Jó, akkor beszéljünk Istenről
Eredeti szerző: jotunder
Josemaría Escrivát 1992-ben avatták boldoggá, miután csodálatos módon meggyógyította a súlyos betegségből Rubio nővért. Amikor szentté avatták már egy Manuel Rey nevű embert is kigyógyított a rákból, mindezt pedig jóval halála után tette Escrivá, ami még nagyobb csoda. Monsignor Escrivá az Opus Dei nevű szekta katolikus szervezet alapítója volt, egész életen a Caudillót szolgálta, számos embere a falangista kormány tagja volt és afféle reformfasisztaként segítette a spanyol gazdasági csodát.
Jeanne d’Arc-ot 1431. május 30.-án égették meg, miután az Egyház kiközösítette, de alig negyedszázaddal később már fel is mentették, halleluja, és 1920-ben lett belőle Szent Johanna. Soha nem támogatott fasiszta diktátorokat, írástudatlan parasztlány volt, aki fel akarta szabadítani Franciaországot, legalábbis ezt mondták neki a hangok a fejében. Johannát azzal is vádolták, hogy bizonyos gender-fluid attitűdöket vett fel, ami miatt Kiss-Rigó elvtárstól Szilvay testvérig igen sokan gyújtottak volna alá.
Amit nem állított róla senki az az, hogy tízéves ministránsfiúkat dugott volna meg. Senki sem lehet tökéletes, mondta volna II. János Pál, aki Escrivát szentté avatta és aki annyi pedofilt mentett meg a rendőrségi eljárástól, hogy akár tiszteletlen gondolataink is lehetnének vele kapcsolatban, de ugyan.
Engem azonban sem Escrivá, sem Woytila urak nem érdekelnek, ők csak adminisztrátorok voltak, Istenhez csak Johannának lehetett köze, már ha az az Isten, akire gondolok.
Amikor az egykori marxista majom Lánczi András a kereszténységről, a természet rendjéről beszél, a rózsafüzéremhez nyúlok annyira felbasz az ideg (három Miatyánk). Johannát nem közpénzből finanszírozták, nem kacsalábért ment Robert de Baudricourthoz, nem nyalta ki egyetlen járási fideszpárttitkár seggét, ő hallotta a szentek hangját, Nem akarta kitalálni Isten akaratát, Isten szólt hozzá, ő meg tette a dolgát.
A kérdés az, hogy halljuk-e Isten hangját. Várta-e Mózest Isten az égő csipkebokornál, feltámadott-e Jézus a harmadik napon. Nem tudjuk. Krisztus talán valóban létezett (Big. J.C. elégedetten eszegeti a vaníliás karikáját, mondjuk sokasíthatna magának, legalább csokisat, bocs a blaszfémiáért), de Mózes?
Minél többet foglalkozom tudománnyal, annál magabiztosabban állíthatom, hogy fogalmunk sincs semmiről. Nem azért mert buták vagyunk, egy mobiltelefonba kilencmilliárd tranzisztort azért nagyon hülyék nem raknak bele, de a valami az az igazi valami, annyival bonyolultabb, mint amit mi képes vagyunk felfogni, hogy néha sírni tudnék. Tudom deep learning meg kvantumszámítógép, plusz hálózatelmélet (hamarabb hiszek Ábrahám ősatyában, mint a skálafüggetlenségben, ennél többen nem mondhatok, de ha ezt nem írom le, akkor szétszakadok), az ember majd megfejti Istent. És ha nem? Látjuk mi az igazat a hiúságtól, tudós testvéreim?
El kell hinnem, hogy egy pár nanométer átmérőjű molekulában ott van mindaz, ami ezt a posztot írja, én is, meg a Mészáros Blanka, aki este Johannát játszotta a Katonában. Nem pontosan ugyanolyan hit ez, mint Johannáé? És még a hangok sem mondják. El kell hinnem, mert lehet, hogy Mózesnek ezt is elmondta az Isten, el kell hinnem, hogy nyolcvan milliárd neuronból álló szuperszámítógép keletkezett a koponyámban, aki tudja, hogy ki vagyok, pedig ez azért odébb van annál, hogy váratlanul megfordult a szél a tizenötödik században egy francia erőd alatt.
Hinnem kell, mert fogalmam sincs, az egészről. Tudok én értelmes arcot vágni, ha valaki kifejti az Ősrobbanást, de az okokra, az okok hiányára, az okok értelmezhetetlenségére pontosan olyan tiszta, írástudatlan, középkori szemmel nézek, mint Johanna.
Ha Isten nem a máról szól, nem a püspök úr Lamborghinijéről, nem a keresztényüldözéselleni államtitikár úr sushivacsorájáról, muszlimüldözésmelletti államtitkár úr thaiföldi barátnőjéről, thaiföldi barátnő hasán a keresztény-konzervatív kokaincsíkról, ha Isten nem arról szól, hogy ki lesz a polgármester Ecseren, ki lesz a tanszékvezető Piliscsaba-Alsón, kinek utalják ki a vajszínű trabantot, akkor nem tudunk róla semmit.
Akkor a Vincent pont úgy néz rá, mint a Mandiner, csak valamivel olcsóbban.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518187-6ab24fd24b4d7' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518187&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518187-6ab24fd24b4d7&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518187-6ab24fd24b4d7' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Zebrateve: Hazai aszályra. A XX. század elejei 25 napról mára kb. 3o napra nőtt a leghosszabb száraz periódus hossza. A trend egyértelmű, de eddig szerencsére nem katasztrófális (lenti link 9c. ábra).
http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Magyarorszag/
A nagy csapadékok (2o mm per napnál nagyobb eső) az éves csapadékösszeg felét adják, a XX. század elején 6 nap alatt, ma kb. 5 nap alatt. Ez sem vészesen nagy változás, de valóban változás.
