Kádár János és a világ egyetlen jóldokumentált csimpánzháborúja
Eredeti szerző: Kettes
Jane Goodall ötven évig tanulmányozta a csimpánzok életét Tanzániában, a Gombe Stream Nemzeti Parkban. A csimpánzcsapat körülbelül 1970-ig békében élt, majd hirtelen két táborra szakadt. Az egyik, a Kasekela csoport északra költözött, a másik, a Kahama csoport délre. A két csoport között olyan erőszakos és tartós konfliktus alakult ki, amelyet maga Goodall nevezett háborúnak.
Joseph Feldblum, a durhami (North Carolina) Duke Egyetem hallgatója és munkatársai újra feldolgozták Goodall korabeli jegyzeteit a park csimpánzetető állomásán végzett megfigyeléseiről. Az adatokat a társadalmi kapcsolatok feltérképezésére kifejlesztett szoftverrel dolgozták fel, és több különböző időszakot is megvizsgáltak annak azonosítására, hogy mikor és hogyan változtak meg a csoportkapcsolatok.
Arra az eredményre jutottak, hogy a konfliktust egy Leakey nevű idősebb hím halála okozta: „ő” tartotta össze a két csoportot. Leakey halála után egy Humphrey nevű csimpánz lett a csoport alfahímje, ő azonban gyenge vezető volt, és fellázadt ellene egy hím testvérpár. Az egyedek vagy a Kasekela vagy a Kahama csoporthoz csatlakoztak, a konfliktus eszkalálódott, és kitört a csimpánzháború. (A háború végül a Kahama csoport fizikai felszámolódásával ért véget, de ez nem volt a kutatás tárgya.)
A kutatók arra használták az eredményeket, hogy a csimpánzokéhoz hasonló emberi csoportdinamikákat vizsgálják. A történetnek meglepő módon magyar vetülete is van, amelyre kevéssé figyelt fel a hírt átvevő magyar sajtó, mivel a nemzetközi híradások eleve nem is tudósítottak róla: az emberi társadalomból vett példák közül az egyik legpontosabb egyezést a magyarországi rendszerváltás után kialakult belpolitikai helyzet produkálta (Feldblum nagyszülei Magyarországról menekültek el 1936-ban). Az Amerikai Antropológiai Társaság éves gyűlésén bemutatott tanulmány következtetése szerint a Gombe Stream Nemzeti Parkban lezajlott „Négyéves csimpánzháború” kialakulásához hasonlóan a posztkádári kultúrkampfot és hideg polgárháborút is egy öreg hím halála utáni rivalizálás robbantotta ki. Az öreg hím ki más is lenne, mint… Kádár János.
A kutatás egyik legizgalmasabb része, hogy a kutatók szerint a Feldblumék által fejlesztett, társadalmi hálózatokat modellező szoftverrel az egyén szintjén előre lehetett jelezni, hogy melyik csimpánz melyik rivalizáló csoporthoz fog csatlakozni. Mindezt úgy, hogy az elemzés szerint a csoport korábban nem volt megosztott, tehát nem két alcsoport ideiglenes érdekegyezésen alapuló szövetségeként létezett. Az egyedeknek a dominanciaharc kialakulását követő csoportválasztását tendenciaszerűen az határozta meg, hogy a konfliktus előtt mely más egyedekkel éltek szívesen társadalmi életet.
A magyar vonatkozás: Feldblum csoportja a kutatáshoz felhasználta az OSA Archívum — egyebek között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát is felhasználó — adatbázisát az Ellenzéki Kerekasztalban részt vett politikusoknak rendszerváltás előtti (pre-fission) és rendszerváltás utáni (post-fission) társadalmi szerepeinek és közösségi tagságainak feltérképezésére is. (A kutatási eredményt egyébként Feldblum magyar történész levelezőtársa szerette volna bemutatni a kormányközeli Veritas Történetkutató Intézet első szakmai konferenciáján, azonban a pletykák szerint Kövér László kérésére kivették a programból.)
Ennél a pontnál megengedek magamnak egy merészebb, tudományosnak nem igazán nevezhető spekulációt, ami már nem szerepel a tanulmány következtetései között. Az Ellenzéki Kerekasztal csoportdinamikai elemzése szerint a mai magyar közélet végzetes megosztottságát nem a triviálisnak tűnő bal-jobb, liberális-konzervatív, kommunista-antikommunista, népies-urbánus törésvonalak határozták meg. (Ezek léteznek, de ha igaz Feldblumék következtetése, nem számítanak, pontosabban ezek a csoportokra utólag aggatott címkék, mint a Kasekela és a Kahama.) Hanem a dominanciaharc kitörése előtti szocializáció. A gimnáziumi osztálytársak, a szakkollégiumi diáktársak, a kollégiumi szobatársak.
Oké, azt hittétek, valami meglepőbbel fogok előállni ennyi majom után. Bocs.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519567-6ae7a49f0fb5c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519567&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519567-6ae7a49f0fb5c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519567-6ae7a49f0fb5c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„A történetnek meglepő módon magyar vetülete is van, melyre kevéssé figyelt fel a hírt átvevő magyar sajtó” – itt kezdtem gyanakodni;
„az egyik legpontosabb egyezést a magyarországi rendszerváltás után kialakult belpolitikai helyzet produkálta (Feldblum nagyszülei Magyarországról menekültek el 1936-ban)” – itt már vigyorogtam is;
… egyre jobban…
„(A kutatási eredményt egyébként Feldblum magyar történész levelezőtársa szerette volna bemutatni a kormányközeli Veritas Történetkutató Intézet első szakmai konferenciáján, azonban a pletykák szerint Kövér László kérésére kivették a programból.)” – itt pedig már hangosan röhögtem.
