Ki antiszemita?
Eredeti szerző: babarczyeszter
Ki antiszemita?
Gerő András a Galamuson leantiszemitázta Romsics Ignácot. A címet és a konklúziót jotunder vincenttárs világosan jellemezte. Aljas.
Magam a tartalmi érvekkel foglalkoznék.
A vád alapja az, hogy Romsics Magyarország huszadik századáról írott cikkeiben és könyvében több ízben is szerepelteti a zsidó jelzőt egyes szereplők jellemzésekor. E szereplők — a Tanácsköztársaság vezetői, valamint a Rákosi rendszert támogató értelmiségiek — megítélése vitatott, többnyire negatív. Gerő szerint a zsidó jelző szerepeltetése ezekben a bekezdésekben a klasszikus magyar antiszemita történelem- és társadalom-értelmezés kifejeződése. Gyáni Gábornak igaza volt, mondja: aki a zsidó jelzőt ilyes környezetben alkalmazza, a szép történelmi hagyományokra visszatekintő magyar antiszemita összekacsintást képviseli.
„Az antiszemitizmus olyan sajátos kép a zsidóságról, amely alkalmas a zsidósággal szembeni gyűlölet kifejezésére. Az antiszemitizmus szóbeli vagy fizikai megnyilvánulási formái irányulhatnak zsidó- vagy nem zsidó emberek ellen, személyes tulajdonuk ellen, valamint zsidó közösség intézményei és vallási létesítmények ellen” – írják az antiszemitizmus.hu, a magyar antiszemita megnyilvánulások monitorozására létrehozott honlap szerkesztői (akik amúgy a Szombat című zsidó kulturális hetilap munkatársai).
Romsics Ignác nem szorul a védelmemre; méltatlan volna még megvédeni is. Ha Romsics antiszemita, akkor ki nem antiszemita? Aki soha nem írja le a „zsidó” jelzőt vagy főnevet?
A Rákosi- és Kádár-korszakokban a zsidó szó tabunak minősült, de Gerő maga több kiváló munkájában alkalmazza a kifejezést. Tekintsük akkor a puszta szó tabusítását meghaladottnak. Marad tehát a következő javaslat: az a történész (vagy író) volna nem-antiszemita, aki minden említéskor kiegészíti a mondatot a a magyar zsidóság tragédiájának gyors ismertetésével, a numerus clausustól a zsidótörvényeken át a holokausztig, utalva a magyarok, a magyar középosztály, Magyarország és a Horthy-korszak felelősségére. Mintha Gerő — és előtte Gyáni — ezt kívánná meg Romsicstól.
Mi a kötelező kiegészítés? Formalizáltan a következő: (argumentumhely…) között sok zsidó származású volt (prédikátum1), akik, illetve a magyar zsidóság általában (argumentum2, bonyolítjuk a dolgot) aztán a gázkamrában, a munkatáborokban vagy a Duna-parton végezték, Horthy rendszerének és általában a magyaroknak minimum passzív, de inkább aktív közreműködésével (prédikátum2, 3, 4, 5, 6, 7, 8).
Ez a kiegészítés egy történeti munkában 1. hosszú, 2. felesleges, 3. a maga helyén vitatható (és vitatandó), nem a századfordulóról vagy a Tanácsköztársaságról írván.
A legnagyobb probléma a kívánalommal az, hogy lehetetlenné teszi a magyar történelem Holokauszt előtti korszakainak értelmezését. Nem az objektív értelmezést (ilyen nincs), hanem bármiféle értelmezést, beleértve a vállaltan baloldalit és anti-antiszemitát is. Az értelmezést ritualizálással helyettesíti, feladja, sőt megtiltja.
