Doktorik és doktorok
Eredeti szerző: jotunder
Fokasz Nikosz mai nyilatkozata szerint a Semjén-féle plágiumügy nem létezik. Fokasz professzor, az ELTE TÁTK Szociológiai Tanszékének vezetője, egyetemi tanár, az MTA doktora. Semmi okom kételkedni a szavában.
Ez a poszt Semjénről egyáltalán nem fog szólni, tulajdonképpen Fokasz Nikoszról sem. Ez a poszt az igazságról szeretne szólni. Nem is olyan régen utánanéztem annak, hogy Lánczi András egyetemi tanárnak milyen a CV-je, és megdöbbenve (OK, ez nem egészen igaz) állapítottam meg, hogy Lánczi úgy lett intézetvezető egyetemi tanár a Corvinuson, hogy egyetlen minősített nyugati folyóiratban sem publikált cikket. A scholar.google-on 21 találatot kap, ami felfoghatatlanul alacsony szám.
Kötelességemnek érzem hozzátenni, hogy a jobboldalisággal semmilyen értelemben nem vádolható Fokasz Nikosz tanszékvezető egyetemi tanárnak sincs egyetlen minősített nyugati folyóiratban cikke. Mind Lánczi, mind Fokasz témája abszolút nemzetközinek mondható.
Semjén doktorija nem oszt, nem szoroz. Az, hogy Magyarországon boldog-boldogtalannak osztanak ki címeket különböző gyanús doktori iskolák, sokkal de sokkal szomorúbb dolog. Jogi képviselőnk enyhén hisztérikus viselkedésére tekintettel neveket nem fogok leírni. Az, hogy Magyarországon tanszékvezető egyetemi tanár lehet valaki egy általános, nyugatias témában egyetlen nyugati cikk nélkül, szintén sokkal jellemzőbb az országunkra, mint Semjén bénázása. Fokasz Nikosznak, ezt komolyan gondolom, igaza van. A Semjén-féle plágiumügy nem létezik. Más ügyek vannak: olyan ügyek, amelyekkel nem lehet lájkokat gyűjteni, amelyek nem kommentelhetőek, a szélesebb közönség számára jóval kevésbé érdekesek.
Öt éve írta Publius Hungaricus a Féltudású elitet az indexen. Még pár évtizedig aktuális marad.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520548-6ae718bc1c7b4' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520548&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520548-6ae718bc1c7b4&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520548-6ae718bc1c7b4' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@kikukac678:
Ha es egyébként az egész sztori ártól szól hogy Zsótti megtette kötelességét mehet a fenébe, kell a hely a fasisztáknak koalíciós partnernek lenni. Tehát a HVG orra meg, de szerintem hozott anyagból.
Ezért turilozik Orbán. Ha meghallgatod miket mond mar arra egy kereszténynek menekülnie kene. De sajnos olyan kevés van, inkább katolicizmus van ma Magyarországon az meg annyira az alja hogy annak mindegy. A katolicizmus nem volt olyan rendszer es diktatúra aminek a seggét nem nyalta volna ki. – nem teszem ki az idézőjelet. olvass barthus Lászlót ő ezt zseniálisan levezeti. Ennek minta példánya Zsolti.
@csillámpóni: Ha valaki nem méretteti meg magát nemzetközi porondon, akkor annyit is ér.
@xylon: „Ezt pedig a megfelelo kriteriumokkal lehet elerni, ha tul magasak akkor keves ember fog 5-6 evet az eletebol raaldozni (3 helyett). Teljesen mindegy hogy a nemzetkozi szinthez kepest ez nehez vagy konnyu. „
Sem ezt, sem az ellenkezőjét nem állítottam, mindennemű minősítést kerültem, ha jól emlékszem. 🙂 Annyit mondtam, hogy ez a nemzetközi szinthez képest nehéz.
(Amúgy ez szerintem sem jó.)
@tollaszerge: „MA/Sc szinten már ki kell tudni választani mit fogsz tanítani (mert időpocsékolás vmi olyanba belemenni mélyen ami már nem releváns), PhD szinten pedig csak jó lenne tudni mik a releváns kutatási kérdések. Ezt az ember még a saját, szűk területén is csak úgy tudja, ha önmaga csinálja, azon kívül gyakorlatilag esélytelen. „
Az MSc szinten is simán reális, hogy az ember közepesen vacak publikációs listával is képben legyen a dolgokkal. PhD már határeset, jó témavezető még lehet ekkor is valaki, mások PhD-hallgatóit talán tényleg nem kellene oktatnia.
