A FIDESZ jó szelleme
Eredeti szerző: jotunder
Gyurgyák János konzervatív történész, szociológus, az Osiris kiadó vezetője interjút adott a Mandinernek.
Tizenegy évvel ezelőtt, Gyurgyák a Mandiner elődjének a Reakciónak adott egy hasonló interjút. Akkor Ablonczy Balázs és Névai Gábor kérdezte, ma Ablonczy doktorandusza, a Veszprémy Bernát László nevű nímand.
Gyurgyák afféle mérsékelt tory TGM, az ezüstfejű sétapálca nélkül, nem idézi ódánul Sören Kierkegaardot, nem kiabál az aktuális Kálmán Olgával, nem megy ki a barrikádra mikrofonnal, de néhány évente megírja a többszáz oldalas könyvét valamelyik nagy magyar sorskérdésről. Nem próbálom eldönteni azt, hogy mennyire fontos történész Gyurgyák, ugyan hogyan is tehetném, az látszik rajta, hogy komolyan veszi a munkáját, és számomra ez néha pont elég.
Gyurgyák János maradt meg nekem a FIDESZ-ből, ő maradt az elvált szülők gyereke, a népiesek és az urbánusok már régen a pad alá esve nézik, hogyan üresedett ki minden mondat, amelyet elmondtak, vagy el akartak mondani, ő meg áll és figyel.
Gyurgyák úgy konzervatív, ahogy egy embernek, aki már elég sokat étkezett a Nuffield College menzáján érdemes konzervatívnak lennie. Semmit nem változott tizenegy év alatt. Semmit. A jelzői, a fájdalmai, az elkötelezettsége.
Gyurgyák azt mondja most, hogy nem tudja meghaladni a nemzet fogalmát. Én sem igazán. Nekem ez a nemzetizé bejön. Tudom, Gyurgyáknak valószínűleg lenne valamennyi különvéleménye Judith Butlerről, a gender studies-ról, talán még Alexandria Ocasio-Cortezről is. Talán nekem is lenne. Kisebb, bátortalanabb különvélemény, amit persze megtartanék magamnak, és ez nem feltétlenül az intellektuális bátorság jele lenne.
Gyurgyák azt a rég elporladt fideszizmust jelképezi, amely még vállalható lenne számomra. A FIDESZ-nek persze semmi szüksége már Gyurgyákra, ahogy Ablonczyra sem, arra nem is szeretnék gondolni, hogy rám mennyire nincs szüksége. A FIDESZ-nek megadjákra van szüksége, akik nem évekig ülnek a 326-os olvasói helyen, hanem harminckét percig, és azonnal ki is állítják az áfásszámlát.
A hard left Gyurgyák, azaz TGM, egészen bizonyosan lefasisztázná az Igazi Gyurgyákot migránsügyben. Azt hiszem, TGM engem is lefasisztázna migránsügyben. Erről már nem szoktunk beszélni. Az elnémethszilárdosodásnak van egy szintje, amikor már nem beszélünk bizonyos ügyekről. Én most pár mondat erejéig beszélni fogok a migránsügyről. Orbán Viktor nem határkerítést épített, hanem egy nyíltan rasszista narratívát. Ha csak határkerítést épített volna, az valamennyire elfogadható lett volna. Orbán milliárdokat költött arra, hogy olyan emberek gyűlöljenek szíriai óvodásokat, akiknek semmi esélyük arra, hogy valaha találkozzanak egy szíriai óvodással, igen, Orbán vadállatot csinált a magyar nép jelentős részéből, és ez megbocsáthatatlan.
