Kiválóság, teljesítmény, felsőoktatás
Eredeti szerző: jotunder
A leideni egyetem nyilvánosságra hozott egy egyetemi rangsort kizárólag a tudományos publikációk száma és minősége alapján. Az ilyen rangsorokkal érdemes nagyon óvatosan bánni, nem lehet belőlük nagyon komoly következtetéseket levonni.
A Magyar Tudományos Akadémia tavalyi országgyűlési beszámolójához is készített egy rangsort, amelynek huszonnegyedik oldalán látható a magyar egyetemek publikációs rangsora. Tekintettel arra, hogy a legtöbb publikációt a táblázatban nem szereplő akadémiai intézetek produkálják, ezekből az értékek nem mérik általában a magyar tudományos teljesítményt.
A leideni listán nem találtam magyar egyetemet. Egyetlenegyet sem. Ennek rengeteg oka van: a magyar egyetemek brutális alulfinanszírozása, az egyetemi oktatók egészen kétségbeejtő leterheltsége és más tényezők. Érdemes megnézni, hogy a Balog miniszter által kiválónak minősített Pázmány Péter Katolikus Egyetem teljesítménye teljesen mérhetetlen, és hogy valójában hat darab olyan magyar egyetem van, amelyik lényegi tudományos tevékenységet képes folytatni.
A magyar felsőoktatásból rettenetes pénzeket vontak ki az elmúlt években, az elitegyetemeink elbocsátásokat fontolgatnak (már ahol fontolgatnak — van, ahol meg is tették), napi működési problémáik vannak. Ezek az értékek nem fognak javulni, ezek az értékek egyre rosszabbak lesznek. Ezeket a számokat nem lehet megmagyarázni óriásplakátokon, a közmédia mikrofonállványainak adott interjúkkal, baráti blogok hazugságaival. Attól, hogy valamire ráírjuk, hogy jobban teljesít, nem fog jobban teljesíteni.
A kormány feladta a magyar felsőoktatást. A „bekerülünk a legjobb kétszázba”, a „termelési központ leszünk” idiotizmusa, a nacionalista lózungok mögött nincs semmi, csak az önfeladás. Orbán Viktor valójában nem hisz Magyarországban. Nem, valójában nem tartja magát és népét félázsiainak, nem gondol ő semmi különösen felháborítót erről az országról — egyszerűen nem hisz benne. Orbán nem buta ember, nem őrült, nem gonosztevő, egyszerűen nem hisz abban, hogy nyugati típusú ország lehetünk, nyugati struktúrákkal.
És én nem mondhatom azt, hogy Orbán Viktor egészen bizonyosan téved. Csak azt mondhatom ki, teljes bizonyossággal, hogy így gondolja. Nem nagyon látott ő nyugati mintát az életében. Katasztrofális emberi és szakmai minőségű emberek veszik körül tizenpár éve, beleszokott ezekbe az emberi és szakmai minőségekbe. És itt nemcsak a jobboldalról van szó, hanem a „féltudású elitekről” általában. Nem hiszem, hogy valóban ellenségnek tartja a felsőoktatást, a kultúrát — egyszerűen csak nem tudja elképzelni őket szövetségesnek. Lehet, hogy megveti a kitüntetettjeit, lehet, hogy otthon a négy fal között pontosan tudja, hogy mit ér egy matolcsy vagy egy láncziandrás. Lehet, hogy átlát rajtuk, lehet, hogy valóban csak használni akarja őket, és a szíve mélyén csak borzasztóan szomorú. De ez engem nem vigasztal.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520223-6ae0b2dd59927' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520223&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520223-6ae0b2dd59927&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520223-6ae0b2dd59927' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@ámbátor: „Az andragógus pedig aktív szereplő, hivatása szerint változtatni akar a meglevő helyzeten.De persze lehet, hogy tévedek.”
Nem tévedsz. Ez így van.
