A magyar kormánypárti elitértelmiség minőségéről (kollaboratívposzt)
Eredeti szerző: jotunder
(A POSZT VÉGÉN VAN PÁR NÉV)
Ezt a posztot a kedves Olvasó fogja írni, kollaboratív munka lesz. Valamennyire beszállok, de mindenki kibontakozhat, aki akar.
Társadalomtudományokkal illetve bölcsészettudományokkal foglalkozó magukat kormánypártinak és tudósembernek definiáló értelmiségiek tudományos teljesítményét szeretném megmérni. Az írás apropója Palkovics miniszter úr és az OTKA bizottságok vitája.
UPDATE: az MTA I, MTA II és MTA IX osztályhoz tartozó területek számítanak:
irodalomtudomány, nyelvtudomány, klasszika-filológia, néprajztudomány, orientalisztika, zenetudomány.
filozófia, művészettörténet, neveléstudomány, pszichológia, régészet, történelemtudomány, ókortörténet, tudomány- és technikatörténet
közgazdaságtan, jogtudomány, szociológia, a politikatudomány, a statisztika, a demográfia, a hadtudományok, gazdálkozástudomány, a közigazgatás-tudomány, a vezetés- és szervezéstudomány, a munkatudomány, a jövőkutatás, a nemzetközi tanulmányok, a fejlődésgazdaságtan.
(kormánypárti alatt láthatóan elkötelezett személyt értek, X. professzor úr, aki mondott valami szépet Novák Katalinról a harmadik feles után egy tihanyi konferencián, nem feltétlenül számít kormánypártinak)
Szabályok: Kizárólag olyan személyekről lehet szó, akik szerepelnek az mtmt.hu-ban vagy a scopuson (gy.k. elismétlem társadalomtudományokról illetve bölcsészettudományokról van szó, nem molekuláris biológiáról) és valamilyen szinten elkötelezték magukat a kormány mellett. Egyetlen egy mérőszámot fogok nézni, a Q1-es (ezek a nemzetközi felső egynegyedbe tartozó lapok) számát. Három forrás is használható : az mtmt.hu, a scopus.com illetve a scimagojr.com (ez utóbbiból látszik a lapok besorolása). Minden esetben a lehető legmagasabb értéket veszem figyelembe (ha valahol valami kimaradt, de máshol látható, akkor az számít, és a jelenleg érvényes Q1 besorolást fogom nézni, annak ellenére, hogy ez finomítható lenne). Amennyiben bárki úgy érzi, hogy kimaradt valamilyen cikk az mtmt.hu-n és a scopus.com-on, és ez ellenőrizhető, akkor azt is be fogom számítani. Próbálok maximális nagyvonalúságot tanúsítani.
1. az Olvasó javasolhat személyt, akinek megnézte vagy az mtmt.hu vagy a scopus cikkeit (az mtmt.hu-nál érdemes a nemzetközi publikációkra kattintani, abból nem szokott sok lenni), én ellenőrzöm és berakom a posztba. egyelőre száz lenne a célszám.
2. nem gondolom, hogy ennek tényleg nagyon sok értelme lenne. de tanitó néni kérem, nem én kezdtem, hanem a Palkovics Lacika.
3 egy másik posztban esetleg szó lehet a kormánypárti jelző ellenzékire cseréléséről. én aztán nyitott vagyok minden fontos kezdeményezésre.
4. ne csak az alacsony értékeket keressük, nézzük meg azt is, kik is valójában a komoly emberek Orbántól nem nagyon messze.
*******************************************************
1. ezt csak kedvcsinálónak írom, élelmiszertudósról van szó, nem számít, de nem bírtam ott hagyni. éppen a mai Magyar Nemzetben jelent meg Szabó S.Andrásnak a Corvinus Egyetem professzorának a fontos cikke arról, hogy a szemkilövető Gyurcsányi még pont nemzetellenes is. Szabó professzornak nulla darab Q1-es cikke van, a rendszerváltás óta 5 cikket töltött fel az mtmt.hu-ra, és az utolsó kettő (2013-as, 2010-es) predatory journalban jelent meg.
2. „pbd” vette észre, hogy Maróth Miklós professzor úrnak nincs Q1-es publikációja (ez is mutatja, mekkora ötletei vannak a Palkovics miniszter úrnak, hiszen Maróth Miklósnak azért van top arabisztikai lapban cikke, de az iszlám/arab tudományterületen én egyáltalán nem látok Q1-es cikket, az a cambridge-i lap Q3-as)
3. „Grrr” biztosra ment. Bogár László professzor úr a Borsos Miklós Díjért küzd, nemhogy Q1-es cikke nincs, de egyetlen más sem. Viszont az mtmt.hu-n iktatták a Globalobüntiben című könyvét, ami azért országos csúcs.
