Igaza van-e Hoffmann Rózsáéknak?
Eredeti szerző: jotunder
„Sárospataki lány” nick adta az ötletet, hogy nézzek egy kicsit bele a PISA teszt nyilvános adatbázisába. Az ember kiválasztja a paramétereket, és olyan táblázatokat készít magának, amilyeneket csak akar.
Négy megállapítás:
1. Tudományból és szövegértésből a legalacsonyabban teljesítő rétegek romlása egészen brutális volt az elmúlt években. A legjobbak is romlottak egy kicsit, de sokkal kevesebbet.
2. A felső tíz százalék teljesítménye messze a világ legjobban teljesítő országainak átlaga felett van.
3. Mindazonáltal a magyar felső tíz százalék Japánban inkább a felső 25 százalékkal mérhető össze.
4. Egyértelmű, hogy a budapestiek egyáltalán nem rontottak, a falusiak viszont bezuhantak.
Az alábbi táblázatokat át kellett szerkesztenem, hogy beférjenek a blog.hu mezőbe. Az első adat az átlag, az azt következő adatok ún. percentile adatok. Egy gyerek percentile adata X, ha az ország tanulóinak éppen az X százalékánál jobb. A táblázatokban az átlagpontszám szerepel, illetve az 5., 10., 25., 50., 75., 90, és 95.-ik percentile adat, tehát ezeknek a gyerekeknek az elért pontszáma.
……………………………………………………..
Hungary Science
2015 Hungary 477 (2.4) 319 (4.0) 347 (4.1) 406 (3.5) 480 (3.3) 547 (3.0) 601 (3.5) 630 (3.7)
2012 Hungary 494 (2.9) 345 (6.0) 376 (4.6) 432 (4.3) 497 (3.2) 558 (3.5) 610 (4.7) 639 (4.0)
2009 Hungary 503 (3.1) 348 (11.4) 388 (7.6) 446 (4.6) 508 (3.0) 564 (3.7) 609 (3.6) 636 (4.4).
..
Hungary Mathematics
2015 Hungary 477 (2.5) 321 (4.0) 351 (4.1) 411 (3.7) 480 (3.3) 543 (3.2) 598 (3.5) 627 (4.0)
2012 Hungary 477 (3.2) 327 (4.6) 358 (4.2) 411 (3.3) 474 (3.6) 540 (4.8) 603 (6.4) 637 (7.9)
2009 Hungary 490 (3.5) 334 (8.4) 370 (7.1) 428 (4.6) 493 (4.2) 554 (4.5) 608 (5.6) 637 (5.6)
…
Hungary Reading
2015 Hungary 470 (2.7) 306 (5.3) 338 (4.2) 399 (3.9) 475 (3.6) 541 (3.1) 593 (3.2) 620 (3.4)
2012 Hungary 488 (3.2) 327 (6.0) 363 (5.2) 427 (4.6) 494 (3.7) 555 (3.3) 603 (3.9) 630 (4.7)
2009 Hungary 494 (3.2) 332 (7.4) 371 (6.9) 435 (4.3) 501 (3.5) 559 (3.6) 607 (3.5) 632 (4.0)
…….
Japan Science
2015 Japan 538 (3.0) 375 (5.3) 412 (4.4) 475 (3.9) 545 (3.4) 605 (3.2) 655 (4.0) 683 (4.7)
2012 Japan 547 (3.6) 379 (7.0) 421 (6.4) 485 (4.5) 553 (3.9) 614 (3.6) 664 (4.3) 693 (4.7)
2009 Japan 539 (3.4) 361 (8.7) 405 (7.3) 477 (4.8) 550 (3.3) 610 (3.2) 659 (3.5) 686 (4.1)
….
Hungary Village vs. Large City (Science)
@esernyősEvezős:
Nagyon szívesen! 🙂
@nerángass:
Szintén zenész? )))))
@jotunder: hogy lehet, hogy az átlagpontszám szórása csökkent, amikor az alsóbb percentilisek teljesítménye durván leszakadt az átlagtól illetve a felsőbb percentilisekétől?
Az aktuális téma szempontjából off, de nem bírom megállni: számomra ez a fajta eredményközlés jelenti az átláthatóságot… bárki elérheti akár az alapadatokat is, és kutathat benne kedvére… akár egy általuk nyújtott intelligens adattúrkáló eszközzel, akár egy saját fejlesztésűvel.
