Érdemes-e külföldi egyetemen tanulni?
Eredeti szerző: jotunder
Mostanában meglehetősen sokat írnak a címben feltett kérdésről. Pl. itt.
Magyarországon nagyjából 220000 egyetemi hallgató van. A fenti cikk becslése szerint kb. tízezren tanulnak külföldi egyetemeken. Ez a szám kompatibilis a korábbi mérésekkel.
Semmi okom sincs feltételezni azt, hogy ezek a fiatalok nem tudják, hogy mit csinálnak.
Egy két felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező, budapesti elitgimnáziumot végzett, kilencven pont feletti emelt szintű érettségit produkáló humán érdeklődésű fiatal számára előnyösebbnek tűnik egy európai Top 100 egyetem, mint a magyar képzés. Nem általában a külföldi képzés, hanem egy Top 100 vagy, annál is jobb képzés. Ugyanez már koránt sem ilyen egyértelmű egy hasonlóan képességekkel bíró mérnök vagy természettudományos hallgató számára, akik az ELTE-n vagy a BME-n nagyon komoly színvonalú tanulmányokat folytathatnak és a M.Sc képzésre mehetnek ki Top 50 egyetemre. A magyar természettudományos felsőoktatásnak a mai napig vannak olyan kellemes elitista tendenciái, amelyekből egy ilyen gyerek profitálhat. Szinte ismeretlen lengyel egyetemekről könnyedén jutnak be nyugat-európai doktori képzésekre undergraduate hallgatók, olyan jelentős különbség van az egészen jó (de mondjuk nem Oxbridge, nem ETZH, nem Grand Écoles) nyugat-európai képzés és a posztszocialista elitképzés színvonala között (meglepő módon az utóbbi javára).
A „cream of the top” számára, amelyik pár száz fiatalt jelent évente, elérhetőeknek tűnnek a Top 20 egyetemek, az ő esetüket külön kell kezelni.
A doktori iskolák esetében már olyan jelentős a különbség a nyugat-európai vagy az amerikai egyetemek javára, hogy nem kérdés, az esetek többségében érdemes a külföldi képzést választani.
Nem tudom, hogy ennek a tízezer hallgatónak hány százaléka tekinthető felsőoktatási menekültnek, azaz olyan diáknak, akinek gyakorlatilag nincs esélye Magyarországon és a képzés puszta lehetősége miatt megy ki külföldre. Azt sem tudom, hogy hány olyan diák van, aki egyszerűen rosszul érzi magát a jelenlegi magyar társadalmi-politikai-kulturális klímában.
Abban elég biztos vagyok, hogy a magyar műszaki-természettudományos elit felsőoktatás, legalábbis az alapképzés szintjén, elég jó ugródeszka lehet egy nagyon jó képességű fiatal számára (a fentiek figyelembe vételével).
A magyar felsőoktatás szempontjából ezek az adatok félelmetesek. Egy egyetem undergraduate képzésének színvonala valójában nagyon nagy mértékben a diákok színvonalát jelenti. Egy egyetem általános helyezése mindenféle rangsorokban nem ettől függ, de az alapképzés szintje igen. Ha ezek a tendenciák folytatódnak Magyarország nagyon komoly veszteségeket fog szenvedni. Részben azért, mert fenntarthatatlanná válik az elit felsőoktatás, részben pedig azért, mert az ország elveszíti a legjobb képességű fiataljait. Ezt az ország nem engedheti meg magának.
A felsőoktatást és az oktatást általában sokkal vonzóbbá kell tenni a magyar fiatalok számára, különben a felzárkózás reményét veszíti el az ország. A krém krémjének eltűnése is meghatározó veszteség, de ha a „simán” nagyon nagyon jó diákok is elmennek, akkor a jövő elitje semmisül meg.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519143-6ae66c6d519de' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519143&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519143-6ae66c6d519de&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519143-6ae66c6d519de' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
nem csak a magyaroknak, mások is jöhetnek.
A magyar felsőelit gyermekei vagy az igazi tehetségek külföldi tanulmányainak szinte semmi köze a magyar egyetemek színvonalához. Ez társadalmi mobilitási kérdés, a felsőelit (és az ilyen értékekre nyitott középelit) a nemzetközi munkaerőpiacra szánja a gyermeiket, ahova a kapcsolatok, presztízs stb. révén könnyebb bekerülni külföldi egyetemről.
A magyar közvélemény egyébként még mindig nagyra tartja a hazai egyetemek színvonalát, erről tavaly volt egy valódi kutatás, reprezentatív mintán, megkeresme majd az elérhetőségét. Ez a most idézett cikk meglehetősen ingatag módszertanilag.
azért a magyar természettud. képzés a top notch-tól elég messze van, egykori oktatóként mondom…
Ez csak az egyik gond, a másik az, hogy a szakmát felsőfokon űzők is egyre inkább kint tevékenykednek, azaz teljesen felesleges magas szintű egyetemi képzést itthon beszerezni, ha utána alig lehet hasznosítani a megszerzett tudást, és még kevésbé lehet hathatósan tovább fejleszteni.