Szovjet etk mondtak eloszor, de igazuk volt ebben !!!! Termeszettudomany az mas, de tarsadalomtudomanyban nem etalon a Nyugat a Kelet szamara. Ennyi erovel akkor vezessuk be az angolszasz jogot Magyarorszagon, epitsunk angol/amerikai tipusu hazakat stb stb.
Mas:
En inkabb a Deutsch Tamas szakdolgozatara vagyok kivancsi…
@Bicepsz Elek: Provincializmus FTW!
„Hany angol, amerikai, nemet vagy francia tudos publikal magyar folyoiratban????” = Hány BL-szintű, nem magyar focista jön az NB I-be focizni? (A köcsögök! Ugye!)
„Hagyjuk mar bba a Nyugat elotti hajbokolast!!!!” = Minek nézni a BL-t, tessék Fradi-Újpesten élni!
Egyébként senki nem monda, hogy feltétlen „nyugati” lapban kell publikálni, bár az is igaz, hogy mondjuk ha a kínaiaknak nem büdös pl a Science-ben, Nature-ben, Lancetben publikálni, akkor nekünk miért lenne az. Nyilván vannak okai, hogy miért az amerikai, angol, európai lapok a legnagyobb presztízsűek, de nem a nyugatiság, hanem a presztízs miatt kell oda írni.
Meg aztán tőlem publikáljanak a Chinese Journal of Sociology-ban (létezik), tökmindegy, csak ez a provincialista, kiadunk egy könyvet a haverokkal, menők vagyunk,mindenki más meg le van ejtve attitűd böki egy csomó ember csőrét, akik hajlandóak a haverokon túl is tekinteni, horribile dictu külföldi kollégákhoz mérni magukat vagy együtt dolgozni velük.
@Bicepsz Elek: Neked fogalmad nincs arról, hogy miről beszélsz. :))
@közösperonos átszállás:
ezt nem velem kell megvitatnod, a hazai egyetemeknél jóval tekintélyesebb helyeken elég az, amit én írtam.
„És azt mivel biztosítják egy csomó helyen (pl. termtud doktori iskolák)? Meg kell jelennie szakcikk(ek) formájában is. Mert, mint a fenti példa is bizonyítja, ellenkező esetben elég találni baráti bírálót, aki megmondja, hogy ez kérem, summa cum laude, bolond is láthassa. „
én nem természettudományos területekről beszélek, ill. a garancia elvben az oktatói gárda minősége, egyetem presztízse lenne, hát ha az hiányzik, akkor meg szinte édesmindegy.
@jotunder: Szerintem is jobb neki így, míg nem látta Deutsch Tamás szakdolgozatát.
@jotunder:
ez a trükk a publikációs listában:).
első olvasásra talán fel sem tűnik egy laikusnak.
@Vortumnus: Bocs, én csak abból indulhattam ki, amit eddig leírtál. Nevezetesen:
„már megbocsáss, de doktori iskola:
-színvonalas képzés
-komoly vizsgák
-színvonalas doktori értekezés.
most az hogy itt nálunk cikkeket kell írkálni, ill. lásd fentebb, nálunk egyszerre akarnak mindent, nem jelenti azt, hogy feltétlenül jobb képességű emberek komolyabb tudományos eredményre szereznek doktorit. „
A színvonalas doktori értekezésre fókuszáltam, főleg az előzmények ismeretében, meg ugye mert az van összefüggésben a „komolyabb tudományos eredményre szereznek doktorit” résszel. Ez tapasztalatom szerint természettudományokban (az van az előzményekben, ugyanis…) márpedig így van: maga a disszertáció komolyabb megengedővagy több eredményt tartalmaz, ami értelemszerűen a felölelt saját publikációk számával is korrelál.
BTW rohadt szűk területek kivételével eleve nem nagyon lehet egy University of Magyarvárosnak általad emlegetett szintű presztízse (eleve a települést nem találják meg a térképen nyugaton). Még a BMÉ-ben sem vagyok biztos, de ez mellékszál.
És még egy mellékszál, ha esetleg félreérthető lettem volna: én magam sem hiszem, hogy a természettudományos területeken használt metrikákat feltétlenül és direktben alkalmazni lehetne vagy alkalmazni kellene mondjuk a BTK-n.
