Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — XXXVI.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Vigyázat, szabadvers!
Petrás Mária: TÁRLAT
Hitvallásom
Abban a világban, amelyben születtem,
imádságos harangozással kezdődött a
nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát
81012 gyermek jelentette. Az
ötévestől a legöregebbekig mindenkinek
nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap
azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal,
mert előtte állt egyegy ünnep. Az
ünnep előtt mindig nagy készülődések
voltak. Az emberek kitisztították lelküket,
életüket, házukat, istállóikat, óljaikat, kertjeiket,
falujukat, megbocsátottak, megbékültek,
misére mentek szép ünneplő ruhában,
és délután megjárták egymást. Az ünnepek
nagy örömmel teltek. Mindent meg
tudtak teremteni maguknak úgy, hogy
nem voltak senkinek a szolgái. Tudták,
hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a
hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes
hitük útbaigazították őket. Akármit
nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a
szájukon.
Névtelen szentek között nőttem fel,
akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak
énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni,
varázslatossá tenni azt a nehéz világot.
Böjttel és imádsággal, Mária erejével
elmesszítették a testilelki bajokat. Az ő képüket
szeretném példaként a világ elé tárni!
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522373-6ab388dd31c25' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522373&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522373-6ab388dd31c25&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522373-6ab388dd31c25' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Vajh hol és mikor lehetett ez a kiváló szerző gyermek?
Már ne haragudj, de itt teljesen elhagyott az ép érzéked. Ki mondta, hogy ez szabadvers? És ha a Petrás Mária azt hiszi? Az az ő baja. De a szöveg attól még nem hamis, sőt szép. A többi borzalmad tényleg borzalom, de ha ezt is közéjük soroljod, az isten nem mossa le rólatok, hogy ízelten és alpári nemzetmocskoló banda vagytok. – Mellesleg a Petrás Mária úgy énekli a szép és régi moldvai népénekeket, hogy arra Kossuth díj járna (mondom ezt én, aki már torkig vagyok a szirupos és hazug Erdélyezéssel és népzenéléssel). Ehhez képest nem ajnározták soha, lemeze is alig van, félannyi se, mint a giccsbe hajló politikai primadonnáknak, az is részben magánkiadás. Szabadságodban áll nem szeretni, de akkor fogd be a szád és ne égesd itt magad porig.)
Ott és akkor, ahol Te nem. De Te, úgy látszik, a saját helyeden sem voltál soha az. Okos politikus felnőttségedből mintha hiányozna az emberi természet… Na pá!
@kiskii: csángóföldön. ez a szöveg tényleg nem vers, hanem próza.
archaikus világra emlékező szöveg, gyerekkori emlékek felidézése.
http://www.karpatgaleria.hu/artist/?szemely%5Bszemely%5D%5Bkeyvalue%5D=26
p.s. az alkotásai is szépek
De a gonosz Hókuszpók ördögi tervet forralt Aprajafalva lakói ellen.
@Kettes: 🙂
@Kettes: *****
a 81012 hogy jött ki? 😀
„Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget.
A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Az öt évestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnep előtt mindig nagy készülődések voltak.
Az emberek kitisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, ólaikat, kertjeiket, falujukat, megbocsátottak, megbékültek, misére mentek szép ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömmel teltek, mindent meg tudtak maguknak teremteni úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazították őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon.
Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.”
@becsy agnes: Nem tartom magam ízetlen, alpári nemzetmocskolónak, de akkor sem tetszik sem az írás, sem a kerámiák. Ez van.
Ez szerintem sem borzalmasvers. Ez egy sajátos kultúra része. Moldvai csángó asszonyról van szó, akinek már gyerekei voltak amikor megtanult magyarul írni-olvasni.
@jotunder: ráadásul nem is vers. 🙂
@jotunder: mármint ” magyar” magyarul tanult meg felnőtt fejjel. a csángó magyar a magyar nyelv egyetlen regionális dialektusa, sokkal több mint egy „egyszerű” nyelvjárás.
Nekem teccik.
@tollaszerge: @Kettes:
Ne cinikuskodjatok.
Ez tényleg kakukktojás, nem lehet rá mondani, hogy borzalmasan gyönge vers (pláne, ha még nem is vers).
És van akinek tetszik, van akinek nem. Akkor mi van? Ti vagytok a Gondolatrendőrség?
@tistedur: Kérem szíves elnézésedet, és egyúttal mindenkiét, akinek helytelenül jobb érzéseibe gázoltam. Ebben az ügyben egyértelműen én vagyok a sáros, mert nem néztem utána a forrásnak (amit egyébként mexoktam keresni). A nekem egyértelműen borzalmas rész helytelen idézet volt, és én simán átvettem egy másodközlőtől.
Azt hiszem, nem kell magyaráznom, miszerint az, hogy „A családok gazdagságát 81012 gyermek jelentette” — tisztán és egyértelműen borzalmas; az utána következő részeknél nem tudtam kivonni magam e kép hatása alól.
A többi az én hibám. Kérem a szerző és a T. Olvasók elnézését:
Pasteur/c