Igaza van-e Hoffmann Rózsáéknak?
Eredeti szerző: jotunder
„Sárospataki lány” nick adta az ötletet, hogy nézzek egy kicsit bele a PISA teszt nyilvános adatbázisába. Az ember kiválasztja a paramétereket, és olyan táblázatokat készít magának, amilyeneket csak akar.
Négy megállapítás:
1. Tudományból és szövegértésből a legalacsonyabban teljesítő rétegek romlása egészen brutális volt az elmúlt években. A legjobbak is romlottak egy kicsit, de sokkal kevesebbet.
2. A felső tíz százalék teljesítménye messze a világ legjobban teljesítő országainak átlaga felett van.
3. Mindazonáltal a magyar felső tíz százalék Japánban inkább a felső 25 százalékkal mérhető össze.
4. Egyértelmű, hogy a budapestiek egyáltalán nem rontottak, a falusiak viszont bezuhantak.
Az alábbi táblázatokat át kellett szerkesztenem, hogy beférjenek a blog.hu mezőbe. Az első adat az átlag, az azt következő adatok ún. percentile adatok. Egy gyerek percentile adata X, ha az ország tanulóinak éppen az X százalékánál jobb. A táblázatokban az átlagpontszám szerepel, illetve az 5., 10., 25., 50., 75., 90, és 95.-ik percentile adat, tehát ezeknek a gyerekeknek az elért pontszáma.
……………………………………………………..
Hungary Science
2015 Hungary 477 (2.4) 319 (4.0) 347 (4.1) 406 (3.5) 480 (3.3) 547 (3.0) 601 (3.5) 630 (3.7)
2012 Hungary 494 (2.9) 345 (6.0) 376 (4.6) 432 (4.3) 497 (3.2) 558 (3.5) 610 (4.7) 639 (4.0)
2009 Hungary 503 (3.1) 348 (11.4) 388 (7.6) 446 (4.6) 508 (3.0) 564 (3.7) 609 (3.6) 636 (4.4).
..
Hungary Mathematics
2015 Hungary 477 (2.5) 321 (4.0) 351 (4.1) 411 (3.7) 480 (3.3) 543 (3.2) 598 (3.5) 627 (4.0)
2012 Hungary 477 (3.2) 327 (4.6) 358 (4.2) 411 (3.3) 474 (3.6) 540 (4.8) 603 (6.4) 637 (7.9)
2009 Hungary 490 (3.5) 334 (8.4) 370 (7.1) 428 (4.6) 493 (4.2) 554 (4.5) 608 (5.6) 637 (5.6)
…
Hungary Reading
2015 Hungary 470 (2.7) 306 (5.3) 338 (4.2) 399 (3.9) 475 (3.6) 541 (3.1) 593 (3.2) 620 (3.4)
2012 Hungary 488 (3.2) 327 (6.0) 363 (5.2) 427 (4.6) 494 (3.7) 555 (3.3) 603 (3.9) 630 (4.7)
2009 Hungary 494 (3.2) 332 (7.4) 371 (6.9) 435 (4.3) 501 (3.5) 559 (3.6) 607 (3.5) 632 (4.0)
…….
Japan Science
2015 Japan 538 (3.0) 375 (5.3) 412 (4.4) 475 (3.9) 545 (3.4) 605 (3.2) 655 (4.0) 683 (4.7)
2012 Japan 547 (3.6) 379 (7.0) 421 (6.4) 485 (4.5) 553 (3.9) 614 (3.6) 664 (4.3) 693 (4.7)
2009 Japan 539 (3.4) 361 (8.7) 405 (7.3) 477 (4.8) 550 (3.3) 610 (3.2) 659 (3.5) 686 (4.1)
….
Hungary Village vs. Large City (Science)
@közösperonos átszállás: érvsebész elkezdett operálni kooperatív, stb fogalmakkal, erre én azt írtam, hogy ettől elég messze vagyunk, mert senki nem veszi a fáradtságot, hogy ilyen szinten elemezze az egészet, hogy cigánygyerekeket hogy kell vezetni.
@Eszter68: bocsánat, nem képességfejlesztést akartam írni, hanem felzárkóztatást:
„a jelenlegi kormányzat (bár nem szeretném védeni őket) a felzárkóztatást preferálja a félreértelmezett integrálás helyett. meg is kapta, hogy szegregál.”
„A „cigány gyerekek integrálása” kifejezést nem értem. Hová integrálod őket? Iskolába járniuk kell, ez evidens. Oda már nem lehet.
Remélem, nem azt a tök normális állapotot nevezed integrációnak, mikor egy osztályban/évfolyamban/tanteremben tanul fehér-fekete, szegény-gazdag, jobb és gyengébb képességű diák?”
🙂 🙂 🙂
lécci ne játszuk ezt, mert hamar fáradok. magyarországon az a cigány gyerekek felemelésének az egyik „bevett” módja, hogy integráljuk, azaz betoljuk olyan osztályba, ahol nemcigányok vannak. az, hogy ez már fogalmi és elméleti szinten is egy faszság, arról én nem tehetek, kérdezd meg a magyar integrált oktatás felkent papjait, hogy miért nem teszik tisztába a fogalmakat, és miért gondolják, hogy ha a finnek integrált-differenciált oktatást folytatnak sikerrel, akkor ez működni fog úgy is, hogy cigányokat deszegregálunk mindenféle tanári felkészítés, háttérmunka, stb. nélkül.
@incze: értem, tehát te ilyen személyeskedő típus vagy 🙂
@ámbátor: te tényleg nem érted, vagy nem akarod érteni? ez, amit Ritók Nóra csinál, tipikus felzárkóztató iskola, ha tetszik, szegregált környezetben, semmi, de semmi köze nincs az integrált _oktatáshoz_.
@sárospataki lány:
A deszegregáció szegregációt feltételez.
De miért kellene szegregáltan oktatni a roma gyerekeket? Miért ne tanulhatnának együtt a nem romákkal?
