Egy populista politikus emlékére
Eredeti szerző: jotunder
Három órán keresztül ástak a temetőben. A ciprusfa koporsót egy rozsdás fémdobozban találták meg. A test a koporsóban Dr. Carl Austin Weissé volt, egy fiatal orvosé. Lényegében nem maradt belőle semmi, csak a csontváz és bőrfoszlányok. Továbbá körülbelül húsz ólomlövedék.
Weiss doktor 1935. szeptember nyolcadikán este kilenc óra harminckor halt meg. Egy oszlop mögött állt, amikor a Szenátor kilépett az ülésteremből. A Szenátor egy ellensége életét akarta éppen tönkretenni, Benjamin Henry Pavy bíróét, akit a választókerületek átszabásával távolított el a hivatalából. A bíró lányát és fiát tanári állásukból már korábban elbocsáttatta. Nem ismert kíméletet. Korábban azzal zsarolta a bírót, hogy nyilvánosságra hozza, hogy az apósának egy fekete nővel volt viszonya.
A doktor, Pavy bíró veje, csak egyszer lőhetett, a hasán találta el a Szenátort, a testőrök azonnal szitává lőtték a merénylőt. Az áldozat még két napig élt, és minden bizonnyal belső vérzés következtében hunyt el.
Huey Long szenátor volt Louisiana állam valódi ura. 1932-ig volt az állam kormányzója. Miután megválasztották szenátornak, gyerekkori barátját Alvin King-et nevezte ki utódjának. A megdöbbent Cyr kormányzó-helyettes hiába próbálta letenni a kormányzói esküt, a kormányzói hivatalt előbb a louisianai Nemzeti Gárda, majd rendőri erők vették körül. Lousianában hagyománya volt a politikai konfliktusok erőszakos rendezésének. King kormányzó egy évvel élte túl Huey Long-ot, akinek utasításait mindig híven követte.
Long szegény farmercsaládból származott, de tehetségével már egészen fiatal korában kitűnt kortársai közül. A jogi egyetemet is elvégezte és 1922-ben már az amerikai Legfelső Bíróság előtt képviselhette Louisianát egy perben. Még harmincéves sem volt. A korábbi amerikai elnök, akkori főbíró Taft már akkor felfigyelt kivételes adottságaira. Sikerén felbuzdulva Long elindult a kormányzói posztért. Bár veszített, mindenki látta, hogy mire képes, az álmos déli kampányból háborút csinált, hangzavarral, személyes támadásokkal, az egyszerű emberek megszólításával. Négy év múlva könnyedén megnyerte a választást, a második fordulóra ellenfelei visszaléptek. Legendás debattőr volt, félelmetes, fotografikus memóriával.
Long újjászervezte Louisianát. Páratlan útépítési programmal állíttatott munkába ezreket. Bár sohasem lépett fel nyíltan a Ku Klux Klannal szemben, és ha kellett kihasználta az akkori átlagos fehér szavazó rasszista érzeményeit, iskolákat adott az afro-amerikai közösségnek, és harcot indított a fekete analfabetizmus ellen.
Long populista volt, aki sohasem szégyellte barátait és családtagjait állami pozícióba emelni. Nem akarta a legtöbbet nyerni, de azért rendesen megszedte magát, vagyonos és példátlanul tekintélyes ember lett. Volt akik fasisztának, volt akik szocialistának nevezték, Roosevelt elnök pedig a legveszélyesebb amerikainak. Long törvénnyel akarta maximalizálni az amerikaiak által birtokolható vagyont, Share Our Wealth programjában. Harcolt az oligarchák ellen, de bizonyíthatóan pénzt fogadott el tőlük.
Milliók keresték és találták meg benne a megváltót. A korszak másik nagy populistájának az antiszemita Coughlin atyának támogatásával próbálta bevenni Washingtont az 1936-os választáson. Long amerikai szenzáció volt, a turisták négy dolgot akartak megnézni Washingtonban, a Fehér Házat, az Emlékművet, a Kapitóliumot és Huey Long-ot.
<
p style=”text-align: justify”>A Szenátor eggyé vált a szavazóival, pontosan tudta, hogy mit várnak el tőle, és egész személyiségét átalakította, hogy megfeleljen a célnak. A célnak, amit majdnem elért. Nem tudni mi történik Amerikával ha Long elnök lesz. Ezt hagyjuk az alternatív történelem hobbystáira, akik vagy így vagy úgy képzelték el Long-ot mint az Amerikai Egyesült Államok 34-ik elnökét. Long vitathatatlanul Louisiana állam legkiemelkedőbb politikusa volt, a Kingfish, ahogy kortársai nevezték. Populista demagóg, és Louisiana atyja egy személyben. Egy nem egészen tisztakezű politikus, aki valóban harcolt a korrupció ellen, a jogok védelmezője, aki néha eltiporta ellenfeleit, és akinek szobra ma is ott áll Baton Rouge-ban az általa emelt harmincnégy emeletes louisianai kapitólium épülete előtt, amelyben az a bizonyos Carl Weiss doktor, akinek csontjait 1991. október huszonegyedikén kihantolták, megölte.
Jók ezek az amerikai történelemmel foglalkozó posztok.
Szep.
Jó poszt. Nem Huey Long volt az első Huey Long a történelemben, de a Huey Longok nem olvasnak történelmet, nincs rá idejük, továbbá úgy gondolják hogy a lényegi történelem úgyis velük kezdődik.
