Ennek az embernek fogalma sincs(bizonyosemberlegóposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Bizonyosemberlegó elmagyarázta, hogy az a baj, hogy Magyarországon csak 250000 cikket termelnek évente, miközben Csehországban 360000-t.
Nem tudom, hogy mikor osztott utoljára Bizonyosemberlegó… Tegyük fel, hogy egy kutató évente két cikket ír. Akkor ahhoz a 250000-hez 125000 darab tudományos kutatóra lenne szükség, azaz a budapesti villamosokra nem lehetne felszállni a tudományos kutatói tömegben.
A valóság az, hogy Magyarország sokkal több nagygrantot nyert el, mint Csehország, de az is igaz, hogy Prágában ma sokkal jobb akadémiai kutatónak lenni, mint Pesten. Például nem ültetnek a nyakukra Bizonyosemberlegókat…
Ennek az embernek lövése nincs a tudományról, össze-vissza halandzsázik, most a Harvard kontra Bizonyosemberlegó meccsről ne is beszéljünk.
Önkormányzati választások lesznek, és mindent, de mindent ennek fog alárendelni Tádzsikfölde kormánya. Lehet itt mondani 360000-t, a rezsimlapok majd ezzel fognak minket vádolni, nem írjuk meg a heti másfél kiló magas sikértartalmú cikket a kohóban.
Én azt gondolom, hogy.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518270-6ae5aacce4f1c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518270&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518270-6ae5aacce4f1c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518270-6ae5aacce4f1c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Unseen Academical: Belgiumban merrefelé, ha meg szabad kérdeznem?
@Külsős, @Grrr:
OFF Pontosan ezt érzem én is. Most lennék alkotóerőm teljében s azt hittem, végre kutathatok reggeltől estig, persze, szigorúan a szabadidőmben, erre beütött a krach. De az alternatíva az elfekvő, szóval valójában nincs választás.
@Grrr: Leuven. Először Soros-ösztöndíj, aztán KU Leuven. PhD, posztdoktori, kutatói.
@Flageolet: Amikor hazajöttem, egyedülálló szülőként nyomorogtam a docensi fizetésből, az első hónapokban eladogattam cuccokat, hogy a hónap végén is együnk, szóval éveken át kutatás és publikálás helyett a létfenntartáshoz szükséges pénzt kerestem meg, az @Online Távmunkás leírta módszer ugyanis meg sem fordult a fejemben. Meg is látszik a hiátus a publikációs listámon, ergo ha nem az én spéci szakterületemen hirdetnek állást/pályázatot, akkor pont ugyanígy járok.
Ami pedig az elromlott alkatrész s egyéb beszerzéseket illeti, szerintem is arra megy a játék, hogy mindenki piszkolja be a kezét és váljon zsarolhatóvá, mert más értelme ennek nincs. Még a lopás, de az nem egyetemi szinten zajlik.
@Grrr: Közbeszerzéssel minden sokkal drágább és lassabb, de ugye törvény írja elő, rendes állampolgár betartja a törvényt és onnantól szív. Ezért nem kell vérnyomásemelőt szednem, elég az egyetemi adminisztrációval hadakozni.
@Flageolet:
A NER lényegéhez tartozik (a szemétkedés, lopás, egyebek mellett) az agyonbonyolított bürokrácia. Mivel nemhogy valódi teljesítményre, de még annak felismerésére sem képesek (kicsit tartanak is, meg utálkoznak is tőle), ezt mindent behálózó, gúzsba kötő formális szabályok megalkotásával pótolják. Így biztosítható
a.) a lázas tevékenység látszata
b.) semmirevaló kádereik „munkával”, pozícióval ellátása
c.) járulékos haszonként az öncélú szemétkedés.
@Unseen Academical:
OFF. Együttérzek, én ugyanebben a cipőben járok. Az elfekvő szerintem sem valódi alternatíva, ha valakinek van szíve.
