Dúsgazdag környezetrombolók
Eredeti szerző: Pásztörperc
<
p style=”text-align: justify”>A Greenpeace aktivistái csütörtökön Almásfüzitő határában, a VII-es vörösiszap-tározón vászoncsíkokból nagy STOP feliratot raktak ki, mert információjuk szerint a Duna közvetlen közelében lévő tározót veszélyes anyagokkal fedik le — www.delmagyar.hu/belfold_hirek/a_vorosiszap-tarozonal_tiltakozott_a_greenpeace_almasfuziton/2242517/. „Mérget raknak méregre” — fogalmazott Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.
Olyankor, amikor valaki egyáltalán nem bizonyítja állításait — márpedig ilyesmire egy sajtónyilatkozat egyáltalán nem alkalmas — leginkább bizalom kérdése, hogy hiszünk-e neki. Nézzük meg hát, ki is ez a Tömöri Balázs, aki azt követeli, hogy jobban higgyünk neki, mint a zöldhatóságnak és a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek! Könnyű dolgunk van: Tömöri B. Greenpeace-es bemutatkozása nyilvános: greenpeace.hu/kapcsolat/i17
Földrajz-angol szakos tanár végzettsége van, de tanult szakmájában nem dolgozott egy percet se: ehelyett különböző zöld szervezetek főállású aktivistája — először katonáskodás helyett, mint polgári szolgálatos, azóta munka helyett, mint „környezeti tanácsadó, kampányos és nemzetközi kapcsolattartó”. Az, hogy környezeti tanácsadónak egyáltalán alkalmazhatnak olyan embert, aki a gimnázium óta soha, semmilyen természettudományt nem tanult, egyszerre minősíti az ilyesmiért fizető szervezetet és az ilyesmiért a pénzt felmarkoló aktivistát. A hulladékokról (leginkább az újrahasználatról és a hulladékégetésről) a Hulladék Munkaszövetségnél (HuMuSz) tanult „nagyon sokat”.
Miután tisztáztuk, ki beszél, nézzük meg azt is, hogy mit mond! Legelőször az tűnik fel, hogy a „nagyon sok” tanultba nem fért be az az egyszerű igazság, hogy a veszélyes hulladékot vagy újrahasznosítjuk, vagy közömbösítjük, vagy lerakjuk. Ha a hulladék újrafeldogozásán van haszon, arra gyorsan rácuppan valaki — ippeg ezért hívjuk ezt a műveletet újrahasznosításnak. Fogadjuk el, hogy Almásfüzitőre olyan hulladékokat szállítanak, amiket olcsóbb lerakni, mint feldolgozni! A közömbösítésről itt most azért nem beszélünk, mert az ez elleni küzdelem a Greenpeace egyik fő csapásiránya — sátoros ünnep az olyan hónap, amikor nem akcióznak éppen valamelyik hulladékégető stb. ellen. Nos, ha a veszélyes hulladékot szűz, érintetlen területre rakjuk le, azzal tovább csökkentjük a természeteshez közeli állapotú területeinket — jé, éppen ez a mostani kampány célja: nem akarják olyan helyre rakni, ahol már amúgy is hulladék — ahogyan mélyen alulképzett Balázskánk fogalmaz: méreg — van. A Greenpeace azért kampányol, hogy a veszélyes hulladékokat érintetlen, zöld területekre rakjuk le. Nem mellesleg Balázskánk legalább azt megtanulhatta volna a közelmúlt kolontári katasztrófájából, hogy a vörösiszap nem méreg. A vörösiszap az európai jogban nem veszélyes hulladék: a vörösiszap talajjavító anyag.
A zöld szervezet úgy véli, hogy a tározókból „jelentős mennyiségű” (sok), mérgező anyagokat tartalmazó csapadékvíz szivárog a talajvízbe és a Dunába. A terület közvetlenül határos a Dunával, a tározó oldala egyben árvízvédelmi gát is. Információik szerint a gátak anyaga és stabilitása kétséges.
Súlyos vádak ezek, úgyhogy nézzük meg, mi igaz belőlük:
1. Az, hogy a gát „anyaga kétséges”, egyrészt értelmezhetetlen, másrészt baromság. Egyrészt ismert, hogy miből van a gát, másrészt mindjárt látni fogjuk, hogy ez szinte mellékes.
2. Az állékonyságról: fél kilométer vastag gát akármit kibír, ide értve a hidrogénbomba robbanását és a Mercalli 10-es földrengést is. Ez a gát ippeg olyan vastag, mint amilyen széles a tározó — lévén a tározóban (vörös) iszap van, és a gátat arról az oldalról akármi ellenében megtartja. Nem, kedves Balázska, ezekben a kazettákban nincs nátronlúg, ami elfolyhatna: csak az a szép, állékony iszap van. Mondhatnók, az egész Dunának (a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig) nincs még egy olyan szakasza, amelyen árvíztől kevésbé kellene tartani.
3. A „jelentős mennyiségű” csapadékvíz bizony kevesebb, mint amennyi a tározóra hullik — méghozzá azért, mert a növények párologtatnak belőle. Ezért van az a bizonyos komposztálás, hogy fásíthassanak.
4. Marad az az állítás, miszerint a tározóból a Dunába szivárgó víz „mérgező anyagokat tartalmaz”. Ennek példájaként a megfigyelő kutakban észlelt „molibdén- és fluortúllépést” említette meg. Ez közvetlen szakterületem, úgyhogy nézzétek el nekem, de itt egy kicsit dagályosabb leszek.
A geokémia úgynevezett főtörvénye, amit megfogalmazójáról Vernadszkij törvényének is neveznek, imígyen szól: „A földkéreg összes természetes képződményében a periódusos rendszer összes természetes eleme megtalálható.” Mindenben van minden: csak olyikban ebből van több, a másikban meg abból.
„Túllépésről” beszélve arra gondolunk, hogy az adott anyag (molibdén, illetve fluor) koncentrációja az adott közegben (esetünkben ez a felszín alatti víz) több, mint az erre megadott határérték. Ezt a határértéket (szennyezettségi küszöbértéket) annak alapján határozzák meg, hogy az illető anyagból az adott közegben természetes körülmények között mennyi szokott lenni. Ennek a határértéknek semmilyen egészségügyi relevanciája nincs: pontosan ezért van az, hogy egyes, a környezetvédelmi törvényben meghatározott esetekben ettől eltérünk, és az adott helyeken a hatóság egyedi határértékeket állapít meg. Ha ezt nem tennénk, egyebek közt fajok ezreit irtanánk ki: azokat a fajokat, amelyek az ilyen körülményeket tűrik. Ezeket más, életképesebb fajok minden „normális” termőhelyről kiszorítják, ők azonban elviselik azokat az extrém viszonyokat, amiket a „kiszorító” fajok nem.
