Dúsgazdag környezetrombolók
Eredeti szerző: Pásztörperc
<
p style=”text-align: justify”>A Greenpeace aktivistái csütörtökön Almásfüzitő határában, a VII-es vörösiszap-tározón vászoncsíkokból nagy STOP feliratot raktak ki, mert információjuk szerint a Duna közvetlen közelében lévő tározót veszélyes anyagokkal fedik le — www.delmagyar.hu/belfold_hirek/a_vorosiszap-tarozonal_tiltakozott_a_greenpeace_almasfuziton/2242517/. „Mérget raknak méregre” — fogalmazott Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.
Olyankor, amikor valaki egyáltalán nem bizonyítja állításait — márpedig ilyesmire egy sajtónyilatkozat egyáltalán nem alkalmas — leginkább bizalom kérdése, hogy hiszünk-e neki. Nézzük meg hát, ki is ez a Tömöri Balázs, aki azt követeli, hogy jobban higgyünk neki, mint a zöldhatóságnak és a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek! Könnyű dolgunk van: Tömöri B. Greenpeace-es bemutatkozása nyilvános: greenpeace.hu/kapcsolat/i17
Földrajz-angol szakos tanár végzettsége van, de tanult szakmájában nem dolgozott egy percet se: ehelyett különböző zöld szervezetek főállású aktivistája — először katonáskodás helyett, mint polgári szolgálatos, azóta munka helyett, mint „környezeti tanácsadó, kampányos és nemzetközi kapcsolattartó”. Az, hogy környezeti tanácsadónak egyáltalán alkalmazhatnak olyan embert, aki a gimnázium óta soha, semmilyen természettudományt nem tanult, egyszerre minősíti az ilyesmiért fizető szervezetet és az ilyesmiért a pénzt felmarkoló aktivistát. A hulladékokról (leginkább az újrahasználatról és a hulladékégetésről) a Hulladék Munkaszövetségnél (HuMuSz) tanult „nagyon sokat”.
Miután tisztáztuk, ki beszél, nézzük meg azt is, hogy mit mond! Legelőször az tűnik fel, hogy a „nagyon sok” tanultba nem fért be az az egyszerű igazság, hogy a veszélyes hulladékot vagy újrahasznosítjuk, vagy közömbösítjük, vagy lerakjuk. Ha a hulladék újrafeldogozásán van haszon, arra gyorsan rácuppan valaki — ippeg ezért hívjuk ezt a műveletet újrahasznosításnak. Fogadjuk el, hogy Almásfüzitőre olyan hulladékokat szállítanak, amiket olcsóbb lerakni, mint feldolgozni! A közömbösítésről itt most azért nem beszélünk, mert az ez elleni küzdelem a Greenpeace egyik fő csapásiránya — sátoros ünnep az olyan hónap, amikor nem akcióznak éppen valamelyik hulladékégető stb. ellen. Nos, ha a veszélyes hulladékot szűz, érintetlen területre rakjuk le, azzal tovább csökkentjük a természeteshez közeli állapotú területeinket — jé, éppen ez a mostani kampány célja: nem akarják olyan helyre rakni, ahol már amúgy is hulladék — ahogyan mélyen alulképzett Balázskánk fogalmaz: méreg — van. A Greenpeace azért kampányol, hogy a veszélyes hulladékokat érintetlen, zöld területekre rakjuk le. Nem mellesleg Balázskánk legalább azt megtanulhatta volna a közelmúlt kolontári katasztrófájából, hogy a vörösiszap nem méreg. A vörösiszap az európai jogban nem veszélyes hulladék: a vörösiszap talajjavító anyag.
A zöld szervezet úgy véli, hogy a tározókból „jelentős mennyiségű” (sok), mérgező anyagokat tartalmazó csapadékvíz szivárog a talajvízbe és a Dunába. A terület közvetlenül határos a Dunával, a tározó oldala egyben árvízvédelmi gát is. Információik szerint a gátak anyaga és stabilitása kétséges.
Súlyos vádak ezek, úgyhogy nézzük meg, mi igaz belőlük:
1. Az, hogy a gát „anyaga kétséges”, egyrészt értelmezhetetlen, másrészt baromság. Egyrészt ismert, hogy miből van a gát, másrészt mindjárt látni fogjuk, hogy ez szinte mellékes.
2. Az állékonyságról: fél kilométer vastag gát akármit kibír, ide értve a hidrogénbomba robbanását és a Mercalli 10-es földrengést is. Ez a gát ippeg olyan vastag, mint amilyen széles a tározó — lévén a tározóban (vörös) iszap van, és a gátat arról az oldalról akármi ellenében megtartja. Nem, kedves Balázska, ezekben a kazettákban nincs nátronlúg, ami elfolyhatna: csak az a szép, állékony iszap van. Mondhatnók, az egész Dunának (a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig) nincs még egy olyan szakasza, amelyen árvíztől kevésbé kellene tartani.
