Hogyan legyünk Biszku Bélák ?
1973 augusztus 17-én Allende elnök a chilei légierő főparancsnokának nevezte ki Gustavo Leigh tábornokot. Három hét múlva a tábornok elrendelte a Moneda palota bombázását. Chilében többezer embert öltek meg a katonai junta hatalma idején. A tábornokok soha sem kértek bocsánatot. Ahogy Biszku Béla sem. Miért? Mert úgy gondolták, hogy igazuk van. Makacs emberek voltak. Biszku valójában Kádár Jánossal is szembekerült (ahogy Gustavo Leigh tábornok Augusto Pinochettel). Az egykori ellenálló, keményvonalas kommunista Biszku Béla — akárcsak Gustavo Leigh — őszintén hitte, hogy amit tett, az helyes volt. Ezek az emberek nem voltak politikusok. Politikai szerepet töltöttek be, de valójában csak a fegyverek erejében hittek.
Leigh ellen eljárás indult, de sohasem ítélték el. Pár napot töltött börtönben. Baloldali gerillák merényletet követtek el ellene, súlyosan megsebesült, de utána még majd’ tíz évet élt. Leigh megbékélt azzal, hogy vége lett a diktatúrának, de egész életében úgy gondolta, hogy amit 1973. szeptember 11-én tett, az magasabb szempontból helyes volt. Valószínűleg Biszku is megbékélt azzal, hogy a kommunista rezsimnek és a szovjet szövetségi rendszernek vége lett, de 89 évesen is úgy gondolja, hogy magasabb szempontból helyes volt az, amit ’56 novembere után cselekedett.
Mindketten az Ellenség bűvöletében töltötték életük egy részét. Leigh tábornok számára az Ellenség a marxizmus volt, illetve mindenki, akit ő marxistának gondolt — Biszku számára pedig a proletárdiktatúrával szembenálló emberek csoportja, akiket hol ezzel, hol azzal a címkével látott el.
Ma sokan élnek az Ellenség bűvöletében, és hisznek mindenféle magasabb szempontokban, de Biszku Bélák vagy Gustavo Leigh-ek nem lehetnek. Nem lehetnek, mert ahhoz ki kellene lépniük a blogszféra alig létező világából, a forradalmi helyzetnek hazudott káeurópai unalomból, a valóban végét ért történelemből. Abból pedig nem lehet. Biszku Bélát és Gustavo Leight legfeljebb csak játszani lehet.
Furcsa, hogy Lelkylola és „Béla bácsi” eszmét cserélhetett, méghozzá nem egy regényben, hanem a valóságban. Biszku valósága valójában 1989-ben (sőt, tulajdonképpen 1978-ban) véget ért. Kádár 1978-ban váltotta le Biszkut, ahogy Pinochet is 1978-ban váltotta le Gustavo Leigh-t. Illúzió, hogy Biszku kortársai lehetünk. Egymás kortársai vagyunk, és csak kommentekben szeretnénk egymást letartóztatni, bebörtönözni, felakasztani. Nincsenek magasabb szempontjaink, csak unatkozunk. És jó ez így. Nem vagyunk mi felkészülve a történelemre. Meg kell elégednünk az alacsonyabb szempontokkal.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517264-6ae0975b53c1f' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517264&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517264-6ae0975b53c1f&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517264-6ae0975b53c1f' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
ez totálisan zseniális. biszku doktornő a vitális tér terápia nevű halandzsagyógyászatot gyakorolja. leárnyékolt háttérsugárzás, bakker, nagyon ott van. kádár jánosnak volt valamikor a negyvenes években egy középiskolai tanárnő szeretője. kell, hogy legyen valahol egy gyerek. mondjuk los angelesben lett kungfu mester és egy kis indián törzs főnöke.
OFF, de felcsesződött az agyam
@tanarseged ur: Hány nemfideszes politikust mutassak, aki kb ilyen súlyú ügyekért ül a vádlottak padján? És ne magyarázd félre lágyszives, nem az zavar, hogy ezeket az embereket most a mindenféle jogcím nélkül elsíbolt pénzekért bebüntetik. Ugyan nem tartom jelentős dolognak, de pozitívnak igen. Azt viszont vastagbőrű, hazug, pofátlan és veszélyes dolognak tartom, hogy a „mi tolvajunk” felügyeli az állami szervek gazdálkodását. 12 évig. Magyarország…ÉN ÍGY SZERETLEK!
@Vitéz Kőbányai Világos: Ha megnyugodtál, magyarázd el, hogy mit csinált az ÁSZ-elnök, amit mások nem, vagy amit mások is, de most vádlottak padján ülnek érte.
Én úgy tudom, a képviselői költségtérítéssel trükközött, és jó sokat vett fel – ahogy kb. mindegyik másik is. Ismered azt, amikor Grün bácsi 56-ban kimegy Ausztriába, és a menekülttáborban kap egy földgömböt, hogy azon mutassa meg, hova menne szívesen?
(A „magyarád el”-t úgy értettem, hogy nem tudok többről, mint a költségtérítés dolgáról – ha te tudsz, akkor halljuk. Link is elég.)
@tanarseged ur: Azért lehet ezt máshogyan is nézni. Nagyjából tudjuk, hogy a társadalmunk attitűdje az állami juttatásokkal való visszaélést illetően korrektül elítélő, persze mindaddig, amíg nem tud a visszaélés mögé egy olyan okot, egy olyan magyarázatot állítani, amit ő maga elhisz.
„Az állami juttatásokkal visszaélni csúnya dolog, de hát ugye ha mindenki ezt teszi, akkor már nem is annyira.” És egyéb, változatosabbnál változatosabb módja a kognitív disszonancia oldásának.
Szabó Zoltánt szopóágra lehet tolni azért, mert állítólag havi százezres nagyságrendben élt vissza a köz pénzével (valami mobiltelefonos pitlákság), tehát erre a kijelentés első része vonatkozik (az állami juttatásokkal visszaélni csúnya dolog).
Domonkost havi százezres nagyságrendű visszaélés ellenére szinte főhatalmi funkcióba lehet emelni, akkor erre meg a kijelentés második része vonatkozik (kivéve, ha az a mi kutyánk kölyke és hát ugye mindenki más ezt csinálja – n.b. Szabó is).
Mindezeknek mi az üzenete? Nem köll itt, attitűdváltozás, jó ez így, ahogy van.
Ez pedig igen erősen megkérdőjelez pár dolgot, és bár nekem sok közöm hozzá nincs, de talán a Történelem Ura sem kéne ezt jó szemmel nézze. De legalább a területi képviselői szólhatnának, hogy ez így ebben a formában nem komilfó.
