Hűtlen kezelés
Eredeti szerző: Pásztörperc
MAL
Október 4-én átszakadt az ajkai (kolontári) vörösiszap-tározó 10. kazettájának északnyugati sarka. A következmények ismertek, az okokról majd legközelebb. Szóval, nagy volt a baj. „A teljes kárfelszámolás meghaladhatja a tízmilliárd forintot” — nyilatkozta még aznap Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár úr:
Egyúttal azonnali hatállyal felfüggesztette a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. termelő tevékenységét,
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
amit éppen hogy csak sikerült a cég világpiaci részesedésének elvesztése előtt (október 15-én) újraindítani.
Október 11-én Orbán Viktor napirend előtt bejelentette, hogy zár alá veszik a „Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófáját” okozó MAL Zrt. vagyonát, és a cég élére katasztrófavédelmi biztost neveznek ki. Ehhez viharos tempóban módosítottak egy sor törvényt.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Bakondi György altábornagy, katasztrófavédelmi biztos szerint tavasszal száraz technológiára állítják át az ajkai gyárat. Ugyanő (január 6-án) kijelentette, hogy a katasztrófa áldozatainak összegyűjtött magánadományokból a települések „fejlesztését, a vállalkozások beindítását segítik majd”.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
10-es kazetta, új gátak
Illés Zoltán október 9-én, a térség védekezési munkáit megtekintő sajtóbejáráson azt állította, hogy a sérült tározó menthetetlen állapotban van. Le fog szakadni az ajkai zagytározó megsérült északi oldalfala. A tragédia egy napon vagy egy héten belül bekövetkezhet. Ezért építenek védőgátat mintegy 100 millió forintból Kolontáron keresztül egészen a 8-as útig. Kijelentette: minden szakember arra számít, hogy leomlik a tározó fala, de az abban tárolt vörösiszapot megpróbálják „mederben” tartani, s majd egy később megépülő, új tározóba átfejteni.
Ugyancsak október 9-én a Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével összeült védelmi bizottság úgy döntött, hogy kiürítik Kolontárt, mert tovább gyengült a gát északi fala. Bejelentették, hogy négy-öt méter magas védőgáttal akarják megmenteni Kolontárt egy esetleges újabb gátszakadástól.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Október 25-én a Lasztovicza Jenő vezette Veszprém Megyei Védelmi Bizottság úgy döntött, hogy ők is építtetnek egy védőgátat: ezt a vasútvonal védelmére.
hirszerzo.hu/belfold/20101026_iszap_gat_mal
Időközben összekotortak három kisebb, az 1-essel nagyjából párhuzamos gátat a MAL költségére is… Ebből a kettes nyomvonalán (mármint annak a tetejére) építették december 22-re, mintegy 500 millió forintból a „vörösiszap-katasztrófa sújtotta térség teljes biztonságát garantáló” hatos gátat. Az építmény 1300 méter hosszú és mintegy öt méter magas, az alapja 30, a koronája hat méter széles.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Házak
A gát megépítéséhez nyolc(?) házat el kellett dózerolni. Október 15-én, amikor a fal még mindig állt, visszaengedték az embereket. Ez ellen az LMP tiltakozott.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
A védelmi bizottság október 17-én újabb 23 kolontári lakóház lebontását határozta el.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Októbar 6-án látogatott a helyszínre Orbán Viktor kormányfő. Úgy vélte, hogy az elöntött területek helyreállításának nincs értelme. „Itt nem lehet élni” — jelentette ki. Az ország legnagyobb ökológiai katasztrófájáról van szó, amelyhez állandó, bár ebben a pillanatban nem igazolható veszélyhelyzet párosul — fogalmazott frappánsan.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
A végső döntés szerint Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen 250 házat kell lebontani, illetve 150 új lakást kell felhúzni. Ennek fővállalkozója a VeszprémBer Zrt. lett, nettó négy milliárd forinttal.
