G. Fodor Gábor politikai gondolkodó pályaíve
Eredeti szerző: jotunder
Nem elemző vagyok, hanem politikai gondolkodó. Ennek a szerepnek van hagyománya és előképe, de nincs kortárs kontextusa. Az a cél, hogy legyen. (G.Fodor Gábor, a Századvég igazgatója)
Az elmúlt napokban, hetekben vita bontakozott ki G.Fodor Gábor politikai gondolkodó és a mandineres, jobbklikkes ifjúkonzervatívok között. Itt kezdődött, aztán ez, ez és ez.
Nem kívánok beleszólni a vitába. Kizárólag a kedves Olvasó tájékoztatása kedvéért szeretném közölni a politikai gondolkodó státusz kortárs kontextusát megteremtő tudós publikációs listáját. Csak azokat a folyóiratokat szemléztem, amelyeket a legcsekélyebb értelemben is minősített nemzetközi folyóiratnak tartanak. Azért tartom fontosnak ezt a listát, mert sok mindent elárul a modern magyar konzervatív gondolkodók tehetségéről és felkészültségéről, viszonyukról a hatalomhoz, illetve a nemzetközi tudományos élethez.
A lista:
Köszönöm szíves figyelmüket.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520878-6757957494a79' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520878&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520878-6757957494a79&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520878-6757957494a79' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ezt egyébként el lehet sütni olyan fantasztikus tudósokkal is, mint Csaba László. Neki nincs hülye elnevezése, viszont van 1db érdemi publikációja. Az Akadémiához ez is elég.
„A hipotézis próbája a jóslás” (Fred Hoyle).
Csaba L. tudományos színvonala egyértelműen megítélhető abból, milyen arányban jönnek be gazdasági előrejelzései (mert hogy ilyenek vannaxép számmal).
@szobor: Ez nem igaz. Csaba Laszlonak rengeteg publikacioja van. Azon lehet vitatkozni, hogy milyen kaliberu kutato, azon nem, hogy letezik-e mint kutato.
@Pásztörperc: Ez egy tevedes. Vannak dolgok, amelyeket nem lehet elorejelezni, es abbol, hogy valaki megis megprobalja, csak arra lehet kovetkeztetni, hogy eleg nagy az egoja.
@jotunder: Pont ezert irtam, hogy 1 erdemi publikacioja van. Nem allitom, hogy ostoba ember (nem az), de nagyon komoly diszkrapancia van a pozicioja es a teljesitmenye kozott. Alapveto megertesi problemai vannak a kozgazdasagi modszertant illetoen, es a cikkei elsopro tobbseget nem referalt folyoiratba irta. Ezeket a lapokat altalban recenziok nelkul szerkesztik, vagyis barmit lehoznak. Azt tekintve, hogy az akademia tagja, es kozszereplokent mukodik, ez semmi. Nem beszel hulyesegeket, mivel olvasott ember, de ezzel a teljesitmennyel meg a nem tul acelos magyar mezonyben is a „feltudasu elit” egyik legtipikusabb figuraja.
Ha nem vagy szakmaabeli, nem uti meg a fuledet, hogy gond van vele, de szomoru, ha ilyen embereket szolaltatnak meg, mint elismert szakember. A kozepes teljesitmeny kiemelkedonek beallitani nagysegrendileg akkora problema, mint a minosithetetlent elfogadhatonak.
@jotunder: Hosszabb komment nelkul itt egy hosszabb, ars poetica jellegu cikk tole a Kozgazdasagi Szemlebol. A modszer ismeros lehet mashonnan, nagyon jol elvitatkozik komoly kutatok altal ki nem mondott allitasokkal.
http://www.csabal.com/downloads/kerdojelek_a_kozgazdasagtanban.pdf
@jotunder: Ez teljes mértékben igaz a laikus előrejelzésekre. Abban pillanatban, amikor elkezdem előrejelezni teszem azt, a Vezúv kitörésének időpontját, leírhatsz engem az ilyesmivel foglalkozó kutatók közül.
@szobor: de legalabb egy erdekes iras. kivancsi vagyok a reakciokra.
@szobor: ideas.repec.org/top/top.hungary.html
ezen a listan nincs rajta cs.l.
egyszer megneztem a cikkeit, eleg regen volt, es mintha nem lenne cikke topnak szamito folyoiratban, de azert nem all ugy mint egy lanczi andras.