@Muad’Dib:
Ez a történet nem arról szól, hogy milyen a hazai felsőoktatás, hanem arról, hogy ha politikában, sportban, stb. vagy valaki, vagy csak megfelelő seggeket nyalsz, akkor 0 ráfordítással is megkapod a summa cum laude doktorit.
@jotunder:
kezdjük ott, hogy a populációk viselkedését tudományos igénnyel nem a szociológia, hanem a biológia írja le.
ezen a területen az erkölcsi belépő nem az, hogy valaki előzetesen nyugati folyóiratban hármat publikált. oké, hogy van doktori szabályzat. hanem az, hogy valaki rendelkezik valamilyen humán praxissal.
mondjuk egy gyerekorvos. és felteszi a kérdést: a körzetében miért van annyi rendellenesség. mitől bukkannak fel ezek, és hirtelen mitől tűnnek el. mitől változik meg a populáció állapota. ha erről valaki publikál és gyakorló orvos, akkor nagy valószínűséggel nem kókler.
a tudós szociológus viszont szinte biztosan az. mert mondjuk a pletykakutatás dinamikájáról ír. most őrült igény van arra, hogy a bölcseletet felsőbb matematikával megalapozzák.
@Hunor Levente:
Látom, egész éjszaka rólam álmodtál… 🙂
@european commonwealth: ez a pszichiáteredre tartozik nem rám.
@Bicepsz Elek:
a tudomány univerzális. abban nincs olyan, hogy keleti és nyugati. olyan se, hogy angolszász, hogy sajátosan magyar. írta itt valaki, hogy a tudós professzornak csak magyarországon érvényes tudományos (!) eredményei vannak. ez nyilván egy vicc.
@csillámpóni:
mégis milyen különbségek vannak? mutass már 1 olyan felsőbb matematikával megalapozott tudományos szociológia írásművet, amit nem cáfol meg bármikor egy közepes újságíró. ez a tudományos szocializmus amerikanizált változata.
@european commonwealth: Te mióta foglalkozol ezzel a területtel? És hol publikáltad az eredményeidet?
@european commonwealth: Sajnos nem vicc. Magyarországon lehet pl. olyan témából nemzetközi jogi/nemzetközi magánjogi PhD-t írni, amivel külföldön már rég nem foglalkoznak, annyira kitárgyalt, ha Magyarországon még nem született róla dolgozat. És itt nem egy régi jelenség új típusú megközelítéséről van szó, hanem deskriptív, ismeretterjesztő dolgozatról, aminek egyetlen célja, hogy „ismertessük meg a magyar olvasóközönséggel ezt a kérdéskört”.
@capacete: a jog (ahogy a társadalomtudományok többségének) esetében nem arról szól a dolog hogy te telálj fel valamit, hanem hogy itthon te váljál a szakértőjévé. Nyilván ez onnan is ereded hogy pár éve még a nyelvtudás nem volt annyira jellemző. És pl a nemzetközi jognál ez pláne kicsit ellentmondásos.
@Vortumnus:
mi az, hogy az oktatói gárda minősége a garancia?
newton tudományos eredményeire az a garancia, hogy jó tanárai voltak? ne őrüljünk már meg teljesen. nyilván az, hogy körbe nézünk a világban, vagy felnézünk az égre, és azt látjuk, hogy a valóság nagyon hasonlít arra, amit a derék izsák modellje leír. de nem számít, hogy előtte hányat publikált. értem, hogy ilyesmi van a doktori iskola szabályzatában. teljesen irreleváns, hogy hány százalékban másolt semjén. és az is, hogy kitette az idézőjelet.
a régi kertszomszédom judas priest rajongó volt. de nem szállt belé az ördög. semjén doktor valami ilyesmit állít. ezzel az ő „tudományos” tétele meg van cáfolni. és teljesen mindegy, hogy mit mond foxi maxi professzor. és az is, hogy neki hány publikációja van. és az is, hogy azt hol közölte. egy magas rangú tudományos lapban, vagy egy sajtpapíron.