www.origo.hu/itthon/20110112-iszapkatasztrofa-negy-milliardba-kerul-a-bontas-es-az-ujjaepites.html
Megbízható
Csaknem 30 milliárdos megbízást kapott a vidékfejlesztési tárcától a Mecsekérc Zrt. Feladata egyebek mellett az iszap, a szennyezett talaj és növényzet begyűjtése, letermelése, tárolása és kezelése, tároló depók építése, porzásmentesítés, vízminőségi és geodéziai vizsgálatok elvégzése. (A cég korábbi vezérigazgatója, Varga József október 19-i hatállyal azért mondott le posztjáról, mert a katasztrófavédelmi kormánybiztos az állami felügyelet alá vont Mal termelésfelügyelőjévé nevezte ki.):
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
A külterületek mentesítésének várható költsége legfeljebb 8,3 milliárd forint lesz — mondta Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja. — a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt.-vel kötött, 29,2 milliárd forintos tender olyan feladatokat is tartalmazott, amelyeket nem kell elvégezni. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a közbeszerzés nem állja meg a helyét és „feltételezés volt”.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Termőföld
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár úr szerint a sérült területeken hasznot hozó mezőgazdasági munkát nem lehet végezni, állati vagy emberi fogyasztásra alkalmas növényeket nem lehet termelni akár másfél-két évtizedig, ezért olyan növényekkel, vegyszerekkel, baktériumokkal kell kísérletezni, amelyek közömbösítik az erősen lúgos, enyhén radioaktív vörösiszapot.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Szabó Csaba miniszteri biztos november 24-én elmondta, hogy a vörösiszap mintegy ezer (a véglegesnek tűnő szám: 1017) hektár termőföldet öntött el, és az a vártnál kevésbé szennyeződött.
www.hirado.hu/Hirek/2010/11/24/15/Jo_hir_A_vorosiszappal_elontott_foldeken_a_talaj.aspx
A terület ökológiai rehabilitációjára a tárca az energianövények és ezen belül is a fás szárú fűz és a nádfajták termesztését támogatja. Illés Zoltán szerint a terület vörösiszap-mentesítése, az energiaültetvények létrehozása, és a pelletáló üzemek „megépítése 15 milliárd forintból megvalósítható”:
Egyéb munkák
A kormány a Brit Földtudományi Intézettől kért segítséget a kolontári gátszakadás talajtani okainak, illetve következményeinek vizsgálatához. A britek nem jöttek (csak vendégnek, szemlélődni), mert „furcsállották”, hogy a magyar kormány nem saját kutató intézetének, az éppen csődbe vinni kívánt Magyar Állami Földtani Intézetnek adná a munkát:
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Megközelítőleg egymilliárd forintba kerül a Torna-patak 25 kilométeres külterületi medrének kotrása — mondta Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Nos
-
Ha a MAL-t „kormányhatározattal” átállítjáxáraz technológiára, nem tudja tovább csővezetékben felpumpálni az iszapot a tározóba. Tehát teherautókon fogja szállítani, az ennek megfelelő szállítási és tárolási veszteségekkel, az útvonal mentén beláthatatlan környezeti károkkal.
-
A gát szakadásakor a kazettából a vörösiszap tetejére töltött víz (nátronlúg) ömlött ki; az sodorta magával (hordalékaként) a vörösiszapot. Ez a víz már nincs a tározóban, tehát ki sem ömölhet abból. Ha az északi fal összeomlott volna (mint ahogy nem) — sőt, ha az északi falat egy hajnalra virradóra valaki (mondjuk a 9-es kazettát támasztó keleti vége kivételével) nyom nélkül ellopta volna — akkor most ott állna egy vörös domb. A tározó és a falu közé épített hat gát teljesen fölösleges volt.
-
Az életveszélyessé nem vált házak elbontása, helyettük újak építése minősíthetetlen pazarlás. Tudomásul kell venni, hogya a tározóból kétféle anyag jutott ki: a vörösiszap és a nátronlúg. Előbbi vörös, utóbbi kártékony. A házak falain visszamaradt vörös szín nem szép, és ha valakinek nem tetszik, lehetőséget kéne adni az illetőnek az újravakoltatásra. Hasonképpen indokolt lehet a padlócsere. Ennyi.
-
A vörösiszapot az EU több tagállamában talajjavító anyagnak használják. A környék talajai durván tápelemszegények, így pl. a legtöbb termesztett növény számára minimálisan szükséges mennyiségnél (8, illetve 40 g/t) kevesebb bennük a réz és a cink, továbbá a molibdén és a szelén (de azokra nem tudok alsó határértéket adni). 3 cm-es vörösiszap elöntés (1/2 m-es mélyszántással számolva) úgy pótolja ezek hiányzó mennyiségét, hogy közben egyetlen más elem koncentrációja se nő a B szennyezettségi határérték 2/3-a fölé. Az energianövények stb. telepítése a talaj szélsőséges kirablása.
