Horthy Miklós emlékposzt
Eredeti szerző: maroz
„Ms. Garrison: Who was in charge of the feminist movement of the early ’60’s?
Cartman: A bunch of fat old skanks on their periods.
Ms. Garrison: Right. But who was the fattest, oldest skank on her period?”
„Garrison: Ki vezette a kora 60′-as évekbeli feminista mozgalmat?
Cartman: Egy rakat kövér, öreg, menstruáló ribanc?
Garrison: Igen, de ki volt közöttük a legkövérebb, legöregebb menstruáló ribanc?”
South Park: Lil’ Crime Stoppers
Polgártársaink egy jelentős hányadán hirtelen erőt vett a késztetés, hogy mindenféle úton és módon megemlékezzék Horthy Miklósról. Erről kibontakozni látszik egy szokásosnak nevezhető szimbólumharc, amelyikben az egyik fél úgy tesz, mint ha bármit is meg tudna akadályozni, a másik pedig jólesően röhög az előbbi teljesen nyilvánvalóan hiábavaló erőlködésén. Hangzanak el érvek, érvnek látszó kijelentések egyik és másik oldalon is egyaránt, de nem látni nyomát sem annak, hogy bármelyik fél valamiféle megoldásra törekedne. Pedig sokszor elmondott bölcsesség az, hogy ha valamit nem tudsz megakadályozni, állj annak az élére, és én alkalmaznám is ezt a bölcsességet. A megemlékezéspárti érvek alapján jöjjön hát az én Horthy Miklós emlékposztom.
Emlékezzünk meg Horthyról, aki egy rendezett, a kor elvárásainak is megfelelően igazgatott, erős, gyarapodó, szuverén országot szeretett volna.
Emlékezzünk meg Horthyról, akiről a korabeli nyugati politikusok is úgy gondolták, hogy egy úriember, egy, a nyugatos értékeket fontosnak tartó „gentleman”.
Emlékezzünk meg Horthyról, az otrantói győzőről, a katonáról, a tengerésztisztről, aki ha kapott egy parancsot, egy feladatot azt igyekezett a legjobb tudása szerint végrehajtani.
Emlékezzünk meg Horthyról, aki képes volt a zsidókkal szemben elkövetett szörnyűségeket felismerni, még ha megkésve is, de igyekezett a huszadik század eme szörnyűsége ellen tenni, a kártétel mértékét csillapítani.
Emlékezzünk meg Horthyról, aki képes volt egy elhibázott politika, egy elhibázott igazodás utólagos felismerésére és aki legalább megpróbált ez ellen tenni valamit.
Emlékezzünk meg Horthyról, a puritán reformátusról, aki bár nem tudta a legjobb eszközöket megtalálni hozzá, de célként ott lebegett a szeme előtt az elesettek, a szegények, a nincstelenek támogatása.
Majd miután ezt letudtuk, lépjünk tovább, térjünk vissza a mába.
Nézzük meg, hogy hogyan, milyen eszközökkel tudjuk ma egy rendezett, a kor elvárásainak is megfelelően igazgatott, gyarapodó, a világra minél komolyabb befolyással bíró országgá alakítani Magyarországot.
Keressünk magunk fölé olyan vezetőt, olyan államférfit, akiről a mi korunk nyugati politikusai úgy gondolják, hogy egy úriember, aki számára vitathatatlanul fontosak a nyugatos értékek.
Bírjuk rá napjaink végrehajtóit, hogy az otrantói győzőhöz méltó igyekezettel, legjobb tudássukkal, tisztességgel végezzék a maguk feladatát.
Nézzük meg, hogy mit tehetünk ma annak érdekében, hogy se a zsidókkal, se semmilyen más kisebbséggel, csoporttal, vagy egyénnel szemben semmiféle méltánytalanság, igazságtalanság, szörnyűség ne történhessen meg. Legyünk előrelátóbbak, mint Horthy volt, mi vegyük észre a szörnyűséget már magonc formájában is és gyomláljuk ki azt a lelkünkből, higgyük azt, hogy Horthy is másként döntött volna, ha idejében, már az első lépéseknél felismeri a szörnyűséges tévutat.
Legyen nekünk is lelkierőnk ahhoz, hogy még időben felismerjük az elhibázott politikát, a tévutas igazodást, és tudjunk, bírjunk tenni azért, hogy még a végső katasztrófa előtt, a siker, a helyes útra való visszatérés reményében megtörténjenek a szükséges korrekciók.