@maroz:
„Az állami juttatásokkal visszaélni csúnya dolog, de hát ugye ha mindenki ezt teszi, akkor már nem is annyira”
Nem, ez így hangzik:
„Az állami juttatásokkal visszaélni csúnya dolog, de hát ugye ha mindenki ezt teszi, akkor ezekből a genyókból kell választanunk”
A kognitív disszonanciát hanyagoljuk. A magyar politikai életet rendes ember nemigen tudja disszonancia nélkül nézni.
Szabó Zoltánnal mi történt?
Ha politikusos-lopós hírt látok, néha csak a címig jutok. „Ja, megint. Hát ebben nincs semmi újság.” No majd megnézem a híreket erről a Domonkosról, meg Szabóról is.
@tanarseged ur: Amire én utalok, az úgy hangzik, ahogyan leírtam. 🙂
Tárki, Európai Társadalmi Jelentés, 2009
Pont ez a kettősség a baj, hogy egyfelől egyetértünk a norma szükségszerűségével (az adófizetés normáját generálisan még az EU átlagánál is nagyobb arányban tartjuk elfogadhatónak), de a normaszegést is bőszen elfogadhatónak tartjuk, ha azt igazolhatónak véljük (ebben már, szintén az adófizetés normáját illetően bőven alatta vagyunk az EU-átlagnak, sőt, még a Balkán is ránkver).
Tehát igény van sok-sok normára, amelyeket aztán eszünk ágában sincs betartani, és cinkosan összekacsintva azt mondjuk, hogy jól van ez így. Majd látva, hogy a normaszegés súlyos gondokat okoz újabb normákat hozunk, amelyeket úgyszintén eszünk ágában sincs betartani. Majd látva, hogy normával nem megy, kitaláljuk, hogy diktátor kell ide, erő, erőszak, mert ez a normával való piszmogás semmire sem vezet.
Szabó Zoltán:
hetivalasz.hu/itthon/ujabb-szocialistat-gyanusitottak-meg-a-hunvald-ugyben-29529/?cikk_ertekel=1&ertekeles=4
@tanarseged ur: Szabó Zoli elég jó példa, kb hasonló összeg. (Nem mintha bírnám az arcot, de az igazságszolgáltatás nem szimpátia kérdése.) Domonkos et. tudta, hogy mire adják a költségtérítést? Igen. Tudta, hogy nem arra fogja költeni, merthogy nincs is rá szüksége? Igen. Tudta, hogy így ez neki nem is járna? Igen. Ennek ellenére felvette, elköltötte? Igen. Ha felteszed ezt a kérdés sort, kb egyébként Zuschlagék is kb ezt csinálták (ifjusági szervezeteknek osztott támogatásokat vettek fel, majd nem arra költötték, amire adták a lovetátt), és ha csak az összeget nézzük, akkor ők se ugrottak el annyira őfőméltóságúméltóságosfőméltóságú Domonkos úrtól (4-5szörös, kb.)*
Az egész gondolatmenet, amit előadsz, arra a beégetett, de hamis jobbos percepcióra alapul, hogy a szocik sokkal többet lopnak, a fideszesek meg nem, vagy csak kicsit. Nos az a nagy büdös helyzet, hogy ezt így nem tudjuk, főleg azért nem, mert a Gyurcsány a saját kormányzása alatt nem foglalta el az ügyészséget, Vityesz meg igen. (Ferike részéről ez morálisan helyes volt egyébként, stratégiailag viszont hibának bizonyult.) A helyzet kb az, hogy a szocikról egyre pontosabban tudjuk, hogy mennyi az annyi, a fideszesekről viszont nem is sejthetjük (hiszen amikor pl. Kaya Ibrahim előkerült, akkor sem érdekelte az ügyészséget, a Széchenyi tervről pedig egy deka elszámolás sehol nincs, stb.).
Nyilván te is, meg még néhányan mások is, el fogják hinni a Domonkosnak, meg a többi hasonlónak, hogy a fityisz aztán csak nagyon szolidan lop, és az nem is lopás. Ez főleg attól lehet, hogy nincs rabláncon vezetgetés, meg ez nem kerül be a célpontba, meg a mandinerre (ízlés kérdése, ki melyiket olvassa).
*Halkan jegyzem meg, hogy ha Zuschlag itéletet a közösből lopók megbüntetésére zsinórmértéknek vesszük, akkor a leendő ÁSZ elnök mandátuma első kb. 20 hónapját töltené sitten.
@maroz: Ez a norma-dolog ennél azért bonyolultabb. Visszatérhetünk rá, de most még dolgoznom kell egy kicsit, ha jóleső érzéssel akarom megnézni a Brazília-Elefántcsontpart meccset.
@Vitéz Kőbányai Világos: Domonkos esete vszleg a „nem etikus, de jogszerű” kategóriába esik. Mondhatjuk úgy is, hogy „k***ára nem etikus, de jogszerű, hogy a ************”. Most csak a Domonkos eddigi karrierjéről szóló cikket olvastam el (index.hu/gazdasag/magyar/2010/06/14/domokos_laszlo_asz/), ez alapján Domonkos tényleg nem ÁSZ-elnöknek való. Ez egy csepp a pohárban. Aki úgy utálja a Fideszt, mint ennek a blognak néhány szerzője és törzskommentelője, annak ez persze már régen az utolsó utáni csepp. Nekem még van hely a poharamban. Folyt. máskor. (Úgyis mindig benézek ide a vb-tippverseny miatt is, látom, ha írtok. :-))
@tanarseged ur: Nézd, az hogy Domonkos megfelel-e ÁSZ elnöknek, az éppúgy nem érdekel senkit, mint ahogy nem zavar senkit Schmitt Pál, vagy éppen Polt Péter alkalmatlansága. Ráadásul a Nemzeti Együttműködés Alkotmánybíróságának névsorát még nem is ismerjük.
Mellesleg, ahhoz, hogy kiderüljön – mmint jogi értelemben kiderüljön – hogy Domonkos jogszerűen járt-e el, ahhoz hatósági vizsgálat kéne. A hatósági vizsgálathoz meg legalább egy független hatóságra lenne szükség. Ergó, bármi, de egészen komolyan bármi, amit Fideszes politikus, vagy a csatlósai csinálnak, az max „nem etikus”. Na most szvsz ez azért gáz, mert eddig itten aztat állították, hogy ez nem egy etika-állam, hanem egy jogállam. Sőt, még most is ezt állítják. Ez a döntési logika, ez nem egy csepp, ez egy víztározó, vazze!
(Összehasonlításul: a csepp az, amikor fideszes politikusok nyiltan buziznak, zsidóznak, stb. és a pártjuk nem rúgja ki őket azonnal.)