A molibdénnél és a fluornál azonban kimondottan nem erről van szó, hanem arról, hogy Magyarországon ezekből kevés van. A fluor ugyanis nem „mérgező anyag”, hanem a legalapvetőbb esszenciális elemek egyike. Szerepe főként a vázrendszer (mármint csontjaink) felépítésében fontos. Nem múlik el úgy nap, hogy ne hirdetnének a tévében valamilyen fluoros fogkrémet; több országban mesterségesen adagolják az ivóvízhez, mert a szárazföld belsejében túl kevés van belőle. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy akár a fogkrém, akár a víz fluoridtartalma beépül, abban azonban igen, hogy a környezetvédelmi felügyelőség vizsgálata megalapozott. A molibdén története kísértetiesen hasonló, csak ez nem nekünk alapvető esszenciális elemünk, hanem a legtöbb növénynek — beleértve a termesztetteket is. Magyarország úgynevezett középső (2.) geokémiai nagytája (ide tartozik mind Kolontár, mind Ajka környéke is) durván molibdénhiányos; az ország mintegy harmadán rendszeresek a növények molibdén-hiánybetegségei. A vörösiszap leglényegesebb talajjavító hatása éppen a molibdén kioldódása. Mindezek a Dunában a kimutathatatlanságig fölhígulnak.
Nagyjából ennyit Balázskáról és az ő mérgező anyagairól. Abban mindenesetre biztosak lehetünk, hogy Tömöri Balázska szép, fehér műanyag kampányruhácskájában is van molibdén — fluor pedig aztán végképp rendesen van benne. Ezek a kampányruhácskák egyébként a kőolajfeldolgozás termékei — no és akkor most elérkezünk ahhoz a kérdéshez, amivel egy átfogó értékelést kezdeni illik: kinek az érdeke?
Kinek az érdeke fenntartani egy olyan szervezetet, amelynek egyetlen nyilatkozatában se fedezhetni fel se a szaxerűség, se a gimnáziumi szintű környezeti ismeretek, se az elemi logika elemeit se? Egy olyan szervezetet, amelynek munkatársait, tisztségviselőit mondhatni, féltő gonddal úgy válogatják, hogy egyáltalán ne értsenek azokhoz a kérdésekhez, amelyekről osztják azt észt amúgy fennhangon? (Hadd emlékeztessek itt a szervezet magyarországi igazgatójaként a kolontári katasztrófáról nyilatkozó hajógépész üzemmérnökre…) Nem csekély támogatásról van szó: ahhoz, hogy valakik ilyen ordas, ordenáré hülyeségekkel „le tudják nyomni” a szakembereket a sajtóban, borzasztóan sok pénz kell — már eleve az kell a Tömöri Balázshoz hasonló kampányaktivisták megfizetéséhez. Mit is olvashatunk a bemutatkozása fölötti toborzóban?
„Dolgozz velünk! Keress pénzt! Szerezz barátokat! Változtass!” — így, ebben a sorrendben. (Gyere hozzánk, ha buta vagy és tudatlan: adunk neked sok pénzt, jó kapcsolatokat, és pályára állítunk!)
Ennél több pénz már csak a rendezvényekhez, kampányokhoz kell: azok az egyszer használt ruhácskák nincsenek ingyen, azok a láncok, amikkel az atomerőmű kerítéséhez erősítik magukat, nincsenek ingyen, no meg persze a sajtótájékoztatók sincsenek ingyen (az újságíró falánk népség). A legtöbbe azonban messze nem ezek kerülnek, hanem a nemzetköziség. Ebben az (elképesztő hírverést kapott) akcióban hét ország húsz aktivistája vett részt. Volt, aki „csak” Ausztriából jött, volt, aki Hollandiából, aki Lengyelországból, de olyan is, aki Új-Zélandról. Nomármost talán nem köptök le, ha bevallom: ha a Greenpeace felajánlaná, hogy tiltakozhatok a pénzükön egy újzélandi atomerőmű ellen, egyáltalán nem biztos, hogy elutasítanám őket. Valószínűleg elfogadnám: Új-Zéland gyönyörűnek tűnik, és én közalkalmazott vagyok. Meg hát jó buli: barátok, kapcsolatok…
Tényleg, atomerőmű: az ellen is rendszeresen tiltakoznak. Ha már az a kérdés, hogy kinek az érdeke, vegyük sorra, mi ellen is szokott a Greenpeace tiltakozni? Sok minden ellen, és ezek között ki-ki találhat olyat, amivel egyetért. Én pl. a tengeri emlősök védelme miatt sokáig rokonszenveztem velük, csak hát én is úgy vagyok ezzel, hogy a tengeri emlősökhöz nem értek, a vörösiszaphoz meg igen. Most, hogy végigfuttattam itt emlékeimet, olybá tűnik, hogy a rendszeresen leginkább erőművek ellen tiltakoznak. No de milyenek ellen? Azt már tisztáztuk, hogy tiltakoznak a hulladékégetők ellen, azt meg mindenki tudja, hogy tiltakoznak az atomerőművek ellen. A Dunaszaurusz-ügyből emlékezhetünk, hogy tiltakoznak a vízierőművek ellen, és talán kevésbé ismert, hogy kis hazánkban hevesen kikeltek a szélerőművek ellen. (Mert hogy a szélkerék „nem tájba illő”, infrahangot kelt, és lecsapja a madarakat — amint ezt mesmeg valamennyien tudhatjuk, Hollandia madárvilága a soxélkerék miatt már a középkorban teljesen kipusztult… öööö… vagy mégse?)
Mi ellen nem tiltakozik a Greenpeace? Milyen erőmű ellen nem szerveztek még soha, sehol, semmilyen akciót? (Mármint emlékeim szerint: tévedhetek és lehetek alulinformált — mindkét esetben megköszönném segítségeteket.) Nos, a gázturbinás erőművek ellen nem tiltakoznak. A globális felmelegedés ellen igen, no de hát e kettő között csak az talál kapcsolatot, akitől nem kéne visszavenni az érettségit. Hát a szénhidrogéniparban aztán tényleg sok pénz van.
