Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — CXL.
Eredeti szerző: Pásztörperc
A Jobbik XIX. kerületi szervezetének honlapja nagy szeretettel mutatja be olvasóinak vitéz Somogyváry Gyulát (írói nevén: Gyula diákot), a Gömbös-féle Fajvédő Párt, illetve az Ébredő Magyarok Egyesülete alapító tagját. Egy részlet, afféle kedvcsinálónak, eredeti „helyes”írással:
… Sopron még ma is Magyar város, azt neki is köszönhetjük, mert küzdött érte (nyugat-dunántúli mozgalmakban).A nevéhez fűződik még az Erdélyi induló szövege, amely Erdély bevonulásakor vált híressé (zenéjét Náray tábornok szerezte). Az érdekesség kedvéért az eredeti szöveg „Bérces Erdély itt vagyunk” lett volna, de telefonon mondta el a szöveget, és félreértették.
1929-ben avatja Horthy Miklós vitézzé háborús kitüntetései és érdemei miatt. Ekkor magyarosítja Somogyváry-ra az addig németesen hangzó nevét…
Azt, hogyan is képzelte ő az általa vélt „faj” védelmét, kellőképp megítélhetitek Egy kis magyar fiúhoz c. verséből. Ez a kettő — az ismertető és a költemény — kellő képet ad arról, mit kaphattok a képetekbe „kultúra” gyanánt négy év múlva. Úgy vigyázzatok!
Somogyváry Gyula: Egy kis magyar fiúhoz
Apró öcsikém ülj az ölembe
s dobd a sarokba a játéklovat.
Magyarországon most más játék járja…
(Ránkborult barna fellegek sátra,
Magyarországon most nem süt a Nap…)
Dobd a sarokba, félre a bábut!
Nézd csak: a bácsi mit ad teneked,
Jaj, csecse játék! Nézd hogyan villan!
Csontnyele sima… szép hegye is van…
Tiéd öcsikém, kis csöppnyi gyerek!
Szorítsd marokra. Így kicsi lelkem.
Ugye hogy tetszik? No mond, hát beszélj!
Pillanat sem kell s tíz szívet is átszúr…
S hallod öcsikém? – Messze Kassárul
Bús magyar jajdulást kerget a szél…
Apró öcsikém, kis magyar bimbó,
Hát ez a másik kell-e vajon?
Fényes csövében hat bogár szunnyad…
Csitt!…ott délen most szívekbe szúrnak
S vérrózsa nyílik a fehér havon!
Hát ez a játék, amit most látsz itt,
Kell-e öcsikém — te hazátlan árva?
Kristályüvegben fehér halálpor…
De hallga!… Csönd
most!…Erdélyországból
metsző sikoltás száll a világba!
Apró öcsikém, néked adom mind
Csak dobd a sutba a lovat, a babát!
S ha sohse nyílik az ajkad imára
S kezed se téved soha virágra:
Ott fönn az Isten mindig megbocsát.
De ha nem tudod mi a gyűlölet
— mit most szívedbe belemartam én —
ha csak egy percre is elfelejted:
akkor én fojtom beléd a lelket
árva magyar bimbó, kis öcsikém….!
1920. március
Az idézet nem pontos: a bevezető alapján föltételeztem, hogy legdurvább helyesírási hibákat a honlap szerkesztői rakták belé, így azokat méltányosságból javítottam.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519584-67d8fb98ba41d' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519584&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519584-67d8fb98ba41d&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519584-67d8fb98ba41d' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„Nézd csak: a bácsi mit ad teneked,
Jaj, csecse játék! Nézd hogyan villan!
Csontnyele sima… szép hegye is van…
Tiéd öcsikém, kis csöppnyi gyerek!
Szorítsd marokra. Így kicsi lelkem.
Ugye hogy tetszik?”
Khmmmm…..hát ezt akár Hoodie mackó is írhatta volna…..
mint félig fiús anya úgy érzem, valakinek ki kell vájnom a szemét
@Érvsebész:
összeállíthatok egy névsort, ha gondolod, de nagyon hosszú lesz…
jajj, pedig nem ez az a faszi akinek két egész olvasható történelmi regényét olvastam pár éve???
@Vakmacska: Ne sárgulj, fűzfa… nem olyan jók azok. Se nem igazán történelmiek 🙂
@labrys: mondom egész olvasható, nem azt írtam, hogy korszakos remekmű.
A Virágzik a mandulafa, A hadtest hű marad, A pirossapkás kislány stb. a nagyszüleimnek megvolt halinába kötve.
Én ezeket olvastam. Középszernél is gyengébbek voltak. Az Erdélyi Szépmíves Céh egyik(!) jelentős tévedése volt ezeket kiadni, miközben ők jelentettek meg olyan nagyságokat, mint Dsida, Áprily, Jékely stb.