-
A mederkotrás teljesen fölösleges; ami ki akar menni, azt az első árvíz (hóolvadás) kiviszi magától is. A vörösiszapban nincs montmorillonit, a szemcsék nem tapadnak össze, illetve a fenékhez.
-
Ezek a disznóságok nem az államigazgatás döntéshozatali rendszerének hibái, hanem néhány ember túlfűtött szereplési vágyának és kivagyiságának otromba következményei. Mire ezek az emberek kikerülnek a hatalomból, büntetőjogilag nem lehet már felelősségre vonni őket, mert ezek a cselekmények elévülnek — meg egyébként is védi őket a mentelmi jog. De nagyon, nagyon remélem, hogy a MAL tulajdonosai (akik pénzéből kormányunk ezeket a kisded játékait finanszírozza) akkor a sarkukra állnak, és leperlik róluk a gatyájukat is. Éppen elég fizetnivalójuk lesz azok miatt a disznóságok miatt, amiket viszont ők követtek el — de hát mint mondám, az okokról majd máskor.
-
Az adományok sajátos felhasználásának értékelésére nem érzem magam kompetensnek.
@TIN modell:
milyen mérnök vagy?
vasútmodell tervező 🙂
@Rive: A tudományos publikáció lassú dolog. Amint ezt föntebb írtam, úgy osztottuk fel a melót, hogy az én részem a szakadás okainak tisztázása volt, a többieknek csak besegítettem (ők meg nekem, persze). A saját anyagomat először B.füreden adtam elő pénteken, másodszor ápr. 2-án vezetjük elő Gyergyószentmiklóson. Időközben meghívták a belőle írandó cikket egy impaktos lapba. Ha februárban elkezdjük írni, decemberre tán meg is jelenhet (vagy két forduló lektorokkal, küzdelem az én borzalmasan silány angol nyelvezetemmel meg ilyesmi).
Azt, hogy a többieknek egyáltalán van-e kedvük megírni a részüket, még csak nem is sejtem (ahogy hazajöttem B.füredről, ágynak estem, és azóta dáthás vagyok).
Kérem, hogy a vörösiszap és a nátronlúg hatását ne keverjük, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a csopaki rizlingtől bódulva a vörösagyagos szőlőben terülök el, vagy a konyhában egy lavór hipóban.
@soulclipse: Hidd el nekem, hogy rosszul tudod: egy rakás dolog, amit a MAL állít (és Te elhiszel) egész egyszerűen nem igaz. Nem tudom, hogy rosszul tudják vagy hazudnak, de nem is érdekel: ez az igazsáxolgáltatás dolga.
„A tározó és a falu közé épített hat gát teljesen fölösleges volt.”
Ami ebben a témakörben rémlik – nem a fenti ellen, hanem mellé:
– egyrészt a vész utáni pánikban reális eshetőség volt, hogy a szomszédos kazetta átszakadhat a sérült felé. Emiatt aztán el is kezdték annak a kazettának a fedvizét leszivni, ha jól rémlik. Mindenesetre hat gát…
– másrészt a sérült tározó területe, mint vizgyűjtő szerepelt, lefolyásként a sérült gátszakasszal. WC esős napokra méretezett többszörös gát illetve vizvisszavezető rendszer az bizony indokolt volt, ennek kiépitését a MAL különösebb médiafelhajtás nélkül el is kezdte lényegében az első sokk után. De hat monstrumot ez se indokolt soha.
@KovA:
Mint minden véleményt, én a tiéd is tiszteletbe tartom, de ha lehet szakemberek előtt (nem a politikai talpnyalókról beszélek), ne hangoztasd, mert kinevetnek.
PEACE
@jotunder: Ok. Akkor képzelje mindenki magát a károsultak helyébe. Vajon vissza akarna-e költözni ugyanoda, vagy akár a ugyanarra a településre is, ahol mindenét (a házon kívül mindenét, esetleg a szomszédját is) elvitte a vörösiszap? No, aki azt állítja, hogy igen, az hazudik. Aki viszont másoktól várja, amit maga sem tenne, az meg khm fura. Igazából nem fura, mert ez egy kurvára elterjedt embertípus, de tőlem idegen.
@Pásztörperc: Én kérek elnézést, mert szolidáris vagyok, és nem állok neki 200 km távolból moralizálni.
@Pásztörperc: Aham, kösz. Szóval ebbe nem lesz beleszólása a politikának (max utólag)? Megnyugtató.
Gáz, hogy (érdeklődő kivülállónak) minden apró információt úgy kell összevakarni tonna háttérzaj közül.