Némely környezetvédő szervezetek fennen hirdetik, hogy magánszemélyek támogatásaiból tartják el magukat. Érdekelne, hogy a Greenpece költségvetésében mekkora az olajvállalatok vezetőitől, illetve strómanjaiktól kapott támogatás aránya? Azt hiszem, sohasem fogom megtudni… de hát ugye ez nem egy elemző írás, csak afféle figyelemfelkeltés. Elemezzen ki-ki magának — de amikor elgondolkodik, hogyan is vannak a dolgok, kérdezze meg újra és újra:
Mégis, kinek az érdeke?
Megjegyzés: holnap kiegészítem eredeti képekkel a füzitői tározóról és Magyarország geokémiai nagytájairól.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521812-6ae364dd40675' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521812&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521812-6ae364dd40675&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521812-6ae364dd40675' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Bocs, hosszú lesz.
Pár évvel ezelőtt olvastam Crichtontól a State of Fear című könyvét. A story nem volt túl jó, viszont megtudhattam belőle, hogy a környezetvédelem nagy vívmányai között szerepel többek között a DDT betiltása. Igaz ugyan, hogy azóta kiderült, hogy egyáltalán nem toxikus (viszont amit helyette kezdtek alkalmazni, az nagyon is az). Meg az is, hogy a mai napig nem ismernek jobb védekezést a malária ellen, olyan jó és olcsó rovarirtószer a DDT, így a betiltása közvetve többmillió ember életébe került. Emlékeim között szerepel még Crichton egy-két más, kontroverziálisnak minősített állítása is, mint pl. hogy a környezetvédő szervezetek döntő többségét ügyvédek vezetik, és a hozzáértésük elég kétséges (Sólyom és Schiffer neve a könyvben nem merült fel), meg hogy ha egy tudós tudja, hogy ki támogatja a kutatásait, gyakran még a legjobb szándékkal is arra az eredményre jut, amit a támogatója feltehetőleg örömmel fogadna. A bálnákat viszont én is szeretem, azt se bánom, ha egy gazdag őrült kalózhajót pénzel, ami aztán kisebb csata eredményeként tönkretesz pár bálnavadász hajót.
@aronsatie: Az ízlésünk elég hasonlónak látszik…
@Pásztörperc: Szerintem alábecsülöd a spontán hülyeséget, a feltűnési viszketegséget és a minden más értelmes elfoglaltság hiányát mint motivációs tényezőket. Az emberek szeretik azt hinni, hogy a „kormányok” és a „nagyvállalatok” meg persze az ezeknek dolgozó lelkiismeretlen „tudósok” eltitkolnak, manipulálnak, elsikálnak, megvesztegetnek, törvénytelenül finanszíroznak, félreállítanak, elhallgattatnak és betemetnek betonnal/pénzzel. Ez természetesen igaz, de ahogy csinálják, az uncsi. A Greenpeace látványos, médiaképes, bizonyíthatatlan és könnyen hihető sztorit ad nekünk, ezért támogatják a civilek. Szóval nem hiszem, hogy az olajipar pénzelné őket. A Greenpeace létezése egyértelműen magyarázható a média kereslet-kínálat törvényeivel.
Igen, ezért támogatják a civilek, ez O.K. De miért nem kérdez rá egyetlen újságíró se, hogy kedves angoltanár, miért neked higgyünk, és miért ne annak, akinek ez a szakmája?
A kolontári katasztrófa után Szegvári Zs. hajógépész üzemmérnök egy bekezdésen belül összekeverte:
* a szennyezettségi határértéket az egészségügyivel,
* az ipari szennyvizet az ivóvízzel és
* az ipari hulladékot a termőfölddel.
Ezt valós nevemmel és beosztásommal megírtam az ő szövegét boldogan idéző médiának, és nem közölték egyik helyen se. Nem, nem a sértettség beszél belőlem, és ez nem egyedi eset. Ugyanebben az ügyben csaknem így „bántak el” az Akadémia bizottságával és mindenki mással, aki felszólalt a baromságok ellen.
Ehhez a hülyeség kevés. Pénz kell hozzá, sok pénz. De O.K., holnapután megírom ennek a folytatását a fizetett ostobákról.
Nem érdemben szólok hozzá, de talán mégsem off:
Nemrégen Hamburgban kalauzolt egy régi osztálytársam, harmadszázada ott élő építész barátom. Egy csodálatos, luxus irodaházra mutatva mondta, hogy ez a Greenpeace székháza. Lehet, hogy könnyen meg lehetne találni egy linket az épületről, de kérhetem is őt ennek a megkeresésére vagy a ház lefotózására, ha itt érdekel valakit.
@Pásztörperc: Szerintem túlbonyolítod. A Greenpeace és a többi facsókoló tesz egy médiaképes, könnyen hihető kijelentést, amit a zöm, pont a hihető csomagolás miatt gondolkodás nélkül elfogad. Ez mondhatni megszokott. Ellenoldalról: a szkeptikusokat se nagyon szokta érdekelni, hogy a homeopátia milyen funkciókat is tölt be valójában, miért is kedvelik annyian, megelégszenek azzal, hogy a homeopátia rossz, vesszen, tovább már nem is érdekli őket. Mi a különbség? 🙂
@Pásztörperc: Több okot is látok. Egyrészt az újságírók felkészültsége is elég hiányos, másrészt az „oknyomozós” riporterből hiányszakma alakult ki. Könnyebb eladni az érdekes, mint az igaz tényeket, illetve a „közlési-sebességkényszer” miatt a felkészületlen hírnök nem veszi észre a logikai/szakmai bukfenceket. Ha erre később felhívod a figyelmét, akkor megsértődik, mert „hülyének nézed”. Pedig csak átgondolatlanul, sietve közöl, utólag meg megsértődik.
A „környezetvédelem” pedig hatalmas üzlet, rengetegen megélnek belőle. Elsősorban kommunikációs készség kell hozzá és megnyílnak a pénztárcák. Központiak, magánok vegyesen. Csúnya hasonlattal élve: a környezetvédők egy államilag elfogadott, hivatalos egyház szintjén mozognak. Amikor a kulisszák mögé akarsz nézni, akkor hasonló a reakció, mintha pl. a katolicizmust kezdenéd ki. Nem támadhatod a dogmáikat (vannak alaptézisek, sokszor hibás eredmények szajkózása), papjaikat (Elhivatottságukat kérdőjelezed meg itt is. Vedd tudomásul, hogy mérnök! Azért, mert hajó-, még le kellett diplomáznia.). A híveket meg nem illik cikizni! (Én őket hívom „sötétzöldeknek”.)