3. A „jelentős mennyiségű” csapadékvíz bizony kevesebb, mint amennyi a tározóra hullik — méghozzá azért, mert a növények párologtatnak belőle. Ezért van az a bizonyos komposztálás, hogy fásíthassanak.
4. Marad az az állítás, miszerint a tározóból a Dunába szivárgó víz „mérgező anyagokat tartalmaz”. Ennek példájaként a megfigyelő kutakban észlelt „molibdén- és fluortúllépést” említette meg. Ez közvetlen szakterületem, úgyhogy nézzétek el nekem, de itt egy kicsit dagályosabb leszek.
A geokémia úgynevezett főtörvénye, amit megfogalmazójáról Vernadszkij törvényének is neveznek, imígyen szól: „A földkéreg összes természetes képződményében a periódusos rendszer összes természetes eleme megtalálható.” Mindenben van minden: csak olyikban ebből van több, a másikban meg abból.
„Túllépésről” beszélve arra gondolunk, hogy az adott anyag (molibdén, illetve fluor) koncentrációja az adott közegben (esetünkben ez a felszín alatti víz) több, mint az erre megadott határérték. Ezt a határértéket (szennyezettségi küszöbértéket) annak alapján határozzák meg, hogy az illető anyagból az adott közegben természetes körülmények között mennyi szokott lenni. Ennek a határértéknek semmilyen egészségügyi relevanciája nincs: pontosan ezért van az, hogy egyes, a környezetvédelmi törvényben meghatározott esetekben ettől eltérünk, és az adott helyeken a hatóság egyedi határértékeket állapít meg. Ha ezt nem tennénk, egyebek közt fajok ezreit irtanánk ki: azokat a fajokat, amelyek az ilyen körülményeket tűrik. Ezeket más, életképesebb fajok minden „normális” termőhelyről kiszorítják, ők azonban elviselik azokat az extrém viszonyokat, amiket a „kiszorító” fajok nem.
A molibdénnél és a fluornál azonban kimondottan nem erről van szó, hanem arról, hogy Magyarországon ezekből kevés van. A fluor ugyanis nem „mérgező anyag”, hanem a legalapvetőbb esszenciális elemek egyike. Szerepe főként a vázrendszer (mármint csontjaink) felépítésében fontos. Nem múlik el úgy nap, hogy ne hirdetnének a tévében valamilyen fluoros fogkrémet; több országban mesterségesen adagolják az ivóvízhez, mert a szárazföld belsejében túl kevés van belőle. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy akár a fogkrém, akár a víz fluoridtartalma beépül, abban azonban igen, hogy a környezetvédelmi felügyelőség vizsgálata megalapozott. A molibdén története kísértetiesen hasonló, csak ez nem nekünk alapvető esszenciális elemünk, hanem a legtöbb növénynek — beleértve a termesztetteket is. Magyarország úgynevezett középső (2.) geokémiai nagytája (ide tartozik mind Kolontár, mind Ajka környéke is) durván molibdénhiányos; az ország mintegy harmadán rendszeresek a növények molibdén-hiánybetegségei. A vörösiszap leglényegesebb talajjavító hatása éppen a molibdén kioldódása. Mindezek a Dunában a kimutathatatlanságig fölhígulnak.
Nagyjából ennyit Balázskáról és az ő mérgező anyagairól. Abban mindenesetre biztosak lehetünk, hogy Tömöri Balázska szép, fehér műanyag kampányruhácskájában is van molibdén — fluor pedig aztán végképp rendesen van benne. Ezek a kampányruhácskák egyébként a kőolajfeldolgozás termékei — no és akkor most elérkezünk ahhoz a kérdéshez, amivel egy átfogó értékelést kezdeni illik: kinek az érdeke?
Kinek az érdeke fenntartani egy olyan szervezetet, amelynek egyetlen nyilatkozatában se fedezhetni fel se a szaxerűség, se a gimnáziumi szintű környezeti ismeretek, se az elemi logika elemeit se? Egy olyan szervezetet, amelynek munkatársait, tisztségviselőit mondhatni, féltő gonddal úgy válogatják, hogy egyáltalán ne értsenek azokhoz a kérdésekhez, amelyekről osztják azt észt amúgy fennhangon? (Hadd emlékeztessek itt a szervezet magyarországi igazgatójaként a kolontári katasztrófáról nyilatkozó hajógépész üzemmérnökre…) Nem csekély támogatásról van szó: ahhoz, hogy valakik ilyen ordas, ordenáré hülyeségekkel „le tudják nyomni” a szakembereket a sajtóban, borzasztóan sok pénz kell — már eleve az kell a Tömöri Balázshoz hasonló kampányaktivisták megfizetéséhez. Mit is olvashatunk a bemutatkozása fölötti toborzóban?
„Dolgozz velünk! Keress pénzt! Szerezz barátokat! Változtass!” — így, ebben a sorrendben. (Gyere hozzánk, ha buta vagy és tudatlan: adunk neked sok pénzt, jó kapcsolatokat, és pályára állítunk!)