4. „OoOoOo” jelöltje OTKA győztes és államtitkár, Boros Anita, Q1-es cikkeinek száma nulla.
5. „vtmgq8″ Aczél Petra professzornál talált egy darab Q1-et (nagyon érdekes, az Ageing and Society ugyan nincs benne gerontológiából a Q1-ben, de az Arts and Humanities (!) miscellaneous-ban igen)
6. „vtmqg8” másik találata Bagdy Emőke pszichológiaprofesszor nulla darab Q1 (és Q2).
7. „Apkallu” vetette fel Dezső Tamás professzort, akinek nincs Q1-es cikke (mivel a scimago, ezt Palkovics miniszter úrral tessék megbeszélni az IRAQ nevű folyóiratot nem sorolja fel sehol, és a leghíresebb cikke abban van)
8. „szazharminchet” találta meg Schmidt Mária Széchenyi -díjas professzort nulla darab Q1-gyel.
9. „harmadikszem” húzta be Lánczi Andrást, nulla Q1.
10. „pont7” javaslata: Hörcher Ferenc professzor, nulla Q1.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517976-6ae39e965d3ae' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517976&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517976-6ae39e965d3ae&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517976-6ae39e965d3ae' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Tamáspatrik: a tudomanymetria.com szerzője egyetlen személy, akinek van egy saját onkológiai laborja a semmelweisen, havonta van Q1-es cikke, de inkább több.
Más kormányok holdudvarát is össze akarod gyűjteni? Andics Erzsébet is többet publikált, mint Schmidt Mária, Lukács György pedig elég elismert a szakmájában, stb. Mintha az átkos legalább nem nullákat emelt volna magasra.
@jotunder: Ha egy területen jó vagyok, sőt kiváló, az nem jelenti azt, hogy értem egy teljesen más terület mélyebb összefüggéseit is. Legfeljebb játszhatok vele.
@ámbátor: A tudománymetria.com elég sok tudóst nem ismer, hiába van az MTMT-ben rendszeresen frissített publikációs jegyzékük.
@Tamáspatrik: Külföldön létezik a tudománymetria tudományként, Magyarország ezt a hobbioldalt és a készítőjét tudja felmutatni…
Alapvetően nem tudok hozzászólni a társadalom- ill. bölcsészettudományokhoz ilyen szinten. Ebben nem is szeretnék részt venni.
Amire azonban kénytelen vagyok felhívni a figyelmet az a torz minta (gyanúja).
A „magukat kormánypártinak és tudósembernek definiáló értelmiségiek” halmaza sajnos alapvetően kizárja magából a valódi (bármilyen komoly tudományos mércével mérhető) tudós embereket. Aki nyilvánosan kormánypártinak vall(hat)ja magát, az a jelenlegi rendszerben elvakult. Aki elvakult, az értelemszerűen nem lép(het) túl egy bizonyos nívót egy olyan világban, ami a kétkedésről, a kérdések és válaszok kereséséről, az „igazság” kutatásáról szól. A (bármilyen) tudomány világában. Aki magát elsődlegesen egy politikai térben definiálja, az nyilvánvalóan a többi teret (pl. a tudományosat is) e mögé helyezi. Elkötelezett FIDESZes nem lehet másodsorban (nemzetközi) tudósember (gyors kivétel talán maga a politológia). De gyorsan hozzá is kell tennem, hogy elkötelezett MSZP-s, Jobbikos ……. esetében sincs ez másképp. És itt jön a mintavétel, hogy elsősorban tudósemberek viszont lehetnek másodsorban akár kormánypártiak is. Sokszor (kvázi) csendben, hiszen ők pláne nyilvánosan nem definiálják magukat kormánypártinak.
Ez különösen ott fog előjönni, ha „egy másik posztban esetleg szó lehet a kormánypárti jelző ellenzékire cseréléséről.” Ott komoly fejvakarás lehet emiatt, hiszen nincs olyan, hogy elkötelezett ellenzéki. A tudósemberek általában csak a saját területükön fejtenek ki nyilvános véleményt, és a tudományos kétkedés, vagy cáfolat általában a szakmaiságnak, a tudományosságnak az előfeltétele, nem az ellenzékiségé. Attól még, hogy valaki a kormánnyal szemben valamilyen szakmai kérdésben kifogást támaszt (esetleg hangosan), nem lesz automatikusan ellenzéki. Sőt. Semmilyen politikai…
Amellett, hogy a poszt összehasonlításokra így kevéssé alkalmas, azért komoly nevetség tárgyát képezi.
Nálam is.
@jotunder: Miért érdekelné a hanyatló Nyugat kutatóival szemben elfogult angol nyelvű folyóiratokban való publikálás, amikor egy igazi fideszes magyarul publikál magyarok szerkesztette folyóiratban?