@Vitéz Kőbányai Világos:
Engem zavar Schmitt Pál alkalmatlansága… meg Domonkosé is.
(Polt Péterhez nem tudok mit szólni.)
Nézd meg a költségtérítési szabályokat. Valahol biztos elérhetők a neten. (Magyarorszag.hu, parlament weboldala?) Nézd meg, hogy megszegte-e őket Domonkos. (Aztán írd meg, mert én sem tudom. Azért írom, hogy nézd meg.)
Na, viszlát meccs után.
@tanarseged ur: Persze, mindig csak az a buta foci, a világmegváltás meg csak halogatódik. 😉
Rendben, köszönettel veszem, ha rámutatsz majd, hogy mit nem látok jól.
@maroz: Megvolt a meccs, de mivel mellé némi alkohol is csúszott, a világnak legalább még egy napot várnia kell, hogy megváltsuk. Ha addig nem bírja ki, nem is érdemli meg. (Egyébként se’.)
na, mandineren tényleg a komcsizós poszt követ komcsizós postot az érvényes menetrend. 🙁
Na, ha áll a világmegváltás, addig én is hozzá adnék egy-két, talán már ismert gondolatot. A szerencsétlenül Domokosból Domonkossá átkeresztelt politikussal szerintem nem az a fő probléma, hogy így vagy úgy, esetleg vagy talán mégsem nem jól bánt már eddig sem a közpénzekkel (bár ez nyilván nem segítene, ha történetesen pályáznia kellene az állásra). Az elsődleges kérdés, hogy a funkcióját, ami a kormányzat külső, független kontrollja, feltehetően jól látná-e el. Az életrajza alapján van-e okunk azt gondolni, hogy bármilyen összetételű kormányt a leendő pozíciójától elvárható függetlenséggel felügyelne? Szerintem itt lép életbe az a probléma, hogy mivel eddigi szakmai pályafutása szinte teljes mértékig egy politikai pályafutás volt, azon belül pedig lojális pártpolitikus volt, aki a függetlenségnek – eddig pozíciójában nem vagy alig kívánt – nem sok jelét adta, legalábbis nem derül ki, hogy mitől lenne alkalmas az eddig általa lojálisan képviselt párt felügyeletére.
Kíváncsi voltam, hogy Németországban hogy kezelték ezt (ott a törvény szerint „bírói függetlenséggel” vannak felruházva a számvevőszék tagjai) és meglepetésemre a 70-es évek vége óta ott is a mindenkori nagyobbik kormánypárt egy másodvonalbeli politikusa lett a számvevőszék elnöke (azelőtt pártatlan, magas rangú köztisztviselőket neveztek ki a posztra). Eddig tart a párhuzam: legalábbis a wiki szerint ezek valóban a függetlenségük miatt elismert szakemberek voltak, és például a legutóbbi CDU-s elnököt még Schröder kancellár is felkérte egy botrány kivizsgálására. Nem zárható ki, hogy Domokos mindenkit meg fog lepni és lecsap a kormányra, ha kell, de a jobboldalon uralkodó közhangulattal szemben úgy gondolom, hogy a kétharmad nem az intézményes kontroll eltörlését indokolja, hanem annak erősítését – erre kétségkívül lett volna számos alkalmasabb jelölt, és ezek figyelmen kívül hagyása szerintem egyúttal egy szándéknyilatkozat arra vonatkozóan, hogy milyen szerepet szánnak az ÁSZ-nek.
A fenti vita keretében felteszem itt is azt a kérdést, amit már feltettem a mandineren, ahol mindenki megkerülte: Melyek azok a kormánytól független (személyzeti összetételükben is) konkrét fékek és ellensúlyok, amelyek megőrzését még a jobboldali kommentelők is szükségesnek és fontosnak tartják, még a jelenlegi kormányzat alatt is?
@ulloiut: Gondolom, nem csodálkozol azon, hogy kérdésed amott nagy ívben megkerülték.
Minek is ezzel foglalkozni, hisz együttműködés van, ráadásul nemzeti, pont. Sokaknak ez elég, mint szellemi táplálék. Simán elhiszik a gyengén vajazott félszáraz kenyérre, hogy az a borjú bécsi. Gondolkodni meg minek, hisz kétharmaddal azt is megteszik helyettünk, s persze értünk.
@tanarseged ur: Épp az imént írtad le, hogy a szoci botrányokból már csak a szalagcímeket olvasod el, oszt elhiszed, csá. A leendő ÁSZ elnök kapcsán meg tételes költségtérítési szabályokat keresel, mikor a napnál világosabb, hogy bugázott. Ez így meglehetősen egyoldalú azért. Gondolom szentül hiszed, hogy Simor egy komplett országnyi vagyonnal offshore-ol, a 4es metró nem is épül, Bajnai személyesen akasztgat libapásztorokat, a Sajó árterébe meg Gyurcsány en fehér kezével épített ósent. Valszeg ebben az országban egy rendben lévő város van, Debrecen!
Figyu, ha az egyik oldalnak csak a szalagcímeit olvasod el, a másikat meg zsigerből véded („az csak etikátlan, és különben is, hol vannak az elszámolási szabályok???”*), akkor tényleg el fogod tudni magyarázni magadnak, hogy az egyik oldal hófehér, a másik meg tiszta retek. És egy pillanatig eszedbe se fog jutni, hogy ez esetleg nem igaz.
A jelen helyzetben a jelöltek szakmai alkalmasságán vitatkozni pedig eléggé nevetséges dolog. Ha csak ez lenne a bajuk, még mindig kevésbé aggódnék.
*: Ha már itt tartunk, Hunvald, Zuschlag, Hagyó, vagy bármelyik sittes nyilván meg tudja magyarázni, hogy amit ő csinált, az miért helyes. Ettől még nem lesz igaza.
@Vitéz Kőbányai Világos: „Épp az imént írtad le, hogy a szoci botrányokból már csak a szalagcímeket olvasod el, oszt elhiszed, csá”
Én „politikusos-lopós” hírekről beszéltem. Domokos (vagy Domonkos? mindig összekeverem) ügyéből is csak a címig jutottam, kifejezetten a kedvedért olvastam aztán el. (A Szabó-hírt még nem, de majd elolvasom azt is.)
„A leendő ÁSZ elnök kapcsán meg tételes költségtérítési szabályokat keresel, mikor a napnál világosabb, hogy bugázott.”
