Hűtlen kezelés
Eredeti szerző: Pásztörperc
MAL
Október 4-én átszakadt az ajkai (kolontári) vörösiszap-tározó 10. kazettájának északnyugati sarka. A következmények ismertek, az okokról majd legközelebb. Szóval, nagy volt a baj. „A teljes kárfelszámolás meghaladhatja a tízmilliárd forintot” — nyilatkozta még aznap Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár úr:
Egyúttal azonnali hatállyal felfüggesztette a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. termelő tevékenységét,
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
amit éppen hogy csak sikerült a cég világpiaci részesedésének elvesztése előtt (október 15-én) újraindítani.
Október 11-én Orbán Viktor napirend előtt bejelentette, hogy zár alá veszik a „Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófáját” okozó MAL Zrt. vagyonát, és a cég élére katasztrófavédelmi biztost neveznek ki. Ehhez viharos tempóban módosítottak egy sor törvényt.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Bakondi György altábornagy, katasztrófavédelmi biztos szerint tavasszal száraz technológiára állítják át az ajkai gyárat. Ugyanő (január 6-án) kijelentette, hogy a katasztrófa áldozatainak összegyűjtött magánadományokból a települések „fejlesztését, a vállalkozások beindítását segítik majd”.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
10-es kazetta, új gátak
Illés Zoltán október 9-én, a térség védekezési munkáit megtekintő sajtóbejáráson azt állította, hogy a sérült tározó menthetetlen állapotban van. Le fog szakadni az ajkai zagytározó megsérült északi oldalfala. A tragédia egy napon vagy egy héten belül bekövetkezhet. Ezért építenek védőgátat mintegy 100 millió forintból Kolontáron keresztül egészen a 8-as útig. Kijelentette: minden szakember arra számít, hogy leomlik a tározó fala, de az abban tárolt vörösiszapot megpróbálják „mederben” tartani, s majd egy később megépülő, új tározóba átfejteni.
Ugyancsak október 9-én a Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével összeült védelmi bizottság úgy döntött, hogy kiürítik Kolontárt, mert tovább gyengült a gát északi fala. Bejelentették, hogy négy-öt méter magas védőgáttal akarják megmenteni Kolontárt egy esetleges újabb gátszakadástól.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Október 25-én a Lasztovicza Jenő vezette Veszprém Megyei Védelmi Bizottság úgy döntött, hogy ők is építtetnek egy védőgátat: ezt a vasútvonal védelmére.
hirszerzo.hu/belfold/20101026_iszap_gat_mal
Időközben összekotortak három kisebb, az 1-essel nagyjából párhuzamos gátat a MAL költségére is… Ebből a kettes nyomvonalán (mármint annak a tetejére) építették december 22-re, mintegy 500 millió forintból a „vörösiszap-katasztrófa sújtotta térség teljes biztonságát garantáló” hatos gátat. Az építmény 1300 méter hosszú és mintegy öt méter magas, az alapja 30, a koronája hat méter széles.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Házak
A gát megépítéséhez nyolc(?) házat el kellett dózerolni. Október 15-én, amikor a fal még mindig állt, visszaengedték az embereket. Ez ellen az LMP tiltakozott.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
A védelmi bizottság október 17-én újabb 23 kolontári lakóház lebontását határozta el.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Októbar 6-án látogatott a helyszínre Orbán Viktor kormányfő. Úgy vélte, hogy az elöntött területek helyreállításának nincs értelme. „Itt nem lehet élni” — jelentette ki. Az ország legnagyobb ökológiai katasztrófájáról van szó, amelyhez állandó, bár ebben a pillanatban nem igazolható veszélyhelyzet párosul — fogalmazott frappánsan.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
A végső döntés szerint Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen 250 házat kell lebontani, illetve 150 új lakást kell felhúzni. Ennek fővállalkozója a VeszprémBer Zrt. lett, nettó négy milliárd forinttal.
www.origo.hu/itthon/20110112-iszapkatasztrofa-negy-milliardba-kerul-a-bontas-es-az-ujjaepites.html
Megbízható
Csaknem 30 milliárdos megbízást kapott a vidékfejlesztési tárcától a Mecsekérc Zrt. Feladata egyebek mellett az iszap, a szennyezett talaj és növényzet begyűjtése, letermelése, tárolása és kezelése, tároló depók építése, porzásmentesítés, vízminőségi és geodéziai vizsgálatok elvégzése. (A cég korábbi vezérigazgatója, Varga József október 19-i hatállyal azért mondott le posztjáról, mert a katasztrófavédelmi kormánybiztos az állami felügyelet alá vont Mal termelésfelügyelőjévé nevezte ki.):
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
A külterületek mentesítésének várható költsége legfeljebb 8,3 milliárd forint lesz — mondta Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja. — a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt.-vel kötött, 29,2 milliárd forintos tender olyan feladatokat is tartalmazott, amelyeket nem kell elvégezni. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a közbeszerzés nem állja meg a helyét és „feltételezés volt”.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Termőföld
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár úr szerint a sérült területeken hasznot hozó mezőgazdasági munkát nem lehet végezni, állati vagy emberi fogyasztásra alkalmas növényeket nem lehet termelni akár másfél-két évtizedig, ezért olyan növényekkel, vegyszerekkel, baktériumokkal kell kísérletezni, amelyek közömbösítik az erősen lúgos, enyhén radioaktív vörösiszapot.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Szabó Csaba miniszteri biztos november 24-én elmondta, hogy a vörösiszap mintegy ezer (a véglegesnek tűnő szám: 1017) hektár termőföldet öntött el, és az a vártnál kevésbé szennyeződött.