@HaCS:” A „magukat kormánypártinak és tudósembernek definiáló értelmiségiek” halmaza sajnos alapvetően kizárja magából a valódi (bármilyen komoly tudományos mércével mérhető) tudós embereket. „
ez baromira nem igaz. nagyon durván kormánypárti, hochjobber, világhírű magyar tudósok vannak. én most azt kértem, hogy kifejezetten társadalomtudomány/bölcsész irány legyen, gondolom ott is van pár, az nehezebb.
ez nem arról szól, hogy hú, de ilyenek meg olyanok ezek, hanem arról, hogy mekkora okosság volt bevetni a Q1-fegyvert…
@jotunder:
A természettudományokat élesen el lehet választani a politikától, lévén, hogy embertől függetlenek.
A társadalomtudomány, bölcsészet járt a fejemben, igazad van.
Azzal is egyetértek, hogy maguk alá gyújtottak ezzel rendesen.
@Online Távmunkás és Tamaspatrik bocs nem tom hogy kell két embernek: a tudomanymetria.com szakmailag teljesen jó az adat forrasaival van a baj azt kell csiszolni. Nem nagyon találkoztam olyan scientometrics kutatoval aki utálta volna – bölcsészek annál inkabb, oka vagyon. De szerintem is jobb lenne a SciValt használni mint a nemzetközi fielden de azt kellene megérteni a kritikusoknak is, hogy akkor éppen ők azok akik sokkal, ha lehet még sokkal rosszabbul járnának. Az ebben a posztban szereplőket pl a magyar szoftver alsó közép mezőnybe teszi, de a scival nem látná. Van egy magyarra szűkített lista a scivalon de azt kell megérteni hogy sokan a top ötszázban sincsenek rajta nem a világ nem az európai de a magyar listán sem. Ide kell valami hazai ezt én szomorúan mondom de attól még kell.
@jotunder: ez jó ha lesz ilyen lista is de tudományosan vagy legalábbis racionálisan csak úgy van értelme ha a konzi és a libsi klaszter átlagát az átlagos pool átlagával vetjük össze és sajnos azt gondolom nem lesz szignifikáns a különbség. A magyar tarsadalomtudomany as per q1 nagyon de nagyon lent van, egész teljes sok tucat kutatobol álló MTA intézetek vannak jelentősen kevesebb q1 kibocsátással mint egyes jól dolgozó individuális kutatók egymagukban. A nulla darab q1 cikkel rendelkezők aránya sok területen tart a száz százalékhoz inkább csak az a kérdés mekkora a pofaja ennek ellenére egyeseknek S bizony van olyan a listadon akinek nem kicsi és a hatalma sem, pl MTA bizottság alelnöke, S nem az Orbán tette oda hanem a nyajas MTA osztály.
@jotunder: Az Electronics 2018-ban „Hardware and Architecture” kategóriában Q1 volt, 2017-ben egy másikban is. Google scholar szerint nagyjából 23 független hivatkozás, többnyire mdpi lapokból, bár akadnak ieee kezdetűek is. Energies: 2019-ig 1-3 kategóriában Q1. Nem nyilvánvaló, hogy a beküldéskori vagy a kinyomtatáskori értékelésnek van-e nagyobb értelme, ezért bátorkodtam határesetnek nevezni, és bölcs döntésedre bízni.
Jó a spam szűrőnk, a mai napig azt se tudtam, hogy eszik vagy isszák az mdpi-t. Vélemény-buborékban élek.
@jotunder: btw Lánczi András játszik? Egy darab Scopus cikke van 1996-bol de akkor a lap még nem volt regisztrálva, ma meg már nincs (2015 óta). A kettő közt q1 és q2 között ingázott a scimagoban. A Scopus már 1993 óta nem regisztrálja. Én nem fogadnam el q1-nek, szakmai alapon, nem a Lánczi miatt.
@Online Távmunkás: „Külföldön létezik a tudománymetria tudományként, Magyarország ezt a hobbioldalt és a készítőjét tudja felmutatni…” Aha. És akkor mivel magyarázzuk, hogy a tudománymetria első számú folyóiratát éppen Budapesten adjk ki (Scienometrics), erős magyar közreműködéssel? És esetleg sikerült az MTA Titkárásg/Könyvtár ezzel foglalkozó osztályának munkájával megismerkedni?
Miért csak a társadalomtudósokat gyűjtjük? Én ezt őszintén nem értem, a következők miatt:
1) Palkóék nyilván azt fogják majd mondani, hogy „ja, hát persze, hogy ezt a Q1-fetisiszta indikátort a társadalomtudományokra nem kell vonatkoztatni, hát ki mondott ilyet?”