Napnál világosabb, hogy nem volt etikus, de nem tudom, hogy sértett-e jogszabályt. Te vádoltad meg, és vszleg egyébként is te vagy a motiváltabb, gondoltam, keresd meg te… 🙂
„Gondolom szentül hiszed, hogy Simor egy komplett országnyi vagyonnal offshore-ol”
Simor-ügyben nem vagyok tájékozott. Egy csomó ügyben nem vagyok elég tájékozott ahhoz, hogy véleményem legyen (van más dolgom is), ezekben inkább nem kommentelek, vagy csak igen visszafogottan. Ne keress tőlem olyan kommentet, ahol Simort szidom, mert ez esetben hiába a motiváció, nem fogsz találni. 🙂
„a 4es metró nem is épül”
Azzal nem az a baj, hogy ne épülne, hanem hogy mennyiért.
„Bajnai személyesen akasztgat libapásztorokat”
Erről olvasd el Kettes posztját. A tanulsága kb. az, hogy nem volt annyi öngyilkos, Bajnai pedig csak tette a dolgát, de nem volt éppen szép szerep, amit vállalt. Kettes tud írni jó posztot, ha épp nem lát vörös posztót. 🙂
„a Sajó árterébe meg Gyurcsány en fehér kezével épített ósent”
Az ártér-ügynek is megvárom a végét, de a Dunakeszi melletti lápra tervezett Ocsmány után minimum gyanús.
„Valszeg ebben az országban egy rendben lévő város van, Debrecen!”
Vagy inkább Esztergom? 🙂 De ne várd, hogy minden magyar város helyi ügyeivel tisztában legyek. Ma pl. elég fárasztó munkanapom volt (és még nincs vége) – a hírekből ma eddig annyit tudtam megnézni, hogy Portugália – Észak-Korea 7-0 és Chile – Svájc 1-0. És ezekből is csak a címekig jutottam. Igazán nem panaszkodhatsz, hogy nem válaszolok neked. 🙂
„Figyu, ha az egyik oldalnak csak a szalagcímeit olvasod el”
Te rossz helyen kopogtatsz.
„a másikat meg zsigerből véded”
Te nagyon rossz helyen kopogtatsz.
„(„az csak etikátlan, és különben is, hol vannak az elszámolási szabályok???”*)”
Miért, nem? És hol vannak az elszámolási szabályok? Légyszi keresd meg és dobj legalább linket rájuk, és ha Domo(n)kos tényleg megsértette a szabályokat, akkor megígérem, hogy kommentben fogom elítélni itt, helyben. 🙂
„akkor tényleg el fogod tudni magyarázni magadnak, hogy az egyik oldal hófehér, a másik meg tiszta retek. És egy pillanatig eszedbe se fog jutni, hogy ez esetleg nem igaz.
Rettenetesen rossz helyen kopogtatsz.
@ulloiut: Domokossal kapcsolatban 4 eset lehetséges. Az optimistától a pesszimistáig (vagy ha úgy tetszik, a hüjefideszestől a ballibsiig) haladva:
1) Domokosnak jobb képességei vannak, mint amit eddig mutatott, és a Fidesz vezetése meglátta benne a jó ÁSZ-elnököt.
2) A Fidesz vezetése meglátta benne a jó ÁSZ-elnököt, de rosszul látta.
3) A Fidesznek egyszerűen nem sikerült jobbat találni a posztra. (Valahol egy kommentben valaki leírta, hogy az ÁSZ-elnökség egy csomó mindennel összeférhetetlen, pl. nem lehet az illető egyúttal egyetemi oktató és kutató, és ez többeket már eleve eltántorít.)
4) A Fidesznek kellett egy kézivezérelhető pártkatona, és meg is találta.
Írod még:
„felteszem itt is azt a kérdést, amit már feltettem a mandineren, ahol mindenki megkerülte: Melyek azok a kormánytól független (személyzeti összetételükben is) konkrét fékek és ellensúlyok…”
Szerintem ha figyelmesen olvasod a Mandinert, akkor megtudod, hogy az ottani szerzők és törzskommentelők nagyjából mit gondolnak erről, és többféle hozzáállást is találsz. Még ha nem is pont a kérdésedre közvetlenül adott válaszként.
@maroz: Neked is tartoztam egy válasszal norma és normasértés ügyben. A válaszom az, hogy vannak helyzetek, amelyeket a résztvevők többsége, vagy akár minden (vagy majdnem minden) résztvevő utál, de nem tud változtatni rajtuk, ezért a helyzet logikájának megfelelően viselkedik, miközben tudja és érzi, hogy nagyon nem jól van ez így.
Példa a nyugati kultúra centrumából, és nem holmi leszakadt perifériáról: az 1. világháború nyugati frontján a katonák többségének egy idő után tele volt a töke azzal, amiről ők maguk is látták, hogy értelmetlen mészárlás. A harc szüneteiben sokszor még barátkoztak is, de a következő támadásnál nem sokuknak jutott eszébe, hogy megtagadja a parancsot. (Olykor mégis, és annak rossz vége lett a számukra.)
De ha tudományosabb választ akarsz, akkor ott a viselkedéses gazdaságtan (behavioral economics), a játékelmélet, a pszichológia és a szociológia, azok tele vannak ilyesmikkel. Lásd: társadalmi csapdák (ld. Hankiss), fogolydilemma, közjavak dilemmája és hasonló játékok, dollárárverés, stb. Ha tudod, miről beszélek, akkor nem kell tovább magyaráznom. Ha nem tudod, akkor nyugodtan kezdheted itt:
en.wikipedia.org/wiki/Public_Goods_Dilemma
en.wikipedia.org/wiki/Prisoner%27s_dilemma
en.wikipedia.org/wiki/Dollar_auction
Éppen ezért nem a résztvevőket kellene ostoroznod. Épphogy csak nem emlegetsz magyar ugart és rút szibarita vázat. 🙂
„Tehát igény van sok-sok normára, amelyeket aztán eszünk ágában sincs betartani, és cinkosan összekacsintva azt mondjuk, hogy jól van ez így.”
Egyrészt csak a helyzetnek megfelelően viselkednek (és ezt aztán jól-rosszul igazolják), másrészt viszont nem is igaz, hogy mindenki így tesz. A normákat igénylők és a cinkosan összekacsintók ugyanis két, egymást talán metsző, de nem azonos halmaz.
Biszkubéla bemorcizott.
@tanarseged ur:
„Éppen ezért nem a résztvevőket kellene ostoroznod. Épphogy csak nem emlegetsz magyar ugart és rút szibarita vázat.”
Nem köll ám mindig védekezni, csak beszélgetünk, nem ostorozok, meg pláne nem emlegetek, nem olyan családból való vagyok én. 🙂
A világháborús hasonlatod nem igazán győzött meg, nem tartom analógnak azzal, amiről én beszéltem. Gyanúm szerint a társadalmi normák mibenléte nem kifejezetten egy véres háború utolsó stádiumában, a lövészárkokban figyelhető meg a legtipikusabban.