Szerencsénkre az éves csapadékösszeg (nyilván területi változékonysággal) inkább növekedni látszik. Fenti link 7. és 1o. ábrája.
»Assessing the Global Climate in January 2020 January 2020 was the warmest January on record for the globe« http://www.ncei.noaa.gov/news/global-climate-202001
@rikitikitevi: http://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/202001
@Zebrateve: Szerencsére Földanyácska nem a klíma modellek szerint működik 🙂
Аz Observatory Hill, Sydney, 1858 óta gyűjtött adatai megtalálhatóak a neten:
http://www.bom.gov.au/jsp/ncc/cdio/wData/wdata?p_nccObsCode=139&p_display_type=dataFile&p_stn_num=066062
A tüzek kapcsán egyesek sokszor emlegették, hogy az aszály a fő oka, mert példa nélküli, és klímaváltozás, és CO2, és a többi.
Október-január átlagban 340mm-t szokott hozni. 2019-20-ez 133mm volt, egyértelműen aszályos. De 1858 óta az alábbi évek hoztak 135mm-nél kevesebbet ebben a 4 hónapban (mögötte az azt megelőző óta eltelt évek száma):
1875
1908 33
1913 5
1918 5
1928 10
1939 11
1941 2
1951 10
2002 51
2019 17
Gyakoribb szélsőség?
Azt is meg lehet nézni, hogy hány olyan év volt, amikor január vagy február vagy március több mint 400mm-t hozott az átlagos 100-130mm helyett 1858 óta (mögötte az azt megelőző óta eltelt évek száma):
1870
1873 3
1878 5
1890 12 (február és március is)
1892 2
1942 50
1956 14
1990 34
1992 2
2020 28
Gyakoribb szélsőség?
De a szélsőségekkel való riogatás nagyon ügyes. Az emberek azt jobban megjegyzik mint az átlagost, és könnyebben fektetnek „trendet” egy szélsőséges pontra ami érzelmileg mélyebb nyomot hagyott bennük.
Most címlapos az indexen. Az előző interglaciálisban úgy 129 ezer éve 2 fokkal melegebb volt mint most és ez 3,8 m tengerszint emelkedéssel járt.
index.hu/techtud/2020/02/15/antarktisz_olvadas_jeg_olvad_tengerszint_emelkedes_felmelegedes_klimavaltozas/
Ugye ehhez sok közünk nem volt. 🙂
@rdos: és? ennek mi köze ahhoz a kérdéshez, hogy a mostanság tapasztalható melegedésben az ipari/fogyasztói civilizáció jelentékeny, esetleg döntő szerepet játszik-e, vagy sem?
@incze: Csak annyi, hogy a természet sokkal nagyobbakat változott magától, mint amennyivel most riogatnak. Csak ezt mindig elfelejtik megemlíteni a klímaharcosok. De valószínűbb, hogy fogalmuk sincs róla.
Pl. az index cikk címe netto baromság. „Egyszer már nagyon olvadt az Antarktisz, akkor 3 méterrel emelte meg a tengerszintet” mondja, holott csak az utóbbi 450 ezer évben ez a mostani az 5. melegedés (interglaciális), és legalább 3-szor a 4-ből magasabb hőmérséklettel járt mint a mostani. A tengerszint pedig 120-140 métereket változott, és legalább 3-szor a 4-ből magasabb volt mint a mostani ezen idő alatt.
Szerinted ezt az „egyszer már nagyon olvadt az Antarktisz” tudatlanság, vagy félrevezetés okán íródott?
@Bolygó Hollandi: csak megismételni tudom a kérdést, mert amit mondasz szép is, érdekes is, talán igaz is, csak semmi köze hozzá.
nem kérdés, hogy voltak-e a földtörténetben nagyobb melegek, vagy zimankók. nyilván voltak, volt hogy föld se volt, vagy már volt, de nem volt rajta élet. csak ez a kérdés szemponjából érdektelen.
a kérdés az, hogy a most tapasztalható melegedésben van-e lényeges szerepe a jelenlegi civilizációnak, és mekkora. mert ugyan lehet, hogy földtörténeti értelemben a mértéke jelentéktelen, meg vótmá ilyen, amikor még össze-vissza pár százezren gyüjtögettek a szavannákon, de ahhoz épp elegendőnek tűnik, hogy méretes turbulenciát okozzon egy hétmilliárdos, jobbára mesterségs környezetben, mesterséges infrastruktúrákra kapcsolt népesség életében. ha *ezt* a melegedést okozzuk, elősegítjük, célszerű lenne nem tenni (amből nem következik, hogy tudjuk is nem tenni, valószínűleg nem).
@incze: Ha nem ismerjük és nem értjük az alap folyamatokat, akkor miként tudnánk megbecsülni az emberi ráhatás mértékét?
Ha nem tudjuk, hogy mi történt tavaly meg tavalyelőtt, akkor miként tudjuk megbecsülni, hogy a Nagykörúton márciusban mért melegedésből mennyi a természetes hatás, mennyi a lakások fűtésének a hatása, és mi várható, ha mindenki kikapcsolja a fűtést márciusban. Akkor júliusban nem lesz kánikula?
A jelenlegi, hangerőben domináns megközelítések azt az érzetet keltik az emberek túlnyomó többségében, hogy csak az emberi tevékenység okozza a klíma változását. 30 évvel ezelőtt (de sokszor most is) a tipikus érv az antropogén hatás mellett az volt, hogy „ilyen gyors és ilyen nagy változásra nem volt példa”. Tehát nem lehet természetes. De ezt azóta a részletesebb kutatások vastagon cáfolták.
A klímatrendeknek az utóbbi 2000 viszonylag jól dokumentált évben bekövetkezett többszöri változását se értjük. De azt tudjuk, hogy szokatlanul stabil klímában éltünk az utóbbi pár ezer évben összevetve csak az utóbbi 18,000 évben bekövetkezett hatalmas változásokkal (+10-11C és +120-140m tengerszint emelkedés minden emberi hatás nélkül).