Kemény fába vágtad a fejszéd, de hajrá!
Veled vagyunk Vietnam! 🙂
@maroz: A környezetvédelem is nagy üzlet, a homeopátia meg pláne. Ennyiben nincs különbség. Viszont előbbi nem hülyeség, legfeljebb hülyék és csalók is részt vesznek benne, míg az utóbbi komplett baromság és csak csalók meg hülyék művelik.
@aronsatie: Nomármost én szkeptikus vagyok (egyebek közt a Szkept. Társaság tagja), és éppen ezért azt kell mondjam, hogy homeopátia ügyében egyáltalán nincs igazad. Abban, amit mondasz, megbúvik az igazságnak annyi magja, hogy a homeo készítményeknek egyáltalán semmiféle szervi hatása nincs, de ezzel a Te igazságod véget is ér.
1. A homeopátia kialakulása idején — éppen azért, mert egyáltalán nincs semmilyen biológiai hatása — toronymagasan jobb volt a kor univerzális csodaszerének tekintett érvágásnál, ami önmagában is elegendő volt egy-egy, egyébként csaknem teljesen egészséges ember megöléséhez:
hu.wikipedia.org/wiki/George_Washington#Utols.C3.B3_.C3.A9vei
2. A homeopátia a placebo gyógyászat legfejlettebb formája; mondhatnók, koncentráltan tartalmazza a placebo hatás kiváltásához szükséges tényezőket:
* különleges (lehet benne hinni),
* drága,
* egyedileg adják/javallják;
* ehhez sokat és személyesen foglalkoznak a beteggel.
Mondom mindezt azért, mert szkeptikusként semmit se vagyok hajlandó „zsigerből” tagadni, viszont mindennek megpróbálok utánajárni:
P/c
a vörösiszap „katasztrófa” történetéből hiányolom azt a bulldózert, annak vezetőjét és a vezető megbízójának nevét aki kidöntötte a gát sarkát amely mechanikailag köztudottan a „sarokpontja” azaz a legerősebb pontja, a mérgezés és az esteke meg a panaszok következményei a politikai célnak a maszopot meg kellett rengetni mint amelynek viszonya van a MAL-hoz és elsinkófálni a jól jövedelmező gyárat, ingyen félelem béreként! az azóta eltelt idő megmutatta mire képesek a narancsos urak és hölgyek azért hogy hatalomban maradjanak és minél többet zsebeljenek a 8 év kiesést be kell hozni az élet rövid amnyup teljes összege elgőzölve semmi eredménye a tavaly évi zárszámadásban, a MOL 1300 milliárdos kiesése valakiknek hatalmas pénzeket kényszerített a zsebébe és akkor a ző’dbéka (greenpeace) már csak hab a tortán meghívták keverjen egy kicsit már csak a hívófél számát kell lenyomozni
@Kettes: A Greenpeace honlapja tele van ilyenekkel: http://www.greenpeace.org/international/en/news/Blogs/makingwaves/shell-something-has-gone-wrong-here/blog/36410/ úgyhogy mintha ez nem arra mutatna, hogy az olajvállalatok pénzelik őket.
@komment1: ezen kivul, lehet tudni, hogy nem penzelik oket korporaciok, mert ha igy lenne, mar regen kiderult volna, hiszen tobb egykori greenpeace-es is szembefordult a szervezettel. ennem tartom karosnak oket, roppant hasznosnak sem, lehet veluk vitatkozni ha valamivel nem ertunk egyet, most is ez tortenik :)))
Szerintem a Balázskázás, a személyeskedés meg az olyan kitételek például, hogy egy földrajztanár a gimnázium óta nem tanult volna természettudományt, gyengíti az amúgy fontos mondanivalót. Kár érte.
@ámbátor: A természettudomány nem tanulásáért kérem elnézéseteket: ez hiba az írásban, nem vettem észre.
@jotunder:
A grínpísz nem annyira az olajlobbi érdekeit (azét biztos nem), hanem a szél, napenergia, stb. lobbikét nyomatja, pláne az EU-ban (bazi támogatások meg állami szabályozások forognak kockán, ugye). Az olajvállalatok mögé ilyen cúnyagonosz Skull&Bonesos, neokon WASP-dinasztiákat képzelnek az emberek, a megújuló erőforrás meg olyan divatos és kircsi izé, hogy talán a CEO-k is biciklivel járnak, aztán nem tűnik fel, hogy a „mértékadó” európai sajtó évek óta a millomos szélhercegek, stb. és kitartottjaik tenyeréből eszik (hogy egy GP sajtóközelményt, vagy két perc alatt debunkolható globalwarming rémisztgetést ne a legminimálisabb factcheck és kritikai él nélkül közöljön tovább a BBC, Guardian, Le Monde, stb, a magyar sajtóról nem is beszélve, esetleg akár mínuszos hírben beszámoljon az érintett területek kudarcairól, korrupciójáról elég reménytelen, már évtízed óta) és (sokszor akarata ellenére) kőkemény magánérdekeket nyomat. :
@aronsatie: Például arra a kontroverziálisnak minősített állítására gondolsz, hogy nyáron fekete ruhát kell hordani, mert a feketetest-sugárzás miatt az a leghűvösebb? Te tényleg egy olyan regényíróra hallgatsz, aki még a középiskolai fizikával sincs tisztában, a tudósok ellenében? Nem akarsz jelentkezni a Greenpeace-hez?
ps: A DDT-rezisztenciáról hallottál már?
@Pásztörperc: A válasz a potenciálminimumra törekvésben keresendő.
A hajógépész vágóképben jól bemutathatóan, hatásos hívószavakkal, 3 mondatban elmondja, mi ellen harcolnak.
Ezt a lusta médiamunkás továbbadja, a lusta hallgató meghallgatja. Esetleg el is hiszi.
A hozzáértő meg bonyolult és egyáltalán nem színes képes előadásában, összetett mondatokban próbál a médiamunkásra és az ő hallgatóságára hatni.
Azonban a bonyolult dolgokat a médiamunkás sem érti, nem is akarja ezzel terhelni az ő hallgatóját, különben is, már van egy új sztori, amire a hozzáértő reflektál, az a múlt heti történet.
Upsz. Ez a dolog kísértetiesen hasonlít a hazai politikai életre is??