@don B:
a felsőbb matematika nem arra való, hogy leírják vele a társadalmat. mondjuk az ókori egyiptomban meg kellett oldani egyszerű vízátemelési problémát. és akkor jött a sok okos matematikus, és felírták az ehhez szükséges egyenleteket. de az egyiptomi társadalmat ezekkel a módszerekkel nem lehetett leírni. a vízlépcsőt viszont le lehetett.
mit lehet mondani az amerikai társadalomról káoszelméletileg? semmit. játékelméletileg se. von neumann miért nem próbálkozott ezzel? vajon miért? meg sem próbálta leírni az amerikai társadalmat, vagy mondjuk a japánt. helyette azt mondta, hogy hajigáljanak a japcsikra néhány bombát. ha nem értenek a szóból. azért, mert az ő játékelmélete nem alkalmas arra, hogy a társadalmi folyamatokat modellezzék. mert a tudománynak nagyon erősek korlátai. ez az, amit von neumann értett.
számtalan phd dolgozatot írnak ezekből. de az majdnem mind szemét. függetlenül attól, hogy megfelel-e a doktori iskola szabályzatának.
@european commonwealth:
Arra, hogy az eredmény jó, természetesen nem a gárda minősége a garancia, hanem az, ha az eredmény jó (tisztességes tudomány esetén prediktív, ellenőrizhető jóslatokat tesz, nincs hiba a levezetésben, korrekt a bizonyítás).
De a doktori fokozat (sőt, már a diploma is) arról szól, hogy neked nem lesz sem energiád, és ha nem a saját szakterületedről van szó, akkor sem szaktudásod, ezt ellenőrizni.
Megteszi helyetted ezt az ellenőrzést egy intézmény (egyetem, akadémia, stb.) által kijelölt bizottság (a doktori bizottság: elnök, titkár, 2 opponens, még 2 tag).
Arra, hogy ez a vélemény megbzható, garancia a „gárda minősége”, azaz, hogy olyanok vannak az adott egyetemen, akik már letettek valamit az adott szakterületen.
A doktori szabályzatban emellett a nemzetközi, peer reviewed folyóiratban való publikálást szokták még kikötni (legalábbis a természettudományokban). Ez azért is jó, mert megvédi az egyetemet attól, hogy beleessen a provincializmus csapdájába: ha beküldesz egy eredményt egy rangos folyóirathoz, ott a terület egy jó nevű kutatójához fogják küldeni bírálatra. Lehetőleg olyanhoz, aki nem a szomszéd szobában ül, így nincs csalás. Nem is tudod ki az, így nem kell attól félnie, hogy legközelebb bosszúból visszadobod te az ő cikkét. A rendszer persze nem tökéletes, de nagyjából működik. Annak, hogy kis hazánkban a társadalomtudományokban nem alkalmazzák, más okai kell legyenek.
@european commonwealth:
A felsőbb matematika arra való, hogy vele leírjanak valamit, amit értünk. Ez egy tudomány nagykorúvá válása, amikortól prediktív (jóslatokra képes).
@european commonwealth: A felsőbb matematika valójában semmire nem _való_. jotunder majd kijavít, de az a benyomásom, hogy egyes részeit még a világon semmire nem tudják használni, és nem elhanyagolható az a hányada, amelynél ez így is fog maradni. Ebben amúgy én nem is látok semmi rosszat, neked viszont a föntiek tükrében kellene, fura így ez az ajnározás.
@szazharminchet: „De a doktori fokozat (sőt, már a diploma is) arról szól, hogy neked nem lesz sem energiád, és ha nem a saját szakterületedről van szó, akkor sem szaktudásod, ezt ellenőrizni.
Megteszi helyetted ezt az ellenőrzést egy intézmény (egyetem, akadémia, stb.) által kijelölt bizottság (a doktori bizottság: elnök, titkár, 2 opponens, még 2 tag).
Arra, hogy ez a vélemény megbzható, garancia a „gárda minősége”, azaz, hogy olyanok vannak az adott egyetemen, akik már letettek valamit az adott szakterületen.”
Ez így azért picit pongyola, egyáltalán nem garantált (sőt), hogy a bírálók vagy a bizottság elnöke az adott intézményből legyen, így az utolsó mondat elég necces.
@közösperonos átszállás: nem necces. Az intézményed dönti el hogy kik lesznek a tagok, és bár kötelező a külsős néhány funkcióra, ott is meghatározó hogy melyik intézményről van szó és h ki a témavezető.