Az a tény, hogy a Tanácsköztársaság támogatói és vezetői között sok polgárosodó vagy asszimilálódó zsidó családban született értelmiségi volt, igaz, releváns és nagy jelentőségű. Ki értheti meg enélkül Sinkó Ervint és Móriczot? Amint az is igaz, releváns és jelentős tény, hogy a nyugatos (Nyugat-os) kultúra, azután a modernizmus támogatói között sok asszimilálódó zsidó polgár volt (nem csak Magyarországon egyébként). Ki értheti meg Adyt enélkül? Amint az is, hogy a baloldaliság több magyar hagyományát (nem csak kommunista, hanem szociáldemokrata hagyományokat is) meghatározó csoportokat asszimilálódó zsidó családokból származó értelmiségiek alapították. Ki értheti meg enélkül Lukácsot? Tegyük fel persze, hogy pillanatnyilag Lukácsot — mint a kommunista=zsidó egyenlet túlzottan is kézenfekvő szimbólumát — jobb nem bolygatni a sírban. Ki értheti meg enélkül Jászi Oszkárt? Szabó Ervint? József Attilát? Illyés Gyulát? De mondhatom azt is: Aczél Györgyöt?
A holokauszt kötelező visszavetítése a századfordulóra, a Tanácsköztársaságra és a Horthy-korszakra történelmietlen és téves. A numerus clausus összekötése a holokauszttal csúsztatás — ha egy numerus clausus jellegű politika holokauszthoz vezetne, akkor az Egyesült Államokban ma nem élnének zsidók. Az Egyesült Államok egyetemei ugyanis a századfordulótól a harmincas évek közepéig mindenféle kevéssé elegáns trükkel próbálták a zsidó bevándorlók asszimilálódó gyerekeit kívül rekeszteni az egyetemen és általában a középosztályi létformán. A századfordulótól a harmincas évekig sok nagy nyugati kultúra volt bizonyos fokig antiszemita. Maguk az asszimilálódott zsidók is tettek antiszemita kijelentéseket a „galísi” bevándorló-hullámról.
Aki nem beszélhet arról, hogyan látták a különféle zsidókat különféle kortársaik, hogyan értelmezi Henry James-t? A nagy Gatsbyt? És ha már itt tartunk, az angol avantgarde-ot, például a Bloomsbury-csoportot, tehát Virginia Woolfot vagy John Maynard Keynes-t? Hogy ki ne felejtsem Franciaországot, hogyan értelmezzük az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus támogatóinak és a dreyfusard-oknak az átfedését? Sartre és de Beauvoir viszonyát? Heidegger és Arendt viszonyát?
A zsidó jelző használata nélkül? Vagy minden bekezdéshez hozzáragasztva a rituális utalást a holokausztra?
Nem. Más kultúrákban és társadalmakban egyáltalán nem zavar bennünket a „zsidó” szó, akkor sem, ha antiszemita értelmezéseket idéz fel. Nem okoz rettenetes dilemmát, hogy a Rotschild-házzal kapcsolatban megemlítsük-e a család zsidóságát, vagy hagyományos zsidó foglalkozásokról beszéljünk. Gyáni logikája szerint viszont ha kijelentjük, hogy a budapesti tőzsde alapításánál túlnyomó részt zsidó nagykereskedők, nagyiparosok és pénzemberek segédkeztek, akkor antiszemiták vagyunk. Elvégre a magyar jobboldal hagyományos antiszemita kliséit (a kapitalizmust a zsidók csinálták, a magyarok megrontásának árán) szolgáljuk ki vele.
Nem egyszerűen a kultúrtörténeti megértést nehezíti Gerő, valamint Gyáni, egyébiránt pedig sok más értelmiségi elvárása a magyar baloldalon, hanem a magyar antiszemitizmus változó tartalmának a megértését is. Ezzel lehetetlenné teszik a magyar holokauszt értelmezését, tehát azt is, hogy a magyar társadalom, amint szintén a baloldal kívánja, szembenézzen cinkosságával vagy cinkossága mértékével.
Vagy–vagy. Vagy elvárjuk a szembenézést, vagy tabusítjuk, illetve rituális kellékekkel látjuk el a zsidó származásra utalást. Gerő kívánalma akadályozza azt a szembenézést (és ezzel meglehetősen sok kortárs gusztustalanság felszámolását), amit a kötelező rituális kiegészítés megkívánna. Ha Romsics (vagy bárki más) nem alkalmazza a rituális klauzulát, akkor megnyit, nem pedig meghatároz egy értelmezési lehetőséget. Nem az antiszemita értelmezést, hanem egy olyan értelmezést, amely a magyar antiszemitizmust végre történelmi kérdéssé tehetné, vagyis kivonná a magyar politikából.
