Igaza van-e Hoffmann Rózsáéknak?
Eredeti szerző: jotunder
„Sárospataki lány” nick adta az ötletet, hogy nézzek egy kicsit bele a PISA teszt nyilvános adatbázisába. Az ember kiválasztja a paramétereket, és olyan táblázatokat készít magának, amilyeneket csak akar.
Négy megállapítás:
1. Tudományból és szövegértésből a legalacsonyabban teljesítő rétegek romlása egészen brutális volt az elmúlt években. A legjobbak is romlottak egy kicsit, de sokkal kevesebbet.
2. A felső tíz százalék teljesítménye messze a világ legjobban teljesítő országainak átlaga felett van.
3. Mindazonáltal a magyar felső tíz százalék Japánban inkább a felső 25 százalékkal mérhető össze.
4. Egyértelmű, hogy a budapestiek egyáltalán nem rontottak, a falusiak viszont bezuhantak.
Az alábbi táblázatokat át kellett szerkesztenem, hogy beférjenek a blog.hu mezőbe. Az első adat az átlag, az azt következő adatok ún. percentile adatok. Egy gyerek percentile adata X, ha az ország tanulóinak éppen az X százalékánál jobb. A táblázatokban az átlagpontszám szerepel, illetve az 5., 10., 25., 50., 75., 90, és 95.-ik percentile adat, tehát ezeknek a gyerekeknek az elért pontszáma.
……………………………………………………..
Hungary Science
2015 Hungary 477 (2.4) 319 (4.0) 347 (4.1) 406 (3.5) 480 (3.3) 547 (3.0) 601 (3.5) 630 (3.7)
2012 Hungary 494 (2.9) 345 (6.0) 376 (4.6) 432 (4.3) 497 (3.2) 558 (3.5) 610 (4.7) 639 (4.0)
2009 Hungary 503 (3.1) 348 (11.4) 388 (7.6) 446 (4.6) 508 (3.0) 564 (3.7) 609 (3.6) 636 (4.4).
..
Hungary Mathematics
2015 Hungary 477 (2.5) 321 (4.0) 351 (4.1) 411 (3.7) 480 (3.3) 543 (3.2) 598 (3.5) 627 (4.0)
2012 Hungary 477 (3.2) 327 (4.6) 358 (4.2) 411 (3.3) 474 (3.6) 540 (4.8) 603 (6.4) 637 (7.9)
2009 Hungary 490 (3.5) 334 (8.4) 370 (7.1) 428 (4.6) 493 (4.2) 554 (4.5) 608 (5.6) 637 (5.6)
…
Hungary Reading
2015 Hungary 470 (2.7) 306 (5.3) 338 (4.2) 399 (3.9) 475 (3.6) 541 (3.1) 593 (3.2) 620 (3.4)
2012 Hungary 488 (3.2) 327 (6.0) 363 (5.2) 427 (4.6) 494 (3.7) 555 (3.3) 603 (3.9) 630 (4.7)
2009 Hungary 494 (3.2) 332 (7.4) 371 (6.9) 435 (4.3) 501 (3.5) 559 (3.6) 607 (3.5) 632 (4.0)
…….
Japan Science
2015 Japan 538 (3.0) 375 (5.3) 412 (4.4) 475 (3.9) 545 (3.4) 605 (3.2) 655 (4.0) 683 (4.7)
2012 Japan 547 (3.6) 379 (7.0) 421 (6.4) 485 (4.5) 553 (3.9) 614 (3.6) 664 (4.3) 693 (4.7)
2009 Japan 539 (3.4) 361 (8.7) 405 (7.3) 477 (4.8) 550 (3.3) 610 (3.2) 659 (3.5) 686 (4.1)
….
Hungary Village vs. Large City (Science)
Jéé, benne vagyok a tévében 🙂
Hsz-be nem lehet képet tenni, de posztba igen, szóval lehet, hogy jobban mutatna kép formában.
@sárospataki lány: próbáltam képként betenni, de valamit elbaszarintottam.
@sárospataki lány: exportáltam doc-fileba, úgy talán be lehetne tenni. a falusi adat félelmetes.
Apró nyelvtannáculás: van magyar elnevezés is, percentilis. És úgy általában, ezek a helyzet(?)mutatók magyarul „ilis”-re végződnek. Kvartilis, kvintilis, decilis, stb.
Nem nyelvtannáculás: van-e bármi értelmes jelentése annak, hogy a magyar felső decilis valamely másik sokaság átlaga felett van? Mármint azon kívül, amit én kiolvasni képes vagyok ebből: a magyar felső 10% nem teljesen reménytelenül hülye.
