A magyar kormánypárti elitértelmiség minőségéről (kollaboratívposzt)
Eredeti szerző: jotunder
(A POSZT VÉGÉN VAN PÁR NÉV)
Ezt a posztot a kedves Olvasó fogja írni, kollaboratív munka lesz. Valamennyire beszállok, de mindenki kibontakozhat, aki akar.
Társadalomtudományokkal illetve bölcsészettudományokkal foglalkozó magukat kormánypártinak és tudósembernek definiáló értelmiségiek tudományos teljesítményét szeretném megmérni. Az írás apropója Palkovics miniszter úr és az OTKA bizottságok vitája.
UPDATE: az MTA I, MTA II és MTA IX osztályhoz tartozó területek számítanak:
irodalomtudomány, nyelvtudomány, klasszika-filológia, néprajztudomány, orientalisztika, zenetudomány.
filozófia, művészettörténet, neveléstudomány, pszichológia, régészet, történelemtudomány, ókortörténet, tudomány- és technikatörténet
közgazdaságtan, jogtudomány, szociológia, a politikatudomány, a statisztika, a demográfia, a hadtudományok, gazdálkozástudomány, a közigazgatás-tudomány, a vezetés- és szervezéstudomány, a munkatudomány, a jövőkutatás, a nemzetközi tanulmányok, a fejlődésgazdaságtan.
(kormánypárti alatt láthatóan elkötelezett személyt értek, X. professzor úr, aki mondott valami szépet Novák Katalinról a harmadik feles után egy tihanyi konferencián, nem feltétlenül számít kormánypártinak)
Szabályok: Kizárólag olyan személyekről lehet szó, akik szerepelnek az mtmt.hu-ban vagy a scopuson (gy.k. elismétlem társadalomtudományokról illetve bölcsészettudományokról van szó, nem molekuláris biológiáról) és valamilyen szinten elkötelezték magukat a kormány mellett. Egyetlen egy mérőszámot fogok nézni, a Q1-es (ezek a nemzetközi felső egynegyedbe tartozó lapok) számát. Három forrás is használható : az mtmt.hu, a scopus.com illetve a scimagojr.com (ez utóbbiból látszik a lapok besorolása). Minden esetben a lehető legmagasabb értéket veszem figyelembe (ha valahol valami kimaradt, de máshol látható, akkor az számít, és a jelenleg érvényes Q1 besorolást fogom nézni, annak ellenére, hogy ez finomítható lenne). Amennyiben bárki úgy érzi, hogy kimaradt valamilyen cikk az mtmt.hu-n és a scopus.com-on, és ez ellenőrizhető, akkor azt is be fogom számítani. Próbálok maximális nagyvonalúságot tanúsítani.
1. az Olvasó javasolhat személyt, akinek megnézte vagy az mtmt.hu vagy a scopus cikkeit (az mtmt.hu-nál érdemes a nemzetközi publikációkra kattintani, abból nem szokott sok lenni), én ellenőrzöm és berakom a posztba. egyelőre száz lenne a célszám.
2. nem gondolom, hogy ennek tényleg nagyon sok értelme lenne. de tanitó néni kérem, nem én kezdtem, hanem a Palkovics Lacika.
3 egy másik posztban esetleg szó lehet a kormánypárti jelző ellenzékire cseréléséről. én aztán nyitott vagyok minden fontos kezdeményezésre.
4. ne csak az alacsony értékeket keressük, nézzük meg azt is, kik is valójában a komoly emberek Orbántól nem nagyon messze.
*******************************************************
1. ezt csak kedvcsinálónak írom, élelmiszertudósról van szó, nem számít, de nem bírtam ott hagyni. éppen a mai Magyar Nemzetben jelent meg Szabó S.Andrásnak a Corvinus Egyetem professzorának a fontos cikke arról, hogy a szemkilövető Gyurcsányi még pont nemzetellenes is. Szabó professzornak nulla darab Q1-es cikke van, a rendszerváltás óta 5 cikket töltött fel az mtmt.hu-ra, és az utolsó kettő (2013-as, 2010-es) predatory journalban jelent meg.
2. „pbd” vette észre, hogy Maróth Miklós professzor úrnak nincs Q1-es publikációja (ez is mutatja, mekkora ötletei vannak a Palkovics miniszter úrnak, hiszen Maróth Miklósnak azért van top arabisztikai lapban cikke, de az iszlám/arab tudományterületen én egyáltalán nem látok Q1-es cikket, az a cambridge-i lap Q3-as)
3. „Grrr” biztosra ment. Bogár László professzor úr a Borsos Miklós Díjért küzd, nemhogy Q1-es cikke nincs, de egyetlen más sem. Viszont az mtmt.hu-n iktatták a Globalobüntiben című könyvét, ami azért országos csúcs.
4. „OoOoOo” jelöltje OTKA győztes és államtitkár, Boros Anita, Q1-es cikkeinek száma nulla.