@capacete:
szerintem nincs jogtudomány. jogfilozófia van. de annak nincs tudományos alapja. az angolszász esetjognak mi a tudományos alapja? hogyan áll az káoszelméletileg?
a kérdés nem így vetődik fel. hanem a joggyakorlat oldaláról. egy ötödikes gyerek is felismeri, hogy az angolszász jogfilozófia a büntetőjog területén igen hatékonyan működik. azért, mert az első tisztességtelenséget is lehet szankcionálni.
tegyük fel, hogy ismeretlen eredetű pénzből reklámozol egy pártot? az angolszász bíró kimondhatja, hogy ez tisztességtelen. úgy, hogy erről a parlament előzetesen nem határozott. a büntetőjogról nem is kell határoznia. a kontinens a polgárjog oldaláról erős.
az angolszász jogrend tele van ostoba polgárjogi precedensekkel. amin mindenki nevet. egyes helyeken a kocsi jobb hátsó kereket le lehet vizelni. de ez nem büntetőügy ugyebár.
szerintem a napnál is világosabb, hogy az angolszász és a kontinentális jogrendet hogyan kellene összecsiszolni. de ennek az okfejtésnek semmilyen tudományos alapja nincsen. semmilyen. ezt nem kell leírni játékelméletileg.
erről nem lehet tudományos dolgozatot írni. azért, mert a természettudomány és a jogszociológia egész egyszerűen nem fedik egymást. a jogásznak az elemi logika szabályaival kell tisztában lenni. de a természettudomány nagyjából ott kezdődik, ahol a joggyakorlat véget ér. ha egy jogász nem tudja, hogy mi a gentzen szekvent kalkulus, akkor nem tudja. a jog nem úgy van megalapozva, mint a matematikai logika. nincs ellentmondás, de átfedés sincs. legfeljebb egy kapcsolódási pont. de ezekről nem kell százezer php dolgozatot írni. és persze kommentet se érdemes. úgy, hogy be is fejezem. de talán világos.
@european commonwealth: „erről nem lehet tudományos dolgozatot írni. „
Azért a hatékonyságát elég bevett módokon lehet mérni, ennek fényében érdemes lehet átgondolni az egész hozzászólásodat.
az elmebeteg trolltol megvalltam.
@ZF2: „Az intézményed dönti el hogy kik lesznek a tagok”
Ezt most nem értem. Abból, hogy az intézmény dönti el, hogy kik legyenek a bírálók, hogy következik, hogy mindig (vagy legyünk megengedők az eredeti kijelentéssel szemben: szinte mindig) kerülnek a bírálók közé olyanok az adott intézményből, akik letettek már valamit az asztalra (az adott tudományterületen)? Ha a nem bírálók közé kerülnek, akkor meg nem látom a tudományterületi kapcsolódást.
Ráadásul a közös cikk kizáró ok szokott lenni.
„és bár kötelező a külsős néhány funkcióra, ott is meghatározó hogy melyik intézményről van szó és h ki a témavezető. „
A témavezető nyilván lényeges, de itt nem erről volt szó (már csak a többes szám használata miatt is egyértelmű).
@közösperonos átszállás: „embert barátjáról” ha egy neves egyetemen dolgozó, és elismert témavezetőd van akkor a közreműködőket is máshogy tudja mozgósítani.
Pl az opponensed vagy bírűálók pl olyan személyek lesznek akinek a te témavezetőd ismerőse (pl opponense, kolégája), mert egy elfoglalt egyetemi prof (lp egy komolya tanszékvezető) egyébbként nem áll szóba „akárkivel”. Ugyanez fordítva is igaz lehet ha pl a témavezetőddel vagy a tanszékeddel ninsc jóban…
@közösperonos átszállás:
„Abból, hogy az intézmény dönti el, hogy kik legyenek a bírálók, hogy következik, hogy mindig (vagy legyünk megengedők az eredeti kijelentéssel szemben: szinte mindig) kerülnek a bírálók közé olyanok az adott intézményből, akik letettek már valamit az asztalra (az adott tudományterületen)?”
Attól lesz jó nevű (legalábbis nemzetközi szinten) az intézmény, ha erre ügyel. (A „legalábbis nemzetközi szinten” kitételt azért tettem, mert idehaza lehet attól is jó nevű egy intézmény, ha az adott területen nincs másik. De pl. matematikában hazai szinten is erős a verseny.)