2) A kormány legnagyobb szekértolói tudománypolitikában épphogy nem társadalomtudósok: Palkó maga, Závodszky, Grüner, Náray-Szabó stb.
@fortin2: +1000
@harmadikszem: én nem akarom összehasonlítani a kormánypártiakat az ellenzékiekkel. azt szeretném demonstrálni, hogy ez az egész okosság mennyire kínos.
tegnap két fiatalember adott egy új alsó becslést a Ramsey számokra. az R(t,3) alsó becslését felnyomták 1.732 a t-edik hatványról 1.781 a t-edik hatványra. a bizonyítás nagyjából másfél oldal, az egész cikk, mindenestül 4 oldal. szerintem ez ver ötven darab Q1-es cikket. ha ezt az R(t,2)-vel csinálják meg, akkor megszakítják a híradót, de ez is elég jó. az eredmény számít, az, hogy mit csinált az az ember.
@harmadikszem: milyen kérdés ez?????????? most komolyan. persze, hogy játszik.
@jan: dehát nem mondanak ilyesmit.
@jotunder: de ilyen nincs társadalomtudományokban és ezt te is tudod. Nincs negyszin sejtes szociologiaban ott munka van technikai tudás van olvasottsag van jó ötletek vannak nemzetközi sztenderdek ismerete van és ez elvileg meg kell mutatkozzon a pub excellence mértékén is.
@jan: Nem épp a társ.tud. jellegű akadémia intézetek ún. gyenge tudományos teljesítménye volt egy egyik toposz az kutatóhálózat beszántásánál? Ilyesmi rémlik nekem, persze lehet, hogy csal az emlékezetem.
@poszt: azért van egy jó kis szellemi autodafé jellege ennek a kezdeményezésnek, ahol egy legalábbis véleményes szempont alapján telítődik lassanként a pellengér.
Mert tűnhet rendkívü trendinek ez a számolósdi, és persze itt-ott használják is félig-meddig komolyan, de a valódi szellemi/tudományos teljesítmény megítélésének legfeljebb az egyik eleme a tudománymetria, a bölcsészet/társadalomtudomány területén különösen. Le lehet persze minősíteni egy ország komplet szellemtudományi teljesítményét ilyen számításosdival, jujjdeizgi. Csak akkor tessék szíves lenni komolyan megdolgozni érte, például némi valódi normalizálással: mondjuk a történettudomány esetében megnézni, hogy a Q1es lapokban mennyi az adott régió történelmével foglalkozó cikkek aránya, vagyis mekkora megjelenési esélyen lehet osztozni stb. Ezek után elemezni azt is, hogy mekkora az átlagos földrajzi és szakmai távolság az ilyen lapok szerkesztőségei és a publikáló szerzők affiliációi között. Majd jöjjön a megjelenés költségvonzata és az erre rendelkezésre álló források különbsége a tudományos intézmények között. És esetleg azt is, hogy mondjuk az Árpár-kori történeti kérdések szempontjából a releváns nemzetközi szakmai közösség az vajon GB-ben vagy Románia-Szlovákia-Horvátország relációban taláható-e? És még vegyük esetlge hozzá, hogy milyen átváltási számot alkalmazunk egy valódi, maygar nyelvú, generációk oktatását és tudományos tájékozódását jelentő monográfia és a Q1es cikkek közöt? Ezekkel a számadatokkal összesen lenne értelme az iyen listázásnak.
Tudom, hogy vannak, akiknek a szakmai megélhetése és szellemi fölénye az ilyen számolgatásokon alapul és a másik oldalról is: alakul egy nemzedék, amelyik jól megtanulta a publikcáiós önmenedzsment művelését, ezért lassan elkezdik megtölteni az egyetemi állásokat. DE ettől még én látom a magam környezetében az oktatókat és hallgatókat: egyebek közt azt is, hogy teljeskörű és naprakész nemzetközi szakmai tájékozottsággal, eredeti meglátásokkal, biztos judíciummal, valamint a hallgatókat érdemben elérő, pedagógiailag is színvonalas oktatási teljesítménnyel rendelkeznek olyan professzorok és nem professzorok, akik ezen a méregetésen biztosan rosszul szerepelnek, miközben a impactos-Qs vitézkedők nagy része értékelhető gondolatok és oktatói produkció nélkül tör előre.
(egy meta-megjegyzés: Jószerivel az egyetlen olyan nyilvános fórum ez a blog, ahol a tudomány és egyetem kérdései érdemi szakmai színvonalon s egyben eléggé erős értelmiségi reflexióval jelennek meg. Tudom, teljesen egyéni a műfaj, de felelősség is szerintem ez a pozíció. Ez a poszt nem tett jót neki.)