Ennél több pénz már csak a rendezvényekhez, kampányokhoz kell: azok az egyszer használt ruhácskák nincsenek ingyen, azok a láncok, amikkel az atomerőmű kerítéséhez erősítik magukat, nincsenek ingyen, no meg persze a sajtótájékoztatók sincsenek ingyen (az újságíró falánk népség). A legtöbbe azonban messze nem ezek kerülnek, hanem a nemzetköziség. Ebben az (elképesztő hírverést kapott) akcióban hét ország húsz aktivistája vett részt. Volt, aki „csak” Ausztriából jött, volt, aki Hollandiából, aki Lengyelországból, de olyan is, aki Új-Zélandról. Nomármost talán nem köptök le, ha bevallom: ha a Greenpeace felajánlaná, hogy tiltakozhatok a pénzükön egy újzélandi atomerőmű ellen, egyáltalán nem biztos, hogy elutasítanám őket. Valószínűleg elfogadnám: Új-Zéland gyönyörűnek tűnik, és én közalkalmazott vagyok. Meg hát jó buli: barátok, kapcsolatok…
Tényleg, atomerőmű: az ellen is rendszeresen tiltakoznak. Ha már az a kérdés, hogy kinek az érdeke, vegyük sorra, mi ellen is szokott a Greenpeace tiltakozni? Sok minden ellen, és ezek között ki-ki találhat olyat, amivel egyetért. Én pl. a tengeri emlősök védelme miatt sokáig rokonszenveztem velük, csak hát én is úgy vagyok ezzel, hogy a tengeri emlősökhöz nem értek, a vörösiszaphoz meg igen. Most, hogy végigfuttattam itt emlékeimet, olybá tűnik, hogy a rendszeresen leginkább erőművek ellen tiltakoznak. No de milyenek ellen? Azt már tisztáztuk, hogy tiltakoznak a hulladékégetők ellen, azt meg mindenki tudja, hogy tiltakoznak az atomerőművek ellen. A Dunaszaurusz-ügyből emlékezhetünk, hogy tiltakoznak a vízierőművek ellen, és talán kevésbé ismert, hogy kis hazánkban hevesen kikeltek a szélerőművek ellen. (Mert hogy a szélkerék „nem tájba illő”, infrahangot kelt, és lecsapja a madarakat — amint ezt mesmeg valamennyien tudhatjuk, Hollandia madárvilága a soxélkerék miatt már a középkorban teljesen kipusztult… öööö… vagy mégse?)
Mi ellen nem tiltakozik a Greenpeace? Milyen erőmű ellen nem szerveztek még soha, sehol, semmilyen akciót? (Mármint emlékeim szerint: tévedhetek és lehetek alulinformált — mindkét esetben megköszönném segítségeteket.) Nos, a gázturbinás erőművek ellen nem tiltakoznak. A globális felmelegedés ellen igen, no de hát e kettő között csak az talál kapcsolatot, akitől nem kéne visszavenni az érettségit. Hát a szénhidrogéniparban aztán tényleg sok pénz van.
Némely környezetvédő szervezetek fennen hirdetik, hogy magánszemélyek támogatásaiból tartják el magukat. Érdekelne, hogy a Greenpece költségvetésében mekkora az olajvállalatok vezetőitől, illetve strómanjaiktól kapott támogatás aránya? Azt hiszem, sohasem fogom megtudni… de hát ugye ez nem egy elemző írás, csak afféle figyelemfelkeltés. Elemezzen ki-ki magának — de amikor elgondolkodik, hogyan is vannak a dolgok, kérdezze meg újra és újra:
Mégis, kinek az érdeke?
Megjegyzés: holnap kiegészítem eredeti képekkel a füzitői tározóról és Magyarország geokémiai nagytájairól.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521812-6ae35a0e213ff' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521812&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521812-6ae35a0e213ff&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521812-6ae35a0e213ff' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Pásztörperc: El lehet képzelni azt az idealisztikus orvost is, aki képes hitelt érdemlően eljátszani, hogy most veszi elő valamely titkos ládikójából a titkos csodaszert, ami cukorbogyó. Vagy megsúgja a titkos praktikát, ami valójában semmi. A varázslat, a placebohatás ugyanúgy működne. Persze a valóságban még hülye orvosból is hiány van, nem csak idealisztikusból, szóval indokolható a szélhámosok tevékenységének létjogosultsága, de azért merő fájdalmat okoz ahogy az idióta váltig állítja, hogy meggyógyította a semmi, a sarlatán pedig kezét dörzsölve dőzsöl a haszonban, szektásai meg veszett sakálként üvöltik a maguk fals igazát.
@Kusics Iván: Az az orvos akkor lehetne idealisztikus, ha nem kérné a pénzt a bogyókért, hanem adná. Mert így, hogy jól megél belőle, azaz őrültségében nagyon is megvan a rendszer, a csaló a helyes kifejezés.
@aronsatie:
„…amit az orvostudomány a történelem folyamán, részben tapasztalat, részben kísérletek útján elért, az elhihető akkor is, ha én magam történetesen nem is érteném. Elfogadhatom, hogy mindezt tanítják, és alkalmas emberek művelik.”