Magyarországon pedig volt egy olyan közhangulat, hogy ami Erdélyből jön, az mind nemes dolog, jelentős érték. A nagyszüleimben is élt ez.
Ma ez a a megítélés ismét elég széles körben újra él.
A vitéz úr fent közölt irománya pedig .. kegyetlenség.
Sajnálni és félteni lehet az így nevelt gyereket. A baltás gyilkos jutott eszembe.
A harmadik versszak közepéig azt hittem, hogy csak egy sima pedofil coming out lesz, de aztán kiderült, hogy azon kívül még gyűlöletvers is.
Viszont fölöttébb etikus, így aztán passzol Hoffmann Rózsa tantervébe, hiszen „a politikai erő most nem a felvilágosítás, hanem az etika felé indult el”. Nihil obstat.
@Vakmacska: Nekem is van hasonló élményem, pl. Szentmihályi Szabó Péter valamikor a közepesnél jobb ifjúsági regényeket és sci-fi novellákat írt. Nem remekműveket, de olvashatókat. Most meg ugye…
@trombitagomba: Azoknak a „közepesnél jobbaknak” a meghatározó része ún. „utánérzés”.
Csurka nosztalgia Erdélyi József versére
(A vezérhez: Gömbös Gyulának)
Mottó: „Találd meg jobbik magadat,
S a véredből való vezért”
— Mutass rá Csurkára,
megbecsül ezért
Le van írva, rímbe szedve,
Az ütem is dübög benne,
Oly szép, hogy sírni tudsz!
Egy nincs benne spiritusz!
Meghatódsz? Hogy csilingel
Csurka fizet érte schillinggel
Csuda szép e nosztalgia!
Gömbös meg a monarchia!
Ezt mind éltetni érdemes
Értelmet ebbe ne keress!
Amikor még voltak Urak:
Csurka magyar eztet sirasd!
Siratja a hulló levelet, harasztot
De nem szánta soha a parasztot!
Lázad? Menjen Isten hírivel!
Öntözze az ugart a vérével!
Mindegy mi kínja-baja,
Nekünk itt van Amerika!
Aki a magáét itt nem leli,
Van még hajó, mi elviszi!
Száján a kaján vigyora:
Prolinak jő ájrópa
Haláltáncát hagy ropja!
Száján a szikföld sóhaja.
„Az élet vize jobb felől forr”
Bennem meg a méreg!
Szűk agyú népbutító (keresd meg a rímet)
Megéred a pénzed?
Vaj ki fizet néked?,
—hogy hülyítsd a népet?
Vagy csak saját haszonra teszed?
S hol marad a „magyaros” lelkiismeret!?
1999. 05. 03.
Amúgy Gömbös Gyula vezérkari százados vitte át a tanács köztársasági vörös hadsereg haditervét 36 óra előnnyel a románoknak! Igy festett Horthyék „honvédelme”!
@Pásztörperc: Lehetséges, ezek kamaszkori olvasmányok. Egy Gellért című történelmi regényre emlékszem, meg egy Kozmosz könyvre, amiben egy hosszabb írás meg néhány novella volt. És csak annyi maradt meg, hogy akkor valamennyire tetszettek. De messze nem annyira, mint pl. az Ogg második bolygója:)
Odass, mit találtam:
A Jobbik ifjúsági tagozata verspályázatot hirdetett „Fényesebb a láncnál a kard” címmel. Mintegy 150 pályamű érkezett, a szakmai zsüri által legjobbnak ítélt tíz művet közzétették, nem is fárasztanálak benneteket ezekkel, nagyjából a szokásos Kárpátok bérce – ősi magyar vérünk – dicső múlt, stb. vonalon mozog a téma.
De itt (nemzeti.net/fazekas-laura-fenyesebb-a-lancnal-a-kard-1955089.html) az első helyezett, Fazekas Laura verse:
Fényesebb a láncnál a kard
egy szökött forradalmár feljegyzése
Elviszem a régen eltemetett apám
viszem az évektől megőszült anyám
minden megélt évem s talán a jövőt
viszek magammal minden egyes szembejövőt.
Viszem az öreget,viszem az árvát
viszem a szerelmet kereső férfi lányát.
Elviszem az utakat,a macskaköves járdát
viszem a tereket a tömegre várván.
Viszem a hidakat s a rajta átkelőket,
viszem a halottakból az előkelőket.
Viszem az eget,viszem a földet
elviszem a pirosat a fehéret a zöldet.
Elviszem magammal Pestet és Budát,
viszem a Tolnát viszem a Baranyát.