Itt van pl. az utóbbi viszonylag stabil(!) 2000 év hőmérséklet anomáliáinak becslése 2 grönlandi és 2 antarktiszi jégfúrás alapján, mellette a „korrigált” 170 évnyi műszeres mérések adataival.
oz4caster.files.wordpress.com/2018/11/fig-3-ice-core-temp-anom-2000-years.gif
Nagyon más a fekvése, mintha csak az utóbbi 170 évet néznéd. Pedig csak azt szokták mutogatni a hatás kedvéért.
Itt lehet több metszetben is nézegetni a közelmúlt paleoklímájának változását több különböző társaság munkáját összehasonlítva. Bakfitty ami most történik, még ha az egész antropogén volna (aminek azért nagyon kicsi az esélye).
oz4caster.wordpress.com/paleo-climate/
Nem egészen értem, miről beszéltek. Az IPCC sokszáz kutatója közül sokan természetesen nagyon is jól ismerik a paleoklimatikus változásokat, nem utolsósorban azért, mert ez a szakterületük. Az IPPC jelentésekben külön fejezete is van ennek. Ezek az emberek pontosan ismerik a modellek bizonytalanságat is.
És mindezek mellett és mindezeket tekintbe véve az IPCC jelentések megállapíják, hogy a használt modellek egyre javulnak és elfogadják a köveztetéseiket – melyek szerint ilyen meg olyan melegedésre és tengerszint-emelkedésre kell számítani.
@Grrr: Voltál ilyen jellegű kutatás és jelentéskeszítés közelében? Sok szintje van a tudásnak és az ismereteknek. Mondjuk durván van 8 szint:
1) mi az amit a paleoklímáról tudnak (és milyen bizonyossággal) a szakértők
2) mi az amit értenek belőle (és milyen bizonyossággal)
3) ebből mi kerül be és milyen súllyal a jósló modellekbe (más társaság)
4) mindebből mi kerül be az IPCC jelentésbe
5) mi kerül kihangsúlyozásra az IPCC jelentésből
6) miről beszél a média
7) mit ért meg az átlagpolgár és az egyszeri XR aktivista
8) mit csinál a politikus a szavazatmaximálás érdekében
Már a 4) és 6) szintek közt is már hatalmas eltérések vannak:
Pl. hiába van az IPCC AR5-ben (4-es szint), hogy
A) „There is very high confidence that the maximum global mean sea level during the last interglacial period (129,000 to 116,000 years ago) was, for several thousand years, at least 5 m higher than present and high confidence that it did not exceed 10 m above present.”
– ha a 6-os szinten az index újságírója az írja a címbe, hogy „Egyszer már nagyon olvadt az Antarktisz, akkor 3 méterrel emelte meg a tengerszintet”
B) „Lower than late 20th century summer Arctic sea ice cover is reconstructed and simulated for the period between 8000 and 6500 years ago in response to orbital forcing.” – azaz 6-8 ezer éve kisebb volt a sarki jégsapka
– ha a 6-os szinten minden klímaérzékeny újságíró a sarki jég olvadását mutatja nyaranta mint a katasztrófális melegedés bizonyítékát, de nem említi, hogy hát ilyen azért volt nem is olyan régen minden emberi ráhatás nélkül is.
Az 1) és 8) szintek közötti összefüggés meg a véletlen műve 😉
@Grrr: A jelek szerint az IPCC-s tudósok között meglehetős kisebbségben lehetnek a paleoklimatológusok. 🙁 Csak egy hazai példa, met pont hu-ról, „A jégkorszak (glaciális) korai beköszöntésének lehetősége” címmel.
http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/jegkorszak_lehetosege/
Tudod mi ezzel a baj? „Csak” az, hogy most is jégkorszakban élünk úgy 2,3-2,5 millió éve! Szakszóval az interglaciálisban. Az előző teljes jégkorszak pedig 2oo millió évvel ezelőtt volt (igen, akkor még a dínók uralták a Földet). A jelenlegi jégkorszak eddigi klíma görbéit az előbb @Bolygó Hollandi: kollega linkelte.
Kitalálom azzal hogy most is jégkorszakban élünk újat mondtam Neked. Vagy tévedtem?
Nyilván nem kell mindenkinek a klímatörténetet ismernie, de már engedelmet, aki időjárást jósol – jövendöl – modellez, ugyan nézzen már vissza egy kicsit tovább mint 1965-1975!
@Bolygó Hollandi: A napokban volt hír a HVG-n, hogy idén februárban megdőlt az Antarktisz meleg rekordja, 2o, azaz húsz Celsius fokot mértek (amúgy a legészakibb nyúlványán)! Mind megsülünk! Kommentelni nem lehetett, ezért írtam mailt a HVG-nek, hogy februárban ott lent délen most nyár van, olyan mintha nálunk lenne augusztus.
Se válasz, se helyesbítés (egy pár napig néztem csak). Mikor legyen meleg ha nem nyáron?
@rdos: negyven éve még l4 fok volt az antarktiszi melegrekord.
@Bolygó Hollandi: Nyilván csak az ötödik lépésig van értelme beszélni szaktémákról. Hogy jöhetnek újságírók egyáltalán a képbe egy komoly témánál? 🙂
@rdos: A valódi tudományos vita színvonalas szakemberek között zajlik. Ha eléggé felkészült vgy hozzá, akkor – gondolom – részt vehetsz benne. Az OMSZ sajtóhíreit író nemtudommilyen meteorológus elemző hogy jön ide? Egy több ezer kutató által gondozott több évtizedes tudományág felhalmozott ismeretanyaga, több évtized óta javítgatott modelljei azok, amelyekkel lehet vitatkozni, ha ezt szeretnéd. Komolyan egy hatbekezdéses cikk amet.hu-n a célpont? Amúgy a címben pontosítva a témáját a glaciális-t említi, ami, ha jól sejtem, már helyesebb megfogalmazás.
