Freakonomics
Eredeti szerző: maroz
Kigugliztam, hogy a közgazdaságtanban mi is az a komparatív előny. Valami olyasmit értettem meg belőle, hogy ha egy ország nagyon jó valamiben, akkor azt a dolgot inkább csinálja ő, és aki nem annyira jó, az vegye igénybe azt, aki nagyon jó. Elgondolkodtam, hogy mi miben is vagyunk nagyon jók, és arra jutottam, hogy a lúzerségben. Nem mondom, hogy világ-, de talán Európa-bajnokok mégiscsak lennénk, és a világban is eléggé ott vagyunk a legjobb tízben. Ország akkorákat és ilyen kitartóan nem szopott, mint mi az elmúlt pár száz évben. De hát akkor nekünk ezt kéne csinálni, ha ebben vagyunk jók! Fel kéne hagyni azzal a buta hobbival, hogy magunk közül választunk vezetőket arra, hogy elkúrják. Ki kéne adni az országot gebinbe’. Ha egy gazdagabb, szerencsésebb sorsú államnak lenne egy nem ortodox ötlete, az inkább jöjjön hozzánk, és nálunk próbálja ki. Pénzük mint a pelyva, tessék megnézni, hogy az amúgy úgyszintén hisztérikusan eladósodott Egyesült Államok mennyi dollármilliárdot feccöl bele egy-egy újabb kurva bomba kifejlesztésébe! Szerintem ha ügyesen és hitelesen csinálnánk, akkor idővel rájönnének, hogy érdemesebb a meredekebb, vagy egyenesen hülye ötleteket nem náluk, otthon, élesben kipróbálni, mint ahogyan a csodabombázókat sem a LaGuardián próbálják ki, hanem valahol a sivatagban.
Nézzük akkor konkrétan, mi lenne az üzleti modell lényege?
Van tehát egy fizetőképes állam, amelyik kíváncsi arra, hogy egy ki nem próbált, soha, semmilyen könyvben le nem írt, tehát teljesen unortodox modell hogyan működne a gyakorlatban. Elküldené a forgatókönyvét, és mi lejátszanánk neki. Negyedévente számláznánk, a lehető legvastagabban fogó golyóstollunkkal. Lenne két országunk. Ország az országban: magán-Magyarország, itt élnénk, itt töltenénk el a szabadidőnket, és lenne egy díszlet-Magyarország, a Lúzer Művek maga. Na, ezt a díszlet-Magyarországot működtetnénk úgy, a szerint a modell szerint, amit a kedves megrendelő idehozott.
Képzeljük el ennek a dualista országnak egy munkanapját. Kovács Amália a reggeli kocogás után vesz egy frissítő zuhanyt, kertvárosi lakásának a konyháján elfogyasztja meghitt kis reggelijét a családja körében, csivitelnek, szóba kerül, hogy aznap ki mit fog játszani, hová osztották be. Megbeszélik, hogy munka után ki viszi el a gyerekeket szolfézsra és lovagolni, és milyen leosztásban. Kovács Amália szomorúan néz az órára, véget kell vetni az idillnek, beül hát a SUV-jába és meg sem áll a Lúzer Művek öltözőjéig. Itt átvedlik (nem átöltözik, átvedlik, itt ez a helyes kifejezés) Szabó Aranka középiskolai tanárnővé. Felveszi a közalkalmazotti egyenrondát, kitömi némi szivaccsal, hogy a szükséges mértékben elhízottnak tűnjék, a sminkmester rápakolja a koránál tíz évvel öregebb arcot, a fodrász gyűri a fejére a borzalmasfrizurát, közben megy az aprószó.