@Flageolet: Hat ez tul bonyolultul hangzik, nem is tudom kovetni meddig valosag es honnan kezdve valami vicc. Mi lenne ha megvenned a ketyeret es a szamlat a titkarnonek adnad, aki elszamolna a grant-ed dologi keretenek terhere? Ha nagyon ragaszkodnak osszehasonlito arakhoz (bar furcsa hogy 22 Eft-ert ilyesmivel kell vacakolni), akkor nem tudsz harom ceg online termekkatalogusabol harom ajanlatot egyszeruen kinyomtatni es mellekelni? Miert kellene egyaltalan az egyetemnek jovahagynia a granted dologi keretere torteno vasarlast, azzal a penzzel te rendelkezel? Legfeljebb a szamla valodisagat es a ketyere tenyleges beerkezeset ellenorizhetik, hogy valamikor egy leltari szamot tehessenek ra (bar 22 Eft-os micsodara altalaban egy leltari szam sem fer ra). Most ezek tenyleg attol felnek, hogy a neniked Kft-jevel osszejatszol es valojaban 10 Eft-s micsodat 22 Eft-ert vettel meg, majd a nenikeddel osztozol a 12 Eft nyeresegen?
Nalunk ilyen macera 5000 Eu folott kezdodik, de akkor sem tart honapokig. Van egy beszerzesi osztaly amelyik pont ezzel foglalkozik.
@Unseen Academical: Kitűnő, kitűnő! Nagyot mosolyogtam, épp 10 perce bicikliztem el a KUL brüsszeli kampusza mellett.
@lemniszkata: Hihi. Semmi, de semmi vicc nincs @flageolet válaszában. A grantem terhére pont ugyanúgy kell három árajánlat és még ha szó szerint bele is írtam a beszerzésekbe, amit venni akarok 100 eurónál kevesebbért, akkor is hosszú csatát kell vívni érte a gazdaságisokkal, főleg, ha nem a legolcsóbb árajánlatot akarom elfogadni. Amióta intézesítettek, nemhogy a titkárnőnek, de a tanszékvezetőnek sincs kerete. És az intézetvezetőnek pont ugyanúgy meg kell küzdenie az eszement szabályozással, mint mint mindenkinek. vagy bevezeti a kreatív könyvelést és fiktív árajánlatokat, amivel háromszor annyi ideje megy el, mintha gyalog elsattyogna az első helyre, ahol árusítják azt az akármit. A beszerzési osztály pont ezzel foglalkozik, ám rá is vonatkoznak a nem kifejezetten felhasználóbarát és kutatást elősegítő jogszabályok, ráadásul mindenki fél döntni és lehetőleg egyre feljebb tologatja az aktákat, így jut el XY tudományos munkatárs laptopbeszerzése az elnyert OTKA terhére a miniszterelnök íróasztaláig (legalábbis ez a pletyka járta róla, és akkor még volt OTKA).
@Grrr: Az én időmben még csak Kortrijkban volt kihelyezett kampusz, de azóta terjeszkedett egy keveset az alma mater. 🙂 Jó biciklizést!
@lemniszkata: az a vicc, hogy nem vicc hanem útmutató…
@Flageolet: Ne haragudj, nem bosszantani akartalak. Nem tudtam, hogy ennyire rossz a helyzet. Bar van valamennyi kapcsolatom magyar egyetemekkel, de ezekkel a hajmereszto reszletekkel nem traktaltak az ottani kollegak. Lehet, hogy mas intezetekben kicsit jobb a helyzet, s pont nalatok kulonosen rossz mert valami okor a gazdasagi fonok? Bocs a vernyomasodert.
@lemniszkata: Normál állami egyetemen (nem a Nemzeti közszolgálati vagy az egyházi egyetemek) mindenhol ilyen a helyzet. Van ahol rossz, van ahol még rosszabb 🙁 És ez vár szerintem az MTA (volt) kutatóintézeteire is.. .
@lemniszkata: És abban sem lehetsz biztos, hogy a granted teljesen a tiéd. Simán van olyan, amikor a kancellár közli, hogy márpedig xy bére a te projektedből lesz kigazdálkodva, legyél szíves kiagyalni, hogy milyen kamu feladattal tudod őt behazudni a projektbe.