@rdos: Az volt az érved, hogy az antarktiszi melegrekord az ottani meleg évszakban született, ezért nem érvényes?
@Grrr: Na, most fejeztem be. Mikor legyen meleg, ha nem a déli féltekei nyáron? HVG szerint meg már tél (északi féltekei tél) időszakában meleg rekord. 🙁
Jégkorszakban élünk. Tudod-e?
Még egyszerűbben fogalmazva, a kérdés (ember okozta klímaváltozás) alaposan át van politizálva. 🙁
Én pusztán csak ennyit említettem meg, hogy a(z eddig el nem döntött) kérdés az „csak” annyi, hogy ehhez mi emberek mennyivel járultunk hozzá?
Ja. Ja. CO2 hiszti miatt csináljunk rossz atomot. Az majd biztosan jó lesz. 🙁
Félig vizesként mondom. Azért nézzük a dihidrogén monoxidot is (H2O).
Újabban Arrhenius CO2 mániája a nyerő politikai termék, de láttunk már ilyent korábban is. Amúgy keretes mű, hogy Gréta Arrhenius ük-ük unoka. 🙁
hu.wikipedia.org/wiki/Svante_August_Arrhenius
@dr Brcskzf Gröőő: És 6 ezer éve mennyi volt?
@Grrr: Ezt elmondanád a marhaságokat címlapon terjesztő indexes „szakújságírónak” is? Aki egyébként biológus, aki valamikor tudománnyal is foglalkozott, csak valami miatt a szakmai igényességet nem tartja fontosnak klímaügyben.
Sajnos a 7-es szinten lévő depis tinik és végveszélyt hirdető XR aktivisták ilyen marhaságokból „tájékozódnak”, hiába lenne jó, ha nemcsak IPCC jelentéseket, de azok nehezebben hozzáférhető kritikáit is olvasnák és értelmeznék. A 8-as szinten lévő politikus meg csak azt nézi, hogy éppen milyen hívószavakra figyelnek a népek.
@rdos: és mennyi volt a gradiens?
@Grrr: xkcd.com/2268/
@Bolygó Hollandi: OK, előre bevallom, hogy nem kívánok érdemi munkát tenni bele, de a kérdésre nem válaszoltál. Az, hogy 4 hónap alatt összesen mennyi volt a csapadék, nem túl pontos megmérése az aszálynak. A csapadék nélkül eltelt leghosszabb időszakot és a hőmérsékletet sem szabadna kihagyni a dologból (meg még néhány dolgot, nyilván, de kezdjük az alapoknál).
@rdos: Akarod mondani, az éves csapadékösszeg inkább csökkenni látszik („Magyarországon az éves csapadék mennyisége némileg csökken”), bár nem szignifikánsan. Egyébként pedig az előrejelzésekről beszéltem, nem a tényadatokról.
@Zebrateve: A papír (html szöveg) mindent elbír. A 7. és 1o. ábra szerint viszont inkább nőtt.
@rdos: Egyrészt a térképen 1961-hez viszonyítanak, a diagramon és a táblázatban a 1901-hez. Másrészt a súlyozott átlag megtéveszthet: a csapadékosabb délnyugati részeken a 12%-os csökkenés messze több csapadékot jelent abszolút értékben, mint a 12%-os növekedés a Közép-Tisza-vidéken.
@Zebrateve: Bocs, nem láttam nyomát, hogy kérdeztél volna. De abban egyetértünk, hogy ezek komplikált dolgok. Csak azt akartam bemutatni, hogy a rendszeresen ismétlődő „klímamodellek éppen azt jelzik, hogy jelentősen megnőnek a szélsőségek” megállapításokat a valós adatok nem feltétlenül támasztják alá.
Érdekességképpen itt egy remek összeállítás az éves ausztrál csapadék térbeli és időbeli változásáról. Finoman szólva sztochasztikus. 2019 egyértelműen egyike volt a szárazabb éveknek, de ebből messze menő következtetéseket legfeljebb XR aktivista és újságíró tud levonni 😉
http://www.bom.gov.au/climate/history/rainfall/
@Zebrateve: Igen, a szöveget csak most olvastam el, mert egy diagramm, vagy térkép többet ér ezer szónál és szokásom hogy csak azokat nézem (leírásból dumát lehet rekeszteni :-().
Valóban úgy van ahogy mondod, 1961-től mérik a változást, a leírás szerint akkortól már részlet gazdagabb – sűrűbb csapadék eloszlást tudtak az OMSZ-ben mérni.
Már mostan ha a 6. ábrát – csapadék Amáliát :-), na jó anomáliát megnézed, ott biza szemben az emelkedő hőmérséklettel nem látni emelkedést. Szerintem az sem véletlen hogy a trend vonalat (ami vízszintes, vagy enyhén emelkedő ránézésre és szerintem Gauss óta, aki az eltérések négyzetösszegével számol) nem húztak be. 2o1o-ben vagy 11-ben brutális nagy csapadék többlet volt (emlékszem is rá, akkor a népek azért kerestek, mert túl sok volt a víz – általában a kevés víz miatt keresnek).
A 7. ábrán (éves csapadékösszeg változás) valóban %-ban van (egyszerűen nem is értem, a csapadék összeget mm-ben számoljuk), de a 1o. ábrán már mm per évben.