5. „vtmgq8″ Aczél Petra professzornál talált egy darab Q1-et (nagyon érdekes, az Ageing and Society ugyan nincs benne gerontológiából a Q1-ben, de az Arts and Humanities (!) miscellaneous-ban igen)
6. „vtmqg8” másik találata Bagdy Emőke pszichológiaprofesszor nulla darab Q1 (és Q2).
7. „Apkallu” vetette fel Dezső Tamás professzort, akinek nincs Q1-es cikke (mivel a scimago, ezt Palkovics miniszter úrral tessék megbeszélni az IRAQ nevű folyóiratot nem sorolja fel sehol, és a leghíresebb cikke abban van)
8. „szazharminchet” találta meg Schmidt Mária Széchenyi -díjas professzort nulla darab Q1-gyel.
9. „harmadikszem” húzta be Lánczi Andrást, nulla Q1.
10. „pont7” javaslata: Hörcher Ferenc professzor, nulla Q1.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517976-69375cdf63e00' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517976&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517976-69375cdf63e00&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517976-69375cdf63e00' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@blah blah: a vincentkommentelők Q1-es cikkeinek száma érdekel? szerintem ötszáz. lehet, hogy ezer. annál nem több, kicsi blog vagyunk mi.
@jotunder: de nem vezetőedző (amíg az volt, nem hogy a szemére nem hánytam volna, de még szurkoltam is nem egyszer), hanem rektor, valamint doctor honoria causa
@Vitéz Kőbányai Világos: ezeknek semmi jelentősége. nem tudósember. nem is mondja magát annak.
@fortin2: itt van
http://www.nature.com/articles/d41586-020-02579-9?fbclid=IwAR2omx9mKV_dfsORxCSwfZokaTTLhbjz4yRdHotEhmEN9AerZQdY2uuqk2A
semmi nincs benne amit nem tudtunk már 1969-ben is, azóta meg ugye….csak hát nem elég ezeket egyszer elmondani, az is igaz.
visszatérve a niylvános szerepléshez: én pl mindig kt tűz között vagyok, mert egyfelől nyilvánvalóan látom a nyugati (nemzetközi) bias-t a régióval szemben (és más perifria régiókkal szemben) és nyilvánvalóan látom az otka informalizásokat is. Nem tudok egyik mainstream véleménnyel sem azonosulni, ez van.
@harmadikszem: ” ja, hát mnden tudománymetria voltaképp csőlátó”
Én azt hittem, nem a tudománymetriáról beszélünk úgy általában (mi ketten, ebben a konkrét szálban), hanem arról, hogy „a tudomanymetria.com szakmailag teljesen jó”.
A konkrét oldal az MTMT-ből számol dolgokat, nevezetesen három darabot: H-indexet (az enyémet speciel hibásan, méghozzá nagyon hibásan, még ha a tavaszi állapotot nézzük, akkor is), „mean independent citation per year”-t (ezt nem tudom, pontosan hogyan teszi (mármint mire nézve mean), nincs odaírva alulra, és a mellékelt PDF-ben sincs rendesen elmagyarázva, sőt, még inkább elrontja), valamint az első v. utolsó szerzős Q1-es cikkek számát az utolsó öt évben.
Ez a három elég esetlegesnek tűnik; oké, az utóbbi előírás a csillió követelményrendszer egyik pontjában, hogy legyen legalább egy. És? Most megnéztem, csak a műszaki osztály DSc követelményeinél kilenc numerikus dolgot kell teljesíteni, és közös a H-index egyedül (az idézetek száma nem normalizálva van az akármire, hanem a klasszikus total). (És akkor még mindig természettudományos vonalon mozgunk, elég rokon a biológiával / élettudománnyal, természetesen az amott megszokott bődületes IF-ek / szerzőszámok / cikkmennyiség töredékével.) Szerintem egy jogos fölvetés, hogy és akkor már miért az első/utolsó szerzős Q1-es publikációkat nézzük, miért nem mondjuk a max. kétszerzőseket, vagy az egyszerzőseket, vagy osszuk a szerzők számával és úgy szummázzuk, vagy whatever.
Szóval hogy olyan esetleges / hazabeszélős az egész metodika. És ez a háromból egy.
(És nem saját magamról beszélek, öt éve úgy döntöttem, hogy ráfekszem a tudománymetriára, aztán írtam viszonylag sok cikket, a döntő többségük egy- vagy kétszerzős, és én vagyok bennük az első. Tényleg, az IF-es cikkeim közül egyben nem.)
Szóval itt ez az oldal, vacak a GUI-ja (de tényleg, borzalom, az azonos nevű kutatókat pl. az osztály alapján kéne tudni kiválogatni, de ha nem talált, akkor nem talált, ezt onnan tudod, hogy esetleg az illető még nincs 70 éves, a grafikon meg elmegy odáig), számol egy dolgot (H-index) hibásan, egyet nem tudni, pontosan hogyan, egyet meg teljesen esetlegesen. Arányosít ahhoz, hogy az adott osztály honi mezőnyében hogy áll az illető, ez tök jó lenne, ha 1) nem a fönti mérőszámokat arányosítaná, 2) lenne értelme annak, hogy engem negyvenévesen a most hatvanévesek húsz évvel ezelőtti teljesítményéhez mérjen (nyilván te is tudod, hogy nincs).
