Két érdemtelen tróger védelmében
Eredeti szerző: Kettes
Hűséges olvasóink tudják: blogunk sohasem hajszolta az olcsó népszerűséget, mindig kerültük a hatásvadász címeket, és mémipari outputjainkkal nem pengettük a zsigeri gyűlöletkeltés húrjait. Ebben a posztban két olyan embert fogok megvédeni, akik előtt amúgy nem fékeznék és nem is dudálnék a zebrán – de ami jár, az jár.
Az egyik Dr. Deutsch Tamás írói ambíciókat abortált twitterhős és morálfilozófus, aki szerint Horváth András, a rezsim által üldözött whistleblower egy szegény szerencsétlen futóbolond, egy közéleti paranoiás, aki egy fixa ideát hajszol. Nehéz figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Deutsch Tamás egy arrogáns seggfej, egy végtelenül ostoba tök, aki még rendes egzisztenciát sem tud lopni magának a NER-ben (!), és aki a pártállam teljes elnyomó gépezetével a háta mögött ugat be valakinek, aki lassan már nem az igazságáért, hanem a szabadlábáért fut.
Viszont Horváth András sajnos tényleg bolond. A Deutsch által leírt típus létezik, és Horváth András tökéletesen beleillik a típusba. Ettől még persze Horváthnak lehet igaza abban, hogy a NAV becsukja a fél szemét bizonyos áfacsalások ügyében (sőt biztos, hogy van), de valljuk meg: jobban állna az igazság szénája, ha egy épelméjű pakolt volna ki. Csakhogy épelméjű ember nem pakol ki olyan ügyben, ahol a rezsim mögött álló gazdasági oligarchia érintett. A rezsim be fogja bizonyítani, hogy Horváth András egy komolyan vehetetlen hőbörödött, annál is inkább, mert ez így is van. A picsába.
A másik ember, aki a héten rászorul a védelmemre, Tarlós főpolgármester. Nála nagyobb gyökeret nem árulnak a Nagycsarnokban, és esküszöm soha többet nem szavazok rá, kivéve, ha az ellenzék Horváth Csabát indítja. Arról van szó, hogy Tarlós írt egy levelet Vitézy Dávidnak, amiben Vitézy hosszú és figyelmes olvasást követelő leveleiről panaszkodik.
Tarlósnak, amellett, hogy egy bunkó, igaza van, és nem azért, mert a bunkókat nem terheljük intenzív szellemi tevékenységgel. Vitézy soha nem dolgozott nagy, bürokratikus szervezetekben, és fogalma sincs, hogy kell a komplex problémákat a vezetője előtt tálalnia. Azt tényleg nem lehet csinálni, hogy elővezetés nélkül ráborítom a főnökre a problémát, lehetőleg a legkomplexebb résszel kezdve, amin a szakértők már többszáz órát agyaltak, nem jutottak egyértelmű megoldásra, és most a (nem szakmai) vezetőtől várják, hogy a folyosón szaladva, húsz másodperc alatt átlássa a kérdést és megalapozottan meghozzon egy milliárdos kihatású döntést. Nem hinném, hogy arról lenne szó, hogy Tarlós meg akarja spórolni az „intenzív szellemi tevékenységet”. Hanem arról, amit mindig mondtam Vitézyvel kapcsolatban: a vezetés egy tanulható tudomány, amit semmilyen villamoskedvelésben gazdag gyermekkor nem pótol.
Boldog karácsonyt, gyíkok.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519847-67d7e2749c687' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519847&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519847-67d7e2749c687&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519847-67d7e2749c687' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Röviden néhány elméleti meggondolás az ügyben:
1. Kérdés, hogy ha van „két érdemtelen trógerünk” (a blogíró ezt posztulálta), akkor, ha nekik (véletlenül) valamiben igazuk van, akkor ez említésre méltó-e. Pl. Hitlernek a „fő témájában” mint tudjuk nem volt „igaza”, de egyszer, amikor kiment a bunker elé levegőzni, a következő mondatot mondta: „Ma nagyon szép időnk van.” És ebben történetesen igaza volt, tényleg nagyon szép idő volt aznap (most a „szép” szubjektív vonatkozásait hagyjuk).
Tehát, ez az 1. kérdés az arányérzék kérdése: kell-e azzal foglalkozni, ha egy általában (vagyis túlnyomóan) „tróger”, egyszer véletlenül – bár még ez sem biztos ugye – igazat mond? Nem inkább az a helyes megoldás ilyenkor, hogy: a. Vagy nem emlékezünk meg erről az egyszeri igazmondásáról, vagy b. Megemlékezünk, de nagyon kihangsúlyozzuk, hogy ugyan most véletlenül mondott valami igazat, de ettől ő még egy tróger, és senki jó embert meg ne tévesszen ez az egyszeri igazmondás.
2. Egy eléggé fontos kérdés az is, hogy tényleg igaza van-e a trógereknek, és pontosan miben is. Ebben most több okból sem mennék bele (ugye, a „konkrét helyzet konkrét elemzése”), de a blogíró mintha kissé felületesen kezelné ezt a kérdést. Nagyon sebtiben dönti el, hogy kinek van itt igaza. Persze -másfelől – a terjedelmi, és műfaji korlátok itt nyilván határt szabnak…
Végső soron: Bár, én általában egyetértek a blogíró legtöbb véleményével, ez most nem tűnik nekem túl megalapozottnak. De hogy nem essek ugyanabba a hibába mint ő, én inkább azt hangsúlyozom, hogy ha most egy kicsit mellé is nyúlt, attól még általában jól nyomja.