Talán nem kéne tízmilliárdokat kivonni a felsőoktatásból. Nem kéne az állami díjakat lojalitás alapján osztani – még részben sem. Nem kéne a gimnáziumokban tanulók számát csökkenteni. Nem kéne a pedagógusokat megalázni (portfolio készíttetés), önállóságukban korlátozni (előírt tankönyvek – haverokkal lóhalálában megíratva).
Általában : nem kellett volna az országot egy, a kultúrát mélyen megvető, bugris maffia banda kezére adni.
Családtag szerint, aki elit magyar egyetemen természettudományos BSC-zett, utána ment MSC-re nyugatra, ég és föld. Bár meggyőződésem, hogy kiváló, stabil alapot szerzett itthon, azt gondolom, hogy ez nem az egyetem, hanem az ő saját érdeme. Magyarországon az egyetemen keresztül lehet folyni úgy, hogy nyomtalanul lepereg az egész. Személytelen, a hallgatók iránt érdektelen tömegképzésként megélni az egészet. Vagy, ha nagyon törekszel rá, meg lehet találni azt a pár oktatót, akit érdekel ez az oktatás dolog, és meg lehet kapni az alapokat egy tudományos pályához. De egy magyar egyetemen ez szerencse és kitartás dolga. Odakint sokkal sanszosabbnak tűnik, hogy az egyetemi képzés nyomot hagyjon a hallgatón. Eszébe se jut phd-re hazajönni.
@ámbátor: talán a nagy különbség az elején, hogy nincs házi, mert nem tudják fizetni a javítását. Amúgy alapozó dolgoknál elég standard a tananyag worldwide sztem. Persze lehetnek totálisan link kikérdezések, amikor nem tanulják meg az anyagot, de nem hiszem, hogy ez annyira jellemző lenne. Monodom, tök standard és uniformizált anyagról beszélünk első pár évben tuti.
@OoOoOo:
Azért nagy különbség van ám aközött, hogy tényleg az úgymond standard anyagot adják-e le pl. diff. és integrálszámításból egy mérnökhallgatónak, vagy elkezd valami prof. kemény absztrakt analízist nyomatni right out of the gate, de úgy, hogy a félév harmada környékén már csak a high-end Fazekososok értenek egy kukkot is. Úgy általában értelmetlenül elméleti és „gyakorlati dolgoktól” (értsd: mérnöki munkától) elvonatkoztatott az oktatás már az első félévtől kezdve (villamosmérnök előbb tud komplex vonalintegrált meg konfidenciaintervallumot számolni, mint helyesen bekötni egy voltmérőt és a többi) – a nagyon jó diákok, akik az úgymond szakmát fölszedik saját erőből előbb-utóbb, sokat tudnak ebből profitálni, de hogy pl. mérnököt nem így kéne képezni az elég valószínű (és sok magyarországi szakmának meg is van a véleménye emiatt a magyar egyetemekről: a nagyon-nagyon-nagyon profik – ötévente az az egy-két ember – lehet, hogy onnan jönnek, de nagyátlagban a főiskolát végzettekre jóval hamarabb lehet konkrét értelmes feladatot bízni.)
Most azt hagyjuk is, hogyha azt gondoljuk, hogy a középiskolai fizikaoktatás van szörnyű állapotban, jobb ha nem nézzük meg mi a helyzet pl. a BME mérnökszakjaival e téren.
Ez a lényeg:
„Egy egyetem undergraduate képzésének színvonala valójában nagyon nagy mértékben a diákok színvonalát jelenti. Egy egyetem általános helyezése mindenféle rangsorokban nem ettől függ, de az alapképzés szintje igen.”
Elsősorban nem a tanároktól függ a képzés, hanem a veled járó diákoktól!
Hogy a sör mellett miről beszélgettek.
Emlékszem gyerekkoromban hogyan hatott rám egy mondat a kettős spirálról szóló könyvben, valami ilyesmi volt: „Crick és Watson a gráfokról csevegtek”.
Ez jutott eszembe, amikor az előfelvett srácok között a katonaságnál Heideggerről szólt a duma. Én nem is hallottam róla addig, de olvasnom kellett, ha a kantinban szót akartam kapni.
A közeg a lényeg, ez vész el: először azzal, hogy nem 40 diák dolgozatát kell(ene) Nádasdynak kijavítania, hanem 500-ét, aztán azzal, hogy a jobbak elmennek külföldre.