@Eszter68: Bőgős )))
A szomorú igazság az, hogy a leginkább rutinszerűen hülyeségeket beszélő kormányzati megszólalóknak (igen, borzongjunk csak, Lázárnak, Kósának, Hoffmannak) speciel ebben az ügyben sokkal többször van igazuk, mint a „független szakértőknek” (értsd: oktatáspolitikai megmondó-aspiránsoknak, az ellenzéki törpepártok és törpecivilek környékéről). Nem véletlen, hogy azok a kutatók, akik valóban érdemi elemzéseket tudnak az ügyben, nem nagyon szólaltak meg az országos médiákban. Pontosan tudják ugyanis, hogy túlságosan többrétegű ez az ügy, mintsem hogy egy-két nap alatt felületes ránézéssel érdemben értékelni lehessen.
Ilyenenet kell hozzá nagyon alaposan mélyfúrni: a magyar társadalom és oktatási rendszer drámai szétszakítottságának a hatása; az egyes országokban a bevándorló csoportok korosztályi reprezentáltsága; a PISA-ra optimalizált vagy arra rezisztensebb oktatási rendszerek különbségei; stb.
És persze egyáltalán, miképpen olvasnak ki (nem csak nálunk) egyre több olyasmit a PISA-bó, amire a módszertana egyáltalán nem teszi alkalmassá, leginkább a totál eltérő oktatási rendszerek összehasonlítását. Csak egy példa: a percentilisek alkalmazása az országok összevetésében. Matemnatikailag persze megy ez könnyen, csakhogy a tizedes beosztása percentnek ömagában semmi, de semmi értelme sincs. Teljesen mást jelent egy japán felső 10%-ban lenni, mint egy magyarban vagy svédben stb.
Szóval, eljött az a szomorú idő, amikor a média, az attribúció és a „mindent számokkal mérni” őrülete felemelte a relevancia szintjére hoffmannékat. Csúnya kor ez.
@jotunder: tényleg érdemes három pontba trendet látni? Mekkora lehet a szórása ennek az idősornak?
@Bal: ebbe nem kell semmit sem belelátni. ez egy katasztrófa. a magyar falu bezuhant a harmadik világba. valószínű, hogy a helyzet rosszabb, mert a leggyengébb diákokat kivették a mérésből sok helyen. a budapestiek nagyjából a német szinten vannak a falusiak meg algéria szintjén.
@jotunder: Pontosan mit értünk itt falun ? Mert ahogy látom, az aprófalvakban az emberek 3 %-a él, ami nem igazán befolyásolta volna az eredményt.
@fortin2: Nem az a gond ma Magyarországon, hogy számokkal akarnak mérni dolgokat, hanem az, hogy minden (a legmagasabb szintű tervezéstől a törvények és rendeletek tartalmától kezdve egészen a végrehajtás szintjéig) a legmagasabb szintekre koncentrálódóan központosítva és kvázi titkosítva van, és hogy még az információkhoz való hozzáférés is el van lehetetlenítve (ha nagy kegyesen hajlandók is adni aktulitásukat lényegében elvesztő információkat, akkor azt is úgy teszik, hogy a feldolgozásuk baromira meg legyen nehezítve). Így aztán az is elég természetes, hogy ha nyilvánossá válik egy adathalmaz, akkor abból mindenki azt mazsolázza ki elsősorban, ami az ő mondanivalójának alátámasztását szolgálja. Bonyolult világban élünk, amit a mindenki számára azonnal elérhető információk áradata tett azzá, amiben mindenki csak kapkodja a fejét, és ezért nagyon hálásak azért, ha valakik pár mondatban, ügyesen alátámasztva magyarázzák el a „lényeget” (ami egyáltalán nem biztos, hogy igaz, vagy úgy igaz, ahogy ők azt állítják). Mikorra a szakértők szóhoz juthatnának, addigra a társadalom már rég meg van dolgozva. Így működik a populista propagandagépezet. Persze, az is a képlethez tartozik, hogy könnyű megosztani azokat a társulatokat is, ahol nincsenek helyretéve az adatokból nem levezethető gondolatok (nem e blogra gondolok). Nem a „számokkal méréssel” van a baj, mert ez az egyetlen mód a valóság objektív megítélésére. A számok korrekt és objektív értékelésére van szükség, és nem lenne szabad megtörténni annak, hogy ennek végül bármilyen irányú koncepciók irányt szabjanak. Inkább az információk (és ennek részeként az adatok) teljes nyilvánosságára lenne szükség, mert ez az átláthatóság és a kontrollálhatóság alapja.