www.hirado.hu/Hirek/2010/11/24/15/Jo_hir_A_vorosiszappal_elontott_foldeken_a_talaj.aspx
A terület ökológiai rehabilitációjára a tárca az energianövények és ezen belül is a fás szárú fűz és a nádfajták termesztését támogatja. Illés Zoltán szerint a terület vörösiszap-mentesítése, az energiaültetvények létrehozása, és a pelletáló üzemek „megépítése 15 milliárd forintból megvalósítható”:
Egyéb munkák
A kormány a Brit Földtudományi Intézettől kért segítséget a kolontári gátszakadás talajtani okainak, illetve következményeinek vizsgálatához. A britek nem jöttek (csak vendégnek, szemlélődni), mert „furcsállották”, hogy a magyar kormány nem saját kutató intézetének, az éppen csődbe vinni kívánt Magyar Állami Földtani Intézetnek adná a munkát:
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Megközelítőleg egymilliárd forintba kerül a Torna-patak 25 kilométeres külterületi medrének kotrása — mondta Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője.
www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php
Nos
-
Ha a MAL-t „kormányhatározattal” átállítjáxáraz technológiára, nem tudja tovább csővezetékben felpumpálni az iszapot a tározóba. Tehát teherautókon fogja szállítani, az ennek megfelelő szállítási és tárolási veszteségekkel, az útvonal mentén beláthatatlan környezeti károkkal.
-
A gát szakadásakor a kazettából a vörösiszap tetejére töltött víz (nátronlúg) ömlött ki; az sodorta magával (hordalékaként) a vörösiszapot. Ez a víz már nincs a tározóban, tehát ki sem ömölhet abból. Ha az északi fal összeomlott volna (mint ahogy nem) — sőt, ha az északi falat egy hajnalra virradóra valaki (mondjuk a 9-es kazettát támasztó keleti vége kivételével) nyom nélkül ellopta volna — akkor most ott állna egy vörös domb. A tározó és a falu közé épített hat gát teljesen fölösleges volt.
-
Az életveszélyessé nem vált házak elbontása, helyettük újak építése minősíthetetlen pazarlás. Tudomásul kell venni, hogya a tározóból kétféle anyag jutott ki: a vörösiszap és a nátronlúg. Előbbi vörös, utóbbi kártékony. A házak falain visszamaradt vörös szín nem szép, és ha valakinek nem tetszik, lehetőséget kéne adni az illetőnek az újravakoltatásra. Hasonképpen indokolt lehet a padlócsere. Ennyi.
-
A vörösiszapot az EU több tagállamában talajjavító anyagnak használják. A környék talajai durván tápelemszegények, így pl. a legtöbb termesztett növény számára minimálisan szükséges mennyiségnél (8, illetve 40 g/t) kevesebb bennük a réz és a cink, továbbá a molibdén és a szelén (de azokra nem tudok alsó határértéket adni). 3 cm-es vörösiszap elöntés (1/2 m-es mélyszántással számolva) úgy pótolja ezek hiányzó mennyiségét, hogy közben egyetlen más elem koncentrációja se nő a B szennyezettségi határérték 2/3-a fölé. Az energianövények stb. telepítése a talaj szélsőséges kirablása.
-
A mederkotrás teljesen fölösleges; ami ki akar menni, azt az első árvíz (hóolvadás) kiviszi magától is. A vörösiszapban nincs montmorillonit, a szemcsék nem tapadnak össze, illetve a fenékhez.
-
Ezek a disznóságok nem az államigazgatás döntéshozatali rendszerének hibái, hanem néhány ember túlfűtött szereplési vágyának és kivagyiságának otromba következményei. Mire ezek az emberek kikerülnek a hatalomból, büntetőjogilag nem lehet már felelősségre vonni őket, mert ezek a cselekmények elévülnek — meg egyébként is védi őket a mentelmi jog. De nagyon, nagyon remélem, hogy a MAL tulajdonosai (akik pénzéből kormányunk ezeket a kisded játékait finanszírozza) akkor a sarkukra állnak, és leperlik róluk a gatyájukat is. Éppen elég fizetnivalójuk lesz azok miatt a disznóságok miatt, amiket viszont ők követtek el — de hát mint mondám, az okokról majd máskor.
-
Az adományok sajátos felhasználásának értékelésére nem érzem magam kompetensnek.
@Pásztörperc: siessetek a tanulmányokkal, mielőtt betiltanak titeket:
http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/trollok_tamadasa.html
Huth Gergely sajtópribékből lassan állandó rovat lesz a Vincenten. Ezzel most megint díjat nyert.
@Kettes: Várjatok csak, mindjárt kiderül, hogy egy szakvélemény az ország elleni támadás. Ebben az esetben vitatkozni sem kell vele, elég hangosan kiabálni.
Apukaként a rajzfilmfigura Patrik jut eszembe: „Annak van igaza, aki hangosabban kiabál.” 😛
@acs63: Az a tahó tényleg annyi fáradságot nem vett, hogy utánanézzen Pásztörperc egyáltalán nem titkos kilétének. Hiába keresgélt a hálón, úgymond. Mit várjon az ember egy fizetett állami sajtópribéktől, aki a tévéből ismeri az internetet.
Huth természetesen nem töltött el sem órákat, sem perceket azzal, hogy utánajárjon a iszapömlés körül kormányzati intézkedéseknek, mint ahogy Pásztörperc kilétének sem járt utána. Nem találkozott senkivel, nem hallgatott meg bennfentes információkat, nem olvasta el a hozzászólásokat, nem írt levelet, még egy nyomorult Google-keresést sem indított, hanem egyből billentyűzetet ragadott, hogy leírja a hülyeségeit. Hogy dokumentálja a fogalmatlanságát, az újságírói alkalmatlanságát.