Katasztrófa!
@snakekiller23: dobj ide egy honlapot, ahol ezt csinálják épp most.
Sztem amit a mérnököknek nyomnak (googeloztam analízis mérnök, 1. találat), pl ez: http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/
megnézed a tételsort, az a világ legstandardabb analízis tételsora.
De amúgy azt hallottam, hogy örök palotaforradalom van, hogy matekból el kell jutni arra a szintre, hogy elméleti lehetőség legyen ennek a megértésére:
en.wikipedia.org/wiki/PageRank
„A felsőoktatást és az oktatást általában sokkal vonzóbbá kell tenni a magyar fiatalok számára, különben a felzárkózás reményét veszíti el az ország. A krém krémjének eltűnése is meghatározó veszteség, de ha a „simán” nagyon nagyon jó diákok is elmennek, akkor a jövő elitje semmisül meg. „
Ismét egy ok, amiért ezt a maffiabandát el kell végre zavarni a vérbe.
@OoOoOo:
Előadótól függ. Van aki helyén kezeli a dolgot és van aki lenézően a szemét forgatja, ha a Thomas kalkulust szóba meri hozni valaki. Plusz egy dolog mit kérnek számon, hivatalból, és mit és hogyan tanítanak órán. Azt gondolná az ember ez nem lehet két tökkülönböző dolog, pedig dehogyisnem.
Ahhoz, hogy egy PageRank szintű dolgot és hasonlókat előbb-utóbb megértsen a diák, először szemlélet szintén rendesen értenie kellene a lineáris algebra, Markov láncok és hasonlók alapjait. Ehhez akár számottevően kevesebbet, de alaposabban, a lényeget kiemelve kéne tanítani szvsz. Valahogy el kéne jutni addig a forradalmi pedagógiai szemléletig, hogy a diák azért van az egyetemen, mert még… izé… Nem Tud dolgokat, mármint egyáltalán, talán sose hallott bizonyos dolgokról ezért ahelyett, hogy waterboarding jelleggel öntenénk le a torkán az információt (aminek a töredéke ha meg fog maradni hosszú távon és jellemzően a kevésbé fontos töredéke) csak annyit mondunk el (és kérünk számon) ami ott és akkor amikor a diák hallgatja fontos. Akit tényleg mélyen, definíció-tétel-bizonyítás szinten érdekel a dolog, majd MSc-n meg feljebb utánamegy a témának.
(Amúgy: én úgy érzem a BME Info. szak némileg egészségesebb állapotban van, mint a többi arrafelé, ami kb. csak azt jelenti, hogy nem katasztrofális a szitu és átlagban jól használható emberek kerülnek ki.)
@snakekiller23: nem tudom. Lehet.
Lehet, hogy el kéne tölteni a sík lin. transzformációi és a 2×2-es mátrixok kapcsolatával fél évet, ott elmondani mindent és amikor az nagyonnagyonnagyon megy, akkor menni tovább. Most nem ez megy, az mondjuk biztos.
@snakekiller23:
jaja, valamiért van egy ilyen tévképzet, hogy alaképzésben valami iszonyúan magas és iszonyúan elméleti szempontból megközelített matekot kell nyomatni a diákoknak.
aztán elmegy minőségbiztosítási mérnöknek, ahol felszabadult egy hely mert a műszaki menedzser szakos hölgy elment szülni.
Ha én leszek a miniszterelnök, mindenesetre felkérem Jótündért oktatási miniszternek. Addigra keresünk neki valami rendes polgári nevet.
@OoOoOo:
OFF: Eleve a XXI. században, a MATLAB, meg a Wolfram Alpha korában, polinom-szinusz-koszinusznál komolyabb dolgot papíron, szimbolikusan integrálgatni meg 2×2-esnél (OK, éppen jókedvem van: 3×3-asnál) nagyobb mátrixokkal bármit papíron numerikusan számíttatni kb. olyan, mint elővetetni a logarlécet és a függvénytáblát a Casio helyett. De ez már vállaltan egy fringe(?) vélemény részemről.
@snakekiller23: algelméletet is kihagyhatjuk mert egy igazi informatikus már gyakorlatból tud mindent. és ha nem, majd út közben úgyis megtanulja, ami kell neki.
– integrálásnál van mondjuk 6-féle módszer, amit tanítanak, mindenhol kb. az a zh feladat, hogy felismerd, melyik módszert kell/lehet alkalmazni.
mátrixoknál sehol nem szivatnak 5×5-ös mátrixokkal és az elszámolás – ha tényleg nem őrült, aki tanítja – minimálisan számít. Arra kíváncsiak, mondjuk, hogy ki tudsz-e számolni egy sajátvektort. Vagy tudsz-e diagonalizálni, ha lehet. Mire jó, ha szép alakra hozunk egy mátrixot.