Persze a baloldalon sokan nem látnák ezt szívesen. Az antiszemitizmus kiváló ütőkártya. Egy valódi, igazán undorító antiszemita ellen épp úgy bevethető, mint Romsics Ignác ellen. Az igazi, undorító antiszemita — akinek szimbóluma lehet. mondjuk, Bayer Zsolt — ezután arra hivatkozik, hogy ő csak annyira antiszemita, mint Romsics Ignác, ezek a baloldali zsidó értelmiségiek nevetségesek és érdektelenek, bár néha ártalmasak.
Nagyon kell ez az ütőkártya a baloldalnak? Akkor a baloldal nem létezik, nincs mondanivalója, beleragadt a Kádár-korszakba, a Kulturkampfba, a félelemre és történelmi sérelemre épített klientúrahálózatokba, mindenbe, amit állítólag szeretne meghaladni.
@merre: 🙂
Ti még nem tudjátok, vincentek az örök igazságot? Antiszemita az, akit a zsidók ANNAK TARTANAK! És ki a zsidó? Vallásjogilag az, akinek az anyja is az (volt) politikailag pedig az a zsidó, aki annak tartja magát. Konklúzió: ebben az országban bárki bármikor bármilyen indokkal leantiszemitázhat bárkit – ha az érdeke éppen úgy kívánja…
Ez ilyen egyszerű: kár volt a kérdésre egy ekkora szép hosszú poszttal fáradni 🙂
@milyen szép a Vértes, ó:
(Annak meg nézz utána, mettől meddig tart az idézet. Tudod, nyitó idézőjel, záró idézőjel, ilyesmi.)
A cikk elkövetője meg tanuljon meg írni.
@Közbiztonság Szilárd: (no comment) Rettenetesen, irtózatosan, felülmúlhatatlanul buta vagy, de ez csak egyszer szórakoztató. Az egy lövésed meg volt.
Nagyon tetszik nekem ez az egész. Simán beszoptátok, hogy a Gerő most véleményt nyilvánít, meg satöbbi. Pedig simán leszarja, csak marketingeli magát, hogy benne maradjon a köztudatlanságban, és legyenek zsíros felkérései meg a fizetési listákról se maradjon le…
@Vitéz Kőbányai Világos:
Az első bekezdés helyesen:
Felhívom a figyelmet a smiley-ra a hozzászólás végén, ugyanakkor: egy írástudó=egy szavazat. Egy funkcionális analfabéta=/=egy szavazat?
@nemini teneri: még egy intelligens ember. Ld. a fenti kommentet.
@Vitéz Kőbányai Világos:
Béláról/polisiakról/asszimilációról/stb., még a hétköznapi beszédben kb. a magyar-zsidó, magyar-cigány (magyar-román, magyar-szlovák) ellentétpárok léteznek. Amég ez fennáll, addig Kun Béla zsidóságáról írni, bár tudományos szempontból helyes, kissé felelőtlennek tűnik**.”
azt ígérted, hogy elolvasod a kommenteket!
@babarczyeszter:
Akkor tanulj meg írni, ha ezt akarod leírni. Mert most nem ez az értelme.
@Dolgozónép:
körülbelül
@Vortumnus: Azt, bevallom, hazudtam. Mellékállásban sajnos dolgozom, így csak a közvetlen válaszokra maradt időm viszontválaszolni. Mihelyt átjutok mindenen, tovább olvasok, ígérem.
@csabakirályfi: olvass utána.
@babarczyeszter:
A megvolt egybe. Tudod, igekötő az ige előtt, ilyesmi.
Szerintem az irtózatosan buta inkább te vagy, csak még paranoiás is, és valóban minden téged ért hátrányt arra fogsz, hogy azért, mert zsidó vagy.
Pedig a hozzászólásaidból is erősen süt, hogy bizony, nagyon nem ez az ok, hanem az, amilyen a jellemed.