PS.: Rákerestem az Althistory-n a “Hungary” kulcsszóra. Érdemes, kb 10 perc önfeledt szórakozás elolvasni.
A Király összes embere?
@szempontpuska: Azt a filmet Huey Long elete es halala motivalta, de meg a “based upon a true story” sem lenne helyes.
@jotunder: Jó csak, hogy behatároljam 🙂
Repül a nehéz kő c. könyv – az biztosan közelebb van a valósághoz
Aha – és lelőtte valaki. Hmmm…
@Szolgálati Füldugó:
Hmmmm… – gondolta Stirlitz
Stirlitz… – gondolta Hmmm
Nagyszerű írás. Igazán tetszett.
na igen, az USA-ban már 1935-ben sem tehetett meg büntetlenül egy Huey Long bármit, amit akart. land of the free, home of the brave, hm?
@Malachi: Huey Long teljhatalommal bírt Louisianában. Az egész államapparátus a kezében volt, a rendőröktől, a bírákig, miközben formálisan nem volt állami tisztsége. A New York Times a halálakor fasiszta államként írta le Louisianát. Long fia majd negyven évig volt az amerikai szenátus tagja, pénzügyi bizottság elnöke, ilyesmi. A Dél az ilyen volt. Próbálták amúgy elítélni, volt ellene egy impeachment a kormányzósága idején. A louisianai szenátusban volt elég embere ahhoz, hogy megússza. Tizenöten aláírtak egy nyilatkozatot, hogy bármilyen bizonyíték is lesz Long ellen, nem fogják megszavazni az impeachmentet.
Büntetlenül megtehetett akármit. Carl Weiss egy fekete hattyú volt.
@jotunder: értem. mindenesetre a fekete hattyú populáció mindenképp nagyobb számban van/volt jelen ott, mint itt. és nem kell mindjárt arra gondolni, hogy golyót kívánok a mi Huey Longjainknak. csak valamiféle felelősségre vagy akár csak kérdőre vonást, hogy érezzék, a tetteiknek súlyuk van.
egyébként ez annyira érdekes. az ilyen Huey Longok majdnem mindig onnan kapják a végső ítéletet, ahonnan biztosan nem számítanak rá. Carl egyik nap arra ébred, hogy igazából már nincs semmiféle vesztenivalója ebben az életben. azt tudja, ki juttatta oda és tudja, milyen eszközei vannak a véleménye közlésére. nem rest élni velük. és Huey Long nincs többé. 20 testőr ide, vagy oda.
@Malachi: Csak az a gondom, hogy nálunk még ez is olyan kisstílű, pitiáner. Amerikában a Huey Longok verőlegényt küldenek arra, aki keresztbe mer tenni nekik, egzisztenciálisan ellehetetlenítik, hasonlók, nálunk meg rajzszöget tesznek a székére és megvonják tőle az esti rétest, ha nem lépett egyszerre. Ezek miatt a délbalkán-alsói wannabe Huey Longok miatt nem igazán fog Kolhaas Mihály-üzemmódba kapcsolni túl sok ember, és ez valahol éthertő is.
@Malachi: az biztos, Long félt a merénylettől, azért járkált testőrökkel. Carl Weissről senki sem feltételezte (a családja nem is hitte el, hogy ő volt a tettes), hogy ilyesmire készülne. Long saját lábán ment le a lépcsőn, nem gondolták, hogy komoly a sérülése.
@maroz: Nem csak a Longok által kimért büntetés a kisstílű.
Amit tesznek, amit építenek, azt még kisstílűnek sem lehet nevezni.
Long utakat és iskolákat épít, harcol a fekete analfabetizmus ellen.
Itt analfabéta kubikosokat toboroznak, akiket nyugdíjas rendőrök felügyelnek, haverok kapnak focicsapatot, a fogorvos egy milliárdot, hogy legyen mit elpíározni, anyu pedig gasztro újságot és lábasjószágot a kerti kemencébe.
A magyar sajtóetika újabb gyöngyszeme, természetesen a Heti Választól, Stumpf Andrástól nemrokontól:
RSS-feed:
“CIA-ügynök a gyöngyöspatai evakuáló? Megszólal egy szakértő”
Alcím és cím:
“CIA-ügynök Richard Field? Megszólalt egy Stasi-ügynök
A Sakál napjai”
Interjúrészlet:
“- Gyöngyöspatán amerikai üzletember “evakuált” cigányokat, azóta távozott az országból. Nincs a dolognak CIA-szaga?
– Nem hiszem. De nincs már kapcsolatom velük, úgyhogy nem tudhatom.”
“Nem fogok borzasztó történelmi analógiákkal operálni, napokról írni, amelyeken még senki sem tudta, hogy másnap birodalmak enyésznek el, vezetők buknak meg, viszonyok változnak meg, új politikusok emelkednek fel. Mégis meglepett (és igen, talán csalódott is) lennék, ha a következő években nem jönne el ez a nap. ” (Török Gábor születésnapi cikkének vége)
Kiváncsi vagyok ennek milyen szaga van a Törpestumpf szerint.
@jotunder: Upsz.
Ez nem félreérthető?
Mi van itt? Egy ilyen lojális fiú, ilyen félreérthetően fogalmaz!?!