Vagy úgy gondolod, hogy csupán származásuk miatt kevesebbre képesek, mint a fehérek?
Nem vagy te kissé kirekesztő???
@Eszter68: oké
@sárospataki lány: tényleg nem értem, miért próbálok még mindig érvelni neked, mikor látványosan többet értesz ehhez is, mint bárki, akinek ez a szakmája, a hivatása, az élete, és a linkelt cikkeket, Ritók Nóra blogját és az Igazgyöngy honlapját sem vagy képes/hajlandó elolvasni, ráadásul makacsul ragaszkodsz ahoz, hogy az, hogy egy iskola felzárkóztat az bármilyen szempontból kizárná, hogy integrált legyen.
Esetleg olvasd el, mit írt erről már hat éve nyomorszeleblog.hvg.hu/2010/03/13/szabad-iskolavalasztas-es-szegregacio/
Ha legalább a képeket megnézted volna a korábban linkelt cikkben (most ideteszem csak a képet, hátha így könnyebb) láthattad volna, hogy a HH gyerekek aránya az általuk kiszolgált településeken erősen eltérő és hogy az 50% feletti arány (egyebek mellett) annak is köszönhető, hogy az ugyanott működő egyházi iskola kimazsolázza a problémamentes gyerekeket. Egyenletes elosztással talán az általad is integráltnak nevezhető oktatás lenne lehetséges, egyebek közt ezért is küzdenek.
@ámbátor: ja, a kép: static.origos.hu/s/img/i/1609/20160901103.jpg?w=746&h=528
@ámbátor: én tényleg nem értem, hogy miért szeretnéd elmagyarázni nekem, hogy integrált, mikor magad mondod, hogy az egyházi iskola sok helyen kimazsolázza a nem hátrányos helyzetűeket? a felzárkóztató természetesen ideális esetben lehet integrált is, de én annyit mondtam, hogy az igazgyöngy nem lehet integrált, „csak” felzárkóztató, ilyen arányok mellett (70% hátrányos helyzetű).
@sárospataki lány: „magyarországon az a cigány gyerekek felemelésének az egyik „bevett” módja, hogy integráljuk, azaz betoljuk olyan osztályba, ahol nemcigányok vannak.”
Szerintem azt senki nem állította, hogy ettől aztán majd eljön a Kánaán, ellenben többen is leírták már talán, hogy önmagában ez kevés. 🙂 Az a kérdés, hogy a hatékonyabb modellek (azok, amelyek ha itthon esetleg bevezetnénk, hatékonyabbak lennének, etc.) inkább integráltak, vagy inkább szegregáltak. Önmagában a kevert osztályok nem oldanak meg semmit, ez szerintem egyáltalán nem kérdés itt és most.
Viszont szerintem kaptál elég sok érvet arra, hogy az itthoni szegregált oktatás várhatóan miért lesz sokkal rosszabb hatásfokú, mint az itthoni integrált. Kezdetnek mindjárt azért, mert ha szegregált lesz, akkor ki lesz hajítva az egész a falu szélére a putriba és ezzel el is van intézve az egész roma oktatás; ezt főleg azért könnyű elképzelni, mert nem is kell elképzelni, mindenhol ezt láthatod.
@közösperonos átszállás:
Amiről a @sárospataki lány ír, az nem iskolai integráció.
Az integrált nevelés a sajátos/speciális nevelési igényű gyerekekre vonatkozik. Csak a tanácsadóban kivizsgált, diagnózissal rendelkező tanulók vehetnek benne részt, akik gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai segítséget kell kapjanak.
@sárospataki lány: Szerintem te nem tudod, mint jelent az, hogy hátrányos helyzetű. Pl azt, hogy a szülöknek csak nyolc osztálya van. A 2014/15-ös tanévben a teljes általános iskolás korosztály 17%-a HH. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1415.pdf Érdekes módon a 15/16-os tanévről szóló kiadványban már nem szerepel ez az adat. Biztos javult.
Most hogy nézem, tényleg rohamos lehet a javulás, a 12/13-asban még ez szerepelt: „A hátrányos helyzetű (HH)1) tanulók száma (456 ezer) egy év alatt
– összhangban a tanulók számának csökkenésével – 16 ezerrel lett
kevesebb, arányuk közel fél százalékpontos csökkenéssel most 28%.
A szintenkénti és a területi különbségek is a tavalyihoz hasonlóan alakultak.
Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön a veszélyeztetett
helyzetű tanulók aránya kiugróan magas (44% feletti), míg KözépMagyarországon
és Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb (16% alatti).
Az általános iskolások között a legnagyobb a hátrányos helyzetű tanulók
aránya, csaknem 35%, a gimnáziumokban mindössze 10%.”
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1213.pdf
Ha két év alatt lement a 28%-ról 17-re, akkor mostanra biztos nem is maradt.
Lényegében Magyarország alkalmatlan az integrált oktatásra, itt csak felzárkóztatás lehetséges. Hát még ha lenne egy a nagyvárosokat és egyebet szétválasztó adat.
@ámbátor: „Lényegében Magyarország alkalmatlan az integrált oktatásra, itt csak felzárkóztatás lehetséges. Hát még ha lenne egy a nagyvárosokat és egyebet szétválasztó adat.”
egyrészt van nagyvárosokat és egyebeket szétválasztó adat, ott a másik posztban, meg ebben is.
másrészt függetlenül attól, hogy én mit gondolok jónak, vagy rossznak, a mondandómnak egyetlen lényege volt, az pedig az, ahova magad is eljutottál, hogy magyarországon az az integrált oktatás, amit megpróbáltak/unk meghonosítani, belátható energián és időn belül nem fog működni, a felzárkóztatás talán.
@közösperonos átszállás: a szegregált (klasszikus, gettósító, elzáró stb) oktatásról én is írtam, hogy rettenetes, nem jó. persze, ki vagyok én, hogy csak úgy írok dolgokat, amelyek nem illenek bele valamiféle előre kialakított képbe?