És mivel nem járt utána semminek, a véleménye azzal együtt sem ér szart sem, hogy a nevével vállalja. Mert az ő dolga nem az igazság kiderítése, hanem a kormányálláspont arcunkba üvöltése, lehetőleg közvetlen közelről, kidagadó homlokerekkel, havi fizetésért.
@Kettes: A „gugli”-ban talán keresett, de elég hiteltelen adatok nélkül cáfolni. De a hívőnek nem is kell.
Ha valakinek kinyilatkozásra van szüksége, az is egy állapot. Addig nincs is baj, amíg nem akar téríteni! 🙁
A Ti bajotok az, hogy feltételeztek egy színvonalat. Én már ezen túl vagyok (lehet a koromnak is van köze hozzá), már nem akarok senkit „megtéríteni”. Mindenki olyan, amilyen.
@acs63: Biztos, hogy nem, mert már az első találatról el lehet jutni Pásztörperc kilétéhez.
@Kettes: Szögezzük le: Pásztörperc identitása kevésbé miszitkus, mint Bonavent(ura) Pál alkotmányjogászé.
@maroz: Az identitásról és más elhajlásokról szó sem volt eddig, ezt Te hoztad fel! 🙂
A kérdés az, hogy ki írjon szakmai kérdésekről. Az akinek az a szakterülete, vagy az, aki az újságíró-iskolában média-szakértővé vált?
Ne feledjük, egy fizikus, egy statikus, vagy más nem biztos, hogy ismeri a sajtó játékszabályait. Azt az „újságíró” ismeri jobban, az adott területhez nem is kell értenie. Számok, adatok, tények. Mind alkalmas zavarkeltésre, vitatkozni velük csak számokkal, adatokkal, tényekkel lehet. 😛
@maroz: Köszi, lenyúltam. 🙂
@acs63: Ez a Bonaventura-affér megvan neked? Ha nincs, akkor nézz rá erre:
http://www.jogiforum.hu/hirek/17179#axzz1CRMGzGPZ
Egy Magyar Hírlap írást vesz át a jogiforum.hu, ami most és itt releváns: erkölcsi fároszék 2008-ban szanzsén behazudtak egy alkotmányjogászt, mert úgy vélték, hogy ettől hitelesebb lesz a megmondásuk. Bájdövéj, a Magyar Hírlap oldalain már nem elérhető a saját írásuk.
Kábé két éve röhögjük apránként körbe a netet, mert bárhol kerüljön is szóba az affér, senkinek sincs arról még csak ötlete sem, hogy ki a franc lehet az a Bonaventúra Pál alkotmányjogász.
Tízezer példányos kis réteglap lett belőlük, meglásd, lassan villantani is fognak, csak hogy beszéljenek róluk. Legyintsünk rájuk, szvsz ez a legjobb, amit tehetünk.
@maroz:
„Ahol az állam tulajdonos, ott hatóság nem lehet, saját ügyében tehát nem járhat el. Ezt a közigazgatási törvény szigorúan tiltja. A törvény kimondja, hogy az állam nem lehet egyszerre ügyfél és hatóság.”
Jó lenne előkaparni az ipsét, hátha van még pár jó ötlete mostanra is! 😛
@KovA: „ott abban a helyzetben felelősen azt jelentsem ki, hogy nem kell plusz védőgát meg semmi, mert már nem történhet semmi… pár hónapra rá persze már könnyű laikusként is okosnak lenni.” Ezt már pár napra rá is láthatták az ott levő hozzáértők. Jó lenne látni az összes zárolt infót! Miért is nem lehet? Miért is van egyáltalán bármi is zárolva?
Pásztörperc!
A vörösiszap összetétele alapján tényleg nem tűnik veszélyesnek – ahogy írtad is. De mi a helyzet a „porzással”, amiről annyit lehet olvasni? Állítólag a szemcsemérete a pornak olyan (kicsi), hogy tényleg kellemetlenül tud terjedni – még ha a szemcsék alakja nem is olyan kegyetlen, mint mondjuk az azbeszt esetén.
Gábor
Kedves Gábor!
Nagyjából, mint egy roncstelepen: a rozsda az rozsda. 2 kiegészítés:
1. Itt nemcsak a szemcsék alakja számít sokat, hanem az anyaguk is. A szilikózist jellemzően kvarcszemcsék okozzák, méghozzá azért, mert a kvarc:
1.1. kemény (a Mohs-skálán 7),
1.2. nincs hasadása (törési felületei szabálytalanok, peremei élesek;
1.3. a szervezetben található anyagokkal nem lép kémiai reakcióba (nemcsak hogy nem oldódik a piszok, de még gömbölyödni se hajlandó).
2. A teljes porveszély arra a rendkívül ellenjavallt esetre értendő, amelyben a mezőn hagyott anyagot NEM szántják be a földbe. Mi legutóbbi előadásunkban (Vatai, Fügedi, jan. 21., Bfüred) 50 cm-es mélyszántást javasoltunk, és erre számoltunk. Ha a cuccot beszántják, a porveszély gyakorlatilag nem változik. Elképzelhető, hogy az ártéren, ahol a felszínen eleve finomszemű üledékek vannak, nő egy-két ezreléket(!), a régebbi terasz homokján pedig csökken egy párat, de az ügy tökéletes jelentéktelensége miatt ez csak spekuláció.
Az a gond a cikkel, hogy elég megtévesztő módon megpróbálja elbagatellizálni az ügyet és szakértői (legalábbis annak tűnő) vélemény mellett állást is foglal.
Logikai bukfencek is akadnak a bejegyzésben (pl. a vörösiszapot hol veszélytelen anyagnak állítja be, hol pedig óvva int a szállításától – feltehetőleg annak mégiscsak veszélyes mivolta miatt), amiket – még így – hozzá nem értőként is könnyen felfedezhet az ember.