@jotunder: reszben kivancsi vagyok , hogy az elmebeteg troll en vagyok e-es ujra feltennem a kerdest, hogy el magyaraznad, hogy mukodik a hirsch index? koszi
@sok-sok: ?????
a Hirsch index egy szam, amit a publikacioidhoz rendelnek. ha 13 olyan cikked van, amelyet legalabb 13-szor ideztek, de nincs 14 cikked, amit legalabb 14-szer ideztek, akkor a Hirsch indexed 13.
@sok-sok:
A maximális olyan h, hogy van h darab, h számú hivatkozással rendelkező cikke.
Tehát azt méri, hogy írt-e sok olyan cikket, ami sok ember érdekel.
De van sok más tudománymetriai mutató is (pl. összeadják a folyóiratok impakt faktorát amiben a cikkeid vannak (tudsz-e jó folyóiratokba publikálni), vagy összeadják a cikkeid hivatkozásszámát).
Arról nincs egyetértés, hogy melyik mutató méri jól egy kutató teljesítményét (pl. magas hivatkozásszáma lehet valakinek egy cikkel is, ilyen például Higgs, a Hirsch-indexe viszont nem nagy, mert kevés cikket írt). Még arról sem, hogy jó-e minden esetben a tudománymetriai mutatókat alkalmazni arra, hogy eldöntsük, hogy valaki jó-e a szakmájában, vagy el kell-e vele beszélgetnie inkább egy arra alkalmas, nagytekintélyű, és garantáltan elfogult másik kutatónak. Csak olyat nehezebb találni.
Ha valakinek minden tudománymetriai mutatója feltűnően alacsony, abból azért nem szokás tanszékvezetőt csinálni, ha a tudományterület és az intézmény is komolyanvehető.
@szazharminchet: @közösperonos átszállás:
felsőbb matematikát a fizikai és kémiai folyamatok leírására használják. mindenki azt reméli, hogy egyszer majd ebből lesz valamilyen biosz. erre mondom azt, hogy ha egy orvos próbálja meg ezeket a modelleket alkalmazni, akkor hasznos eredményekre juthat. de ha a szociológus pletyakutatásra használja, akkor az a vicc kategóriájába esik. fel lehet ezen háborodni. de a viccen inkább nevetni kéne.
itt van egy nagyon egyszerű szemléltető ábra. a politikai pártok támogatottsága az utolsó „nagy” választás óta.
kepfeltoltes.hu/121122/1_grafikon_www.kepfeltoltes.hu_.png
nincs olyan tudományos modell, amelyik bejósolja, hogy az alsó görbe hirtelen felfelé ívell. nincs olyan felsőbb matematikai törvényszerűség, hogy ebből feltétlen egy „krokodil” forma lesz. az sem tudományos magyarázat, hogy utólag bemondjuk a nyilvánvalót. bajnai gordont a pártokkal szemben bizalmatlan ellenzékiek nagy számban támogatták. legfeljebb azt lehet mondani. nagyjából akkor lépett be, amikor a parlamenti pártok teljes támogatottsága ténylegesen 50% alá esett. vagyis amikor a többség valóban elégedtlen volt.
kepfeltoltes.hu/121122/6538987402_grafikon_www.kepfeltoltes.hu_.png
oké. de azt már nem lehet előre bejósolni, hogy bajnai racionálisan cselekszik-e. a politikusok többsége ugyanis személyes döntéseket hoz. a gyakorlat azt mutatja, hogy ilyenkor a nagyon modellegyszerű számítások válnak be. ugyanezek ami a légkör esetén nem működnek. mert ott valódi véletlenek vannak. a hurrikán nem érdekből csap le.
nem látom azt, hogy ez a szuper tudományos eszköztár a szociológiában érne valamit. a valószínűségszámítás atyja kolmogorov. de eszébe nem jutott, hogy azzal a szovjet társadalom mozgásait modellezze. a francia forradalom idején fourier vajon miért nem állt elő a transzformációval modellezzék a francia népet. mert ő tudja, majd a nép le fogja rombolni a bastille-t. és a modellszámításaiból eszébe nem jutott, hogy ezt a kelléktárat a francia társadalom modellezésére használja. vagy ott volt laplace. de most majd jön egy szociológus, és tudja, hogy a laplace operátort pontosan hogyan és mire is kell használni. mert már hármat publikált egy híres tudományos szocialista folyóiratban. de felőlem jöjjön. csak hol van?
@sok-sok:
A Hirsch-index def.:
maximális olyan h szám, hogy van h darab cikked, amikre mind van legalább h hivatkozás.