@jotunder: a társadalomtudományokban a d1 lapok elfogadási rátája három százalék. Az egyetemi evkonyvben ugyanez a ráta 100 százalék. Nem kell értsek a területhez hogy bejosoljam pusztán a szamok alapján hogy jó eséllyel melyikben van több munka ötlet szakértelem quality stb. És igen lehetnek kivételek de a valószínűség azért a d1 mellett van
@fortin2: ez mind ok. Nekem a fő bajom a következetesség teljes hiánya. Vagy mondjuk azt hogy fontos a tudomanymetriai teljesítmény és akkor tartsuk is be az értékelésnél. Vagy mondjuk azt hogy nem fontos és akkor ne is mutogassuk per mondjuk meg hogy akkor mi a fontos. De pl az otka felmérésén az derült ki hogy az érzékelők majd kilencven százaléka állítólag nagyon fontosnak látta a tudomanymetriat mégis olyanok kerültek a nyertesek közé akiknek nulla a teljesítménye ez alapján, és olyanok kerültek a lista végére akiknek a teljesítménye jobb mint a nyerteseke. Én az első megoldással értenek egyet, vannak hozzá erveim is. De ha a tudományos közösség a második mellett dönt akkor az legyen kimondva és akkor én pl nem baszol el egy percet sem többé otka pályázatok írásával mivel ami alapján meg lehet nyerni azt én nem tudom mi a ilyetén módon talán nem is rendelkezem vele.
@jotunder: Ó, hamarosan biztos fognak. Hiszen ha a társtudokban is a Győrffy-féle borzalmat fogják alkalmazni, akkor Boros Anitának nem nagyon jut majd babér.
@harmadikszem: akkor egy esettanulmány. Életemben egyszer pályáztam OTKA-ra (másra se nagyon), nyertem is, tudománymetriai mércével teljesen érdemtelenül. Sőt, valójában olyasmivel nyertem, amivel így nem szabadott volna. A kutatás fő témája ugyanis tíz éve megvolt, csináltuk is, amikor kitaláltam, abszolut nemzetközi élvonalban volt az ötlet, nem kaptam rá pénzt sehonnan, magánszorgalomból lopva/rejtve faragigcsáltuk, így lett longitudális, de publikálni már nem volt erő. Egy lelkes kolléga unsziolására végül beadtuk, miközben a fődöntő engem kifejezetten utált és rosszakat akart nekem, Csakhogy: a fiatalok beletettek a címbe egy bűvös szócskát és a témába ennek a felhangját (nem, nem a nemzeti volt, az ellenkező irányból van a bűvös szó), ezért kaptuk meg, őszinte döbbenetemre. Csak azért fogadtam el, mert nekem ugyan mint PInak egészen pontosan nulla forintom lett belőle, de kutatói státusok lettek egyetemeken, intézetekben, fiataloknak publikációk stb. MOst akkor ez egy így mi?
(Sztem az OTKA-t és az ilyen pályázatokat teljesne bizottságok vagy akár egyes személyek szubjektív döntésére kellene bízni ha ők akarnak hozzá használni tudománymetriát, ám tegyék. DE a felelősségük legyen transzparens azért, hogy kijön-e valami a dologból. DE nem ez a poszt tárgya és tökmindegy az én véleményem is.)
@jan Náray-Szabó vegyész, semmi köze bölcsészethez vagy társadalomtudományhoz.
Egyetértek @fortin2-vel, vannak olyan tudományterületek, ahol jóval kisebb az ember esélye Q1-es cikkeket publikálni, pláne Közép-Kelet-Európából. Megnéztem a saját területemen hány Q1-es folyóirat van KKE-ben (1), s mivel annak pont szerkesztőbizottsági tagja vagyok, tudom, hogy három évre előre tele minden szám. Mondjuk, mi azt pont nem nézzük, kinek milyen a vallása, pártállása vagy ideológiája, de a hírhedett politikusokhoz dörgölőzők közül nem is nyújtott be senki tanulmányt (vagy legalább egy konferencia-beszámolót vagy könyvismertetést).
Bocs, hogy én még csak a Szájer-Szájerné, Sólyom-Tölgyessy, Varga Judit-GulyásGergely, Balogh püspök- és más egyházfik, kormánytagok, államtitkárok és válogatott cigánylegények iránt érdeklődöm, de csak nem lehet, hogy úgy jogalkotnak, hogy legalább jogból valakinek lenne valami nemzetközi elismertsége..?
Legalább jogból mondjunk valakit.
@harmadikszem: szerintem a társadalomtudományban is értelmezhető a tehetség. talán nem pont úgy, mint a matematikában, de at the end of the day, mégis az a lényeg. a megfoghatatlan, kiszámíthatatlan istenadta tehetség.