A legnagyobb bukta viszont közvetlenül a cikk végén köszön be, ahol is a szerző elejt egy eléggé nyilvánvaló finoman sem szólva objektív véleményt (amivel szintén semmi gond nincs, csak éppen a hitelességét veszti el véglegesen):
„De nagyon, nagyon remélem, hogy a MAL tulajdonosai (akik pénzéből kormányunk ezeket a kisded játékait finanszírozza) akkor a sarkukra állnak, és leperlik róluk a gatyájukat is.”
Enyhén szólva kisüt egy nem kevés elfogultság (ha gonosz lennék más kifejezést használnék, de mivel nem vagyok az…) főleg úgy, ha tudjuk, hogy a MAL. Zrt. privatizációja a magyar állami vállalatok privatizációjának egyik legeklatánsabb példája: Tolnay és Bakondi úgy kaparintotta meg 10 millió (!) Ft-ért a céget (ami akkori árfolyamon számolva is 4-5 milliárdot ért), hogy elvállaltak egy 3 milliárd Ft-os környezetvédelmi beruházást (amiből semmi nem lett). Tehát ez az „akiknek a pénzéből” szófordulat különösen rosszul hangzik.
Ezek tükrében tehát teljesen hiteltelennek tűnik a cikk, mondhatnánk úgy is hogy kár volt ez a végére (de hívhatjuk dilettantizmusnak is). Szerintem egyébként emiatt volt felesleges Huth cikke, mivel aki végigolvassa a cikket, annak mindez világos.
@Atisz: Hopp, a Bakondi helyett természetesen Bakonyit akartam írni 🙂
@Atisz: Your argument is invalid. A MAL privatizációjának az égvilágon semmi köze ahhoz, hogy Illésék szakszerűen és célszerűen használták-e fel a közvagyont a katasztrófa kezeléséhez. Olyan véleményt tételezel fel a szerzőről, amit nem állított, még utalásszerűen sem – jelesül, hogy védené a privatizációt. Ez kizárólag a te spekulációd. A spekulációd alapján utasítod el az egész posztot, anélkül, hogy akár egyetlen állításával is vitatkoznál. Kinek a hitelességével van itt baj?
@Atisz: Az a baj ezzel a hozzászólással, hogy úgy kelti az érvelés látszatát, hogy még véletlenül se tisztázza, miről és mit is mond voltaképpen.
Mi az az „ügy”, amit Szerinted elbagatellizáltam? Ez az írásom arról szól, hogy a kolontári katasztrófa és a MAL állami kezelésbe vétele UTÁN kormányzatunk úgy viselkedett, mint kisgyerek a cukorkásboltban: boldogan költötték a MAL pénzét minden olyasmire, amit jól kommunikálhatónak véltek — úgy, hogy a legtöbb intézkedésük tökéletesen szaxerűtlen, számos közülük teljesen haszontalan volt. Kinek, milyen ügyét „bagatellizáltam el” eközben???
„Veszélyes anyag” — mint fogalom egész egyszerűen nincs. Ha olyanok a körülmények, minden anyag veszélyes. Különösen veszélyes anyag tud lenni például a fa — főleg, ha husáng alakú, és akkor keveredik a kezem ügyébe, amikor ilyen hülyeségeket olvasok. Arról van itten föntebb szó, hogy a vörösiszap nem VESZÉLYES HULLADÉK — mert hát nem az. Meg arról, hogy ha port szállítunk a teherautón, akkor az arról KIPORZIK, és az nem jó. Ha babahintőpor lepi el a környék házait, kertjeit, az se jó, ha vörösiszap lepi el őket az se jó. Hol találsz Te ebben „logikai bukfencet”?
Azt a hozzáállást, aminek az a lényege, hogy mások bűnei mentik a mieinket és kedvenceinkéit, a filozófiában erkölcsi relativizmusnak hívják — a magyar köznyelvben egész egyszerűen rohadt aljasságnak. Az, hogy Tolnayék hogyan és mennyiért vették meg a MAL-t, tökéletesen irreleváns, amikor arról beszélünk, hogy ártunk és ormányunk hogyan tapsolja el a vállalat pénzét nárcisztikus játékaira. Nem mellesleg: Tolnayék mentegetésével vádolni ezt az írást, amelyben leszögezem, hogy disznóságokat követtek el, és ezek következményeit ki kell velük fizettetni — no, ez különösen aljas dolog.
Az ég óvjon mindnyájunkat azoktól a hozzá nem értőktől, akik „könnyen fölfedeznek”! „A szakértelem bolsevista trükk” — mondta anno Csurka, és mi itt láthatjuk, mi lett azokból, akik ezt elhitték.
@Kettes: A Tiéd tömörebb.
@Pásztörperc: Tudom, hogy semmi közöm hozzá, de egy hibát elkövettél a cikkel/cikben.
A helyedben csatoltam volna egy hivatkozást, amellyel közvetlenül elérhető lenne a tavaly elhangzott rádiós felvétel. Az érdeklődők egyszerűbben megtalálnák azt az anyagot, amely alapot ad az itteni következtetésekre és a dátumból kiderülne, hogy nem utólagos okoskodásról van szó.
Lehet, hogy igazad van. Őszintén szólva nem hiszem, hogy lenne ember, aki azt végighallgatta volna. Az egy órányi előadás, tele olyan szövegekkel, hogy „… amint a képen látható”, a képeket viszont nem a hivatkozások sorrendjében mellékelték hozzá. (Aztán még egy fél óra kérdezz-felelek, szumma másfél óra tömény unalom. Szóval, nem gondoltam, hogy kellhet bárkinek is.)
Nem tudom, nem értek ezekhez a körítésekhez…
@Pásztörperc: Én végighallgattam pl., mert
a) Érdekelt
b) Szántam rá időt
A cáfolatot/cáfolatokat szintén követném, ha lesznek.