@Pásztörperc:
Kösz a homeopátiás kommentet: ma is tanultam valamit. Azt vágtam, hogy placebo, de az nem esett le, hogy, ahogy te is írod, nem annak ellenére, hanem ÉPPEN AZÉRT terjedt el, mert nincs semmilyen szervi hatása… pedig tényleg logikus.
@Pásztörperc: Engedelmeddel a placebóval és más effélével eléggé tisztában vagyok, ha tán nem is annyira, mint te a vörösiszappal. A homeopátia nem Hahnemann bűne, tőle nagyon is szép volt akkor az elmélet. Mai követői viszont, főleg, akik amúgy orvosi diplomával rendelkeznek, minimum hülyék, de még inkább csalók, és akár börtönben lenne a helyük. Cukorbogyókért nem illik pénzt kérni, a semmivel pedig nem illik gyógyulást igérni. A placebo hatásos lehet, de nem alkalmazható valamely létező és hatásos gyógymód helyett. Szerinted az rendben van, hogy kisbabáknak minden jellegtelen gyomor- és/vagy légüti tünetek esetén cukorbogyókat adnak jó pénzért? Hatásos lehet ebben a korban a placebo? Vagy az rendben van, hogy a homepátiás szerek hatásmechanizmusát (ami nincs neki) a vakcináéhoz hasonlítják, ugyanakkor komoly erőfeszítéssel ássák alá a vakcinákba vetett bizalmat?
@faklya: Hallottam. Nem annyit, mint rossz modorú commentelőkről, de tudok róla, hogy sok helyen alakult ki rezisztencia. Érdeklődj pl. Dél-Afrikában, hogy nekik mi a tapasztalatuk.
@aronsatie: A placebo-hatás kisgyermek esetében a szülőn keresztül érvénysül. Az, hogy egy tanult orvos támogatja, még elmegy. (Ha közölné, hogy hatástalan, akkor elmaradna a hatás. Hinni kell benne!) Jobb, mint ha azonnal gyógyszert javasolna a hisztis szülőnek. (Mondjuk javasolhatna közös jógát, kirándulásokat, közös mozgást is, de arra valahogy kevésbé kaphatóak az emberek. Nem mindig a gyerekkel van baj, de egy gyerekorvos nem küldheti a túlzottan aggódó felnőttet terápiára. :-P)
A gond akkor van, ha tényleg elhiszi – bizonyítás nélkül – a klinikai hatást és gyógyszer HELYETT alkalmazza. Meg kellene hagyni a többi étrend-kiegészítő kategóriában.
Mi megtaláltuk a kellenes egyensúlyt a hagyományos „népi” gyógymódok és a „tudományos” gyógyszerek között a gyerekorvossal, de ehhez mindkét félre szükség van. Értelmes(ebb?) szülőre, türelmes(ebb?) orvosra.
A természetvédelemmel is így vagyok. Nem szeretem, ha kész direktívákat kapok, látni szeretném a folyamatot is! Túlságosan leegyszerűsítik a dolgokat, rengeteg hibával dolgoznak, így hiteltelenné váltak. (Nálam a Levegő munkacsoport pl. akkor, amikor két éve a lapjukon kijelentették, hogy a közlekedésből származik az azbeszt-porterhelés. Tíz éve NINCS Mo.-on forgalomban azbeszt tartalmú gk. alkatrész, akkor hogyan? Most néztem, már levették. A „alternatív energiások” pár éve táborban „nevelték” az ifjúságot, vízimalmot, szélkereket fabrikáltak ELEKTROMOS szerszámmal!)
Azt szokták mondani, hogy a pokolhoz vezető út is jó szándékkal van kikövezve. A politikában megjelenő arrogancia ezekben a szervezetekben is jelen van, csak azt nem tudom, hogy ki tanul kitől?
Lehet ekézni a greenpeace-t, akár jogosan is, de ez nagyon színvonaltan mód volt.
Csúsztatások, rosszindulat, tájékozatlanság.
Blah.
Pedig ez egy jó blog. Nagy kár, h beengedtétek ezt az írást.
@Zöld_Dani: Konkrétan?
-Miben volt színvonaltalan?
-Miben csúsztat?
-Miben rosszindulatú?
-Miben tájékozatlan?
Én hiszek Neked, de tényekkel cáfold kérlek Pc. állításait! (Ha tekintély-elvű lennék, akkor simán oldalba röhögnélek, de én hiszek mindenkinek, akinek tényei vannak.)
@Zöld_Dani: Pásztörperc ért ahhoz amit beszél, Tömöri Balázs nem. A Greenpeace vörösiszap-ügyben elég sok baromságot hordott már össze, és P/c eddig bírta cérnával.
@acs63: „Meg kellene hagyni a többi étrend-kiegészítő kategóriában.”
Ott van. Csak gyógyszerként adják. Ez önmagában is csalás. Egyébként milyen az a „tudományos” gyógyszer? Van másmilyen is? Én nem szeretném, ha az orvos kompromisszumot köt a pácienssel (a kedves vevővel), és közben seggbe rúgja mindazt, amit tanult.
Bánjon vele egyenrangú emberként, és magyarázzon. Hátha, véletlenül, az illető megérti.
Menyhárt Jenő Az agitátor.(igen, az Európás) Nyúlyorki grínpíszes élményei. Mármint ő is aktivista volt nyúlyorkban és nagyon osztja az okosat (hogy a szakértelemnél maradjunk). Egyébként ez valszeg stilisztikai kérdés, h minden aktivista/térítő „okosít”. (Mindenesetre a könyv sokkal jobb NY tematikusban, mint a naccerű Paul Auster NY trilógiája) na, ez kicsit OFFra sikeredett.
@aronsatie: 🙂
„tudományos” gyógyszer? = hatásmechanizmus igazolva, gyógyszerkönyvbe bejegyezve
„népi” gyógyszer = hatásmechanizmus igazolva, gyógyhatásúnak könyvelve
A placebo felírása is csalás, nem? Ott sem azt mondják, hogy úgyse hat, de azért szedje. (Egyszerűen nem hiszem el, hogy az alkalmazó orvos minden esetben hatásosnak gondolja fizikai/élettani és nem csak pszichológiai értelemben. Aminek persze lehetnek élettani hatásai is…)
Jó pap holtig tanul, az orvosin sem tanítanak meg mindent. Folyamatosan követni kell a változásokat és néha fel kell rúgni, amit tanultunk anno! De nem ész nélkül, kontrollálatlanul, felelőtlenül kísérletezve. Lehet – sőt néha kell is – új vizekre evezni, csak észre kell venni, ha előttünk vízesés van!