— Jajj, de unom már ezt a mostani projektet, hogy ki a franc írhatta ennek az idióta orbánizmusnak a forgatókönyvét, és vajon mire neki ez a kísérlet, nem fér a fejembe — mondja Amália/Aranka. És azt is mondja, hogy hú, de itt hagyná a fenébe ezt a céget, de hát nem hagyhatja, mert olyan jól fizet, és hát a gyerekek, ugye. Meg hogy végső soron ez csak egy munka, ma ezt, holnap valami mást, ki tudja, hátha jön valami jobb forgatókönyv is. Néha, nagy ritkán befut olyan is. Babi drága, te elkészültél, indulhatunk? Hónuk alá csapják az uzsitasit, beülnek a kellékesek által már odakészített tizensok éves, lecsoffadt Opelbe, és vastag dízelfüstöt húzva maguk után eltöfögnek az aznapra rendelt helyszínre, az Olajbanfőtt Szent Gvendolinról elnevezett nemzetitudat- és kondásképzőbe.
Az izgágább polgártársaink vállalhatnának rázósabb projekteket is. Például ha egy ország arra kíváncsi, hogy milyen hatása lenne egy lokális lázongásnak, akkor mi arra is kaphatóak lennénk, persze a számlát már nem is golyós-, hanem egyenesen filctollal írnánk meg.
Az extrém sportok kedvelői vállalhatnának időnként fegyveres lázadást is, és lenne az a pénz, amiért időnként igent mondanánk egy forradalom lemodellezésére is. Persze a számla… de hát ezt már nem is kell külön említenem. Plusz a szükséges költségtérítés, mert a forradalom az egy extra kellékigényes jelenet.
Szerintem pár éven belül visszafizetnénk az összes adósságunkat, lenne annyi szufficitünk, hogy idővel területet bérelhetnénk Svájctól, mert mi van akkor, ha a kedves megrendelő valami olyan modellt szeretne velünk lejátszatni, amiben hegyek is vannak. Mi lennénk a lúzernagyhatalom.
<
p style=”text-align: justify”>Mibe, hogy mi még ezt is, az elkúrást is elkúrnánk?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521606-684b217551af1' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521606&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521606-684b217551af1&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521606-684b217551af1' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Az okoskodás legnagyobb hibája, hogy uszkve száz éve már ingyen és bérmentve űzzük a felvázolt ipart 😉 többen ki is próbálták az unortodox ötleteinket, néha ingyen, néha még mi fizettünk érte így vagy úgy.
Lúzer Művek zseniális : )))
@Counter: Tudod, olyan ez, mint sok szomorú tekintetű nő élete. Kereste a Nagy Őt, a gáncsnélküli lovagot, oszt a vége mindig valami más lett. Időnként partiba vágták egy elfajzott bulin, máskor a szép szőke herceg apránként elszedte a pénzét, majd amikor már inkább a biztosra akart menni kifogott egy jóravaló gazdálkodót, aki viszont ingyencselédnek tartotta. Hát nem jobban teszi, ha eleve kurvának áll? Ugyanazt csinálja így is, úgy is, csak más a fizetség érte. 🙂
Ez jó. *-os ötös.
@maroz: 🙂 Elmés hasonlat. Bár nagyon pórul lehet járni a kurvaországozással.
Ez a Babi néni az a Babi néni? 🙂
Túl bonyolított a project. Nem egyszerűbb, ha teszünk be jó sok kamerát és eladjuk magunkat, mint a világ legnagyobb hülyevalóság show-ja?
@Grigorij Pantyelejevics:
Amúgy ezt javasolták a Corvinus diákjai is.
Kerítsük körbe az országot egy kurva nagy fallal, kamerázzuk be és adjuk el valóságshow -nak.
@Di622: Valami ilyesmiről írt Spiró is a Feleségversenyben, igaz, még nem az egész országra.
OFF
Egy délutám Manhattenben. Mint egy krimi…
http://www.ft.com/cms/s/0/11e061f0-1780-11e1-b157-00144feabdc0.html
lúzer-attitűd feladása szóba se jöhet?