Szerintem vannak józanul gondolkodók is, és nem kötelező mindig beállni valamilyen csapásirányba sem.
Már az első sajtó hírekből, táblázatok nélkül is tudni lehetett, hogy:
— az átlag romlott
— a legjobbak és legrosszabbal közötti szakadék óriásira nőtt.
Tehát, a gyengébbek lettek sokkal gyengébbek, avagy, a leszakadók nagyon leszakadnak; az alsó (hasra ütve) 30 százalék körében van katasztrófa.
@fortin2:
– Lázár a kereszténnyé és hazafivá nevelést az oktatási rendszerük céljának nevezte.
Lázár a diákok és tanárok hibáját látja a romlásban.
– Kósa gyengébb minőségűnek tartja az embereinket más népek embereinél, ezért ellenzi a máshol bevált módszerek átvételét.
– Hoffmann a szegényeket okolta a romlás miatt.
Szóval az elmúlt három év alatt szegényebb lett a diákság és a tanárság, amitől romlott az értelmi szintje, és ezért a többi ország alá kell célozni az igényekkel is.
@Unortodox Mekkmester: Az otthonról hozott szint vált döntővé.
Ami azt jelenti, hogy az iskola kevésbé hat a gyerekre, mint ezelőtt 3, vagy 6 évvel.
Ami azt jelenti, hogy az állam magukra hagyta a családokat. Nem fejleszt.
A Polgár lányokból zseni lesz, aki meg csak beiratja, az kap egy megőrzőt, ahonnan ugyanolyan hülyén jön ki a gyerek, ahogy betette.
Nemcsak a falu és a nagyváros létezik, mint lakóhely. Ezeket a kategóriákat ki szűkítette így le?
@jotekony koc: Ezen kívül érvényesülhet, hogy van egy költözés alapú változás is. A városból a java költözik külföldre. A legjobbak már gimnáziumba se iratkoznak be Magyarországon. A falvakból a java inkább a városi iskolába iratkozik be. Falun meg ugye marad, aki marad.
@ámbátor: Amennyiben a ráhelkék a java.
@jotekony koc: ez persze nincs így, de persze lehet a politikai huzakodásba fullasztani az ügyet, bátran.
Kósa azt mondta, teljesen helyénvalóan, hogy nem lehet a más rendszerek egy-egy elemét kiragadva beilleszetni a mi oktatási rendszerünkbe, így van.
Hoffmann jelezte, hogy a lexikális tudást még mindig becsben tartó magyar oktatásügy nem feküdt be teljesen a készség-hablatynak, helyesen.
Lázár jelezte, hogy a magyra pedagógusok legendás mondása (az osztályteremben úgyis az történik, amit a tanár akar), párosítva a tanári pályán igen nagy számban található kontraszelektáltakkal, bizony felelősséggel bír.
Attól, hogy amúgy kicsodák-micsodák ezek az alakok, még ezekben nagyon is igazuk van.
@ámbátor: Ez azért elég sarkos…
@fortin2: Szerintem azért mondják a mondókájukat rébuszokban, hogy mindenki úgy értse, ahogy akarja.
Mert mondhatták volna így is, de hát nem így mondták.
A Kósa nem egy elem beillesztését mondta, hanem hogy mi vagyunk a gyöngébb autó, és hiába tuningolnak föl egy szuper alkatrésszel, csak gyöngébbek maradunk.
Készséghablatyot nem mondott Hoffmann, viszont szegényeket igen, meg azt, hogy múzeumlátogatóknak még jók lesznek a srácaink, ha már másra nem alkalmasak.
Ha Lázár úgy gondolja, hogy kontraszelektáltak a tanárok, akkor menjen tovább, és nézze meg, hogy ki kontraszelektálta őket …?
Talán éppen ő. Vagy Balog.
Mert valaki elbírálta a tanárok portfolióját, mert mindet pályáztatták és engedélyezték.
