELTE
tatk.elte.hu/aktualis-hirek/egyetemi-hirek/2383-sajtokoezlemeny
@sok-sok: Nem kapkodták el.