A tudatos szélhámosok viszont kiszűrendőek!
@acs63: „A placebo felírása is csalás, nem?”
Nem feltétlenül. Ha az orvos úgy látja, hogy a betegség nagyobbrészt hipochondria, illetve pszichés eredetű akkor, sokkal jobb ha placebót, ír fel mintha rendes gyógyszert rendes mellékhatással. Pl. Hisztis anyuka, sokat síró, de egyébként rendben levő gyerek, esetén.
@fuhur: Hány esetben írnak fel homeopátiás késztményt azért, mert a páciens hipochonder? Szerintem egyszer sem. A hipochonder gyógyszer „nagyágyúra” vágyik, nem fogad el „szelíd”, „természetes” meg ilyesfajta dumával ellátott szereket.
@Zöld_Dani: Szia Dani! Gondolkoztam hosszan, hogy a Greenpeace-blogon felhívjam a figyelmet Pásztorötperc cikkére – aztán úgy döntöttem, egyelőre nem, mert nem akartam provokatívnak tűnni.
A lényeg Pásztorötpercet gyermekkorom óta ismerem; igen, néha picit érdes a stílusa – a maga szakterületén belül azonban valóban kikezdhetetlen a tekintélye, általánosan elismert geológusról van szó.
Ha lesz egy kis időm, írok majd erről a Greenpeace-blog lapjaira, hogy amire valóban vigyázni kell, az a tudományos hitelesség és szavatosság. Ilyen kérdésekben én is egyértelműen a tudományosság pártján állok: tessék megvizsgálni a dolgokat pontról-pontra, és minden egyes kijelentésért a tudományos kritika előtt számot kell tudni adni.
Ilyen vitákban szoktak a „tudomány ideologikus meghatározottságára” hivatkozni (a Népszabadság hasábjain történt egy emlékezetes összecsapás GMO-ügyben, ott pontosan ez történt) – ami azonban csak részben igaz. Ilyen ügyekben jellegzetesen megfigyelhető a kuhn-i paradigmaváltás gondolatának működése a gyakorlatban: ahogy egyre több tény és adat merül fel egy vitában, ott a merőben ideologikus álláspont úgy veszít teret a valóban tudományos felfogással szemben. (Éppígy ma már a vezető klimatológusok között többségi – bár még nem teljesen konszenzusos – álláspont az, hogy a klímaváltozásért feltehetően az emberi tevékenység a felelős).
Nincs betekintésem abba, hogy a mindenféle greenpeace-es kiadványok összeállítása hogyan történik, milyen műhelyek állnak az ilyen munkák mögött. (Láttam néhány ilyen kiadványt, nem csak füzeteket, hanem vaskosabbakat is). Amelyeket én láttam, azokat közösen jegyezte a csoport, az egyes szerzők nem voltak nevesítve – amit én hatalmas hibának tartok.
Amit próbálok greenpeace-es barátaimnak javasolni, hogy a javaslatokat, publikációkat tudományos műhelyek állítsák össze, a tématerülettel hivatásszerűen foglalkozó kutatókkal, („hivatásszerűen” = egyetemi diploma, de leginkább doktori fokozat). A tudósok nevét feltüntetve.
Üdv 🙂
@aronsatie: Van itt nekem egy korábbi cikkem:
orulunkvincent.blog.hu/2011/01/20/tomeges_ongyilkossagi_kiserlet_vago_istvannal
Tömeges öngyilkossági kísérlet Vágó Istvánnal — ott voltam tiltakozni a homeo ellen, meg azóta még egyszer. Szóval, kimondottan ellenszenves nekem ez az egész szélhámosság. Ha az orvosok ennyit foglalkoznának a betegekkel (és meg tudnák győzni őket, hogy ez az egész személyes, csak nekixól) és úgy írnának fel olyan tablettákat, amikben hatóanyag is van — no, az nagyon hasznos lenne. De nincs így. Azt pedig — bármilyen sajnálatos, de tény — el kell fogadnunk, hogy a placebo hatás egyik alapvető tényezője az ár: az olcsó cukorgolyócska sokkal kevésbé hat, mint a drága.
@Pásztörperc: OK. Az orvosok gorombák, kevés kivétellel. Ennek ellenére modern világunkat jellemzi és egynémely Murphy igazságát támasztja alá, hogy az emberek minden hülyeséget megesznek, ha az jól hangzik, és főleg, ha be van csomagolva valami jó kis összeesküvéselméletbe. De éppen ezért a homeopátiából élők nem érdemelnének semmilyen kíméletet és elnézést. Ez nem placebo, hanem csalás. Pláne, hogy milliárdos üzlet.
@Pásztörperc: Egyébként az nem volt jó akció. A homeopaták szerint annál hatékonyabb egy szer, minél jobban fel van hígitva. A legerősebb az, amiben már egyetlen molekulányi sincs az eredeti „hatóanyagból”. Őket nehéz azzal összezavarni, ha sokat veszel be a semmiből.
@aronsatie: Ha szigorúan nézed, akkor minden placebo csalás amiről tudod hogy placebo.
A homeopátia-ipart nem akarom védeni, nem érdemelnék meg, de valahol elgondolkodató hogy szinte minden kultúra kifejlesztette a maga placebóterápiáját, a reikitől a Bach-féle virágterápiáig, és erre mindenhol kiépültek a megfelelő iparágak. Azt is el tudom fogadni hogy embereknek az is jót tesz (lelkileg, nem feltétlenül orvosilag) ha az illetékes sámán 10 percet beszélget velük a problémáikról, amíg kiválasztja hogy melyik placebóból kapnak. A legtöbb placebo ugyanis nagyon szolgáltatás-intenzív, és lehet hogy éppen ez a szolgáltatás az amit az ide járók igényelnek. Mindenesetre amíg ezt meg nem fejtjük, addig én személy szerint nem igénylem a boszorkányüldözést, maradnék a barátságos és higgadt felvilágosításnál, aztán aki ezután is placebót akar venni az tegye — én biciklialkatrészeket szeretek vásárolni, ők hatóanyag nélküli bogyókat, nem zavarjuk egymást.