Szóval a kontraszelektálónak is van felelőssége.
Nem kéne elfelejteni, hogy ezek az emberek azok, akik hatalmon vannak. Úgyhogy nekik nincs igazuk, ha másokat hibáztatnak országos folyamatokért.
Mert abba csak ők nyúlhattak bele, senki más.
@fortin2: „Attól, hogy amúgy kicsodák-micsodák ezek az alakok, még ezekben nagyon is igazuk van.”
Nem, _nekik_ nincs igazuk ezekben.
A szakértőknek persze, akik évtizedek óta kétségbeesetten mondogatják & bizonygatják ugyanezeket, nagyon is igazuk van – ezeknek a bűnözőknek* viszont, akik most mindenféle mentségek után kapkodnak, és ebből kifolyólag akár (horribile dictu) még holmi szemüveges körútonbelüli romkocsmatöltelékek szakvéleményét is hajlandóak (látszólag) „felkarolni”, nem lehet igazuk, mivel nyilvánvalóan nem hisznek abban, amit mondanak.
Ha ugyanis hinnének benne, akkor 6 (hat!) éve tartó regnálásuk során – hat év alatt, ugye, egy kellemes dugás eredménye konkrét KISISKOLÁSSÁ nő fel –, a nemlétező fülkeforradalmuk ihlette oktatáspolitikai átalakításuk közepette ennek megfelelően cselekedtek volna.
Mivel azonban lopásindukálta oktatásügyi szőnyegbombázásuk pontosan & gyökeresen szembement úgy a koherens és kipróbált külföldi oktatási modellek alkalmazásával, mint a hazánkban hagyományos tanári kontraszelekció felszámolására törekvéssel – sőt, perverz módon elbaszott NAT-ukkal még azt is sikerült elérniük, hogy a Hoffmann által mentségként habogott lexikális (és frontális) „tudásátadás” is szinte lehetetlenné vált nekik köszönhetően az iskolákban –, nyilvánvaló, hogy egy büdös szót sem hisznek abból, amit most mondanak.
Illetve egyetlen másik alternatíva lehetséges: ha nagyon is komolyan gondolják mindezeket, és eddigi tevékenységük során épp azért cselekedtek a fent említettekkel szöges ellentétben, mert valamely ellenséges állam beépített ügynökei. (Hazaárulónak hívja az ilyet a szak.)
.
.
.
* a tévedések elkerülése végett: itt és most ’bűnözők’ alatt a Kósa Lajos, Hoffman Rózsa és Lázár János nevű emberarcú fideszeseket értem.
@labrys: Emberarcú, mint Lajcsi király.
http://www.youtube.com/watch?v=6cAPssw89kA
@jotunder: Miről nem mersz beszélni? Az ilyen témák mindig nagyon érdekesek számomra.
@fortin2:
@Kósa: való igaz, hogy más oktatási rendszerek véletlenszerűen kiválasztott elemeit erőből nincs értelme beilleszteni bárhova, de mivel senki nem mondta, hogy más oktatási rendszerek véletlenszerűen kiválasztott elemeit kellene adaptálás nélkül felhasználni, maradjunk annál, hogy ordas hülyeség (amúgy pont az autóipar használja tucat-, ha nem százszámra más területek eredményeit, szóval a példát is sikerült jól kiválasztani 😀 )
@Hoffmann: az igaz, hogy a magyar oktatásügy úgymond nagy becsben tartja a lexikális tudást (legalábbis elméletben, pun intended) és tesz magasról a készségek elsajátítására (gondolom, nem lehet csak úgy beilleszteni a magyar oktatásügybe ezt a kapitalista halandzsát), csak hát egyrészt ez nem helyes, másrészt a magyar módszer a valóságban még csak nem is jár a lexikális tudás érdemi elsajátításával, egyik napról a másikra magolnak az áldozatok, következő hétre meg felejtenek; harmad-, de inkább kétésfeledrészt pedig a magyar iskolások átlagos általános műveltsége inkább csak a siralmas kategóriát súrolja, szóval ha azt méregetnék és nem azt a fránya hanyatlónyugati szövegértelmezési képességeket, akkor sem lenne túl vidám a helyzet; de persze mindig abban győznénk, amit épp nem mértek 🙂 0/2
@Lázár nem éppen azt mondta, hogy a tanároknak is megvan a felelősségük, az triviális amúgy — egyébként épp Lázárék tesznek meg mindent azért, hogy az osztályteremben egyre kevésbé történhessen az, amit a tanár akar, de persze nem csak ez és nem csak ezért volt hányingerkeltő marhaság a mondókájában
@labrys:
Én a „büdös szót se” változatra szavazok, egyszerűen a kötelező fideszes trükkökről van szó, ha az A kérdésben leszerepel valami-valaki, az azért van, mert ők a sokkal fontosabb B-vel törődtek, ha utána a B-ben is leszerepelődik, az meg azért vaAan, mert ők a sokkal fontosabb C-vel törődtek (de előfordul, hogy kiderül, hogy az A-val, ki tud három dolgot megjegyezni? 🙂 ).