@fortin2: khmmm… van egy fasiszta rezsim, amelyik éppen azzal van elfoglalva, hogy tehetségeket tesz tönkre, hogy újra 1944 nyelvét beszéli, és te azt tartod pellengérnek, hogy ezen rezsim híveinek esetleg nincs tizenhét darab Q1-es cikke. pont leszarom a tizenhét darab Q1-es cikküket.
@fortin2: a posztban két versenyzőnél is le van írva, hogy hátrányos helyzetbe kerültek az automatizmusok miatt. egy irodalomtörténészt akkor sem teszek fel a listára, ha nyílt színen nyalta ki orbán seggét.
a poszt nem arról szól, hogy mennyire buták ezek (egy aljas rendszert támogatnak, de a Q1-nek ehhez nincs köze), hanem arról, hogy mennyire okos a Palkovics miniszter úr. ezt onnan lehet tudni, hogy oda van írva a posztba.
szerintem a kontraszelekció jelensége létezik. a magyarországon vett világhírűség is létezik. a féltudásúság is létezik. a politikai affiliáció nyilván irreleváns, de ez egy vicces kis blogocska.
@gépzavar: Minden bizonnyal úgy értendő a Q1 besorolás, hogy az adott publikáció megjelenési évében volt Q1 a folyóirat.
@vgab: beleírtam a posztba, hogy ezzel most nem fogok szórakozni.
@jotunder: Akkor miért a tizenhét darab Q1-es cikkükről illetve a hiányáról van itt szó? És miért az ellenzékiként megszólaló (no, azt hogyan is lehet majd definiálni?) tudósok száztizenhét meglévő vagy hiányzó Q1es cikkükről lesz itt szó? És ugye az is világos, hogy itt nem a rezsim léleknyomorítása lesz a téma, hanem a tudományos minőségnek ez a kissé khm félrehordó firtatása. A pellengér elkezd működni azokra nézvést hamar, akik nem folynak bele a rezsimhívés és ellenzékiség játékába, őmiattuk (kb tizenhétezer magyar kutató) miatt van bajom ezzel.
De ha már rezsimtudósok és fasizmus: van itt egy vonása az OTKA-ügynek, amiről kevesebb szó esik. Ott az a hét vagy mennyi belenyúlt pályázat, OK, tiltakozás, helyesen. De mi van akkor, ha a többi, bizottsági sorrendekkel átment nyertes pályázat mind kiváló? Akkor tehát az elsődleges alapkutatási forrásból a kontraszelekciót magas szinten működtető rezsim eközben a tudományos életben messze túlnyomó többségben a kiválóságot támogatja, nemdebár? Vagy legalábbis elfogadja, hogy az a kiválóság, amit a kiválóság autonóm őrei, a tudósok annak tartanak. A történelemből persze tudjuk, hogy a fasiszta és szocialista rezsimek ilyesképpen működnek (még korlátozott mértékben a nácik és kommunisták is). De akkor a rezsimszörnyűségek tettenérésének nem éppen a legadekvátabb területe az alapkutatási támogatási helyzet.
@jotunder: Bocs, ez elkerülte a figyelmem. Amúgy azt írtad, hogy a jelenleg érvényeset nézed, vagyis (gondolom) a 2019-est, tehát nem a valaha volt legjobbat kell nézni (amit, ha jól értem, gépzavar csinált).
@Unseen Academical: ö izé szerintem olvasd el újra, mit írtam…
@jotunder: Javaslom szemrevételezni egy bizonyos Jobbágyi Gábor… khm, tudományos munkásságát. Ha -egy-két percig hallgatod, azt hinnéd, hogy Bödőcs tehetséges kollégája, és a legelborultabb békemenetelőket figurázza ki, de a harmadik percben rájössz, hogy teljesen komolyan gondolja.
@szatmárynéirénke: magyar magánjoggal foglalkozik, abban nem értelmezhető a Q1.
Az mtmt.hu szerint tán a listán a helye, de több szót kár rá vesztegetni.