@netukki: Basszus, én abból dolgozom, amit tudni lehet. Amit Horváth elmondott a 444.hu-nak. Mi lenne, ha te várnád meg, amíg hozzájutsz a tényekhez? 🙂
@ipartelep: Ad 1: Itt nem igazmondásról van szó, hanem véleményekről. Szerintem említésre méltó, ha egy ellenzéki blogger a mainstream ellenzéki vélekedéssel szembe menve az általa egyébként elutasított politikus véleményével ért egyet. Ha jól értem, akkor nem arról van szó, hogy szerinted ez tilos, hanem arról, hogy ne erősítsem már a véleményemmel az ellenséget. Hát, bocs. 🙂
Ad 2: Szerintem nem kezeltem felületesebben a kérdést, mint azok, akik a mainstream ellenzéki véleményt képviselik. Sőt, én a saját releváns tapasztalataim alapján ítélkeztem, és nem a politikai szimpátiám alapján.
@Happy trolling, asshole!:
Már írtam valahol Horváth András ügyben, de amilyen pocsék a memóriám, elfelejtettem, hogy hol (foszlány emlékeim a HVG-re utalnak, de az is lehet, hogy errefelé). Ha valakinek túl ösmerős lenne, elnézést kérek érte.
1. A bejegyzésre írt hozzászólás által rosszalt megnyilvánulás, márminthogy a szerző simán elütné a két szóbanforgót a zebrán, a szövegből valóban így jön le. Egy, a szerző általi visszakozással ez jóvátehető (gondolom, hogy a mondat csak a billentyűzet megszaladása, és a szerző szerint sem így van).
2. Az se nagyon vitatható, hogy Horváth futóbolond mivoltának indoklása valóban azzal történt, hogy aki a kamionnal szembe biciklizik, annak baj van az értelmi képességével. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez is egy indok. A történetből persze még minden kijöhet, az is lehetséges, hogy 400 – 500 év múlva, Andreas de Horváthot szentté avatják, mert egy zöld dossziét lobogtatva legyőzte a NAV-ot a Váci útnál, igaz utána börtönben halt meg a NER 27. esztendejében.
3. Amit én tudok a sajtóból. Horváth 2011-ben egy vizsgálat során (részt vett-e benne, vagy, mint NAV alkalmazott, kívülről ugyan, de egészen közelről látta, arról fogalmam sincs) úgy érezte, hogy csalásgyanús az ügy, és további vizsgálatokat igényelne. Először szólt a feljebbvalóinak, aztán, mikor ennek nem volt eredménye, illetve csak annyi, hogy leállították az ügyről, az akkor regnáló hatalom potentátjaihoz fordult. Akik dettó lerázták. Ezek után „légüres térbe” került (nem nagyon kapott konkrét munkát a cégnél), és kezdte úgy érezni, hogy mindenki összefogott ellene. Ez egy normális érzés, meg nem értett feltalálók esetében magam is többször találkoztam ilyesmivel. Ha pedig van ilyen összefogás, gondolta Horváth, annak oka kell legyen. Utóbbi elgondolás stimmel, a baj mindig az „ellene irányuló összefogás” létezésével van.
4. Horváthot nem rúgták ki (nem akarták/nem merték, feltehetően nem akartak azonnali botrányt), ezért ő továbbra is hozzáférhetett a NAV számítógépes rendszeréhez, ha esetleg nem is a saját gépén, de a munkatársaién titokban biztosan. Így aztán összegyűjtötte, mégpedig öt évre, 2007-ig visszamenőleg (az adókötelezettség elévülés ennyi, ezért eddig látott vissza), hogy az általa gyanúsnak tartott területen mennyi ÁFÁ-t igényeltek vissza a cégek. Ha jól emlékszem 260 milliárd környéki összeg jött ki neki. Feltételezvén, hogy MINDEGYIK visszaigénylés csalás (ezt nem ragoznám, a többszörös képtelenséget mindenki maga is átgondolhatja), úgy vélte, hogy ha csak ezen a területen ennyi, akkor az országosan kitehet akár 1800 milliárdot is, azaz évi 360 milliárd. Ezt az 1800 milliárdot persze a média már nem öt évre, hanem évente(!) elcsalt összegre interpretálta, de ez legyen az ő baja. Horváthnak a „visszanézés” jól jött, mert a korábbi évekre mondhatta azt, hogy ő az előző kormányokat is bűnözőnek tartja, azaz annyira politikasemleges, hogy csak na.
5. A NAV idei legnagyobb fogása júniusban történt (Horváth médiabejelentkezése előtt). Egy Szeged környéki cég, amelynek a tulajdonosai csak kávéban láttak cukrot, Magyarország éves(!) cukorfogyasztásának a másfélszerese (480.000 t) után akartak fiktív számlák alapján ÁFÁ-t visszaigényelni , de lebuktak. Az összeg 2,6 milliárd forint. Magyarország éves ÁFA csalásainak az összegét hazai és nemzetközi szervezetek 1000 milliárdra teszik (nem titok, sok helyen megjelent a sajtóban is), ebből következően ennek döntő része lakossági, tekintve, hogy őrült árumennyiségekkel elkövetett csalásból is ennek max. a töredékéhez lehet hozzájutni. Magam a céges csalások mértékét az összes csalás 6 -8 %-ára teszem.