Ebből minek kéne örülni?
„Előrejelző funkció? A Career progress-re gondolsz?”
Igen, itt én értettem félre a dolgokat. Egyrészt a fekete görbénél azt hittem, hogy azt meg is hosszabbítja (pl. mert az egyik kollégát elvitte a 70-es évei elejéig — aztán nyomoztam ki, hogy az nem ő, őrá valamiért nem tudok keresni), másrészt a Qubiten előrejelzésről is beszél a fickó (meg az egyik cikkében is írt ilyet, persze akkor csak legyintettem rá, hogy szokásos Future works-duma). Illetve algoritmusról, márpedig a fönti (vagy akár más) mutatók számítása ujjgyakorlat, nem olyasmi, amit én az algoritmus szóval illetnék. Valamiért azt hittem, ez nem PR-akció, hanem tényleg van mögötte valami hozzáadott érték; most úgy tűnik, tévedtem.
@fortin2: Erős magyar közreműködés? A tartalomjegyzék és a korábbi cikkek között a 4. oldalon találtam magyar nevet a szerzők között (Nem az 1978-as alapító-főszerkesztőre gondolok)…
@közösperonos átszállás: az enyémet is rosszul számolja, nem tudom miért, de így is olyan helyre pozicionál, ahova más szoftverek is, tehát ha torzít, akkor valószínűleg mindenkinél torzít nagyjából arányosan. Én a korosztályos cuccot teljesen jónak gondolom, szerintem ebben nem csak a most 80 évesek 40 éves kori teljesítménye van benne, hanem a mostani 40 éveseké is, és én pl teljesen tudom (kicsik a szakmák) hogy én hol állok ebben, és a szoftver oda rak.
Az első szerzős utolsó szerzős cuccot én sem értem. Én az első kettőt + az utolsót számolnám, ha már, így tényleg csak a vezető szerzők kerültnek bele, viszont kihúzza a méregfogát annak, hogy ugyanúgy 1 potnak számítson q1 cikk első szerzőkének lenni, mint 356. – nak, amikor te csak átküldesz egy excel táblát és ezért szerzőséget kapsz.
A metodikáról lehetne egy értelmes párbeszédet folytatni, bárcsak (én eddig mindenhonnan lepattantam, kezdem feladni). Azzal viszont szerintem nehéz vitázni, hogy legalább részben, de tökéletesen átláthatóan legyen alkalmazva valamilyen nemzetközileg is értelmezhető tudománymetria. Az MTMT erre tökéletesen alkalmatlan, van benne rution, hogy kell ellenőrizni a felvitt adatokat, és Istenemre mondom, ha egyszer feltenném a kis táblázataimat a researchgate-re, azt sokan de kurva sokan nem köszönnék meg. Szóval én a scival-t használnám MINDIG, ha nemzetközileg is értelmezhető területről van szó; a specifikus területeken valami értelmes magyarországra paraméterezett dolgoz (nem a csalók által telefingott, ellenőrizetlen mtmt-t), és azért érvelnék mellette erősen, hogy a nemzetközi vs hazai közti arány azért 90-10 legyen, de 80-10 – nál ne nagyobb. Sőt, a legjobb talán az lenne ha külön pályáztatnák a két mezőnyt, az egyiket a scival (vagy a WoS science indicator) alapján, a másikat meg mittudomén bemondásra (amiket Jótündér szokott javasolni: xy autoritás azt mondta hogy kurva tehetséges, a szakmában mindenki tudja hogy kurva tehetséges, csinált valami nagyon nagyot amit ámbátor sohe semmi jegyzett helyen nem pulikált stb, leszarom). Én mindig tudom melyik ágon indulnék és nyernem is kéne. De mivel itt minden össze van mosva mindennel, ezért jelenleg mindent IS meg lehet magyarázni, meg mindennek az ellenkezőjét is, amit kurvára unok.
A csávó a scientometrics-ben nem future-ról beszél, hanem longitudinális adatokról, amelyeknek a „future” része is a múltban van, tehét ellenőrizhető (mondjuk asszem 2015-ig vagy 2017-ig van az adatfelvétel, és azt nézni, hogy a 2010-es publikációs kimenet alapján bejósolható e a 2017-ers. Ez empirikusan ellenőrizhető, s ő azt találta, hogy igen.
@harmadikszem: Miért nem frissül automatikusan? Amióta van ORCID, egy adott személy folyóiratokban megjelent cikkeit elég egyszerűen meg lehet találni, nem kell találgatni, hogy a 100 Kovács István közül melyik a szerző. Konferenciaközlemények, könyvek nyilván bonyolultabbak.