Vegyük számba, hogy mit tudunk mi tenni, a mai ismereteink, a ma rendelkezésre álló eszközeinkre támaszkodva a nincstelenek, a szegények és az elesettek érdekében.
Megvolt tehát a megemlékezés, elgondoltuk közösen azt, hogy mi az, ami miatt Horthyra érdemes emlékezni, visszatértünk a mába, kijegyzeteltük a tennivalókat, lássunk hát hozzá. Munkára!
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521125-6ae03693497e9' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521125&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521125-6ae03693497e9&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521125-6ae03693497e9' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Halljuk a szakembert :
nol.hu/belfold/20120519-nem_buszkenek_kell_lenni__hanem_sikeresnek
@Azt gondolom, az első nagy hibát 1941 júniusában követte el a magyar politika. Csatlakoztunk a Szovjetunió elleni támadáshoz, annak ellenére, hogy a németek nem kérték ezt, a szovjet vezetés pedig jelezte, hogy ha semlegesek maradunk, számíthatunk a jóindulatukra a háború után Erdély kérdésében. És ezután még legalább két olyan momentum következett, amelyben Horthy Miklós dönthetett volna másképp, mint ahogy tette. Először 1944 márciusában, amikor ellenállás nélkül beletörődött a német megszállásba. Azután 1944 őszén, amikor késlekedett a kiugrással, majd amikor elhatározta rá magát, nem tudta végrehajtani. Jobboldali körökből ma is lehet hallani: a keresztény Európát védtük. Ilyenkor kedvem lenne visszakérdezni: vajon mi köze volt a kereszténységnek a náci Németországhoz? És akkor még nem beszéltem a magyarországi zsidóság kétharmadának deportálásáról, amely túlnyomó többségük halálához vezetett. Más politikával valószínűleg a vidéki zsidóság vagy annak egy része is megmenthető lett volna. Mindez megalapozta a Szovjetunió későbbi hajthatatlanságát: maradjanak a trianoni határok, amit a magyar vezetés tett, annak következményeit az egész magyar népnek viselnie kell.@
Frászt!
jó poszt!
@DRD4: ez a poszt nem Horthyról szól… hanem rólunk. Horthy állítólag nem nagyon érzi jól magát, gyakorlatilag kizárt, hogy a közeljövőben politikai szerepet vállal Magyarországon. Ugyancsak kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarország negyvencentisnél nagyobb tárgynak hadat fog üzenni, és egyelőre az sem látszik, hogy a kis színeseken túl be tud kerülni a lapokba. Akkor pedig picit mindegy…
kedves Dániel Péter, ha leöntöd vörös festékkel a Vincentet, poratkát fogunk elhelyezni a Facebook oldaladra !! :)))
Maroz. már megint meggyújtottad a gyújtózsinórt.
1986-ban történt.Csehszlovákiába mentünk Ágcsernyőre az ottani -szénből városi gázt előállító- gázgenerátor berendezések felújítási tervdoksijával.
A tervek átadása, és a hivatalos megbeszélések után vendéglátóinkkal, ágcsernyői magyarokkal, jót söröztünk, és vitatkoztunk abban a vendéglőben, ahol 68 leverése előtt Dubcek és Kádár találkoztak.
-Nálatok nincs is szocializmus.-támadt nekünk egyikük.
-Miért?-kérdeztem.
-Azért mert nálatok megjelenhetett a „Horthy Miklós emlékiratai”c. könyv.-jött az ítélet.
(megjegyzés: az a könyv már jó pár évvel a fenti vita időpontja előtt megjelent).
-Miért az a szocializmus, hogy nálatok vasárnap este is aratják a búzát?-kérdeztem.
(ezt több helyen is láttuk a kocsiból útközben; nálunk utoljára a hatvanas évek közepén arattak este, és vasárnap, de egy-két rend vágása után mindig abba kellett hagyniuk, mert az orosz kombájnok hamar elromlottak – a hektáronkénti SZU-belinél jóval nagyobb szálsűrűség, és terménymennyiség miatt, meg az esti harmattól is eltömődött elakadt a gépezet; a nedves termény megfelelő szárítása is igen nagy gond volt ilyen esti aratásoknál, mert úgy nedvesen betárolva összerohadt, bepenészedett volna a magtárban, vagy a silókban a gabona). A hetvenes évek Romániájában és Erdélyben szintén arattak este és vasárnap, még a falusi boltosoknak is részt kellett venniük ilymódon „a szocializmus építésében”.
Végül a vita egészen hosszú békés sörözéssé fajult.
@ATCG: ha vitéz fiumei Csermanek János emlékiratai megjelennek, lehetünk még kapitalisták ?