@nexialista: nézz végig a történelmünkön… szerinted valós opció a non- lúzerség..?
@nandras01: Valós vagy sem, de egyre kényszerűbb.
@Counter: Miért lenne? Én végképp nem értem ezt a szélsőségesen pesszimista hozzáállást: rengetegen hiszik azt, hogy ez már a legalja, ennél lejjebb nem lehet. Én, veled ellentétben erősen optimista vagyok: de, lehet, ajjaj, de még mennyire hogy. 😉
@Counter: ha 11 közgazdász nem tudta elmagyarázni matolcsynak, hogy miért csinál hülyeségeket, és a főnöke nem rúgta ott helyben ki, akkor nem látok arra sok reményt, hogy bármi is változna.
(arról az apróságról már nem is szólok, hogy a jelenlegi helyzet nem csak úgy hirtelen kinőtt a semmiből…)
@maroz: Egyre kényszerűbb. Azt nem mondtam, hogy kényszerű. Például ha fogunk egy vödör kék festéket, és zöldet kezdünk önteni bele, akkor egyre sárgábbat kapunk már az első csepp után is, de még nagyon sokáig nem lesz sárga. (Már ha egyáltalán így működik a festékkeverés…)
Nem érzem szélsőségesen pesszimistának a hozzáállásomat, épp ezért 🙂
@Counter: Van még bármilyen festék ebben a k.országban?
-s most kínomban-kínunkban tegyek-e mosoly jelet a végére..
@Pelso..: Ugye egy kis festékadó megteremtené a gazdasági fellendülést megalapozó költségvetési kiadásokat? 😉 Mondjuk festékszubvencióra lehetne költeni.
@Counter: Festékadó, zseniális.
Bővítsük csak az elképzelést, az emberekért persze: a mázolt felület utáni adó, Ft/m2. Ahol egy réteg nem takar rendesen, ott duplán)
@Pelso..: Szerintem rétegenként kellene adóztatni. (Ha jól tudom, a tisztességes festés több rétegű.) Szóval vagy egyrétegűt festetnének a jó magyarok, amit újítgatni kellene folyvást és az jó, vagy többet, az meg megint jó.
A nem festőkkel szemben meg ki kéne találni egy jó kis tömegmozgalmat, ami kikel az elhanyagolt, festetlen falak ellen. Ez is jó, az aktivisták aktívak lehetnek, addig is csinálnak valamit, akik meg nem festenek, azoknak is lesz hirtelen mit csinálniuk és addig se csinálnak mást. Esetleg a tulajdonos költségére (adó módjára behajtható!) lehetne állami festészetet kiadni gebinbe.
Annyi jó écám volna még…
Kuminophitecusnak Kumin ferenc félelmetes írása jelent meg.
„Noha ellenzékben a kormányzati felelősség súlya nem nyom egy szereplőt sem, praktikusan tehát azt mondanak, amit csak akarnak, van egy két ütőkártya, amelyet nem szokás csak úgy kijátszani. Ilyen a miniszterelnök lemondásának vagy lemondatásának követelése.” Tényleg 8 évig csak minden másnap követelték a lemondást. Többet nem idézek de arany minden mondata.
@Counter: Csak egyetlen bevillanás: egy rétegben lehetne csak festeni, de azt évente kötelező. Belső piaci élénkülés, felpörgés, naugye.
@fonó: „Két dolog ugyanis biztos: akit leminősítenek, azt egyszer fel is fogják, és aki kormányzati pozícióból megfogalmazott már véleményt minősítői döntésről, annak ellenzékben biztosan épp ennek ellenkezője lesz az érdeke. A minősítések látványos politikai termékké alakítása tehát szinte biztos, hogy idővel egyik vagy másik szereplőnek a terhére lesz.”