@harmadikszem:
1. és mi a helyzet az idézettséggel? mi a helyzet a meghívott előadásokkal komolyabb konferenciákon? vendégkutatóság elitegyetemen? ilyeneket szoktak beírni a nagy pályázatok CV-jébe. azért ez is mutatja, hogy mennyire fogadják el az embert, nem?
2. az is elképzelhető, hogy a kicsit szélesebb szakma esetleg azt mondja, hogy az egész terület, ahogy van, nem túl komoly, a Q1 sem az. én elég sok embert ismerek, akik nem tartják tudománynak a gender science-t, a szcientometriát, akik derridát és deleuze-t nem tartják filozófusnak, stb stb. hogy lehet ezt kezelni, azt nem tudom. objektív igazság nem nagyon van.
@harmadikszem: „az enyémet is rosszul számolja, nem tudom miért, de így is olyan helyre pozicionál, ahova más szoftverek is, tehát ha torzít, akkor valószínűleg mindenkinél torzít nagyjából arányosan. „
Azért ez nehezen védhető, H-indexet számolni viszonylag egyszerű dolog. Ha ezt nem sikerült megugrani, akkor tényleg nincs miről beszélni, ha pedig valamilyen ismeretlen (az alkotó számára természetesen kézenfekvő) korlátozások miatt nem minden cikk / hivatkozás játszik, akkor meg _nem_tudjuk_, hogy miről beszélünk.
(Meg egyáltalán, „bízunk benne”, hogy mindenkinél kábé ugyanannyira torzít?)
Megintcsak: én a tudománymetria (nem mindenható, de azért mégis valamilyen megkerülhetetlen) figyelembe vételét kimondottan támogatom, de most egy korlátozott funkcionalitású, nem nyilvános forrású, ismeretlen működésű, béna felületű izéről van szó. Bármit kapargattunk meg eddig a tudomanymetria.com -mal kapcsolatban, csak neccesnél neccesebb dolgok kerültek elő. (És akkor én még nem is vagyok „igazy” programozó, látod, inczétől már megkapták, hogy és mi van az auditálással. És tényleg, mi van az auditálással?)
„Én a korosztályos cuccot teljesen jónak gondolom, szerintem ebben nem csak a most 80 évesek 40 éves kori teljesítménye van benne, hanem a mostani 40 éveseké is, és én pl teljesen tudom (kicsik a szakmák) hogy én hol állok ebben, és a szoftver oda rak.”
Persze, hogy nem csak a 80 éveseké van benne (és a pontosan 40 évesek és azonos MTA osztályba tartozók halmaza valószínűleg amúgy is túl szűk elemszámot adna), de megint ott tartunk, hogy egy átgondolatlan baromság szerintünk nem okoz nagy (nagy! Ez sem egy túl tudományos kifejezés) gondot, mert egyrészt remélhetőleg az életkorban közelebb állók beleszámítása csökkenti a hibát, másrészt az egyszámjegyű próbánk esetén a kimenet nagyjából fedte azt, amit szubjektíve vártunk.
Most a sarkos természettudós beszél belőlem, de azért a számokat ennél vegyük már kicsit komolyabban. 🙂 Vegyünk már egy mozgóablakot (csúszót, whatevert, sliding window), aztán korlátozzuk le az életkor-differenciát, plíz. Egyáltalán, azok a fűrészfogak a görbéken kiverik minden műszaki ember szemét; azok azt jelzik, hogy ott Valami. Egyszerűen. Nem. Jó.
(Side note: kerestem egy ismerőst, nem volt benne, viszont megakadt a szemem egy ismerős hölgy nevén. Lekértem. Mondom, és mi ez a visszazuhanás a Q1-es blokkban az utóbbi pár évben? Ja persze, mostanában jött vissza GYED-ről. Ami minden létező szabályozás szerint nem számít bele semmiféle időbe, de az adott oldal… na szóval érted.)
„Azzal viszont szerintem nehéz vitázni, hogy legalább részben, de tökéletesen átláthatóan legyen alkalmazva valamilyen nemzetközileg is értelmezhető tudománymetria.”
Igen, ebben egyetértünk, talán ezért is nem vitáztam ezzel. 🙂 A konkrét oldalt illető megjegyzésedre csaptam le (elnézést, túl precíz is vagyok talán, szakmai ártalom).
Viszont. Ezt szerintem nincs értelme egy jó-hát-vannak-hibák-de-majd-javítjuk-becsszó alkalmazás tetejére építeni, ezt meg kéne vitatni rendesen, tudományterületenként, aztán úgy.
(Tudom, nem fog itt építeni senki semmit, de most ezt felejtsük el egy pillanatra — ha az egész reformálás reális lenne, SZVSZ a tudomanymetria.com akkor is csak az állóvíz felkavarására lenne alkalmas, amúgy kukába az egésszel, mert a semmiből újrakezdeni kisebb effort, mint ebből megpróbálni vállalhatót kihozni. Elnézést, megint az engineering-szemlélet.)