Szerintem a szimbólumharc provokálása mint cél 99%ban magyarázza, hogy miért kapott H szobrot. A szimbólumharc szempontjából pedig kevéssé releváns hogy voltak-e neki érdemei, és azok mik voltak és mekkorák.
Ez megint egyike azoknak a közéleti diskurzosoknak, amelyikben van egy felszín amiben mintha egy történelmi szereplő megítéléséről szólna a vita, és egy mélyebb réteg, amiben provokáló és provokált van, ők játszmáznak egymással boldog szimbiózisban. Mint minden játszmához, ehhez is két fél kell, ha nem lennének dánielpéterek, akkor ez a játszma nem jöhetne létre.
Magyarország lakosságának jelentős része ilyen játszmákkal van elfoglalva, lesz a végén egy csomó szobra, fából, gipszből, bronzból, rovásírással és anélkül, különféle felületbevonatokkal (remélem előbb-utóbb valaki rájön, hogy a szobrokat le lehetne önteni valami érdekes festékkel is, pl olyannal ami a sötétben világít, vagy metálszínű, stb), Németországban meg közben növekednek, végülis mindenki azt kapja amit választott.
@jotunder: Nana! „Óvva intjük Amerikát”, mondá a minap is Selmeczi Gabriella;
illetve összezavarodtam:
Ő csak Bajnait intette óvva a gazdasági kérdések véleményezésétől.
De Szlovákiát és Romániát is elég gyakran intjük mostanában óvva.
Még olyat is hallottam nemrég tulajdon édes öcsém szájából – a székelyföldi autonómia törekvések kapcsán:-
-„Ezek a román politikus urak ott Erdélyben és Romániában, meg az EU politikus urai nem tudják, hogy Erdélyből három óra alatt Koszovót lehetne csinálni.
Ha nem adják meg kérésre az autnómiát, akkor megszerezzük fegyverrel.
Ha vérnek kell ehhez folyni, akkor vér fog folyni.”
Vagy egy másik minapi mondása testvéremnek
(a Nyírő újratemetéssel kapcsolatos román külügyminiisztériumi reagálásokról; mivel én közbe mertem vetni, hogy Románia nem tiltotta meg az újratemetést):
-„Próbálnák csak meg betiltani, akkor államot fogunk létrehozni az államukban, és ott azt csinálunk majd, ami nekünk tetszik.”
Sok kis „magonc” csírázik már itt-ott.
Egyébként Nyírő újratemetésén egy lovas huszár bandérium mögött
valószínűleg tízezernél is több nemzeti színű zászlókkal fellobogózott hazánkfia és erdélyi székely, magyar, és csángó fog felvonulni Csíkszeredából Székelyudvarhelyre, minthogy a csíksomlyói búcsúra igen nagy tömeg szokott összegyűlni.
Ja, és természetesen a csángók csak a menet végén mehetnek, mert rájuk még mindig megbélyegzettként tekint sok székely és erdélyi magyar.
Nem tudom sok indulatos magyar nemzetféltő, vagy a magyar külügyminisztérium mit szólna, ha itt nálunk mondjuk Budapesten, vagy Szolnokon román zászlók alatt vonuló, román korabeli katonai uniformisba öltözött alakulat vezetésével tízezrek vonulnának a 19-es román királyi hadsereg hősi halottainak, vagy a 44-es tiszai átkelés szerencsétlen, az oroszok által ágyútöltelékként használt román katonáinak emlékére.
„vegyük észre a szörnyűséget már magonc formájában is és gyomláljuk ki azt a lelkünkből, higgyük azt, hogy Horthy is másként döntött volna, ha idejében, már az első lépéseknél felismeri a szörnyűséges tévutat.”
Maroznak ezt a mondatát is bele kellene foglalni a NAT-ba.
@ATCG: Cheap talk. Kb az a kategória, mint amikor általános iskolában földrajz dolgozat előtt arról fantáziáltunk hogy hogyan fogjuk megmérgezni a földrajztanárt. A beszélgetés minden résztvevője tudja hogy senki nem fog lerohanni senkit, de az ilyen beszélgetések bizonyos társaságokban egyfajta rituálét jelentenek. Az sem akadály hogy a lerohanóknak esetleg 35 fölött van a BMIje, és egy kisebb, sík terepen végzett séta is szívrohamközeli állapotot idéz elő, nem hogy a rohanás — pedig arrafelé hegyek is vannak 🙂
@jotunder: Ezt is elfelejtettem, Kádár született Csermanek.