A társadalmunk normákkal kapcsolatos attitűdjei többször felsejlettek, amire én hivatkozok az a Tárki 2009-es kutatása, „A gazdasági felemelkedés társadalmi-kulturális feltételei” címmel. Európai összevetésben elég jól látni, hogy azokban az országokban, amelyek élhetőbbnek tűnnek a normakövető attitűd is erősebb.
Svédországban az adófizetésre vonatkozó norma speciális módozatát (tehát amikor nem azzal ért egyet, hogy úgy általában erkölcsös dolog adót fizetni, hanem abszolút módon, nincs kibúvó, nincs önfelmentés, nincs „de…”) a társadalom 65%-a fogadja el, nálunk 40% alatt, míg ugyanez az állami támogatások törvényes igénybevételének a normáját illetően 90% vs. 50%.
Ugyanakkor az adófizetés általánosságban vett normája nálunk valamelyest elfogadottabb, mint Svédországban!
Namost, én úgy gondolnám, hogy ha a társadalmi normákhoz kapcsolódó attitűdjeink változnának, lehetőleg pozitív irányba, akkor talán itt is egy élhetőbb világ lenne. Egyszer, valamikor.
Nem gondolom azt, hogy ez egy forradalmi lendülettel, két hét alatt lezavarható lenne, és még egy hosszú hétvégére is futná, nagyon nem. Sajó András 2008-ban publikált agyalásának (Az állam működési zavarainak társadalmi újratermelése) a záró gondolatát tudom én is elfogadni, miszerint itt inkább a kis lépések politikája hozhat el valami érdemibb változást.
Tehát attitűdváltozás kellene, jó lenne, ha apránként elfogadottabbá válna a mi társadalmunkban is az, hogy egy-egy norma nem afféle jótanács, amit ha van kedvem megtartok, ha nem nem, hanem sokkal inkább parancs, kategorikus imperatívusz. 🙂
Meglátásom szerint egy ilyen attitűdváltáshoz egy konzervatív párt, ráadásul a ciklus legelején, amikor igen sokan erősen kedvelik őket a helyes, példaadó viselkedéssel, valamint ennek a megfelelő kommunikálásával hozzájárulhatna. Így nekem nem az a bajom, hogy Domonkos cukorborsó lett, hanem az, hogy nem igazán látom a fideszben a komoly törekvést arra, hogy ők ennek a normakövetőbb attitűdnek a kialakításáért bölcsen és megfontoltan tettek volna. Sőt. Éppen pont a hibás attitűdöt erősítették tovább, mondván, hogy úgyse veszik sokan észre, akik meg igen, azok majd oldani fogják valahogyan a disszonanciát, meg különben is. 🙂
(elnézést a hosszúságért :))
@maroz: Rövid válasz: Te az attitűdből vezeted le a viselkedést. Próbáld meg fordítva is. Csak a rugalmas gondolkodás kedvéért. Túl nagy jelentőséget tulajdonítasz az attitűdnek.
@tanarseged ur: „Domokossal kapcsolatban 4 eset lehetséges. Az optimistától a pesszimistáig (vagy ha úgy tetszik, a hüjefideszestől a ballibsiig) haladva:”
Igen, ez mind lehetséges, sőt, elképzelhető, hogy az is, hogy a pozíció maga egy új tudatot eredményez, amiben a betöltője független akar lenne és nem a párt, ill. a kormánynak akar megfelelni, hanem a törvény által megszabott céloknak.
De: a lényege annak, amit írtam, nem az, hogy mi fog történni. Ha jelen pillanatban vitatkozunk jelölésekről, akkor a rendelkezésünkre álló információk szerint tudjuk csak megítélni, hogy ki mennyire jó jelölt egy adott posztra. A fent említett forgatókönyvek csak annyiban félrevezetők, hogy úgy is értelmezhetőek, hogy agnosztikusan azt vallja, hogy a különböző forgatókönyvek valószínűsége teljesen ugyanaz, mivel nincs releváns információnk. Ez pedig nem igaz, van információ, és az a két lényeges/elengedhetetlen stb. dimenzió – szakértelem és függetlenség – egyikében erős hiányosságokat sugall, pontosabban a nulla felé konvergál. Mivel ebben a pozícióban szakértelem függetlenség nélkül nem ér semmit, a 4-es forgatókönyv jóval valószínűbb, mint a másik 3. Ettől függetlenül persze lesz, ami lesz, és annyit tudok ígérni, hogy ha Domokos minden reális elvárással szemben megállja a helyét, akkor részemről megkapja a kijáró elismerést.
De a lényegi kérdés itt szerintem az, hogy a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján más képed van-e Domokosról, ami alapján egy pozitív forgatókönyv valószínűbb.
@tanarseged ur: „Szerintem ha figyelmesen olvasod a Mandinert, akkor megtudod, hogy az ottani szerzők és törzskommentelők nagyjából mit gondolnak erről, és többféle hozzáállást is találsz. Még ha nem is pont a kérdésedre közvetlenül adott válaszként.”
Olvasom, persze, a sorok között is, de itt azért nem vagyok annyira nagyvonalú a mandineresekkel, mint Te. Leegyszerűsítve a válasz a saját kérdésemre az, hogy van, aki fontosnak tartja a fékeket és az ellensúlyokat, és van, aki nem. De ha valaki az absztrakt véleményét (jelen pillanatban a független intézmények fontossága kapcsán) nem tudja egy konkrét helyzetre alkalmazni, akkor ennek mérsékelt a relevanciája. A teljes pályás letámadás számomra azt jelzi, hogy az – eleve nem túl nagy számú – független intézmények teljes pártszolgálatba állítása legfeljebb egy ejnye-bejnye szintű rosszallást vált ki, mintha mondjuk Orbán látványosan ásított volna a köztársasági elnök beszéde során. Ha ezeknek az intézményeknek a függetlenségét valaki fontosnak tartja és a demokratikus berendezkedés részének tekinti (és e tekintetben akkor nem csak az számít, hogy mit gondol róla, hanem az is, hogy mennyire intenzív a meggyőződése e téren), akkor a jelenlegi helyzet súlyosan aggályos és az alkotmányos berendezkedés értékeibe ütközik (és remélem a következő alkotmányéba is). Nem állítom, hogy ezen intézmények eddig teljesen jól és/vagy függetlenül működtek, de a kinevezési rendszer korlátai nem adtak szabad kezet az eddigi kontroll iránti igényeknek, egyik oldalról sem. Aki nem bal- vagy jobboldali szempontból nézi ezt, hanem a demokratikus kontrol intézmények függetlenségének szemszögéből, az nagyon – és mandineres véleményeknél sokkal inkább – aggasztónak tartja ez a helyzetet.