„vagy a WoS science indicator”
Ha lehetne, akkor a WoS-t ne, sehogyan se, az egy szar (a Scopushoz képest mindenképpen), köszönöm.
(Amúgy tényleg, van egy elég rangos konferencia (nekünk az egyik top), a WoS látja az összes ott megjelent cikkemet… 2018-ból. Előtte-utána komplett sötétség, namost nyilván ha hivatkozást kaptam, azt se. Ez nem az „igen, tudjuk, hogy nem tökéletes a metodika” kategória: ha csak úgy nem látná soha, még csak alkalmatlan lenne, de így megbízhatatlan is — ez persze szubjektív, szóval szerintem az.)
„A csávó a scientometrics-ben nem future-ról beszél, hanem longitudinális adatokról, amelyeknek a „future” része is a múltban van, tehét ellenőrizhető”
Ez magától értetődik (nem tudod a predikciók pontosságát ellenőrizni, ha nincs mihez viszonyítani őket). De ezt sem lehet csak gyere cipó, hamm bekaplak módon csinálni, ennek is vannak szakmai szabályai, amik leginkább az MI-be tartoznak. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy mindet sikerült betartani.
(De: pontosan melyik cikk? Az oldalon linkelt két (2017, 2020) Scientometric-cikkben korrelációkat találtam, predikciókat nem.)
@jotunder:
1) nagy téma, nagy téma! A te (a mi) fenti list(nk)on is van olyan, akinek az mtmt, saját szakterülén belül, egészen jó hivatkozási indexet mutat. Na ha megnézed a SciVal -ban (ja nem, nem tudod megnézni, mert nincs neki egy darab olyan hivatkozása se, ami indexált helyről jön), vagy a Web of Science (ja nem, nem tudod megnézni, stb) vagy a Publons (ja nem, nem tudo megnézni stb). Mert ugye saját phd hallgatóiddal telehivatkoztatni magad a(z általad szerkesztett) intézeti fosóiratban azzal összejön pár száz hivtkozás ha elég öreg is vagy hozzá, no meg a saját magad által szervezett egyetmi konferenciák után megjelentetett lektorálatlan konferenciakötetekben is lesz rád elég hivatkozás (ha elég öreg vagy, és elég sok szerzőt beveszel az anyagba, ami ugye online verzió esetén a végtelenhez konvergálhat, akkor ez ezres nagyságrendű lehet….) Szóval oké, nézzük a hivatkozásokat, de szerintem súlyozni kell a szerint hogy honnan jönnek.
komolyabb konferenciák, vendégkutatóság elit egyetemen? Látszik, hogy te egy másik közegben mozogsz. Én a SSH területén azt látom, hogy ez releváns a humanities sok területén, igen, én is interjúztam olyanokkal, akik effektíve zéró outputot mutatnak ilyen 2-3 éves oxfordi pozíciókkal, és hát igen, ott ha valami kibaszott papiruszt egyedül te tudsz összevetni egy falra firkált izével, akkor ha publikálod, ha nem, ha msot publikálod, ha 30 év múlva, akkor is meg fog hívni az az 5 ember oxfordba, aki még nagyjából érti a kontextust. De társadalomtudoményokban ilyen nincs, akikről én beszélek azok effektíve nyíregyházára járnak konferenciázni de oda is csak akkor, ha elég bőséges az ebéd és van wellness részleg. Ezek elit egyetemet a tévében sem láttak, hogy a picsába hívnak meg egy olyan kutatót elit egyetemre, aki minimálisan sem látható a nemzetközi mezőnyben? És nekem sajnos ez a közegem, szerencsés vagy, hogy ilyeneket feltételezhetsz, de nem, sajnos ez társadalomtudományokban egyáltalán nem releváns, a humanities-ben pedig előfordul. És itt most én tényleg olyan sztorikat tudnék mesélni, hogy belehalnál, hát van olyan 2 egyetemen is professzor meg tudományos főmunkatárs meg bizottsági elnök meg háromszoros otka kutatásvezető akitől én még doktorandusz koromban sem tudtam olyan dolgot kérdezni, amire tudott volna válaszolni, mert olyan buta és igen, nyilván nincsenek cikkei meg nemzetközi monográfiája sem de hát hogyan is lenne, mire is lenne – szerintem te nem tudod elképzelni milyen mélységbe néznél, ha hajlandó lennél amúgy Nietzsche-sen belenézni. Amiket felsorolsz, komoly konferenciák, idézések NORMÁLIS helyekről, elit egyetemen vendégkutatás, hát az egy teljesen más liga, itt nem ilyenekről van szó hanem hogy az 1(!) oldalas intézeti kiadványt fel tudjuk e tölteni nemzetközi monográfiaként az mtmt-be, vagy hogy kipipálhatjuk -e a nemzetközi munkásságunkat néhány, a Korunk című kolozsvári folyóiratban megjelent cikkel, és bazdmeg mindkét kérdésre igen a válasz.