@deckard_r: Sok mindent nem láttál még és én nem élettudományról írtam, hanem bölcsészetről… Nagyon sok helyen nincs plágiumellenőrzés és valahol még a BA hallgató Wikipédiáról másolt oldalainak a visszadobását se engedik a témavezetőnek (aki az egyetlen bíráló), nemhogy a kollégák cikkeinek ellenőrzését. Van olyan folyóirat, ami papíron double blind peer reviewed, az MTA doktorihoz elfogadják az ottani cikkeket, de gyakorlatilag a népes szerkesztőbizottság csak a nevét adta induláskor, a cikkeket egy ember gyűjti be és javítja a helyesírást, egy másik pedig tördeli, nincs bírálat. Van olyan tudományterületen jelentős világszervezet, amelynek a magyar tagszervezete úgy ad ki évkönyvet, hogy a vezetőség kérése alapján a szerkesztő számára nem a minőség, hanem a kötet vastagsága a szempont, így sokszor minden kéziratot elfogadnak és megjelentetnek egy 700-800 oldalnyi szemetet tartalmazó könyvet, amiben van maximum 50 oldalnyi érték (náluk elvileg van bírálat, de a két elutasító vélemény csak annyit jelent, hogy a beküldő kap még időt átdolgozni, majd nincs újabb bírálat). Láttam olyan professzort, aki doktoranduszával összeollóztatta a korábbi könyveit egy új előszóval és az volt a nagy monográfiája, amivel az MTA doktora címre pályázott. Van olyan budapesti docens, aki dékánhelyettesként is főként egy vidéki főiskolai lapban megjelent cikkeivel tud büszkélkedni. Pár éve volt az ELTÉ-n olyan doktori iskolavezető, akinek az egyetlen külföldi publikációja egy konferenciaposzter volt doktoranduszként. És akkor az olyan szürkezónáról még nem is beszéltünk, amikor teljes csoportok úgy publikálnak külföldön, hogy saját maguk raknak össze egy sorozatot, aminek a néhány példányban kiadására leszerződnek valamelyik ismert kiadóval…
@Flageolet: Amikor az ember tenure track állásra jelentkezik, akkor kb. 100 helyre beadja a jelentkezését. Te is így tettél? Ha pár helyről visszadobtak, az égvilágon semmit nem jelent.
@Külsős: Matematikában ilyen nincs. Egy tételt egyszer lehet publikálni.
@Flageolet:
Te meg máskor vejencégét keresd meg árajánlatért, de a nemzeti gázszerelő cége is jácchat.;D
@Flageolet: Mondjuk, miután hazajöttem, fél év múlva már mentem volna vissza, de az egyetlen, akkor épp kamaszodó gyerekem közölte, hogy ő marad, így maradtam én is. Azóta ő elment…
Ahogy elnézem, megírhatnánk itt néhányan a magyar egyetemek pénzügyeinek, sőt a teljes magyar tudományfinanszírozásnak fekete krónikáját. Plusz a folyamatos bürokráciacsökkentésnek azon módjáról is ejtegethetnénk, amikor az oktató/kutató azon kapja magát, hogy idejének minimum a fele adminisztrálással telik.
@Online Távmunkás: na jó belátom, vannak itt még mélységek, élettudományban is vannak trükkök, de ahol én mozgom, ott már amúgy is a Q1-2 lapos publikációkat veszik csak komolyan, ha tétje is van a dolognak. Ahol az általad említetteket meg lehet tenni, az csak nagy túlzással tekinthető tudománynak, de nyilván nem is az a cél… csak a durva általánosításod verte ki nálam a biztosítékot, mert nem ismerem a pontos arányokat, de érzésre azt mondanám, hogy a magyar kutatói szférában azért az élet- és természettudományok alapvetően túlsúlyban vannak és ott azért bármit nem lehet megcsinálni.
@Flageolet: Koszonom a felvilagosito valaszokat, bar azt hiszem meg kevesbe ertem hogyan tud mukodni ez az egesz, de tekintettel vagyok a vernyomasodra…
Ugy tunik, ez a rendszer a regi Nephadsereg hatekonysagat is alulrol szagolja, pedig az sem volt piskota.
Csak ha eppen nyugodt vagy, azert megkerdeznem, hogy ilyen rendszerben hogyan tudtok pld. utazni konferenciara vagy meglatogatni egy kollegat/munkatarsat valahol a vilagban. A repjegyre, szallasra is kell valamifele kozbeszerzes? Az online repjegyportalok 15-20 percig tartjak az aktualis repjegy ajanlatot, ezt nem lehet megvenni ha kozben meg hat pecsetes papirt is be kell szerezni. Egyaltalan, miert hiszik, hogy a grant penzedet pazarolnad? Neked is erdeked, hogy olcsobb jegyet vegyel, tobb penzed marad masra. Hogyan fizettek konferencia reszveteli dijat? Az ilyesmivel sem lehet fel evig varni. Vagy ha meghivtok egy kollegat kulfoldrol (esetleg masik magyar egyetemrol) es fizetni akarjatok a szallasat, esetleg utazasat, neadjisten ebedjet vagy a szeminariuma utani vacsorat? Ha az illeto Parizsban megvette a bp-i repjegyet, s hoz egy francia szamlat meg egy beszallokartyat, akkor hogyan terititek meg? Vagy ez lehetetlen?
