Kirángatás avagy Kertész Imre esete Orbán Viktorral I.
Eredeti szerző: jotunder
” És végül ami a legdurvább vagy legerőteljesebb mondata volt Kertésznek, a migráció kapcsán aztán ezt más formákban – mint migrációellenes ember egyébként – tovább erősítette, és kulcsmondat szerintem az életművének megértéséhez. Ez úgy hangzik, hogy: „olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik.”
” Akkor még nem volt arról szó, hogy antiszemita jelölteket baloldali képviselőjelöltnek el lehet indítani.”
Ilyetén módon rángatta bele Kertész Imrét Orbán Viktor a szerencsi/tiszaújvárosi választásokba a Kertész Imre Intézet megnyitóján, ahol gondolom díszvendég volt az Orbán által kitüntetett, az Imre Kertész kifejezést meghonosító antiszemita senkiházi Takaró Mihály.
Amiről persze eszembe jut egy idézet. A poszt végén kiderül, hogy ki írta.
….erről a különös európai típusról, az úgynevezett baloldalról, a vörös pestisnek ezekről a vak indulataiknak engedő, s valljuk be, leginkább zsidó származású terjesztőiről. A lábam körül ugrándozó hízott, vörös patkány az egyik legjellegzetesebb képviselője e típusnak…..
Én ezt most ki akarom írni magamból, két részben. Az első részben idézetekkel próbálom kontextusba helyezni Kertész szövegét, a második, talán kontroverzálisabb, részben arról szeretnék írni, amit számomra ezek a szövegek jelentenek. Szeretném kirángatni onnan Kertészt, ahová Orbán belerángatta. A korrupt, újfasiszta miniszterelnökről, a magyar politikai fekáliáról egyáltalán nem lesz szó, sokkal inkább a halálról. Igen, szenvedésről, depresszióról, halálról.
**********************
Az Orbán által idézett mondat Kertész Imre „A végső kocsma” című kudarcnaplójából származik, egy soha meg nem írt regény regényéből, ami talán egy Sonderberg nevű doktorról szólt volna, de a Végső kocsma végül a fájdalommal, a betegséggel, az öregedéssel, az elmúlással, a megnemértettséggel való szembenézésről szólt.
” Gyilkos világ kezdődik, nacionalizmus, rasszizmus; Európa kezdi felismerni, hová juttatta őt liberális bevándorláspolitikája. Hirtelen ráébredtek, hogy olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik. ”
Pár bekezdéssel később ezt írja. Ezt valamiért nem idézte a miniszterelnök.
„Az általános félelem és hisztéria keltette indulatok által felkavart mélységekből előbukkanó politikusok inkább a saját hatalmuk javára akarják majd fordítani a helyzetet, semmint hogy valódi megoldásokon törnék a fejüket. Magyarán: megnyílt a lehetőség az új diktatúrák előtt, amelyek a veszélyhelyzet ürügyén elsősorban a saját állampolgáraikra hoznak veszedelmet.„
Antiszemitizmusról is ír persze Kertész, egészen konkrétan Márai Sándor antiszemitizmusáról (Kertész amúgy olvasott Márait és értékelte Márai irodalmi nagyságát)
” Berlin felé jövet a repülőgépen Márai Sándor Ami a Naplóból kimaradt című munkáját, illetve a munkája selejtjét olvasgattam: szerfelett sok lapos ostobaságot tartalmaz, ráadásul antiszemita megjegyzéseket a „levantei cigányokról”, akik – úgymond – akadályokat gördítettek Bartók amerikai érvényesülése elé.”
Bartókról többször is ír Kertész:
„Őszintén szólva nem szeretem Ligetit, és a zenéjét sem. Ha Bartókot hallgatok, akkor érzem csak, mekkora a nagyságrendi különbség. Ugyanez vonatkozik Kurtágra, aki ráadásul teljesen elmerült autizmusában.”