@szobor:
ezek a jól ismert kritikák a fősodorbeli közgazdaságtant illetően, meg persze céloz valamiféle paradigmaváltásra meg arra hogy nekünk nem kell szolgai módon átvenni a nyugati módszereket, képzési szerkezetet
-A világ közgazdaságtana, amelyhez a hazai oktatást – a két világháború közt megszokott
módon – visszatéríteni törekedtek az1980-as évek közepének reformjai, jókora változásban van. __a tudományterületünkön paradigmaváltás érlelődik__,
-Mátyás Antal részletesen bemutatta, a monetarista és a neokeynesi iskolaelegyítését éppen a formalizálás központi helyre emelése, ha tetszik, a tartalmipolitikaikérdések kiiktatása tette lehetővé. Innen származik a közgazdaságtannakpuszta elemzési eszközként való felfogása, amelynek célszerű és kívánatos tartózkodnia
az értékrendi, a valódi választást igénylő (value-loaded) kérdéseknek mégaz érintésétől is (Mátyás [1991]).
Bár ha nem is gondolhatjuk komolyan, hogy valaki ezt a tételt elhiszi, az valóbanértékmentes társadalomtudományt fog művelni, a világ közgazdaságtanában folyósüketek párbeszédének egyik eleme bizonyára az, hogy __egy rendes közgazdaságiPhD-iskolában a diákot rendszeres munkával lenevelik arról, hogy szélesebb érvényű, értékrendet is érintő kérdéseket vessen fel, netán ezeket a gazdasági elemzésbe próbálja beleépíteni__
-Jellemző, hogy például a Yale Egyetemen még szociológiából is játékelméletet oktatnak diszciplinárismódszertanként, az elmélettörténet pedig választható, mármint doktori szinten. Így könnyenlehet valaki közgazdász Keynes vagy Hayek, és szociológus Durkheim és Max Weber ismerete híján __Nem szokatlan, hogy közgazdasági tanszékeken kizárólag matematikai felvételi eredmények alapján kerülnek be a hallgatók__
-Ehhez képest a 2008–2009. évi válságot követően megfogalmazott felvetések, vagyishogy a pusztán önérdekkövető szereplő – különösen magára hagyva – ön- ésközveszélyes,4 már a lapos közhelyek közé tartoznak a gazdaságelméleti kurzusokattartó tantermek falain kívül mindenütt. Úgy tűnik, mégsem lehet – súlyos következmények
és mellékhatások nélkül5 – az emberről mint olyanról tetszés szerintileegyszerűsített állításokat, feltevéseket axiomatizálni, különösen a társtudományokkísérleti eredményeinek ellenében nem.
-le kell számolni az egyszerű átvétel adta gyors megoldás ábrándjával.[bologna se legyen]
@jotunder: Ez egy teljesen tipikus iras, nagyon hasonlit Szentes Tamas (es meg nehany akademikus) szokasos esszeihez. Itt egy recenzio az elobbitol: epa.oszk.hu/00000/00017/00167/pdf/6_lang.pdf
Ezekben a kovetkezo kozos pontok figyelhetoek meg: 1. Valamifele osszeeskuveselmelet, amely szerint a mainstream kozgazdasagtan ki akarja szoritani a valosagra epulo (sic!) megkozeliteseket. 2. A szerzo megcafol olyan allitasokat, amiket abban a formaban valojaban senki sem fogalmazott meg. 3. A cikk tele van sulyos targyi tevedesekkel. 4. Bar a tudomanyag egeszet emliti, valami okbol kifolyolag a hivatkozasok jelentos reszet a tobbi hasonszoru, sehol sem rangsorolt magyar teszi ki.
5. A cikk szigoruan a tudomanyos essze keretei kozott marad, szamokat, modszertant, szignifikanciaszinteket nem talalunk benne. Ehhez kepest az allitasok olyan vaskosak, mintha egy teljes koru, sikeres es konkluziv kutatasi programot foglalnanak ossze.
@szobor:
(én úgy látom, persze teljesen kívülállóként és laikusként, hogy többen összekevernek legalább három különböző kérdést
1. elméleti közgazdászok esetleg elképesztően egysíkúan és színvonal alattian nyilvánulnak meg más diszciplínák felségterületére merészkedve, legyen az mondjuk gazdaság(vagy egyéb)filozófia, szociológia, politológia, közpolitika, stb.
2. a közgazdaságtan fogalmi-módszertani értelemben esetleg kolonizálni akarja a társadalomtudományokat (legalábbis bizonyos területeit)
3. hogyan kell művelni az elméleti közgazdaságtant.
úgy tűnik, a kritikusok a 3. kérdésre szeretnének olyan választ adni, ami az első kettő (tegyük fel hogy létező) problémát is orvosolja, erre viszont a fősodor nem igazán vevő)
@Vortumnus:
1. Itt kikre gondolsz?
2. Ezzel nagyjából egyet tudok érteni (mondjuk elég sarkos állítás), bár nem látom, mi ezzel a probléma.
3. Ezt a pontodat nem értem.
@szobor:
valószínűleg nem túl érhetően fejeztem ki magam, mert itt most nem az a lényeg hogy én egyetértek-e ezzel, hanem hogy miért gondolkodnak úgy ezek a paradigmaváltást kívánó közgazdászok, ahogy.