6. A mai korban, NER idején, csak nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a regnálók a legális és korlátlan lopások helyett ilyen veszélyes módszert választanának. Sokkal valószínűbb, hogy korunk don Quijotéje is képzelt óriások ellen harcol, amely harcra maga is rámehet, mert a szélmalom veszélyes üzem.
@Kettes: A „vélemények”, és az „igazmondás” két különböző műfaj. A különbség köztük az, hogy vélemény sok mindenről szólhat, sőt tipikusan olyasmikről, ahol nincs is olyan, hogy „igazság”, viszont az igazmondás (itt az „igazság mondása” értelmében, és nem az „azt hiszem, hogy igazat mondok”), kizárólag a ténybeli igazság „eltalálására” vonatkozik.
Ez persze már túlzott filozófiai szőrözésnek tűnhet itt, és tulképpen az is. Nem akarnék ennyire belemenni. Valóban, a „magasabb rendű” lényeg az, hogy lásd az egész erdőt is, nem csak a fákat, és ne támogasd már a kurva ellenséget.
@Kettes: Persze, rengeteg baj van ezzel a sztorival már kezdettől fogva. Horváth folyamatosan ellene megy minden racionalitásnak. Fogalmam sincs, hogy igazából kivel van és mit akar. Én valami csúf, rezsimmel látványosan összeborulós végkifejletre tippelek, miközben szénné bírságolnak pár multit a lenyugvó nap sugarainál romantikusan. (Jobb az, mint vizsgálati fogságban elrohadni.)
Ami a külföldi részét illeti a dolognak, az szerintem hihető, a cukrot/kávét/chipset/stb. speciel olcsóbb Szlovákiából hozni, meg a tranzittal is lehet trükközni, kikerülni a népegészségügyi termékadót. Nem kell ehhez 3 maffia, szlovák oldalon minden legális. A többi meg úgyis csak papíron történik, egyszerű profilbővítés a számlagyárban.
@Kettes: taníts mester! Mert az látható, hogy trollkodásból jobb vagy. Először leírod a posztba, hogy „(…) két olyan embert fogok megvédeni, akik előtt amúgy nem fékeznék és nem is dudálnék a zebrán (…)”, aztán egyszerűen letagadod, hogy olyat írtál volna, hogy elütnéd őket.
Persze ki lehet magyarázni hogy a „nem fékeznék” csupán annyit jelent, hogy „nem állnék meg, hogy kiszálljak és adjak neki egy csokor virágot”…
És tulajdonképpen tényleg gondolhattál erre, és mindenki más pedig egy rosszindulatú geci, szóval mester, te nyertél.
@vakapad: Én nem állítom, hogy Horváth Andrásnak mindenben igaza van, csak az zavart, hogy a vele szembeni érvelés arra redukálódott, hogy biztos bolond, mert szembement az árral. Szerintem egyelőre nem lehet még biztonsággal eldönteni, hogy bolond lenne-e.
Amiket leírtál, abban sok igazság van:
– engem is zavarnak a túl nagy bemondott számok, én sem tartom reálisnak, hogy 1000 milliárdokat csaljanak el a cukor áfáján;
– az is nagy amatőrségre vall, hogy otthon tárolta az iratokat és nem készített róluk másolatot;
Ugyanakkor igenis vannak Horváth mellett szóló, az őrültségét „enyhítő” körülmények:
– az pl. nem igaz, hogy Horváth komolytalanságát az bizonyítaná, hogy nem mondott neveket csak dossziékat lobogtatott: ezek adótitkok, a faszi a nyilvánosságra hozásukkal törvényt sértene. Én azt elfogadhatónak tartom, hogy HA próbált egyensúlyozni a törvényesség és a whistleblowerség között és csak az ügyészséggel osztotta meg az információit (ez egy normális országban elég lenne);
– azt is elképzelhetőnek tartom, hogy valójában a NAV azért nem foglalkozott a HA által nyomatott ügyekkel, mert ezeket nagyon nehéz bizonyítani, ha jól le vannak papírozva. Ebben viszont kívülről nehéz állást foglalni: lehet, hogy a NAV-nak ebben volt némi igazsága, lehet, hogy tudott volna többet tenni. És itt persze a NAV helyzete is furcsa, mert azért azt mégsem hozhatja nyilvánosságra, hogy ha a csalást így meg úgy csinálják, akkor nincs esélyünk megfogni.
Ezekben a kérdésekben viszont szerintem óvatos mérlegelésre lenne szükség, nem ilyen durva leegyszerűsítésekre, mint amiket Deutsch és pár kommentelő is tettek. Persze ezt a mno-ban, népszavában megszokja az ember, a vincenten csak azért lóg ki a lóláb, mert itt a szerzők ezt a nem-provinciális, szellemileg felsőbbrendű, européer stb. imázst próbálják tolni (csak sajnos gyakran derül ki, hogy ez ugyanannak a mocsárnak a másik széle).
@Happy trolling, asshole!:
A megjegyzéseidben igazat adok/adtam. Az én ízlésemmel is ellenkezik, a zebrán való elütés lehetőségének megvillantása, amely azonban valószínűleg csak egy pillanatnyi érzelmi túlpörgés, amely valós helyzetben sohasem manifesztálódna. Szerintem kisebb a jelentősége, mint amennyit tulajdonítunk neki.