@babarczyeszter: Szeretném hozzátenni, hogy Horthyval szemben a franciák Pétaint halálraítélték – ezt de Gaulle életfogytiglanira változtatta – börtönben halt meg, mint nemzete árulója, rangjától megfosztva. Kis különbség.
További érdekes párhuzam és nem is csak Horthyval, hogy mindkettejüket újratemették. Pétaint viszont ugyanazon az óceáni szigeten, ahonnan szimpatizánsai (a „méltóbb” újratemettetése végett) ellopták a maradványokat. Igaz, elnöki koszorúval, de nem a kontinensen.
Valahogy több érzékük van ehhez a franciáknak, az a benyomásom.
Ez elég régi vita amin ideje lenne már túllépni. Sztem nem is az antiszemita témához tartozik hanem a polkorrekt beszédhez. Annak a végterméke az a helyzet ahol úgy kellene pl. zsidókól vagy cigányokról beszélni, hogy nem írjuk le ezeket a szavakat. A vége manapság igen jól látható, vö: megszorítás helyett megújítás újnyelvi képződménnyel…
@babarczyeszter: Ha mondanál forrásokat.
Arra meg méginkább kíváncsi volnék, hogy a babarczyeszter nick mögött valóban az rejtezik-e, akire utal. Ha igen, nem foghatom föl, minek áll le itt vitatkozni…
@Közbiztonság Szilárd:
Van, ami nem teljesen helyes ugyan, de egy blog, illetve cikk kereteibe bőven belefér. Persze annak, aki a magyar nyelvet kizárólag a szabályok mechanikus bemagolásán keresztül tudja megközelíteni, az ilyesmi tökéletes alap a nem-túl-értelmes (bizony, így írtam, jaj!) fontoskodás felkérődzéséhez.
Ettől függetlenül a helyesírási kérdések és a funkcionális analfabetizmus (t’od, az, amikor valaki képtelen értelmezni azt, amit elolvasott, pl. olyanokat ír, hogy ebben a posztban lezsidózták Adyt), nem igazán függenek össze, szóval még akkor is baromságot írtál volna, ha nem írtál volna baromságot; a ‘bibibi, te vagy a hűje’ érzelmi-értelmi színvonalát meg ne is feszegessük.
De a ‘hűje’ rövid ‘ü’ és ‘ly’, ugye? 😉
Sajnos a magyar társadalom (en bloc) képtelen a múlt és a jelen problémáival szembe nézni. 10telet a kivételnek, akiket viszont rögtön nem magyarnak kiáltanak ki.
@Counter:
szóval horthyt halálra kellett volna ítélni?
@sok-sok: igen, történész vagyok. Művészettörténetből és filozófiatörténetből diplomáztam itthon (Geistesgeschicte, history of ideas), kultúrtörténészként szoktam meghatározni magam, és „modern európai történelem” (nagyjából: a francia forradalomtól napjainkig) szakon végeztem az Egyesült Államokban.
Attól még, hogy írok publicisztikát, nem szűntem meg történésznek lenni. Ellenkezőleg. Minél több publicisztikához fűzött kommentet olvastam, annál intenzívebb érdeklődést váltott ki bennem, hogy milyen történeti mechanizmusok során került a magyar olvasók fejébe az a sok baromság, amitől olvasni sem tudnak, nem hogy gondolkodni.
@Közbiztonság Szilárd:
Egen, kedves izé?
„Az antiszemitizmus olyan sajátos kép a zsidóságról, amely alkalmas a zsidósággal szembeni gyűlölet kifejezésére. Az antiszemitizmus szóbeli vagy fizikai megnyilvánulási formái irányulhatnak zsidó- vagy nem zsidó emberek ellen, személyes tulajdonuk ellen, valamint zsidó közösség intézményei és vallási létesítmények ellen” – írják az antiszemitizmus.hu, a magyar antiszemita megnyilvánulások monitorozására létrehozott honlap szerkesztői (akik amúgy a Szombat című zsidó kulturális hetilap munkatársai).