@Eszter68: kedves Eszter, mégegyszer, ezt nem én találtam ki, az ide írók nagy része a hátrányos szociális helyzetű gyerekek és a nemhátrányosak együttanulását is integrációnak nevezi.
@sárospataki lány: Az az integrált oktatás, amiről Eszter68 írt miért nem működhet Magyarországon?
@sárospataki lány:
Cipőkanállal is lehet levest enni, mégsem nevezzük leveseskanálnak.
@Szindbad:
Jó kérdés.
A posztkommunista országok közül a legkorábban Magyarország adta meg a sajátos nevelési igényű tanulóknak azt a jogot, hogy többségi iskolában tanuljanak. Az 1993-ban bevezetett közoktatási törvény rendelkezik róla.
@ámbátor:
Erre a 44 % csiszolatlan gyémánt magyar emberre azt mondanám, hogy nem a gyerekek a probléma veleje.
Gondolom, mindenkinek világos, hogy estiiskolázni kéne a zseniális magyar nemzetet.
Ha lehet, akkor ne Romániát, most az egyszer, hanem az őstehetség fideszországot.
A gyerekek meg felzárkóznak a szüleikkel együtt.
@Szindbad: mert amiről Eszter68 ír, az a fogyatékos (sni) gyerekek integrálását jelenti. az integrált oktatást azért találták ki, talán dániából indult (?), hogy a fogyatékos gyerekek ne elkülönülve létezzenek, eldugva, stb., hanem amennyire lehet, a társadalom teljes jogú tagjaiként. ezt a fogalmat magyarországon nahalkáva meg pár ideológussal az élen elkezdték suttyomban a mélyszegény és cigánygyerekek szegregációjának felszámolására használni, holott az integrált oktatás módszerei nem működnek nagyszámú integrálandó gyerek esetén, és nem működnek egészséges, de nagyon nagy kulturális-szociális differenciával érkező gyerekeknél, ráadásul nem felkészített pedagógusokkal, teljesen más hagyományokkal rendelkező országban.a finn oktatási rendszerben is az integrált az a sni gyerekekt jelenti, és vajmi kevés köze van a pisa eredményekhez, sokkal inkább a fogyatékos gyerekek életminőségéhez.
az a legveszélyesebb, amikor egy rosszul kidolgozott, rossz helyen alkalmazni kívánt elmélet morális dimenziót kap, jelen esetben aki nem ért egyet a rosszul értelmezett integrálással, kritizálni meri a rosszul használt integrált oktatás fogalmát, az náci és szegregálni akar (náci kártya alesete).
tehát, hogy válaszoljak, az eredeti integrált oktatás fogalma, az osztályonként 1-2 sni-s gyerek, az működhetne, nyilván van ahol működik is, de semmi köze sem a pisához, sem a cigánygyerekekhez.
@Eszter68: de értsd már meg, hogy nem velem kell vitatkoznod erről, én pontosan tudom, hogy szarul van használva a fogalom.
@sárospataki lány: Szerintem mostmár sokadszorra mindenki érti, hogy szerinted miért rossz, ha beengedik a mélyszegény és cigány gyerekeket az iskolába.
Már csak azt kéne kifejtened, hogy mit javasolsz helyette.
Dobják ki ?
Gyűjtsék be ?
Szortírozzák anyagiak, vagy bőrszín szerint ?
@sárospataki lány: „a szegregált (klasszikus, gettósító, elzáró stb) oktatásról én is írtam, hogy rettenetes, nem jó.”
Akkor hát, alapvetően kevert vagy elkülönített?
Mert írtál olyat is, hogy a városi iskolákat hagyjuk békén (és hadd meneküljön oda faluról is bárki, aki akar és akit mi is akarunk), meg hogy cigányiskolába cigány tanárt, meg hogy készségfejlesztést.
Arra meg nem írtál semmit, pedig már nem egyszer említettem, hogy Magyarországon elkülönített (szegregált, külön cigány stb.) oktatást sokfélét el lehet képzelni, de valahogy úgy viselkedik, mint a szovjet hűtőalkatrészek: megvalósulni valahogy mindig ugyanúgy szokott („mindig tank lett”). A szegregált iskolai „fölemeléshez” olyan nagy kormányzati elszánás (pénz és akarat/kitartás is) kell, ami tök irreális. A keverős történethez nem, sőt, nagyvárosokban még a tanulók aránya is vállalható (ezt is hányszor írtam már le, te jó ég), és mégse, ott is elkülönítősdit játszunk.
Ebben egyébként az a legabszurdabb, hogy a gyakorlóiskolák is ilyen elit-oktató intézmények általában, tehát a tanárjelöltek ott cigányt még tán képen se látnak. Ugyan minek is az egy tanárképzésben, nemde.
@jotekony koc: @közösperonos átszállás: „A keverős történethez nem, sőt, nagyvárosokban még a tanulók aránya is vállalható (ezt is hányszor írtam már le, te jó ég), és mégse, ott is elkülönítősdit játszunk.”
igen, kb 10%-ig működőképes, esetleg, viszont a legnagyobb probléma nem a városokban van, hanem ott, ahol meghaladja a mélyszegénység/cigányság aránya a 30%-ot. ott egyrészt mindenki teljesítménye leromlik, ezért aki kicsit is mobilis, elviszi a gyerekét (elköltözik?) és ezért spontán szegregálódás jön létre.