én azt gondolom, hogy ők mikor a csaba lászló által is nehezményezett „az emberről mint olyanról tetszés szerintileegyszerűsített állításokat, feltevéseket axiomatizálni lenevelik arról, hogy szélesebb érvényű, értékrendet is érintő kérdéseket vessen fel, netán ezeket a gazdasági elemzésbe próbálja beleépíteni”—jellegű problémákkal akarnak szembenézni,vagy gondoljunk pl. az ökológiai közgazdaságtan által felvetettekre, stb, akkor voltaképpen más diszciplínákat akarnak az elméleti közgazdaságtan keretei közé integrálni, nem fogadják el, hogy esetleg teljesen elegendő lehet ezt a paradigmát „közgazdaságtannakpuszta elemzési eszközként való felfogása, amelynek célszerű és kívánatos tartózkodnia
az értékrendi, a valódi választást igénylő (value-loaded) kérdéseknek mégaz érintésétől is”
elméleti közgazdaságtannak nevezni, magyarán egy elméleti közgazdásznak ez a dolga.
amit ők hiányolnak, az legyen filozófia, politológia, szociológia, vagy valami interdiszciplináris tudományág, de nem feltétlenül a közgazdaságtan címke alatt a helyük, esetleg az elemzés, szerintük életidegen modellezés rovására. Lehet hogy ez sem érthető, de végeredményben mindegy is, nem nekem kell ezzel foglalkozni
(a második pont meg most off lenne itt, az én három pontom csak arra szolgált, hogy érzékeltessem, hogy ez három külön kérdés, amit szerintem pl. csaba lászló összekever. de hát majd máshol mások reagálnak a cikkére, ha reagálnak)
beteszem ide, nehogy elsikkadjon egy lényeges adaléka pályaívből: egy közepesen lezüllött (bármire) barkácsideológiát gyártani képes jelenkori mikimókus kifizetése:
444.hu/2013/05/16/g-fodor-13-millios-tanacsai/
Harmadszor kerül sor a Magyar Politikatudományi Társaság Kolnai Aurél díjának átadására. A 2006 évi legjobb politikatudományi publikációért járó Kolnai Aurél díjat idén a Társaság bíráló bizottsága G.Fodor Gábornak és Schlett Istvánnak ítélte oda a „Lú-e vagy szobor?” című könyvükért. A könyv alcíme: „Tanulmányok tudományról, politikáról, politikatudományról”, kiadója a budapesti Századvég kiadó.
(2007)
ez egy, a 60 ból…
egy a hatvan micsodabol ?? csak nem publikaciobol ??? az en definiciom szerint a publikacio (ha nem konyv) a referalt nemzetkozi folyoiratban valo kozles. valojaban elvarhato, hogy ez a nemzetkozi folyoirat legalabb B kategorias legyen (legalabb a cikkek felenel). tudtommal GFG meg C kategorias folyoiratban sem kozolt cikket soha, amugy Lanczi Andras, Schmidt Maria es Fricz Tamas sem. Egyetlen egyet sem.
Schmidt Mária
.Ungarns Gesellschaft in der Revolution und im Freiheitskampf von 1956
KIRCHLICHE ZEITGESCHICHTE 1: pp. 100-113. (2004)
Noel field: the American communist at the center of Stalin’s East European purge: from the Hungarian archives
AMERICAN COMMUNIST HISTORY 2: pp. 215-245. (2004)
vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10020243&Scientific=0
Lánczi András
Certainly not pistis: Correspondence between Strauss and Voegelin
EXISTENTIA 21:(1-2) pp. 133-146. (2011)
What is PostCommunism?
SOCIETY AND ECONOMY 29:(1) pp. 65-86. (2007)
vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10004347
(az említett folyóiratokat látja az ERA, a linkek meg a teljes publikációs listájuk, egyéb forrásaim nincsenek)
@Wintermoots: ez valoban ket B Schmidt Marianal, egy C Lanczinal. Schmidt Maria azert a Noel Field ugy miatt kapott egy rendes 15 perces fame-t Amerikaban. egyetemi tanarokrol van szo.
@Wintermoots: a Lanczi egy C-je mar valahol fent volt a Vincenten.
a vicces az, hogy a Demeter Tamas, akirol irtunk parszor, lenyegesen jobban all.
@jotunder:
én csak linkeltem, minden komoly mondanivaló nélkül.
demeter analitikus filozófiával is foglalkozott, abban a témában azért könnyebb angolul publikálni, mint mondjuk egy magyar történésznek vagy politikai filozófusnak, gondolom én, de igazából mindegy.
g. fodor esete már érdekesebb, mert ő fiatal és mégis olyan, amilyen.