Még más: ‘a legjobbak is romlottak’ megállapítás számomra a legszomorúbb. Ameddig képes vagyok visszaemlékezni, a magyar közoktatás, illetve egyes iskolák eredményességét mindig is a legelitebb (úgy is, mint versenyistállóban nevelkedettek még külön szelektált rétege) diákok ilyen-olyan versenyeredményeivel próbálták igazolni. OKTV, Ki miben tudós, Kömal, Diákolimpia és társai, holott ezek az eredmények jórészt mindig is a közoktatás és benne az adott iskola általános állapota ellenére születtek meg. Ezek szerint viszont már ez a réteg sem képes kompenzálni azt, ami az iskolában velük történik.
erről mikor lesz poszt? 🙂
http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/kfi/hatalmas_sikert_ertek_el_magyar_kutatok_brusszelben.3.241387.html
@Gattamelata lovasszobra 2: Minden évben írok erről posztot, és már láttam az eredményeket a facebookon(van egy hatodik magyar nyertes is, csak ő külföldön kapott grantot).
ez valóban teljesen páratlan eredmény, mert az osztrákokhoz és a dánokhoz került elég közel Magyarország. erc.europa.eu/sites/default/files/document/file/erc_2016_cog_statistics.pdf
(megint a CEU és az MTA intézetek hozták a grantokat)
@Gattamelata lovasszobra 2:
Némá’, a „kis” Marx Dániel. Helyes. 🙂
abcug.hu/minel-nagyobb-a-kormany-befolyasa-annal-rosszabbul-teljesitenek-a-diakok/
a cím tendenciózus, a cikkben sokkkal több van; pl:
”Az iskolában tanítással töltött idő viszont nem egyformán hasznosul a különböző tantárgyakat nézve:
Minden egyes tudomány-tanítással töltött óra pozitív hatással van a diákok PISA-teszten elért eredményére.
A matematika-oktatással hasonló a helyzet, viszont sokkal kisebb hatásfokkal.
A nyelvi és olvasási órákon töltött idővel pedig sok országban épphogy fordított a helyzet: a több tanítási órán töltött idő rosszabb eredményt hoz.
Erre a jelentés szerint az a magyarázat, hogy a tudomány – főleg a természettudományok – sokkal világosabban taníthatóak az órákon. A matematikai és szövegértési feladatok megoldásához viszont sokkal komplexebb készségek kellenek, főleg, ha a diákot egy nem szokványos feladattal szembesítik.”
Na jó, de mit akar ezzel mondani H. Rózsa? Azt, hogy az nagyjából rendben van, hogy ketté szakadt a közoktatás?
Nem igazán értem, mi a poszt lényege?
Ha a táblázatot silabizálom, akkor igazuk van, de itt a kutya máshol van elásva.
Figyeljük meg, ahogy a fidesz kormány felszámolta a lokálpatriotizmus, ami magával hozta a szegénység növekedését, a helybeliek vidéken már kevésbé támogathatják a helyi iskolákat és ebben a KLIKK (vagy mi) is akadály.
Innen közelítve egy lebutított közösség, lebutított iskolája, megkötött kezű tanárokkal nagy valószínűséggel termeli ki az alacsonyabb képességű diákokat!
Nagyobb városokban ez még nem tehető meg.
Vidéken azonban a helyiket nem szólhatnak bele a saját életükbe, és nem csak az oktatás területén.
A központból irányított és pofaalapú támogatással működő oktatás célja nem a tudás növelése, hanem ellenkezőleg.
A cél a egyszerű, irányítható választótömeg kitermelése.
Az olló nyílik, ezt a táblázat is igazolja. Aki teheti, ma már külföldre viszi a gyerekét, vagy ha van, valami alternatív pénzes suliba rakja. A nagyobb városokban is több a forrás, ha nem a suliban, hát máshonnan van merítési lehetőség.
Vidéken azonban gyakorlatilag semmi…
Szóval értelmetlen „igazságokat” keresni!
Egyszerűen egy papír és leírni, 2016 végén mi a világon a trend? Ami majd a srácoknak kell a boldog felnőtt élethez.
És EZT kell tanítani, és az ehhez tartozó eszközökkel, módszerekkel.
Ebbe kényelmesen belefér a hittan, az erkölcstan, a napi testnevelés stb.
A többi vita értelmetlen és csak hazugsághegyeket generál.