mégegyszer, a cigánygyerekek ilyen hatása nem faji alapú, hanem főleg szociális, és másodsorban kulturális, ezért így is kell megközelíteni – vagyis ez csak harmadsorban egy pedagógiai probléma. a kulturálishoz még annyit tennék hozzá, hogy egy olyan közösségben, ahol a páriaságnak és kívülállásnak évszázados hagyományai vannak, nagyon nehéz úgy felzárkóztatni, hogy közben a tradíciókat ne sértené meg és ne okozna jóvátehetetlen károkat (mind az volt az erőszakos munkásítás a 70es években, kösz, szociológusok). ezért valszeg nincsen általános megoldás, egy beás közösségben tök máshogy kell egy felzárkóztató programot összerakni, mint a romungrók vagy az oláhcigányok között. ezért működik az igazgyöngy, és ezért működik a huszártelepi is, mert lokális, és tenni akar, nem szegregálni.
azt nem tudom, hogy bármelyik politikai erőnek lesz-e mersze felzárkótatni. a fidesznek az a legnagyobb baja, hogy ezt nem lehet közponotsítottan csinálni (csak egy keretet kellene kidolgozni, és megfizetni azt, aki lokálisan képes csinálni), a ballibeknek pedig a felzárkóztatás az maga lenne a náculás netovábbja, tehát ők meg ezért képtelenek egy ilyesmit összerakni.
@ámbátor: „Ha két év alatt lement a 28%-ról 17-re, akkor mostanra biztos nem is maradt.”
Rengetegen potyogtak ki a középfokú oktatásból a fideszes rendelkezések miatt; ők még mindig hátrányos helyzetűek, csak már nem tanulók, probléma megoldva!
Na persze, a gyerekeik meg ismét csak hátrányos helyzetűek lesznek, de hát ki is fog akkor épp kormányozni?
@sárospataki lány:
Szóval, hogy országos oktatást biztosítsál a mélyszegény és cigány tanulóknak, valami pályázatot csinálnál a helyi felzárkóztató iskolák alapítására, és a pénzre, épületre pályázó pedagógusokat bíznád meg a helyi etnikai sajátosságok felmérésével.
Hogy a rezervátumnak megfelelő páriaságot és kívülállást oktatnád nekik munkakultúra helyett. Vagy ezt elértettem ?
@jotekony koc: el.
@sárospataki lány: „labrys nehezményezte, miért nem veszünk át már kipróbált módszereket. nyilván azt csak feltételeztem, hogy az egyik ilyen módszer az integrált oktatás, mea kulpa, lehet, hogy egyáltalán nem erre gondolt (de 🙂 ).”
1. labrys – mint te is idézed, szó szerint – (többek közt) azt is nehezményezte, hogy miért nem veszünk át már kipróbált, jó módszereket. De egy büdös szót sem írt arról, hogy „kipróbált módszerek” alatt egyedül és kizárólag az integrált oktatást értené.
2. Még ha labrys a „kipróbált módszerek” alatt egyedül és kizárólag az integrált oktatást értette volna (ahogy nem), akkor sem az _általad_ integrált oktatásnak hitt (+ agyatlanul bevezetett és alkalmazott) valamire gondolt volna.
A trollkodást viszont ennek ellenére köszönöm, két okból is:
~ egyrészt erősen inspirál arra, hogy végre összedobjak egy ’Fizetett és önkéntes fideszes/Orbán-/Putyin-párti trollok netes taktikájának ismérvei’ (vagy valami hasonló) című kiskátét;
~ másrészt kiváló apropót szolgáltat ahhoz, hogy beidézzem ezt a hvg-s cikket:
hvg.hu/itthon/20161219_ot_eves_hoffmann_rozsa_kozoktatasi_torveny_pokorni_zoltan_pisafelmeres_oktatas_iskola
Azoknak pedig, akik esetleg lusták elolvasni a fenti cikkben írtakat (noha kötelező!), íme a lényeg:
„Az Orbán-kormány alapjaiban változtatta meg a magyar közoktatást, miközben a reformtömeg szinte semmilyen eredményt nem tud felmutatni – hacsak a legutóbbi PISA-mérés katasztrofális mutatóit nem tekintjük annak. Az oktatási tárca hibát hibára halmoz, majd ezeket próbálja korrigálni, és e javítgatásokat sikerként eladni.”
.
I.
A magyar oktatásügy természetesen már 2010. előtt is szar állapotban volt. 2008-tól (válság) ráadásul drasztikusan csökkent az iskolarendszer finanszírozására fordított összeg. A fideszes propaganda az iskolaállamosítás melletti egyik fő érvként azt hozta fel, hogy az iskolák fenntartása miatt adósodtak el az akkor már gyakorlatilag mindenütt fideszes(!) önkormányzatok – noha később kiderült, utóbbiakat az eladósodásra konkrétan Orbán Viktor biztatta, mondván, hogy kormányra kerülése után majd konszolidálja a költségvetéseiket.
És valóban, Orbán 2014-ben 1368,9 milliárd adóforint elégetésével jutalmazta hűséges (= településeiket a Fidesz és saját népszerűségük növelése érdekében totálisan eladósító) polgármestereit.
.
II.
Az oktatáskutatók már a fideszes tanügyi szőnyegbombázás előtt is vadul kongatták a vészharangot – teljesen jogosan –, de a nemlétező orbáni fülkeforradalmat követő nagyon is létező iskolasztálinosítás előtt még
~ létezett valódi tankönyvpiac
~ léteztek egymással versengő tankönyvkiadói/-írói műhelyek
~ létezett szabad tankönyvválasztás
~ létezett a tananyagot rugalmasan szabályozó, helyi NAT kialakítását lehetővé tévő országos NAT (más kérdés, h. ezzel sok helyen a kontraszelektált tantestületek nem igazán éltek).
Annyira azért működött a rendszer, hogy 2009-re a PISA-felmérés javuló(!) szövegértést mutatott az előző vizsgálathoz képest.
.
III.