Tehát azt méri, hogy írsz-e sok olyan cikket, ami sok embert érdekel.
Azt hivatott mérni, hogy képes vagy-e egyenletes jó teljesítményre.
Vannak persze más tudománymetriai mutatók is (cikkeid folyóiratainak össz-impaktfaktora, össz-hivatkozásszám, stb.),
pl. Higgs-nek az összhivatkozásszáma nagyon nagy, Hirsch-indexe kicsi.
Egyik mérőszám sem a szent grál, de ha valakinek minden mérőszáma alacsony, akkor nem szoktak belőle tanszékvezetőt csinálni, ha az intézmény és a tudományterület komolyanvehető.
@szazharminchet, @jotunder: koszi.
Ugy tudom, hogy az akademai doktori cimhez kell valamilyen meroszamot teljesiteni –azt most vegkepp nem tudom, hogy ezekbol melyiket.
az a kerdes motoszkal bennem, hogy Fokasz mint akademiai doktor ezt hogy teljesitette? mivel az elozo bejegyzesekbol vilagosak a szimpatiaim, tkp azt akarom kerdezni, hogyha teljesitette mert ezek tobb kevesbe (?) objektivak(?) akkor nem az a helyzet, hogy megis megfelelt azoknak az elvarasokanak amiket az MTA tamaszt?
@european commonwealth:
Nem, a matematikát mindennek a leírására használják, amit értünk. Az általad felsorolt folyamatokat azért nem írjuk le felsőbb matematikával, mert nem értjük, azt viszont értjük, hogy mennyire komplexek, és hogy miért nem értjük.
A matematikai módszereket helyesen kell alkalmazni. Nem mindenhatók úgy sem, de akkor egész jól meg lehet mondani, hogy mi az, amit értünk (itt tudunk jóslatokat is tenni), és mi az, amit nem (itt nem tudunk jóslatokat tenni, de nem matematikai módszerekkkel sem).
És ezzel egyáltalán nem akarom a címben szereplő figurát védeni, sem támadni. Max annyit tennék hozzá, hogy a tudománymetriai mutatói alapján mindenesetre matematikában vagy fizikában vagy matematikában nehezen védene meg egy PhD-t.
@sok-sok: Szerintem tudományterület-függő, hogy mit kell tenni az akadémiai doktori címért.
A szociológia nem érdekel annyira, hogy megnézzem, ott mi kell, fizikában erre a publikációs tevékenységre PhD-t sem kapna, nemhogy akadémiai doktori címet.
@szazharminchet: Ja, még annyit, hogy eddig (a műveinek az olvasása nélkül), ennek ellenére pozitív figurának tartottam, mert a könyvcímek alapján legalább megpróbál egy kis matematikát vinni a dolgokba.
Most kicsit pipa vagyok rá, mert mentegeti a menthetetlent, csak azért, mert tömjénzsolt az ő kutyájuk kölke.
Ahhoz, hogy megállapítsam, hogy igazából jó arc-e FN, el kellene olvasni néhány művét (mert a területén nem használnak rendes tudománymetriát, ezért nem is lehet rájuk bízni ezt a feladatot).
Lehet, hogy tényleg nagyon pozitív, mert próbál használhatóbb, számokban kifejezhető paramétereit vizsgálni a társadalomban, és az is lehet, hogy pont olyan, mint a Sokal által felsorolt intellektuális imposztorok. Nem tudom.
@european commonwealth: Bocsánatot kell kérnem, pontatlan voltam. Jeleznem kellett volna, hogy nem szorosan arra a kommentre szólok be, amire a replyt rányomtam. A felsőbb matematikát régen is csak alulról szagoltam, és termtud. kutatói pályafutásomat is majd húsz éve föladtam, nyilván nem tudok vitatkozni arról, hogy mire való a felsőbb matézis. Én arra figyeltem föl, hogy milyen magabiztosan deklarálod, hogy mi tudomány, és mi nem. És közben milyen kecsesen zagyválod a társadalomtudomány, a filozófia meg a teológia fogalmat. Jelzem, az asztrológiát, a telepátiát és a fengsuit kifelejtetted. Ilyeneket írsz: „a társadalomtudományok műveléséhez nem agy kell, hanem segg. ezt mindenki tudja. egy filozófiai műben a lényeg…” Hogy jött ez össze? A filozófia nem társadalomtudomány. Egyáltalán: nem tudomány. De mindegy. Ha jól értem, szerinted csak a fizikai objektumok vizsgálhatók tudományos eszközökkel, emberi konstruktumok – kultúra, vallás, történelem, politika, társadalmi viszonyok, psziché, horribile dictu gazdaság – nem. „kezdjük ott, hogy a populációk viselkedését tudományos igénnyel nem a szociológia, hanem a biológia írja le” – hát, kösz. Sívár egy világod lehet. Jó, persze nyilván a tudomány fogalmad van betegesen aluldefiniálva. (Mielőtt valaki félreértené: nem Fokasz munkásságához szóltam hozzá.)