– sztem azért ilyen minimális szinten jó képben lenni.
Kommunikacios szakikent nekem ezert a tudomanyert verzik a szivem. Hallgatom ahogy a sok paraszt koveteli a szakok es tanulok szamanak csokkenteset, mikozben komm nelkul el se jutnanak a szavai a hasonloan buta kozonsegehez.
Huszonakárhány éve végeztem programtervezőként. Tanultam kb hét félévnyi analízist és még vagy hat numerikus analízist. Kb négy félév lineáris algebrát. Mióta végeztem az egyetemen, soha, semilyen feladattal nem találkoztam, amihez ezeknek köze lett volna. Érintőlegesen sem. Ellenben jópár dologgal találkoztam, amikről azt gondolom, éppenséggel ezt taníthatták volna az egyetemen, de szóba se került. Jó eséllyel az oktatóim se hallottak róla, pedig már akkor is létezett.
Csak remélni tudom, hogy ez a helyzet azóta javult valamicskét.
Szerintem az elitképzés itthon tartása max nagyon szűk szegmensekben lehet reális, és egyébként is megkérdőjelezhető cél.
Azt írta a szerző, hogy humán területen már az alapképzést is érdemes rangos külföldi egyetemeken kezdeni, míg műszaki és természettudományos területen az alapképzés itthon is jó lehet, így MSc vagy doktori szinten mennek külföldre a hallgatók. Ha kutatói pályát választó emberekről van szó, akkor a rossz hír az, hogy a kutatási pénzek és lehetőségek sem itthon vannak, így bármeddig is maradnak a magyar rendszerben a hallgatók, a végén a többségük úgyis külföldön fog kikötni.
Ha céges karrierben gondolkodó hallgatókról beszélünk, akkor az ő mozgásukat a munkalehetőségek fogják meghatározni, és fordított irányú mozgás is lehetséges, amennyiben valaki külföldön végzi a tanulmányait, majd hazatér egy jó munkalehetőség miatt.
De a legfontosabb, hogy ezek az emberek saját maguk urai és nem az ország rabszolgái, így velük mint valami kiaknázható erőforrással számolni pont eggyel több ok lehet arra, hogy elhúzzanak innen a francba.
Természetesen ha adópénzből él a felsőoktatás, akkor fel lehet tenni a kérdést, hogy ennek a pénznek a megtérülése hogyan biztosított? Nos, azért fenntartani elitképzést, hogy a doktori iskola végéig itthon tartott hallgató aztán dolgozni menjen külföldre, nem tűnik annyira jó befektetésnek. Akkor már inkább az adókat kellene csökkenteni, hogy megérje Magyarországon dolgozni a külföldön tanult hallgatóknak, és azoknak is, akik korábban nem kötődtek ehhez az országhoz.
Bocsánat, az országot kik irányítják ? Politikusok.
Hiányzik a politikusnak a tőle független, gondolkodó ember ?
Nem.
Ami meg nagyon kell, most is már csak megveszik az adófizetők pénzén.
jónapot
@zombizan: Aki innen elmegy, túlnyomórészt, nem a magas adók miatt megy el. Legalábbis nem a munkavállalóra vonatkozó adók miatt.
Ezen nem adócsökkentéssel lehetne segíteni, hanem egy élhető ország létrehozásával. Ebbe beletartozna a válallkozásbarát környezet, aminek része lehet az élőmunka terheinek csökkentése is, de sokkal inkább a demokrácia és a jogbiztonság újraélesztése. Meg a tolvajbanda szétzavarása.