@RontoPal: Hogy Budapest egy vízfej, és ideje kipukkasztani.
@jotekony koc: Igaz, annyi eredménye lenne, hogy nem lógna ki az otszágos eredményekből…
@jotekony koc: Tőlem… Remélem, akkor Pasa-parki paloták pukkasztása prioritás! 🙂
@szepipiktor: …. Budapesten több iskolát zártak be. Még emlékszem a tiltakozásokra.
A szép nagy eladható ingatlanok kellettek a fidesznek.
Itt van néhány példa.
http://www.origo.hu/itthon/20120831-kalmar-laszlo-fenyes-elek-bay-zoltan-bezart-kozepiskolakban-jartunk.html
@RontoPal: Jó, nem azt mondta Hoffmann Rózsa. Az egész kudarcot a tanárok és a tanulók után … ráfogta a szegényekre.
Azt nem tudom, hogy igazam van-e, de még belejátszhat az áttelepülő határon túli családok felhozatala is. Nem azért, mert szegények,… de…szegények…, hanem azért főleg, mert pocsék a helyesírásuk, ha egyáltalán…
Ez megint saját tapasztalat, de ha valaki ordító helyesírási hibákkal ír, nem egészen van képben a magyar szövegértésben, mindig felmerül, hogy határon túli az előélete.
Már a gimiben is volt több külföldről hazajött osztálytársam és mindegyiknek komoly gondjai voltak.
Ha jól látom 2009-es és 2012-es felmérés elég jónak mondható, nem sokkal rosszabb a japán eredménynél, kár hogy csak a tudományhoz adott meg összehasonlítható adatot a blog. A két eredménysorban elenyésző eltéréssel a 2009-es jobbnak tűnik.
2015 viszont brutális visszaesést hozott. A tanulságokat mindenki levonhatja. Nem a KLIK előtti oktatás a bűnös, ellenkezőleg. Ehhez képest érdemes meghallgatni a rezsim szánalmas magyarázkodását. Sajnos azok a kompetenciák, amit oly magasra értékel a kormányzat, az országok versenyében nem számítanak. Az számít, amit itt mértek és ez nem sok jót jelent a jövőre nézve. Ha majd néhány év múlva irigykedünk a teszteken kiválóan szereplő észtekre, jusson eszünkbe hogy nem szerencsés véletlenek miatt közelítették meg a nyugati színvonalat, hanem azért, amit ma tesznek az oktatásban és egyébként más területeken is, pl. elketronikus kormányzás (ott nehezen tudták volna kormányhivatalnokokkal kiszállítatni a kormányfő személyes ajándékát, mert nem is nagyon van olyan, szinte minden elintézhető és el intéznek személyes vizitek nélkül).
Az oktatáspolitika céljairól csak tiszta forrásból!
http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/5283_kosa_lajos_16_perce
PISA teszt = mission accomplished
@nu pagagyí: Sokkal rosszabb a japán eredmenynel.
érdekes, bár valszeg nem egykönnyen megválaszolható kérdés, hogy vajon mennyit nyom a latba az utóbbi időben felerősödő kivándorlás.
Szeretem megérteni a dolgokat, de most befuttsoltam… jotunderkém, mond meg nékem, mik is vannak a táblázataidban (az egész számokat még talán jól értem, de a zárójelben levő tizedesek értelmét már nem). Talán, ha az első táblázat első sorának első 2 vagy 3 adatát részletesebben tálalnád, minden megvilágosodna. Előre is köszönöm, és elnézést 🙂
@Hmmm…: pontszám (zárójelben a szórás van)
@poszt: a (nem egészen világos okokoból megnyugtatónak közvélekedett) timss felméréseknek is az egyik leg egyértelműbb konklúziója volt a magyar oktatás erős szegregáló hatása, tgm valami olyasmit mondana, hogy frivol osztály jellege.
@incze: erről nem is lehet beszélni. nem lehet és kész. én sem merek, nem merek és pont.
P,S a timss egyszerűen sokkal jobban elcsalható, mint a PISA teszt. a PISA teszten is csalnak, csak kevésbé (igen, tudják, hogy mikor van a teszt és a gyengébb gyerekek aznap megbetegszenek egy kicsit)
@jotunder: Köszönöm, gondolhattam volna.