Az internet hatalmas mennyiségű adathoz enged hozzáférni, de könnyű eltévedni is. Kedvenc hasonlatom: Egy hatalmas könyvtár, amihez nincs kartoték rendszer. Ha nem tudod hol keresd, akkor csak sétálgatsz a polcok között.
@acs63: Bocs, ezt nem gondoltam. Hős vagy.
@Pásztörperc: „Rocinante szerszámát”! 🙂
Csak kíváncsi.
Úgy hallottam, hogy a kármentésbe azonnal bevonták az MTA-t is. Most akkor ez nem volt igaz, vagy az MTA képviselői adtak rossz tanácsokat, vagy az illetékesek nem hallgattak a tanácsokra?
@matematikus: Az MTA szakértői vezették a baleset következményeivel foglalkozó Tudományos Tanácsot (konkrétan Németh Tamás, az Akadémia főtitkára). Mivel marha jó szakembereket vontak össze, egyáltalán nem kapkodták el a dolgot, hanem mintákat gyűjtöttek, leadták a laborba, összevetették eredményeiket másokéval (konkrétan a mieinkkel, de ez most mellékes), változtattak a feltárás módszerén és újravizsgálták a cuccot, kiértékelték az eredményeket stb. stb., szóval, úgy november vége felé kerültek abba helyzetbe, hogy mondjanak is valamit. Addigra a kormány már régen építtette az 5+1 gátat, úgyhogy azokról inkább hallgattak.
Állást foglaltak viszont arról, hogy mi legyen a kiömlött vörösiszappal. Azt mondták, hogy azokon a helyeken, ahol az elöntés nem vastagabb 3 cm-nél, azt a földön kell hagyni és be kell szántani. Ahol vastagabb, ott célszerű összegyűjteni és ideiglenes tározóba pakolni addig, amíg ki nem találják, hogy mi legyen vele. Azokon a helyeken, ahol a vörösiszapot beszántják, az valszeg javítja a talaj termőképességét, a kialakult hisztérikus hangulatban azonban valószínűleg nem célszerű ezeket a földeken élelmiszeralapanyagokat termelni; ehelyett az energianövényeket stb. javasolták.
Ez 1:1 átkerült a kormányhatározatba is, mindössze az indoklást („hisztérikus hangulat mián”) hagyták le róla, azt a látszatot keltve, mintha a talaj súlyosan elszennyeződött volna, és ami azon terem, az még hosszú évekig emberi fogyasztásra alkalmatlan lenne. Ennek megítélése erkölcsi kérdés, a geokémiai alapokhoz semmi köze.
Azt kell mondjam, hogy a Tudományos Tanács állásfoglalása az utolsó szögig teljesen korrekt volt. Illusztrációképpen talán annyit, hogy amikor két hónappal később, több adatból és egészen más elméleti alapokkal, megközelítéssel kiszámoltuk, mennyi vörösiszap tenne jót a talajnak, pontosan ugyanazt a 3 cm-t kaptuk, mint ami a Tanács javaslatában (és a kormány határozatában) szerepel.
Talán végszónak…
Háromszor voltam kint a terepen. Ömlés utáni nap közvetlenül és utána a héten még kétszer.
A MAL egyértelműen félretájékoztatott az európai szabvánnyal. Mivel nem európai szabványok mérvadóak, hanem a 2000. évi XLIII. törvény a huladékgazdálkodásról. A törvény 2. melléklete definiálja a maró hatás. Ez alapján az ajkai vörösiszap veszélyes hulladék volt. Ha semlegesítették volna és nem alakul ki a kazetta tetején egy több méteres nátronlúgos oldat, akkor semmi gond nem lett volna…
A 9 pH környéki vörösiszap nem veszélyes hulladék.
Porzás: a vörösiszap a bauxit őrlése során jön létre. Igen jelentős a 10 mikron alatti frakciója (nem emlékszem pontosan, de akár 20% is lehet). Ez kiszáradva nagyon könnyen fel tudja kapni a szél. Az ajkai vörösiszapnak a (nem a zagynak, hanem a kiszárítottnak) a pH-ja 10 fölötti. A nátrium-oxidtartalom miatt is problémákat okozhat az alveolusokban. Nem beszélve a kvarctartalomról. Nagy szerencsénk volt, hogy a katasztrófa nem egy aszályos, nyári és szeles időszakban következett be. Természetesen amíg nedves volt a vörösiszap teljesen értelmetlen volt a maszkok viselése.
Gipsz: több kísérletsorozatot végeztünk különböző gipszekkel. A pH csökkentő hatása nem kimondottan a kalcium-szulfátnak van, hanem a mellette található egyéb vegyületeknek (kb. 5%). A gipsznak annyi előnye volt, hogy nagy mennyiségben, könnyen szállíthatón állt rendelkezésre. És nem durván vitte le a pH-t. Ha savakat használtunk volna, akkor nem tudjuk, hogy a vörösiszapban jelenlévő viszonylag kötött nehézfémek hogy mobilizálódnak. De összességében a semlegesítést a hígulás okozta.
Gátépítés: ami ki tudott folyni, az már a katasztrófa napján kifolyt. Amikor evakuálták Kolontárt (szombat), akkor már mindenki tudta, ha ki is dőlne a gát, akkor is csak egy 20-50 m-re gurulna el a vörösiszap. A gátépítés csak és kizárólag a nép megnyugtatására kellett és arra, hogy lássák, hogy csinálnak valamit.