@sok-sok: Vazze, ennyire lusta vagy, hogy megnézd a követelményeket az Akadémia honlapján? Tessék, hogy ne fáradj:
Az általános követelmények: mta.hu/data/cikk/12/28/61/cikk_122861/DT_Vegleges_Ugyrend_2012.pdf
A IX. osztály speciális elvárásai: mta.hu/ix_osztaly_cikkei/doktori-ugyek-121451
Dióhéjban: mindenkinek habitusvizsgálaton kell átesnie, ott elméletileg az eddigi tudományos munkásságát pontozzák, aminek világszínvonalúnak kellene lennie. Hogy ezt hogy hozták össze Fokasznál 0 külföldi publikációval, arról sejtelmem sincs, mindenesetre ő a IX. osztályon belül a Szociológiai Tudományos Bizottság elnöke!!!
@szazharminchet: nezd innen indultunk–en finoman szolva sem vagyok Fokasz tanitvanya-nagyon mashogy jar az agyunk- de tanitott es nagyon szerettem az orait. A matek kaosz fraktal stb resz megiteleseben en total inkompetens vagyok–de azt hogy nagyon jol tanitja amit tanit azt mg tudtam itelni.
Ahademiai elvarasokbak utana nezek szociologiabol es referalok. nem igerem hogy ma, v holnap, de valamikor jovo heten.
a semjen ugyben egy kicsit ertetlenul allok en is–van sejtesem, hogy miert ezt mondja, de nem tudom. a sejtesemben „a tudomanyos intezmenyi autonmia nem hodol be a politikai hiszterianak” motivum van csinositgatva—de mondom, ezt csak kepzelem…
@Lord Snow: Ne pánikolj 🙂 Ennyi katolikus meg református egyetemmel hamarosan családtudományból is lehet Phd-t szerezni. Akkor lássatok tudományos életet drága hazánkban.
@don B:
van egy olyan típusú élettan, ami a földtanász, növénytanász, állattanász megfigyeléseire alapoz. az is a populációk viselkedését írja le. tudomány, biosz. a szociológia ehhez képest légből kapott kávéházi filozofálgatás.
nem azt állítom, hogy ez rossz, hanem csak azt, hogy annak semmilyen tudományos alapja nincs. mutass már 1 tudományos szociológia alapművet? mondj már 1 olyan tudományos szociológiai alaptételt, amit úgy egyébként nem lehet bármikor megcáfolni. azért, mert az állítás tudományosan megalapozott.
nem azt mondom, hogy a tudomány a „jó”, a filozófia a „rossz”. hanem azt, hogy a biológia élettudomány, a szociológia életfilozófia.
@sok-sok:
légyszi mond már meg, hogy a tudományos szociológia mi az alaptétele. mert vannak ilyenek a termodinamikában, a mechanikában, az információelméletben, vagy a matematikai statisztikában. vagy akármilyen tudományterületen. a tudományos szociológiában az micsoda?
@european commonwealth: A szociológia _nem filozófia. Nem is természettudomány, ez nyilvánvaló. Meg az is, hogy neked ami nem természettudomány, az nem tudomány. Oké, ez magánügy, lehet így definiálni. De épp e miatt a kávéházizás miatt kérdeztem: mitől vagy ilyen kibaszott járatos a szociológiában, hogy ennyire velős véleményed van? Művelted tíz évig? Mert ránézésre a felsőbb algebra is kávéházi bűvészkedés.
angolszasz orszagokban (ld. tudomanyos elit) a tanszekvezeteshez nem feltetlen koll kiemelkedo cv, inkabb menedzseri kepessegek. adminisztrativ munka, altalaban harom-negy evre, utana rotacio. nalunk persze az, ami.
mta tagsag a tars.tudomanyokban leginkabb szitokszo: meg kell nezni a nevsort