Az termeszetes, hogy minden penzmozgasrol szamla kell, ez mindenutt igy van. Az is termeszetes, hogy altalanos iranyelvek vannak (pld. business class tilos, taxi helyett tomegkozlekedes, szallodaknal nyilvan bizonyos kategoria alatt kell maradni, vendeglatasra felso hatarok vannak, esetleg alkohol tilos, stb), s ezek
betartasaert felelsz.
De miert kell minden lepest elozetesen engedelyeztetni, miert nem lehet utolagos ellenorzessel kontrollalni az esetleges szabalyszegest? Ez butasag, gyerekes bizalmatlansag, vagy direkt szemetseg? S ha az utobbi, kinek hasznal? Vagy „csak”,
ahogy a Nephadseregben?
Azt meg vegkepp nem ertem, hogy hogyan lehet jovahagyasod nelkul valakit raterhelni a grantedre. Az egyetem kapja az overhead-et, azzal azt csinal amit akar, azert nem te vagy a felelos. De a tobbi kiadast neked is ala kell irni. Ha az altalad ismeretlen Nyomacsek Odon fizetese megjelenik a grantod penzugyi merlegeben, akkor nem irod ala amig szepen ki nem veszik. Az alairasod nelkul a grant penzugyi elszamolasa ervenytelen, pld. az EU nem fogja elfogadni akarhany kancellar is alairta. Vagy megfenyeget a kancellar, hogy ha nem irod ala, akkor ???? [itt most tenyleg nem tudom mi kovetkezik, felnegyeles?]. Legkozelebb nem enged palyazni? Rendben, de akkor vegkepp nem lesz mit lenyulnia, meg overheadet sem kap… Ez neki sem erdeke, valamilyen szinten egy hajoban eveztek.
@BiG74 Bodri: Oké, hogy jó szar a helyzet, de már viccelni sem szabad?
@lemniszkata: Nem csak a repjegyre és a szállásra, de még a regisztrációs díjra is közbeszerzés kell. A gyakorlaban így néz ki a dolog: megkapod a konferenciáról az értesítést, hogy elfogadták a cikkedet, két héten belül fizesd be a regisztrációs díjadat. Ekkor kitöltesz egy kérvényt, amelyben kéred, hogy x projektből kifizessék az utad árát. A kérvényre kell vagy 6 aláírás: tanszékvezető, dékán, projekt szakmai vezetője, projekt pénzügyi vezetője, pénzügyi ellenjegyző, ki tudja még kicsoda. Ha ezek közül valamelyik nincs otthon két hétig, akkor bukta. Ha sikerül begyűjtened az aláírásokat, akkor a kérvény átmegy az utazásokat intéző egyetemi részleghez, akik bekérnek három árajálatot három utazási irodától arra, hogy mennyiért utalnák át az amúgy fix, és a világon egyetlen helyen megvehető regisztrációs díjat. Nyilván mindegyik rápakolja a maga kis közbeszerzési díját, árfolyamváltási kockázatot, mittudomén. Eddigre te már hótt ideg vagy, hogy sikerül-e időben elintézni, ezért írsz egy könyörgő levelet a konferencia szervezőinek, hogy két hét az túl rövid idő. Kapsz egy értetlenkedő választ, hogy de hiszen kártyával is lehet fizetni, sőt, még paypal-lel is, miért tart neked ez ennyi ideig? A határidő előtt egy nappal végre megküldi neked az iroda a három begyűjtött árajánlatot, és kérdezi, hogy mehet-e a legolcsób ajánlat? Boldogan rábólintasz, hiszen csak 10%-kal drágább, mint ha te fizetted volna be a pénzt, és végre valahol valamilyen utazási irodánál egy ügyintéző begépeli a kártyaszámát, kiszámlázza a regdíjat meg a 10 percnyi munkáért a tízezer forintot az egyetemnek, és meg vagy mentve. Örömödben elkezdsz repülőjáratot keresni, és látod, hogy van egy olcsó fapados járat. Megírod a járat számát az utazási irodának, akik szintén kikeresik a rendszerükben, és adnak rá egy árajánlatot. Ami persze valamiért mindig drágább, mint amennyiért te megvehetted volna közvetlenül a fapados cégnél. Az iroda ismeri a dörgést, automatikusan keres neked két drágább járatot is ugyanoda, hiszen három ajánlat kell, és neked a legolcsóbbat kell elfogadnod. Beletelik minimum 2-3 napba, mire megkapod az ajánlatokat, és a kérdést, hogy tényleg ezt akarod-e. Látod, hogy jóval drágább, mint amennyiért te megtaláltad 3 napja, de mit tehetsz, rábólintasz, hogy mehet a foglalás. Másnap az iroda visszaír, hogy sajnos az ajánla adása óta 10 százalékkal felment az ár, mégis kéred-e? Mit tehetnél, megírod, hogy igen. Mondjuk hogy szerencséd van, ls a következő körben lemegy a foglalás, és végül megérkezel a konferenciára, ahol megkapod a badge-edet, amelyen ez áll: „Kovács Béla, OTP Travel Kft”.