Összefoglalva: a HGT szerint az ajkai vörösiszap veszélye hulladék maró hatása miatt. A tárolása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Mellékesen nem megfelelő EWC kódba sorolták be. És ezt a MAL környeztevédelmisének tudnia kellett. A MAL egyértelműen felelő ezért. A felelősök elvileg a BTK szerint (280, 281 paragrafus) akár 2-8 éves szabadságvesztéssel is sújtható.
Továbbá felelős a környezetvédelmi felügyelőség is a nem megfelelő ellenőrzés miatt.
Megoldás: mint az írónál. Beszántani, mezőgazdasági termelésből pár évre kivonni.
@Kristl: Pontos. A további disznóságokat (amiktől a gát összedőlt) meg majd megírom, ha már megtanultam képet feltölteni. (Megírták már, hogyan kell, de én buta vagyok és ügyetlen — szóval, eltart még egy ideig.)
@Pásztörperc: Ezt is érdemes elolvasni:
http://www.talaj.hu/vgy2008/2-1vgy2008.pdf
Alkalmazások:
vörös pigmentként
Cement and Concrete Research, Vol. 27, NO. IO, pp. 1513-1522, 1997
Ebben a cikkben – Waste Management 22 (2002) 357–363 – arról, írnak, hogy az 1M-os HCl-oldattla kezelt (RT-n, aktivált) vörösiszap igen hatásosan megköti az arzént.
A ScienceDirect-en a „red mud” kifejezésre van 22.322 találat, eléggé kedvelt kutatási területnek tűnik.
Ez pedig egy elég friss szabadalom:
VALUABLE PRODUCTS OBTAINED FROM RED MUD /WO2010079369 (A1)/
Kár, hogy nem arról írt a kérdéses szerző, hogy miért nem foglalkozunk a vörösiszap újrahasznosításával pl. katalizátorgyártás, talajjavító-technológiák kidolgozása stb. inkább neki megy egy szakembernek. Igaz, el kellett volna menni az OSZK-ba, hogy hozzáférjen a ScienceDirect-hez, de a nemzetközi szabadalmak szabadon hozzáférhetőek a neten pl. itt is:
gb.espacenet.com/search97cgi/s97_cgi.exe?Action=FormGen&Template=gb/en/home.hts
@glinolid: Kösz; jó kis cikk. Egy előzményét olvastam anno, amikor a gyöngyösoroszi környezetszennyezést vizsgáltam:
http://www.mafi.hu/microsites/geokem/ubul/ubul__phd.html
stb.
A dolog egyáltalán nem meglepő; a fémionokat és még náluk is inkább az arzént a rozsda köti meg. Ha tiszta rozsdát használtak volna, még jobb eredményeket kaptak volna. Elvileg az optimális a rozsda-agyag keverék lehetne, de annak az Eh-ját rohadtul nehéz lehet jól beállítani; főleg mert pillanatok alatt benövényesül, és akkor nagy bajok kezdődnek.
@glinolid: Itten föntebb emlegetett novemberi előadásomban az alábbi alkalmazásokat említettem:
Ajkán:
Gallium előállítása (5,5 t/év)
Zeolitgyártás (30 ezer t/év)
A világ egyéb részein:
Titán előállítása
Vörös festék gyártása
Vízderítő ülepítőszer gyártása
Adalékanyag a téglagyártáshoz
Bitumenes masszákba útépítéshez
(Vasgyártás)
@fullánkhegyező: Itt egyedül a CO2 az ami a pH-t csökkenti, NaHCO3 ,majd Na2CO3 keletkezése közben, de ez egy elég lassú folyamat. Sok minden befolyásolja a reakciót, CO2 parciális nyomása, hőmérséklet, oldat pH-ja stb. pl. egy 40%-os NaOH-oldat, karbonátosodás nélkül elég sokáig eltárolható levegőn, nyitott üvegben, míg egy ugyan így tárolt 2M NaOH-oldatot naponta meg kell titrálni, ha biztos akarsz lenni koncentrációjában.
@Pásztörperc: A galliumot „szeretjük”, triflátjai elég sok szerve reakciót katalizál.
szerve=szerves
Úgy lenne tisztességes, ha a cikkben benne lenne, hogy
Pásztörperc az MSZP párt tagja.
Bizonyíték: http://www.mno.hu/portal/393464
Így amikor például a Fideszes „Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár úr:”-ról beszél gúnyosan, pártja politikai ellenfeléről beszél.
A Fidesz és az MSZP sosem voltak nagy barátok, most mitől lennének azok?
Így azért mindjárt más a leányzó fekvése, nemdebár?
@S.Clegane: semmiben nem más.
P/c véleményével, érveivel vitatkozz, ne a hovatartozásával.
Egyébként elolvastad Te egyáltalán azt a belinkelt Nemzet cikket?
🙂
@Pásztörperc: @glinolid: Itt szerzőként nem rád, hanem Huth Gergelyre gondoltam. Most látom csak, hogy félreérthetően írtam.
@S.Clegane: Itt megtalálod az egész írást:
forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=2092&na_step=200&t=9157188&na_order=
Örülök, hogy végre nyilvánosan is vannak olyan viták, publikációk, amik ennek a tragikus, de szakmai szempontból érdekes és tanulságos eseményt boncolgatják, pláne ha a helyszínen dolgozott szakemberek is részt vesznek bennük. Ámde.
