Forradalom és szabadságharc helyett belülről bomlasztani
Eredeti szerző: maroz
Macerás műfaj ez a forradalom, érthető, hogy Európában nem is volt belőle olyan túl sok, ami meg volt azt is zömmel a franciák csinálták. A magyar az nem egy túlzottan izgága nép, de nem szeretnék komolyabban belefolyni a nemzetkarakterológiába, megtette ezt korábban Kertész Ákos, a napokban pedig Navracsics, az első már politikai menedékjogot is kért miatta Kanadában, és Navracsics további tavaszi programját sem ismerem, szóval hagyjuk a veszélyes vizeket, nem minden a forradalom, lehet azt másként is, fáradságos aprómunkával belülről bomlasztva. Állítólag a Kádár-rendszer (höhö, a Kádáré az rendszer volt, az Orbáné rezsim, így múlik el a világ dicstelensége) koporsójába is verődött szög belülről is, bomlasztásilag.
Most a KIM-ben akadt néhány Igaz Ember, akik bölcsen belátták, hogy radikális változásra nincs esély, így el kell kezdeni azt a bizonyos aprómunkát, és ők neki is láttak.
Itt van például ez a sosinet.hu. Hallott róluk valaki eddig bármit is? Én nem igazán, pedig figyelni szoktam a hírekre. Talán nem bennünk, bennem lehet a hiba, megnéztem a fészbúkon őket, van 120 darab követőjük, holott a téma, amit kapirgálnak eléggé érdekes. Ezt rakhatta össze a KIM-es jóember is, és végiggondolta racionálisan: ha mi ezeknek simán megadjuk az engedélyt az Orbándíj-átadón való részvételre, és arról ők a sosineten csinálnak egy mégoly remek kis beszámolót is mi fog történni? Eljut a hír kétszáz emberhez? Nudli.
Ámde hogyha mi jól kicseszünk velük, megígérjük nekik, hogy persze, srácok, hogyne, jöhettek ti is, majd megkeverjük kicsit, hogy a portás mégse engedje be őket, akkor abból jó eséllyel országos hír lesz, tán még a világba is eljut belőle valamennyi, látni-hallani fogja akár több tíz- vagy százezer ember is, miszerint létezik egy sosinet.hu szájt, és ott cigány emberek dolgairól folyik a szó. Nekünk ebből bajunk nem lehet, hiszen mi nézhetünk ki a fejünkből nagy ártatlan lencsi szemekkel, hogy de hiszen mi csak „jót” akartunk!
És egy kicsit talán fintorognak majd egyet a hatalom aljasságán is, de hát ez már csak afféle járulékos haszon.
Szóval nem lehet mindig forradalom, ezért fontos odafigyelni az ilyen belső bomlasztásokra is, örülni annak, hogy mégiscsak akad néhány becsületesebb ember a KIM-ben, akik fű alatt ugyan, a hatalommal nem dacosan truccolva, hanem azt ravasz mód kijátszva teszik, amit tenni lehet. Neveket a dolgok logikája miatt nem tudhatunk, de így, ismeretlenül is: tisztelet érte!
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521290-6ae4483ee7b43' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521290&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521290-6ae4483ee7b43&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521290-6ae4483ee7b43' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Az európai forradalmak zömét a farnciák csinálták. A fennmaradóakból pedig legalább hármat mi, tunya magyarok.
És e forradalmaink emléknapjain (ünnepein? olvastam valahol, hogy a világ sok helyén sokan (azt hiszem egy indiairól volt szó) nem is értik mit ünnepelnek a magyarok veszetett szabadságharcaik első napjával. Persze mit is érthet meg belőlünk egy ilyen távol élő ember? És vajon mi értjük magunkat? Talán igen, de úgy érzem csak homályosan sejtjük a lelkünk mélyén, hogy amikor vesztettünk, akkor is nyertünk. Kivéve természetesen az 1954-es vb. döntőt) újból és újból – a nagyvilágból többek számára érthetetlen ünnepi érzéseinktől át- meg áthatva – egymásnak esünk.
Az a belülről bomlasztó KIM-es ember egészen tehetséges hírfakasztó újságíró lehetne.
@csillaghajós: csak csínjával bánjunk az általunk rendezett forradalmakkal. 1956 ugyanis nem volt az. Hazudtak, amikor azt mondték, hogy ellenforradalom volt, hazudtak, amikor azt mondták, hogy forradalom volt.