A KDNP-s/hoffmanni oktatásügyi „reform” mindezeket eltörölte. A reformot meg nem nevezett, elsősorban katolikus iskolákból érkező „szakértők” dolgozták ki – olyannyira titokban, hogy arról maguk a Fidesz vezető oktatáspolitikai felelősei (pl. Pokorni „Emberarcú” Zoltán) sem tudtak, sőt: későbbi impotens tiltakozásukat a hoffmanni társaság könnyedén hárította. (P. „Emberarcú” Zoltán még etikai vizsgálatot is kapott a nyakába, míg végül értvén a szóból farkát behúzva távozott a színről. – Noná, _annyira_ azért egy gyerek se fontos…)
Mindehhez persze a Tehetséges Vezénylő Tábornok személyes attitűdjére is szükség volt, lásd még Orbán hírhedt „Hagyjuk a számokat, Zolikám, én másképp látom a világot!” megnyilatkozását.
Az egész oktatásügyet fenekestől felforgató reformtervről a kormány saját háttérintézménye(!) által készített tanulmányt egyszerűen letagadták, mivel az sötét jövőt jósolt. Az összes oktatáspolitikai & tanügyi szakértőn túl még az ombudsman is tiltakozott a „reformterv” (vagy bizonyos részei) ellen – persze mindannyian ugyancsak 0 eredménnyel.
Noha már a 2000-es évek óta létezett több olyan részletesen is kidolgozott, szakmai anyag (Szárny és tehet, Zöld könyv stb.), amelyekre alapozva el lehetett (sőt kellett) volna indítani egy _valódi_ oktatási reformot.
.
IV.
2013-től elindult a gőzhenger: totálisan eltúlzott követelményanyagával még a hagyományos(an rossz) frontális „oktatást” is lehetetlenné tévő, kőmerev NAT; nyírőzéssel bagzatott wassalbertezés; a XXI. századi (digitális) ismeretek teljes hiánya (sőt, a számtech órák csökkentése); kényszerűségből fejben vagy lépcsőn abszolvált mindennapos tornaórák; a tanári „életpályamodell” bevezetése (= portfólió, bürokratikus prés, párthűségi alapon felállított „szakmai ellenőrzőszerv”, kötelező óraszám drasztikus növelése, túlóra- és helyettesítési pótlékok eltörlése stb., stb.)
.
V.
Mindezeken túl ÁLLAMOSÍTÁS & KLIK = tankönyvellátási káosz; elképesztő minőségű állami „tankönyvek”; a működésképtelenné tett iskolák dacára hihetetlen mértékben felgyűlő adósság (mely utóbbit jó fideszes szokás szerint utóbb adóforintokból „konszolidálnak”) etc., etc.
.
VI.
Balog Zoltán emberminiszter: „kicsit túltoltuk”.
A tankötelezettségi korhatár leszállítása mellett jussanak majd a fentiek is az eszetekbe, feleim, amikor az ujjaitok rákulcsolódnak a zsebetekben hordott rézbokszerre.
@labrys:
VII. Öt évvel a nagy ívű törvény után nagyjából arról szól az oktatáspolitika, hogy saját hibáit korrigálja, és ezt mindig sikerként állítja be. A kialakított mamutszervezet, a Klik felhalmozott adósságállományát konszolidálják (siker!), sok kis Klikké alakítják az iskolafenntartót, hogy a döntések közelebb kerüljenek az iskolákhoz (siker!). A túlzsúfolt Natot felülvizsgálják, és csökkentik a tananyagot (siker!), talán a mindennapos testnevelést is átgondolják (siker!). A pedagógusok életpályamodelljében megígért fizetésemelést nem fizették ki ugyan a beígért módon, de öt év alatt igen (siker!), továbbá adminisztrációcsökkentésen gondolkodnak (siker!). Az igazgatóktól elvont jogosítványok egy részét visszaadják (siker!), sőt még kapnak egy kis pénzt is az intézményvezetők, hogy ha betörik az ablak, hívhassanak üvegest (siker!). És így tovább.
@nerángass: Sőt, kijavították a Köznevelési kerekasztalt is Köznevelési-stratégiai kerekasztalra, és, idézem: „A jövőben a kerekasztalon született döntéseket figyelembe veszi a kormány. ”
eduline.hu/kozoktatas/2017/1/16/Atalakul_hivatlossa_valik_es_nagyon_allami__OP022E
(siker!)
Már annyira visszalépdeltek, hogy a 2016. január 23-án bejelentett szervezetet, ami akkor jó ötletnek tűnt, látva a gebaszokat meg az ellenállást, mostan jól átnevezik, mert most ez tűnik jó ötletnek. Ez annyira standard trollkodás, hogy csodálom, hogy megállták, hogy odaírják: There, I fixed it for you!
@labrys: akkor mesélj, drága, hogy milyen elfogadott módszereket felejtett el átvenni a magyar oktatás!
lehet, hogy rosszul feltételeztem, hogy te az integrált oktatásra gondoltál, de neked is komoly problémáid lehetnek, ha te ebből itt fidesz/orbán- vagy putyin- (???) párti trollkodást olvasol ki.
@sárospataki lány: nyilván te magad sem gondolod komolyan, hogy egy blogposzt egyetlen hozzászólásában röpke összefoglalást adok egy egész tudományág (pedagógia) modern eredményeiről, illetve vázolom a legutóbbi két évtized hazai oktatáspolitikai & pedagógiai történelmét, beleértve az összes átvett, illetve át nem vett, de kipróbált/javasolt módszert és programot…
De adok azért pár hasznos linket:
~ az említett Szárny és teher: mek.oszk.hu/07900/07999/pdf/szarny-teher-oktatas-hatteranyag.pdf
~ az említett Zöld könyv: mek.oszk.hu/08200/08222/08222.pdf
~ az Oktatói Hálózat anyaga a minőségi felsőoktatásról: oktatoihalozat.hu/minosegi-felsooktatas/
@labrys: +
~ az Agóra Oktatási Kerekasztal recens anyaga: http://www.tanszabadsag.hu/blog/a-zarodokumentum-elemei/
~ a Civil Közoktatási Platform Kockás könyve: ckpinfo.hu/kockaskonyv/
~ az azóta megszűnt OktpolCafé alternatív közoktatás-politikai vitairata: oktpolcafe.hu/egy-alternativ-kozoktatas-politika-alapvonalai-vitairat-719/
@labrys: +
~ az OktpolCafé hatékony iskoláról szóló anyaga: oktpolcafe.hu/a-hatekony-iskolarol-225/
…és végül illusztrációként az OktpolCafé szerzőinek tanulságos búcsúja, midőn reá ébredének, hogy a hazai oktatáspolitika mint olyan megszűnt (a köztársasággal és a modern Magyarországgal egyetemben):
oktpolcafe.hu/elkoszonunk-2421/
@labrys: kedves labrys, ez a válaszod blabla. ne próbálj rám borítani feldolgozhatatlan mennyiségű információt úgy általában az oktatásról, hanem pár pontban sorold fel, hogy szerinted milyen elfogadott módszereket felejtett el a magyar gazdaság átvenni külföldről. tehát módszer, elfogadott, külföld, magyar oktatás nem vette át. köszönöm.