Ez igaz a homeopátiára is.
„követendő és jobb”
Helyett:
sok esetben követhető és hatásos.
Ez volt az utolsó válaszom, mert nyilvánvaló közöttünk a fő különbség:
Én elfogadom a homeopátiát és a modern orvoslást is, egymás kiegészítéseként alkalmazom, nem versengésként, bizonyítási vágyként, stb. Ahogy sok modern orvos és gyógyszerész is így éli ezt meg (több, mint hinnéd!)
Te valószínüleg nem így látod, és harcolsz azért, hogy egyedüliként a modern gyógyásztban higgyenek az emberek, és e közben csak úgy nebenbei leostobázol.
Köszönöm, én jól érzem így magam. Nem kell mindet „felvilágosítani”, harciasan vagy poénkodva ellenünk kampányolni, stb.
Neked is szép napot.
@MitTomÉn: A megfázásra nincs gyógyszer, pont olyan hatásos a NeoCitran, a homeopátiás készítmény és a csontleves, mint a semmi. Vagy öt kör futás, ötven fekvőtámasz vagy a vakolat leverése a frontfalról.
Ha pedig már anekdotázunk, én megvagyok eddigi egész életemben összességében két antibiotikum kúrával, meg kb. öt darab Cataflammal, mégsem veszek drága pénzen hatóanyag nélküli bogyócskákat. Mert tudom, hogy nincs bennük hatóanyag, lévén az egyszerű logika kizárja azt, hogy a hígítás tobzódáshoz vezet, illetve azt is, hogy a mechanikus mozgást az anyag valamiféle éteri memóriában, adatként eltárolja. Sajnos tehát kilőttem a placebohatást, így maradnak a hatóanyagok, milyen kár.
@aronsatie: Természetesen, az idealisztikus orvos nem kér pénzt a bogyóért, vagy gyógyulás után visszaadja azt.
@Kusics Iván:
Akkor ürülök, hogy többen is vagyunk, akik nem járulunk hozzá a baktériumok antibiotikumok elleni rezisztensséghez.
Ellentétben a mainstream-mel.
A körzeti gyermekorvosunk (semmi homeopátia, csak egyszerűen nem támogatta a nyakló nélkül felírt antibiotikumokat) megunta, hogy erre nem volt kereslet, inkább a másik doktornőhöz mentek a szülők a körzetben (kimondottan e miatt: „ez a doktor nem írja fel az antibiotikumot, amikor azt kérem tőle…”.)
Ausztiába ment végül háziorvosnak, ott igény van erre…
ürülök=örülök 🙂
Nabazmeg, Uram, a népedet – de ha rám kerül a sor, hagyd abba!
Kaptunk itten egy igazán szaxerű czikket – köszönet érte, forrásmunka értékű hivatkozás lesz ez -, oszt’ homeopátiás flémbe futottunk bele… Hmmm… hát, drága faszom, vessél lángot…
Hova keverettem má’ megin’? Ide – állítólag – a viszonylag értelmesebb népség szok járni… faszom a homeopátiába… vörösiszapostul, főleg a ződdbéka seggibe…
@MTom: A multirezisztens baktériumokat ténylegesen problémát jelentenek, ellenben léteznek széles spektrumú antibiotikumok is. Tény, hogy a fenemód gyors mutáció révén mindenféle kórházi MRSA-k és más nyavalyák ütik fel fejüket, melyek kiirtását túlélő kis szarháziak magukban hordozzák az adott, széles spektrumú szerrel szembeni rezisztensség kialakulásának kockázatát. No de, a fő probléma ezzel kapcsolatban nem a nyakló nélkül felírt antibiotikumok kérdésköre, hanem bizony az idióta beteg, aki a a kúra felénél-harmadánál állapotának javulására reagálva felhagy az adott antibiotikum szedésével. Így jön létre az a belső környezet, ahol a gyorsan mutálódó szarosok kellemesen elmutálódhatnak a rezisztencia felé.
Mindemellett oké, hogy a nyakló nélküli gyógyszerfelírás – pláne a lakosság „aggyá má’ valamit baszod, valami szert” igényét kielégítendő – negatív kicsengésű anomáliákat eredményezhet, mindez mégsem menti a sarlatánt, aki az x ezer forintos semmit javasolja az erre vevő delikvensnek. Szép dolog a placebohatás, örül neki a vese, vigad a máj, de ne hízzon már ezen meg egy nagy adag pénzéhes kuruzsló geci.
@Skalpvadász:
Ja-ja! Pedig én is meséltem volna arról a hollandus grínpíc srácról (akivel amúgy tök normálisan és jót lehetett beszélgetni), aki csórikám még akkor se tudta megmondani, hol van és mit csinál, amikor odabilincselték a atomerőmű kerítéséhez.