Nem volt más, mint egy az oroszok által módszeresen előkészített és végrehajtott államcsíny:
http://www.magtudin.org/Otszaz%20gramm%20pragai%20sonka.htm
hmm… annak idején informatikusként volt szerencsém részt venni egy „békés tömegoszlatás” vezérlő szoftver tervezésében, amely aztán a 2006-2007-es budapesti események kapcsán is szóba került. Tapasztalatból mondom, hogy az ilyenekbe egyik oldalon sem jó belekeveredni.
Könyvet is írok az eseményekről, az első száz oldal a blogomon ( rohejorszaga.blog.hu ) kint is van.
Igazából ezzel csak azt akarom mondani, hogy ezek a dolgok belülről mindig másképpen néznek ki, mint kívülről. És az igazi, eseményeket vezérlő folyamatokat nem valószínű, hogy valaha kívülállóként meg fogjuk tudni.
@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: Ez az 500 gr prágai sonka nem győzött meg. Hogy Kádár és Nagy Imre ugyanazon titkos terv egy követ fújó beavatottjai lettek volna? És ezt higgyük el úgy egy – az emlékirataiból jól kiolvashatóan rendszerkegyelt kórboncnoknak?
Miért rettegett vajon akkor Kádár Nagy Imre temetésének előestéjén? Miért végeztette ki, ha egy volt vele?
Vegyük már el azt a kicsi szerepünket is a világtörténelemből, amivel mégiscsak részesei voltunk.
Hagy legyen még kisebb az önbecsülésünk.
@csillaghajós: Nem értem Morvai is miért akarja a Szibériából hazahozott csontvázról mindenáron bebizonyítani, hogy az Petőfié?
Több magyar hadifogoly haza tudott szökni Szibériából.
Kőrösi Csoma Sándor gyalog el tudott jutni Tibetbe.
Pont Petőfi lett volna az, akit gúzsba köt a hazájától elzáró irdatlan távolság? Vagy gyáva lett volna elindulni, szökni?
Ő egyszerűen nem lehetett ilyen megalkuvó.
@csillaghajós: Morvai szerint beteg, szifiliszes volt…
@rohejorszaga: Ezzel mentegeti, hogy ottmaradt?
@csillaghajós: igen, értem én, hogy mit mondasz… és alapesetben egyet is értek veled, de nekem mondjuk még annak idején azt tanították, hogy ne azt nézzem, hogy miről beszélnek, hanem azt, hogy miről nem.
És az teszi gyanússá a dolgot, hogy miért nem engedték a sír felbontását? Hiszen azzal simán bizonyítani lehetett volna, hogy „nem, és kész”.
„Az Unió semmivel sem különb, mint Ausztria volt”
Debreceni „ünneplés”.
http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/1875_bekes_unnep_harcos_szonoklattal
@csillaghajós: ..én nem mondtam azt, hogy Nagy Imre és Kádár egy véleményen volt. Azt az írás sem említi. Annyiról van szó, hogy az egészet az oroszok szervezték, hogy ne kelljen kivonulniuk Magyarországról! Az, hogy a szervezésük túl lőtt a célon, az más kérdés, de a szikra ők voltak. Szikra nélkül nem lett volna itt semmi sem! Bárgyúk vagyunk, ez az igazság!
@rohejorszaga: Dr. Kiszely István 2009-es nyilatkozata szerint a magyar tudomáhyosságnak és a hatalmon lévőknek nem érdeke az, hogy a sírt megnyissák, és a DNS-vizsgálatot elvégezzék.
Egy másik hírben azután azt olvasom, hogy 2010 júiusában a mostani hatalmon lévők sem adták meg ehhez a hozzájárulásukat.
Amúgy a barbuzini sírfelirat tanúsága szerint az ott nyugvó (illetve időközben az onnan elvitt és a mai napig valahol, biztos helyen tárolt csontváz „gazdája”) 1856-ban halt meg.
Továbbra sem tudom elképzelni, hogy a nyughatatlan költő hét évig tétlenül egy helyben raboskodott volna.
@csillaghajós: Az is egy dolog, hogy az egészet követően Kádárral mit hajtattak végre az oroszok!