Mint minden híranyagra épülő kommentár ez is sok területen egyszerűsít, maszatol. (ez hasonló jelenség, mint a hivatalok reakciója, ott is mellébeszélnek) Gátépítés ügyben azért tudni kellene, hogy ez a (100 mikronra őrölt) bauxitból keletkezett vörösiszap azért nem olyan stabil, ha lezúdul egy zápor, még jócskán mosódhat belőle. Tény ez a nagy gátépítés főleg pszihikai eszköz, de azért kellett, hogy a sok megrettent lakos ne akarjon mind elköltözni, ami sokkal drágább lett volna mint az a két gátacska.Az első azért kellett, mert nem lehetett odamenni és mintázgatni, hogy van-e még valami eltemetett lúggal teri üreg, ami ha kirobbant volna, sok sérülést okozott volna. Kőmag nélkül (dolomitot bányásznak arrafelé) stabil gátat nem lehet építeni télen, mert agyagmagot építeni fagyban nem lehet. A vörösiszap valójában nem sokkal toxikusabb, mint amikor bauxit volt még, de sajnos nehezem megállapítható összetételű savas-lúgos hulladékokat vettek át az elmúlt években, meg iszapokat egyéb hulladékokat vettek át cégektől, amivel „rekultiválták” a tározókat. Hogy hol landoltak ezek a sokszor 10.000 t-k évente az titok, mert leírja, hogy pl a 6-os kazetta, aztán rátolja a 10-esre, keressük meg, ha tudjuk. Így már sokkal jobban hihető, hogy a Greenpeace talált olyan mintákat, amiben minden volt. (Almásfüzítőn évi 150.000 hulladékkal „rekultiválják” a vörösiszap tározókat és tavaly a II. félévben hosszabbították meg környezetvédelmi engedélyüket.) A patakot, folyót azért kell kikotorni, mert a laza iszap a fenéken lassan migrál, áradáskor zavaros lesz a víz, ezért más életközösség települhet meg az élőhelyen, mint előtte volt, vagyis hosszú évekig nem fog megtelepedni az öshonos (?) ökotop, ami nem kívánatos. Hogy a Mecsekérc mire költi azt a sok pénzt, hát biztosan van sok mostani haver, akinek lesznek ötletei. Kormányváltás után ebben az iparágban is nagy fluktuáció….
@soulclipse: erre van valami konkrét is?
@Rive: Az északi fal pontosan a vörösiszapba a fal mellett mosott eróziós árok végében tört el. A letört darab kétféle mozgásba kezdett:
a) elindult a kiszakadt északnyugati sarok felé, ahonnan mexűnt a rá addig ható nyomás;
b) bebillent a tározó felé, ahonnan mexűnt, illetve csökkent a rá addig ható nyomás.
Azon a szakaszon, ahol a vörösiszap felszíne érintetlen, a gáton semmiféle elváltozás nem volt és nincs azóta se.
@Pásztörperc:
Először is jobbulást (gyógyulást).
2. Nem a MAl állítja (illetve, nem csak a MAL, hanem olyanok is, pl. akik a vasút helyreállításának mérnöki részét (talajvizsgálatok) végezték.
Természetesen ahogy én is, mások is tévedhetnek. Én még más korrekt műszaki véleményt nem olvastam.
3. Kíváncsian várom majd a publikációdat.
@bambapacák: A föltételezhetően bekevert egyéb anyagok össz mennyisége egy ezreléknél kevesebb (jóval).
Szép munka, bár nem értek hozzá, de ha a leírtak megállják a helyüket, azért valakinek felelősséget kell vállalni.
A vörösiszappal történő talajjavítás során egyébként nem kerülne olyan anyag bele ami viszont kis koncentrációban is káros az egészségre?
@Humperdickk: hagyjuk ezt a hülye FUD-ot, vagy nyomd ott, ahol ez legalább on topic.
@teddyde:
Mire gondolsz?
@soniq: Nem; kiszámoltuk. 3 cm-es terítés hasznos és biztonságos.
@soulclipse: Hát hogy ifj. Orbán cége szállított oda kavicsot a kármentő alapból kapott pénzből.