egy dologban nem értünk egyet: míg Romsics egy kiváló történész, aki alapműveket tett le az asztalra, addig Gerő szakmai munkássága legjobb esetben is max. közepesnek mondható
@milyen szép a Vértes, ó: az olvasószerkesztő nem én vagyok. A magyar helyesírás (helyes írás) normáit szerintem jelenleg már csak egy-egy szerkesztőség tudja érvényesíteni (következetes használattal), bizonyos, elvileg még érvénybe lévő szabályok erodálódása kikerülhetetlen. Például a fenti posztban én eredetileg különbséget tettem nemcsak — hanem is és nem csak között, valamint egybeírtam a történelemértelmezés szót. A blog normái fontosabbak, amúgy meg a nemcsak … hanem is teljesen eltűnni látszik. EZ OFF és ennyi volt.
@Vitéz Kőbányai Világos: „Ugyanakkor fenntartom, hogy ennek a diskurzusnak elfordíthatónak kell lennie a hétköznapi ember számára is.”
Gondolom _lefordíthatónak_ akartad írni. 🙂
Nem hiszem, hogy egy szakembernek kellene visszavennie a színvonalból! Az is lehet kérdés, hogy melyik (pl. itt megjelent hülye) színvonalig kellene lemennie? Ha Jt-nél elfogadod, ha a szakmáról szakmailag ír, akkor egy humán területű kutatótól miért nem?
@Dolgozónép: Te lenézel minket? :-)))
@babarczyeszter: hehe, hat valoban tanulsagosak a kommentek…es a te allokepessged is figyelemre melto a regu magyar hirlapban te mar 10, 15? eve is tamogattad a kommentezest..
oke akkor tortenesz..
de nem ez volt a lenyegi felvetesem.
szoval a gyurcsany mumussal lehet ijesztegetni a csecsszopokat, de akkor mar az viccesebb, hogy a republikon intezet kesziti a szocik titkos strategiai anyagait, nem?
1.) Az angol nyelvü Wiki-n rendszeresen leírják tudósok, művészek,
politikusok, etc. zsidó származását, lett légyen pozitív vagy negatív
figura.
2.) Egy ismerősöm, anno a hetvenes években azt magyarázta, hogy
Szentágotai azért rúgta ki anatómiából mert látta rajta, hogy zsidó,
oszt később kiderült a profról hogy dettó. Na ez most Sellbhasst, vagy hazug interpretáció?
3.) Eleve hamis alapállásnak tartom, hogy hazai viszonylatban egy
pozitív személyiségről akkor is leírják -mert ez p.c.- ,hogy zsidó
származásu-pl. nobel dijas-, ha már apukája is katolicizált, és ő is
buzgó templomba járó /volt/. Ugyanakkor negatív szereplő esetében
„ez miért fontos? „, vagy:” nem tartotta magát zsidónak”.
4.) Szerény véleményem szerint -amúgy 24 karátosként- ez egy
idióta alapállás. Azt sugallja, hogy a zsidókat azért nem szabad üldözni, megkülönböztetni, mert kvázi ártatlanok. És ha rohadt,
szemét történelmi alakokról van szó, akkor a zsidóság megemlítése csak növeli az antiszemita attitűdöt. Pont ellenkezőleg gondolom.
Éppen olyan arányban van „köztünk” gazember mint másoknál.
Egy rohadék 19-es Szamuely sem érdemli meg Auswicz-ot, csak
a törvényes, másra is alkalmazandó büntetést.
Hogy borzoljam a kedélyeket egy kissé perverz példával élek.
Nem én találtam ki, de tetszik. Ha Hitler33-ban arra ébredt volna,
hogy nem is a zsidókkal van baja, sőt, hasznosak lehetnek számára,
„meglepő dolgok történtek volna. Számos „kiváló” izr. egyed végzett
volna értékes munkát az NSDAP-ban, noch dazu akár az SS-ben is.
Ebből persze semmi olyan nem következik, ami negatív a zsidóságra
nézvést. Annyi csupán, hogy sem jobbak, sem rosszabbak nem
vagyunk Deáknél szöveténél. Egyszóval, ha vállalom Wignert, Neumann-t, Molnárt, Kálmán Imrét, Radnótit, akkor a legtermészetesebb, hogy vállalom Kúnt, Szamuelyt, Gerőt, Farkast.