Gyurgyák tart a tömeges migrációtól. Én is tartok a tömeges, kontrollálatlan migrációtól, és nem érdekel, hogy emiatt lefasisztáz TGM. Azt gondolom, hogy kicsit túlvállalta magát Németország 2015-ben, de nem vagyok biztos benne, hogy lett volna más választása Merkelnek. Európa évente több menekültet bírna befogadni, mint amennyit be fog fogadni, de sokkal kevesebbet, mint ahány menekültet TGM befogadna. Százezrekről van szó, pár százezer emberről, nem milliókról. Európának szüksége van legális bevándorlásra, és, nem kedves TGM, nem azokra van szüksége, akiket végtelenül szegény országokból ideüldöz a rossz sorsuk, hanem képzett, aránylag könnyen beilleszkedő emberekre. Erről lehetne beszélni egy normális országban, de Magyarország már régen nem az.
Jobb lenne, ha Gyurgyákot nem az orbánista médiakonglomerátum csökött kis karrierista kérdezgetné, jobb lenne ha a liberálisok felismernék, hogy Gyurgyák Jánosok nem az ellenségeik, jobb lenne, ha a tisztességes, bölcs emberek beszélgetnének egymással, ha ez az ország újra róluk szólna.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518407-6ae179327500d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518407&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518407-6ae179327500d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518407-6ae179327500d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Akkor illegális egy bevándorló ha úgy érkezik, hogy nincs érvényes, beutazásra (munkavallalasra stb) jogosito dokumentuma. Esetleg semmilyen sincs. Ez pedig reszben allamkozi egyezmenyeken, reszben az eredeti lakhelye szerinti allami intezmenyek mukodokepessegen mulik. Úgy tunik az illegalis migransozas felrevezeto, ures politikai bs.
@jotunder: a migráció illegális volta kizárólag elhatározás kérdése. Ha van legális módja a migrációnak, akkor legális és kontrollálható migráció van, ha naponta egy ember adhatja be a kérvényét és azt is elutasítják, akkor meg kontrollálatlan illegális migráció van.
@ámbátor: én nyugat-európáról beszéltem, nem orbániáról.
@labrabbit: ez nem igaz. nem messze tőlünk a rendőrség tartott egy razziát. kiderült, hogy egy indiai kifőzde 20 illegális bevándorlót foglalkoztatott. mindannyian legálisan érkeztek az országba. az illegális jelző, nem feltétlenül jelenti azt, hogy „le kell csapni rá”, de megkülönbözteti a lepapírozott bevándorlástól.
@jotunder: Ha a migráns tudja, hogy ha legalizálja magát, akkor támogatást, nyelvoktatást, munkavállalási lehetöséget, beláthtó idö alatt tartós tartózkodási engedélyt, noch dacu állampolgárságot kaphat, ha meg nem, akkor kizsuppolják, szerintem az jelentös mértékben fokozza a legalizációra törekvést.
Ha a migránst a hatóság reflexböl kriminalizálja, az meg csökkenti.
@jotunder: Legáisan erkeztek, de lehet, hogy munkavallaloi vizum nelkul. Ezek az emberek, mondhatjuk tomegnek, igen kiszolgaltatottak Europaban es rendszerint a sajat kulturalis kozegukben. Az indiai kifozdes egyik bune cask, hogy nem fizetett adot es NI-t utanuk(mert nem is tudott volna), nagyobb baj az hogy ez a 20 ember kimaradt olyan allami szolgaltatasokbol, ami nekunk alapjog. Ezeket az embereket szandekosan tartjak elszigetelve, pszichesen mindenkepp de gyakran amugy is. Tulajdonkeppen, rabszolgasag-szeru rendszerben foglalkoztattak oket. Ahogy az afrikaiakra vadaszo „segitok” teszik Olaszorszagban, pl.
@is: Ezen a blogon legyünk úriemberek; ha a metakommunikáció hiányában esetleg úgy tűnt volna, hogy én a posztommal krakélerkedni szerettem volna vagy gorombáskodni, akkor megerősíthetem, hogy nem. Ismerem a tipikus magyar kommentelőt (1999 óta csinálom) – de én nem olyan vagyok.