De kedves maroz véletlenül felemlítette a homeopátiát, a szkepticizmus ellenszerét, Pásztörperc kiváló írása meg feledésbe merült a kommentek közt…
Ha jól tudom, a neszmélyi tároló egy természetes völgyben van, míg a kolontári egy toronymagas építmény, teljesen mások az adottságai.
A témáról nekem nem a homeopátia, hanem a GMO körüli hisztéria jut eszembe. Döbbenetes, hogy egy ilyen tudományellenes dolog az Alaptörvénybe is bekerülhetett. Félresikerült kísérleti fázisok eredménye,mint a tiltakozás alapja:((((
A kutatások jelentős része a világban tőkeerős nagyvállalatok kezében van, lévén ott van rá pénz, és érdek a hasznosításra. De ez nem jelenti azt, amit oly divatos hangoztatni, hogy a negatív eredményeket tömegesen eltitkolják. Ti. a tudományos kísérletek előnye az ezoterikus hókusz-pókuszokkal szemben az, hogy reprodukálhatók. És a nagyvállalatnak van konkurrenciája, aki boldogan csap le a tévedésre. Vannak konferenciák, ahol kivesézik az eljárásokat, a termékeket. A környezetvédők nagy tévedése az un. független szakértő. Jó esetben a szakma kíválósága, aki már nyugdíjas, de előfordulhat, hogy egyszerűen sikertelen vagy sértett. Azt az eretnek gondolatot pártolnám, ha a környezetvédők együttműködnének az adott területen, az adott cégnél dolgozókkal. Az esetek többségében a valós okok felderítése az ő elemi érdekük, és nekik van a legtöbb információjuk, gyakorlatuk a veszély elhárításában. Nem ellenségként kéne kezelni őket!
@zooltek: Miérrt merült volna feledésbe? Nem lehet, hogy egyszerűen csak vitathatatlan?
@MTom: Szép mese, de elég kevéssé hihető. Manapság igény inkább a fordítottjára van, miszerint antibiotikumot soha. Te vagy rá a kitűnő példa. Szerintem meg talán mégsem kellene Nemecsek Ernő sorsára jutni.
@MitTomÉn: ” mindkét fél által teljes körűen elfogadott, objektív összehasonlítási alap hiányában”
Volt tudományos vizsgálat a homeoval kapcsolatban, és kijött, hogy hatásos, de csak annyira mint a placebo. Ez egy elfogadható összehasonlítási alap.
@Pásztörperc: „a placebónak VAN hatása — sőt, ugyancsak klinikai kísérletekkel kimérték, hogy akkor is van hatása, ha a beteg nem hisz benne „
A kedvencem, hogy az akupunktúráról, mutatták ki, hogy a hatása ugyanolyan, bárhova böködik is a tűket. Vagyis szintén placebó. De bizonyos alsó deréktáji fájdalmak esetén, még így is hatásosabb mint a rendes gyógyszer. 🙂
@MTom: „Igen, mert engem jobban érdekel a saját magam és a hozzám hasonló ismerőseim vak, vagy nem vak tapasztalata.”
Azért szívgyógyszert ne így válaszz. Vagy a rendes gyógyszereknél se fogadod el a kettős vak tesztet?
@MTom: „Amúgy a lázcsillapítód hatásmechanizmusát leírnád nekem? Vagy csak beszeded anélkül, hogy tudnád? Hogy is van ez?”
Mondjuk a tranzisztor működési elvét te ismered. Leírhatnád ide had okuljak soha nem volt erősségem a szilárdtestfizika. Ha meg nem tudod, akkor csak úgy használod a számítógépedet? Hogy is van ez?
@aronsatie: „Az az orvos akkor lehetne idealisztikus, ha nem kérné a pénzt a bogyókért, hanem adná.”
A placebohatás, függ a készítmény árától is. A drága semmi jobban hat mint a olcsó
@fuhur: Lehet, de én mégis csak kevéssé hiszek valakinek az őszinte idealizmusában, ha elteszi a pénzt és nem adja. A boltban is elhiszem, hogy a pénztáros téved, de ha ez ismétlődik és mindig az én rovásomra, akkor legalábbis gyanakodni kezdek.
@zooltek: Nem hiszem, hogy erről az eredeti felvetésről itt olyan masszív vita alakulhatna ki, mert a P/c kolléga által leírtakkal jellemzően csak hittérítők vitatkoznak, olyanok viszont (kopp-kopp) nem sűrűn kommentelik ezt a blogot.
Én úgy gondolom, hogy a párbeszéd ezzel a témával kapcsolatban azért is nehéz, vagy szinte lehetetlen, mert nincs meg a közös kontextus. A Greenpeace, mint civil mozgalom szerintem valamiféle újkori vallás inkább, ezért őket abban a kontextusban lenne érdemes vizsgálni, amelyikben a mindenféle szakralitásokkal kapcsolatos dolgokat is szoktuk.