@Lajszlo: Eddig elhittem amit mondtatok, de a konferencia regisztracios dij atutalasara kiirt kozbeszerzes mar tulmegy a szamomra felfoghato hataron…
Ennek mar o”ncelja sincs.
Jol ertem, hogy ez a sok idiota megkotes az egyetemekre jellemzo, s eddig az MTA intezetek esszerubben mukodtek; s most sok mas, nyilvan lenyegbevagobb, ok mellett
azert is utalja mindenki az ELKH-t, mert felo, hogy egy hasonlo penzugyi rezsimet valosit meg mint ami az egyetemeken mar van?
Engem tobben kerdeztek kulfoldon, hogy magyarazzam meg mi tortenik az MTA intezetekkel, de nem konnyu ertheto valaszt adni. Fogalmak hianyoznak. Viszont ha csak azt mondom, hogy az uj rendszerben az MTA intezetekben is kozbeszerzes kell majd a konferencia dij befizetesekre, na ebbol mindenki meg fogja erteni, hogy itt valami kapitalis marhasag tortenik. Tobbet mar nem is kell mondani.
@Lajszlo: Azt hiszem itt az ideje megírni a dr. Ezésez Géza kalandjainak a folytatását.
( web.med.u-szeged.hu/expsur/ezesez.htm )
@Lajszlo: Olyan nincs, hogy az egyetem köt egy szerződést egy utazási irodával, természetesen közbeszerzés alapján, hogy x évig az az utazási iroda intézi az összes utazással kapcsolatos dolgot ahelyett, hogy minden egyes jegyre külön 3 árajánlatot kellene kérni? Nekünk az egenciával (az expedia céges utazásokra szakosodott testvére) van ilyen szerződésünk, azt is vállalják, ha valahol másutt övéknél olcsóbb árat találok, akkor azt az olcsóbb árat számolják fel.
@lemniszkata: Nem rossz a helyzet.Tragikus. Mind az oktatásban, mind a kutatásban.
ha lőrinc majd berobban a felsőoktatás, kutatás területére elinnoválni a pénzeket, sztem akkor lesz egy hatékonyabb gyakorlat. (lais olyan granteknél, ahol mészáros a pi.)
@Lajszlo: Bocsánat, de a poénon röhögnöm kell. Vagy EZ IS megtörtént?
@deckard_r: Lehet, hogy nem láttad az előzményeket, ahol a bölcsészekről volt szó.
@Unseen Academical: Az még érdekes, hogy néhány helyen az egyetemi bürokráciacsökkentést úgy sikerült megoldani, hogy több az adminisztrátor, de az oktatókra-kutatókra még több bürokratikus teher hárul. Ebből lesznek a kutatás lezárulta után megérkező eszközök és hasonló kellemes helyzetek…
@Lajszlo: @lemniszkata: A konferencia díjára azért nem kell mindig közbeszerzés, sokszor elfogadják, ha előre engedélyezteted a 6 aláíróval és bekérsz egy EU-s átláthatósági igazolást a szervezőktől. Sok sikert az EU-n kívüli utakhoz…
@M. Péter: De, megkötik a keretszerződést az utazásokra, ezért lehetséges a fenti leírásban az, hogy a 3 jegyre ugyanaz az iroda ad ajánlatot. Egyébként nem menne át éven belül egy utazási igény…
@Online Távmunkás: jogos, figyelmetlenül olvasok…
@mafi mushkila: Az OTP Travel-es badge-re gondolsz? Igen, megtörtént eset.