Az adóalanyok többmillióan vannak. A NAV csak egy 22 ezres szervezet. Ráadásul állami, azaz teljesítménykényszer nélkül üzemel. Ha az egyik ellenőr éppen nincs aktivitása magaslatán, a gyerekért kell menni az óvodába, fáj a feje, vagy akármi, akkor egy adott ügyet nem vizsgált tovább, még ha esetleg gyanús lenne is. Nem történik semmi. Lehet, hogy csaltak, lehet, hogy nem, ha igen, akkor megúszták. Van ilyen. A csalások teljesen sohasem küszöbölhetők ki, és mondható, hogy akkor is bekövetkeznek, ha a NAV egyáltalán nem fedezi politikai utasításra a csalásokat. A fedezéshez ráadásul túl sok embert kellene bevonni. Igen kicsi tehát a valószínűsége, hogy a főnökség utasítására történnének eltusolások, mert magukból a megúszott csalásokból ez még egyáltalán nem következik.
Horváth Andrásnak akkor lennének bizonyítékai, ha a belső levelezésből egy ilyen tartalmú e-mailt, vagy ilyen tartalmú magnófelvételt őrizgetne. Ha csak ÁFA visszafizetési engedélyek vannak nála, akkor az semmi (bármekkora összegekről szóljanak is), fenti okból sokkal nagyobb valószínűséggel hadakozik szélmalmok, mint óriások ellen. Csak az segíthetne rajta, ha az általa gyanúsnak mondott eseteket a./ (NAV?) szakemberek tovább vizsgálják, b./ megállapítják a csalást, és c./ ezek után a csalók bevallják, hogy ők bizony a NAV vezetőségének jóvoltából csalhattak. Más esélye nincs a meggyőződésének igazolására. A fenti módon való igazolás valószínűsége viszont sajnos közelít a nullához.
Az értelmiség az ilyen. Kicsit felsőbbrendű. Meg ex cathedra. És ha nem lenne az, akkor is úgy viselkedik, akár nála van a bölcsek köve, akár nincs (nincs – saját tapasztalatból tudom). Ezen nem célszerű morgolódni.
Hát én teljesen ki vagyok borulva. 🙂 Az egyik azért cseszeget, mert sértegetem a saját olvasóimat, a másik azért, mert nem követem elég hűségesen pártunk (pártjaink!) hivatalos irányvonalát, a harmadik meg azért, mert megtrollkodtam a Legnagyobb Magyar Trollt. Hát tudjátok mit, írjon nektek posztot az Oravecz Nóra! :-DD
@ipartelep: az irónia tényleg ennyire dekódolhatatlan manapság?
igen, az önmaga farkába harapó irónia, amelyikben aztán meg még valami nem ironikus megállapítás is benne van, ami viszont erősíti az iróniát, mert lehetetlen, hogy ne legyen ironikus ezekkel a csak ironikusan megközelíthető személyekkel kapcsolatban
kicsit talán érthetőbben (bár azt hiszem, én értem a fentit is): ha @Kettes: az állította volna,hogy DT-vel vagy TI-vel egyetért, azt csakis viccnek vehette volna itt a nép
ahhoz, hogy komolyan vegyék, hogy nem ironizál, ironizálnia kellett
(és ebből még nagyon sok minden következik, amiről lehet, hogy nem is tud, meg én sem)
@csársz: Hát… arányérzékem ellen van (magyarul: akar a fene már ezen vitatkozgatni), hogy cáfoljalak. Csak egy kicsit mégis, ha már megszólítottál 😉 : Szerintem Kettes szóban forgó szövege lényegileg nem ironikus. Egyetlen mondata ironikus csak: A legutolsó, amelyben a „gyíkoknak” kíván jót.
Az irónia a következőt jelenti (saját def.): Szelíd gúnyba oltott humoros szöveg. Ennek egy, a publicisztikában gyakori típusa, vagy használata az olyan megoldás, amelyben a teljes szövegjelentést a primer tartalom mellett, azzal kiegészülve a „forma”, (vagyis az ironikus előadásmód) is hordozza. Vagyis, egy „kettős jelentésű” szöveg, ahol is nem elegendő csak arra figyelni, amit mond, hanem az is számít, ahogy mondja – tehát nem árt ismerni a kontextust, és a konnotációt is.
Kettes fenti szövege nem ironikus. Nem is túl gazdag a tartalma. Ráadásul, – bár ő azt mondja, hogy csak egy „vélemény”, mintha ezzel el akarná hárítani a vélemények igazsággal, vagy helyességgel szembeni kritikai felülvizsgálatát – de nem is tűnik túl megalapozott véleménynek. (Hiszen ugye, hogy ki a „bolond”, azt leginkább az elmeorvosok dolga megállapítani, nem a politikai bloggereké.) Vagyis, nem tudjuk, hogy tényleg bolond-e, de az tűnik valószínűnek, hogy orvosi értelemben nem „bolond”.
Ami meg a legnagyobb baj vele, hogy két, hosszú távon, több fronton bizonyított „tróger”-nek (az ő szavaival) az igazat. Ezzel nem az a gond, hogy egy trógernek helyenként, partikuláris kérdésekben nem lehet igaza (most az „igazságfogalom” bármilyen értelmében), hanem az. hogy egy háborúban nem veregetjük meg az ellenségünk vállát, hogyaszondja: „Igaz, hogy az ellenségem vagy, de azt azért el kell ismernem, hogy az előbb jól fejbe lőtted az én édes egykomámat, aki itt állt mellettem a lövészárokban.” Szóval nem veregetek vállat, hanem úgy visszabaszok, hogy semmi nem marad a lövészárkából.