@jotekony koc:
Azt hiszem, megvan a maga bája annak, ha valaki ‘egy bekezdésben’ össze tudja keverni az áttelepült határontúliakat és a „külföldről visszajötteket”, miközben mások (ahogy elnézem, általa kiszínezgetett, hja, a napi betevő migránsozás és tsai) funkcionális analfabetizmusáról szónokol. 😀
Mellékes amúgy, meg ugye mindenki a saját környezetéből merít példákat, de érdekes módon az _összes_ áttelepült határontúli család, amelyet ismerek (jó, csak hármat-négyet közelebbről — incl. yours truly), már-már kényszeresen kényes a helyesírására, a magyarországi átlag még csak meg se közelíti, mennyire. Persze, ismétlem, lehet, csak rossz körökben forgolódom.
Nem lehet, hogy a PISA romlás falun csak a nyugathoz képest megkésett urbanizáció következménye? Nálunk a faluba’ (Bp környéki félig alvófalu) idén szűnt meg az általános iskola. Az utolsó években már csak a legszegényebb, legproblémásabb jellemzően cigány gyerekek jártak ide egy-két tucatnyian. Nem tudom elképzelni, hogy motivált tanárokkal és hatékonyan működött volna. Ha döntéshozó volnék, iskolabuszba fektetnék.
@seol: A hazatelepülő külszolgálatosok, meg a most betelepülő határontúliak anyagiakban összemérhetetlenek, de azért egyben nagyon hasonlóak. Hogy nem iskolában tanulták, amit tudnak. Otthon beszéltek csak magyarul. Nem került szóba sokminden, ami az iskolában igen.
Persze biztos vannak külföldön szuper magyar iskolák. Nyilván mindenki onnan jött – a krémből… De azok, akik megveszik a kihalt falvainkban az értéktelen házakat és beköltöznek családostul, azok nem hinném, hogy pont az oktatásra költött túlzott kiadásaik miatt szegényedtek el. Bár akár ilyen is lehet.
A külszolgálatosokra inkább az volt jellemző, gondolom most is, hogy több nyelven beszéltek ugyan, de egyiken se biztonságosan. Pont olyan rossz volt a német, vagy francia helyesírásuk, mint a magyar.
Ha azt mondták, húzz egy egyenest, bizonytalanul elővették a körzőt. Nem igazán voltak képben a pontos kifejezésekben, se a matekban, se másban.
@Abulafia: … Orbán politikája volt, hogy harcolt a falusi kisiskolák bezárása ellen.
Inkább a nagyiskolákat zárta be.
@jotunder: ezt egyébként úgy csináltad, hogy letöltötted spss/sas formátumban, és gyurmáztál rajta, vagy hogy? ha lesz az ünnepek alatt két szabad órám, nekiesek a teljes adathalmaznak valami eszközzel. a kérdés csak az, hogy ezt akkor megcsinálta ezt a házifeladatot valamelyik samesz a az emberminisztériumba, vagy a számokra építkezés a gyávák menedéke?
a falusi adatok annyira durvák, hogy igazából fel sem tudom fogni. a 350 pont az a funkcionália analfabétizmus, vagy az még nem az?
@jotekony koc: ezt megpróbálom most jóindulatúan olvasni (bár ez a klasszikus románozás egyik alesete), szóval elképzelhető, hogy pl. erdélyből a diaszpórás vidékek vagy a moldvai csángók esetén vannak helyesírási és szövegértési gondok, de ők egy erős románosítási nyomás miatt nem magyar iskolába vagy osztályba jártak, tehát soha nem tanultak iskolában magyarul írni-olvasni. akik magyar oktatásban vettek részt, azok simán hozzák a magyar felső harmad szintjét, náluk, főleg a székelyföldieknél a románnyelv-tudás a borzasztó, olyan szinten, hogy alig tudnak leérettségizni.
@Abulafia: + körzetesítés megszüntetése, ami tompíthatta volna ezt a folyamatot
@nu pagagyí: az, hogy hoffmannrózsa leáll hülyeségeket beszélni, az mutat „némi” inkomptenciát (nem véletlenül basztáki ki, mint macskát szarni, pedig jó káder volt), és ez nyilván rányomja a bélyegét a pisa-eredményekre. a pisa-eredményekre viszont sok minden más rányomja a bélyegét, fucsamód a budapesti iskolákban a magyarbálintista és hoffmanrózsista rezsimből kikerül gyerekek viszonylag egyenletesen teljesítenek. nem érdemes azzal érvelni, hogy a 2009-es jó eredmények az első fideszkormányban indított rendszer miatt jók, a 2015-ös meg magyarbálintista miatt rossz, mert a felső kasztokban ez csak kisebb hullámzást okozott, tehát valószínűleg minimális jelentősége van. az sem segítene, ha hirtelen mondjuk intgrált oktatási csoda történne a falvakban, mert egyrészt nem történne, másrészt rettenetes erőfeszítéssel tudnának emelni 10-20 pisa-pontot. talán. ez egy nagyon sok változós képlet, de sima orbánozással elintézni ugyanúgy nem visz közelebb a megoldáshoz, mint a választás-nyeréshez sem.