@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: Nem te állítottad. De a kórbonnoktól idemásolt sorokat én nem tudom másként értelmezni:
„Nagy Imre és Kádár szerepe nem tisztázott. Minden valószínűség szerint összejátszottak kezdettől a pártvezetőséggel és az oroszokkal, hiszen mindkettőjüknek egzisztenciális érdeke volt, hogy a párt, a rendszer uralmát biztosító orosz megszállás ne szűnjön meg. Szerepüket nem minden meggondolás nélkül kapták a „rendezőktől”. Egyrészt alkalmasak voltak a tömegek megtévesztésére, félrevezetésére, vagyis arra, hogy a párt „reformkommunistái” is a Rákosi-klikk, az oroszok ellen fordul, másrészt az „el-lenforradalom” leverése után felelőssé lehetett tenni őket, és így leszámolni a régi ellenfelekkel, hiszen „ellenforradalmi magatartásuk” bebizonyította, hogy korábbi megítélésük, elítélésük nem volt megalapozatlan. Nagy Imre sorsa beteljesült. Kádárt megmentette Münnich, aki mint KGB-generális, az államcsíny egyik felügyelője és irányítója volt. Kádár ugyanis Nagy Imréhez hasonlóan a jugoszláv követségre akart menekülni, de Münnich — akarata ellenére — a szovjet követségre vitte, mert őt találták alkalmasnak a történések továbbvitelére.”
@csillaghajós: Azt ne hagyd ki a számításból, hogy minden az oroszok érdekében és a szájaíze szerint zajlott. Kádárt szemelték ki végrehajtójuknak. Annyi erővel történhetett volna fordítva is! Mármint Nagy Imre a székben és Kádár a kivégzésen.
Komolyan hiszitek, hogy önbecsülésünk kisebbedne attól, ha a barguzini csontokról kiderülne, hogy azok Petőfié? Esetleg büszkébb nemzet lennénk, ha Rákóczi nem Rodostóban hal meg (onnan csak „könnyebb lett volna hazaszökni” mivel közelebb is van, mint Szibéria), vagy Ady nem szerzett betegségben hal meg, stb.,stb.
Szakmai dologban jobb lett volna, ha az Index Dr Kiszely Istvánt kérdezi, ezzel nem akarnám Morvai úr érdemeit, anyagi áldozatvállalását lebecsülni. Önbecsülésünket inkább az csökkentheti, ha saját dolgainkban sem láthatunk tisztán, fölleg akkor, ha saját magunkat akadályozuk ebben fals indokokkal, vagy egyéni érdekek miatt, esetleg tekintélyelvből fakadó ellentmondást nemtűrésből.
De ez a poszt most nem erről szól.
Szerintem telitalálat, gratula.
Maga az ügy legalább olyan jó, mint a tegnapi mohácsi szabad vélemény.
@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: Csakhogy a két ember egészen más jellemű volt, és ez kizárta, hogy a dolog fordítva történhessen. Nagy Imrének felajánlották a szabadulást, ha megtagadja a forradalmat. Nem tette meg. Kádár is megtehette volna, hogy kitart a forradalom mellett. Nem tette meg.
@csillaghajós: …egyébként én sem tartozom a hiszékenyek közé. Mivel eléggé valóságízűnek éreztem, elküldtem egy Londonban élő történész ismerősömnek kikérni a véleményét az írásról!
@csillaghajós: Az oroszok igen sok mindenkinek igen sok mindent felajánlottak, amit nem tartottak be!
@debildevil: Nem hisszük azt, csak a kisze-kusza sejtetéseknek jó lenne egyszer már véget vetni. Igaza van „rohejorszaga”-nak fel kell nyitni a sírt és elvégeztetni a vizsgálatot.
@csillaghajós: Arról nem is beszélve, hogy amennyiben olyan hős szabadságharcos nemzet vagyunk, mit ülünk a valagunkon 21 éve, és minden maszlagot beveszünk! Most miért nem tudunk az érdekeinkért harcolni?
@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: Nem akarlak én bántani.
De ez a Dr. Tamáska Lóránd – amint az a visszaemlékezéseiből kiderül – Münnichnek jó embere volt.
Inkább hiszek Nagy Imrének, Déry Tibornak, Maléternek, Angyalnak, a pesti srácoknak, apámnak, Makk Károlynak és még sokaknak;
Rácz Sándornak pl., mint neki.