Viszem a Tiszának örökös zúgását,
viszem a Dunának tenger morajlását.
Viszem a csuhát,viszem a posztót
viszem ruháim közt a leginkább foszlót.
Elviszem Párizs forradalmi hangját
viszem a templomok összecsengő harangját.
Viszem a fegyverek robbanó haragját
viszem Magyarország felkelő forradalmát.
Viszek egy nemzetet,viszek egy hazát
viszek egy neves történelmi csatát.
Elviszem magammal Eger régi várát
viszem minden igaz,magyar ember álmát.
Viszek egy csontig elsorvadt testet
viszek egy halottakkal teli Pestet
Viszem a rabot,viszem a szabadot
viszem az utcasarkon elsorvadó cafatot.
viszek egy álmot,egy reménnyel telt jövőt
viszek egy szívet,viszek egy lelket
viszek egy folyton-folyvást visszatérő terhet
——————–
Ismerős?
Hát hogyne. Innen:
http://www.youtube.com/watch?v=tO7V6rDucfw
(Szöveg: Erdős Virág: Ezt is el. Zene: Kistehén)
Remélem, az első díj átadására dr. … izé… Schmitt Pál volt doktoranduszjelöltet kérik fel.
@Érvsebész:
Ezt nevezem pofátlanságnak.
Lekoppint egy verset, pályáz vele, és gondolom minden lelkiismeret-furdalás nélkül átveszi az első helyezettnek járó díjat.
@Aniela Kowalik: ez a kisebbik probléma
@Érvsebész:
Remélem, azért majd a zsűri orra alá dörgöli valaki az eredetit, és lesz egy kis pirulás.
@Szúrófény: Mi vaaaan????Bővebben: semmiféle elemzéssel – sem verstani, sem gondolati, sem történelmi, sem filozófiai értelemben – nem értem „eztet”…
Az elején azt hittem ez egy pedo vers lesz, de tévedtem.
A gyűlölettel és gyűlöletre neveléssel semmi baj nincs. Egy keresztény faszság az, hogy nem szabad gyűlölni. A gyűlölet egy természetes emberi érzés, elfojtása nem tanácsos, de meg kell tanulni kontrollálni.
Érdekes a szexuális vágy megéneklése a többség szemében totál rendben van, lehet az akár homoszex vágy is. Tessék tudomásul venni, hogy a gyűlölet és agresszió is természetes jelenségek.
Megjegyzem a környező népek azért kapták meg Magyarország nagy részét, mert nem tagadták meg maguktól azt a jogot, hogy gyűlöljék az ellenségeiket. A román, szerb, szlovák kortársak valószínűleg pont ilyen stílusban nyomták. Eleve szerbeknél ma is szokás, hogy aranyat és fegyvert visznek ajándékba az újszülött fiú gyereknek. Nem mindenhol ilyen finom lelkűek ám a népek.
A tanácsköztársaság időszakában vagy később Rákosi idején meg a proli költők írtak förmedvényeket.
Versként ez fos persze, ebből is látszik, hogy nem minden kinyomtatott, leírt mű értékes. Rendben van ez, elvész a sok fos és ritka jó darabok között.
Petőfi versei ennél azért jobbak, bár azokból is süt a gyűlölet: akasszátok fel a királyokat és hasonló aranyos darabok.
@mórka: ó ez az Erdély mánia nagyon jellemző, főleg olyanok imádják Erdélyt meg a székelyeket, akik még nem hallották azt a nagyon is elterjedt székely mondást, hogy „Székely szarta a magyart.”
kb így gondolnak a magyarokra a székelyek, míg a magyarok lelkesednek a székelyekért, azt hiszik, hogy milyen fasza gyerekek
@Érvsebész:
Tőzegbányát örököltem,
nem pályázni, nyerni jöttem;
szotyit köpni jó dolog
– ne fussá má’, locsolok!
@labrys: 😀
1.bp.blogspot.com/_ba_6FeuozP4/S7PBiGRbeaI/AAAAAAAABUw/WorKI5hggGw/s1600/DSC09133.JPG
@Az evolúció megfordítója… vissza a fára!:
Nem gondolok és nem mondok semmi rosszat a határon túli magyarokról.
Én az anyaországi Erdély-, erdélyi- kultuszról írtam.
A Nyírő, Wass vagy akár Somogyváry ürügyén fokozódó kultúrharc csak sajnálatos kísérő jelensége és egyik terepe ennek az égbekíáltóan bűnös nemzetpolitikának.
( A kényszeredett népszavazás, a NEM-mel szavazás, az állampolgárság csábos csalija stb.,stb.)
@Az evolúció megfordítója… vissza a fára!: nem tévedtél, ez egy pedo vers, egy pedo gyűlöletvers.