Ne essék félreértés: kétharmadtól függetlenül minden megválasztott kormánynak legitim mandátuma van a politikájának végrehajtásához. Az Orbán-kormány esetében ez a felhatalmazás az eddigi legerősebb a rendszerváltás óta. Politikájának megvalósításához sok minden jogában áll, de a független ellenőrző intézmények saját irányítása alá vonásához nincs joga, még akkor sem, ha közjogi értelemben megvan a hatalma hozzá.
Ezért túlképpen azt akartam tudni a Mandineren, hogy miután a kormány rászállt az ÁSZ-re, hasonlók a tervei az Alkotmánybírósággal, a köztársasági elnökséggel, és a jegybank esetében is csak gyakorlati szempontok tartják vissza az intézmény de facto saját hatáskörbe vonásától, mikor jön el az a pont, amikor azt mondja egy jobboldali vagy Fidesz-kormány szimpatizáns is, hogy ebből tényleg elég, ez több mint udvariatlanság?
@maroz: „Sajó András 2008-ban publikált agyalásának (Az állam működési zavarainak társadalmi újratermelése)”
Én az egészet kötelező olvasmánnyá nyilvánítanám. Nem egy könnyű olvasmány, sőt, de eredeti és nagyon találó, szerintem a magyar csapdahelyzet legjobb elemzése eddig.
@ulloiut: Egészítsem ki a forgatókönyveket valószínűségekkel? Ehhez nincs elég adat a birtokomban, csak tippelhetnék, arra pedig van itt másik topik. 🙂 De ha te Focijós helyett ÁSZ-elnök-jóst akarsz játszani, akkor tessék a tippjeim:
5-10-35-50 százalék sorban az 1-4. lehetőségekre. 🙂
@ulloiut: „Olvasom, persze, a sorok között is, de itt azért nem vagyok annyira nagyvonalú a mandineresekkel, mint Te.”
?
Szerintem én nem nagyvonalú vagyok, hanem csak értem, amit írnak.
„Leegyszerűsítve a válasz a saját kérdésemre az, hogy van, aki fontosnak tartja a fékeket és az ellensúlyokat, és van, aki nem.”
Ez nagyon le van egyszerűsítve. Túlságosan is.
A demokratikus kontroll, a fékek és ellensúlyok és egyebek vonatkozásában még a jobboldali szavazók közt is többféle vélemény létezik. Nem feltétlenül fejtik ki tételszerűen, de mint mondtam, ha figyelmesen olvasod pl. a Mandinert, az ottani posztokból és kommentekből sok minden kiderül, amit tudni szeretnél. Bocs, de most nincs kedvem helyetted ezt a feladatot elvégezni. 🙂
„[A kormánynak] a független ellenőrző intézmények saját irányítása alá vonásához nincs joga, még akkor sem, ha közjogi értelemben megvan a hatalma hozzá.”
Miért is nincs? Kétharmaduk van a parlamentben, joguk van hozzá, a szabályok megengedik. Lehet rajta vitatkozni, hogy helyesen teszik-e vagy nem, de joguk, az éppenséggel van hozzá.
„mikor jön el az a pont, amikor azt mondja egy jobboldali vagy Fidesz-kormány szimpatizáns is, hogy ebből tényleg elég, ez több mint udvariatlanság?”
Az intézmények feletti kontroll és a kinevezési gyakorlat csupán az egyik a sokféle szempont közül, amelyek szerint egy kormány teljesítményét megítélhetjük. Van, akinek ez a legfontosabb. Van, akinek más. Van, akinek egyszerre több minden is. Ráadásul különböző emberek ugyanazon a szemponton belül is máshova teszik a mércét. Sokan pedig nem tudják előre, hogy mikor mondják azt, hogy „elég”. Ha végeznél egy reprezentatív felmérést azok között, akik a Fideszre szavaztak, igencsak megoszlanának a válaszok.
@ulloiut: dearest ulloiut,
Szerinted kik írnak a Mandínerre ? (Kik írnak ide, kik írnak bárhová)
Valamiféle intellektuális elit ? Akárki írhat a mandínerre, aki képes arra, hogy regisztráljon az inda.hu-n. Enyhefokú szellemi fogyatékos is képes rá. Akinek nagyon fontos, hogy blogokba írkáljon annak valami baja van, és itt egy egészen enyhe önirónia is játszik. Én 1990-ben kezdtem írogatni politikai forumokba. Ja, több mint húsz éve. Akkor több mint a fele a beíróknak amerikás ph.d diák vagy egyetemi prof. volt. De igazán azt sem lehetett komolyan venni. A komoly gondolat mögött nem nick van.
@tanarseged ur: Én túl nagy jelentőséget annak tulajdonítok, hogy végre sikerült egy kiadós kupac keserűgombára szert tegyek. 🙂
A viselkedést az attitűdök és a normák határozzák meg, és a domináns az lesz, amelyik éppen jobban kéznél van. Gyalogolsz a világban, szembe jön veled egy barackfa, a barackot szereted (attitűd), hát leveszel vagy hármat és vígan befalod. Ezzel szemben ha a fa egy szimbolikus kerítés mögött van, akkor már jó eséllyel nem léped át a kerítést és nem dézsmálod meg a fát, mert a kerítés felidézte a normát (tulajdon tisztelete).
És igen, a viselkedés is hat az attitűdre, de hát éppen pont erről beszélnék, csak valamiért nagyon nem akarod érteni. 🙂
@maroz: Tudod mit, ne vitatkozzunk erről. Ha folytatnánk, az nekem már munka lenne, ami szöges ellentétben állna a kommentelés értelmével és lényegével. 😉
@tanarseged ur: Ja, éreztem én valamiféle akadémikus lenézést már az előzőekből is, de így, hogy explicitté tetted tényleg jobb, mert üzembiztosabban tudok hozzá viszonyulni.
Megyek is, inkább megkeresem, hogy Pali bával hol lehet egy jót bazdmegelni, nekem, plebejusnak.
@maroz: Ne izélj már, én nem nézlek le. Mi itt nickek vagyunk, és mint ilyenek egyenlők – legfeljebb a posztjaink és a hozzászólásaink alapján lehetne rangsort állítani közöttünk, de ha valaki elkezdené kiszámolgatni az egyes nickek publikációs teljesítményét és impakt faktorát, szerintem közröhej tárgyává válna. 🙂 Na jó, a trollokat és a hülyéket lenézem, de te nem vagy az. Az itteni bloggerek és kommentelők egyike sem az, és a többség a Mandiner blogon sem. (Bár ott kétségtelenül akadnak ilyenek a nagyobb látogatottság és a liberális moderáció miatt.)