Tényleg, ő miért nem írt emlékiratot? Biztosan bántották az emlékei;
lehet, hogy Dubcek emléke is kísértette, nemcsak a kimondhatatlan nevű emberé.
A fene se tudja mik lehetünk mi még.
A világ élcsapata nem lehetünk, mert gazdasági miniszterünk szerint már ma is azok vagyunk.
azért azt is tegyük hozzá, hogy a horthyt példaértékűnek tartó emberek egy része mindössze egy kicsit más világra vágyakozik, az általuk sivárnak és egyéb szempontból problémásnak tartott jelenlegi helyett.
@jotunder: „Emlékezzünk……….”
Mindenki úgy emlékezik és arra, ahogy nagyúri kedve diktálja. Így én is. És én ezt megtehetem következmények nélkül, mivel már nem a bokrétán vagyok honos.
Lakonikusan csak azt próbáltam kifejezni, ha majd az egész ország részt vesz a pragmatikus minimum jegyében megrendezendő Horthy Miklós szpartakiádon, én akkor se felejtek.
Egyébként, meg nem mindegy.
@Vortumnus: Mindig nemesnek, sohasem cselédnek.
@tollaszerge: Te nem ismered a fajtámat, a székelyt (bár én és az öcsém csak félig vagyunk azok). Komolyan sokszor azt hiszem, amikor ilyeneket mond, hogy ő bizony fegyverrel is harcolna azért az autonómiáért.
Ugyanakkor, amikor már a vita mérsékeltebb mederbe terelődik, ahol már mind a ketten egyetértünk: pl. abban, hogy a marosvásárhelyi orvosegyetem magyar orvosi karának működéséért addig kell küzdeni, ameddig működni nem fog.
És a beszélgetésben ide lyukadván fölidézzük a 90-es marosvásárhelyi progrom eseményeit, amelynek közvetlen kiváltó oka volt az orvosegyetem magyar oktatóinak és diákjainak sztrájkja, élőlánca Marosvásárhely főterén.
És megemlékezünk azokról a – szörnyűségekben résztvevő – marosvásárhelyi románokról, akik a mai napig nem tudják feldolgozni magukban, ami akkor ott történt, és hogy abban ők hogyan is vehettek részt.
Felidézzük azt a kis történetet, amit egy Uz-völgyi tanítónőtől hallottunk, aki arról mesélt, hogy egy Brassó környéki román falu férfi lakosai közül sokan Brassóba, egy magyar fogorvos háza elé vonultak egy este (ebből a faluból is sok leitatott, mezőgazdasági szerszámokkal felfegyverzett embert szállítottak a progrom napján Marosvásárhelyre).
A tömeg zajongására a fogorvos, akit a környék falvaiban a szegények orvosaként emlegettek és szerettek, rémülten nézett le erkélyéről.
-Domne!- kiáltották neki a férfiak.
-Gyere légy te a falunk vezetője, nekünk nem kellenek olyan román vezetők, akik ezt a szégyent tették velünk.
Megemlékezünk a Marosvásárhely környéki falvak cigányairól is, akik a progrom hírére még azelőtt jutottak be a városba tömegesen sietve a magyarok védelmére, mielőtt a katonaság körbezárta volna, harckocsikkal is, azt (megjegyzés: a városban végül is a katonaság teremtett rendet, csak nekik volt hozzá kellő erejük, a rendőrség tehetetlen volt a felkorbácsolt indulatokkal szemben).
És mindketten egyetértünk abban, hogy milyen jó, hogy Székelyföld
távolabbi városaiból az események hírére Vásárhely megmentésére buszokon, teherautókon induló feldühödött székelyek és magyarok sokaságát a katonaság már nem engedte be oda.
Ehhez a „kicsi” marosvásárhelyi progromhoz képest hány emberéletet követelne Erdély lángba borítása? És azt, hogyan dolgozná föl bármelyik résztvevő náció is utólag?
És még egy: a Jobbikosok tudják-e vajon, hogy a Vásárhely környéki cigányok akkor a vásárhelyi magyarok megsegítésére felmentőseregként mentek be a városba?