„A koncert folyamán lassan teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy Bartók mindmáig nem vert gyökeret a magyar kultúrában. Érdekes lenne kielemezni az okát. Magyar gyökerekből táplálkozik, és Magyarországon idegen maradt. Igazán csak a zsidók szeretik.„
És most néhány kegyetlen mondat, amelyek talán megvilágítják, hogy milyen lelkiállapotban írta Kertész a Végső kocsma naplórészleteit. Ezekkel a mondatokkal szembe kell néznünk, mert a mi mondataink is lehetnének, sőt, lehet, hogy egyszer lesznek is.
” Az ágyra dőltem, s néhány percre elaludtam. Bár a szervezetem romokban hever, hiányzik a szexuális aktivitás.” „Budapest. Megszülettek az ikrek. Megszületik Sonderberg. Megalakult a „Magyar Gárda”. A házasság a posztszexuális kasztráció fázisába lépett. ”
„Az élet dicstelenebb szakasza. Csupa kínzás, csupa nyomorúság. Elhatározásom, hogy nem tágítok, lejegyzem megaláztatásom rettentő történetét. Egyelőre nem tudok kimenni az utcára, itthon öl a depresszió. Az írói csónak valami ólomtengerfélében elakadt. Házasság: a posztszexuális kapcsolat minden ingerültsége, minden frusztrációja. Féltem a szellememet, egész írói oeuvre-met féltem a fáradtságtól, az inspiráció hiányától. Éjszaka két óra ötvenöt perc. Félek a haláltól, másrészt semmi reálisabbat nem kívánhatnék e kínos vegetáció helyett.”
„Most már sosem fog kiderülni, hogy a Sorstalanság tulajdonképpen irodalmi paródia, semmi más… – Elakadás a naplóban, elakadás az életben… Valójában elkényeztetett luxus-emigráns vagyok, aki visszaél helyzetével, az iránta tanúsított szeretettel, egyáltalán…”
” „Exitnaplót” megnyitottam. Nem tudom, van-e értelme. Egy ideje a saját és a mások depressziójának légkörében élek. Valami megakadályozza bennem – s kívülem – az előrelépést. Az alkotást. Szembe kell néznem a szörnyű ténnyel, hogy egzisztenciámat a leépüléstől való félelem uralja. Félek írni, s ezért inkább nem írok. Úgy teszek, mintha a jegyzeteimet gyűjteném össze, valójában azonban iszonyodó tekintettel meredek a papírjaimra.”
„Semmi haladás, elveszítettem a regénnyel való kapcsolatot. – Akivel csak beszélek, mindenki megállapítja, hogy fáradtnak látszom vagy (telefonon) hogy fáradt a hangom. – Radnóti „elvető” kritikája a Holminak nevezett agresszív bulvárlapban. De miért is szeretné szegény a könyvet, ha egyszer a könyv az őféle emberek csődjéről szól. Én már különben régen megértettem, hogy miért örvendenek akkora ellenszenvnek világszerte a liberális zsidók. Ez a bizonyos zsidó liberalizmus nem egyéb frusztrációnál (legalábbis Kelet-Európában), öntagadásnál, dogmatizmusnál (gyakran kommunizmusnál), gyávaságnál és – tulajdonképpen – igenis, nemzetrontásnál – bár ha ezt én mondom, mást jelent, mint amikor a nyilasok mondják. „
„Elgondolkodtam – T. G. M. egy cikke nyomán – erről a különös európai típusról, az úgynevezett baloldalról, a vörös pestisnek ezekről a vak indulataiknak engedő, s valljuk be, leginkább zsidó származású terjesztőiről. A lábam körül ugrándozó hízott, vörös patkány az egyik legjellegzetesebb képviselője e típusnak, s jól illusztrálja, hogy a kommunista elsősorban jellem és alkat, s csak másodsorban úgynevezett meggyőződés. Ez a jellem a késői európai dekadencia jellegzetes civilizációs terméke. Ez is, a fasiszta is a saját létalapját támadja. De maradjunk a kommunistánál: a zsidó reménység, hogy a kommunista utópia internacionalizmusában a zsidóság is feloldódik s eltűnik majd, Sztálin és a kommunisták antiszemitizmusa következtében szétfoszlott. Így hát, mivel szeretetüknek nincs többé tárgya, megmaradt, sőt fokozódott a civilizáció iránti gyűlöletük, amely egzisztenciájukat egyáltalán lehetővé teszi.„
„A külvilági fenyegetettség; az antiszemitizmust komolyan kell venni. Valójában most először látom teljes pompájában a bűnbak villámgyors kifejlődését. A New York elleni terrortámadásnak mindjárt Izrael volt az oka. Izraelnek a zsidók az okai. A zsidók Auschwitzot rendeznek be az arabok számára. Európában elkezdődnek a palesztinbarát tüntetések. Tartalmuk: Izrael tűnjön el a föld színéről. A sok nemzetközi zsidó, aki dühödten, tajtékozva Izrael ellen fordul, mert ki akar bújni a zsidókra zúduló gyűlölet alól.”