A Zöld Istennek az tetsző, hogy ne rakódjon le semmi Almásfüzitő határában, mert az az Írás szerint nem zöldkóser, és aki ezzel nem ért egyet, az istentagadó. A Hit terjesztése megkövetel némi leleményességet (Sacra Congregatio de Propaganda Fide, a Greenpeace se nagyon más), jó sok leegyszerűsítést, és az adott korban elérhető közbefolyásolási eszközök kreatív használatát. A keresztények se szaroztak az árnyaltabb összefüggések vázolásával, mondták az ukázt, tiszteld, fizesd meg, tartsd a pofád, mert különben mész a picsába, a pokolba. Már csak a poklot kellett kellően plasztikusan leírni, és emlékeim szerint ebben mutattak is kellő szorgalmatosságot, különösen a protestánsok.
A Greenpeace is ezt csinálja: ha nem áldozol a Zöld Istennek, akkor hamm, bekap a génmódosított kukorica, az atom leaszalja a pöcsödet és a szélkelep özzeborzolja azt a szép természetes séródat, ezen kívül ugye még azzal is operálnak, hogy felmutatnak egy ügyü-bügyü kis szőrös állatkát, asszony-gyerek sikít, ha meglátja és átmegy gügyögő üzemmódban, majd jön a kapcsolt üzenet: aki a Zöld Isten ellen van, az ezt az édi-bédi tollas-borzaskát akarja meggyilkolni!
Egy ilyen kontextusba ugrana bele a tudomány racionálisabban gondolkodó, fegyelmezettebb embere, és nem érti, hogy miért nem értik. Azért, mert a két kontextus között nincs, nem is lehet átjárás. A mindenféle istenekben éppen pont a ráció ellenére hiszünk, hisszük, mert hihetetlen. A Greenpeace-jelenség érdemi ellenszere szerintem a velük való értelmetlen vitázás helyett sokkal inkább az lenne, ha igyekeznénk bemutatni a jelenség valódi jellegét, azt, amiket az előbb vázoltam. A Greenpeace egy modern vallás, és emiatt úgy is kellene viszonyulni hozzá.
@aronsatie: Hát én nem szeretném, hogy az orvosom idealista legyen, hanem azt, hogy hozzáértő, és tisztességes. És ehhez simán hozzátartozik, hogy ne jófejségből, vagy alturizmusból gyógyítson, hanem pénzért. Sőt az a helyes ha a pénzt a pacienstől kapja, így abban érdekelt, hogy az legyen elégedett, és ne mondjuk az állam, vagy a korházigazgató. És hogy ez a szemlélet elterjedjen, arra nagyon jó lett volna a vizitdíj csak hát mi magyarok szemellenzős hülyék vagyunk. Ha nem is feltétlenül genetikusan.
@MTom: Kedves Mtom!
A hitvitában hitek csapnak össze, itt azonban egyáltalán nem erről van szó. A klinikai kettős vak teszt a bizonyítás eszköze; eredményei bizonyítékok. A hit a bizonyítékok, illetve a bizonyítás hiánya vagy tagadása — esetetekben az utóbbi.
Itt nem arról van szó, hogy egymásnak csattan két meggyőződés: itt arról van szó, hogy nekicsattantok a tényeknek.
@Skalpvadász: Nem moderálunk ki (szinte) senkit azért, mert elkalandozik. SZVSZ minden tárgyszerű hozzászólásra reagáltam — egyébként meg emberek vagyunk, társalgunk…
@maroz: Pontos, egyetértek. No, ezért a balázskázás: vitatkozni csak azzal lehet, aki ismeri a tényeket és képes azokból kiindulva érvelni. Az ilyen megélhetési tiltakozókra pedig rá kell mutatni, hogy HÜLYE!!!
@Pásztörperc: Kekeckedés: miért lenne hülye, ha megél belőle jól? 😉
Inkább aljaska, és inkább az a hűje, aki ilyen aljaskáknak hisz. Bár szerintem az se annyira hülyeség, mint inkább vallásos túlbuzgóság, és ez azért fontos distinkció, mert tapasztalataim szerint az ilyesmi azért többnyire kinőhető. 🙂
@maroz: Úgy tapasztaltad, hogy kis hazánkban az okosak jobban élnek, mint a hülyék?
Boldog életed lehet; irigyellek…
@Pásztörperc: picit Off A gimiben még vadul vegyésznek készültem (OKTV stb…) aztán eltendáltam ugyan másfele, de teljesen nem vagyok hülje a témához. Ezt azért hozom előre, mert tavaly, mikor kidőlt a gát, én nem igazán próbáltam osztani az észt, elvégre harminc év az már idő, s ha valaki nem művel egy szakmát (főképp, hogy nem is vitte egyetemig), sokat felejthet.
Azt viszont elhűlve figyeltem, mennyi fazon pöntyögött „tárgyi tudás hiánya nem zavar” alapon. Élükön mindjárt a polihisztor minelnökkel. De hát mit lehessen tőle várni, ha ezek szerint a „grínpíszesek” is zöldfülűek?