Abban teljes európai politikai egyetértés van, hogy az irreguláris migrációt (a szabálytalan határátlépést, de persze a ‘visa overstaying’-et) vissza kell szorítani. Ezt problémaként azonosította az unió, tagállamok, az érintett NGO-k is. Az igaz, hogy a ‘migránsokkal’ kapcsolatos társadalmi feszültségek jó részt a legális migráció révén Európába jutott emberekhez kötődnek. Az ‘illegal immigration’ az USA-ban is jelentős probléma, legalábbis óriási társadalmi-szavazói csoportok szerint. Sokan a szabadidejüket és biztonságukat is áldozzák arra, hogy a határokon járőrözgessenek. Ez megmozgatja az embereket. Emellett persze az USA kultúrája más – ők valóban bevándorlóország. Egy agymosásszerű ‘amerikanizációval’ az iskolákban. Ebbe az irányba el lehet indulni (én is valahogy így gondolom), de gyorsan és könnyen ez nem fog menni
Európában is nagy tömegeknek gond ez. A te posztodból nekem úgy tűnt, mintha ezt ignorálnád. Az 50-es, 60-as években elsősorban ‘vendégmunkások’ vándoroltak (nagyrészt Európán belül), és zömük valóban nem is maradt Nyugaton/Északon, hanem hazamentek, miután a ház árát összedolgozták. Aztán egyre többen elkezdtek maradni. Amúgy pont Nyugat-Németország nem is érezte annyira, hogy nekik ez kell, inkább nagypolitikai alapon egyeztek bele.
A komolyabb társadalmi problémák elsősorban az elmaradott vidékről érkező, ‘toxikus’ erőszakkultuszban élő hímsoviniszta családokkal vannak, ahol a képzetlen anya nem semmilyen segítő hátteret biztosítani a (fiú)gyerekeinek ebben a rendkívül fejlett tudástársadalomban, hogy sikeres legyen az iskolában. A konfliktusok elrendezési módja az atyai pofon, esetleg nadrágszíj. Sok fiú elkallódik, munkanélküli lesz, dühös, bűnözők hálójába kerül, néha börtönbe. Ott aztán a helyi erős, több szempontból is tekintélyes szalafista csoport ad az életének értelmet – de ez már egy extrém vonal.
A lányokkal általában, meg a sok-sok békés dolgozó, kockáról-kockára építkező kiskereskedővel, buszsofőrrel, festővel, banki alkalmazottal, mérnökkel,műsovezetővel, focistával(!) nincs semmi baj. Igazából a többségük jól integrálódik, nem is akar szeparálódni (nem mint a haszid zsidók mondjuk….). A bj nem a többséggel van.
Európa népessége egyre kisebb arányt fog képviselni a világban. Ez mindenképpen így van. Mennyit számít az, hogy harmadannyian lesznek-e, mint az ‘afrikaiak’, vagy negyedannyian? Én nem látok olyan háborút, ahol százmillió európai fiatalnak kellene a terepen megvédeni a kontinenst. Ez szerintem nem így működik. Vagy mire gondolsz?
A római birodalom amúgy érdekes téma. Az elsősorban belülről rohadt szét. Nem tudta a központ fenntartani a provinciákat (az antiklerikális Gibbon ugyebár híresen a kereszténységet okolta ezért a XVIII. században, eléggé igazságtalanul). A germánokat ők maguk hívták/engedték be, hogy más germánok ellen védjék őket, mivel saját maguk már nem voltak képesek erre; ezek a népek már ott laktaka birodalmon belül. Aztán egyszercsak azt látták, hogy az állam már mininálfeladatait sem képes ellátni (a helyi püspökök/patrícusok vették át a feladatokat a rothadó államtól), és rájöttek, hogy nem fognak ellenük légiókat küldeni, ha egyszerűen bevonulnak a városokba. Ott nem tart Európa, hogy az állam ne működjön.
Az ‘állomány’ pedig a teljesen hivatalos statiszikai ‘stock’ fogalom magyarítása.