„Európa pusztulásának nyomorúságos hétköznapjai. Európa kegyelemért könyörög az iszlámnak, csuklik és vonaglik az alázattól… Undorít ez a színjáték; Európát a gyávaság és az erkölcsi debilitás pusztítja el, a védekezésre való képtelensége és a nyilvánvaló erkölcsi kátyú, amelyből Auschwitz óta nem tud kikecmeregni… A keleti zsarnokság elleni fölkeléssel kezdődött (a perzsa háború), és a legméltatlanabb keleti hatalomnak való megadással végződik (a palesztinok)…”
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517957-6ae386fe8f637' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517957&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517957-6ae386fe8f637&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517957-6ae386fe8f637' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ha író politikával foglalkozott, annak általában nem lett jó vége. József Attila, Wass Albert, Csurka István…
Behúzta őket a politika világa, azt hitték, hogy a hatalom kérdését, a hatalomról szóló harcot (ami a politika világa tulajdonképpen) képesek helyesen megítélni.
Az egy teljesen más műfaj. Az író tud, képes jól fogalmazni, hiszen ez a szakmája, ha direkt módon politizálni kezd, akkor visszaél ezzel.
Alaptévedése, hogy „mindenki tudja az igazságot”, csak nem tudja vagy nem meri kimondani, jól megfogalmazni. Frászt.
Annyira érdekes csak a politikai véleménye mint bárki másé, ne akarjon próféta lenni, mert az szereptévesztés.
Más műfaj, más közeg, egy másik sportág, nem neki való.
Főleg ne akarjon őszinte és szókimondó lenni, mert nagyon el fog tévedni.
@Tamáspatrik: József Attila nem foglalkozott politikával. Wass Albert sem.
@jotunder: Na, erre biztosan lesz reakció, meghagyom másnak. Mindenesetre imádom a vádolták szó rejtett alanyát. Ők, esetleg azok, esetleg mi?
Ki? Ki vádolta, mit jelent az, hogy vádolta, milyen alapon és honnan vádolta? Mi a jelentősége annak, hogy vádolta? Számodra mi a jelentősége?
Azt azért fontosnak tartom leírni ehhez, hogy én nem Füst ‘zsidótudatáról’ írtam, bármit is jelentsen az, hanem a zsidóságáról. Gondolod, hogy Kertész ‘zsidótudata’ annyira a helyén volt? Szeretsz ‘magyartudatú’ írókat vagy ‘kereszténytudatú’ költőket olvasni? Szerintem nem.
Meg azt sem tudom, mi lett volna a helye Kertész zsidóságának. Erről is szól a Sorstalanság (legalábbis nekem, már a címe is) és erről van itt szó a postodban is. Megint csak, szerintem.
@Strawdog: az egyik, aki nekiment az a Gerő András volt.
akibic.hu/2019/01/29/antiszemita-volt-e-fust-milan/
Füst Milán zsidóságának nem hiszem, hogy különösebb jelentősége lehetett. Kertész pedig nem jött haza teljesen Auschwitzból http://www.imdb.com/title/tt9081558/
(nem tudom mit szólt volna ehhez a filmhez, én nagyon szerettem)
én szépirodalmi kérdésben nem vagyok hajlandó állást foglalni. majd ha elolvasom a Párhuzamos történeteket (nem, akkor sem)
@jotunder: Mindenesetre kérdés, hogy számít e egyáltalán valamit, hogy egy Gerő súlyú ember mit gondol egy Füst súlyú emberről. Szerintem: nem. De ha valakinek számít, olvassa.