(Egyébként: ha a pedagógiát tudománynak tekintjük, akkor az andragógia is az. Aki szerint ugyanúgy kell foglalkozni egy 6 – 18 évessel – és még köztük is differenciálnak három szakaszt!!!! -, mint egy középkorúval, tehát az ismereteket ugyanúgy közvetíteni neki, valamint egyforma módon lehet megtanítani valakit írni-olvasni, alapfokon feldolgozni adott ország kulturális örökségének lényegi elemeit, vagy egy szakma alapjaira/magára a szakmára, és arra, hogy teszem azt ÖNÁLLÓAN – távoktatással – hogyan képes az életének új irányt szabni egy új szakma elsajátításával, netán ezt nem ad hoc alapon véghezvinni, hanem mondjuk a munkaerőpiaci képzések ismeretében válogatni is képes a sikeres/keresett szakmák között, szóval aki szerint ehhez nem kell tudományos ismeret, tanulás, képzettség, az – már bocsánat – egy barom.
(Természetesen nem rád értem, remélem, ez világos, hanem arra, akit mérhetetlen türelemmel megpróbálsz terelgetni abban a mély sötét sznobizmusban, amiben leledzik! Köszi.)
@Evezős:
„A filozófusok a világot eddig csak különbözőképpen értelmezték, a feladat az, hogy megváltoztassuk.”
Van egy olyan kellemetlen érzésem, hogy a művelt kommentelő közönség zöme nemigen küzdött mondjuk a „tudomány, ideológia, praktikus mesterség” kérdéskörének alapos megemésztésével.
„Művelt újságolvasók” szintjén legózgatunk a fogalmakkal.
Még hogy Facebook profilokra nem lehet kutatást építeni! Még kommentekre is lehet. A Vincent az egyetlen blog, ahol képes vagyok elolvasni (és el is szoktam) a kommenteket – bár ismételten nehezményeztem, h nincs szűrési/trolltalanítási lehetőség –, és máris azon töröm a fejem, milyen modellt lehet felállítani arra a jelenségre, ahogy egy (ein) nem tahó, nem náci, nem szokvány értelemben vett troll hozzászóló megjelenése képes jóvátehetetlenül kitéríteni és totál értelmetlenné tenni egy általában értelmes és megfontolásokra érdemes kommentfolyamot. (vagy inkább:-)
@Bebes: Nem tűnik olyan bonyolultnak, a vita intenzitását szerintem mérhetjük a kommentek hosszából és gyakoriságából, a „troll” lesz az, aki amúgy nem törzskommentelő (könnyen mérhető), de az adott posztnál nagy lesz az aktivitása (dettó), az eltérítést meg mérnénk a before/after hozzászólók számán, eloszlásán, ilyesmik. (Jó, nyilván te is valami hasonlóra jutottál.) Leszünk társszerzők? 🙂
@tollaszerge:
-Mondja már Mr. Faraday, mire jó ez az izé, amivel Ön játszadozik?
-Momentán nem tudok semmi konkrétumot mondani Miniszter úr, de pár évtized múlva vastagon fog adózni.
@közösperonos átszállás: benne vagyok, de bővítsünk. Én most gondoltam bele, hogy egy sima troll (aki csak MLM-re toboroz; a saját blogján akar kattintásszámot növelni; kurucinfós linket betenni; konteót népszerűsíteni stb.) nem tud igazán szétkúrni egy topikot. De egy olyan, aki látszólag a témához szól hozzá, tűrhető a helyesírása, ép mondatokban fogalmaz stb., úgy szippantja magához a kommentelőket, mint a mágnes.
Kijjafaszt érdekel itt az andragógia. Nyilván senkit, de egy hiper-troll hatására jótündér felsőokt. posztja átalakult andragógiai vitafórummá. Ez azért nem akármilyen teljesítmény unionista részéről. Szerintem andragógus a muksó:-)
@ámbátor:
leíró tudomány mondjuk a földrajz. feltéve, hogy az geometriára épül. és nem arra, hogy szép nagyok a hegyek. az a földtan, amelyik a fizikára, és a kémiára épül. vagy mondjuk az a néprajz feltéve, hogy az biológiai ismereteken alapul. az antropológust nem érdekli, hogy hányan élnek a szegénységi küszöb alatt. mert mi mérce? ferge zsuzsa azt mondja, hogy 4 millió szegény ember él magyarországon. hegedűs zsuzsa azt, hogy 400 ezer. a jelenlegi kormány a nemzeti populizmusra építi a politikáját. ezért neki nyilván az utóbbi lesz a kedvesebb. és ebből az lesz, hogy minden cigány család kapjon egy kiskecskét. nem azt csinálják, hogy felmérik, hogy az adott mikroklímában az ott élő népcsoportnak mégis mivel is lenne érdemes foglalkoznia. nem a tudományra építenek. hanem azt mondják, hogy minden cigány gyerekre egy kecskét. ne halat adjunk, hanem hálót. de ezt nem lehet filozofikusan eldönteni. mert több az eszkimó, mint a fóka. és akkor a rászorulókkal mi lesz. az ember elállatiasodik, elaljasul. na most akkor kinek van igaza. mindenkinek van arról adatsora, hogy növekszik a szegénység, és arról is hogy csökken. mert nem definiálják azt, hogy mi a szegénység.