Majd ha nagyobbak lesztek, ti is megértitek ezeket a fránya „arányossági” kérdéseket. 😉
Néhány megjegyzés a vitához:
1. „Kérdés, hogy ha van „két érdemtelen trógerünk” (a blogíró ezt posztulálta), akkor, ha nekik (véletlenül) valamiben igazuk van, akkor ez említésre méltó-e. Pl. Hitlernek a „fő témájában” mint tudjuk nem volt „igaza”, de egyszer, amikor kiment a bunker elé levegőzni, a következő mondatot mondta: „Ma nagyon szép időnk van.” És ebben történetesen igaza volt, tényleg nagyon szép idő volt aznap (most a „szép” szubjektív vonatkozásait hagyjuk).”
A hasonlatot a még jobb hasonlítás kedvéért annyiban módosítanám, hogy Hitler, mikor kiment a bunker elé, nem azt mondta, hogy „Ma nagyon szép idő van.”, hanem hogy „Sztálin egy rohadék tömeggyilkos.”
2. Hogy igaza van-e a Deutsch-Kettes tandemnek, mikor Horváthot futóbolondnak mondják, az egy kérdés. Mindenesetre Horváth olyan momentumok alapján állított magának össze egy fixa ideát (azt hiszem, így hívják), amely momentumok ezt elég kevéssé igazolják.
3. Az, hogy Horváth a háborúban az egyik oldalt erősítené, azaz a derék harcostárs lenne, akit az ellenség egyik prominense fejbelőtt volna, sajnos nem igaz. Horváth kezdettől fogva azt hangoztatja, hogy 2007. óta vannak ÁFA visszautalások, és ebből következően (mivel szerinte minden ilyen visszautalás csalás) a komplett politikai elit bűnöző. Regnálók, ellenzék, all inclusive.
4. Ha valaki sértődékeny, ne írjon blogbejegyzést.
@ipartelep:” Vagyis, egy »kettős jelentésű« szöveg, ahol is nem elegendő csak arra figyelni, amit mond, hanem az is számít, ahogy mondja”
Itt az első baj: csak ilyen szöveg létezik, másmilyen nincs.
Illetve, amelyik szövegnek csak egy jelentése van – „Anyád!” – (de még ez is ironikus, például – többnyire –, amikor férj mondja a feleségnek), azzal nincs mit kezdeni.
Hogy mást ne mondjak, nemhogy ketten, még én egyedül sem tudom ugyanazzal a jelentéssel leírni, azt, hogy ‘magyar’, csakis a szövegösszefüggés határozhatja meg egyetlen egyszerű szó jelentését is.
Az, hogy kettes kénytelen először elhatárolódni tőlük, eleve ironikus helyzetet teremt, azután a kijelentései újra és újra megkérdőjeleződnek, ami szintén ironikus sajátosság.
Ez szerinted egyjelentésű, iróniától mentes mondat: „Tarlósnak, amellett, hogy egy bunkó, igaza van, és nem azért, mert a bunkókat nem terheljük intenzív szellemi tevékenységgel.”
Boldog karácsonyt!
(Na, most ez egyjelentésű?) (Na, most ez ironikus?!) (Vagy csak azért ironikus, mert hozzátettem a zárójeleseket? Vagy úgysem, mert a karácsony szent ünnepével vincentes nem ironizál?)
(Ha nincs szmájli, akkor biztos, hogy nem vicceltem?) 🙂
@Kettes: eddig bevallom, nem tudtam, ki az az Oravecz Nóra. 🙁
de köszönöm. tényleg.
régen az volt hasznos, hogy melyik bogyó fogyasztható, és melyiktől jön rád a kéthetes hígfosás.
ma tökugyanez, csak nem bogyókkal, hanem szerzőkkel.
jó, ha tisztában van ezekkel az ember.
@csársz: Ó fájdalom, de megint ellent kell mondjak. Az iróniával kapcsolatos téma itt az volt, hogy a blogposzt ironikus-e. Annyi mondható el erről, hogy nem az. Kész, passz.
Az egy másik téma, hogy az irónia miért, mitől „kettős jelentésű”. De Mivel a blogposzt nem ironikus szöveg, felesleges erről beszélni. Az előző hozzászólásomban csak azért írtam az iróniáról, hogy megmutassam, „milyen nem” a blogposzt.
Egy harmadik téma pedig az, hogy egy bármilyen szöveg hányféle jelentést hordoz, egyáltalán, mi alapján kell azt interpretálni. Ennek még kevesebb köze van a témához.
Persze, ha valaki a tárgyalt szöveget ironikusnak látja, akkor lelke rajta. Akkor ugyan lesz egy kis zavar az értelmezést tekintve, hiszen nem elegendő a szó szerinti szöveget nézni, hanem még az esetleg annak ellentmondó formát is figyelembe kell vennie. Hát akkor az ilyen értelmező magának csinálta a bajt, dolgozzon csak az értelmezésen. Szerintem meg egyértelmű, és egyféle értelmű volt a szöveg – amit egyébként kettes azóta leírt reakciói is megerősítettek.
@ipartelep: neked csak ne fájjon az ellenem mondás!
ha igaz (volna), mait írsz, akkor annak van igaza, aki szerint kettes kifejezetten meg akarta őket gyilkolni, ez egyértelmű!
@csársz: Szerintem emögött az implikáció mögött (a tiéd) egy kissé „mechanikus” szemlélet van. Vagyis, nem úgy működik ez, hogy én mondok 5-6 állítást, és akkor azokból az következik, hogy Kettes meg akarta őket gyilkolni. Ez nekem is, és Kettesnek is baj lenne. Nincs ilyen, (ennyire összetett) logika, a logika nem így műxik. (hanem úgy műxik, hogy világos, egyértelmű, lecsupaszított állítások vannak, és azokból hozunk ki valamit. Itt ehhez képest még sokkal összetettebb állítások voltak, amelyeknél még csak az sem volt tisztázva, hogy „igazságértékük” van, vagy csak „helyességértékük” van.)