@DRD4: Szerinted amikor egy poszt elott a huszadik szazad ikonikus posztmodern eszmetorteneti munkajabol a South Park-bol ideznek, akkor azt mennyire kell szo szerint venni ? Horthy Miklos regnalasa alatt deportaltak a felmenoimet es csaladtagjaikat, es alig nehany elte tul a dolgot. Van oka annak pl. hogy nem jofejkedtem egy sort arrol, hogy Daniel Peter igy meg ugy, nemdemokratikus meg mitomen. Horthy egeszen bizonyosan nem akarta, hogy a dedszuleim megoljek, de semmit sem tett azert, hogy ez ne tortenjen meg. Metaxas tabornok, aki netto fasiszta volt, nekiment az olasz invazios csapatoknak. Mannerheim tabornok esetben fel sem merult, hogy kiadja a finn zsidokat a naciknak.
@ATCG: „azt hiszem, amikor ilyeneket mond, hogy ő bizony fegyverrel is harcolna”
Az emberek többségének fogalma sincs arról milyen lenne fegyverrel harcolni, és kiképezve sincsen rá. A beszélők fejében ilyenkor a „husánggal kergetem” vizualizálódik mint fegyvernem, ennek advanced változata a „mezőgazdasági szerszámokkal felfegyverzett”, és igen, ezek mind kiválóan alkalmasak fegyvertelen áldozatok vegzálására, esetleg emberi élet kioltására, de másra nem nagyon.
A „lángba borítjuk” pedig teljesen ártalmatlan szájkoptatás, a beszélők többnyire alaposan meggyőződnek arról hogy lehetőleg ne hallja ezt a lágba borítandók közül senki, mert egy betört orrot se akarnak bevállalni a szent ügy érdekében. Nekem is van a családomban erdélylerohanós, teljesen ártalmatlan szubkultúráról van szó, senki nem fog lerohanni semmit, a lerohanósdi abszolút nem grassroots műfaj.
@tollaszerge: Nagyon szeretném, ha igazad lenne.
És nagyon remélem, hogy tényleg csak szájtépésről van és lesz mindig szó.
Csak sajnos jönnek az ottani önkormányzati és parlamenti választások.
Azután szeptemberben az újabb évkezdés a marosvásárhelyi egyetemen.
Azután újra napirendre kerülhet Erdély közigazgatási átszervezésének ügye, meg az egész választási rendszer átszervezésének ügye, (a ter- vezet szerint csak egyéni képviselőkre lehet majd szavazni, és egyszerű többséggel be lehet majd kerülni képviselőnek), és így bizony Háromszéket kivéve elég kevés képviselői hely jut majd az ottani magyaroknak.
@jotunder: Pont ez az, beszéljünk a finnekről, Mannerheimről, a dánokról élükön a dán királyi családdal.
És beszéljünk a sokat emlegetett magyar úriemberi viselkedésről, mint oly dicsőnek vélt nemes tulajdonságunkról:
Károlyi francia tábornokokkal szembeni úri emberségéről, amikor adott szóra kivontuk csapatainkat ÉszaK-Erdélyből;
Telekiről, aki Jugoszlávia megtámadása után főbe lőtte magát.
Miért nem tudtuk mi soha a valóságos érdekeinket felismerni?
Vagy legalább akkor felismerni, amikor még nem lett volna késő azok érvényesítése (pl. a nemzetiségi jobbágyfelszabadítás, a nemzetiségi polgári jogok megadása 1848-49-ben,
vagy a háborúból való kiugrás nem úri ember módra történő megszervezése; nem az én gondolatom, pont abban a Mannerheimes posztban olvastam: nem lehetett volna a magyar hadvezetés, és hadsereg németbarát tisztjeit egyetlen éjszaka alatt, jól szervezett akcióval begyűjteni, és mondjuk – minden fegyverhasználat nélkül- „szobafogságra” ítélni, semlegesíteni?
A Don-kanyarban átéltek után, az onnan hazatért magyar tisztek jó része biztosan örömmel segédkezett volna ebben.
De ne is beszéljünk, műveljük inkább kertjeinket, és irtsuk a kertjeinket megfojtani akaró veszélyes magoncokat.
@ATCG: bocs 1849-ben csak a kollektív nemtzetiségi jogokat adta meg a debreceni országgyűlés; a „jobbágyság intézménye” már korábban megszűnt.
@ATCG: Illetve akkor már szegedi volt az országgyűlés (részletkérdés).
@Harald Blåtand: Nem tudtam, köszönöm.
@tollaszerge: „Szerintem a szimbólumharc provokálása mint cél 99%ban magyarázza, hogy miért kapott H szobrot. A szimbólumharc szempontjából pedig kevéssé releváns hogy voltak-e neki érdemei, és azok mik voltak és mekkorák.”
Horthyt több szempont szerint ehet megközelíteni, vitatni ezt, elismerni azt, de egy vonatkozásban minden vitán felül áll, mindenoldalú egyetértésnek örvend:
Horthy antikommunista volt.