Sajnos mára a tudomány több területe is olyasvalami lett mint a vallás (elnézést a durva párhuzamért), ugyanis a közvélemény előtt bármi és annak ellenkezője is bebizonyítható és a valószínűsíthető, az igazságot csak kevesek tudják (pl.bennfentes szakemberek). Ez nem a tudomány gyengesége, hanem éppen a bonyolultsága és sokszor a „józan, paraszti” észnek való ellentmondása miatt van. Emiatt a tudomány (-os élet) is „elkurvult”, érdekek, érdekcsoportok használják napi céljaikra, lásd élelmiszer-, gyógyszeripar. Kedvenc példám környezetvédelmi vonatkozásban a közelmúltból a dunakeszi ósan bővítéshez készült szakvélemény, ahol a szerző (igazságügyi szakértő) talajmintákkal(!) igazolta, hogy ott nincs is láp (Mint a viccben: „…kinek hiszel drágám, nekem vagy a saját szemednek?”). Persze ez később megdőlt, mivel a mintákat nem a helyszínen vette, de sokáig lehetett szakemberektől, hatóságiaktól, érdekcsoportoktól hallani, hogy az nem is láp.
Ezeket nem a szerző vagy az irományának megkérdőjelezése miatt írom le, hanem azért hogy minden körülmények között tartsuk szem előtt a fentieket. (folyt köv.)
A cikkel és az azt követő kommentekkel kapcsolatban első olvasatra két ellentmondáson akadtam fenn:
1. A mintavétel megbízhatóságának kérdése:
„Pásztörperc 2011.01.26. 12:21:24
@bambapacák: Érdekel a dolog (beszállítók, hulladékfajták). Meg tudod nekem küldeni? Ez a főnököm témája, és oda lenne a boldogságtól… Az eddigi 16 minta alapján a v.i. minősége teljesen egyenletesnek tűnik, a teleptani változékonyságon és az anal. hibán belüli varianciával. Nem találtunk benne semmit, aminek ne kéne benne lennie a bauxitban.”
16 minta alapján kijelenteni bármit is, finoman fogalmazva: bátorság. Semmilyen tudomány- vagy iparterületen nem számít komolynak az a következtetés ami ekkora térfogatra, ilyen kevés minta lapján lett levonva, akkor sem ha az reprezentatív vagy átlagminta. Hány százaléka a 16 mintával lefedett térfogat a több százezer vagy millió m3 iszapnak? Akkor hogy lehet kijelenteni, hogy nincs benne más veszélyes hulladék? Remélhetőleg a településen és mezőgazdasági területeken, patakban nem ilyen kevés (esetleg szubjektív helyű) mintát vettek a vizsgáló szakemberek.
2. A süllyedés (talajtörés) kérdése. Először:
„Pásztörperc 2011.01.26. 11:41:05
@Rive: Az északi fal pontosan a vörösiszapba a fal mellett mosott eróziós árok végében tört el. A letört darab kétféle mozgásba kezdett:
a) elindult a kiszakadt északnyugati sarok felé, ahonnan mexűnt a rá addig ható nyomás;
b) bebillent a tározó felé, ahonnan mexűnt, illetve csökkent a rá addig ható nyomás.
Azon a szakaszon, ahol a vörösiszap felszíne érintetlen, a gáton semmiféle elváltozás nem volt és nincs azóta se.”
Majd később:
„A leírt tény (a gátkorona süllyedése) persze igaz; az értelmezésből nem igaz semmi. A gát talpa ugyanis eközben mozdulatlan volt: ez kérem nem süllyedés, hanem a törmelékes anyagból épített gát természetes tömörödése a pórustérfogat állandó csökkenésével (az építő technológia szerves része).”
A dolog több szempontból is ellentmondásos. Nem csak a salak tömörödik az építés után, hanem a talaj is a hatalmas ráhordott terhelés hatására (különösen a helyszínen is jelenlévő agyagok esetében). Ez a tömörödés évekig, ritkán évtizedekig is eltarthat, addig folyamatos és lassuló a süllyedés. Azt hogy a talaj nem tömörödött (süllyedt), hogy sikerült megállapítani, ha korábban semmilyen érzékelő-figyelő (monitoring) rendszer nem volt a gát környezetében?
Ezenkívül külön kell választani a több éven át tartó, terhelésből származó süllyedést, a Szerző által is leírt függőleges és vízszintes mozgástól (süllyedéstől), ami abból adódott, hogy a gáttest lassan kibillent. Tehát volt „süllyedés” a talajban is, nem csak a gátban.
Még megjegyzem azoknak, akik azt szajkózzák hogy „természeti katasztrófa, MAL nem tehetett semmit”, hogy pl. útépítésnél magas töltések esetén folyamatosan mérik, mérték a talaj süllyedését , ennek nem a pénzszórás az oka, hanem többeközt időben észrevehető legyen a tönkremenetel és mérlegelhető legyen a további üzemelés mikéntje.
tökéletesen egyetértek az írással. de ez a jelenség csak mutatja és velejárója a rendszernek:
1000 ÉVES FEUDALIZMUS…
@Zöld.Hullám: 1. Ez leginkább szövegértési probléma: efféle csevelyben az ember többnyire nem elég pontosan fogalmaz.
Éppen azért írtam úgy, hogy az „eddigi 16 minta”, mert jelezni akartam, hogy ez nem elég, kell még. Ennyire nem volt érthető? Egyáltalában nem jelentettem ki, „hogy nincs benne más veszélyes hulladék” — éppen ellenkezőleg: kértem hozzá forrást, mert az nagy segítség lehet főnökömnek. (Kaptam is: köszönet érte újólag!)
2. Ha a gát alatt a talaj érdemlegesen megsüllyedt volna, akkor a gát mellett „felbuggyant”, kitüremkedett, felgyűrődött volna. Erre utaló nyomokról nem olvastunk, ilyesmit nem láttunk, ilyesmiről nem hallottunk. Attól persze még lehet: a terepi észlelést az időközben felhalmozódott gátlábi törmelék gyakorlatilag ellehetetleníti. Szóval, erre a komplett válaszom leginkább az, hogy tudja a rosseb — SZVSZ a gátkorona süllyedését a tömörödés kielégítően magyarázza, ahhoz újabb folyamatot a rendszerbe bevonni nem kell.