@Pásztörperc: Van az a vicc, amelyiknek az a csattanója, hogy „Na, hát most mondja meg, nem kész csoda, hogy ez nálunk rabbi lehet?”, és én ebben az olvasatban mondtam az „okos”-t. 🙂
Amúgy meg igen, ezt nem érdemes alábecsülni, szerintem a Greenpeace egy okosan működtetett valami, például erősen támaszkodnak bizonyos tudományos eredményekre, éppen ezért is tudnak ennyire eredményesek lenni. Szerintem önmagában az aljasság még nem elég, a hatékonysághoz kell az okosság is.
@ijontichy: Itt:
orulunkvincent.blog.hu/2011/01/26/hutlen_kezeles_1#more2614005
Illés „Napoleon” Zoltán hozzáértéséről is olvashatsz. Pedig neki ez tanult szakmája…
Kedves Kollégok!
Örömmel tájékoztatlak Titeket, hogy a Greenpeace ellenposztot kíván megjelentetni itt az ügyről.
Ahogy megküldik, fölrakom, aztán ki-ki vérmérséklete szerint!
P/c
@Pásztörperc: Greenfight!
@Pásztörperc: Greenwar.
@aronsatie: Green light neki.
@sajtohuba: Built from environment friendly LEDs.
@aronsatie:
Szolgálati közlemény!
Ez az blog kizárólag újrahasznosított elektronokból készült, így nem kell kivágni miatta egyetlen biztosítékot sem.
@n0ri60:
„A kutatások jelentős része a világban tőkeerős nagyvállalatok kezében van, lévén ott van rá pénz, és érdek a hasznosításra. De ez nem jelenti azt, amit oly divatos hangoztatni, hogy a negatív eredményeket tömegesen eltitkolják. Ti. a tudományos kísérletek előnye az ezoterikus hókusz-pókuszokkal szemben az, hogy reprodukálhatók. És a nagyvállalatnak van konkurrenciája, aki boldogan csap le a tévedésre.”
Elvileg igen, gyakorlatilag nem ennyire egyszerű. A katasztrófális tévedésekre ez igaz, de a kevésbé sikeres, de annál látványosabb dolgokra már nem feltétlenül.
Mondok példát:
konkrétan az egyik által ismert, tőkeerős ipari multi fel akart mutatni némi „zöld” eredményt. Persze van sok említésre méltó kezdeményezése, de a napenergia hasznosítását még nem tudja felmutatni. Ezért beruháztak úgy néhány 10 millát napcellákba (mivel hulladékhőből van bőven, az árammal tudnak csak kezdeni valamit), innentől majd lehet ezt is mutogatni.
A projekt megtérülése a cégnek 30 év (ennyit tudtak valahogy a számokból a házon belüli engedélyeztetéshez kihozni, ambár gyakorlatilag a projekt a projektgazda szavai szerint is teljesen veszteséges…)
Ki fog erre lecsapni? Akkor a többi hasonszőrűnek is válaszolnia kellene arra a kényelmetlen kérdésre, hogy akkor hogy is van az ő hasonló projektjeikkel??? Kéz kezet mos, ennyit beáldoznak azért, hogy az image meglegyen.
(Bár, mint mondtam, futnak épeszű zöld projektek is, pl. energiafogyasztási megtakarításokra falvak energiaigényét sikerül évről évre újabb ötletekkel megtakarítani. A fenti csak egy kiragadott példa a negatív eredmények elmismásolásának lehetőségére.)
@aronsatie: „Miérrt merült volna feledésbe? Nem lehet, hogy egyszerűen csak vitathatatlan?”
@maroz: „Nem hiszem, hogy erről az eredeti felvetésről itt olyan masszív vita alakulhatna ki, mert a P/c kolléga által leírtakkal jellemzően csak hittérítők vitatkoznak, olyanok viszont (kopp-kopp) nem sűrűn kommentelik ezt a blogot.”
Hát pont ez az 🙂 A P/c kolléga által leírtakkal ugyanolyan lehetetlen vitatkozni, mint a homeopátiás készítményekről, ez utóbbiról azért mégiscsak sikerült 🙂 Érdeklődve várom a grínpíc ellenposztját.
Még a GMO-ról: pont a múlt heti HVG ásta elő, hol tart most a magyar állam kontra mocskos kapitalista vetőmaggyártók. Khm, reális esélye van, hogy bebukjuk (ezt is).
P/c-től kérdezném még, hogy mikorra várható az iszapos-gátas cikke, mert az is rettentően érdekelne. Röhej (nem. szégyen.), hogy egy blogtól várom a hiteles tájékoztatást.
@zooltek: természetes, mégis honnan várnád?
@MTom: Ha jól értem, beáldoztak néhány milliócskát reklámra.
@zooltek: Jövő hétre. Szombaton Baradla hosszú túrát viszek (Aggteleken be, Jósvafőn ki), tehát a hétvégén nem tudok vele foglalkozni.
Addig még meg kell tanulnom, hogyan megy itt a képek feltöltése: Bódvalenkénél sikerült, tegnap viszont, amikor ide próbáltam beilleszteni, csúfos kudarcot szenvedtem.
