Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — CV.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Sorozatunk LVIII. részében már vethettetek egy pillantást Zas Lórántra és munkásságára. Szögezzük le: jelentős alkotóról van szó, akinek költészetében pályatársai zömének eszéig el sem jutó, egészen sajátos képekkel találkozhatunk. Mármint hogy ilyenekkel is: nyitó költeményünkben például a „fejeden fény” ordas közhelyét a rögvest utána következő „vérző málna” egészen meghökkentően ellenpontozza. Sajnos, a tárgyi tévedésekre ő is hajlamos, eképpen szögezzük le, hogy a mályva nem kék, a halaknak nincs lába stb.
Emelkedj fel
(In memoriam Totth Jenő)
Emelkedj fel a mályvakék
üstökös ülte éjszakába,
alattad tűzvörös az ég,
fejeden fény és vérző málna.
Ilyen ma már a CSILLAGÚT,
nincs kapuja és nincs ott bárka,
átérik folyók és faluk,
költőket ünneplő kaláka.
Itt hibiszkusz és pálmasor,
tenger, halak és rákok lába,
aki a VÍZEN ül, a por
nem szóródhat szárnyas hajára.
Voltál és leszel. Ami maradt :
CSILLAG, száll ma — versek, verseid
a mályvakék, üstökös ülte
éjszakába.
Hasonképpen nem jó, ha a költő összekeveri a koncot és a koloncot:
Az Isten
Az Isten nem halott, hiába mondod.
Megcsúfolták kajafások és bolondok.
Meg is ülték tüstént a tort ott,
pászkát is adtak, meg koloncot.
De vérében a sebzett bárány
emberi hangon is kiált már.
Fejét Heródes hozta tálcán :
János beszél. Az ördög kántál.
Zárásul álljon itt egy számomra túlságosan is bonyolult szimbolikájú költemény, amiből nem értek semmit. Kérlek, segítsetek: kicsoda-micsoda kicsodát és micsodát jelenít meg itt??? Az egészből csak annyit fogtam fel, hogy a művész szerint a katonazenekarokban tam-tam dobokat pufogtatnak. Ez ugyebár nem így van. A zár sem fröccsen, legföljebb az olaj — jó, rendben. No de a többi???! (Miért nem pofozzák fel legalább a szakácsokat, akik csak citeráznak főzés helyett?)
Katonáink
(A tábornok jelenti)
Katonáink ütemre lépnek,
tam-tamja van a reggeli zenének.
Nem gondolnak nőre, a tanyára,
elég nekik a por, a pára.
Nincs itt felhő, sem fehér hegy.
A tank óbégat, a bomba béget.
A kézifegyver olajos zára
ráfröccsen dögre és Koránra.
A homok izzik, a csend csak hallgat.
Győzelmet várunk és hatalmat.
Üzenem a hazai cárnak,
a zsold kevés, szakácsaink citeráznak.
Az arab reszket, az őr meg vallat.
Fogát kivertük. Műfogsort kaphat.
A két folyót használjuk kádnak :
úsztatjuk Washingtonba a hullákat.
szó sem róla, elvarázsolt a fószer, de mégis… valami mocorog benne.
nem mondom, hogy tehetség, de ha már muszáj, akkor inkább ő, mint a szokásos szittyamagyarok danája.
(persze, leginkább egyik se)
folyt.
persze azért akad komoly tárgybéli hiátus, amikor imígyen szól:
„a zsold kevés, szakácsaink citeráznak.”
mivel a szakácsok pakik, ezért tudható, hogy arrafelé nem számít népi hangszernek a citera, így ez a sor mindenképpen korrektorért kiált 🙂
„a zsold kevés, szakácsaink citeráznak.”
Nem lehet, hogy a citerázás az cidrizés vagy másképpen parázás, avagy fosás?
„Az arab reszket, az őr meg vallat.
Fogát kivertük. Műfogsort kaphat.”
Ez az USÁban működő fogorvos maffia egy tábora lehet. Arabokat fogdosnak össze, kiverik a fogaikat aztán kötelezik őket műfogsorok vásárlására.
„A két folyót használjuk kádnak :
úsztatjuk Washingtonba a hullákat.”
Ezt már én sem értem. Hogy hogyan lehet folyót használni kádnak? És hogy miért kell kádnak használni bármit a hullák úsztatásához?
Hát passz 🙂
Az első versben ez a sor tetszett nagyon-nagyon:
„költőket ünneplő kaláka.”
Elképzeltem a költőket (melyeket?), amint hol az egyikük lakásában gyűlnek össze együttes erővel ünnepelni őt, hol a másikukéban – és így tovább, amíg mindenki sorra nem kerül. Utána kollektív doktori értekezést írnak „A kaláka mint olyan szerepe a citeramentes nemzeti együttműködés rendszerében, különös tekintettel Washington két folyójára az arab népi költészetben.” címmel.
@Pásztörperc:
„amiből nem értek semmit.”
Ugyan ki vagy te, hogy mindent érteni akarsz?
” Kérlek, segítsetek”
Kéne, mi?
@HaKohen: Én segítek.
A harmadik vers hazánk iraki részvételéről szól.
Üzenik Gyurcsánynak, hogy szar az ellátmány.
A legjobb tényleg a Tigrisbe és Eufráteszbe hányt tetemek képe, ahogy (alighanem az óceánon és a Potomacon) egyenest Washingtonba úsznak.
Kedves Hazai Cár!
Örülök, hogy otthon jól mennek a dolgok.
Itt semmi különös; csordogálnak a hétköznapok.
A kantinban megint zenei est volt (most pengetősök).
Ja, ezekkel a zárakkal valami gáz van, én még ilyet nem is láttam: ezek egyszerűen lefolynak a kézifegyverekről, össze-vissza pacáznak mindent, már nincs egy tiszta törülközőnk.
Normális dolog ez?
Meg van itt egy őr; nagyon kellemetlen: folyton kérdezget, de sose értem, mit akar. Raccsol is, pösze is – mintha nem lenne foga, vagy mi. Ezzel a helyzettel is kéne talán kezdeni valamit.
Kérded, hogyan tisztálkodunk; nos, a folyókban. Tudod, itt kellemes a klíma.
Mondjuk mióta itt ez a sok hulla, nehézkesebb a dolog.
Mondd, nem lehetne ezeket valahogy másként Washingtonba juttatni? Légi úton, vagy mittudomén…
Ez az úsztatás nem túl haladós. Végig volt ez gondolva rendesen?
Na, most már megyek, meg kell legeltetni a bombákat.
Kézcsókom a cárnénak, a kis cárevicseknek barack a buksijukra.
Üdvözlettel:
tábornokod, Z. L.
@dogfüggő: Ha csak így nem…