@jotunder: én általános iskolában elég jó voltam matekból, a matematika tanárom szerette volna, ha erre a pályára megyek (történt ez az ami miatt ez nem valósult meg de nyilván egy ponton túl amúgy is elmaradtam volna a mezőnytől). De, azért arra élénken emlékszem, amikor fel lett adva egy feladat és akkor te egy hétig gondolkodsz rajta és megtalálod a megoldást, miközben mások meg nem. És akkor ott lehet azt mondani, hogy megtaláltad: ezen senki nem fog vitatkozni, hát nem is lehet vele vitatkozni, ez nem olyan dolog. Én amúgy is hajlok a platonizmusra, de itt meg különösen, itt valamit megértesz ami rajtad kívül is ott volt már, valószínűleg mindig is ott volt, sőt talán még értelmezni sem lehet azt, mit jelent az, hogy mindig is
Na mármost a társadalomtudományokban ennek én a nyomát nem találom. Nem az, hogy én nem éreztem ilyet (más dolgokat igen: siker, problémamegoldás, elismerés ez mind megvolt), de nem is találkoztam olyannal, akivel kapcsolatban felmerült volna, hogy hú, na ő, na ő aztán biztosan tudja, milyen az, amikor. Ilyen a művészetekben van és a matematikában szerintem, és kicsit másképp de a természettudományokban is el tudom képzelni, vagy a mérnököknél, amikor először építesz valamit, ami amúgy lehetetlennek tűnik (mint a sagrada famila a jó Gaudi-nál, ja nem, az nem jött be sajnos, de mégis…) De szocológiában? De political science-ben? Gender studies? Etno-antropology? Na nem, itt ötletek vannak, kemény munka van, profizmus van, nagy adatokhoz való hozzájutás van (a la Piketty, némi lopkodással is, azért). Ha valamit tehetségnek tartok itt az esetleg az, aki valamit el is ér, tudományon kívül, valamilyen kezdeményezést, reformot, amitől a világ kicsit jobbhely lesz. Na ilyet ismerek én magam is. De ez nem egy tudományos szempont, annak ellenére, hogy az aktivizmust tekintve tökéletesen egyetértek Károly bácsi idevágó híres mondásával, akár ő mondta, akár nem.
Van egy már nem fiatal (khm…) kollégánk, kifejezett Orbán-hívő, érzelmi alapon. Gondolom, 0 drb d1 és q1-es cikke van, írt viszont vagy 8-10 alapvető monográfiát, német nyelven, plusz 80-100 cikket, jórészt szintén németül, ámde itthon. Ezeket a Moszkva folyó és a Rajna között intenzíven használják, saccom szerint lehet vagy 1000 független hivatkozása.
Van egy fiatalember, Nature/Science cikkel: a mondjuk 38 szerző közül ő kb. a 32-ik. Ez úgy történt, hogy a szakdolgozati anyagából egy amerikai kutatócsoport mintát vett (a témavezetője, az említett cikk durván 25. szerzője intézte el neki) egy jelenleg trendi kutatáshoz. Hozzájárulása kimerült a nevének helyes ékezetekkel való ellátásában, gondolom.
Az egyetemi büfén túl nem ismerik a nevét.
Neveket nem mondanék, de el fogjátok hinni nekem: az elsőként említett kolleganő nagyon jó, nemzetközileg ismert szakember, aki már egyetemi hallgató korában is tehetségesebb volt, mint amilyen az ifjú titán lesz bármikor is.
ez szerintem izléstelen. Láttunk már listázást, azon mindenki (jó érzésű ember) fel volt háborodva, joggal.
@flort: így-így… vagy mondjuk jól értesz egy macerás (munkaigényes) metodikához, és vannak jó külföldi laborokkal kollaborációid… honi viszonyok közt nagyon szép scientometria mutatókat össze lehet így kalapálni, pont nulla gondolkodással és eredeti ötlettel.
@jotunder: Köszönöm, hogy megosztottad, én nem tudtam erről a friss Ramsey-ről. A bizonyítás gyönyörű, úgy, ahogy van.
@harmadikszem: ” a tudomanymetria.com szakmailag teljesen jó az adat forrasaival van a baj azt kell csiszolni”
Ööö, itt azért hadd legyenek kételyeim.
Egyrészt a Q1-es cikkeknél csak az első/utolsó szerzős dolog ér, amit nehéz mással magyarázni, mint az alkotó saját tudományterületének publikációs szokásaival. Nem emeli ki az egy-két-három szerzős Q1-es cikkeket, pedighát — nyilván mert az alkotó saját tudományterületének stbstb. Eközben egyes helyeken vannak valószerűtlenül jó konferenciák (ICML, NIPS, ACL, just to name a few — 20-25%-os elfogadási arány, és ugye ide nem küld be minden indiai minden vackot), de azok nem számítanak semmit se, mert az alkotó saját tudományterületének stbstb.
Másrészt a játéka az eddigi teljesítmény alapján a jövőre is predikál, miközben, megkockáztatom, gőze sincs, azt hogyan is kell korrekt módon kiértékelni és validálni (mert az egy másik tudományág). Eleve erős kételyeim vannak azt illetően is, hogy az 1990-2020 közti magyar publikációs trendek alapján mennyire jelezhetőek előre a 30 évvel fiatalabbak 2020-2050 közti publikációi (nyilván ez nemzetközileg sem működhet, de a magyar esetben még sokkal nagyobb a különbség).
(A GUI-ja meg egy nagy rakás szar, de az mondjuk mellékes.)
A listarol nem maradhat ki Rostovanyi Zsolt. Q1-Q4 nulla. Se Scopus, se Web of Knowledge.