Az inkriminált mondattal én nem is foglalkoztam, hiszen annyira nyilvánvaló volt, hogy azt nem szó szerint kell érteni, vagyis Kettes a valóságban nem akarná őket elütni. Nem lényegi mozzanatként, csak kis csak „kis színes”-ként tette be a szövegbe. Annyit jelez csupán az a szöveg, „hogy nem igazán szereti” ezeket az urakat. Megjegyzem, ez így még nem ironikus, legfeljebb pikírt.
Legfeljebb abban, és annyiban van igazad, hogy kettes által leírt sok állítás között van olyan is, amelynek a szó szerinti tartalma nem igaz, olyan értelemben, hogy ténylegesen nem úgy gondolja, nem azt akarja. De a blogposzt lényegét ez nem érinti, az másról szól (nem arról, hogy Kettes kiket ütne, vagy nem ütne el).
@ipartelep: A poszt műfaja: Kettes beszól. Ez így jó, ahogy van. Nem polkorrekt, szerencsére. Nem politikai célok mozgatják, most éppen. Talán igaza sincs mindenben, kit érdekel. Tarlós csak ne kötözködjön, hogy de igenis árulnak nála nagyobb gyökeret a Nagycsarnokban.
@csársz: Akarja a fene. Kettes kb. annyit írt, hogy „legalja söpredék”, csak kicsit cizelláltabban.
Megannyi szimbolikus és nem szimbolikus értelmezése van ennek. Ne lépjenek elé, vagy ha már odaléptek, ugorjanak el. Takarodjanak az útjából. Élősködőknek nem jár az elsőbbség. Stb. stb. Nem mintha értelmezgetni kéne, az elveszi az élét.
Csapásokat adunk és csapásokat kapunk. Időnként jólesik felrúgni minden idiótát a francba verbálisan és pukkasztani a polgárokat. Időnként meg az idióták rúgnak fel és a polgárok pukkasztanak bennünket. Olvassátok inkább a schwanztomi emlékiratait, hogy átjárjon benneteket az esztétikai élmény 🙂
@ipartelep: Ha egy poszthoz használati utasítást kell adni, az régen rossz. Én azt hittem, hogy az első bekezdés első mondata épp eléggé (ön-)ironikus ahhoz, hogy jelezze, hogy a következőkben abszurd dolgok fognak történni velünk. Ha már itt leestél a szekérről, akkor nem csodálom, hogy nem tudtál követni. 🙁
Szomorú dolog, ha valaki nem képes igazat adni az elvbarátai véleményével szemben az ellenségének még lényegtelen kérdésekben sem. Nem ez a pártszerűség követelménye az elvszerűséggel szemben?
@Kettes: Teljes tévedésben vagy. De már nem ismétlem miért, írtam eleget.
@ipartelep: Igen, teljes tévedésben vagyok, írtad eleget. Megírnád ezt a posztot úgy, hogy ironikus is legyen, igaza is legyen és az ellenséggel se fraternizáljon?
@Kettes: Nem tennék ilyet. Az ellenséggel nem szabad fraternizálni. 😉
Azért ez a „pártszerűség követelménye” velem egy galaxisban együtt említve kissé fájt… 😉
Na, béke.
ha már a kommentek így elkanyarodtak olyan lényegtelen témától, mint horváth és az ő igazsága, vagy horváth egy szerencsétlen lúzer, esetleg horváth, aki megmondja a frankót, és izgalmasabb területre tévedtek, úgymint el akar- e hengerelni kettes némely pondrót, valamint szabad- e fraternizálni az ellenséggel, megjegyezném, hogy ez az „ellenséggel való fraternizálás, amennyiben elismerjük, hogy olykor, némi esetben, néki is lehet igaza valamiben” egy oltári nagy marhaság.
sőt, még rosszabb: fideszmentalitás.
@nandras01: És ami még ennél is jobban fáj, hogy a teljes észrevétlenségben tűnt el kis tréfánk szempontpuskával, amit Jó Tündér rovására követtünk el. Kurva világ. 🙂
kedves @ipartelep: , kezdem elveszteni az irónia fonalát, lehet, hogy azért, mert nekem ezek az emberek nem ellenségeim, még csak nem is ellenfeleim, nem háborúzok senkivel, nem is küzdök velük, elsősorban röhögök rajtuk, amihez jól jön kettes iróniája, amit érteni vélek (az enyémet nem szokás, a kedvesem szerint „a te iróniádat csak te érted”, erre még ráadásul büszke is vagyok)
és igaza szólt @nandras01: a legérdekesebb a Horváth-effektus, nagyon szeretném, ha ennek egyszer úgy jutnánk a végére, hogy mindent megtudunk róla: ő tényleg egy Julia Roberts két filmjéből is, vagy … nem is tudom, mi lehet a másik eshetőség
mi a fene történik ebben az országban?, egyre kíváncsibb vagyok, és egyre kevésbé értem!
kapitalizmus.hvg.hu/2013/12/27/az-adoellenor-es-a-szamok/
Nem is vizsgálják a csalások haszonélvezőit – Népszava
Horváth: „- Nemcsak ellenem nyomoz a Nemzeti Nyomozóiroda, ahogy a házkutatáskor kiderült, hanem az én feljelentésem nyomán is. Márpedig a feljelentésem a mellékletekkel együtt vagy kétszáz oldal, tele konkrétumokkal, cégadatokkal. Az ellenem folyó eljárás tárgya személyes adattal való visszaélés. Szerintem persze ez nem valósult meg, de képzelhetjük, mi lenne, ha valóban nyilvánosságra hoztam volna adótitkot képező konkrétumokat vagy személyes adatokat.”