@Strawdog: na ezt jól látod, gerő andrás véleménye teljesen érdektelen. azt viszont nem hiszem, hogy füst milánt zsidó íróként tartják számon, vagy ő magát zsidó írónak tartotta, láthatóan zavarta a saját zsidósága. kertész galut zsidónak tartotta magát.
@Strawdog:
Füst Milán nekem is eszembe jutott délután amikor írtam ide, főként Kertész Végső kocsmájának stílusa juttatta valahogy eszembe Füst Napló-ját.
Egyetemi éveim alatt az egyik hőn szeretett olvasmányom volt, elő is veszem megint.
@jotunder:
Rögtön az első írás a Literatúra itt linkelt 211 oldalán:
Schein Gábor: A „ZSIDÓ” FÜST MILÁN NAPLÓJÁBAN
http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura2011_3.pdf
„Az elõbbiekben nem véletlenül tettem idézõjelbe a „zsidó” szót. Távol akarom
tartani magamat mindazon beszédektõl, amelyek eleve adottnak és tudottnak tekintik, mit jelent ez a szó, mit jelent, ha valakit „zsidó”-nak neveznek. A modernitással sokféleképpen kapcsolatba hozható asszimiláció korában a „zsidó” úgy
válik a rá irányuló tekintet tárgyává, hogy tükörviszonyokban valójában ez a tekintet hozza létre, így a „zsidó”-nak tekintett személy identifikációját megelõzik azok
a társadalmi sztereotípiák, amelyek a ráirányuló tekintetnek látást kölcsönöznek.”
@OoOoOo: +1
(És pont ezért, dear @poszt, nem lehetne, csak kivételesen, hogy ne „Végső Kocsmát” írj, hanem azt, ami a címe: „A végső kocsma”?)
@Hölderlin ist ihnen unbekannt?: egyetlen helyen lehet javítani. annyira béna névelővel, az „A végső kocsma”.
@jotunder: Simán használd a címbeli névelőt és nem szükséges elé másik. …milyen lelkiállapotban írta Kertész A végső kocsma naplórészleteit.
@Strawdog: én tényleg csak ezt a „nem különösebben jó író”-t éreztem túlzásnak.
Nem állítom, hogy mindenkinél jobb, főleg, hogy egy szint fölött nyilván nem összehasonlíthatóak, nincs legjobb. Saját stílus, saját út. De azért Kertésznek (még egyszer: nem a témája miatt) konstans kurva jó megoldásai, pl. nagyon plasztikus leírásai vannak. Plusz én érzek egy ilyen nagyszabású akusztikát a stílusában, ami azért kevesek sajátja.
@mafi mushkila: Igen.
@OoOoOo: Pontosabban foglalod össze, mint egy rakat lila elemzés. 🙂 Részemről teljesen egyetértek; a plaszticitás és az akusztika pedig nemcsak összefügg a precíz központozással (is), hanem nem is lenne lehetséges anélkül.
Szépen kérek mindenkit, Vincentet is: ne ruházzák fel orbánt fasiszta, nacionalista és egyéb jelzőkkel, mert ezekkel előléptetik, mintha bármiféle szellemi, ideológiai elkötelezettsége lenne.
Ennek az embernek és társainak semmiféle ilyenje nincs. Morális értelemben messze nem érnek fel Szálasi, Horthy, Gömbös, Rákosi, Kádár (sorolhatnám) urakkal, elvtársakkal: ezek nincstelenül hunytak el, ideáik, gonosz ideáik voltak, de nem saját zsebre raboltak ki minket.
@csihatag: Orbán fasizmusa nem őmiatta érdekes, hanem a ránk gyakorolt hatásai miatt. Abból a szempontból mindegy, mit rejtenek a lelke sötét zugai. Egy mellékszereplő ő a fasizmusában.