Mellesleg utana lehetne kerdezni, vajon miert nem tanit tobbet Szabo S. Andras a Villanyi uton (mivel o a regi, 6-7 karu Corvinuson volt tanar).
@Igéző: egy kis egyutterzest, leccccci. Olyan duhito, frusztralo, tehetetlenseg-kivalto, amikor ezek a szakmai nullak uvoltik le – utik – eroszakoljak – alazzak az embert. Nekunk ennyi jut cserebe. Listazni oket szigoruan nemzetkozi merce alapjan. Mi ebben a gaz? Es foleg hol a hazugsag? Mi nem vagyunk Palkovics „nemhazudokcsakmegvaltozikavelemenyunk” Laszlok.
Koszonom. A mai napra megvan az orgazmusom.
Hörcher Ferencet nézzétek meg. Szerintem neki sok jo publikacioja lehet.
@közösperonos átszállás: pont van egy cikke ami a predikciokkal foglalkozik, a scientometrics-ben jelent meg, úgy tűnik mégis ért hozzá. Ráadásul az csak egy empirikus kutatás egy a sok közül amely ugyanezt támasztja alá. A q1 szerződési sorrendrol: erről nem O tehet hanem azok, akik az MTA doktori cím feltételeit és a pályázat értékelését kitalálták, ott van ez a baromság ha jól emlékszem, illetve az egyetemi tanári pályázatoknál, hogy csak első és utolsó szerző számít, csak folyóiratok cikke és csak 11500 karakternel hosszabb szövegek. A progi ezért van erre huzalozva nem másért. Egyébként lehetne a scivalban is nézni tudomanymetriat az indexalt konferencia cikkeket is számol és nem csak az első v utolsó szerzos cikkeket. De ez a magyar verzió a speciális magyar követelmények miatt ilyen és nem ő tehet róla hogy azok meg olyanok amilyenek
@harmadikszem: na azért ne vicceljünk már, a tudománymetria.com úgy szar, ahogy van, és ezt mindenki tudja, aki kicsit is jártas a saját bölcsészettudományi területén. Mégpedig azért, mert a bemeneti adatok, a Scimago egy közröhej és szimpla botrány, hogy ezt bármilyen bölcsész kutató szakmai megítélésére használják. Nézzünk példákat: mint Jótündér a fentebb megírta, az Iraq c. folyóirat (amelyben Dezső publikált) nincs benne a Scimagoban. Itt egy ókori keletes már nagyon kezd röhögni, mert az Iraq az ókori keleti kutatások egy vezető folyóirata. Aztán beüti a Scimagoba az Altorientalische Forschungent, kijön hogy Q2 (ebben a Maróthnak egyébként régen volt több cikke), s röhög tovább hangosan, mert ez a folyóirat szintén a vezető ókori keletes folyóiratok egyike. Na jó, üssük be az Orientaliát, egy másik vezető folyóiratot a szakterületen – nahát, az sincs benne. Itt már potyognak a könnyek. S ezt más bölcsész szakterületekkel is el lehet játszani. Mi következik ebből?
– a Palkovics a tudománymetriázással nemcsak a saját haverjaival szúrt ki (amint ezt fentebb már más is megállapította), hanem egy szakmailag teljesen alkalmatlan eszközzel méregetné a tudósokat (ezt voltam kedves jelezni a tudománymetriások „közvéleménykutatásánál” is)
– bár a poszt szövegéből kiderül, hogy itt Palkovics kritikájáról van szó, a poszt címe és a végén a listázás sajnálatosan összemos két külön kategóriát: a gumidominókat és a valódi kutatókat (Dezső és Maróth) – az utóbbiak teljesítményét nemzetközi összehasonlításban lehet ugyan kritizálni, de erre a tudománymetriás handabandázás jelenlegi állapotában finoman szólva sem alkalmas
– Jót tenne a posztnak, ha egyértelműbb lenne, hogy itt a téma a Palkovics kritikája, mert a Dezsőt a Schmidt Máriával egy csapatban emlegetni inkorrekt, az csak a palkovicsi inkompetencia következménye, hogy egyáltalán egy lapra kerülhet a nevük
@naebneerG: Rostoványi aktív kormánypártisága (az engem nem érdekel kire szavaz) nem annyira világos.
ami talán még mindig nem világos, nem az a cél, hogy kimutassam, hogy bezzeg ezek a kormánypárti tudósemberek, mekkora kóklerek. a Q1-es publikáció hiánya nem jelent kóklerséget, jelenthet, de nem feltétlenül jelent, bizonyos területeken meg teljesen irreleváns. a tudomanymetria.com pallosként való lóbálgatásának komikus voltára szeretném felhívni a figyelmet.
az persze érdekel , hogy kiknek van feltűnően sok nemzetközi cikke, és ennek van-e szerepe a pecking order kialakulásában.