@soulclipse: Kár lenne Tolnai és Bakonyi urakat annyira mosdatni. A hulladék tulajdonosa köteles felelni a hulladékért, a lerakó biztonságáért. A vásárláskor anno 3 milliárd forintot kellett vállalniuk a környezeti károk felszámolására. Gondolom papíron minden megvolt, de kíváncsi lennék az építési naplókban miket írtak le a tározótéri munkák kapcsán. Szerintem ott minden technológia most úgy néz ki, mint amikor még 1989-ben jártam ott szakérteni. Októberben láttam olyan tavaly áprilisi légifelvételt a területről, amin folyásnyomok voltak a gát mellett. Szép nagy repedések is látszottak a felvételeken. Ilyenkor vizsgálódni kell és a legegyszerűbb a sok százezer m3 lúgos lötty semlegesítésével, elvezetésével csökkenteni a a gáttest billentő terhelését. Soha nem törik el, ha nincs színig töltve a 20 m magas gát, a hígiszap koronánál is terhelt. Ekkora tartós folyadéknyomás szóba sem jöhetne egy folyómenti gátnál sem, az is elszakadna. A résfal növelte a gáttalp talajának nedvesedését, de a gáttalpat körbevevő övárok telenőtt növényekkel és pangó vízzel. Ez sem normális üzem.
@Pásztörperc: A sérült szakaszon se látszott semmi a katasztrófa előtti ellenőrzés idején, pecsétes papir van róla (valahol)…
Félreértés ne essék, csupán egy kicsit erősnek érzem a második pontot a bejegyzésben. Hat gát szerintem is teljesen felesleges volt, és pont a legmonumentálisabb példányok felhúzásának lényegében egyedüli oka már akkor is a publicitás lehetett, de (részletes viszgálatok hiányában, közvetlenül a katasztrófa után) reálisnak tűnhettek olyan kockázatok, amik utólag megalapozatlannak bizonyultak: illetve amit a csapadékviz kezeléséről irtam.
Ennyi, és kiváncsian várom a publikációt (majd bökj ide egy posztot a hozzászólások közé, vagy esetleg egy komplett bejegyzést, hogy le ne maradjunk róla, ha kérhetek effélét).
@teddyde:
Nekem nincs. De feltételezem, hogy a sofőrök (az iróniáért a sofőröktől elnézést kérek) nem keverik össze a Gánti dolomitot, a lábatlani cementtel 🙂
@bambapacák: Csak a tisztánlátás kedvéért: Pásztörperc alapvetően nem híranyagra épített, hanem a saját és munkatársai helyszíni vizsgálataira. Ennek részeként beköltöztek a vörösfalú házakba, ettek a vörösiszapos paradicsomból (alapos mosás után), sőt néhány kisebb ingatlant és termőföldet is megvásároltak, letelepedtek, családot alapítottak és a haláluk után a környéken lettek eltemetve. A második mondatból ugyan egy szó sem igaz, de egyes hülyék számára nyilván kizárólag ilyesféle cselekedetek hitelesítenének egy, a hiedelmeikkel ellentétes szakmai álláspontot.
@bambapacák: Ennek az első fele a légifotók félreértelmezése: a folyásnyomok stb. a gát építésének melléktermékei. A második fele (túltöltés) tökéletesen pontos.
@Pásztörperc:
„a gipsz mégis leviszi a pH-t, ha van a levegőben széndioxid. Nem tudjuk, hogyan és miért csinálja.”
Végre találkoztam egy véleménnyel,valószínű igazi profitóll,ami megnyugtat,nem egyedül vagyok aki nem tudja.
Nem vagyok vegyész ,csak láttam már kémiatanárt.Valami rémlik a reakcioóegyenletekről ,meg oxidációs számokról.
Szerény,laikusnak mondható ismereteimmel próbáltam leírni a gipsz ,( azt hiszem kalciumszulfát) éa nátriumhidroxidból mi lesz ha összekutyulják.
Nem oldottam meg a feladatot.
Amúgy kíváncsi lennék,mi igaz a pletykákból,hogy a gátépítés és egyéb szállítási munkákat egy veszprémi cég kapta.Gépkocsivezetőket részben helyben szerződtettek és a nagy szállító teherautók fordulóját napi 5 fordulóban mesterségesen korlátozták,hogy tovább tartson a „kánaán”.
Mi igaz abból,hogy több kamionnyi segélyként kapott iparcikk eltünt?
Persze tudom: a rendőrség feljelentés hiányában is nyomozást kezdett.