@seol:
Ajánlanám Hoffmann Rózsának az alábbi anyagot, főleg az „Az elemi alapkészségek szerepe az olvasástanulásban” c. fejezetet.
http://www.magyarpedagogia.hu/document/Jozsa_MP1094.pdf.
@Hmmm… @jotunder: Megmondom őszintén, JT, ezt a magyar funkcionális olvasásképtelenséget leíró posztot funkcionális írásképtelenséggel sikerült megírni. OK, hogy te nem tanítottál itthon, de most tanítasz, nem? És blogot is írsz… Hogy a picsába lehet egy táblázatot úgy közzétenni, hogy a feléről (a zárójelekről) nem mondod, hogy micsodák? És mi a „második szám” egy ilyen zárójeleket tartalmazó táblázatban? A harmadik. Éljen.
És, most, egy kommentbeli (de nem posztbeli!) javítás után: mégis, mi a francnak ezek a szórásai? Hogy a mintában a 9. percentilis az mi, annak mit jelentene a szórása? És, hogy a mintaátlag 477-nek nem 2.4 a mintaszórása, abban is biztos vagyok, pláne a megadott percentilis adatok mellett. És most mondhatod, hogy mindenki tudja ezeket a zárójeleket, vagy legalább azt, hogy ignorálni kell őket, csak én meg Hmmm… vagyunk alulképzettek (itt most nem sütöm el, hogy mi van PhD-mre írva), node ezek szerint te se tudod, de basztad kiszerkeszteni őket, vagy legalább megjegyezni, hogy fogalmad sincs, mit jelentenek.
Az is egy érdekes kérdés, hogy az ide kommentelők hány százaléka értette meg velem ellentétben a táblázatodat, vagy csak kommentelt a lead alapján. (Tényleg kiváncsi lennék, hogy az az én diszlexiám-e, hogy látom azt is, ami egy zárójelben van).
@Hmmm…: Valahogy lemaradt rólad a link az előző hozzászólásomban, de most belinkellek, hogy ne gondold, csak te vagy hülye.
@jotunder: Mondjuk ezt lehetne címlapokra írni és Palkovics homlokára tetoválni.
@Mister Gumpy: Nem, mintha Palkovics tehetne róla. De elvileg ő tehetne ellene.
@seol: Arra egyáltalán nem érdemes több időt pazarolni, hogy ezeknek a kormánypolitikusoknak a szövegeit elkezdjem ide filologizálni – merthogy sztem nem ezt mondták, de mindegy is. Az látszik, hogy Lannert Judit posztján kívül (koloknet.blog.hu/2016/12/15/ki_a_felelos_a_pisa_buktaert#more12050077) az ellenzéki és ún. szakértői PISAzasok mellémentek.
A lényeg, hogy a 2015-ös PISA-eredmények csak kismértékben következnek a jelenlegi kormány oktatáspolitikából. Sokkal mélyebb és korábbi okok/folyamatok vannak ebben. És bizony a tanári kar kontraszelekciója két-három évtizede legalább tart, a lexikális tudást leszóló buzzwordözés divatos ostobaság, a felületes zsurnaliszták külföldi példaalkalmazásokon nyafogó szövegei pedig értelmetlenek. A jelenlegi oktatáspolitika az oktatés gondjaira nem tudott jó válaszokat adni, ez is biztos.