@jotunder: nem szórás lesz az, hanem standard hiba. a teljes minta szórását pl. 50-60 körülire becsülöm, szóval az átlag mellett biztos nem az áll.
@sárospataki lány: Nem csak Erdélyből. Ukrajnából is áttelepülnek. Nem volt bennem rosszindulat. Csak egy tipp. Hogy az áttelepülésről szóló tanulmányban is azt olvastam, hogy a képzettebb, városi magyarság egyből nyugat-európát és amerikát célozza meg, a szegény-falusi magyarság pedig Magyarországot, mivel nyelvi korlátaik vannak.
De ha figyelsz szegénységgel foglalkozó blogokat, akkor rendre előkerülnek a betelepülő családok.
Én úgy gondolom, hogy a képzettebb, pénzesebb, nyelveket beszélő fiatal családok kitelepülnek Magyarországról, a környező országok szegényei pedig betelepülnek.
De ez nem a politikai véleményem, vagy rosszindulat, csak ahogy látom a történéseket, felrémlik valami eredő.
Nem kell ezt magadra venni.
Szóval a bevándorló szegények nem biztos, hogy kaptak a falvakban egyéni segítséget. Úgy is lehet.
Nem tudom, mióta mérnek nálunk PISA-t, de nekem úgy rémlik, hogy a romlás folyamatos és szerintem valami csoda kéne már ahhoz is, hogy ez a romlás legalább megálljon, a javuláshoz meg pláne.
Már többször, több fórumban leírtem a 70-es évek nagy „kísérletét”, amikor megszüntették a tanyasi iskolákat – amelyekben gyakran osztatlanul oktatgatták a kölköket, hétfőnként iskolabusszal összeszedték őket, bevágták őket kollégiumba, szombatonként meg hazavitték őket. Volt olyan gyerek, aki meghempergett a padlószőnyegen, az angolvécé legtöbbük számára valami úri huncutság volt, a mindennapos zuhanyozásra szoktatás komoly erőfeszítést igényelt a kollégiumi nevelők részéről. De megtanultak mindent, amit a „falusi”-kisvárosi gyerekek, nem jöttek zavarba később a „civilizált” környezetben.
Valami ilyesmi kéne most is.
Elpornóztam egy kicsit a magyar / japán „science” számsorokon ( csak azokon ). Pár észrevétel, kérem javítsatok ki, ha tévedtem :
1. 2015 ben, 2009 hez képest, a japán tanulók túlnyomó többsége ( 5 és 10 percentil ) jobban teljesít az átlaghoz képest, míg a magyarok esetében kb a fele gyengébben. Felzárkózás ott, leszakadás itt
2. 2015 ben 2012 höz képest a japánoknál általános, de kis visszaesés ( – 9 ) van, amelyet viszont masszívan ellensúlyoz a legjobb 5 % komoly megugrása ( + 44 ). A magyar tanulóknál általános a visszaesés , a mértéke csak a felső egynegyednél kisebb az átlagnál, de nem tud ellensúlyozni, hiszen ott is csökken. A japcsiknál megugrik a legfelső 5 %, a magyaroknál a csökkenő trend valamivel kisebb mértékben, de mindenütt folytatódik.
3. 2015 ben, 2009 hez képest a legjobban és a leggyengébben teljesítő percentilek ( a legfelső és a legalsó 5 % ) közötti pontszámok különbsége, a magyaroknál nő ( 288 ról 311 re ) , míg a japánoknál csökken 325 ről 308 ra )
Természetesen, ezek csak számok. De ha ugyanazzal a „műszerrel” mértek 2009 ben is, mint 2015 ben, és ugyanazt mérték 2009 ben, mint 2015 ben ( whatever that might be ) akkor talán jelentenek is valamit az időbeli folyamatban. Én egyáltalán nem értek az oktatáshoz, csak szöszmötöltem a számokkal.
@jotekony koc:
” A hazatelepülő külszolgálatosok, meg a most betelepülő határontúliak anyagiakban összemérhetetlenek, de azért egyben nagyon hasonlóak. Hogy nem iskolában tanulták, amit tudnak. Otthon beszéltek csak magyarul. Nem került szóba sokminden, ami az iskolában igen.”