Így kerek a világ nekem.
Tisztelettel. fidzsi, droid de Magóg.
@babarczyeszter: „…hogy tudniillik zsidó íróknak lett valamilyen etnikumuk.”
Nem volt nekik? Neked van? Milyen? Ha már antiszemitizmus…
@Vortumnus: Ilyet nem írtam.
@TrueY: Ha magyar az, aki képtelen, akkor aki képes, az nem magyar. Nem világos, miképp a tündöklő nyári nap?
@nerángass: Gyáni kedveli Hayden White-ot. Én kevésbé, ettől még nem hiszek az objektív történetírásban, és nem is állítottam, hogy hiszek benne. Azt állítottam, hogy még egy baloldali indíttatású értelmezés is lehetetlen, ha tabusítják a zsidó szót.
Valaki említette, hogy Kun Miklós esetében releváns a származás, Szabó Miklós esetében nem. Mindkettőjük esetében releváns. Ez nem objektív történetírás, hanem az absztrakció képességének óvodás szintű gyakorlása.
@Counter:
tudom hogy nem, azért kérdezem
„zeretném hozzátenni, hogy Horthyval szemben a franciák Pétaint halálraítélték – ezt de Gaulle életfogytiglanira változtatta – börtönben halt meg, mint nemzete árulója, rangjától megfosztva.
Valahogy több érzékük van ehhez a franciáknak, az a benyomásom”
@babarczyeszter:
(És akkor drága olvtársunk nekifutott, hogy rárepüljön az ‘érvénybe lévő’ elírására. De tényleg off. 🙂
@acs63: Valóban azt akartam írni, továbbá még kétszázszor azt, hogy nem kommentelek fejlesztés közben (vagy fordítva!) :).
Azért nem egyébként, mert általában Neumann-t verik az utcasarkon, és nem az életvművét. A tudományok egységességének meg toll a fülébe, a társadalomtudósoknak igen is tessék felelősséget vállalni. Nem a szakmai színvonalból kell leadni – úgy rohadt könnyű érthetővé válni – tessék mással próbálkozni (példák, esettanulmányok, magyarázatok, stb.)
@Dolgozónép: Pont ezért, lsd. fent 🙂
@Counter: Én itt arra gondoltam, hogy bár vannak kezdeményezések arra, hogy kicsit próbáljunk már reálisabb képet faragni magunkról, de a „társadalmi tudat” erősen ellenáll. Tehát a szembe nézni akarók is részei a társadalomnak, de mégsem elég hangos a hangjuk. Talán majd 100 év múlva… Bár ahogy a jelen állapotokat elnézem, inkább 10000… 🙂
@Counter:
Egy vicces személyes emlék.
1973-ban, 6 éves koromban hallottam először a „zsidó” szót. A következőképpen. A „bérházban” lakógyűlés készülődött, az egyik pont az volt, hogy meg kell választani a közös képviselőt. (Fiatalabbaknak: akkoriban a közös képviselő mindig valamelyik tulajdonos/főbérlő volt, még nem léteztek kifejezetten erre szakosodott cégek.) 3 személy jelentkezett a posztra.
Ekkor halllottam a lépcsőházban két felnőtt beszélgetését, melyben az egyik arról beszélgetett a másikkal, hogy „csak XY ne legyen semmiképpen”, mert – s itt lehalkította hangját – az illető zsidó. Ekkor tudtam meg, hogy a zsidó az valami nagyon rossz dolog, amit még kimondani is csak óvatosan lehet, valami természetfeletti gonoszság, kb. mint a vassorrú néni a Jancsi és Juliskában.
Aztán a többség XY-t választotta. Meg is kérdeztem a szüleimet, hogy most mi lesz velünk, hogy a zsidó XY lett a közös képviselő. Erre döbbenten néztek rám, majd megkérdezték, hogy kitől tanultam ezt a baromságot és ne beszéljek butaságokat. De ők sem mondták meg mi az a zsidó.
Aztán 7 éves koromban tudtam meg, hogy a zsidó az egy nép és egy vallás, s nem a „csúnya, gonosz ember” szinonímája.