a kepzesi szint az egyik oldal, az elhelyezkedesi lehetoseg egy masik oldal… a legtobb nyugati ceg szivesebben alkalmaz egy nyugaton vegzett munkaerot, mint egy keleten vegzett munkaerot. szinten fontos megemliteni a fentebb is emlitett *atlag* kepessegu egyetemistak elvesztese egyik kiemelkedo oka a penz. az egyetemi kepzes mellett konnyeden talalnak munkat, amibol finanszirozhatjak az oktatasukat… lehet egymassal szembeallitani a procontrat, hogy melyik egyetem jobb-rosszabb, hol erdemes tanulni, ha egy adott orszagban konnyebb megelni az oktatas ideje alatt, oda fog menni az egyetemista, foleg, ha egyszerubb hatterrel rendelkezik, es a csaladja nem tudja tamogatni, illetve annyira nem kiemelkedoek a kepessegei, hogy osztondijat kapjon. az àrak nem olyan veszesek, a nagy atlag 200-300€ kozott van havonta, ebben minden benne van (internet is) a legtobb helyen… ehhez hozzavesszuk a havi berletet (szemeszterberlet, 75€ 5honapra, becsen belul minden tomegkozlekesre ervenyes), egy kenyelmes telefoncsomag 20€ (korlatlan hivas, sms es kb. 1,5-3Gb internet, szolgaltatotol fuggoen), mar csak a megelheteshez szukseges penzt kell hozzaszamolnunk, ez legyen atlagban 300€ (kaja, KV, tisztalkodas)… ha nemi bulipenzt, illetve egyetemi egyeb koltsegekre 200€ot hozzacsapunk osszegezve kb 800€ minimumot kell osszedolgoznia egy egyetemistanak, hogy egyszeruen, de nelkulozesek nelkul megeljen. munkatol fuggoen, de altalanossagban elmondhato, hogy az oradijak 10€tol nyitnak (minimum), felso hatar *nincs*, hisz sokan projektekben vesznek reszt, igy az ö fizetesuket nehezebb oraberre lebontani. legtobben jellemzoen munkaerokolcsonzo cegeknel dolgoznak, hisz itt konnyeden varialhato a vallalt orak es napok szama, vizsgaidoszakban kevesebbet, koztesen meg tobbet dolgoznak (feltankolnak)… ismerek tobb *megelhetesi* egyetemistat is, aki bejarogat, kenyelmesen egyetemistaskodik, mellette meg dolhozik ami a csovon kifer 🙂 szoval, sokan nem azert mennek kulfoldre egyetemre, mert merlegelik az adott egyetem elonyeit / hatranyait, hanem mert igy lehetoseguk van elvegezni egy egyetemet, MOon pedig ez nem menne nekik…
bocsi, hogy reszben OFF a kommentem, de sztem ez is szorosan kapcsolodik (a maga modjan) a cikkhez…
@ámbátor: egyetemistaként nem a magas adók miatt megy el, de ha elvégezte az egyetemet és munkát keres, akkor ez már elég lényeges lesz. Nem annyira közvetlenül, hacsak nem saját vállalkozás indiításában gondolkodik, hanem közvetve, a mások által indított vállalkozások munkaerő kereslete (illetve annak hiánya) miatt. Tekintve, hogy a magyar felsőoktatás problémái nem most keletkeztek, hanem több évtizedre visszamenő hanyatlás tanúi vagyunk, plusz közepesen fejlett, kis országokban jellemzően nem lehet a szakágak széles spektrumában világszínvonalú felsőoktatást fenntartani, szerintem egyszerűbb és hatékonyabb lenne a végzett embereket itt tartani és a máshol végzetteket idecsábítani egy brutálisan alacsony adókörnyezettel.
@WiteNoir: Jobb helyeken a minőségbiztosítási mérnököt a legjobb mérnökökből nevezik ki. Pont azért, mert amit csinál abban profi, és tudja hogy hol rontották el a beszállítók a megmunkálást vagy az öntést stb.
Lenézett szakma, de megfelelő min.bizt. nélkül nem sok autógyár maradna fönn. lsd: sok visszahívás…
Nyisd ki az elméd, fogadd be az új dolgokat, ne csak amit az ipart soha nem látott tanárok mondanak. 🙂
Nem igazán értem, mire gondol a szerző a „magyar … természettudományos elit felsőoktatás, legalábbis az alapképzés szintjén” szövegnél, amikor pont az alapképzés katasztrofálisan szar a természettudományokból, pl az ELTE-n. Mitől lenne elit? Vagy az alapképzésen belüli elitre gondol, pl Bolyai-kolisokra?
A többi egyetem nevében nem nyilatkozom, annyit hallottam, hogy Szegeden erős a biosz Bsc, de az ELTE katasztrófa. A Bsc diploma után lb menekülnek a népek. BME, Corvinus, Pázmány, SOTE, Dánia, Anglia, Bécs, mindegy. Bioszból az Msc helyeket évek óta nem sikerült feltölteni érdeklődés hiánya miatt, ezt az egyik volt tanárunk mondta.
@laborpatkany90: Bocs, azt elfelejtettem hozzáírni, hogy a magyar természettudományos elit bsc képzésnek annyi előnye van, hogy a mértéktelen szívatás és iszonyatos mennyiségű felesleges lexikális baromság bemagolása után hihetetlen lépés előnyben vagyunk, kiröhögjük a mérnököket itt Msc-n, akik „csak” gondolkodni tudnak. De seggelni, két nap alatt 400 oldalt oda-vissza megtanulni!!! Na azt az ELTE Biológia Bsc tud. Más előnyt nem tudok mondani. Nagy a teherbírásunk. De lényegi előny nincs.
Érdemes-e külföldi egyetemen tanulni?
Igen érdemes. A többi szócséplés.