Meglehet, orbánnak most mindössze szobrokra van szüksége, első lépésben ellensúlyozni azt, amit Vásárhelyi Mária ÉS-beli „Velünk élő Kádár János” című cikkében mutat be.
A második lépésre, -a téma moll-változataként – a Horthy-kultusz kiépítésére az MSZMP és hatalmi szervezetei, valamint „utódai” alaptörvényben rögzített bűnszervezetté minősítéséből következő majdani boszorkányüldözés ideológiai megalapozása miatt van nélkülözhetetlen szüksége.
Bekövetkeztét a 2014-es ismét megnyert választásokat követő 3. hónap elejére teszem. Formailag a kormányzóválasztást sem zárom ki.
Sokéves meggyőződésem, hogy orbán évekkel előbbre jár, mint mulatságos és gyermeteg ellenzéke. Rendszerét ebben sz első négy éves szakaszban felépítette, addig gyári próbafuttatásokat végez, 2014 -ben már EU-n kívüliként ráengedi a kakaót.
Addig meg hadd rágja a sok entellektüel a „milyen ember is volt vitéz, Horthy Mikós?” című gumicsontot.
@nerángass: vajon Romsits Ignác és Ormos Mária művei mikor lesznek
részei a magyar önismeretnek, a nemzeti alaptantervnek?
És kérés a Jobbikos hívekhez: olvassanak Romsits Ignácot,
valóban Trianon sebei gyógyulnának, ha a régiók Európája kiteljesedne (tényleg jól meggondoltátok, Jobbikos harcosok, lépjünk ki az EU-ból ?).
Szlovákia és Magyarország bekerülésekor Sátoraljaújhely öreg lakosai közül sokan sírva mentek át a lebontott határon az azelőtt határ kettévágta temetőbe rokonaik sírjához mindenfajta határvizsgálat nélkül szabadon.
S ugyanez volt a párkányi hídnál is.
@sörtelen: Kicsit riasztó a víziód.
Bízzunk azért abban, hogy Orbán inkább Bethlent tartja követendő példának.
@jotunder: „We are a little bit country, we are a little bit rock n roll”, ha szó szerint vettem volna, szóvá tettem volna a már nem tolerálható, tényeknek ellentmondó állításokat. No de mint írtad, a post nem legfőbb Hadúrról szól, hanem rólunk. Azt hiszem, hogy értettem a szándékot, mint ahogy értettem a Kis ember kis szabadsága postnál is, de ahogy azzal sem értettem egyet, ugyanúgy most ezzel se tudok. Olyasmi érzésem van, hogy a két post ugyanahhoz a vonulathoz tartózik.
Semmi másról, mint az egyet nemértésemről szóltak a h.sz.-eim.
Minden esetre, ha szükségét érezted, hogy felmenőid tragikus sorsát megemlítsd, akkor én valamit nagyon félreérthetően fogalmaztam. Nem volt szándékomban rólad semmi olyasmit állítani/sugallni, hogy ez téged az említett tragédia felidézésére késztessen. Már csak azért sem, mert tudomásom volt róla, hiszen pl. emlékeim szerint itt is és nem is olyan nagyon régen írtál róluk.
Az én „Egyébként, meg nem mindegy” kitételemet azonos fajsúlyúnak szántam a te „Akkor pedig picit mindegy…” állításoddal és csak erre vonatkozott.
Talán nem kellett volna. Elnézésed kérem.
@ATCG: Orbán Orbánt tartja „követendő példának”. Itt üt vissza a jómagyaros „living_in_the_past” szemlélet és ezért van abban valami, amit „sörtelen” állít, ti: „orbán évekkel előbbre jár, mint mulatságos és gyermeteg ellenzéke” (persze hatalomtechnikai trükközésben, nem gazdaságpolitikában). Aztán úgy járnak, mint parsztbácsi a röpüllőn: „hát ezt azért nem gondoltam volna”!
@DRD4: „ha szó szerint vettem volna, szóvá tettem volna a már nem tolerálható, tényeknek ellentmondó állításokat”
Milyen tényeknek mond ellent milyen állítás? Ez a kulcs az egészhez, az erre adható válasz! Gondold meg jól: mi a tény, hogy a hatvanas évek feminista mozgalmait egy rakat kövér, öreg, menstruáló ribanc vezette, vagy az, hogy Cartman ezt válaszolta a tanári kérdésre?