Nekem úgy tűnik, a probléma (ezen a szinten) főleg szemantikai.
Nem tudom, ki lenne a felelőse a (normális & szükséges) magyar píszí nyelvezet kifejlesztésének – talán az ún. humán értelmiségiek(?), meg a pajdagógoszok, persze -, de rohadtul összekaphatnák már magukat.
Ha már egyszer hagyták, hogy egyáltalán ismét felüsse a fejét ez az egész elmondhatatlanul szégyenletes kérdéskör. (Mindenki emlékszik még az írói munkássággal rendelkező lóversenyrajongóra, igaz?)
Egyszerűen meg kellene alkotnii négy hiteles kifejezést az alábbi kategóriákra:
1.) ‘zsidó’, mint „jellegzetes zsidó (szocio)kulturális háttérrel rendelkező személy”;
2.) ‘zsidó’, mint „a zsidó vallás valamelyik irányzatának követője”;
3.) ‘zsidó’, mint „Izrael állam polgára”;
4.) ‘zsidó’, mint „genetikailag meghatározott embercsoport” .
Így írott szövegben és élőbeszédben azonnal egyértelmű és világos lenne, hogy ki mire gondol a vonatkozó ‘zsidó’ szó említésekor.
Rögtön tudni lehetne, hogy valaki egy speciális kulturális közeg által meghatározott emberről beszél (1.), összehasonlító vallástörténetet oktat (2.), külpolitikai híreket olvas (3.) vagy (4.) rohadt náci barom annyi természettudományos háttérismerettel, amit egy vécéülőke is szégyellne.
Merthogy amikor pl. Romsics leírja, hogy ‘zsidó’, akkor nyilván az elsőre (eseetleg a másodikra) gondol, de egy primitív állat azt jelenleg igenis _olvashatja_ azt a negyediknek. Mert jelenleg ezek a jelentések nem különülnek el.
P.s.: és ha vannak még libák, rengeteg egyéb ötletem is lenne.
@milyen szép a Vértes, ó:
„nem-túl-értelmes (bizony, így írtam, jaj!)”
Nem kell a sseggfejséged hangsúlyozni, anélkül is látható.
Meg az is, hogy magyarból buktál.
De te legalább nem cikkeket írsz, csak hozzászólásokat.
A korszakos részt is idéznéd, hogy honnantól meddig idézet, kedves idióta olvtársam? Mert szerinted az is az.
@babarczyeszter:
Jaja, aki nem tudmegtanulni írni, mind ilyesmivel védekezik.
@Vortumnus:
Igen.
@csabakirályfi: Babel és Chagall etnikuma zsidó, ha valahol, hát Galíciában etnikai (volt) a zsidóság. A Hegedűs a háztatőn c. zenés színpadi játékot ajánlom figyelmedbe, ha írók és festők terén nem vagy tájékozott.
Nekem post-race az etnikumom, ha az önmeghatározásomra vagy kíváncsi. Történeti szempontból több magyar származási vonal (mítosz) volt jelen a családomban, ezek mindegyike releváns, de egyik sem határozza meg az önértelmezésem. Ami a jelent illeti, kurvára belgának érzem magam. Megjegyzem egyébként, hogy a „belga” az eredeti viccben a flamandok és vallonok közé szorult zsidót jelent.
Az antiszemitizmus azt jelenti, hogy a zsidó nép, főként a cionista része, képtelen szembenézni bünös múltjával, jelenével és aki szembesíti vele, az az antiszemita.
Kohn Rabbit kérdezi a kisfia:
– Mi az a liberalizmus?
A liberalizmus, kisfiam, amikor becsapjuk a gójokat.
– És ha nem hagyjék?
Az az antiszemitizmus.
Nagyon jó cikk ,gratula.Sajnos most mennem kell de később még visszajövök egy jót zsidózni.:))
Ha én kijelentem,hogy tartok a zsidók egy részétől,mert összeesküvés elméletek szerint felvásárolják az országot akkor antiszemita vagyok?