A gyermekeim kint tanulnak a TOP 100 ban. Itthon felkészültek, nyelv tudásuk felsőfokú volt amikor kimentek (angol tannyelvűbe jártak itthon).
De nem ez az érdekes. Más a rendszer.
Eszükben sincs hazajönni.
Kinek jó ez? Nekem nem, de annak sincs értelme hogy itt tanuljon használhatatlan dolgokat és nem kap soha állát sehol a világon..
@laborpatkany90: tessék összehasonlítani a képzést a birminghami vagy a nottinghami egyetemével. nem véletlenül írtam a posztot, nagyságrendi különbségekről van szó. nagy-britanniában elitképzés undergraduate szinten
alig létezik. kelet-európai diákok nagyon nagyon keresettnek számítanak a doktori iskolákban. vannak olyan nyugat-európai országok, ahol karakteresen szétválik az elitképzés és az átlagképzés már a gimnáziumok szintjén (pl. svájc vagy hollandia). ott nincs is versenyelőnyünk. a svájci vagy a holland egyetemek viszont nem számítanak felsőoktatási célországnak.
@jotunder: de mit értesz elitképzés alatt?? Azt, hogy az alapképzés alatt a legjobbakat kiemelik a tömegből, és vmi extrát adnak nekik?
Mert ha igen, akkor félre értettelek szerintem, azt hittem, úgy általában a magyar természettudományos alapképzéseket tartod kiemelkedően jónak. Ez esetben elnézést.
@laborpatkany90: a legjobbak képzéséről van szó, és persze csak arról, amire valamelyest rálátok. az az érzésem, hogy a felsőoktatási kivándorlás nem egészen arról szól, mint amiről beszélünk. legalábbis jelentős részben nem.
@jotunder: Nálunk, akik kifejezetten kutatók szeretnének lenni az egyik ok a pénztelenség. Egyszerűen nincs annyi pénz, hogy normális mennyiségű, és minőségű kísérletet lehessen végezni. Az elméleti oktatás PhD, vagy Msc szinten kb senkit sem érdekel, bárhonnan le lehet szívni gyorsan a netről. De az eszközpark pl igenis fontos. A kutatási témák szintén. Ha nincs pénz, csak rendkívül alacsony színvonalú, és általában unalmas témák közül lehet választani.
Nevetséges, hogy a Bsc meg Msc gyakorlatokat több tanszék pályázati pénzből finanszírozza. Ezt úgy képzeld el, bármennyire fura, hogy XY kutató kap 100 forintot 5 évre, hogy abból egy témát kutasson, kihozzon a dellából pár cikket, pár szakdogát, meg mondjuk 1-2-3 doktorit is, de a 100 forintból akár 10et is le kell adni a tanszéknek, hogy gyakorlatot tudjanak tartani, mert az állami támogatásból nem jön ki. Ennek az az eredménye, hogy pl molekuláris biológa Bsc végzettek Msc első félévében látnak automata pipettát. Kb mintha vezetni a need for speed-del tanulnál.
Az én ismerőseim közül többen kifejezetten azért mentek el, mert gáz, hogy a doktoranduszoknak, meg a sima alap- meg mesterszakosoknak saját pénzből kell beszerezni vegyszereket, mert anélkül nem mehet a kutatás. Nem durva összegek de ilyenek, mint aceton, sósav, stb. meg irodaszerek: gemkapocs, fénymásolópapír, tintapatron stb. Minek maradnánank itt…
@mernok-ur: A masik megkozelites, hogy a min biztositasi mernok a modszertant adja (hanyszor hogyan kell ellenorizni hogy a hibaszazalek megfelelo maradjon). A megtalalt hibak megszunteteset talalja ki a beszallito, ha beszallito akar maradni.
@laborpatkany90:
elit bsc képzésnek annyi előnye van, hogy a mértéktelen szívatás és iszonyatos mennyiségű felesleges lexikális baromság bemagolása
Szvsz ez nem elony. Akkor talan elony volt amikor meg nem lehetett pillanatok alatt informaciok utan keresni. Most az lenne az elony, hogy rendszerben latja vki a dolgokat es meg tudja talalni hol vannak lukak az ismereteiben es tudja potolni azokat. Vagy legalabbis tudja mennyire kockazatos hogy xyz informacio nincs megadva.
mi nekem feltunt a magyar felsooktatasban, hogy ezek a szivatasok altalaban olyan emberek talalmanyai, akik bekovesedtek az oktatasban, igazabol fogalmuk sincs az agazat gyakorlatarol, de ezzel mutatjak hogy az oktatas naluk „minosegi”.
@félázsiai nagymagyar: Papika, az elozo maffiabandanal is ugyanezek voltak a porblemak. Kicsit tobb kell a megoldashoz mint par aktualpolitikai liheges.
