GPT-5 megoldotta a Schweitzer-példákat

A Kedves Olvasó esetleg nem tudja, mit jelent a Schweitzer-példa. 1949 óta rendezik meg Magyarországon a Schweitzer Miklós-emlékversenyt, amelyen egyetemisták (minden évfolyam egyszerre) tíz példát kapnak tíz napra. Ez talán a világ legnehezebb matematikaversenye. Itt lehet megnézni, hogy kik és milyen helyezést értek el a versenyen az elmúlt évtizedekben. Erre a második helyre voltam hosszú évekig a legbüszkébb…

Elterjedt, hogy a GPT-5 megoldotta az idei Schweitzer-verseny példáit, és én egészen biztos voltam benne, hogy ez hoax. De most nagyon-nagyon úgy tűnik számomra, hogy a GPT-5 valóban megoldotta a feladatokat (10-ből kilencet). Itt a forrás. A csoport Európa egyik legjobb egyetemén, a zürichi ETH-n működik, és a vezetője az a Martin Vechev, akiről korábban már írtam a bolgár INSAIT kapcsán.

A GPT-5 nagyjából 40 dollárnyi tokenért oldotta meg a példákat. Megkérdeztem tőle, hogy amikor nekem old meg Schweitzer-példát, az mennyibe kerül. Hát: pár centbe maximum. Arról is beszélgettem vele, hogyan lehetséges, hogy a diákolimpiai feladatok közül hatból csak négyet tudott megoldani, majdnem 60 dollárért, miközben a diákolimpiánál jóval nehezebb Schweitzeren ilyen eredményt ért el.

A Schweitzer-feladatok igen gyakran egy kutató publikálatlan eredményeiből származnak: valamilyen szellemes, kisebb matematikai megfigyelésből. Az első feltűnő dolog az, hogy a GPT-5 szinte tökéletesen belövi a problémakört, majdnem rájön arra is, hogy ki adhatta fel a példát, és elkezd nagyon emberi módon megoldást tervezni. Nem zseniális a megoldás, nem talál nagy ötletet, folyamatosan módosítgatja a tervét, és eszerint idén ez elég volt. Elképesztő mennyiségű bizonyítási sémát ismer, és ezeket próbálja okosan erőltetni. Több feladatot is megoldattam vele, és közben beszélgettem vele arról, hogyan működik. Nagyon vicces, amikor elmondja, hogy fogalma sincs, mi a matematika, de rengeteg tapasztalata van.

Ez nem jelenti azt, hogy világszínvonalú matematikus lett belőle, de azt igen, hogy a Schweitzer-versenynek ebben a formában nincs sok jövője. Azt gondolom, hogy talán már most is érdemes AI-asszisztenciával dolgozni matematikusoknak, pár éven belül pedig ez egészen biztosan így lesz. A probléma (remény?) az – amit az Axiom Math cég is felismert-, hogy hosszabb reasoning láncokban az AI nem jó. Ezért van még esélye a csúcsinformatikusoknak az AI-val szemben: az hatalmas részstruktúrákat kezelő láncokat, gondolati hálókat egyelőre nem tud kezelni. Jó niche-ekben viszont le fogja győzni az embert, még matematikában is, és nem húsz év múlva, hanem pár éven belül.

Azt remélem, hogy az a típusú stratégiai gondolkodás, ami az igazán komoly dolgokhoz kell, még jó ideig nem fog menni neki. És nagyon, nagyon remélem, hogy egy AI-winter – amelyet egy komoly lufipukkanás okoz – mindent lelassít, mert erre az emberiség rohadtul nincs felkészülve. Gyakorlatilag minden belépő jellegű szellemi munkakört ki tudna váltani, ha az ára csökkenne, nem vesz vért, nem cserél olajat, de a végzős egyetemisták kilencven százalékának az intellektuális képességeit überolja. A senior munkaerő könnyedén fogja elvégezni AI segítségével a juniorok munkáját.

A junior informatikusok, elemzők, jogászok, tartalomgyártók – és nyilván a call centeres, shared service centeres fiatalok is – egy olyan munkaerőpiacra lépnek be, akár már jövőre, ahol egy új típusú versenytársuk jelenik meg.

Ez a versenytárs nem fárad el, minden releváns szabályt és eljárást ismer, képes következtetni, rutinszerű döntéseket meghozni, és sok esetben még összetettebb problémákat is átlátni. Nem elég, ha valaki beszél két nyelven és elvégzett egy közepes egyetemet aránylag jól. Nem elég.

És most hadd ne okoskodjak arról (megkérdeztem róla GPT-t, nyugi), hogy mit kellene csinálni. Azt kellene valahogy csinálni, hogy a Z-generáció sokkal, de sokkal elszántabb legyen, hogy sokkal jobban adaptálódjon, borzasztó, de így van, sokkal okosabb legyen, mint a szüleik. Fogalmam sincs, hogyan lehet ezt lejátszani. Mi kutatómatematikusok esetleg jól járunk, esetleg nem riválist, hanem egy fantasztikus segítőtársat kapunk, és ez számos magasan kvalifikált szakemberre igaz, de a fiatalok olyan versenytársat kapnak a munkaerőpiacon, akit gyakorlatilag lehetetlen legyőzni.

<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532639-69fdebbd101b4' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532639&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532639-69fdebbd101b4&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532639-69fdebbd101b4' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>