Itt tartunk, egy mindjobban piacosodó (tehát szörnyű eredményeket hozó) közoktatási világtendenciában, a középosztályi privilégiumőrzés védőbástyái között, egy túlideologizált és rossz megoldásokat választott, műveeltlen Orbán-Parragh féle oktatáspolitikával. Ez a baj, nema PISA.
@fortin2: A jelenlegi kormány…
… amikor ellenzékben volt, Megyessy Péter miniszterelnököt megbuktatta a tanároknak és nővéreknek adott béremelés ellenzésével…is.
Amikor ellenzékben volt, Gyurcsány-Magyar Bálint oktatáspolitikája és egészségügye ellen olyan népszavazást szervezett, hogy a kormányuk is belebukott.
Budapesten kívül szinte minden önkormányzatot vezetve a kormány ellen tevékenykedett,
ami azért érdekes, mert akkor az iskolaügy önkormányzati hatáskör volt a tanárok a fidesztől kapták az állásaikat.
És hát mellékesen háromszor kormányzott Orbán kormánya ebben az elmúlt két évtizedben, és ahogy eddig is, Magyarországon mindig ők fognak kormányozni.
Zsurnaliszták, újságok és lapok viszont nem mindig lesznek, ahogy aprítják őket…
@jotunder: én azért megvárnán a következő számot is. Mert ha az 400 pontos lesz, akkor az államtitkár úr jogosan veri majd a mellkasát, hogy lám, a reformok csodálatosan működtek. És akkor már késő lesz azzal érvelni, hogy a mérés szórása miatt ekkora változás nem szignifikáns.
„Nem érte sokként a kormányt a PISA-jelentés…”
Hát persze, hogy nem. Az „ostobák országának” építése terv szerint zajlik.
index.hu/belfold/2016/12/17/palkovics_lenyegeben_nem_valtoztat_a_pisa-felmeres/
@Mister Gumpy: Epp az a vicces, hogy nem kell a zarojelezes pontos jelenteset ismerni, hogy ertelmezzuk az adatsorokat, tehat epphogy akik kommenteltek azok nem funk.analok, mert jol lathatoan ertettek a lenyeget ;-).
@Mister Gumpy: nem kell aggódni, én egyáltalán nem hiszem, hogy hülye vagyok, sőt… épp ezért gondolhattam volna (csak már fáradt voltam), hogy egy statisztikai átlagokat közlő táblázatban szórásokat se árt megadni. A beírás feltehetően azoknak szólt, akik tudják, vagy képesek elgondolkodni a percentilis tartalmán. Jotunder beírása teljesen korrekt volt, mert nem csak az egyébként korrekt tartalmú (mert nem túlzó) „lead”-et mondta el, hanem alá is támasztotta a táblázataival. Én örülök neki, mert felhívta a figyel(me)met a PISA-információk teljes körű elérhetőségére. Písz 🙂
@fortin2: Vilagos, hogy sz oktatasugy egy bonyolult rendszer, de ezek aspektusainak kormanyzati felemlegetese nem menti az adhoc donteseket es azt a tars.es gazd.politikat, amik raerositenek a tarsadalom szetszakadasahoz. De a portfoliozas es az igazgatoi szetesesek is azonnali hatassal vannak az oktatas minosegete. Es persze az igazi neres cucc teljes valojaban meg csak 3 ev mulva jelentkezik, de az olyan beesest valoszinusit akar a kozeposztalyos szinten is, amit mar nem lehet ilyen kommunikacioval elfedni. Egyebkent fontos lenne komoly szakertok publikacioit ismerni, kar hogy nem is tudjuk kire gondolsz es kar hogy ezeknek nincs a kozvelemeny szamata interpretalt valtozata. Kerdes minek vannak, ha vannak? A politika jol lathatoan le se szarja es ezt megteheti, mert a koz nem is tud toluk… vannak ezenkivul reszteruletek szakertoi, ezek egy resze mediafeluletet kap es a laikus ezeket tudja ismetelgetni. Es bannak kozos ismervek, es mi mar ezeket elbukjuk (1; 6+3, 2: egyseges alapszint, 3: kevesebb tananyag, ertobb tanulss, 4; pedagoguskepzes korszerusitese stbstb)
@fortin2:
Nem nagyon – de mindegy is.
Más a papír, meg más a valóság.