@amergin: „Nincs betekintésem abba, hogy a mindenféle greenpeace-es kiadványok összeállítása hogyan történik, milyen műhelyek állnak az ilyen munkák mögött. (Láttam néhány ilyen kiadványt, nem csak füzeteket, hanem vaskosabbakat is). Amelyeket én láttam, azokat közösen jegyezte a csoport, az egyes szerzők nem voltak nevesítve – amit én hatalmas hibának tartok.+
Láttam pár ilyet egész közelről. Ennek általában az az oka, hogy egy átlag MTA-s, egyetemi, állami helyről képesek kidobni a szakikat, ha a hivatalos állásponttal ellenkező nézeteket vallanak, pláne egy greenpeace-es kiadvány közreműködőiként. Jobb esetben csak nem kap forrásokat, nehezebben tud publikálni.
Különösen így van ez az atomenergia terén, de darvas béla, pusztai árpád profok is tudna mesélni, miket kaptak a kollégáiktól, az akadémikus szférától, amiért a tudományág fő szponzoraival, a géntech ipar nézeteivel szembe helyezkedtek, és hozták ki sorra azokat az éreket, amik a GMO-k károsságát bizonyítják.
Nem könnyű.
@tollaszerge: Engem a bankrablók sem zavarnak, nyugodtan teniszezem tőlük. Valamiért a bankrablás is meg a csalás is büntetendő. Szerintem kár lenne ezen vitatkozni. Ha érdemes blogbejegyzést írni azért, mert egy szervezet képviselője hülyeségeket terjeszt valamiről, aminek okkal vagy ok nélkül, de sokan nagy fontosságot tulajdonítanak, akkor talán ezt sem kellene annyiban hagyni. Jópáran belehalhatnak.
@Pásztörperc: Vágó ennek a Szkeptikus valaminek az arca. Roppant érdekes volt, amikor erről értekezett egy interjúban a Kossuthon. A modern tudomány nevében beszélt. Ekkor a riporter megemlítette éppen Kuhnt, akiről fentebb is szó volt. Kiderült, hogy Vágó azt sem tudja, ki volt, mivel foglalkozott. De ő beszél a tudományosság mibenlétéről, kritériumairól megfellebezhetetlen modorban.
@gyilkos fűegér: Van ebben azért más is. A modern orvoslás jellemzően biomedicinális megközelítésű, tehát afféle racionális természettudósként közelít a problémához, például azt vizsgálja, hogy a (mindegy hogy milyen) szerben van-e hatóanyag és az okoz-e valamilyen olyan fiziológiás változást, amitől a beteg objektíven is kimutathatóan „meggyógyul”.
Csak ugye az ember nem hajlandó ehhez igazodni, ő biza imád irracionális lénynek lenni. Aszongyák, hogy a posztmodern kor embere tele van mindenféle lelki nyavalyákkal, és igen sokan ezeket valamiféle testi bajként élik meg. Na, ezeken a kvázi-betegségeken „segít” a homeopátiás szer, a természetgyógyászat és társai. És ez a „segít” nem azért idézőjeles, mert valójában nem segítene, hanem azért, mert másként segít. Nem maga a homeopátiás szer, hanem a hozzá kapcsolódó varázslat. A szakralitás is változik az idők folyamán. 🙂
Az meg, hogy a gyógyításban rengeteg pénz van, ősöreg evidencia. Mint ahogyan az is, hogy ezért a pénzért igen sokan igen sok aljasságot is elkövetnek, és tippem szerint a biomedicinális orvoslás is bőven kiveszi ebből a részét, lásd pld. a thalidomid-botrányt, vagy azt a divatot, amikor minden izgágább gyereket hiperaktívnak minősítettek és szedálták lefelé őket szakmányban.
@dan_esz: Oks, indok elfogadva 🙂
Nem fogok vitába szállni homeopátia témában, megtettem korábban. De mivel – mindkét fél által teljes körűen elfogadott, objektív összehasonlítási alap hiányában – leginkább véleményvitát lehet csak erről folytatni, azért álljon itt részemről pusztán néhány ellenvélemény (csokorba szedve a sokfelé olvasott homeopátia-ellenző véleményeket).
Nem vagyok mániákus „homeós”, amikor kell, a modern gyógyszerészet vívmányait is élvezem, de egyértelműen sokkal kevesebb ilyen gyógyszert fogyaszt a családunk, mint régebben, illetve mint a környezetünk. (Pl. saját magam 1-2 évente antibiotikum-kúra, előtte évi 3-4 minimum).
Ja, és sokkal kevesebbet költök (összesen) gyógyszerre és mindeféle egyéb készítményre, mint előtte –> ennyit arról, hogy kinek is az érdeke ez az egész „hiszti”.
Tőlem lehetne ez a holdvilágba-nézés kúra is, de az biztos, hogy az ember a homeopátia mellett megtanul figyelni a tüneteire, tájékozódni, és jobban tud a kezdeti stádiumban (pl. egy megfázásnál) maga gyógyulni.
Az meg nem indok, hogy „később megyek el így orvoshoz”, mert senki sem megy el egy torokkaparással, csak amikor már dől a taknya, és sem a pálinka, sem a mézes tea, sem az ACC200, sem a „robitusszin” meg miegymás 10e Ft-nyi próbálkozásai sem segítettek!
(Nézzen mindenki magába, mikor is áll neki kivárni a körzeti orvosnál a hosszú sort a sok tüsszögő beteg között…?)
Aki meg krónikus betegként nem megy el orvoshoz, hanem agyatlanul mindenféle bogyócskákat nyel, az megdöglik homeopátia nélkül is, mert annyira hülye. (Értsd: A nem homeós hülye, nem homeós bogyókat nyel tudatlanul nyakra főre orvoshoz menetel helyett, és az után dobja fel a pacskert…)
A félrekezelős angliai „orvosos” példákkal jövőket meg csak arra emlékeztetném, hogy ehhez nem kéne megállni a homeopátiás gyógyászatnál, mert arrafelé kicsit más a helyzet, mint hazánkban. Unokatestvérem pl. évente 1x azért hazajön, hogy valódi orvos lássa a gyerekét!
Mert – bár van munkája – de azon nagy tömegek közé tartozik, akik gyakorlatilag normál esetben nem találkoznak orvossal! A közgyógyellátás belépő szintjei le vannak fedve a Magyarországi viszonyokhoz képest jelentősen alacsonyabb képesítésű szakápolókkal (illetve a pontos elnevezésüket nem ismerem, de definitív nem orvosokkal), szóval nem jó angliai példákat hozni a Magyarországon homeopátiát alkalmazó orvosok elleni uszításra.