Nagy tévedésben vagy. Nemcsak otthon beszélünk magyarul.
Szlovákia nyolc megyéje közül csak háromban nincs magyar tanítási nyelvű oktatási intézmény, az északi megyékben.
342 óvodában, 255 általános iskolában, 40 szakiskolában és 26 gimnáziumban tanulhatnak a magyar nemzetiségű diákjaink.
Van egy magyar egyetemünk és további három szlovák egyetem különböző karán folyik magyar nyelvű oktatás.
@Eszter68: … Gondolom, az ilyen megfelelően képzett fiatalok nem a falvainkba betelepülő gyerekes családok lesznek.
@sárospataki lány: ezt nem gondoltad komolyan :)))) a data explorerrel szórakoztam, és utána manuálisan szerkesztettem a file-okat.
@jotekony koc:
A szlovákiai magyarokra sosem volt jellemző a tömeges Magyarországra való elvándorlás. Nagyrészt azok a fiatalok települnek át Magyarországra, akik ott végezték egyetemi tanulmányaikat. De már ez a trend is elhalni látszik.
Úgy gondolom, azok költöznek falvaitokba, akik számára az ottani életszínvonal perspektívát jelent. Kizárásos alapon a kárpátaljiakra tippelek.
Jelzem, a magyar kormány egyik eszement teóriája, hogy határon túliakkal népesítik be az országot.
Számunkra ez nevetséges és halva született ötlet..)))
@jotunder: ok 🙂
@Eszter68: Szász Jenő hintalova erdélyieket masszívan importálni. Azon merengek, ha kiürülnek a magyarlakta területek a határon túl, milyen alapon fogunk tudni megszövegezni bármiféle protokrónikus hivatkozást az „ősi jussra”.
@Eszter68: „Kizárásos alapon a kárpátaljiakra tippelek.”
Hiszen Szerbiában toronymagas az életszínvonal.
Ja, nem. 🙂
@jotekony koc: erdélyből és szlovákiából szerintem az elmúlt időben nem volt áttelepülés, úgy egyáltalán. kárpátaljáról talán, meg délvidékről is, de ezeken a helyeken összesen nem él annyi magyar, amelyik reálisan áttelepülve szignifikánsan meg tudná mozgatni a pisa-statisztikát: kárpátalján 140e + délvidéken 300e magyar él, ebből a 15 évesek aránya 1-3% lehet, vagyis max 13e, ha mindenki átköltözik. ebből nagyon pesszimista becsléssel átköltözik tényegesen 10% (1300), és az is mind szegény és helytelenül ír, még az is láthatatlan egy pisa-felmérésen.
@sárospataki lány: Látom, hogy szeretsz kutatásokat elolvasni. Az erdélyi áttelepülésről az Életünk fordulópontjai c. kutatásból olvastam. Amúgy lehet, hogy nem érzékelhető a tömegük. Minden lehet. A srácok osztályában mindig volt 2-3-4 ilyen-olyan módon betelepülő gyerek. És ők még a nagy állampolgárság-erőltetés előtt voltak gyerekek.
@nerángass:
A magyarlakta területek még jó ideig nem fognak kiürülni. A kisebbségi létnek is megvan a maga varázsa.))
A magyar kormány ha már annyira segíteni akar rajtunk, tehet pár dolgot. Elsősorban a kifelé szórt milliókat visszaforgatja a mo-i oktatásügybe, kutatásba, fejlesztésbe. Ebből profitálhatnánk igazán. Másodsorban befejezi az esztelen nemzetpolitikát, békén hagyja a határon túli közösségeket és a velük egy államban élő többségi nemzeteket.
Esetleg támogathatnák az Európa Parlament eu-s kisebbségi jogminimum kialakítására vonatkozó törekvést.
parameter.sk/eu-s-kisebbsegi-jogminimumert-es-gyuloletbeszed-ellen
Egyéb partizán akciókra nincs szükségünk.
@Eszter68:
Hálás köszönet a józan hangért és a reális látásmódért!
(y)
@Eszter68: Remélem, ezt a „kormány” is olvassa.
@Eszter68: A kisebbségi létnek is megvan a maga varázsa.))
Nekem mondod ? ))))
@nerángass: lassan úgy tűnik, akik ide járnak vagy HTM-ok, vagy kivándorolt magyarok. Tisztelet a kivételnek. Biztos azért ilyen pocsék itt a helyesírás.