@sárospataki lány: kedves sárospataki lány, ha jól értem, azt szeretnéd, hogy a szerinted „feldolgozhatatlan mennyiségű információt” tartalmazó összefoglalókat – amelyekben a hazai oktatáspolitikai/pedagógiai szakemberek és szakmai szervezetek vázlatpontokba szedve, illetve részletezve is kifejtik a magyar oktatásüggyel kapcsolatos összes problémát és kérdést (beleértve a _te_ összes kérdésedre adható válaszokat is) –, számodra feldolgozható mennyiségűvé varázsolnám.
Sajnos a blog technikai alapjai nem teszik lehetővé a pár oldalas hajtogatós képeskönyvek beillesztését, de próbálom egy példán megmutatni, mire érdemes gondolni akkor, amikor olyan „elfogadott (külföldi) módszerekről” olvasol, amelyeket a magyar oktatási rendszerben _ma_ hiába keresnél.
Előtte azonban pár pontosítás:
1. Nem „elfelejtették” átvenni az „elfogadott (külföldi) módszereket”, hanem tudatosan mellőzték azokat.
2. Nem „a magyar gazdaság” tette ezt, hanem a 2. és a 3. Orbán-kormány.
3. Akiknek különösen súlyossá teszi a bűnét az, hogy mindeközben az utóbbi hat évben _gyökeresen_ átalakították (= megsemmisítették) a magyar oktatásügyet. (Beleértve az oktatásfinanszírozást, a felső-/középfokú és szakképzést, a tankönyvpiacot, a szakmai minősítő rendszert etc., etc.)
———–
És a példa: 2004–2008 között (a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében) ún. kompetenciafejlesztő oktatási programcsomagok készültek, hat területre:
~ óvodai nevelés
~ szövegértés-szövegalkotás
~ matematika
~ idegen nyelv
~ életpálya-építés
~ szociális, életviteli & környezeti kompetenciák
A lényeg (és a sorsa) itt olvasható:
hirmagazin.sulinet.hu/hu/hirek/kompetencia-alapu-programcsomagok
Az alábbiakban pedig a projekt részletes értékelése & fogadtatása:
ofi.hu/pedagogusok-kompetenciafejleszto-programcsomagok-bevezeteserol
epa.oszk.hu/00000/00035/00147/pdf/EPA00035_upsz_2011_07_002-023.pdf
Ezek az oktatási programcsomagok a pedagógia progressziót képviselték, és többek közt a következőket eredményezték – volna, ha nem csak a felmérésben szereplő 321 intézményben próbálják ki őket, de országosan is bevezetik (második tanulmány, Összegzés, 22. oldal):
„A programcsomagok tanulás- és tanítás-módszertani innovációs fordulatot hoztak. A hagyományos, frontális tanítás dominanciáját megtörve, páros és kiscsoportos tanulási helyzeteket, projekteket, kooperatív tanításszervezési formákat kínálták a pedagógusoknak. Ezzel a fordulattal a programcsomagokat feldolgozó osztályok élete megváltozott. Felerősödött és széleskörűen elterjedt a páros és kiscsoportos tanulás, a pedagógiai projektek megvalósítása, intenzívvé vált a kiscsoporton belüli interaktív tanulás, növekedett a tanulók közötti személyes kapcsolatok lehetősége, erősödött az osztályok kohéziója, miközben a diákok önismerete és önértékelése is gazdagodott. Megváltozott a pedagógus szerepe, aki az ismeretközlő és számon kérő sablonból kilépve, tanulást szervező, animátor és segítő szerepelemeket építhetett be a tanórai munkájába. Megváltozott a tanterem képe is: a tanulók kisebb csoportokban, asztalok körül ülve dolgoznak, mozgásuk és kommunikációjuk szabadabb, kötetlenebb, ez a kötetlenség azonban szabályozott keretekben nem zavarja a tanulás-tanítást. A tanulás tempója személyesebbé vált azáltal, hogy a csoportokban és párban végzett tevékenység a feladatokra irányulva nem „centrális vezényléssel” halad, hanem a csoport vagy a tanulópár tanulási üteméhez igazodik. A módszerek változása kiterjedt az értékelésre is. A tanulás értékelése más eszközöket igényel a csoportos, kooperációra épülő tanulás során. A programcsomagok a tanulók teljesítményét megállapító értékelési eszközöket is tartalmaztak, ezek körében hangsúlyos volt a tanulókat önértékelésre, a csoportos tanulási szerepeikre késztető önreflexió és a fejlesztő értékelés.