Tudom, hogy sokaknak nem veszi be a lelke, hogy az emberekkel kapcsolatban bizonyos racionális összefüggések nem úgy működnek, mint azt a „világegyetem logikája” diktálna, de hát a politikában is csak ezt látjuk, nem?
De szerintem ez a téma annyira marginális probléma, hogy a Vágóék is helyezhették volna a hangsúlyt ennél lényegesebb, valóban veszélyes, és az államnak – ezáltal nekünk – is valódi károkat okozó jelenségek elleni küzdelemre (dohányzás, elhízás, alkohol, egészségkultúra hiánya, stb.).
De ők ezt a témát választották.
A következő akció talán a túlzott babkonzerv-fogyasztók elleni médiahadjárat lesz, mivel indokolatlanul megnő a metánkibocsájtásuk a nadrágjukból. De hát ki tudhatja ezt előre…
@MitTomÉn: Tessék szíves lenni nekem elmagyarázni, hogy mit is csinál a kis homeobogyóban lévő izé (azaz ami benne van), amitől meg tetszik gyógyulni (miből is?)?
Mellékkérdések:
1. Miért erősebb a hatása (ha van neki), ha jobban van hígitva?
2. A potencírozás (ez nem tudom, micsoda, csak azt, hogy fontosnak tartják) során miért csapkodják hozzá az üveget, benne valami oldattal, a bőrkötéses Bibliához?
@aronsatie:
Tulajdonképpen nem mindegy? Főleg neked?
Hidd el, tényleg felesleges, mert te arról vagy meggyőződve, én erről. Pont.
@MitTomÉn: Most akkor titok, vagy nem tudod a választ?
Ahogy te is, úgy én is tudom használni a google-t. Ott leírnak mindent sokkal részletesebben, mint amit ide irogatnék.
De ha úgy tetszik neked: nem tudom. (Bármit írnék, úgyis ezt hoznád ki belőle).
Ha elolvasod, amit írtam, a tapasztalataimat írtam le. Ennek alapján használom. A véleményemet, tapasztalataimat csak nem akarod elvitatni??
Lehet nemtesztést kifejezni, de ennél többet nem. Kampány a homeopátia ellehetetlenítésére ennél sokkal tovább megy, ezért ezt hibának tartom!
@MitTomÉn: A „mindkét fél által teljes körűen elfogadott, objektív összehasonlítási alap” nem hiányzik. hanem nem lehetséges: a homeopaták ugyanis nem fogadják el a klinikai kettős vak teszteket. Naná. Azért nem fogadják el, mert azokból kiderül, hogy a homeo készítmények hatása pontosan akkora, mint az egyéb placebóké, és ha ők ezt valaha elismernék, az rontaná az üzletet. Félreértések elkerülése végett: a placebónak VAN hatása — sőt, ugyancsak klinikai kísérletekkel kimérték, hogy akkor is van hatása, ha a beteg nem hisz benne (mi már csak ilyen bonyolultak és irracionálisak vagyunk). Ha azonban a beteg nem hisz benne (tudja, hogy placebót kap), akkor a hatás szignifikánsan kisebb.
Egyebekben: miért pörköltet ebédelsz, és miért nem vadast, amikor az sokkal jobb? Azért a homeo ellen tiltakoztunk, mert ehhez volt kedvünk. Jó poén volt, és élveztük. Ha számodra erkölcsi kötelesség a dohányzás, az elhízás és az alkohol elleni küzdelem, hát vedd fel a harcot! Egyben tökéletesen biztos lehetsz: nem fogjuk Tőled megkérdezni, hogy miért pont ezek ellen hadakozol, és miért nem mondjuk, a taposóaknák ellen.
Köszönettel, de nem kérek abból a világból, amelyben önjelölt megmondóemberek írják elő még azt is, hogy mi ellen tiltakozzam. Nagyjából ennyit a vörösiszapról meg a Greenpeace hülyeségeiről (és istentelenül sok pénzéről).
@MTom: Két eset van: tényleg nem tudod, és úgy rakosgatsz be bogyókat a szádba, hogy nem tudod, miért jó. Vagy egész egyszerűen szégyellnéd megismételni azt a sok tömény baromságot, amiket a homeopata „szakemberek” összehordanak.
Mert azt az egyet nem lehet, hogy védesz valamit, de érvelni nem vagy hajlandó.
@Pásztörperc:
„homeopaták ugyanis nem fogadják el a klinikai kettős vak teszteket”
Igen, mert engem jobban érdekel a saját magam és a hozzám hasonló ismerőseim vak, vagy nem vak tapasztalata. Ezért mondom, hogy szerintem hitvita.
Kampányolás:
Amíg poén, semmi jogom és okom beleszólni.
Csakhogy „poénból” ellehetetleníteni azokat a gyártókat, akiknek a készítményeit fogyasztom, mert nem a vaktesznek hiszek…
Szóval ez itt a gondom, nem egy poénos akció, vagy hogy ki mennyire nem hisz ebben!
Mert azt az egyet nem lehet, hogy védesz valamit, de érvelni nem vagy hajlandó.
Nem érveltem??? Szerintem te semmire sem reagáltál.
Pásztörperc megtisztelt, hogy reagált rá. Én meg az övére.
Most akkor ki nem érvelt?
Amúgy a lázcsillapítód hatásmechanizmusát leírnád nekem? Vagy csak beszeded anélkül, hogy tudnád? Hogy is van ez?
@aronsatie:
@MTom: Egyrészt tisztában vagyok a hatásmechanizmusával. De ha nem tudnám, mint ahogy nyilván egy csomó mindent nem tudok, akkor is racionálisan gondolkozom, ha úgy vélem, hogy amit az orvostudomány a történelem folyamán, részben tapasztalat, részben kísérletek útján elért, az elhihető akkor is, ha én magam történetesen nem is érteném. Elfogadhatom, hogy mindezt tanítják, és alkalmas emberek művelik.
Viszont ha te úgy véled, hogy a XVIII. sz-ban élő Hahnemann elmélete olyan dolgokról, amikről egyértelműen nemhogy többet, de összehasonlíthatatlanul kevesebbet tudott, mint ma tudunk, követendő és jobb, akkor nem gondolkozol racionálisan. Ha nem is érdekel, hogy az elmélet mit mond és hogy igazolható-e számodra is elfogadható módon, akkor nemcsak irracionálisan, hanem ostobán is.