@Lajszlo: @Online Távmunkás:
„bekérnek három árajálatot három utazási irodától arra, hogy mennyiért utalnák át az amúgy fix, és a világon egyetlen helyen megvehető regisztrációs díjat”
„sokszor elfogadják, ha előre engedélyezteted a 6 aláíróval és bekérsz egy EU-s átláthatósági igazolást a szervezőktől@Lajszlo: „
„megkötik a keretszerződést az utazásokra, ezért lehetséges a fenti leírásban az, hogy a 3 jegyre ugyanaz az iroda ad ajánlatot”
Egyszerre sírok és gurulok a nevetéstől…. Eközben nyilván azt mondják, hogy a szigorú jogszabályi előírások miatt kell csak ezt csinálniuk. Sőt: hogy a senki által meg nem választott brüsszeli bürokraták által kiötlött EU-s közbeszerzési irányelvek miatt vannak rákényszerítve az ilyen eljárásokra.
Mindekozben a legnagyobb gazdasagi hiroldalunk cimlapjarol:
mnbtanszekblog.hu/2019/09/05/amit-a-tudomanyos-folyoiratokbol-soha-nem-fogunk-megtudni/
Tovabb folyik a tudomanyos tevekenyseg presztizsenek modszeres amortizalasa, minden lehetseges forumon.
@Brasi: ??? Ez a ‘publication bias’ egy statisztikai megközelítésének a bemutatása; ezzel mi a baj? Talán egy kicsit lehetett volna még világosabban, jobb ábrákkal meg táblázatokkal bemutatni a hozzá nem értő olvasók számára, de ez egy általános elismert és fontos probléma a tudományos publikációk terén.
És még van ott legalább két másik probléma, amiről – gondolom – külön cikket lehetne írni: a p-hacking (illetve eleve az is, hogy a kutatók nem feltétlenül értik, hogy mi is a p-érték a maga teljes mélységében) és az az elterjedt naiv feltételezés, hogy a statisztikád ‘jól viselkedik’, tehát megfelel az adott teszt alapfeltevéseinek. Holott ez ritkán van így, néha pedig nagyon komolyan sérülnek az alapfeltevések, így a teszt abban a formában használhatatlan.
@Grrr: A probléma valós, de a cikk egyoldalúan kiemeli tudományos világ önszervező működésének egy mellékhatását. A cikk nem kutatóknak szól (a kutatók eleve ismerik a jelenséget), félig kimondott konklúziója hogy a kutatásokra fordított pénz ilyen rendszerben rosszul hasznosul:
„a pénzéből olyan kutatásokat fognak finanszírozni, amelyek sokkal ígéretesebbnek tűnnek, mint amilyenek valójában. Még rosszabb esetben a döntéshozók rossz döntéseket fognak hozni hamis világképre alapozva.”
Másrészt implikálja, hogy a döntéshozók kedvükre válogathatnak a nekik tetsző, illetve nem tetsző munkák között.
@Brasi: Én ezt nem olvastam bele. De valószínű, hogy túlságosan naiv vagyok.
@Grrr: Vagy én vagyok paranoid.
@Brasi: Ez tök érdekes, de nem mondvacsinált probléma ez? Maximálisan nem értve ehhez, azt gondolom, hogy ez a durva tozítás csak azért jelentkezik, mert a cikkbeli példában nagyon durva becslésekkel élnek, nagyon nagy hibahatárral. Ha több kísérlettel megefelelö mértéküre csökkentik a mérés becsült hibáját, akkor ez a bias egyre jelentgktelenebbé válik. Szóval ok, létezik, de korrekt számban ismételt kísérlet esetén a hatása elhanyagolható. Vagy nem-e?
@ámbátor: Gondolom, tudományterülettől függ De sok helyen ez valóban igen jelentős probléma: élettudományok és társadalomtudományok terén mindenképp. Ott eleve vagy nincsenek kísérletek, csak kvázi-kísérleti megközelítések, vagy a kísérletek igen drágák. Más kutatócsoportok eleve nem tudnak egy nem publikált (negatív eredményt hozó) kísérletről, de ha igen is, ki kapna grant-et egy sikertelen kísérlet replikálására? Amúgy egy jó kezdeményezés – élettudományok terén – a kutatások és módszertanuk előzetes regisztrálása, hogy lehessen tudni, milyen ötletből nem lett semmi publikálható eredmény.