— nepszava.hu/cikk/1006614-nem-is-vizsgaljak-a-csalasok-haszonelvezoit
@HaKohen: Tudom, hogy kettő, de amit írtam (nehéz megérteni a motivációját) az arról szolt, hogy szerintem a világ
1, 90%-a nem érti Snowdenét, Amiért összetenné a kezet ha olyan gazdag, nyugis élete lehetne mint neki volt Hawaiin,
2, a világ 99.999% nem merne fellepni olyan szervezet ellen.
Ez pedig áll akármilyen Horváth is az illető.
@Kettes: Akkor szerinted Snowden, nem hazaáruló (mint a héja republikánusok szerint), nem civil jogi hős (liberális demokraták szerint), hanem egy megzakkant bolond?
azért kérdem, hogy lassúk az érvelésed fő pontja („Csakhogy épelméjű ember nem pakol ki olyan ügyben, ahol a rezsim mögött álló gazdasági oligarchia érintett.”) mennyire következetes.
@Berzengő: snowden valószínűleg zakkant.
a probléma valahogy így néz ki: a terroristák (már itt bajban vagyunk, ki az, de a végponton van némi bizonyosság, és egy rakás hulla) a nromális tömegben föloldódva (vö. rejtőszínek) készül a nagy pukkanásra, amit megelőzni szeretnél. bárhogy is rejtőzködik, valamelyest mégis kilóg, ráadásul, épp mert célszerű életet él (pl. rendelkezésre állását rendszeresen ellenőrzik), bizonyos minták belevegyülnek a ránézésre hétköznapi életvitelbe. ezek a minták ismertek egyéb, hagyományos módon végzett titkos felderítéssel, a megtörtént (végbevitt, vagy meghiúsult) esetek elemzésével , meg a franc tudja, hogy. ezeket a mintákat lényegében a népességben kell keresni. ez a „megfigyelés” vagy „lehallgatás”, nem a hagyományos megfigyelés vagy lehallgatás, amelynek a célja általában az, hogy megállapítsa a megfigyelő mit csinálsz és miért. egy térfigyelő kameránál sem elemzik, hogy ki hová megy, hanem csak nézik, hogy látnak-e valami „gyanúsat” (hogy mi számít gyanúsnak, az meg megint csak minta jellegűvé tipizált rendőrségi tudás). ez a „megfigyelés” tehát a kommunikációs hálózatokra ráállított gépi mintafigyelővel fölszerelt térfigyelő.
snowden azért zakkant, mert feltételezem, hogy nálam sokkal precízebben tudja, miről van szó.
az érdekes az, hogy míg a térfigyelés a legtöbb embert megnyugtatja, a „megfigyelés” zavarba ejti, és idegesíti. én azt gondolom azért, mert ezügyben is, ami „látható” és „érthető”, az akkor sem ugyanaz, mint a láthatatlan és érthetetlen, ha nagyjából ugyanaz. mármost nagyjából ez az, amit még a képzetlenebb szakemberek is tudnak.
egy kicsit hasonló hisztériát láthattunk magyarországon pl. a személyi szám kapcsán. noha adatrendszereket esetleg (de tényleg csak esetleg) egyszerűbb lehet személyi számmal összekapcsolni, mint anélkül, az összekapcsolásnak a személyi szám hiányában sincsen lényegében semmiféle technikai akadálya. valami akkori snowden.hu viszont sikerrel bevadított néhány jobb sorsra érdemes jogászt, akik valószínűleg máig büszkék arra, hogy a tömérdek technikai lehetőség egyikét kiátkozták.
@incze: Senki nem vitatja hogy szükség van titkosszolgálatokra és adatgyűjtésre, a kérdés ennek határai és alkotmányossága. Quis custodiet ipsos custodes, stb.
Adatrendszerek összekapcsolásának általában tényleg nincs technikai akadálya, ezért kell jogi akadály. Nekem ezek a jogászok nagyon szimpatikusak, egy kis időre elvitték oda Magyarországot az információs önrendelkezés terén, ahol a világ élvonala van. Maximum respect nekik.
(Mondjuk nekem nem lenne képem leírni pl Majtényiről, hogy ő egy jobb sorsra érdemes bevadított.)
@tollaszerge: az adatgyűjtések célhozkötöttségét előírni, rendben van. az ünkényes ősszekapcsolást tiltani, rendben van. a személyi számot kiátkozni és a máglyára küldeni nincsen szerintem rendben.
(úgy gondolom még jogilag sem, olyan, mint ha amikor a jog a lopást tiltja, és külön tiltaná a gyümölcslopásra alkalmas cekkerek használatát is, ez egy rendes celofán történet: lvnte.tumblr.com/post/71298726241/one-does-not-simply-buy-celofan )
amúgy meg majtényit is be lehet vadítani, mint bárkit a világon.
az a bajom a snowdennel is, amit írsz, határok és alkotmányosság a kérdés. ha azt feszegetné, hogy miféle kontrolja és garanciái vannak annak, hogy a tárolt adatokat senki ad hominem kurkászásra ne használhassa (egyáltalán bármi egyébre), az nagyon is rendben van.