Én nem vagyok olyan szigorú, mint Jótündér és nem gondolom, hogy a blogolás és a kommentelés valami abnormális dolog lenne, de abban teljesen egyetértek vele, hogy ez végső soron komolytalan szórakozás. Ha kezd a beszélgetés kicsit is olyan irányba tolódni, hogy komment helyett előbb-utóbb cikket írunk és szakfolyóirat-cikkeket idézgetünk benne, akkor én ott hagyom abba. Nem lenézésből, hanem csak azért, mert szeretem elválasztani a kettőt. Vagy lógunk a munkából illetve szórakozunk, vagy dolgozunk, a kettő egyszerre nem megy. 🙂
Ulloiut például teljesen azt a benyomást kelti, mint aki anyagot keres és tanácsokat kér egy „A fékek és ellensúlyok fogalmának leképeződése és a hatalomgyakorlás iránti attitűdök a jobboldali blogok politikai diskurzusában” című dolgozathoz. 😀
(Bocs, Ulloiut, és hidd el, téged sem nézlek le. :-))
Na eleget lógtam itt, megyek dolgozni.
@jotunder:
„dearest ulloiut, Szerinted kik írnak a Mandínerre ? (Kik írnak ide, kik írnak bárhová) Valamiféle intellektuális elit ?”
Kedves jotunder,
Először is autógén tréninggel vissza kellett tuningolnom a törékeny ego-mat, miután egyszerre két támadás is ért naivitásom okán (fent idézve) ill. tanarsaged ur által, aki szerint adatbányászatra használom a kommenteket:- )
Nem vagyok teljesen naív, nem várok világot megváltó vitát itt, de eddig nem is tartom reménytelennek a helyzetet: van sok idióta, de nyílván van sok értelmes ember is, akikkel igenis érdemes vitatkozni. Ez utóbbiaktól néha többet várok, mint amit adott esetben nyújtanak, és ezt szóvá is fogom tenni, általában nem személyesítve. A mandineren (pontosabban annak blog felületén) van elég ember, aki tud komoly kérdésekre válaszolni, ha akar – nyilván sokan nem akarnak, aminek lehet ezer és egy oka.
Intellektuális elit összegyűjtve sehol nincs nagyon, általában elszórva van jelen, mint itt is: de itt lehet olyanokkal vitatkozni, akikkel offline nem lehetne, mert nem ismerem, stb. Egyébként annyi igaz, hogy még szokom a műfajt, most érem csak el a 100. kommentet, úgyhogy valamennyi naivitás még normális esetemben.
Az igaz, hogy kell némi aberráltság a törzskommenteléshez, de rengeteg „időpazarló” hobbihoz kell, és nem hinném, hogy sok másik hobbi tevékenységhez képest ez kevésbé lenne érdemleges. Úgyhogy szerintem tök jó, hogy csinálod!
@tanarseged ur:
Még egyszer részemről a fékek/ellensúlyok és a „joga van vmihez” kérdésről, mert aztán tényleg parttalanná válik, ráadásul úgy érzem, hogy jól belőttük azt az alapvető elvi különbséget, ami racionális diskurzussal is áthidalhatatlan.
1. tartalom
„Az intézmények feletti kontroll és a kinevezési gyakorlat csupán az egyik a sokféle szempont közül, amelyek szerint egy kormány teljesítményét megítélhetjük.”
Szerintem – és itt az áthidalhatatlan különbség – nem lehet összemosni a demokratikus köztársaság játékszabályait (azaz alkotmány) az összes többi közpolitikai kérdéssel. Aggályos az a felfogás, miszerint megnézzük majd, hogy összességében milyen eredménnyel jár az egykulcsos adó, a korrupció (remélhető) visszaszorítása, a bankadó, a buktatás visszaállítása, a három csapás, stb. VALAMINT a fékek és ellensúlyok kiiktatása, és aztán megvonjuk a mérleget és döntünk a kormányról. Az utóbbiak az alapvető játékszabályok részei, és ezért nem ugyanazon elbírálás alá esnek, mint a többi közpolitikai kérdéskör. A fékek és ellensúlyok sokkal alapvetőbb funkciót töltenek be, mint az összes többi, a kormány által kezelt közpolitikai kérdéskör, és az alkotmányos demokráciákban szokás ezeket elkülönülten kezelni. Más szóval: szerintem létezik egy olyan normatív elvárás, hogy a hatalom gyakorlója még a kétharmad birtokában is nagyon óvatosan bánjon a demokrácia játékszabályaival és azok szellemét tiszteletben tartsa, illetve ha ezeket megváltoztatni szeretné, akkor azt nem ilyen formában tegye, hanem egy valós társadalmi egyeztetési folyamat keretében, amely során a szándékait feltárja és kritikának veti alá. Elképzelhető, hogy ez egy avítt felfogás, de hozzá teszem, hogy ez még mindig alapvető norma azokban az országokban, amelyekhez szeretném, ha Magyarország felzárkózna, míg a kormány viszonya a fékek és ellensúlyokhoz a permanens átmenetben leragadt demokráciákra jellemző. És még egyet hozzáteszek: ez a fétisem nem a jelenlegi kormány kapcsán alakult ki, hanem a demokratikus kontroll gyenge voltát hazánkban, és lényeges elvi szerepét már korábban is szóvá tettem máshol is, ahol erről írtam és beszéltem, és alkalmanként tanítottam is.
2. szemantika:
„Miért is nincs? Kétharmaduk van a parlamentben, joguk van hozzá, a szabályok megengedik. Lehet rajta vitatkozni, hogy helyesen teszik-e vagy nem, de joguk, az éppenséggel van hozzá.”
A „jogában áll” valamit tenni, illetve a „jogosan tesz” valamit minimálisan a köznyelvi használatban jelenti azt is, hogy valami erkölcsi normáknak megfelelően helyes-e, és nem csak úgy használjuk, hogy a becikkelyezett törvények szerint lehet-e tenni valamit, vagy nem. Ebben a szövegösszefüggésben ez félreérthető lett volna, ha nem teszem hozzá, hogy „közjogi értelemben megvan a hatalma hozzá,” azaz a hatályos törvények szerint megteheti. A jog szó köznyelvi kétértelműségét oly módon oldottam fel, hogy a szövegösszefüggésből egyértelműen kiderül, hogy nem a törvény által adott felhatalmazását, hanem a demokrácia íratlan szabályai alapján a normatív jogosultságát kérdőjelezem meg, más szóval helytelennek tartom. A „közjogi értelemben megvan a hatalma hozzá” kitétellel egyébként teljesen félreérthetetlen volt – szerintem.