Nagyon frusztráltnak tűnik. Ő szeretne lenni a Török Gábor, csak az a baj, hogy a hazai Török Gábor pozícióját Török Gábor már elfoglalta, és sokkal elegánsabban évek óta hozza is a szerepet. Matinéelőadásra és vidéki haknira azért jó lesz? 😀
@Counter: ” ha fogunk egy vödör kék festéket, és zöldet kezdünk önteni bele, akkor egyre sárgábbat kapunk”
nem trollkodni akarok, de az életben nem kapsz sárgát, akármit öntesz össze akármivel, mivel a sárga alapszín, így nem kikeverhető. (legalábbis additív módon- de ennek kifejtése már igazán trollkodás lenne…)
ha azonban fogsz egy vödör sárga festéket, és elkezdesz abba kéket önteni, akkor valóban zöld lesz a végeredmény.
persze a kép ettől még érthető 🙂
@nandras01: unortodox színkeverés
@V mint…: hacsak úgy nem 🙂
(tudom, matolcsy ezt is megmagyarázná és újabb rovást vésne a győztes csaták emlékfalára)
@nandras01: Így, hogy mondod, be is látom, milyen fasságot írtam. Inkább maradok a fehér festéknél 😉 Köszönöm a figyelmeztetést.
@Counter: spongyát reá…
az élet már csak ilyen. pofonokat adunk és pofonokat kapunk 🙂
@nandras01: Hát igen, aki olyan tankönyvből keveri a színeket, amit nem hogy még nem írtak meg, de remélhetőleg soha nem is fognak 😉
@nandras01: igen, látok reményt, hiszen addig megy a móka, amíg be nem látjuk elég sokan, milyen kurvára nincs szükség politikusokra
@nexialista: politikusokra szükség van, mert a képviseleti demokrácia már csak ilyen. ennél jobbat még nem tudtak kitalálni.
a közvetlen demokrácia egy országban, de sokkal kisebb közösségben sem, nem működik.
még az sem túl nagy baj, ha a politkusok ostobák- a baj akkor kezdődik, ha a polgárok ostobák és gyávák, vagy nemtörődömök és csak akkor kezdenek kapkodni, amikor már ég a ház.
ha a civil érdekérvényesítés és akaratnyilvánítás jól működik egy országban, akkor a legostobább politikust is észhez lehet téríteni, mert nekik működik az életösztönük. (nem a lámpavasra gondolok!)
ha egy politikus azt tapasztalja, hogy igen hamar megbünteti a választópolgár, akkor a legostobább is óvatossá válik és nem húz újjat a „néppel”, mert nagyon nem szeretné elveszíteni a kényelmes pozícióját.
ha egy politikusnak a helyzete csak és kizárólag a hűbérurától függ, akkor csak és kizárólag a hűbérurának kíván megfelelni, az ő akaratát, kívánságát és vágyait szolgálja, adott esetben szervilis módon túl is lihegi. (így születnek pl. a kerényi féle eszementségek)
szóval, nem a politikussal van a baj, ő már csak ilyen, pontosabban semmiben sem különbözik a választóktól, a „nép”- től. kisszerű és rövidlátó, elsősorban saját maga érdekli, mindenekfelett a saját érdekeit képviseli és egyetlen cél vezérli: minél tovább megmaradni a jó akolmelegben.
sajnos nálunk az a helyzet, hogy az emberek (a „zemberek”) nem képesek felismerni a saját érdekeiket, bedőlnek a csillogó maszlagnak, ha gond van, akkor mindenhol keresik a hibát, az okozót, de magukban sosem.
orbán aljassága igazából abban mutatkozik meg, hogy ezekre a legprimitívebb ösztönökre alapozza politikáját és gátlástalanul él velük, sőt rájátszik ezekre az ösztönökre, szítja a tüzet akkor is, amikor éppen oltani kéne.
megkockáztatom, hogy ha összedőlni látszik minden, ha összecsapni készülnek felette a hullámok, akkor csak azért nem fog a bűnbaknak kikiáltott ellenség ellen a tényleges fegyveres harchoz fogni, mert azzal még ő is tisztában van, hogy a fegyveres erőinknek egy csapat nyugdíjas apáca ellen sem lenne sok esélye.