@csihatag: Ajánlott szakirodalom: http://www.libri.hu/konyv/ungvary_rudolf.a-lathatatlan-valosag.html
@netukki: Furcsa nézeteid vannak a morálról. Egyébként a fasizmus/nácizmus és a korrupció, a lopás és rablás egyáltalán nem zárják ki egymást:
Corruption and Plunder in the Third Reich | Richard J Evans
„Third Reich not just a dictatorship, also a Kleptocracy. Hitler’s rule based not just on dictatorship, also on plunder, theft and looting. Important to recognise not just because it adds another dimension to the crimes of National Socialism but also because it helps us understand how the Third Reich worked.”*
http://www.richardjevans.com/lectures/corruption-plunder-third-reich/
(Nyersfordítás: A Harmadik Birodalom nemcsak diktatúra volt, hanem kleptokrácia is. Hitler uralma nemcsak a diktatúrán alapult, hanem a kifosztáson, a lopáson és a fosztogatáson is. Fontos felismerni Ezt nemcsak azért fontos felismerni, mert újabb dimenzióval bővíti a nemzetiszocializmus bűneit, hanem azért is, mert segít megérteni a Harmadik Birodalom működését.)
Hallottál már Szálasi aranyvonatáról?
@csihatag: Bocs, az előző kommentet nem magamnak, hanem neked szántam.
@jotunder: OFF A fenti hibát ki tudnád javítani? Előre is köszönöm. ON
@jotunder: J.A. híres verse: magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/favago.htm
Az első verzió nekem jobban tetszett:
http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/jozsef-attila-1EE20/valtozatok-1FE2A/favago-1FEB4/
@Tamáspatrik: józsef attilának volt valamiféle különös polgári marxista világképe, amiről írt is, ahogy ady is sokat írt a sajátjáról, és nagyon jó, hogy így van, térey is írt közéleti kérdésekről, kemény is, a közéleti líra egy nagyon érdekes dolog, de ez nem „politizálás”.
@jotunder: Akkor nyilván te sem politizálsz. Ez itt csak egy közéleti líra. (Nyuszika reszelgeti a körmöcskéit…)
@balmoral: én szoktam aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozni.
@jotunder: Csak ugrattalak. József Attila is politizált, ha nem is éppen a legszerencsésebb módon. Ha valaki részese az illegális kommunista mozgalomnak, az bizonyára politika. Ettől függetlenül volt ő óriási költő, de ez csak halála után vált igazán közismertté. Most viszont javaslok egy aktuálpolitikai törlést a legutolsó bejegyzés kommentszekciójának legvégén. Beképzelem, hogy a „libuskák” kifejezést zsidózásnak szánják, és ez idegesít.
@jotunder: OFF orulunkvincent.blog.hu/2020/10/10/kirangatas_avagy_kertesz_imre_esete_orban_viktorral_i/full_commentlist/1#c39071594) ON
@libernyák: Én összetartok vagy szolidáris vagyok nagyon sok jellemző mentén, viszont a véleménykülönbségeket nem rejtem véka alá. Kivétel időnként a politika, mert ez nagyon sokaknál érzelmi ügy és közismert, hogy szorosabb kötelékeket is szétszakított már. Csak azzal van baj, aki azt várja, hogy valamely ilyen kötelék miatt ne mondhassa meg valaki, ha pl. nem ért egyet a hivatalos izraeli politkával valamely kérdésben (hogy színesebb legyen: nem mindenben kell se egyetérteni, se más véleményen lenni).
@jotunder: Szerintem inkább flörtölt a kommunizmussal egy rövid ideig. Különben pedig keményen visszaéltek később a komcsik pár verssorával, propaganda célokra használták fel. A költészete annyira személyes volt, hogy nagyon távol állt a politikától szerintem.
Illyés Gyula például keményen belement a politizálásba, ami olykor a művein is nyomot hagyott. Nem maradandóak azok a művei, amelyek tele voltak direkt politikai utalásokkal, erre akkoriban rá lehetett játszani, mert izgalmas volt, de később már ezek miatt aligha fogják olvasni. Indirekt politizálás az ami működik az irodalomban.
Hullembecq is például amiatt lett sokak szemében népszerű, mert megírta a Behódolás c. művét, ami viszont attól még nem lett jó könyv, hogy „jól megmondta” egyesek szerint. Olcsó népszerűségvadászat.
Kiszólni a közönséghez, még egy mondat erejéig is, szerintem ez rontja a hitelességet.