Mindezek a változások a pedagógusnak és a tanulóknak egyaránt újszerűek voltak. A kooperatív tanításszervezési gyakorlat kialakítása a tanteremben egy közös tanulási folyamattá vált, az átmeneti időszakban mind a tanár, mind a diákok sokféle tanulási-tanítási tradíciót kellett, hogy elhagyjanak, új magatartás-és szerepformákat kellett, hogy tanuljanak és megvalósítsanak. Ezek körében kiemelt jelentőségűvé vált az infokommunikációs eszközök intenzív használata. A programcsomagok feladatai kiaknázták az internet kínálta lehetőségeket is. A feladatok megoldásához szükségessé váltak a világhálón elérhető adatbázisok, információk. A programcsomagokat feldolgozó tanítási órákhoz mindinkább szükségessé váltak a digitális eszközök, a számítógépek, projektorok és az interaktív tábla. A programcsomagok hatásvizsgálati kutatása feltárta, hogy ez jelentősen hozzájárult mind a pedagógusok, mind a tanulók digitális kultúrájának növekedéséhez.”
Természetesen az Orbán-kormányok (és „oktatásirányítóik”) a kompetenciafejlesztő oktatási programcsomagok egészét kidobták a francba, a helyét pedig beszántották, és behintették sóval.
Helyette viszont a pedagógiai progresszíó jegyében csökkentették – például – az informatikaórák számát, illetve bevezették a kötelező hittant, valamint a lépcsőn ülve végzett mindennapos testnevelésórákat.
@labrys: asszem itt szövegértési gondok vannak 🙂 nem az volt a kérdés, hogy gondok vannak-e a magyar oktatással, erről szólt 100+ hsz itt (ha megnézed a számokat, a budapesti iskolák a világ élbolyában találhatóak, tehát a legégetőbb probléma a leszakadó, mélyszegény vidékek ghánai színvonala), hanem arról, hogy szerinted és mások szerint is én tévesen feltételeztem, hogy te azt mondod, hogy az integrált oktatást nem vette át a magyar oktatás. erre az egy kérdésre kellene választ találni, hogy te az integrált oktatásra gondoltál-e bevett nyugati módszer alatt, vagy sem. ha nem, mea kulpa.
— Itt elolvashatod, miről van szó!
— Ne gyere nekem ilyen hosszú dolgokkal, foglald össze!
— Tessék néhány példa!
— Tizennégy hozzászólással ezelőtt volt másról is szó!
Labrys: egyrészt a trollhatározóba írd fel a módszert, másrészt rájöhettél volna már, hogy minél több időt töltesz a magyarázással, annál inkább leszarják. ;-p
@sárospataki lány: majd twittelünk neked kettőt erről, persze, értem én, hogy az oktatáspolitika egy private banking szoftver fejlesztőnek lófos, miafaszt lehet arról annyit.
@sárospataki lány:
Nem akartam hozzászólni, mert labrys baromi jól leírt mindent.
De.
Semmi nem változik, évek óta ezt műveled:
ideköpsz valami baromságot, kilométerhosszú nyáladzással körítve, beleverik az orrodat, erre letagadod, hogy nem mondtál olyat.
Qrvára unalmas vagy és maximálisan kiszámíthatóan gyáva is. Hogy nem is értesz hozzá, az már csak hab a tortán.
@esernyősEvezős: ugyan, ennek semmi információtartalma sincs, mert mindig ezt mondod 🙂
@seol: @incze: @esernyősEvezős:
TL;DR.
0.
labrys 2016.12.16. 19:53:20
(…)
Mivel azonban lopásindukálta oktatásügyi szőnyegbombázásuk pontosan & gyökeresen szembement úgy a koherens és kipróbált külföldi oktatási modellek alkalmazásával, mint a hazánkban hagyományos tanári kontraszelekció felszámolására törekvéssel – sőt, perverz módon elbaszott NAT-ukkal még azt is sikerült elérniük, hogy a Hoffmann által mentségként habogott lexikális (és frontális) „tudásátadás” is szinte lehetetlenné vált nekik köszönhetően az iskolákban –, nyilvánvaló, hogy egy büdös szót sem hisznek abból, amit most mondanak.
1.
sárospataki lány 2016.12.18. 11:46:59
@jotekony koc: @snakekiller23: a felzárkóztatásban egyértelműen van politikai felelősség de én nem erről beszéltem. aki azt mondja (labrys), hogy a mélyszegénység lemaradását le lehet dolgozni azzal, hogy pl. betesszük („integráljuk”) jobb osztályokba, az teljesen el van tévedve.
2.
Érvsebész 2016.12.19. 18:25:26
@sárospataki lány: ” aki azt mondja (labrys), hogy a mélyszegénység lemaradását le lehet dolgozni azzal, hogy pl. betesszük („integráljuk”) jobb osztályokba, az teljesen el van tévedve.”
biztos elhasalnék egy szövegértési teszten, de szerintem @labrys: nem mondott ilyesmit.
3.
sárospataki lány 2016.12.20. 09:30:36
@Érvsebész: én ezt egy példának mondtam arra, hogy labrys nehezményezte, miért nem veszünk át már kipróbált módszereket. nyilván azt csak feltételeztem, hogy az egyik ilyen módszer az integrált oktatás, mea kulpa, lehet, hogy egyáltalán nem erre gondolt (de 🙂 )
4.
labrys 2017.01.17. 18:33:15
@sárospataki lány: „labrys nehezményezte, miért nem veszünk át már kipróbált módszereket. nyilván azt csak feltételeztem, hogy az egyik ilyen módszer az integrált oktatás, mea kulpa, lehet, hogy egyáltalán nem erre gondolt (de 🙂 ).”
1. labrys – mint te is idézed, szó szerint – (többek közt) azt is nehezményezte, hogy miért nem veszünk át már kipróbált, jó módszereket. De egy büdös szót sem írt arról, hogy „kipróbált módszerek” alatt egyedül és kizárólag az integrált oktatást értené.
5.
sárospataki lány 2017.01.19. 09:57:17
@labrys: akkor mesélj, drága, hogy milyen elfogadott módszereket felejtett el átvenni a magyar oktatás!