Az ötlet kiválló,csak a görögök meg ne tudják.
@nandras01: Ez, kérlek alásan, egy csillagos ötös hozzászólás volt, el is mentem magamnak, mert igazából háznyi méretű transzparensen kéne kilógatni a Parlament előtt, és fizetett hirdetésként lehozni minden tévé- és rádiócsatornánk.
@nandras01: A képviseleti/közvetlen demokráciáról írt soraid egy húsz évvel ezelőtti állapotot tükröznek, ráadásul azt is rosszul. A közvetlen demokrácia már akkor is kiválóan működött a kisebb közösségekben, pl. azokban, amelyekben a végül képviselőkké választott fazonokat kiválasztották/kiválasztjuk. Ha hülyéket választunk, az azért van, mert mi hülyék vagyunk: ebben nem a rendszer rossz, hanem a szereplők vagyunk azok.
A közvetlen demokrácia (közösségének) méretét fölülről az információk áramlásának sebessége korlátozza: minél lassabban adjuk át, annál kisebb közösségben képes hatékonyan terjedni. De a közvetlen demokrácia már az ókorban is lehetett hatékony: mindössze az a helyzet, hogy minél lassabb az info, annál kevesebb kérdésben dönthettünk közvetlenül hatékonyan.
Időközben lett internet, aminek eredményeként dogmáid elvi alapja összeomlott.
@Pásztörperc: szépen hangzik, csak sajnos a való élet cáfolja a véleményed.
a klasszikus, görög demokrácia jellegű közvetlen demokrácia működőképességének létszámhatárát 2000 fő körüli népességben tartják működőképesnek, ezen a korlátlan és gyors információáramlás valóban változtathat- na, de nem változik.
az internet ilyen értelmű hatékonysága akkor érvényesülne, ha elegendően nagy lélekszám használná arra, hogy tájékozódjon a világban, hogy kikeresse a valós tartalmú információkat, azonban lássuk be, hogy ez nagyon nem így van.
bár a helyes döntéshez szükséges minden információ megtalálható a hálón, a használók többsége azt vagy nagyon rossz hatékonysággal használja, vagy eleve nem is keresi azokat, nem lép ki a fészbúk, bulvár, porno trash háromszögből.
a morus féle utópia akár meg is valósulhatna, de ennek egyelőre igen hatékonyan áll ellen maga a „nép”.
így, a „dogmám alapja” elvileg valóban összeomlani látszik, csak sajnos a gyakorlatban még nagyon is él…
@nandras01: Dogmáid ELVI ALAPJAIRÓL írtam — ha volnál szíves olvasni is, mielőtt válaszolsz. Ha el akarod magyarázni nekem, aki geológus vagyok, hogy minden folyamathoz idő kell, sikítani fogok.
@Pásztörperc: tudom, hogy geológus vagy és azzal is tisztában vagyok, hogy ebből következően nem években, hanem évmilliókban gondolkodsz 🙂
tudod, elviekben nem a fénysebesség az elérhető legnagyobb sebesség, sőt, a fénysebesség, mint abszolút határ egyenesen úgy léphető át, hogy utána a végtelen sebesség jön- elviekben.
ettől azonban curiosity még majd’ egy évig fog poroszkálni, amíg eléri a célját.
és ha már az „olvasást” ajánlottad a figyelmembe, akkor ezt a labdát visszadobom- ha lennél oly’ kedves és elovasnád a hozzászólásom utolsó mondatát is…
@nandras01: Igen, pont arra reagáltam. Tömörítve annyit, hogy a közvetlen demokrácia működésének lehetőségei bővülnek — és ezt nem fumigálnunk, hanem kimondottan ösztönöznünk kellene, mert az jelentősen javíthatná döntéseink hatékonyságát.