@ámbátor: A másik probléma a „kipróbáltuk, szar lett” esetek publikálhatatlansága. Nyilván nem meglepő, hogy ezt a kutya sem szeretné olvasni, meg akkor jön a „szerintem azt csesztétek el, hogy” (és hát lehet, hogy tényleg), ugyanakkor a (kísérleti~, természet~, stb.) tudományban tényleg az van, hogy az „ezt a módszert _pontosan_ilyen_körülmények_között_ kipróbáltuk, jobb lett”, ami 1) magában foglalja, hogy más inputra (másik, elvileg tök hasonló adatbázisra, etc.) esetleg nem működik egyáltalán, illetve hogy 2) ami megjelenik, az működik, mert megjelent, még hogyha akár más adatbázisra egyáltalán nem megy (de aki azt is leírja, attól nem fogadják el a cikket, így).
Persze, ami jónak tűnik, és másoknak is beválik, az előbb-utóbb elterjed (főleg ha neves szerző írja le, beleillik a korszellembe etc.), de ez a publikált dolgok elég pici töredéke.
Nálam EZ öngól:
„Nekem nagyon okos feleségem van, végignéztem, hogy a nála gyöngébben teljesítő fiúk könnyebben csinálnak karriert”
Idióta!
@Flageolet: Koszonom a reszletes valaszt, tenyleg nagyon tanulsagos volt. Az otthoni ismeroseim az ELTE-n, a BME-n es a Renyiben vannak, legkozelebb celiranyosan kifaggatom oket. Nem nyugdijas oraadok. Vagy mar annyira belenyugodtak hogy termeszetesnek veszik, vagy tenyleg van kulonbseg intezetek kozott, es naluk jobb a helyzet. Utaznak es nemzetkozi konferenciakat tudnak szervezni, s biztosan nem sajat zsebbol fizetik. Hogy esetleg mennyi macera van mogotte, illetve hogyan kerulik meg, azt nem tudom (az is lehet hogy az utobbi egy-ket evben sokat romlott a helyzet, legutoljara talan 2017-ben beszelgettem ilyesmirol otthoniakkal). De az biztos, hogy egy ramenosen lelkiismeretes titkarno vagy egy epeszu gazdasagi felelos sokat tud segiteni. Legalabbis tudott; lehet, hogy most mar nem; esetleg ez a sok hihetetlen okorseg az utobbi 1-2 ev gyumolcse?
A raterhelest meg mindig nem ertem. Nyersz egy palyazatot. Te. A Te penzed. Szabalyok kozott, de csak Te hasznalhatod fel. Vilagos, hogy technikailag az egyetem szamlajara kerul a penz, de gondolom kulon nyilvantartva. Minden tetelhez, de legkesobb a zarszamadashoz kell az alairasod, gondolom. Ha nem irod ala azt a tetelt, amit nem te rendeltel meg, akkor az egyetem nem tudja igazolni a penz szabalyszeru felhasznalasat, s ezt a kancellar szivja meg, mert jogilag o felel a penzugyekert. Azt ertem, hogy nyomas ala helyezhet, megteheti, hogy ezentul direkt pikkel rad es semmilyen utalasi kervenyedet nem irja ala. Szolhat a konyhasneninek a menzan hogy ennek a pofanak mindig a mocsingot adja. De meg ekkor sem veheti el azt a penzt amit te nyertel. Persze egyedul nehez hadakozni es Fekete Peternek lenni. De sok egyetemen letszukseglet a palyazati penz, amit a kutatok hoznak be es csak az o alairasukkal lehet felhasznalni. Miert nem eleg eros ez a kartya, ha mindenki egyszerre jatszana ki? Hiszen mindenkinek a penze banja.
Bizonyara valami olyan nyomas/zsarolas alatt vagytok, ami rakenyszerit hogy a sajat penzed lenyulasahoz meg aktiv segitseget is adjal. Bocs, de ez kicsit ugy hangzik mint amikor a tolvaj kiramolja a lakasodat es Te meg segitesz is neki lecipelni a cuccot a kocsihoz. En biztos felrobbannek.
Nem meselem el, hogy nalunk hogyan mennek ezek a dolgok, mert akkor meg Te robbannal fel.
Oszinten sajnalom hogy ilyen meltatlan korulmenyeitek vannak, es meg egyszer koszonom az idodet es energiadat, amit a felvilagositasomra forditottal.
@Flageolet: Ez, legalabbis az altalam ismert teruleten es orszagokban, nem igy megy. A tenure track allasok bizonyos korosztalynak vannak fenntartva. Lehet hogy jogilag nem (age discrimination), de a valosagban igen. 20 ev oktatoi/kutatoi tapasztalattal nem megy a TT. Mert nemcsak a multbeli teljesitmenyt, hanem a jovobeli potencialt is nezik. Igazabol az egyetemet az utobbi erdekli, a multbeli teljesitmeny csupan a jovobeli potencial felmeresere szolgal. S ennek megfeleloen nem annyira abszolut ertekben merik, hanem a (tudomanyos) eletkorral sulyozva. A TT allasra nem befutott, megallapodott kutatot/oktatot varnak, az egy mas mufaj.