@jotekony koc: Nem, azért mondják a mondókájukat rébuszokban, mert ennyire képesek és / vagy ez van nekik kiadva. Azt pedig nem mondhatják, hogy nem értenek hozzá/belőle egy kanyi, vak hangot sem, ahogyan még ha értenének is, saját véleményük sincs, nem volt és nem is lehet.
A Kósa konkrétan olyan buta, mint hat pár rendőrcsizma, gyanítom, a PISa-teszten a szakmunkástanulók között az alsó fertályban helyezkedne el. De a posztora, ahova a Dagadt rakta, megfelel.
Hoffmann, aki minden volt már, csak éppen az nem, amiről hadovál (gyakorló tanár), a Pártja utasításai szerint cselekszik: debil, önképzésre, öngondoskodásra képtelen embereket kell minél nagyobb számban az KÖZoktatásban képezni, mert azokból lesznek a jó (buta) szavazók. Ha volna isten, ezért egyszer elszámoltatná (és onnan látszik, hogy nincs / nem hisz ez benne a valóságban, hogy meg merte tenni, amit …)
Lázár a kontraszelektált tanárok megtekintését mindjárt kezdheti otthon (ha egyáltalán tudja, mit jelent ez a szó, hiszen az ő köreikben ez számít a legkevésbé …), lévén a kedves Lázárné naccságos főméltóságosasszony is pedagógus (papíron legalábbis az), sőt, tankerületvezető is (ha és még).
Akik elbírálta a tanárok portfolióját, azokat 30-60 órás gyorstalpalókon képezték ki, és elárulom: NEM a szakmaiság volt a legfontosabb, amit a buksijukba vertek ….
A lényeget pedig jól látod:
„Nem kéne elfelejteni, hogy ezek az emberek azok, akik hatalmon vannak. Úgyhogy nekik nincs igazuk, ha másokat hibáztatnak országos folyamatokért.
Mert abba csak ők nyúlhattak bele, senki más.”
@fortin2:
Lehet éppen mondogatni, hogy ezek – elmúthatév – nem felelősek semmiért – de a sokszori ismétléstől sem lesz igaz.
A szellemiségük nem hat éve rombol, hanem majdnem húsz éve. De hat év alatt is sokat lehet rombolni. Húsz alatt meg még többet…
@ijontichy:
Ez így van.
Lehet vérre menő vitákat folytatni arról, hogy melyik szám, meg zárójel, meg egyébség mit is jelent valójában – mindeközben ezek létrehozzák az igénytelen, mindenre immunis, a tájékozottságot el/megvető, csak a napi megélhetésért élő kedvesjó állampolgárt, aki még nyomokban sem fog tartalmazni semmi olyat, amiért pl. az éjjel a lengyeleknél történt, ami történt.
Igen jó úton haladnak – és röhögnek a markukba.
jotunder, elnézést, ha valahol elmagyaráztad, de: a percentile-ok után zárójelben található szám micsoda? StD?
Minőségi újságírás a 444-en:
444.hu/2016/12/17/tobb-vagyona-van-trump-kormany-17-tagjanak-mint-amerika-egyharmadanak
Lehet hogy később valaki észbe kap, de több mint egy órája kint van ez a cikk, és jelenleg két helyen is három nagyságrendnyi tévedés van a számokban, nem is beszélve az éves jövedelem és a vagyon fogalmának összekeveréséről, stb. Mindezt egy rövid kis cikkben, be is másolom (majdnem) az egészet:
„A Quartz összeszámolta, mennyit keres az a 17 miniszter és más kormánytisztviselő, aki Donald Trump elnöksége alatt az amerikai kormány bázisát képviseli majd. Teljes vagyonuk 9,5 milliárd dollár (kb. 2 839 milliárd forint), ami több, mint 43 millió átlagos, nem olyan gazdag amerikai háztartás évi keresete együttvéve. Ez sokkoló adat, tekintve, hogy Amerikában körülbelül 126 millió háztartás létezik, vagyis a teljes lakosság egyharmadának vagyonán a kormányban 17 ember osztozik.