Alapvetően az a baj velem, hogy buta vagyok és ügyetlen…
@Pásztörperc:
Milyen túra? Részletezzed már!
@n0ri60:
Inkább image, hírérték, mivel az anyacégnek szállítanak csak, így hagyományos értelemben ez nem reklám. De igen, valójában beáldoztak pár millát.
Remélem azért idővel sikerül valódi hasznot is elérniük, elvégre ezt az első kísérletnek szánják, hogy tapasztaljanak belőle.
6,5 km a barlang főágában, ebből 4 sötétben, zseblámpával. A menetidő 4,5 óra: ebből másfelet megyünk, hármat szövegelek.
Közérdekű bejelentés: megjött a Greenpeace szövege, de nem tudtam megnyitni, mert .docx-ben van. Kértem .doc változatot.
Így utólag azért egy-két komoly szakmai hibát helyretennék a blogban…
Az európai jog (????) szerint a vörösiszap lehet veszélyes hulladék is és lehet nem veszélyes hulladék is.
Az EWC kódok listája szerint (16/2001. VII.18. KöM rendelet: http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=55126.78529&kif=ewc*#xcel) a vöröiszapot be lehet sorolni:
– 010307* fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok
– 010309 timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07-től
A * a veszélyes hulladékra utal.
Tehát minden olyan hulladékot, amit timföld feldolgozásból származik és veszélyes anyagot tartalmaz, azt a 010307* kategóriába kell sorolni.
A HGT (2000. évi XLIII. tv. a hulladégkazdálkodásról: http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=47980.70106&kif=hullad%C3%A9kgazd%C3%A1lkod%C3%A1sr%C3%B3l*#xcel) definiálja mi a veszélyes hulladék (2. melléklet); H8-as kategória a „Maró”.
Konklúzió: az a vörösiszap, melyet semlegesítenek, az nem veszélyes hulladék. Akár talajjavításra is felhasználható. EWC kódja: 010309.
Az a vörösiszap, amelyet NEM semlegesítettek (pl. az ajkai X-es kazettában tárolt fajta) az bizony az „európai jog” és a harmonizált magyar HGT szerint is veszélyes hulladék, EWC kódja 010307*.
Az, hogy Almásfüzitőn mi van egy nagyon egyszerű, olcsó szabványos pH méréssel el lehet dönteni…
@aronsatie: Azt írja :
„Pár évvel ezelőtt olvastam Crichtontól a State of Fear című könyvét”
amiben említést történik a DDT-ről, mint elhamarkodottan elmarasztalt vegyszerről.
Én meg ezt a tanulmányt olvastam:
http://www.kfki.hu/chemonet/hun/eloado/tan/ddt.html !
Kinek kell most hinnünk?
@öregbuksi: Nem tudom, de nem ártana, ha az ember megőrizné a kétkedését, amikor, akár a legjobb szándékkal is, de beavatkozik valamibe, amit nem tudhat pontosan. A malária minden idők legeredményesebb gyilkosa, a fejlődő (értsd: fejletlen) országokban még mindig milliók életét követeli. Megkérdezném az ottaniakat, hogy mit kockáztatnának szívesebben: az életüket vagy az ondósejtszámukat? Ezekben az országokban, ha csak a falakat permetezik ddt-vel, már a megélhetésüket kockáztatják, azt, hogy a megélhetésüket jelentő árut nem tudják eladni a fejlettebbeknek, akik rendelkeznek a válogatás luxusával.
@Stenonis: SZVSZ pontosan ezt írtam: aminek a pH-ja > 11,5, az veszélyes hulladék.
Lehet, hogy a grínpici röhejes szervezet, szakmaiatlan, de ez az írás is!
Ilyenek vannak benne: „Az, hogy környezeti tanácsadónak egyáltalán alkalmazhatnak olyan embert, aki a gimnázium óta soha, semmilyen természettudományt nem tanult,”
Miközben előtte a bloggoló maga írta, hogy Tömöri Balázs angol-földrajz szakos tanár. Ha nem tudná, akkor most kiokosítom: a földrajz részben természet- és társadalomföldrajzból áll, előbbi természettudomány. Egy földrajz szakos tanár tanul geológiát, ásványtant, általános természetföldrajzt, csillagászatot az egyetemen, a főiskolán.
Ha valaki ezzel az alapinfóval nincs tisztában, akkor szerintem ne kritizáljon mást, inkább tanuljon!
Másrészről nem csak iskolában lehet tanulni! Az semmit nem mond valaki tudásáról, hogy van papírja róla, vagy nincs! Én az iskolapadon kívül sokkal többet tanultam 😉
@kelemen69: Meglátszik. 🙂
@kelemen69: „Pásztörperc 2011.10.03. 10:07:38
@ámbátor: A természettudomány nem tanulásáért kérem elnézéseteket: ez hiba az írásban, nem vettem észre. „
Én is sokat tanultam/tanulok iskolán kívül, de kevés dologban tartom magam „szakértőnek”. Ahhoz vizsgázni is illene.