@Pásztörperc: Ez nem feltételezett, erre a IPPC is engedélyt adott, azt is tudom (kv minisztériumi adat) kik szállították be. Az meg kellemes kis hazugság, hogy néhány ezrelék. Évi 300000 t bauxit feldolgozása folyik, ebből kb 30 % kivonásra kerül, iszapként kitárazva elvileg 1000000 m3 lenne évente, de a léből reciklálnak is közben. 30.000 m3 hozzáadott hulladék már 3 %. Mivel a hulladék beszállítások nem folyamatosak, meg a termelés sem az, így fluktuál a napi keveredési ráta, esetenként, helyenként akár 100% is lehet a kijuttatott hulladék. (Ez a szakmám 25 éve)
@bambapacák:
Nem tudom miből vontál le olyan következtetést, hogy én a Tolnai és Bakonyi „urakat” védeném. Eszem ágában sincs. Én a boszorkányüldözést nem szeretem, meg azt, hogy olyan esetben amikor a vizsgálatok több hónapig, esetleg évig tartanak, a miniszterelnök a Parlamentbe bejelentse, hogy meg van a tettes és már le is sitteltük.
Azt, hogy a MAL spórolt amin tudott, azt tudom, azzal is tisztába vagyok, hogy voltak disznóságok a MAL-nál, (bár jogállamban ezt is illik bizonyítani).
Azonban e gát szakadása ellen, csak úgy lehetett volna védekezni, ha az össze lúgos vizet egy másik kazettába átszivattyúzzák és ezt pedig „leállítják”. Azonban ehhez bizonyítani kellene, hogy a MAL tudott pl. Az MTA talajvizsgálatáról, mely még a szocializmusban történt meg.
De ahogy Pásztörperc mondta, ezt hagyjuk meg az igazságszolgáltatásnak.
@bambapacák: Érdekel a dolog (beszállítók, hulladékfajták). Meg tudod nekem küldeni? Ez a főnököm témája, és oda lenne a boldogságtól… Az eddigi 16 minta alapján a v.i. minősége teljesen egyenletesnek tűnik, a teleptani változékonyságon és az anal. hibán belüli varianciával. Nem találtunk benne semmit, aminek ne kéne benne lennie a bauxitban.
@soulclipse: Szerintem az eltemetett halottak türelmesek, akik kórházban voltak hetekig, hónapokig már kevésbé, de a hozzátartozók is esetleg kérdéseket tennének fel. Például annak a néhány hónapos kislánynak a szülei is …. Sajnos ebben a „jogászországban” minden ügy ráér egy ittas halálos gázoló is vígan autózgathat, hogy némi demagógiával támogassam meg a tragikus kijelentésemet. Ez erkölcsi kérdés is, de sajnos minden privatizáció így zajlott, szabadrablás és csalásmentes ügylet szinte alig volt. Persze ez volt a levegőben, aki nem verte át az államot, az hülyének számított. Aztán a következmények után, egy most már kevésbé népszerű, kissé megzakkant íróra hivatkozzak „szarnak, bajnak nincs gazdája” (Moldova).
Szóval mindenre van szakértői vélemény és az ellenkezőre is, ez már igy van ahol jogászokat és szakértőket lehet megbízni (Pecunia non olet). Esetleg be kellene vezetni a középkori vízpróbát, pl abban az ifjabb bakonyi szerint könnyen lemosható néhány %-os nátronlúgba mártással….
és a pártfinanszírozás már szart ér?
Pang az építőipar, rozsdálnak a gépek.
Kocsmában henyélnek a rokonok jóbarátok, támogatók.
Ez nektek nem számít!?
Akkor nemzetsorsrontók vagytok!
@soulclipse: Nem köll a véleményemet tiszteletben tartani – arra nem vagyok érzékeny 🙂
De: azokról a „szakemberekről” beszélsz-e akik a tárolót üzemeltették/őrizték/felügyelték, oszt mégis szétment ?
Vagy nem szakemberek üzemeltették ? Az hogy lehet ?
Ki volt az a „szakember” aki eldöntötte, hogy nem kell szakember ?
Okos „szakemberek” a tároló szétdőlésekor azt mondták, hogy ilyen nincs. Lehet, hogy a természet jobban tudja a fizikát ?
Ja és mi van a hónapokkal azelőtt a vezetőségnek jelentett szivárgásokkal ?
Most meg amögé akarnak bújni hogy a kormány mit nem írt nekik elő ? A kormány a felelős szakember ilyenkor ? Hm ?
Nem-nem-nem – ezt nem eszem meg… ha a kormány nem ír elő valami biztonsági intézkedést attól még az üzemeltető felelős – megvan a szabadsága többet tenni – azért ő a szakember, azért ő az üzemeltető, és ő van ott.