6.
labrys 2017.01.24. 21:00:57
@sárospataki lány: nyilván te magad sem gondolod komolyan, hogy egy blogposzt egyetlen hozzászólásában röpke összefoglalást adok egy egész tudományág (pedagógia) modern eredményeiről, illetve vázolom a legutóbbi két évtized hazai oktatáspolitikai & pedagógiai történelmét, beleértve az összes átvett, illetve át nem vett, de kipróbált/javasolt módszert és programot…
(hosszú fejtegetés, tessék felgörgetni, nem másolom ide)
7.
sárospataki lány 2017.01.25. 13:28:13
@labrys: kedves labrys, ez a válaszod blabla. ne próbálj rám borítani feldolgozhatatlan mennyiségű információt úgy általában az oktatásról, hanem pár pontban sorold fel, hogy szerinted milyen elfogadott módszereket felejtett el a magyar gazdaság átvenni külföldről. tehát módszer, elfogadott, külföld, magyar oktatás nem vette át. köszönöm.
8.
labrys 2017.01.25. 19:17:52
@sárospataki lány: kedves sárospataki lány, ha jól értem, azt szeretnéd, hogy a szerinted „feldolgozhatatlan mennyiségű információt” tartalmazó összefoglalókat – amelyekben a hazai oktatáspolitikai/pedagógiai szakemberek és szakmai szervezetek vázlatpontokba szedve, illetve részletezve is kifejtik a magyar oktatásüggyel kapcsolatos összes problémát és kérdést (beleértve a _te_ összes kérdésedre adható válaszokat is) –, számodra feldolgozható mennyiségűvé varázsolnám.
9.
sárospataki lány 2017.01.26. 07:21:11
@labrys: asszem itt szövegértési gondok vannak 🙂 nem az volt a kérdés, hogy gondok vannak-e a magyar oktatással, erről szólt 100+ hsz itt (ha megnézed a számokat, a budapesti iskolák a világ élbolyában találhatóak, tehát a legégetőbb probléma a leszakadó, mélyszegény vidékek ghánai színvonala), hanem arról, hogy szerinted és mások szerint is én tévesen feltételeztem, hogy te azt mondod, hogy az integrált oktatást nem vette át a magyar oktatás. erre az egy kérdésre kellene választ találni, hogy te az integrált oktatásra gondoltál-e bevett nyugati módszer alatt, vagy sem. ha nem, mea kulpa.
***
Nohát, itt tartunk most. Tényleg, basszameg, de most tényleg _erre_ elkezdtetek trollozni meg gyávázni? Ahelyett, hogy végigolvastátok volna a beszélgetést? Persze, nem _kell_ végigolvasni, de ha reagáltok rá, akkor gondolom, lenne értelme. Még labrys sem olvasta végig, mintha egy verklivel beszélgetnék, felteszi a lemezt, és nyomja, hogy orbán meg hoffmann meg ner, bemásolja a fél internetet, de egy szimpla kérdésre nem képes válaszolni.
@sárospataki lány:
De mi a kérdés?
Erőlteted itt a működőképes nyugati példa/gyakorlat átvételét. Feleslegesen. Ha @labrys: linkjeit figyelmesen átolvasnád, rájöhetnél arra, hogy semmit sem kell adaptálni. Volt már normális oktatásügyi koncepció. De eredményeket úgy nem lehet elérni, ha 10 évenként új irányba fordítják a kormányrudat és elsöprik az addig követett modellt.
@sárospataki lány:
Hadd segítsek, ha már ilyen ügyesen beszámoztad: az általad 7. pontnak nevezett valamiben „kértél” labrys-tól valamit, majd, amikor eleget tett „kérésednek”* (alighanem nem 5 perc alatt), jött a 9. pont terelése.
EHHEZ a korábbi 6 pontnak, illetve annak, miről volt szó az elején, a közepén, semmi, de semmi köze. De azért díjazzuk ezt a trükköt is. Bár ismertük már, az az igazság. 😉
* és a kérdésedre válaszolt, persze előfordulhat, hogy nem tudod azt kérdezni, amit szeretnél, de ez nem feltétlenül az ő hibája
@seol: ha gondolod, összfoglalom 1 (egy) mondatban: én azt szerettem volna megtudni, és mindegyik hszben kizárólag csak az érdekelt, hogy labrys a nem átvett, bevált nyugati módszereken az integrált oktatást értette-e.
kifejezetten konzekvensen ragaszkodtam ehhez, ezért is nem értem, milyen terelésről beszélsz? 4.-ben kaptam egy kitérő választ harmadik személyben, hogy „De egy büdös szót sem írt arról, hogy „kipróbált módszerek” alatt egyedül és kizárólag az integrált oktatást értené.” – de arról sem írt hogy egyáltalán azt értené, utána pedig jött a tekintéllyel érvelés, amibe igen sok energiát fektett, teljesen feleslegesen. én nem vagyok pedagógus szakember, nem érdekelnek a részletek és az értekezések, nem fogok energiát fektetni abba, hogy kibogozzam, mire is gondolt labrys, én kérdeztem tőle egy nagyon egyszerű kérdést. mint azt többször is jeleztem, hogy amennyiben tévesen tippeltem, hogy a 0.-ban meg nem nevezett módszerek az integrált oktatást jelentik, akkor részemről a meakulpa.
mégegyszer, én nem akartam arról beszélgetni labrysszal, hogy orbánék mit basztak el, vagy akárki más mit rontott el a magyar oktatásban. erről volt már szó, kimerítően ki lett tárgyalva, a véleményem is elolvasható (nincsenek illúzióim persze, hogy bárki elolvassa). megpróbálom megérteni, hogy mi ebben a terelés, és csak arra tudok gondolni, hogyha egy orbángecizés (labrys) esetén bárminek ellentmondok, akkor fidesztroll vagyok. lol.
@Eszter68: 🙂 🙂 🙂
én erőltetem? én????
@sárospataki lány: nem akkor vagy fidesztroll, hanem mindig. De nem baj. Ilyennek is kell lennie.