:DDD
Király. Kíváncsi vagyok, hányan dőlnek be. :)))
Szegény csimpik.
Meghalt Leakey király, oda az igazság…
Egy pillanatig majdnem elhittem. Tehát jó. Most tartunk a Kahama-csoport fizikai megsemmisülésénél. O.k.
azért gyanner volt, de egy pillanatra tényleg igaznak tűnt.
de szellemes ötlet.
🙂
itt mindig is a kelet-indoeurópaiak álltak szembe a nyugatosokkal. van néhány északi germán, protoeurópai skandináv, de többen vannak a balkániak. hiába állnak be balra a zsidók. a „jaj szegény kiscigányok” a szavazatokat nem hozza, hanem viszi. természetes módon jobbra csapódott az őseurázsiai székelység. így elbillent a mérleg. ez a (népi) demokrácia.
szóval az mszmp nevű formáción belül a politikai bizottság és a hazafias népfront úgy álltak szembe, mint most az mszp és a fidesz. az lmp nagyjából úgy szerveződik, mint az akkori kisz. a jobbik pedig úgy, mint az ifjú gárda, vagy az mhsz. teljesen téves elemzés. sokadik.
na jó nem, csak ingerelni akartam. mégsem megyek most ebbe az utcába bele.
@unionista: Te is tudsz trollkodni.:D
És ha az öreg elfogadott vezető mondjuk Antall József ? … a nyugodt erő…
Betegsége kitudódásával és halálával elkezdődtek a bandaháborúk…
Villongtak a nácik és libbancsok is, mert döglődött a konszenzuspolitika.
aztán jöve Horn Gyula vezér, akit hiába kentek föl a bal nép nevében,
a libbancsok a nácikkal összefogva nem fogadták el a Horn kezébe került hatalmat …
Az öreg Horn kidőlésével a horntábor utódlási harcai
végleg lehetetlenné tették a védekezést a egyesülő náci-libek ellen,
akik antikomenista harcukat az utolsó élő balosok halálán túl is vívják.
temetőkben sípolva és még a koponyák és nekrológok ellen is.
…végül egy nácilib vezér alatt egyesülva semmisítették meg a konszenzus emlékét is,
miközben nácilib vezérük náci rendszerre vált és a libek elhagyták az országot.
A náci vezér alatt egyesülő központi hatalmat a hoppon maradt libek azzal kényeztetik,
hogy régi közös harcaikat imitálják a horn-tábor ellen.
Különös álom
Választási disznóságok: LÓVERSENY
Különös álmom volt az éjjel. Lóversenyen voltam. Soha nem jártam életemben az ügetőn, talán azért álmodtam ekkora marhaságot.
A zsokék önkijelölés útján válhattak zsokévá. Ehhez megfelelő számú támogatót kellett szerezniük, akik megválasztották Őket. Mivel a befutót és a befutók sorrendjét is a közönség szavazata döntötte el. A választók töltötték be a ló szerepét. Az a zsoké lett a győztes, aki a legtöbb szavazatot kapta! Magyarul, aki a legtöbb embert tette lóvá!
2. Szabó Dezső ugyanerről! Az egyikük egységpárti gerelyt dob, másikuk, egyesült kereszténypárti kelevézt ráz, harmadikuk radikális buzogányt bozontosít, negyedikük kisgazda tőrt villogtatt stb. A parlamenti kirakatban szörnyű bűzcsatákat vívnak egymás ellen a nép bébi elkápráztatására. De az éjszaka hűvös eltűrésében egymás mellett ülve együtt agyalják ki: milyen új nesze semmi fogd meg jól -lal, fizessék ki újból és újból a néppalit. Ezért mondom: Ma minden politikai párt: egyetlenegy párt. Ezért mondom: a magyar megújhodás nem a parlamentből fog kiindulni. Közben azért egymás ellen is, ez az alakulat is, az, az alakulat is: titkos árkokat ásogat a hatalom megszerzésére, az áhított diktátorság elnyerésére.
Szellemes.
Ráadásul több ponton egyezik a valósággal.
@én már a fény gyermeke vagyok:
Antall sokkal inkább nevezhető /volt/ a beteg erőnek, mint a nyugodt erőnek.
@István Tamasi:
Állítólag ő még összekalapált egy konszenzust a maga miniszterelnöksége alatt.
Az mdf-szdsz paktummal simán szétlopták az országot.
Úgy törvénykeztek egy tollvonással egész iparágak és rendszerek föloszlatásáról, hogy milliók találták napok alatt az utcán magukat.
… és mély kussban tűrték.
@én már a fény gyermeke vagyok:
Nem csak ő maga volt beteg, hanem az állítólag általa összekalapált konszenzus is. Abban volt konszenzus, hogy az ellenzéki kerekasztalnál ülők -és a mögöttük állók – szétlopták az országot és megalapoztak a mai rothadt rendszernek.
@István Tamasi:
Meg abban is konszenzus volt, hogy a sokmillió kirúgott dolgozó nem zúgolódik miközben kisétál a régi életéből az utcára.
Mert nem zúgolódott.
Tisztítsuk
MÁNKI
a közéletet ezektől a majmoktól.
jó én beszoptam 🙂
te most lemajmoztad azorbánt, bakker?! ésszelám!…