A katasztrófa egyértelmű felelősei az építők/üzemeltetők — és ez nem vélemény, hanem bizonyítottuk is (nem itt).
@Zöld.Hullám: információ hiányában igazi ellentmondásról nem nagyon lehet beszélni. Az egyetlen infoforrás, amit ezügyben laikusként felleltem (a fentebb linkelt radaros elmozdulásmérésről szóló cikk) több szempontból is ellentmondásos, és ezen ellentmondásokat csak komoly szakmai ismeretek birtokában lehetne feloldani: ez pedig – akárhogyan is nézzük – nem laikusok kalibere. Ha lesz efféléről konferencia akkor remélem, a távméréses témakört is szétszedik: nomeg azt is remélem, hogy én is bejutok, valahogy…
Példul a gátkoronát rendszeresen magasitották, és ebben valószinű benne volt a kapacitás bővitése is, egy-egy etapban 1-1.5 méter magasságváltozással, a fotók alapján: a távmérés fűrészfogas emelkedés helyett mégis lineáris változást regisztrált éveken át. Innentől az egész mérés és adathalmaz újraértelmezésért kiált.
Ezzel szemben a terep alapján, szakember által megfogalmazott vélemény áll – és innentől kezdve hiába toporzékol az összes mérnöki vénám, hogy abban a távmérési adathalmazban _valami_ releváns igenis rejtőzik: meg, hogy a szimpla tömörödés másfél méteres rendszeres magasitást ugyan nem tud eltüntetni: meg, hogy egy ekkora gát csak akkor tud úgy kicsavarodni és eltolódni, ha alatta a talaj már elvesztette a tartóképességét: a témakörben laikus vagyok és nem jártam ott. Pont.
Vitatkozni persze lehet, de olyan, mint a léggitár: esetenként jól eshet, de igazából minden időben totálisan meddő tevékenység…
@Pásztörperc: Azért a 2. pont felett nem siklanék át ilyen gyorsan, remélem ti sem tettétek a bizonyítás során.
Egyrészt mivel nem kell kitüremkedés ahhoz hogy jelentősebb süllyedés végbemenjen, sokszor az ún. csúszólap nem jelenik meg a felszínen. A gátkorona süllyedését (tömörödését) NEM lehet különválasztani a talajban végbemenő változásoktól, és az sem mindegy, hogy a talajdeformáció miatt tört el a gát vagy a magának a gát anyagának „deformációja” miatt. Tudtommal több csapat (pl. BME) vizsgálta a talaj szerepét, de ezekről még nem tudni semmit.
Azért is érdekes, hogy ne legyenek szakmai „hiányosságok”, mert korábban éppen ilyen érveket lehetett hallani a tulajdonos/üzemeltető részéről, hogy ” a talajban bekövetkezett káros változások nem voltak előrejelezhetők, ezért ez természeti katasztrófa”.
@Rive: Csak arról próbáltam kérdezni a Szerzőt, hogy van-e valamilyen mérési eredmény (az „újraértelmezésért kiáltó” távmérési eredményeken kívül) ami alapján ilyen magabiztos kijelentést tett:
„…az értelmezésből nem igaz semmi. A gát talpa ugyanis eközben mozdulatlan volt…”, miközben korábban a gát kibillenéséről írt. Ezt értettem „ellentmondás” alatt. Mérési adatokon alapuló modellszámítás nélkül ugyanis bármit lehet mondani a közvéleménynek, se a szakma, se a bíróság nem fogadja el.
@Zöld.Hullám: Nem; nem siklunk: a legelső dolog, amit a kollégáktól kértem, egy tisztességes földtani szelvény volt a résfal vonalán, illetve a résfal és a gát között. Két másik már van (mert hát sok a részfeladat); ezt az „enyémet” márciusra ígérték.
További kommunikációs problémák: természetesen nem a korona tömörödik, hanem maga a gát (ez neki „alapból” nem kötelessége, de elszúrták a Ca/Al arány beállítását, és nagy Ca-fölöslegük maradt); ennek következményeképpen süllyed a korona.
A talaj deformációjára se a 10. kazettától nyugatra (de a szükségesnél messzebb) húzott szelvényünkben, se a geofizikában semmilyen jel nem utal. Ha megnézed novemberi előadásom fényképeit, a szakadás helyszínéről készített októberi képen tökéletesen vízszintesnek tűnik a(z iszappal borított) felső réteg; azon semmilyen deformáció nyoma nem gyanítható.
Bármilyen deformáció volt is a talajban (mint ahogy erre továbbra sem utal semmi), a gát nem amiatt szakadt át. A szakadás okait két csoportra bonthatjuk: az építés és az üzemeltetés során elkövetett disznóságokra.
Az utolsó mondat is megérne egy misét, összedobott a jónép másfél milliárdot konkrétan a károsultak megsegítésére. Ezt ha jól látom lenyúlták és a baráti károsultaké lesz az összeg jó része, ha életükben nem jártak Kolontáron is.
Ez a vakondi elvtárs meg szörnyen undorító egy pártkatona, már mikor odakerült is borzasztó volt látni, hogy frík vityinek még ilyen fontos területen is annyira kell egy ultravonalas seggnyaló idióta káder, hogy lecseréli ilyenekre a legjobb vezető szakembereket is.
Nade ezek után bármi ilyen történik, ami után „össze kell fogni és segíteni”, hányan fogják az erre a célra önként felajánlott pénzt állambácsira bízni?
@Pásztörperc: erről a novemberi előadásról kérhetnék valami linket, nyomravezető jelet?
@Pásztörperc: Ok. Így már kerekebb az információ. Az „építés során elkövetett disznóságok alatt” a privatizáció előtti vagy utáni (magasítás) dolgokat értesz?