@Pásztörperc: Próbálj meg egyszer egy falusi honlapot működtetni úgy, hogy a többség elégedett legyen vele… :))
@maroz: Nagyon szívesen. Tudod, én elég sokáig kvázi egyedül moderáltam az Index pol. fórumát — és soha, senki, egyetlen döntésemet se kifogásolta, kérdőjelezte meg. Az ilyen kihívásokat én szeretem.
@Pásztörperc: Ööö, izé. Akkor most mi miről is beszélgetünk itt tulajdonképpen, mert bevallom, hogy kicsit össze vagyok zavarodva. Nem a képviseleti vs. közvetlen demokrácia forgott szóba’? 🙂
Egy fórummoderátor egy döntő autoritás, aki a legitimációját onnan kapja, hogy a szereplők jónak vélik azt, ha valaki a vitás ügyekben dönt. Tehát nem képvisel, hanem mint egy bíró dönt a vitás szituációkban. Nem ő írja a hozzászólásokat, sőt, még csak azt se nagyon tudja megmondani, hogy miről írjanak a júzerek, legfeljebb azt, hogy miről ne.
Ezzel szemben egy falusi honlapnál azt is el kell eldönteni, hogy ki csinálja meg, és el kell tudni magyarázni, hogy miért az és miért úgy. Mert ötlete, elvárása az mindenkinek van. Átküldi word-ben, paint-ben, vagy elém teszi egy irkalapra leskiccelve, és nem tágít, mert szerinte azt úgy kéne! És igen, időnként még azt is felveti, hogy szavazzunk róla, hogy szavazzuk meg, legyen-e úgy. Oké, de ha megszavazzuk, akkor megcsinálná-e ő? Mire ugye törvényszerűen kiderül, hogy ő a lehető legsúlyosabban nem ért hozzá, de ettől még az úgy legyen, mert ez a demokratikus.
És amikor visszakérdezek, hogy de hát miért nem próbál meg egy picit, legalább annyit elmélyedni ebben a témában, hogy legalább azt üzembiztosan megértse, amit magyaráznak neki, akkor többnyire az a válasz, hogy á, nem érek én rá ilyesmire, van nekem egymillió más dolgom is. Na, ez az, ami bébasz a közvetlen demokráciának: iszonyú sok erőfeszítésbe kerülne az az egyén számára, hogy adekvát és minőségi véleménye legyen azokról a kérdésekről, amelyekbe bele szeretne szólni.
A képviseleti demokrácia itt is jobban működik: csinálja az, aki egyrészt ért hozzá, másrészt a bizalmat ki bírta harcolni, és mindaddig csinálja, amíg a többségnek inkább tetszik az a valami, amit csinál, mint inkább nem. Csak ugye ehhez mindenkinek illene tudni viszonyulni. Illene tudni például azt elfogadni, hogy nincs olyan, amikor valami csak akkor jó és elfogadható, ha azzal én 100%-ig elégedett vagyok. A képviseleti demokrácia a kompromisszumokról is szól, és ebben nem vagyunk mi valami remekek, sajnos.
@Pásztörperc: nem hiszem, hogy lenézném a valóban bővülő lehetőségeket, mindössze realista vagyok.
@maroz: A falusi honlap szerkesztése a lehető legtipikusabb képviseleti demokrácia: a közösség megbíz valakit, hogy szerkessze a honlapot. Vannak olyan dolgok, amiket egy embernek kell csinálnia: ilyen pl. a honlap szerkesztése, a sereg parancsnoklása stb. — és ez nem közvetlenség és még csak nem is demokrácia, hanem hatékonyság kérdése. A gyereket is egy férfi csinálja egy nővel — nem lesz demokratikusabb attól, ha megnöveljük a résztvevőxámát. Ezt elég jól mutatja, hogy akárhány résztvevőt vonunk is be a műveletbe, az eredményként kapott gyerekben pontosan egy nő és egy férfi génjei fognak keveredni a dolgok folyása szerint.