és ugyanígy nem definiálják azt, hogy mi a tudomány. mert eredendően azt egy olyan formális axiomatikus elmélet, amit a valóság nem cáfol. a csillagászok elég hosszú ideig úgy képzelték, hogy a föld körül kering a hold, a merkur, a vénusz, a nap, a mars, a jupiter, a szaturnusz és az uránusz. nem azt hitték, hogy a föld lapost. mert azt előtte megcáfolták. de a földet és a napot összecserélték. stimmeltek a távolságok, de sehogy se jött ki a gravitáció. aztán jött kopernikusz, galilei és newton. felállítottak egy másik elméletet, és tényszerűen megcáfolták ptolemaioszt. de a legtöbb tapasztalati tény továbbra is azt igazolja, hogy a föld lapos. ha a tapasztali tényeket patikamérlegre tesszük, akkor az jön ki, hogy nincs itt semmiféle universe. a university és a science ezzel a gondolkodással megy szembe.
@Zabaalint:
a barátnőd egy humánus lány. azt mondja, hogy a hajléktalanoknak adni kell egy zsemlét. ez teljesen rendben van. ez az egyik elképzelés. a másik meg az, hogy a hajléktalanoknak nem péksüteményt kell adni, hanem péklapátot. és ez a kérdés filozofikusan eldönthetetlen.
az alkalmazott tudomány ott lenne, ha felmérnék a hajléktalanok szellemi és a fizikai állapotát. és az alapján eldöntenék, hogy ki fogja a lapátot, ki a seprűt, a teknőt, a ládát. ki legyen a főnök. és ki üljön a sarokban: aki csak megeszi a péksüteményt. azt is, hogy milyen technológiai fejlettségű beruházás kell. a hajléktalan esetén vélhetően az 1 dolláros fateknő lesz inkább megtérülő, mint az 1 millió dolláros gépsor. a tudomány az ilyen típusú problémákat képes megoldani. feltéve, hogy az biológiai (élettani) méréseken alapul. és nem szociológiai (életfilozófiai) felméréseken.
a tudományban is vannak megoldatlan problémák. mondjuk a „p = np” vélhetően tényleg megoldhatatlan. de ez nehogy már a „péksüteményt vagy péklapátot” problémához hasonlítsuk. vagy ha igen, akkor alakítsuk meg az eötvös loránd tudományegyetemen a főzés tanszéket. az eötvös inga működésén túl után vitassák meg: hogyan kell lóbálni a fazékban fakanalat. azért, hogy fincsi legyen a leves. milyen jó is lenne, ha egy nagy felsőoktatási intézménybe járhatna a biológus (élettani kutató), a szociológus (életfilozófiáról gondolkodó), és a szakács (az életművész). de akkor futballban az utánpótlás játékosokat (akadémistákat) se különböztessük meg az akadémikusoktól. miért is. hiszen majdnem ugyanúgy hívják magukat.
a szociológus lányokkal remekül lehet együtt bulizni. de a szociológia akármilyen magas szinten főiskolai tudás lesz. tudományos szociológia nincsen. a szociológusokkal nem tudományos műhelyekben kell összejönni, hanem a szórakozóhelyeken. persze értem, hogy ma az egyetemek válnak óriás szórakozóhellyé. és akkor fel lehet tenni a kérdést áltudományosan. most akkor több felsőoktatási hallgató kell, vagy kevesebb. ezt válaszolja meg nektek az andragógus.
@unionista: A fogalmazások egy kicsit javíthatsz, pl. egyesek szerint…, mások meg azt mondják, hogy. És azt is hozzátenném még, hogy az az okoska cucológus csaj elébb szüljön néhány porontyot, és akkor megúszhat még egy-két nyakast is.
Így kerek a világ, kemény tudomány, kemény farok.