Ha most ki akarsz lepni az otthoni helyzetbol, akkor nem TT allas a megoldas, hanem elso korben visiting professorship, Lehrstuhlvertretung, valamint olyan palyazatok, amelyek kimondottan senior kutatoknak vannak, sokszor kulfoldi kutatoval kozos palyazat (pld. Mercator Fellow a DFG-nel, hasonlo programok vannak a DAAD-nal, a Humboldt Stiftungnal es a Volkswagen Stiftungnal, s ez csak Nemetorszag). A masodik korben, az elnyert palyazattal felvertezve lehet valodi szintednek megfelelo allasokat palyazni. Nagyon maskepp nez ki a Berufungskommission szemeben egy
(i) 20 eves szakmai multu, Mo-on regota allando allasban levo kutato,
mint
(ii) Ugyanaz mint (i) plusz egy nemet (szemelyes) palyazatot nyert es 1-2 eve nemet egyetemen tevekenykedik.
(i) lenyegeben remenytelen, hacsak nincs valami tenyleg nagy eredmenyed.
(ii) meg szamottevo szerencsevel mukodhet felteve ha 50 alatt vagy.
Viszont az elso otlet (visiting/senior palyazatok) mukodik akarmilyen korig.
S ahogy Bourbaki mondta nem egy-egy allast kell palyazni, hanem 100-at. Pontosabban: mindet ami epeszuen szobajohet (hint: Akademischer Stellenmarkt
a die Zeit-ban, minden nemet prof allas ott van). Meg mindig ertelmesebb idotoltes mint konferenciadijakat kozbeszereztetni.
na, Palkovics is fenyeget a 2,5 állással. (igaz, hogy a másik fogalmatlan hülyebarom még 2,3-at írt, de kicsire nem adunk)
index.hu/techtud/2019/09/06/palkovics_magyarorszagon_nincs_diplomas-munkanelkuliseg/
most ezt találták ki.
Nem tudom milyen állásokról van szó (rogán antal páncélszekrényében gondolom megtekinthetők a statisztikák), de – tegyük fel, igaz – számoljunk: van X állás, Y kutató és X/Y=2,5. Munkaerőhiány van okosokból is + az állami szférában rosszul fizetnek. És a 2,5 lecsökken mondjuk 1,5-re. Vajon mi okozhatja majd a csökkenést. Hát, az egyedüli út, amit látok, ha X-et levisszük max. 0,6X-re.
Tehát Palkovics állítása, hogy a jelenlegi munkák 40%-a kamu meló (valaki meg fogja csinálni ingyér vagy egyszerűen nem lesz). Egyre, egy Palkovics nevű szenvedélyes hazudozó kamu állására én is emlékszem mindenesetre.
@lemniszkata: Én árnyalnám a képet annyival, hogy nálunk a helyzet nem olyan rossz, mint amit Flageolet leírt. A repjegyek és szállások foglalása alapvetően működik. Persze drágábban, mint közbeszerzés nélkül, de azért sikerül elintézni. Olyat se tapasztaltam soha, hogy a regdíjat ne fizették volna be. De persze nyilván a közbeszerzés előírása olyan dologra, ami csak egy helyen szerezhető be (regdíj, Open access díj) teljességgel abszurd és védhetetlen. Ugyanez a helyzet a pályázatokból való lenyúlásokkal.
@Flageolet: Semmi hasonló (ennyire extrém: 24 órás, otthelybeni-regisztrálós, adminisztrációs leszarom-tablettás stbstb.) tapasztalatom nincs. Ami nem zárja ki a te ilyen tapasztalataidat, ellenben azok univerzális voltát, na azt igen (márpedig te erről beszéltél).
Nyilván ha csak egy-két ilyen egyetem/kar van, az is kurva gáz persze.
A mai ES-ben van egy cikk, amit „Gauss Karoly Frigyes” jegyez. A vegen azt irja, hogy sajnos, nem meri az igazi nevet odairni, de fel a retorzioktol (megmagyarazza, miert).
@Flageolet: Én nagyon szívesen olvasnám a folytatást… 😉
@Flageolet: Aaaargh…. Jajjj. Nagyon fájdalmas. Van benne közben valami perverz élvezet, érthetetlen…