@telkoe: Az előnyt ironikusan értettem 🙂
teljesen igazad van. Bsc képzésem alatt több száz, ha nem ezer oldalnyi felesleges, lényegtelen marhaságot seggeltem be, amiket kiguglizni durván 5 mp. Sajnálom, hogy nem mérnök képzésre mentem alapból.
@laborpatkany90: Ott is van ilyen 🙂 Kulf is vannak nehez vizsgak, de aranyaiban messze kevesebb a megszivatjuk met megtehetjuk es jobb hangulatu a lassuk mit a hallgato tipusu vizsga.
Egyebkent a jelenlegi regi oktatogarda (50+ ) meglehetosen rutinosan zar ossze ha valaki valtoztatni szeretne.
@laborpatkany90: mesterszakon, pláne doktori iskolában már nincs semmiféle versenyelőny (bár a KOKI-nak is van doktori iskolája és egyes társadalomtudományi témákban a CEU nagyon jónak számít). a magasabb szinteken az, hogy a nyugati egyetemek összehasonlíthatatlanul jobban vannak finanszírozva már döntő.
@jotunder: Az egyik része szvsz politikafüggetlen, felnőtt egy nemzedék a nyitott határok korszakában, megtanult rendesen pár nyelvet úgy, hogy ne rémüljön el, ha el kell olvasni valamit, megismerték ezeket az országokat, és némi számolás után kiderült, a poolba simán bekerülhet egy rakás külföldi intézmény, mert annyival esetleg nem megfizethetetlenebb, mint amennyivel ígéretesebb valamint kiszámíthatóbb. Egyszerűen ezek a helyek bekerültek a „Lehetőség” feliratú kalapba, miközben az egyetemek meg a „talent pool” természetes részének kezdték az itteni érettségizők egy részét tekinteni, akiket ugyanúgy rekrutáltak már profi módszerekkel és pénzzel, mint a saját meg szomszédországok tehetséges gyerekeit.
A másik fele csak a politika, akármi történik itthon, egyszerűen lehetősséggé, megfoghatóbbá vált hogy igen, a te gyereked is mehet ODA is. Persze jelentősen megdobta aztán a sztorit a magyar felsőoktatás vesszőfutása, most már az is nézi a külföldi lehetőségeket, akinek eddig eszébe se jutott.
@telkoe: Félreértesz. Semmi bajom a nehéz vizsgákkal. Legyen nehéz, hát mikor tanuljak, mikor vizsgázzak nehezeket, ha nem most. A bajom, hogy túl sok felesleges lexilális anyagot várnak el. Én úgy gondolom, ahhoz, hogy egy témát jól értsek, kell seggelős rész. Meg kell ismerkedni a fogalmakkal, a köztük lévő összefüggésekkel, az alapfolyamatokkal, de ennek van egy szintje.
Én is azt látom, hogy a fiatalabb tanárok szívesen változtatnának sok mindenen, de nem engedik nekik sajnos.
@telkoe: nagy-britanniában gyakorlatilag sehol sincsenek szóbeli vizsgák. a diplomavédés sem olyan, mint nálunk, nincs szigorlat sem. meglehetősen szigorúan érvényesül az, hogy a vizsgákon semmiféle meglepetés nem történhet (a sheffield egyetemen egy kissé rafináltan megfogalmazott közgazdaságtudományi vizsgakérdés miatt országos botrány tört ki az év elején). teljesen tipikus, hogy a vizsgafeladatokat külső oktatók is megnézik, svájcban viszont gyakran átküldik a dolgozatok másolatait egy másik egyetemre, és ott is kijavítják. igazságtalanságok nagyon nehezen történhetnek, és nagyon pontosan lehet tudni, hogy mit tudnak a diákok. ez tény.
@laborpatkany90: A nehez vizsga es a folosleges szivatas kozt nagy kulonbseg van. Lehet ugy is nehez vizsgat csinalni hogy lekerdez millionyi fogalmat es figyel hogy nem puskazol, meg ugy is hogy barmit hasznalhatsz (konyvet, jegyzetet, szomszed dolgait ertelemszeruen nem) csak a masodik eset egy kicsit tobb munka. Egy tema megertesehez nem az kell hogy beseggeld, hanem hogy elegedoen gyakran es sokretuen alkalmazd hogy megertsd az elemeit (es elobb-utobb igy meg is ragad a fejedben)
@jotunder:
Nemetorszagban meg be is perelheted az egyetemet ha a tudomany jelenlegi szinvonalan allo valaszodat, ami kulonbozik az oktato altal adott valasztol nem fogadjak el. 🙂
@andras314: „Talán nem kéne tízmilliárdokat kivonni a felsőoktatásból. Nem kéne az állami díjakat lojalitás alapján osztani – még részben sem. Nem kéne a gimnáziumokban tanulók számát csökkenteni. Nem kéne a pedagógusokat megalázni (portfolio készíttetés), önállóságukban korlátozni (előírt tankönyvek – haverokkal lóhalálában megíratva).”