Röviden, nekem úgy tűnik, hogy direkt nem összehasonlítható adatokat – diagrammokat – térképeket adott meg a met, elismerve hogy akár tévedhetek is. 🙁
@Zebrateve: Na. Egy kicsit bóklászva a met pont hu-n.
http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evszazad_idojarasa/
Ez csak 2ooo-ig tartalmazza az átlagos éves csapadékösszeg adatokat, szemben az éghajlat változásos előző linkemmel, ami csak a csapadék változását mutatja (az új 198o-2o1o bázis időszakhoz képest szemben a még pár évvel ezelőtt is szokványos 1961-199o átlagához képest). Trendet 2ooo-ig szerintem itt sem látni, ránézésre az utolsó a 2ooo. évi talán ha egy kicsit lefelé húzza a trendet, csak hát azóta eltelt majdnem 2o év és egy igen csapadékos 2o1o? 2o11?.
444.hu/2020/02/21/bothadsereg-terjeszti-a-klimavaltozast-tagado-allaspontot-a-twitteren
@Zebrateve: Csak belebotlottam. Neked volt igazad, valóban csökkent 118 év alatt a hazai éves átlagos csapadékösszeg, olyan 62o mm-ről 6oo-ra. Lenti linken 2. ábra.
http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/
@netukki: Most azok tagadják a klímaváltozást, akik azt mondják, hogy 10-12C átlaghőmérséklet és 120m tengerszint ingadozás az normális a földi klímánál a jelenlegi geológiai korban; vagy azok akik szerint elfogadhatatlan, ha 1-2C és 1-2m ingadozás? Ezen mindig megzavarodok valahogy.
@Bolygó Hollandi: 🙂 Pontosan. Így lettünk klíma változás „tagadók”. 🙂 Viccnek is rossz, pedig szeretem ha recseg a vicc. 🙂 Jobban aggódom a klíma változása miatt mint Gréta. Ja, csak én mástól félek. 🙁
@rdos:
Isten, adj nekem derűt és a nyugalmat, hogy tudomásul vegyem mindazt, amin úgysem változtathatok (a természetes klímaváltozást), bátorságot, hogy változtassak azon, aminek megváltoztatására képes vagyok (az ember okozta változásokat), és bölcsességet, hogy mindig megmondhassam, mi a különbség a kettő között. (Kurt Vonnegut)
@Bolygó Hollandi: „Most azok tagadják a klímaváltozást, akik azt mondják, hogy 10-12C átlaghőmérséklet és 120m tengerszint ingadozás az normális a földi klímánál a jelenlegi geológiai korban; vagy azok akik szerint elfogadhatatlan, ha 1-2C és 1-2m ingadozás? Ezen mindig megzavarodok valahogy.” tényleg elég zavartnak tűnsz.
nem beszél senki (rajtad kívül) a „jelenlegi geológiai korról”. a kérdés a jelenkorról szól arról a vagy kétszáz évnyi időszakról, amely az „ipari forradalom” után (főként az ipari és a mezőgazdasági tevékenységgel) bődületesen átszabta a föld felszínét és folyamatait. lehet ezt a hatást fitymálni egy-egy kiadósabb természeti katasztrófához, a naptevékenységhez, vagy a néhány évmilliós, lassú geológiai folyamatokhoz képest, csak nem nagyon okos dolog. több okból sem.
a jelenségkör, amelyről szó van, a jelenleg élő emberiség (és ezen belül is a civilizáció) kontextusában érdekes, egyáltalán nem a paleogeomittoménmi szempontjából, és nem pl. csillagászati szempontból. nagyjából, ahogy egy tizedikről kizuhant ember kapcsán sem a newtoni mehchanika a jó értelmező kontextus, xy kiesett, mert g.
mostanára szerintem felfogta mindenki, hogy a paleogeoizé szempontjából egy kimondottan unalmas, eseménytelen földtörténeti másodpercben élünk, ahogy a mechanika szempontjából is unalmas, szokvány jelenség a faszi kizúgása az emeletről. viszont arról biztosíthatlak, hogy a faszi és környezete szempontjából nem az.
az érdemi információd itten az, hogy a paleoizé tanúsága szerint geológiai folyamatok külön nem súlyosbítják a helyzetet, ami igazán nagyszerű, pláne hogy azok lehetséges méreteit már többször érzékeltetted.
az idézetre visszatérve az: „1-2” nem „elfogadhatatlan”, hanem több modell szerint dögletes, és ezért, ha lehet, kerülendő. és ez kurva nagy különbség.
nem mindenki döglik bele (sőtsőtsőt, van még olyan is, aki jól jár), „az élet” tutira fennmarad, csak éppenséggel abba a pár foknyi különbségbe sok helyütt, és sokan beledöglenek, sok minden (civilizációs vívmány és szemét) elpusztul. sokkal nagyobbak és megrendítőbbek a veszteségek mint ama pár fok nélkül. (csernobil után burjánzó fauna jött létre a zónában, ergó tök fölösleges azon pöcsölni, hogy elkerülhető lett volna vagy sem, és hogyan.)
amúgy tudtommal nem 1-2 az „1-2”, 2 °C csak a teljességgel elérhetetlennek tűnő párizsi klimapolitikai célkitűzés, a prognózis számok az egyre inkább a hurráoptimistának tűnő 3 °C-tól fölfelé indulnak. és ezek olyan átlagszámok, amelyek veszedelmesen elfedik a lényeget, a peches helyeken lényegesen nagyobbat változó klíma által beindított láncfolyamatokat. azt is, hogy időben is széthúzódó folyamatról van szó, van ahol ez már jelen idő, sőt közelmúlt, csak kérdezd a jegesmedvéket, kiröhögik-e a melegedés mértékét.
a „hiszti” nekem sem tetszik, de az pillanatnyilag a földi információ- és emóció csere alap működésmódja, és egyáltalán nem a klímavita sajátsága, ahogy az sem, hogy a krízis-szörfösök megpróbálják lenyúlni belőle a hasznot, ki kisebbítve, ki nagyítva a bajt, ahogy a tudásuk, a főnökük, vagy a kocka kidobja nekik. etc. élj vele, hadakozz ellene, sok sikert, de próbáld már meg észben tartani, hogy miről van szó.