@csillaghajós: Tudom, hogy nem bántasz. Én szeretnék tisztán látni. Tudod, az oroszokról nincs olyan dolog, amit ne tudnék elképzelni. Azért pedig, hogy az országot ne kelljen elhagyniuk, mint Ausztriát ez nem is tűnik olyan nagy dolognak.
@csillaghajós: ..és az alapján, hogy ki mondja, én nem döntök. Várok a szakértői véleményre!
@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: Talán még eljön újra ennek is az ideje. Sokfelé osztódott már a közös érdekünk sajnos.
A ki kivel van szereposztás nálunk mára végképp összekuszálódott.
A megvívandó harcot meg remélem nem fegyverekkel gondoltad?
@csillaghajós: Lassan már én sem tudom, hogy hogyan lehetne valós rendszerváltást elérni. Természetes, hogy az lenne a jó, ha fegyver, vér nélkül. Csak valahogy ezt nem látom megvalósíthatónak.
Pedig elvekben ennek hinnék:
http://www.kibulizottorszag.net/tartalom.html
@csillaghajós: Todod az a baj, hogy a küldött linket mások is olvassák. Így, az új választási törvény szerint már nem megoldás az ott javasolt, hiszen ha hárman mennek el választani, akkor az lesz az érvényes!
A barguzini halott nem Petőfi (, még ki is derítették, hogy az egy női holttest). Úgy olvastam, hogy a cári hadsereg nem gyűjtött hadifoglyokat sem, na meg hogy az istenbe került volna a nagy költő a Bajkál-tó délkeleti partjára? Szerintem senki nem ment volna odáig el vele.
@csillaghajós: azt elképzelhetőnek tartom, hogy mondjuk tudván, hogy ki volt ő, jobban figyeltek rá és nem tudott hazaszökni / hazajönni. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ha a kézírása stimmel, onnan írt olyan verseket, amikről úgy gondolta, hogy majd mindenki olvasni fogja itthon… de persze nyilván fogalmam sincs
@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: Erre csak olyasfajta mára közhellyé lett idézettel tudnék válaszolni, hogy nem baj:
„mert az idő érik félelmesen”
és a hatalmon lévők Romániából vett – önmagukat megnyugtató közmondásával – hogy: „A puliszka nem robban”.
Pedig a puliszka igenis tud robbanni.
Az idő meg meg tud érni.
Az mr2-n is volt ma vmi, 12 előtt pár perccel a Tankcsapda Az élet a legjobb méreg c. száma szólt, cenzúrázatlanul. kormányszapulással, golyó lesz a fejedben-nel meg minden trágár szöveggel együtt. A nemzeti ünnepen, a déli harangszó előtt pár perccel 🙂
hvg.hu/itthon/20120315_szelsojobbosok_szabadsag_ter
nekik nem jó az email, valami honlap vagy a facebook.
ők behatolnak:))
@Dr. Mesterlövész: Vajda János naplójában a cári hadsereg tisztjeiről azt írja: igen előzékenyen, lovagiasan bántak a magyarokkal amikor Görgey letette a fegyvert. Bár Petőfi ezt megélhette volna.
@csillaghajós: No igen! Csak tudod, én is szeretném hallani a puliszka robbanását. Mivel 68 vagyok, így a türelmem is határos.
Igen elnézést: barguzini és nem barbuzini; eltévesztettem az előbb. A csontvázat elzárva tartják a felfedezők, a sírt nem engedi felnyittatni a másik oldal. Patthelyzet.
@csillaghajós: te is lovagiasan bánsz azzal az ellenségeddel, aki önként megadja magát neked
@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: Én meg hatvan. Te akkor 56-ban már egészen nagy gyerek voltál.
@rohejorszaga: De talán ők még azt is érezték, hogy ez nem az ő háborújuk.
@csillaghajós: Igen, kamaszodtam. Akkor egy vidéki kis városban éltem. Ott sok minden nem történt. Traktorral ledöntötték a szovjet emlékművet és ennyi. Azt este megnéztük apámmal. Életemben akkor láttam először narancsot, mert kaptam egyet. No és az amerikai aranyozott színű öt kilós sós vajas dobozok, vörös kereszttel a főbb emlékeim.
@csillaghajós: igen, egyébként ez egy érdekes kérdés, hogy meddig a te háborúd valami… és persze szerintem itt nagy különbség van aközött a háború között, amikor a saját hazádat véded, és aközött, amikor mást „igázol le”
@rohejorszaga: „”amikor mást „igázol le””, s főleg más érdekében!