Hátha valakit érdekel.
magyardiplo.hu/kezdlap/776-tiltakozas
@ijontichy: Egye fene, akkor küzdjünk legalább azért, hogy a Bethlenségnél ne vigye följebb, az Orbánságig.
@sörtelen: Elolvastam Dániel kiáltványát.
Azt hiszem mégsem festékek löttyintésével kellene harcolnunk.
Az Antall által „Csurka irodalmi munkásságának részeként” titulált cikk elleni felháborodás nyomán a Charta-tüntetésen elég nagy tömeg gyűlt össze annak idején a Parlament előtt.
Ott úgy rémlik, mintha egy Kerényi Imre nevű figura is szónokolt volna,
(igen ugyanaz, aki mára egy kicsit meghibbant), ezt mondta:
– Bár én születésemre nézvést tiszta magyar vagyok,
ha kell ezeknek zsidó leszek,
ha kell ezeknek cigány leszek!
Most is összegyűlhetünk tüntetni, ha nagyon elhatalmasodnak majd az ordas eszmék (azért bízom benne, hogy Kerényi féle átváltozóművészek nem fognak tüntetéseinken szónokolni).
József Attila nagyon mélyen, durván, és elsősorban saját lelkének kárt okozó módon, sértette meg a „dala dög mestert” elefántcsont toronyba húzódása miatt, azután már hiába kért gyönyörű versben bocsánatot.
De amikor kellett, a „magad emésztő szikár alak” is megszólalt:
„Vétkesek közt cinkos aki néma.”
@legeslegujabbkor: Ne haragudj, műveletlen vagyok: honnan ez az idézet?
Az erdélyi székelység valami ilyesmit vallott, erre volt büszke, ezért is volt a madéfalvi veszedelem;
de a cseléd, cselédke kifejezés, kedves megszólító szavuk volt.
@ATCG: „azért azt is tegyük hozzá, hogy a horthyt példaértékűnek tartó emberek egy része mindössze egy kicsit más világra vágyakozik, az általuk sivárnak és egyéb szempontból problémásnak tartott jelenlegi helyett.” Erre a hozzászólásra írtam.
Szerinted a más világ mire vonatkozik?
Mit szeretnének újra látni az emberek a Horthy-korszakból?
Ők hol szeretnének lenni? Mitől volt jobb az a korszak?
„Főméltóságú Úr!
Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden* alapuló örökbéke szerződéssel** szemben. A nemzet érzi és mi odadobtuk becsületét.
A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból*** egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk!**** A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.
Teleki Pál
1941.ápr.3.
*
A mohácsi csata 400. évfordulója alkalmából 1926. aug. 29-én Mohácson elmondott kormányzói beszédre történik utalás. Ebben Horthy a szerb-magyar harcok közös emlékeit elevenítette föl a török ellen, történelmi példával hangsúlyozva a két ország közötti érdekközösség fontosságát.
**
Az „örökbéke szerződés” nem más, mint a magyar és a Jugoszláv Királyság között 1940. dec. 12-én aláírt Megállapodás, amelynek 1. cikke a két ország között fennálló „állandó béke és örökös barátságot” rögzíti.
***
„mondvacsinált atrocitások” a magyar és a német kisebbség ellen elkövetett kellően alá nem támasztott üldözéseket jelenthette.
****
A „hullarabló” kifejezés a Jugoszláv Királyság szétesésére utal arra, hogy egy „halott” valójában megszűnt Királyság „romjain” a németekkel és olaszokkal karöltve Magyarország is kivette részét a „feldarabolásból”.
Az ország területe Bácska, a Baranya-háromszög, a Mura-vidék megszerzésével 10.700 km2-rel gyarapodott, közel egymillió lakossal.
@legeslegujabbkor:
Én csak azt szerettem volna kérdezni, hogy honnan van ez az idézet,
amit írtál:
„Mindig nemesnek, sohasem cselédnek.”
Ha nem idézet, akkor a saját mondatod, de akkor is vers szerű.
Csak ezt kellett volna megválaszolnod;
a Horthy korszak megítélésében nem hiszem, hogy különbözne a véleményünk.
@legeslegujabbkor:
nem orbánékra gondolok, hanem azokra a jobbára fiatal emberekre, akik vevők a jobbos hülyeségekre. azokat nem horthy érdekli, hanem valami, amit szerintük ő és kora megtestesít.
hogy mi az, azt lényegében bármelyik konzervatív leírja
@ATCG: Számomra a cseléd szó nem hordoz semmiféle pozitív kicsengést. Amit írtam a saját mondatom, néha túlságosan egyszerűsítek.