Egy ilyen objektumnak felügyeleti naplója kellene hogy legyen, gátőr aki mindennap körbejárja és körbefényképezi – ezzel dokumentálja, hogy tényleg körbejárta, nemcsak ráfogja.
@Kettes: Mint írtam szakmai álláspont sok van. Én 25 éve vagyok a hulladékszakmában újat hazudni nekem már nem lehet. Én biztos hogy megnézek havonta egy hulladéklerakót, különösen ha max 1.000.000 m3 híg lúg lötyög a tetején. Ez egy termelő üzem volt és szokás szerint szartak a zagytározóra, eszükbe sem jutott, hogy veszélyes. (Másutt is így van, nincs veszélyérzet, egyszer egy nátriumcianiddal is dolgozó edzőüzemben láttam, hogy a melós az edzősó ömledék -kb 150 kg volt 8% nátriumcianid tartalommal- mellett ücsörgött és ette a szalonnáját mosdatlan kézzel, mellette egy dobozban 30 kg NaCN volt meg egy lapát, azzal lökte bele az üstbe a 2-3 kg-ot. Én extra szűrős álarcban mértem a hidrogéncianid koncentrációt a levegőben, a műszer néha kiakadt. -20 mg/m3 a halálos dózis- Akkor levettem a maszkot, mert kiröhögött, már 10 éve csinálta így a melót. )
@KovA: A szivárgás legenda. Nem találkoztam senkivel és semmivel, ami alátámasztotta volna. Volt gátőr, és egy órával a baleset előtt nézte meg a tározót:
http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/338659
(az eredeti híradást most sebtiben nem találtam).
Az utóbbi időszak üzemeltetésében is voltak jócskán hibák (a tározó túltöltése, befejezetlen koronamagasítása, a résfal megépítése után nem vizsgálták felül a technológiát, de az igazi, nagy disznóságokat ’93–98 között csinálták (ez az az időszak, aminek környezetvédelmi tevékenységét Illés „Napoleon” Zoltán példamutatónak értékelte).
@bambapacák: „Pásztörperc és a Te” szakmai vitában nálam az előbbi vezet. 🙂
Általánosságokban igazad van, de itt egy konkrét esetről van szó. Engem is (és talán másokat is) érdekelnének a kért adatok!
Javítás: „Pásztorperc és Te”
Elnézést!
@Pásztörperc: okir.kvvm.hu/area/ ott már vannak adatok a 2009.-évi beszállításokról. A mostani IPPC-ben van savátvételre egedély HF tartalommal. A szomszédban egy üveggyár van ahol ólomüveget csiszolgatnak, maratnak. Mondjuk ólomról nem szól az engedély. Egyébként a honlapi adatok nem pontosak kevesebb van rajta.
@acs63: Nem mondunk ellent egymásnak: más-más tényekből dolgozunk, de kiegészítő jelleggel.
@bambapacák: No, eltart egy darabig, amíg ezen kiismerem magam, de kösz!
@soniq: és ha nem, megversz, köcsög?
@acs63: Ha jobban belemásznék, konkrétabb is lehetnék. A gáttörésben igazam van, mert szakkörökben vitatkoztunk erről eleget. Biztos, hogy súlyos hiba volt a medencében színig töltve tartani azt a híg, lúgos löttyöt, ráadásul a befolyáshoz képest ez volt a „távoli pont”, vagyis itt főleg hígiszap és lúg volt. Ennek a nyomóereje másként jelentkezik a gáton mint a sűrű iszapé (felfelé a magasság négyzetével arányosan nő). A puzzolános tulajdonságú, merev anyagú salakból készült gát talpa eltört és zutty…. Ez nem természeti jelenség ez valószínűsíthető veszélyforrás. Most hallom, hogy a Kulcsnál csúszó Duna-part esetében, az engedélyezők, meg az építők a szokott módon hülyék voltak. A vizet bevezették, a csatornát nem és a sok okos tulaj lyukasra csináltatta a szennyvíztározót (emésztő), hogy olcsó legyen az ürítés . Hát most leshetik a házukat, a mélyben az eláztatott lösz elcsúszott. Az építési osztályon rá kellett volna írni a tervekre, ha áztatják az altalajt az veszélyes, de nem tették.
Ez:
http://www.urvilag.hu/katasztrofak_ellen/20101115_evek_ota_sullyedt_az_ajkai_vorosiszap_tarozo_gatja
ismert?