@rohejorszaga: A számlát az oroszok a sógoréknak kb. 60 év múlva nyújtották be.
@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: igen, ez világos, itt igazából az a kérdés, hogy ugye akkoriban a katonák elsősorban nemzeti érdekből harcoltak… és nyilván nem akkora nemzeti érdek az, hogy „na, majd ez egyszer jó lesz a hazámnak”, mint az, hogy „meg kell védeni”.
Nyilván nekünk magyaroknak más érdekeink voltak, bár igazából ki az, aki dönteni tud tiszta fejjel egy még nagyobb vereség és a fegyverletétel között? Nincs jó döntés…
@rohejorszaga: ..ez így igaz, ahogy írtad.
most esik le, hogy amikor azt írtam az előbb, hogy „igen, ez világos” – akkor az mennyire találó 🙂 bár, nem nagybetűvel írtam
@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: Mi Gödöllőn laktunk az egyetemi lakótelepen. Ott több minden történt. Sokminden ugrik be homályosan, vagy élesen.Tankok álltak a lakóházak felé fordított csövekkel. Anyukám öcsémet és engem kézenfogva szaladt velünk az egyetem elé: apukánkat keresve. Ő akkor fiatal tanársegédként igen népszerű volt a diákok között, és szintén eléggé nyughatatlan ember.
56 után el is kellett mennie az egyetemről; büntetésből falura küldték Tszt.-szervezni.
Emlékszem a takaróval lesötétített ablakokra; ahogy a konyhaasztalon égő gyertya lángjánál gémkapcsokból összefűzött vonatokkal játszunk az öcsémmel. Emlékszem, ahogy a ház egy másik lépcsőházban lakó lakójánál mi gyerekek hallgatjuk a másik szobában izgatottan beszélgető felnőtteket. Miközben – én úgy emlékszem -ananászkonzervet eszünk.
„Gibt of the American people”. Valami ilyesmi feliratú nagy vöröskeresztes dobozban tartotta sokáig anyukám a kristálycukrot.
Aztán emlékszem. ahogyan egy teherautó vezetőfülkéjében ülünk anyukámmal, apukám nincs velünk; menekülünk az Alföldre, a gépkocsi platóján koporsóban egy halott egyetemista. Az utat hó borítja.
@rohejorszaga: Mellékesen, hogy ki, hogyan viselkedik, (leigázó, leigázott) nem csak a közvetlen érdekek kérdése. Ne feledd, amikor már nem ellenségként állnak szemben, a többség ugyanolyan embert lát, mint önmaga. (kivéve a kéjelgő gyilkos ösztönűeket.) Úgy gondolokdik, hogy engem nem bántott, életemben nem láttam, akkor most miért öljem meg, vagy verjem halálra.
@butus, a Magyar Köztársaság állampolgára: igen, ez így van… bár pont a Francia Idegenlégiónál volt egy srác, aki mesélte, hogy Djibutiban amikor harcoltak, akkor külön felkészítették őket arra, hogy a gyerekek pl. sokkal veszélyesebbek, mint a felnőttek. Pontosabban a gyerekek, nyakukban egy Kalasnyikovval. Bennük ugyanis nem alakult még ki az a tudat, hogy mit is csinálnak valójában…
És persze a „nem bántott, életemben nem láttam” dolog csak az után érvényes, hogy már tudod, hogy nem is fog bántani. Nem azért lősz le egy katonát a harcmezőn, mert bántott, hanem mert az egy „vagy te, vagy ő” szituáció… de persze vannak kivételek, amikor egyik sem akarja megölni a másikat, de általában ezt nem várják meg az emberek.
@csillaghajós: Az enyém egy alföldi kisváros Makó. Nálunk a fő izgalom, amikor jöttek a repülők röpcédulát szórni, hogy vajon mi van a bátyámmal, aki Mezőtúron volt kollégiumban. Pár nap és hazakerült. Ezzel nálunk vége is volt a helybéli ügyeknek. A városban egyetlen lövöldözésre sem emlékszem. Tudod kis város, kis forradalom.
@rohejorszaga: …no, de azok a gyerekek még nem tették le a fegyvert.
@csillaghajós: Makónak még egy ócska tank sem jutott.