@jotunder: Drága jotunder. Senkit nem érdekel hogy te mit tartasz publikációnak. Egyetlen dologban van igazad: valóban ellenszenves az, amire az utóbbi pár évben használja G Fodor a tehetségét.
Ettől függetlenül, ha nem kormány propaganda a célja, komoly hazai elismerésnek örvend politikatudósok körében. Ez az ember, ha politikatudományról van szó, nagyon igényes. Ne vegyél rá mérget, hogy idővel nem lesz a figura nemzetközileg elismert.
Azt még hadd tegyem hozzá, hogy a GYF kormány idején is ugyanazokkal a kategóriákkal elemezte a kormányzást, mint most a Fideszét. Ott sem a hatalomtechnikai manőverekkel volt baja, sőt… hanem a tartalmi hiányosságokkal. (pantomim kormányzás ugye…mit ad isten, Ferin ugyanerről beszélt öszödön…)
Nem akarom feltétlen védeni a blogján kifejtett, valóban gyakran visszatetsző okosságait. Viszont az egyáltalán nem igaz, amit te/ti itt megpróbáltok róla elhinteni.
@bla.bla: engem meg sajnos az nem erdekel, hogy bla.bla mit gondol arrol, hogy en mit tartok publikacionak. G.Fodor Gabornak nincs ertekelheto tudomanyos munkassaga, ahogy Lanczinak sincs. majd negyedszazaddal a rendszervaltas utan, ez eleg rosszul veszi ki magat.
@bla.bla:
Aki ismeri G Fodort, az nagyon jól tudja hogy maximálisan konzervatív ember (a szó Oakeshotti értelmében).”
ezt te írtad. azaz
oakeshotti értelemben véve maximálisan konzervatív ember = fidesznyalonc??
@Wintermoots: nagyon komolyan vissza fogom en most magam. :))
„nekem viszont végre el kell szánnom magam, hamarosan Rómába utazom vagy Bur-Sûr-Yvettbe, ezt még nem döntöttem el.”
-irja GFG a blogjan. :)) szinte latom az arcat, ahogy az u-beture felteszi az elegans circumflexet, posztmodern konzervativizmus, ettol elvez el ez a majom. eltartja a kisujjat kozben.
az Yvette egy patak, es Bures-sur-Yvette egy varos, ahol amugy irtam egy cikket, mondjuk ennek kicsi az eselye, de igy volt. nincs rajta circumflex.
hm… ha belegondolok, Romaban is irtam egyet. GFG szorakozik velem.
@jotunder: Ne fogd viissza magad:)
@Wintermoots: Te MSZP nyalonc vagy?
Akkor, amikor itt fikázzátok az egyik politikai oldalt, közben kikéritek magatoknak már az „oldal” szó használatát is (mert ugye ti szabadok(?) vagytok, ez a nagy eszmélkedés, ideologikus faszkodás pedig egy raklap szar.
Még szerencse, hogy kicsit sem mondtok ellent magatoknak.
Ugyancsak szerencse, hogy nem te döntöd el jotundér, hogy mi jelenthet meg Magyarországon tudományos igényü lapban.
@bla.bla: a Vincent nem tudomanyos igenyu lap? szerintem ide kicsit komolyabb tudomanyos kutatok irnak baromi fontos kommenteket, mint GFG :))))
@jotunder: Ja bocs, én kérek elnézést. Összekevertem a az oldalt a Bors online-al
@bla.bla: én ugyan gfg tudományos munkásságát nem ismerem (akár van neki valahol eldugva, akár pünktlich akkora, amekkorának fúrótornyok és más bányászati berendezések nélkül látszik), de a morajjal vegyes közröhögés egyszer-egyszer eljuttatott a blogjára
ezeknek a doromboló és dörgölődző nyálparódiáknak, melyek mindamellett maszturbáns testgyakorlatok is, a szerzője egyszerűen nem lehet igényes gondolkodó. kizárt. olyannal ez a minőség még tréfából sem esik meg, de az önimádat tapintható heve a tréfát amúgy is kizárja
http://www.atv.hu/belfold/20140319-g-fodor-orban-azert-nem-all-ki-vitara-mert-nagyvonalu?fb_action_ids=758045140895978&fb_action_types=og.recommends
mno.hu/belfold/g-fodor-gabor-orbanista-stratega-es-hetvegi-apuka-1337557
@HToma:
„A kétezres években G. Fodor különböző ösztöndíjakat nyert el, és az Örülünk, Vincent? blog sugalmazásával ellentétben az évtizedet végigpublikálta. Főként a Századvég folyóiratban és a Politikatudományi Szemlében jelentek meg tanulmányai liberalizmusról, konzervativizmusról, polgári radikalizmusról, jó kormányzásról.”
Végig. Publikálta.
@nerángass: Valamiert kihagytak a Dormogo Domotort es a Kiskegyedet…