Kedves @incze: ! Nem nekem mondtad, ezért kissé félénken válaszolok. A „paleoklíma izé” ahogy nevezted azért hasznos, mert abból látjuk hogy milyen katasztrófális változásokra képes a Föld éghajlata nélkülünk is.
Én spec. a globális felmelegedéstől azért tartok (függetlenül attól hogy mi okoztuk-e vagy sem), mert ha a teljesen véletlenül a nagy óceáni szállítószalag leáll, akkor fázni fogunk, de nagyon. 🙁 Czelnai Rudolf szerint elég ha 1,5 évig blokkolja valami az óceáni vízkörzést és akkor az megáll. Mi meg kihűlünk (lesz egy rapid glaciálisunk). 🙁 Ehhez nem kell más mint a Norvég tengeren megjelenő sok-sok édesvíz, ami pl Grönlandi jég olvadásból könnyen oda kerülhet. 🙁
Nem kicsit értékelik túl a légkört a klímánk alakulása szempontjából az ICPP-s tudósok. Okát nem is értem, de nem kell nekem mindent érteni. 🙁
Az meg csak hab a tortán, ha Napunk aktivitása a jövőben egy kicsit csökken, akkor pedig „csak” egy kis jégkorszakba kerülünk. 🙁
Végül is valaki pontosan megszámolta már hogy mekkora a légköri CO2 üvegház hatása? Csak azért kérdezem, hogy nehogy szellemekkel küzdjünk.
Amúgy senki nem fizet, érdek nélkül osztom meg kétségeimet a földi klíma jelenkori változása, lehetséges jövőbeli alakulása, és főleg múltbéli bemutatása – magyarázása kapcsán.
earthobservatory.nasa.gov/images/146322/antarctica-melts-under-its-hottest-days-on-record
@incze: A jegesmacik koszonik jol vannak, kb 5x annyian mint 70 eve (kb 25,000 most vs 5,000 az 50s evekben) annak ellenere, hogy a kanadai kormany engedi, hogy az eszkimok vadasszak oket, mert az a tradiciok resze. Sot, azt is engedi a tundi-bundi kornyezeterzekeny kanadai kormany, hogy az eszkimok eladjak a jegesmacik kilovesenek jogat jo penzert annak aki megfizeti (amcsiknak). Biztos ez is a tradiciok resze.
fee.org/articles/the-myth-that-the-polar-bear-population-is-declining/
A jegesmacik tok jol tuleltek a mostaninal par fokkal melegebb idoszakokat is, kisebb jeglefedettseggel, az utobbi 10,000 evben. Hat hatarozott hulesi es ennek megfelelo melegedesi periodust azonositottak csak a Holocenban (utolso 10,000 evben – a „jegkorszak” utan). http://www.geo.umass.edu/climate/papers2/Wanner_2011.pdf
A jegesmacik azzal is egyetertettek, hogy „A clear cyclicity was not found, and the spatiotemporal variability of temperature and humidity/precipitation during the six specific cold events (8200, 6300, 4700, 2700, 1550 and 550 years BP) was very high.” – azaz leforditva: az embereknek fingjuk sincs, hogy mi tortenik a foldi klimaval. Valtozik itt, valtozik ott, de nem vilagos, hogy mikent es mitol.
A jegesmacik viszont felhaboritonak tartjak, hogy egyesek oreg es elgyengult tarsaikat sajat kis propagandaceljaikra hasznaljak fel, mint pl. a National Geographic fotosa, aki eloszor mint „This is what climate change looks like.” adott el egy szivszaggato videot egy vegelgyengulo macirol. Egy evvel kesobb viszont elismerte, hogy figalma se volt, hogy volt-e valami koze a maci problemainak a klimahoz: „Perhaps we made a mistake in not telling the full story—that we were looking for a picture that foretold the future and that we didn’t know what had happened to this particular polar bear.”
http://www.nationalgeographic.com/magazine/2018/08/explore-through-the-lens-starving-polar-bear-photo/
De Lazar Jani is tudott rettegni Becsben a migrancsok okozta katasztrofatol, meg a Szovjetunioban is mindig tudtak mutatni egy-egy beteg, oreg feketet Alabamaban annak illusztralasara, hogy az amerikai rendszer katasztrofaja elkerulhetetlen.
Az egy kulon erdekesseg, hogy az XR-ban milyen szepen egymasra talalt az antikapitalista mozgalom a klimarettegessel. Ez egy nagyon erdekes parhuzam, amirol majd kesobb tobbet. De annyiban nagyon erdekes, hogy a gazdasagi ciklusokat se tudjuk ugy modellezni, hogy abbol sok evre elore lehessen josolni, pedig ott az adatok adat es osszefuggesek ismertebbek mint a klimaban. Masreszt a zavaroan kiszamithatalan gazdasagi folyamatok kontrolasara tett kiserletek (tervgazdalkodas) se igazan vezetett eredmenyre – ahogy a klima kontroljaban se fog.
@Bolygó Hollandi: ami ellen jegesmci ügyben hadakozol, azt senki sem mondta itt. a jegesmacik sokasága elvándorlásra kényszerült az utóbbi években, amire számos forrást találsz pillanatok alatt hírekből, tudományos cikkekből, a helyzetet kezelő hatósági intézkedékből. az efféle migrációk, legyenek azok jegesmedvék vagy emberek, nem arra utalnak, hogy a delikvensek „köszönik, jól vannak”, és persze csak addig nyújtanak megoldást (ha már a puszta pillanatnyi túlélést ilyen ledélyesen pozitív kimenetnek tekintjük), míg van hová menni. az a benyomásom, hogy az ilyesmiket, földtörténeti léptékben gondolkodván, nem tekinted komoly dolognak.