Ha nem az átlagos, hanem tehetősebb családokat nézzük, még mindig elképesztő, mennyire gazdag emberek veszik körül az új elnököt. Ha az amerikai háztartások vagyoni helyzetének mediánját nézzük, ami évente körülbelül 83 200 dollárra tehető (kb. 24,8 millió forint), még így is 120 millió ilyen amerikai háztartás összes pénzét kellene összehordani, hogy hogy ugyanannyit kapjunk, mint a négy leggazdagabb kormánytag (Betsy DeVos, Wilbur Ross Jr., Linda McMahon és Rex Tillerson) teljes vagyona.”
Valószínűleg a diszlexia, diszkalkulia és diszangolnyelvtudás keveréke hozta össze a mesterművet, de hogy a józan ész vészcsengője sem szólal meg, amikor olyat leír valaki, hogy 9,5 milliárd dollár az 43 millió amerikai háztartás éves jövedelmével lenne egyenlő…
@fortin2:
Nem pont a pocsék PISA-eredményekről van szó, hanem arról, hogy mennyit romlottak. Nem ugyanaz.
Nem a pocsék PISA-eredményeket per se tulajdonítják a jelenlegi kormány oktatáspolitikájának, hanem azok _romlását_. Nem teljesen ugyanaz.
Persze, voltak problémák korábban is, nem is kevés, de most arról volt-van szó, hogy az új „rendszer” nemhogy javított volna, de még jócsján rontott is — ahogy az várható is volt. (A „nem tudott jó válaszokat adni”-t valahol tanítani kellene, csak még nem tudom, hol. 🙂 )
És persze nem a lexikális tudást szokás leszólni, hanem a kizárólag arra építő oktatáspolitikát.
@velőtanya:
A 444-en azt talán a legérdekesebb figyelni, mit és hogyan fordítanak, illetve értenek félre, itt a szerzőnek bekattant az „éves kereset”, úgyhogy azt zagyválta mindenhova. A számok stimmelnek, csak hát az eredeti cikkben kb. a háztartások _vagyonáról_ volt szó. 🙂
@babarczyeszter: Ez valójában a standard error of measurement nevű változót jelenti.
http://www.statistik.lmu.de/~sunkel/wegner_handout.pdf
az ötödik oldal tetején ott van a formula.
@babarczyeszter: A posztban linkelt Pisa Data Explorerrel a szórást is le lehet kérdezni (edit reports / ststistics options). Ez a pl. matek eredményeknél kb. 94 pont. Lehet csinálni szignifikancia teszteket is. Ahogy nézem, ahol esés van, ott mind szignifikáns (nem lehet a mintavételnek tulajdonítani).
Asszem ez ide az oktatásos (oktatásdeficites (persze mit várunk, amikor „nevelés” van (ami alatt idomítást kell érteni))) témához illik a legjobban. Elnézést, de a 888-ról van az idézet.
„Aztán persze megértettem, hogy mindent meg lehet tanulni. Ha nagyképűsködnek az évfolyamtársaid, akkor el kell olvasni azt a tíz könyvet, megnézni azt a húsz-harminc filmet, amivel le vagy maradva, majd utoléred őket.”
888.hu/article-orban-2017-a-lazadas-eve-lesz
Ez persze csak ilyen finoman durvicsek, vannak nagyobb dobások is a szövegben, idézgetik is őket, de nekem azért sokat mond. 10 könyv osztjónapot, már tudok olvasni! /áthúzva/ nagyképűsködni dolgokról, és el is hiszem, hogy ez minden, amit egy ember elérhet.
@mafi mushkila:
Asszondta, hogy azt a 10 könyvet, „amivel le vagy maradva”. Az nem ugyanaz, hogy összesen 10-et. Kérdés, hogy egyáltalán olvasott-e Machiavellin kívül mást is.
Abban igazad van, hogy a műveltségről olyan ez a vélemény, amilyen lyukból fúj.
Aki nála tájékozottabb, csak „nagyképűsködik”. Hát, ez valami gyönyörű.
@mafi mushkila: @kuksi:
a) Nem mondta, hogy elolvasta/megnézte
b) Nem mondta, hogy utolérte őket
Nekem beugrott egy cím, az írónak már utána kellett néznem: Gyenes István:
Mi illik, mi nem illik?
Szerintem ez (is) a kimaradó könyvek között lehetett…
@acs63:
Utolérni? Minek? Be kell előzni az illemhelyen, aztán majd meglátjuk, meddig bírja.