Hozzászólásod többi része a „szerkesztés” fogalmának mibenlétét feszegeti. Egyszerű mérnökemberként úgy vélem, hogy ha az Általad próbált paradigmarendszerben a szerkesztés nem elég hatékony, ráadásul személyes konflisokat is okoz, akkor paradigmát kell váltani.
Gyurcsány pl. az Általad vázolt példában azonmód hozna egy határozatot, hogy „Igen, legyen úgy” — aztán nem tenne ennek érdekében az ég adta világon semmit. Ha megkérdeznék tőle, miért nem halad a dolog, kifejtené, hogy ő megtett mindent: megmondta, hogy „LÉPÉSEKNEK KELL TÖRTÉNNIÜK” az ügyben. Csak hát azok a fránya lépések, azok nem történnek, a fene a pofájukba. (Na jó, ezt csak a poén kedvéért — nem bírtam ellenállni.)
index.hu/gazdasag/vilag/2011/11/27/europai_elitklubot_akar_sarkozy_es_merkel/
lesz európai bajnokok ligája, nem baszkolódnak tovább.
na, ez az a hely, ahova 100 év múlva se jutunk el közösen, viszont lehet, h megéri kivándorolni, mert közel van, könnyű hazajönni, ha húz a honvágy.
@Pásztörperc: Szóval akkor megállapodhatunk abban, hogy a mai, kellően összetett és kellően bonyolult élethelyzeteink közepette a közvetlen demokrácia nem tűnik túlzottan működőképesnek, és mivel az élethelyzeteink inkább bonyolódni látszanak, mint egyszerűsödni valószínűleg inkább a képviseleti, semmint a közvetlen demokrácia lesz a meghatározóbb? 😉
@maroz: Nem: abban állapodunk meg, hogy vannak olyan kérdések, amelyek eldöntése közvetlen, vannak, amelyeké közvetett demokratikus úton, és vannak, amelyeké automatikusan lehet a leghatékonyabb, ha a technikai feltételek optimálisak.
Továbbá abban is, hogy a legtöbb feltétel (ide értve a tudatiakat, tehát az eszközök készséxintű használatának igényét is) a közvetlen demokráciához kell, és ezek napjainkban:
a) rohamtempóban gyarapodnak;
b) még messze nem elégségesek ahhoz, hogy nagyobb közösségek így dönthessenek.
@Pásztörperc: Én nem állapodtam meg veled ebben, mert szerintem a közvetlen demokrácia nem az eszköztelensége miatt nem működik, hanem leginkább azért, mert ez a döntési mód nem igazán alkalmas komplex élethelyzetek kezelésére. Régen, amikor a törzs öregjei összegyűltek a tűz körül és megvitatták, hogy jövőre a Somos dűlőn vagy a Kökényesen legeltessenek-e, akkor igen, akkor működött. De ma már egy fostos honlapot se lehet ilyen közvetlen döntésekre hagyatkozva működtetni. Hát még ennél sokkalta bonyolultabb dolgokat.
Én egészen egyszerűen elképzelni nem tudom azt, hogy milyen helyzetekben tudna a közvetlen demokrácia manapság működni, és úgy, hogy a képviseletinél hatékonyabban tegye ezt. Még példát se nagyon tudnék ilyenre kitalálni.
@maroz: Hogyne lenne.
– Önkormányzata tulajdonát átadja-e a magyar kormánynak ?
Melléklet : önkormányzatának tulajdonai :
@simonmondja.: Aki arra szavaz, hogy átadja leengedheti az egyik kezét. 🙂
blogs.ft.com/beyond-brics/2011/11/24/guest-post-orbans-competence-is-simply-not-in-question/#axzz1ewYWSu6F
Simply not :)))