Éppen ellenkezőleg, andras314! Óriási összegeket lehetne megtakarítani a magyar egyetemek bezárásával. Hasonlóan óriási összegeket lehetne megtakarítani a frissen végzettek számára munkahelyek finanszírozásának elhagyásával. Az itthon maradottak főznének-takarítanának-feljelentgetnének egymásra, vígan megélnének így is. A kórházakat is mind be kellene zárni, azok is csak a veszteséget szaporítják. Az emberek így is úgy is meghalnak, nem? A megtakarított pénzeket el lehetne quaestorozni-gőzgépezni, ami legalább néhány embernek biztos megélhetést adna. A jó közhangulatot a külföldi vállalatok kikergetésével, Nagy-Magyarország térképek rendszámokon, utcanévtáblákon, ruhadarabokon, stb. való ábrázolásával, pirézezéssel és hasonlókkal, több generáció tapasztalatai szerint, egészen bizonyosan fenn lehetne tartani. Előre a magyar úton!
@telkoe: Lehet ez területenként változik, de biológiában a seggelős rész kell. Nem ülhetsz le úgy PCRezni, hogy a DNS-ről annyit tudsz, a vízben is van. De pl 5000 állatfaj DNS-ét fejből megtanulni felesleges. (nyilván enyhe túlzás)
@laborpatkany90: Nem arrol volt szo hogy teljesen fogalmatlan legyen, hanem hogy az elejen nem tud mindent fejbol hanem belenez valami segedanyagba. Igy a fejen levo informacio is kontextusban rogzul, nem pedig csak egy informaciohalmaz lesz.
@telkoe: Szerintem ugyanarról beszélünk 😀
@mernok-ur:
jobb helyeken sokminden van. én magyar, vidéki cégekről beszélek, ott műszaki menedzser szakos nőket ill. pl. műszaki informatikus diplomával rendelkező pályakezdőt stb. alkalmaztak ilyen beosztásban.
nem tudom miért gondolod hogy én a beosztást „leszólom”, egyszerűen csak leírtam, hogy mi van átlagos magyar helyeken
„Egyebkent a jelenlegi regi oktatogarda (50+ ) meglehetosen rutinosan zar ossze ha valaki valtoztatni szeretne.
Én is azt látom, hogy a fiatalabb tanárok szívesen változtatnának sok mindenen, de nem engedik nekik sajnos. „
én is láttam ilyet
@laborpatkany90:
területfüggő (biológia pl. inkább seggelős mint a fizika), ill. mennyiségfüggő (nem mindegy hogy valamennyit muszáj megtanulni, vagy szinte teljesíthetetlen mennyiséget kérnek a felejtésnek, puskázásnak, csak azért, mert így egyszerűbb)
@jotunder: „a svájci vagy a holland egyetemek viszont nem számítanak felsőoktatási célországnak.”
Ha egy Delft TU vagy ETH Zürich nem opció valakinek, akkor az illetőnek irreális elvárásai vannak a világgal szemben. Delft vs. BME felszereltségben és eszközparkban összehasonlíthatatlan (kutatói-publikációs lehetőségek terén pedig teljesen más dimenzió).
A poszthoz: lehet, hogy az alapozó anyag ugyanaz Budapesten, Berlinben vagy Kaliforniában, az már más kérdés, hogy miként adják elő: egyszerűen, szemléletesen, vagy ömlesztve-bemagolósan.
Szerintem az alapképzés színvonalát túldimenzionálod. Viszont amit kihagytál és jóval érdekesebb dolog: a PhD képzés. Azért azt érdemes lenne megnézni, hogy egy doktori iskolába (állami ösztöndíjjal) mik a belépési feltételek és milyen financiális környezetben kell alkotnia. Na ez az igazán durva!
@jotunder: Nekem ez a gyakorlat nem tetszik. Mi ertelme tipusfeladatokat adni? Pl nekem pont azok a gyakok tetszenek, ahol ad a tanar egy feladatot, kb elmondja hogyan kell megoldani, de nekem kell kidolgozni a technikat. Pl folyamattervezesnel megadta a reakciokat, az aranyokat, de nekem kellett kitalalni, hogyan lesz a leggazadasagosabb a gyar, stb.
@KoNor_engineer: Az ETZH egy fantasztikus egyetem, de Zürich rettenetesen drága. Szerintem senki sem kételkedik abban, hogy a holland csúcsegyetemek jók, de valamiért nagyon kevesen mennek oda tanulni (Dániában simán lehet angolul tanulni, Hollandiát nem ismerem).