2) ez megint dearkációs kérdés, én is ismerek mindenféle embereket aki mindenféléket gondolnak. De egy terület tudományos volta az társadalmi konstrukció, és a kvartiliseket meg lehet hekkelni (te is mutattál egy jó példát A.P. esetében) de ezek átláthatók. Ha egy területen sok száz indexált lap van (és akkor az azt jelenti, hogy sok ezer nem indexált) akkor a d1 akkor is nagy szelekció, ha xy szerint az egész terület nem tudomány. Ok. Akkor ott abban a nemtudományban a legjobb nemtudósok írnak a d1-be, és a helyi Korunk-ban pedig azok, akik még a nemtudományt művelő nemtudósok között is a bénábbak közé tartoznak.
Scientometria: hát, azt nehéz lenne azért a gender studies-al összevetni, mondjuk te a network science-t is fúrod, akkor ennyi erővel nem bánt, ha a scientometriát is Azt lehet mondani, hogy az informetrics része, és nem külön tudomány, de hogy nem dolgozna tudományos módszerekkel, hát, azt nemtom, azt meredek mondani. Nézd meg kik vannak a Scientometrics vagy a Journal of Informetrics szerkesztőbizottságaiban.
Valaki légy szíves segítsen, hogyan állapítható meg, hogy mi tartozik Q1-be. Én Boldogkői Zsoltot szeretném megnézni, vágom, hogy ő nem társadalomtudós é ebben a postban offtopic.
@jotunder: „az is elképzelhető, hogy a kicsit szélesebb szakma esetleg azt mondja, hogy az egész terület, ahogy van, nem túl komoly, a Q1 sem az.”
Ez amúgy nehéz kérdés, persze értem én, ti így vagytok a fuzzyval. 🙂 De mégis, az őszinte válasz az, hogy halvány gőzöm sincs, mi számít nagy dolognak az MI (és az már a CS/IT/engineering/whatever egy elég megszorított alterülete) többi részterületén, én a százból értek egyhez*, meg nyolchoz még valamennyire hozzá tudok szólni.
Meg innen jut eszembe, amit az egyik kollégám mondott: (a területen megjelent cikk) ha ismerem a folyóiratot és jó, vagy ha IEEE-vel kezdődik, akkor komoly, amúgy meg ugyan már.
(És tényleg. Nekem is van „ugyan már” kategóriás lapban cikkem, mindenki ájuldozik az IF-jétől, és én tűnök álszerénynek, mikor ecsetelem, mennyire nem volt nagy truváj.)
Viszont az is igaz, hogy alterület alterületének alterületére nem írunk ki pályázatot, esetleg alterületre írunk ki, és ott is kell egy rangsor, kell.
*: és hát ott se mindenhez, nagyon nem.
@jan: Jogos, nem is értem, hogy lehettem ennyire vak, megkövetlek. Alighanem azért történhetett, mert Náray-Szabó vörös posztó a szememben.
@biohouse: scimagojr.com , ott rákeresel a folyóiratra, és alul szép színekkel látod, hogy van-e az utolsó oszlopban zöld.
@közösperonos átszállás: jav. vagy bárhol.
@közösperonos átszállás: tőlem lehetne használni a Scopus/scivalt, ha valaki nem szívna vele, az én vagyok.
Egyébként persze, lehetne foglalkozni és kellene is, hogy milyen legyen a szoftver de előtte szerintem azt kéne tisztázni hogyan használjunk egy (akármikor is elkészüt) szoftvert. Egyébként a mostani otka-nál tuti hogy nem is használták vagy nem vették figyelembe, mert a három társadalomtudományi osztályban full többbség nyert nagyon szar indikátorokkal, megnéztem. Ezt az egészet a palkovicsék csak mint retorika használták, semmi szakmai értelme nincs, ezen kár vitatkozni (tudom, te se tetted, csak jelzem, hogy ez a része nekem is világos, mint kb mindenkinek)
@biohouse: http://www.scimagojr.com/
beírod a folyóirat nevét. A kvartilist illik abban az évben nézni, ahol megjelent, de a jobb folyóiratoknál tök mindegy, mert azok ezer éve a q1-ben vannak
@harmadikszem: „azok effektíve nyíregyházára járnak konferenciázni”
Hmm, déja vu. 🙂
conf.uni-obuda.hu/2019.html
Nemzetközi konferenciasorozat. 🙂 Budapest, Gödöllő, Szeged, Temesvár, Kassa, Poprád, Szabadka.
(Minden évben van egy nyaralós is, Gran Canaria, Las Palmas, ilyenek, 2019-ben pont kimaradt. Na majd Reykjavík, ’21-ben!)