@incze: A terrorizmus csak fügefalevél. Szegény Merkel asszony is hogy kiborult, mikor terroristának nézték.
Nagyon sok mindenre használják azokat az adatokat, nyomozás, hírszerzés, üzleti információk, ipari kémkedés stb. És nem csak Amerika.
@stefan75: alig hiszem, hogy terroristának nézték volna, a merkel-telefonszám a dolog bulvárvonalában van, gondolom én.
a snowden-ügy igazi kérdése szerintem is az, és erre épp snowden adja a tettével a legnyugtalanítóbb választ, hogy mi és miképpen „garantálja” azt, hogy az adatokat csakis az adott célhoz kötötten kezelik, és az egyéb célú kutászkodástól hatékonyan megvédik. az, hogy snowden kisétál a nagyvilágba egy tonnányi ilyen adattal több mint nyugtalanító. lehet snowdent szabadsághősnek gondolni, és a pl. guardiant igen magas etikai standardokat és magas szakmai tudást képviselő orgánumnak (én annak gondolom), de megkockáztatom, hogy most a kikerült adatok jóval kevésbé védettek, mint voltak nagy leleplezés előtt.
szóval egyfelől snowden nem leplezett le semmit, az nsa működése, és annak technikája ismert volt, de sikerült a dolog rendben lévő részét prblematikusként fölmutatni, másfelől viszont azt azért bemutatta, hogy ez a rendszer milyen őrült sérülékeny (és furca mód, erről alig esik szó).
pedig vannak itt még problémák dögivel.
például rögvest a terroristaság definíciója (ezzel igen tág körben játszadozni).
vagy az, hogy a minta statisztikai, és bőséggel illik teljesen ártalmatlan emberekre is, akik így (mint merkel, vagy a hüledező házaspár, akiknél a minap beköszönt a nemzetvédelem) „bekerülnek” egy esetleg tüzetesebb valódi megfigyelésbe, egyáltalán egy olyan körbe, ahonnét közismerten nehéz kikerülni, etc.
szóval ez az nsa egyáltalán nem problémátlan, és nem gondolom, hogy csak a tudatlan civilek sipítoznak fölöslegesen. sőt ezekkel, a rendszer funnkcionális és technikai üzemeltetésével kapcsolatos aggályok lényegesen nagyobbak, veszedelmesebbek és nehezebben orvosolhatók a szememben, mint hogy a leveleim átfutnak-e valami markov-láncon, vagy sem.
@incze: A lehallgatásban semmi újdonság nincs:
en.wikipedia.org/wiki/Communications_Assistance_for_Law_Enforcement_Act
Snowden kb. annyi újat mondott, hogy az NSA Amerikán kívül is elég komolyan nyomja. És még a szövetségesei után is kémkedik. Merkel, az Európa Parlament, az európai bankok, cloud providerek stb. nem statisztikai véletlenek, hanem célzott lehallgatás, dedikált infrastruktúrával.
Ami az adatok kezelését illeti, arra gyakorlatilag semmilyen garancia nincs. Jó esetben a hozzáféréssel rendelkezők a becsületszavukat adják. De úgysincs, aki őket ellenőrizze.
@stefan75: hát én az információimat nagyjából a Guardian összeállításából szedtem
http://www.theguardian.com/world/interactive/2013/nov/01/snowden-nsa-files-surveillance-revelations-decoded
azzal, hogy természetesen nem böngésztem végig a dokumentumokat, se időm, sem erőm, eléggé megbízom a fickókban (sokkal jobban, mint a hávégében annakelőtte)
ebből nekem nem rajzolódik ki az a végletesen komor kép, mint neked. nekem ebből az látszik a fő prblémának, amit fentebb írtam:
– a zömében nem transzparens folyamatok miatt nagyon kevés ember játszmája az egyes konkrét gyűjtések engedélyezése és felügyelete
– az adatok funkcionális földolgozása technikailag fényévekkel jár az adatok biztonságos s alkotmányos kezelése előtt
– az adatok és azok határainak értelmezése (nem csak ebben a kérdésben) végtelenül folyékony a könnyen aktiválható adatkapcsolatok világában
(én azt gondolom, hogy a célzott és kiépített lehallgatások, amelyekről beszélsz nem az általános gyakorlat részei, hanem egy pattern-match után, tehát valamilyen gyanú alapján. nem arról van szó, hogy behuzalozzuk a német kancellár szobáját, hanem mondjuk arról, hogy az x-y-z reláció k-adik elemét lehallgatjuk – egy ilyen rendszer ilyen szempontból meglehetősen vak.)
@incze: „a snowden-ügy igazi kérdése szerintem is az, és erre épp snowden adja a tettével a legnyugtalanítóbb választ, hogy mi és miképpen garantálja azt, hogy az adatokat csakis az adott célhoz kötötten kezelik, és az egyéb célú kutászkodástól hatékonyan megvédik.”
vs.hu/kiderult-snowden-igy-szedte-ossze-az-nsa-adatokat-0209/
nagyjából úgy néz ki, hogy snowden egy szimpla crawlerrel gereblyézte össze az anyagát, aztán bőröndbe tette, és szépen elrepült vele.
amit a cikk ír, nagyjából úgy szemléltethető, mint ha egy ékszerboltban lennének jól védett raktárak, széfek, pámcélajtók, de ami a kirakatban, vitrinekben, pultban az eladótérben van, azt minden ceremónia és szó nélkül be lehetne seperni egy nejlonszatyorba, majd köszönés nélkül távozni.