@Vortumnus: Pont ezt kérdeztem, hogy milyen szempontból lehet pozitív az a korszak. Tudom, hogy az állami alkalmazottak biztos nyugdíjjal rendelkeztek. Más most nem jut hirtelen eszembe.
@legeslegujabbkor:
vallás, tradíció, erkölcs, hazaszeretet megítélése, nyugattól való függés mértéke, rend, most néhány kulcsszavat soroltam csak fel, ezek mentén pl. meg lehet közelíteni a kérdést.
@legeslegujabbkor: Arany János és Petőfi is ilyen értelemben használta pedig (pl. Anyám tyúkja).
Az a mondatod nem egyszerűsítés,
hanem zenei; és nagyon kifejező.
@Vortumnus: Te lehet, hogy meg tudod innen közelíteni, de a rend néhány tüntetőnek vagy néhány ellenzékinek lehet, hogy mást jelentett. Vallásról nem vitatkozom. Az erkölcs még ingoványosabb kérdés. Kinek az erkölcse?
@ATCG: Örülök, hogy érthető volt. Azt a korszakot pedig még nem lehet átírni, mert a legtöbb családban élnek azok, akik akkor gyerekek voltak, és emlékeznek.
@Vortumnus:
„azért azt is tegyük hozzá, hogy a horthyt példaértékűnek tartó emberek egy része mindössze egy kicsit más világra vágyakozik…”
igaz.
valamint elfelejtett bejárni történelem órára, és a tárgybeli utolsó könyv, amit el is olvasott, az a dörmögő dömötör volt…
Az tök jó könyv volt: a Dörmögő Dömötör.
Valami rémlik, hogy Dömötörék focicsapata jól elverte az angolokat.
„Amit eddig írtam, Magyarországra vonatkozik, ahol sajnos a „művelt” keresztény emberek majdnem kizárólag a náci-rendszernek hódolnak: igazán szégyellem, hogy ebből az osztályból származom…[…] „…egyre visszavonultabban élek, nincs kedvem emberekkel összejönni, mindenki, aki él, nácigyanús.”
/ Bartók Béla /
„…”…az a közvetlen veszély forog fenn, hogy Magyarország is megadja magát ennek a rabló és gyilkos rendszernek…”
Bartók levele Müller-Widmann asszonynak, Bázelbe
(Budapest, 1938. ápr. 13.)
Zsoltáros hangerővel elnyomott szó – Horthy Miklós debreceni emléktáblájának újraavatása szinte mindenkiből kihozta a legrosszabbat. Még nincs meg a kellő gyakorlat a koreografált gyűlölködéshez.(VIDEÓ)
http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/2312_zsoltaros_hangerovel_elnyomott_szo
@ATCG: Én Babitstól ezt szoktam magamnak idézni:
„Az ‘áruló’ írástudó tehát nem avval lesz árulóvá, ha lába nem megy egyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a csillagra.” … ” magától értetik, hogy _áruló_ írástudó nem egyszerűen _megalkuvó_ írástudót jelent..” … „Az ‘írástudók árulása'”… „visszahatás, mely lehetővé tette, amit már senki sem hitt volna: hogy a civilizált és felvilágosult Ember hajlandó lett ismét állatnak érezni magát, és természetesnek elfogadni a legvadabb barbárságokat és szörnyűségeket.”
Én persze nem vagyok Írástudó, de Olvasnitudónak remélem magam.
Én is válhatok árulóvá – ha nem abból, nem azt és nem akkor olvasom ki a sodrásirányból és -intenzitásból, amit kell.
Aztán megkezdődhet a kanyarodás a Szólók felelőssége felé.
@jotunder: Azért azt világossá kell tenni, hogy az egyébként is antiszemita Horthynak, akiről a jobboldalról is elismerik, hogy felelőssége van a zsidó deportálásokban, ebben az országban nem jár szobor. Ahogyan Kádárnak sem. Nem emelhető úgy szobor egy politikusnak, hogy pl 1922-36-ig vagy 1962-1980-ig tartó tevékenységéért.
@TG69: a magyar huszadik századból a Neumann Jánosra és az Erdős Pali bácsira fognak emlékezni a világban, nem vitéz nagybányaira. ez a büntetés. nekik nem kell szobrot emelni, ott van az a levegőben New Yorktól Tokyoig. a vitéz nagybányait meg pont leszarják. és ez így van jól.
@jotunder: Igen ez a dimenzió teljesen rendben van, már csak idehaza kellene rendet rakni. És nem biztos, hogy Dániel Péternek :).