@harmadikszem: „Egyébként persze, lehetne foglalkozni és kellene is, hogy milyen legyen a szoftver”
Hát ugye annak idején is azt tanultuk, hogy mielőtt elkezdünk pötyögni, ugyan kérdezzük már meg a megrendelőt, hogy mit is szeretne. 🙂
Szóval ja, ebben is egyetértünk.
„de előtte szerintem azt kéne tisztázni hogyan használjunk egy (akármikor is elkészüt) szoftvert”
Valóban, ez a másik. (A rész-álláspontom, de gondolom, ez már világos: ezt a mostanit ne használjuk semmire.)
„Ezt az egészet a palkovicsék csak mint retorika használták”
Igen, ez is elég egyértelmű, ez a „nem mint miniszter, hanem mint tudós” folytatása volt más eszközökkel.
@harmadikszem: „A kvartilist illik abban az évben nézni, ahol megjelent”
Vagy egy-két(-három-négy) évvel korábban, amikor beküldték.
@közösperonos átszállás: az mtmt legalábbis a megjelenés évében számolja. Nincs nagy jelentősége szerintem, d1-q1 körül nem ingadoznak folyóiratok (leglábbis ahol én szoktam nézegetni). Nem lehet eldönteni „jól”, mert egy dolog mikor küldte be, mikor kezdték el bírálni, mikor volt a szerkesztői döntés, mikor ment ki online first-ben, stb. Egyébként én számos szakmai helyen javasoltam, hogy ne q1-q2 stb szerint mérjünk hanem SJR szám szerint, mert annak százszor akkora a felbontása. Nem is találtam teljesen süket fülekre.
itt a cikk amúgy szerintem ezt láttad te is http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1751157719303694
legalább egytucatszor beszél prediktorról, és a bibliográfiában is van három tétel, ami preditorokkal kapcsolatos. Abban viszont igazad van, hogy korrelációkat számol főként (amennnyire, nem túl alaposan, megnéztem) és hát a statisztikában korrelációból nem jön ki predikció valami regresszió/variancia elemzés nélkül. De a korreláció is egy adat végülis.
@közösperonos átszállás: 😀 😀 😀 (a konferenciákra). Volt egy tanszék ahonnan párkányra jártak nemzetközi konferenciára. Vagy 60 kilométer, motorral fél órán belül vagyunk, és van saját welness részleg, mi kell még? Ja, hogy nemzetközi kitatók???? A’megminek.
@közösperonos átszállás: azt még lécci mond már meg (megnéztem a linket) hogy az IEEE hogy a ‘csába megy olyan helyekre rendszeresen hogy Gödöllő meg Óbuda? Ezt komolyan kell venni vagy van benne valami trükk? Én nem ismerem a területeket csak tudománymetriai szempontból és a JCR listákon az IEEE meg ACM folyóiratok azért kurva jó helyeken vannak az általam nézett eröleteken (computer engineering, theoretical computer science)
@harmadikszem: Az IEEE nem rendezi ezeket a konferenciákat, hanem technikai értelemben szponzorálja. Értsd, megkeresik az IEEE-t (nem is az IEEE-t hanem valamelyik lerakatát) macedón tudósok, befizetnek egy összeget (ami ezer dollár + extrák), és a macedón konferencia IEEE Conference of Electronics and Other Interesting Things lesz, North Macedonian Conference of Electronics and Other Interesting Things helyett.
„IEEE-SCOPES-2016 is organizing by Centurion University of Technology & Management, Odisha, India. SCOPES conference is calling for paper from all branches of Engineering, Technology and Science. The SCOPES is supported/technical co sponsorship by IEEE Bhubaneswar Subsection.”
ez egy random levél, amit a spamfilterem megfogott.
@jotunder: de hiszen ezek gyalázatos dolgok. Miért van erre rászorulva az IEEE? Nem rontja ez a presztízsét? Az én szűkebb területemen négy nagy nemzetközi szervezet van, mindegyik körülbelül 100 éves. Még az európai division-nek a nevét sem lehet használni semmihez, amit nem ők szerveznek, nem tudok elképzelni olyan konferenciát, ahol pénzért rá lehet írni a nevüket bármire (legalábbis nem láttam ilyet az elmúlt években, pedig a különféle levlistákon napi 10-20 konferenciafelhívást azért látok, elég vegyes színvonalon). Jut eszembe, még kelet-európai division is van, sok évbe telt kijárni, hogy legyen egy ilyen. Két évente tartanak konferenciát (mármint a CEE division), és semmilyen más konferenciára nem lehet őket ráírni, legalábbis én még nem láttam rá példát.
@harmadikszem: Fogalmam sincs, miért jó ez az IEEE-nek (vagy ha nem jó, akkor meg miért megy bele). De az biztos, hogy az IEEE Local Conference on Whatever, meg az IEEE Transactions on Whatever, az két teljesen külön univerzum. (Mármint, az elsőből is van jó itt-ott, de az utóbbiból azt kell vadászni, ami csak közepes.)