@Rive: már csak azért, mert néhány hozzászólás mintha hirtelen, csak helytelen használatból fakadó esetnek sejtetné a katasztrófát. Pedig a dolog bőven az esős idők kezdete, sőt: a túltöltöttség előttre visszanyúlik.
A tévedés jogát fenntartom.
@bambapacák: @Pásztörperc: Nekem tetszik, hogy szakmailag alátámasztott értelmes kommunikációt látok. Üdítő változatosság!
Nem vagyok se vegyész, se geológus, de érdekes módon mindkettőtöket megértettem. Lehet, hogy hiányzott a mellébeszélés? 😛
A löszfal esethez szólva: Pár évtizeddel ezelőtt néhány km-rel délebbre hasonló történt Dunaföldváron. (Golgota) A talajvizsgálat nem része egy építési engedélynek?
@Rive: Ismert és hülyeség.
A leírt tény (a gátkorona süllyedése) persze igaz; az értelmezésből nem igaz semmi. A gát talpa ugyanis eközben mozdulatlan volt: ez kérem nem süllyedés, hanem a törmelékes anyagból épített gát természetes tömörödése a pórustérfogat állandó csökkenésével (az építő technológia szerves része).
A száraz technológia azért jó, mert kisebb helyen lehet tárolni az iszapot, és egy-egy kazettát a feltelés után azonnal rekultiválni lehet. A kiszállítás történhet spéci kamionokkal, de csövön is, megfelelő nagynyomású szivattyúkkal. Azonban vigyázat! A folyadékfázis itt is lúgos lesz! A lefolyó vizet, esővizet össze kell gyűjteni és vissza kell vinni a technológiába.
Más: A terv szerint a résfal és a gát között övárokban gyűjtötték a vizet, amit vissza kellett volna szivattyúzni a kazettába. Onnan kellett volna a folyadékot visszavinni a technológiába.
A vörösiszap kiszivattyúzása folyamatos, kis mértékű ingadozással, így nem valószínű az egyéb szennyezések helyi dúsulása. Az ülepítők üzemeltetésénél fontos, hogy ne rángassák az üzemet, ez egyébként az egész körfolyamatra igaz. Durván 50 t száraz iszapról van szó, kb. 200 m3 zagy óránként, ehhez képest az üveggyári vagy más szennyezés töredék.
@n0ri60: Az övárok létezik; a szivattyúház a 9. és a 10. kazetta között van.
@acs63: Ez a Vincent védjegye — lásd egyéb témáinkat!
@Pásztörperc: oké, de olyan egyenetlenül?
Mondjuk a cikk az időszaki koronaemelésekkel se tud elszámolni, OK, de szimplán tömörödésként értékelni…
Eh, na mindegy. Szivesen megnéznék valami konferenciát, ahol egymásnak mennek a szakértők a maguk rész-eredményeivel – ha lesz efféle, kérlek postolj egyet ide :-Đ
Nomeg, ha megvan a publikáció, akkor is. Köszönet 🙂
@Rive: Igen, olyan egyenetlenül. Ez egy durvatörmelékes anyag (szállítás előtt úgy törik össze), amit nagy teherautókról ömlesztenek le. A hézagtérfogat eloszlása eleve meglehetősen egyenetlen, de ennek a hatása nem közvetlen. Az számít, hogy az egyes részeken milyen gyors a kőzetté válás (a pernye és a cementoldat reakciójából ettringit képződik). Ahol gyors, ott menet közben süllyed, és ezt a köv. réteg(ek) terítésénél kompenzálják. Ahol lassú, ott az építkezés befejezése után is tart még az alsóbb szintekben is; ezek később roskadnak-süllyednek meg.
@Pásztörperc: Ja, ez csak optimális séma: az építkezés egyik hibája az volt, hogy nem tartották az ehhez szükséges Ca/Al arányt (3:1). Még a legjobb minőségű részeken is jelentős Ca-fölösleg van. No ez aztán durván belejátszik a kőzetté válásba és a tömörödésbe: a fölöslegből nem ettringit lesz, hanem kalcit — az ettringit térfogatának piciny töredékében.
@Pásztörperc: Hümm. Kösz. Akkor az időszaki koronaemelés az a végleges kapacitás fokozatos beállításáról szólt (erre tán az egyik környezetvédelmi engedély-módosításban találtam ráutaló infót) vagy szimplán a tömörödés kompenzációjáról? Vagy is-is?
@Rive: SZVSZ is-is, de inkább az utóbbi. (Nincsenek adataim, csak saccolok.)