@ulloiut: Először is, támadott a fene. 🙂 Mekkora szmájlit kérsz legközelebb? (Különben meg nem lenne semmi rossz abban sem, ha tényleg dolgozatot írnál az említett címmel. :-))
Fékek és ellensúlyok: igen, erről beszéltem. A kormányt különbözőképpen „pontozzuk”. Nálad a fékek és ellensúlyok tiszteletben tartása beugró feladat (ha a kormány ezt nem teljesíti, nem megy át). Nálam a kormány némi GDP-növekedéssel, foglalkoztatás-bővítéssel, az állami működés javításával, a társadalmi anómia csökkentéséhez való hozzájárulással és egyebekkel kompenzálhatja a kétharmados nyomulást, és ha „4-est” vagy „5-öst” fékek és ellensúlyok nélkül nehezen is kaphat, egy közepesre még jó lehet. Ráadásul még alig telt el valamennyi idő.
Ha rosszul áll a gazdaság, szétesik a társadalom, az állam pedig alapvető feladatait is egyre kevésbé tudja ellátni (egyes területeken már sehogyan sem), akkor, khm, szeretkezhetünk a fékekkel és ellensúlyokkal, hogy finom legyek. 🙂
@tanarseged ur: „Először is, támadott a fene. 🙂
Tudom, ezért használtam én is szmájlit a támadásra utaló mondat végén:-)
@tanarseged ur: „Ha rosszul áll a gazdaság, szétesik a társadalom, az állam pedig alapvető feladatait is egyre kevésbé tudja ellátni (egyes területeken már sehogyan sem), akkor, khm, szeretkezhetünk a fékekkel és ellensúlyokkal, hogy finom legyek. :-)”
azt hiszem, ezt még itthon egyeztetnem kell. ez a fajtalankodásnak nagyon szokatlan válfaja, de akkor is megcsalásnak minősülne.
nem akartam tovább csavarni, de csak hogy értsem: szerintem a fékek és ellensúlyok tiszteletben tartása az a jogállamnak és a demokráciának alapvető és nélkülözhetetlen része, úgy mint az emberi jogok és a szabad választás. szerinted ez nincs így, ugye? mert ha szerinted is így van, akkor lényegében azt mondod, hogy tök mindegy, hogy mennyire veri szét valaki a demokratikus intézményrendszer fontos részeit, ha időben járnak a vonatok. ez nem szerencsés gondolatmenet. hogy szemléltessem egy példával: a 2006. október 23. durva rendőri túlkapásokat, illetve még inkább a politikai következmények hiányát utána nem lehetett volna igazolni azzal, ha történetesen valóban dübörög a gazdaság és rend uralkodik. illetve az érvelésed szerint igen.
@ulloiut: A fékek és ellensúlyok rendszerénél vannak fontosabb dolgok is. Például a gazdaság. Meg az, hogy az állam el tudja látni a feladatait. Ha nincs teljes értékű demokrácia fékekkel és ellensúlyokkal, de megy a gazdaság és rend van, az még mindig jobb, mint ha tökéletes demokrácia van ugyan, de a gazdaság és a társadalom romokban, az állam pedig korrupt és impotens. (Ez utóbbi helyzet csak pillanatokig állhat fenn, ezek a körülmények ugyanis nagyon gyorsan aláássák a szabadságot is.)
@tanarseged ur: (Ez utóbbi helyzet csak pillanatokig állhat fenn, ezek a körülmények ugyanis nagyon gyorsan aláássák a szabadságot is.)
Ez igaz. Egy ilyen szélsőséges helyzetben valóban önfelszámolóvá válna a demokrácia.
@tanarseged ur: A fékek és egyensúlyok (érdekes fordítás, checks and balances-re) a korrupciót is korlátozza. A korlátok nélküli állam mindig korrupt. Most nevezett ki egy masszívan ****** figurát Hende.
@jotunder: érdekes fordítás „checks and balances-re”
kíváncsi vagyok, hogy a fordító, aki a federal reserve-t „szövetségi tartaléknak” fordította, mit csinálna vele. lehetne a „csekkek és egyenlegek” rendszerre és akkor sokkal jobban alkalmazható a korrupt államra. úm. „küldtem egy csekket, hogy áll az egyenleged?”
@jotunder: A sakkok és patikamérlegek (tessék egy újabb érdekes fordítás :-)) nem feltétlenül védenek a korrupciótól. Mi van, ha megegyeznek és leosztják, hogy ki mennyit nyúlhat le?
Nem tudok jobbat, mint azt, hogy legyen minden nyilvános és átlátható.
(Jó, ez is egyfajta csekk és balansz. De messze ez a legfontosabb. Emellett pl. tök mindegy, hogy ki az, aki a Sándor-palotában berregve játszik a pedálos autóval, és magát a törvényalkotás motorjának hiszi.)
@tanarseged ur: Nem nyilvános, és nem átlátható. És nem is volt az. Torkos Matild van és Gréczy Zsolt. Bayer Zsolt és Vásárhelyi Mária. Nincs más. Lehet közöttük választani. Ez történt most is. Amerikát, Svájcot, Németországot nem lehet választani. Azaz… Ha az ember belegondol. Végülis.
@jotunder: Túlzok-e, ha a bizonyítékokkal kapcsolatos minden további pepecselés nélkül tolvajnak és korruptnak tekintek minden olyan politikust, aki az átláthatóság ellen van? Azon az alapon, hogy az takargat, akinek van mit.
http://www.szazadveg.hu/files/kutatas/5.pdf
erre kell itten felkeszulni.
@jotunder: Külön tetszik a webcímben a „kutatas” 🙂 Kemény munka volt, remélem jól megnyomták a ceruzát a számlán.
Nem mintha bérmelyikükről bármi jót tudnék mondani. (Habár biztos nagyon jó beszélgetőpratnerek, jó velük borozni stb. Csak szerintem ez nem mentesít a viszonylagos szellemi függetlenség követelménye alól.) G. Fodor kb. akkor ásta el magát mint komolyan vehető figura, amikor Gyurcsány valamelyik hosszú dolgozatátról kiadott egy három oldalas – szintén Századvég kutatásnak álcázott – szöveget, melyben a leninizmussal sikerülkt azonosítani valami egészen rabulisztikus gondolatmenet végén. Giró meg mindig is a Fideszes „politológus” volt, semmi több.
@Wolff: mezeibalazs.blogspot.com/2010/05/ket-tanulmany-1997-majusabol.html
es egy kep
torokgaborelemez.blog.hu/2010/06/26/201_kinek_arthat_a_jeloles
G. Fodor is csak egy Dessewffy. A jobbklikk.hu-n fontoskodik egyet Bekes Marcikaval jobbklikk.hu/index.php?Cikk=90
innen minden komoly ember el fog menni, jo messze.
@jotunder: Ez mi??
@tanarseged ur: illusztracio.