@közösperonos átszállás: a jelenlétről van szó, a harmadik világban való jelenlétről. igen, ezek nem fancy egyetemek, de speciel egy elsőéves műszaki/matematikai kurzus egy kis indiai vagy maláj egyetemen nem szignifikánsan gyengébb, mint egy amerikai elitegyetemen. (a bme-n meg esetleg jóval erősebb). nyilván a ballerek globális imperializmust orrontanak, meg brain-draint, és valamiféle részigazságuk talán van is, de amikor egy játék nem babra megy, akkor nem babra megy.
@harmadikszem:
Én IT, Telco szektor felől nézve azt mondanám, hogy az IEEE teljesen más világ és valószínűleg nem összehasonlítható más szervezetekkel. Teljesen más a felépítése és a célja is. Maguknak a konferenciáknak is más a célja, eleve IT, telco területen kissé másképp megy ez az egész. Egy nagyon szűk réteg foglalkozik a kifejezett kutatással, sokkal többen vannak akik mérnöki, fejlesztői oldalról visznek új dolgokat, fedeznek fel 0 day sebezhetőségeket és csinálnak egyéb marha fontos dolgokat.
@Muad’Dib: kissé kevésbé PC módon fogalmazva, ez nem játék. a műszaki-tudományos világ a bolygót viszi a vállán, és a bolygót jobban érdekli az, hogy gyorsabb legyen az internet Bengáliában, építsenek egy baromi nagy gátat valahol Egyiptomban, gázvezetéket Mongóliában, mint a Q1-faszom kilenc oldalon, amit holnapra elfelejt mindenki. nem véletlen, hogy mi is szívesen hivatkozunk arra, hogy azért bizonyos szögből nézve tulajdonképpen használható valamire, amit csinálunk. s amúgy néha feldob, ha úgy látom, hogy ez majdnem így is van.
@jotunder: nem lenne egyszerűbb kigyűjteni a Q1-eseket, s abból a listából lehetne böngészni?
@harmadikszem:
Ezek az észak-macedóniai IEEE Conference of… akármik általában valóban nem túl színvonalasak, de tapasztalataim szerint nem is a totál gyalázat kategória. Ha jól emlékszem, régebben összesen öt alkalommal vettem részt ilyen konferencián és az alábbiakat tapasztaltam:
– ha jól emlékszem minden alkalommal volt plágiumellenőrzés
– mindig volt, igaz, vegyes minőségű, de legalább formálisan korrektül kivitelezett peer review. Az öt alkalmoból egyszer elutasítottak, egyszer elég nehezen, több kör után sikerült csak megfelelni a bírálónak, három alkalommal pedig könnyen, tessék-lássék módosításokkal átment a konferenciacikk.
– a cikkek minősége elég változatos, előfordul néhány jobb is, de nagy átlagban tényleg inkább az „alsó széle közepe”.
Szóval az összbenyomásom az, hogy ezek valóban nem a legkomolyabb fórumok, de legalább a formális szabályokat betartják. Azt mondjuk nem tudom, hogy ez az IEEE szponzorációjának köszönhető-e, de szerintem részben igen, mivel utána a konferenciacikkeket az IEEE kiadja és valószínűleg nem vennének a nevükre olyan dolgot, ami teljesen vállalhatatlan (pl. plágium van benne, vagy hasonló). Azt sem tudom, hogy pl. Indiában is ugyanígy van-e, nekem csak Kelet-Európára korlátozódnak az ilyen IEEE-szponzorált konferenciákkal kapcsolatos tapasztalataim.
@Geo_: ez történik éppen. ez egy vicc, remélem, világos.
Nevezném Prof. Dr. Magyari Beck Istvánt és Prof. Dr. Vass Csabát
OSVT referencia: http://www.professzorok-a-hazaert.hu/content/#
http://www.professzorok-a-hazaert.hu/content/beck/
http://www.professzorok-a-hazaert.hu/content/vass/
Tudománymetrián egyiket se találtam. Az MTMT-n nem tudok eligazodni, de ha jól láttam, mindekttő 0.
Prof. Dr. Nógrádi György?
„A Szociológia, kandidátusi értekezésében kifejtett tér-elméletének jelentőségét Bolyai elméletéhez hasonította.”
„A neoliberális elmélettel szemben kidolgozta a társadalomgazdaság-tan elméletét, s ennek sikeres habilitációs megvédését követően egyetemi magántanára lett a gazdaságtudománynak”
„A politikatudomány területén nemzetközi figyelmet felkeltett eredményei közül kiemelkedett “az identitáshoz való jog és az identitásválasztás szabadsága” elmélete. Az ENSZ, a kisebbségi kérdések megoldására tagjainak javasolta az általa kifejtettek alkalmazását, és Pierre Bourdieu, vezető francia szociológus tanszéket szervezett a téma oktatására az Aix-en Provance-i egyetemen.”
wow…. Bolyai elméletéhez hasonlította. Nemzetközi figyelem.