@incze: A jegesmacikat te hoztad fel. Tok jo, mert szepen mutatjak, hogy mikent torzitjak a hireket a „klimavedok” az Ugy erdekeben. Ahogy a National Geographic fotosa rafogta rogton a rossz borben levo macira, hogy klimavaltozas, vagy ahogy nehezen talalod meg pl. a WWF oldalan, hogy a macik 5x annyian vannak, mint 70 eve. Rohadt eros szuroknet mukodik az ideologiai elkotelezettseg.
De sokat elarul az antropocentrikus szemleletedrol a „jegesmacik sokasága elvándorlásra kényszerült az utóbbi években” kitetel, ami egy nagyon statikus varosi vilagkepre utal: ha ott van az allatkerben ahol tavaly, akkor jo, ha nem ott van, akkor valami baj van. 😉
Egyreszt a jegesmacik nem territorialisak, hanem allandoan vandorolnak. Dokumentaltak egy ev alatt tobb ezer km-t is megtevo macit. Persze mindig odamegy ahol jobban erzi magat, es elmegy onann ahol kevesbe (mert eppen huvos van, vagy meleg van, vagy nincs kaja). A migracio kulonosen a tengeri kornyezetben elo emlosoknel termeszetes dolog es nem katasztrofa.
Masreszt hogy a francba ne vandorolnanak uj helyekre, ha 5x annyian vannak? Egy-egy terulet eltartokepessege veges. Persze, hogy megjelennek olyan helyeken, ahol korabban nem voltak. Tudom, egy rendes XR aktivista azt varja, hogy sok jegesmaci legyen, de csak akkor jojjenek elo, amikor le akarja fotozni oket – csak a vilag nem igy mukodik.
Vegul, ha most eppen melegszik az ido – es a berni egyetem linkjen lathattad, hogy mar hatodszorra 10,000 ev alatt (hol van ez a geologiai idotol?!) akkor mindig kicsit arrebb megy minden allat, vagy alkalmazkodik, vagy kihal. A jegesmacik is kenytelenek voltak koltozni minden melegedesnel es minden hulesnel, tehat 12-szer 10,000 ev alatt, kulonben nem eltek volna tul. De csak most katasztrofa?
@ámbátor: en.wikipedia.org/wiki/Serenity_Prayer
@dvhr: tudom, tudom, de én a Vonnegut verziót kedvelem.
Természettudományi Közlöny 1. kötet. 1. füzet (1869.)
Mi magyarok büszkén állíthatjuk, hogy politikai képzettség tekintetében hazánk Európa államai között diszes állást vivott ki magának, büszkén állíthatjuk, hogy hasonló politikai fejlettséggel csak á nyugat civilisált népei dicsekedhetnek, s végre büszkén állíthatjuk, hogy vannak politikusaink, kiket nagy nemzetek hasonló büszkeséggel neveznének magukéinak.
Ha azonban a tapasztalás azt tanítja is, hogy a politikai fejlődéssel a civilisatio, a tudományok elterjedése karöltve halad előre, nálunk kivételre találunk ; nálunk a politikai vívmányok mellett minden másnemű fejlődés háttérbe szorul.
És honunkban különösen a természettudományi ismeretek nem találták még meg hazájokat, nem vertek még mélyebben gyökeret s csak egyes privilegiáltak szükkörü birtokán diszlenek. Ha a külföld a tudomány egy ujabb győzelmét hirdeti, hazánk határain belől, az örömhír gyenge viszhangját is alig lehet hallani.
(Szily Kálmán: Olvasóinkhoz! Budán, 1868 december 10-kén.)
Az ember született meteorolog. Apraja, nagyja hivatva érzi magát arra, hogy az időt birálgassa, néha megdicsérje, legtöbbnyire ócsárolja, s megjövendölgesse. Beszélgetéseink fele az időn kezdődik, s nincs tárgy, melyet a társalgás ennél jobban elkoptatott volna s kevésbbé nélkülözhetne. Nincs mesterség, melyet többen s régebben űznének, mint az időjóslást. Egyik az idő csalhatlan jeleit a nap- és holdban, a csillagokban keresi; másik az állatok magatartására alapítja jóslatát; emez vakon indúl a száz éves naptár után, amaz önbizalommal támaszkodik magára és saját lába száránál biztosabb barométert el nem ismer.
[…]
Változik-e egyes vidékek, vagy a föld összes éghajlata s miképen? erre csak százados tapasztalások után felelhetni. Jelinek, a bécsi központi meteorologiai intézet tudós igazgatója, 90 éves adatokat gyűjtve össze, úgy találja, hogy a németországi állomásokon 1800-ban legnagyobb értéke volt az évi közép hőmérséknek, s hogy azóta ez fogytön fogy — de ki merne még erre a vékony alapra elméletet emelni ? Valamint a földnek ezredek folytán egymás fölé telepedett rétegeiből s lerakodásaiból kiolvashatjuk a föld alakulása történetét — úgy az időjárás nyomaiból — a gyűjtött adatokból — százados rétegeket kell egymás fölé telepíteni, hogy azokból az éghajlat alakulása szembe tűnhessék.
(Greguss Gyula: A meteorologia haladásairól Felolvastatott az 1868. május 6-ki szakgyülésen – a legeslegelső cikk a közlönyben 🙂 )
epa.oszk.hu/02100/02181/00001/pdf/EPA02181_Termeszettudomanyi_kozlony_1869_001-048.pdf
@netukki: Ja, nyár közepén, kicsit meleg van ott.
Hosszútávon viszont a NASA aszongya, hogy az Antartktisz növekszik, és csökkenti a tengerszintet. És cáfolja az IPCC-t…
Akik ki tudja mi alapján hozták ki ezt a hülyeséget is az Antarktiszról.
http://www.nasa.gov/feature/goddard/nasa-study-mass-gains-of-antarctic-ice-sheet-greater-than-losses
@Grrr: az IPCC-nek nincs kutatója, 10 bürökrata alkalmazottja van, akik összegereblyézik az „önkéntes” tudósok micsodáit.