Jó tudom náczi vagyok.:))
Egyébként a zsidóknak sem kéne úgy viselkedniük,mint Kohn bácsinak a vonaton.
(ez egy viccben van és nem marhavagon hanem személyvonat)
pszichopaták is mennek a leveskébe, nyilaskák is. ez egy ilyen kellemes leveses nap :)))
@vrátja: Ne bonyolítsuk! A szövegkörnyezet egyértelműsíti, hogy milyen célból használod. A funkcionális analfabétáknak meg úgyis mindegy…
@fidzsi: egyetértek (bár kissé nyersen fogalmazol). Az emberi természet alapvető félreértéséhez vezet, ha azt gondoljuk, hogy aki áldozat, az nem lehet vétkes is. Sajnos nem így van. Sajnos nem pusztán Horthy Magyarországán működtették a náci gépezetet minimális német állománnyal, az engedelmes magyar csendőrség (és időnként lakosság) segítségével. A lengyel gettók és egyes kz táborok (egyébként ez jellemző a sztálini táborokra is) menedzselése azért volt olyan egyszerű néhány kiszuperált szadistával, mert voltak kápók.
A _morális felelősség_ kérdését, ami szerintem filozófiai kérdés, helytelen összemosni azzal a történészi kérdéssel, hogy vajon történelmi szempontból releváns-e, hogy valaki zsidó származású volt (annak látta magát, annak látták mások, annak látjuk mi bármilyen definíció szerint).
@jotunder: A zsidó cenzor kurva anyád!
Aki óriási bűnnek tartja a katolikusellenességet, az bigott katolikus. Aki óriási bűnnek tartja a magyarellenességet, az nacionalista magyar. Aki óriási bűnnek tartja az antiszemitizmust, az szerintem nacionalista zsidó.
Nekem pl. egyik kedvenc íróm Dosztojevszkij, annak ellenére, hogy katolikus-, lengyel- és nyugatellenes, míg én hívő katolikus vagyok, lengyelbarát és nyugatrajongó.
Aki azért nem kedveli Romsicsot, mert antiszemitának véli, az saját etnikuma iránt olyan erős érzelmi kötődéssel bír, ami a nacionalizmus jellemzője.
@BenFranklin: A viccel csak az a baj, hogy helyben (értsd: Izrael) a nacionalista felhangú cionizmus, a Holokauszt túlhangsúlyozása, az antiszemitizmussal való rettegtetés ellenében felszólalók pont a balközéptől a balszélig terjedő politikai körökből kerülnek ki. Például az izraeli kommunista párt jogutódjaként létező Hadash is ilyen. Lehet, hogy „otthon” megjön a komcsik esze?
(Kivétel a Neturei Karta, ők ultrakonzervatív ultraortodoxok. Szatmárnémeti leszármazási szállal. Milyen mókás is az, hogy a zsidó cionizmus és a zsidó anticionizmus egyaránt a Monarchia területén született meg. Tényleg lehet valami az itteni levegőben. Így aztán az antiszemitizmus körüli hajcihő helyi jellegzetességei is „érthetőbbek”. Vagy nem. Két zsidó, három vélemény. Ugye.)
@babarczyeszter: „…kurvára belgának érzem magam.”
Személyesen a kurvára kitételt elhagytam volna, de ezek szerint olyan mint magyar az nem kerül elő?!
Írók és festők terén tájékozottabb vagyok, mint néprajzban, ajánlhattad volna az VII. kerültet is, kezd sajátos formát ölteni.
@Counter: Horthyt biztos halálra ítélik, ha itthon kapják.
Itt belefutnék olyan kérdésekbe, amelyekhez sokkal alaposabb diplomáciatörténeti és hadtörténeti ismeretekre volna szükségem. A kérdés az, hogy Horthy kollaborált-e a megszállóval. A jelenlegi ismereteim alapján azt mondanám, hogy nem, illetve olyan módon és mértékben, ahogy Pétain, biztosan nem.
@babarczyeszter: “Azt állítottam, hogy még egy baloldali indíttatású értelmezés is lehetetlen, ha tabusítják a zsidó szót”.
Nincs köztünk vita….. a tabusítás elkenés és visszaüt