Aztán időnként töredelmesen bevallják, hogy „scientifically” teljesen „unfounded” reportokkal állnak elő amelyek egyetlen célja, a döntéshozók befolyásolása volt.
wattsupwiththat.com/2010/01/23/breaking-news-scientist-admits-ipcc-used-fake-data-to-pressure-policy-makers/
Ami nem meglepő, mert hogy backtestinget sem végeznek a modelleikkel.
http://www.sjsu.edu/faculty/watkins/IPCCmistakes.htm
Néhány példa hogy korábban az IPCC mikkel állt elő, mint állítólag tudományosan megalapozott konszenzus:
nem lesz több hó, jönnek az enyhe telek
(2014-ben szerintük persze már a hideg telek a természetes velejárói a globális melegedésnek, még egy upsz sem sikerült ehhez a faarccal elővezetett fordulathoz)
wattsupwiththat.com/2014/04/02/the-big-list-of-failed-climate-predictions/
notrickszone.com/2013/04/04/climate-science-humiliated-earlier-model-prognoses-of-warmer-winters-now-todays-laughingstocks/
climatism.blog/2019/11/18/snowfall-will-signal-the-death-of-the-global-warming-movement/
a Himalája gleccser és hótakarója 2035-re eltűnik
blogs.scientificamerican.com/guest-blog/ipcc-finally-acknowledges-its-e2809chimalayan-blundere2809d/
De hasonló az Arktisz eltűnése mostanra, az IPCC-t „meglepő” kizöldülése a Földnek, na meg a legújabb divat, az Antartktisz olvad, minmeghalunk
Mint fentebb elokerult már, A NASA aszongya, hogy az Antartktisz növekszik, és csökkenti a tengerszintet.
http://www.nasa.gov/feature/goddard/nasa-study-mass-gains-of-antarctic-ice-sheet-greater-than-losses
Meg azt is mondja, hogy nincs konszenzus, fingjuk sincs hogy mi van, és miért.
http://www.nasa.gov/content/goddard/antarctic-sea-ice-reaches-new-record-maximum
De legalább ők ezt mondják, és nem azt amit az IPCC hogy bár még soha nem találtunk el semmit, de mi tudjuk jól, a többinek kuss és minmeghalunk.
Nem, egyáltalán nem „konszenzusos” ez a „tudomány” amit az IPCC pár évente 180 fokos pálfordulatokkal tarkítva előad.
A klímakutatók nagy része tényleg ki van hagyva, a kritikai észrevételeik esetén először keresztrefeszítik őket, utána csendben beemelik az IPCC anyagába…
marha nagy melléfogások sorozata az IPCC története, és nem javul kicsit sem a track record
@rikitikitevi: @Bolygó Hollandi: @rdos: én azt hiszem, hogy értem, és valamelyest meg is értem az urak ingerültségét, hogy ricsaj, meg pánikkeltés. a borzalmas tagság, ugye. ha valamihez az ember érteget, ugrik a hülyeségre (bár megfigyelésem szerint minél kevésbé érteget, annál inkább ugrik, és annál nagyobbat), de még a tromfolás és az élére állítás kedvéért sem érdemes mindent tagadni, fölöslegesen fikázni (pláne nem úgy, hogy a valóban elhangzottakat könnyen leszólható hülyeséggel helyettesítjük), van az a szólás a fördővízzel, meg a gyerekkel.
melegedés dolgában tudományos konszenzus és állásfoglalás igenis van, már amennyire egy ennyire komplkált ügyben ilyen egyáltalán lehet. ld. pl. climate.nasa.gov/scientific-consensus/
érdemes elolvasni mire terjed ki, és mire nem, mit állít és mit nem. ellentmondónak tűnő jelenségek persze voltak, vannak és lesznek, de azt a szintet meghagynám trampnak, hogy a minnesotai mínusz negyvenben a melegedésen elménckedik. (bár egy elég nagy feltűnést keltő tanulmány – ld. http://www.washingtonpost.com/climate-environment/everyday-weather-is-linked-to-human-caused-climate-change-in-new-study/2020/01/02/de6ae75a-2da1-11ea-9b60-817cc18cf173_story.html – után ez a fajta trolltempó is egy kicsit nehezebb lesz)
@incze: Kösz! Ennél szebb példáját nem hozhattad volna a pofátlan csúsztatásnak (explicit hazugságnak?) ami klímaügyben folyik.
A Washington Post cikk címe és első mondata:
Everyday weather is linked to human-caused climate change in new study
For the first time, scientists have detected the “fingerprint” of human-induced climate change on daily weather patterns at the global scale.
DE! A behivatkozott Nature cikkben egy büdös szó nincs „human-caused” aspektusáról a klímaváltozásnak. Csak arról beszél, hogy „external forcing”, azaz nem természetes variáció okozza a változást. De az lehet pl. a naptevékenység változása is (meg még sok minden). A cikk csak arról szól, hogy amit látunk az szerintük nem időjárás variancia, hanem klímaváltozás (és itt már a WP is óvatos: „If verified by subsequent work”)
http://www.nature.com/articles/s41558-019-0666-7
Tehát a Washington Post olyan állítást tulajdonít cikkének címében és első sorában az Ügy érdekében, ami egyáltalán nem szerepelt a Nature cikkben. Jószándékú újságolvasók, akik meg nem nyitják ki a Nature-t, pedig bekajálják.
Minek nevezzük ezt?
»Human fingerprint in global weather | Nature Climate Change« http://www.nature.com/articles/s41558-019-0670-y
»Climate change now detectable from any single day of weather at global scale | Nature Climate Change« http://www.nature.com/articles/s41558-019-0666-7